Rendezvények

Témák:
- Adatvédelem, mit? Adatbiztonság, hogyan?
- Az adatok bizalmasságának, sértetlenségének értelmezése
- Az adat- és a titokvédelem
- A bizalmasságot és a sértetlenséget fenyegető tipikus hazai gyakorlat, veszélyforrások
- Bizalmasság és sértetlenség védelme a szervezési és a technikai biztonságban
- A biztonság szükséges mértéke
- Az adatvédelem és az adatbiztonság szétválasztásának szervezeti konzekvenciái

Részvételi díj: 13300 Ft/fő (a részvételi díj tartalmazza a kiadvány/étkezés költségét is)

Információ: CO-NEX Training Rt.
( : 390-1090
E-mail: conex@mail.elender.hu
Honlapunk: www.conex.hu

Szemináriumok:

• Motiváció a harmadik évezredben
• Hogyan kerülhetjük el a rendezvényszervezéssel járó buktatókat

A kurzus helyzetgyakorlatokkal, egyéni-, és csoportjátékokkal támogatott, interaktív tréning. Résztvevői a tréning anyagáról később is jól használható, írásos anyagot kapnak.

Részvételi díj: 25.000 Ft+Áfa/nap

DAT ´99

A plenáris ülésen kiemelt témaként kezelik az elektronikus kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatásokat, valamint a digitális aláírás elfogadásának feltételeit. Az elektronikus kereskedelem ezen túlmenően több szekció napirendjén szerepel. Lesznek olyan szekciók is, ahol az elektronikus aláírások szabványosítását, illetve a hitelesítő központok rendszerének fejlődési irányait mutatják be. Az elektronikus pénz kapcsán a bankok és a biztosítók szolgáltatásainak korszerűsítése is szóba kerül. 

Nagy érdeklődésre tart számot az Internet biztonságával foglalkozó szekció tematikája is, hiszen a rendszergazdák számára kulcskérdés a behatolás-, a vírusok- és más potenciális károk elleni védekezés jelenlegi eszközeinek választéka. Az Internettel kapcsolatban természetesen nemcsak a károkról esik szó. Más szekciókban az előnyök jobb kihasználása kerül az eszmecserék fókuszába. Ilyen például a web alapú adatbázisokkal, az adatbányászat tudományával, a piackutatással, a marketing hatékonyságával foglalkozó előadások, viták sora.

Izgalmas kérdés az állami adatvagyon hasznosítása is. A minisztériumok és az országos hatáskörű intézmények adataihoz való hozzáférés lehetősége, az adatok többcélú hasznosítása, az erre épülő szolgáltatások számos szakember munkáját megkönnyíthetnék. Vezetők és rendszergazdák számára egyaránt érdekes lehet az a szekció is, ahol a vállalati adatvagyon rugalmasan elérésének, lekérdezhetőségének lehetőségeit mutatják be az előadók. 

Egy tudás-alapú társadalomban nemcsak a vezetőknek van szükségük könnyen elérhető, széleskörű információra. A könyvtári szekcióban ezért a drága adatbázisok közös beszerzése a téma. 

Nehéz röviden összefoglalni öt nap négy helyszínen zajló eseményeinek programját. Csak címszavakban említjük ezért, hogy szó lesz még a szabadságukra készülő külhoniak turisztikai információval való ellátásáról, a legnagyobb ellátórendszer - az egészségbiztosítás - valamint a környezet védelmének informatikai feltételeiről, az információtechnológiai kutatások nemzetközi rendszereiről, az adatbázisforgalmazók számára továbbra is problematikus szerzői jogi törvényről, s az informatika távközlési infrastruktúrájáról. Az utóbbira új lehetőségeket kínál a konferencia társrendezvénye, a 9. Nemzetközi Kábeltelevíziós és Satellite Konferencia és Szakkiállítás is.

Nemzetközi CATV és Satellite Konferencia és Szakkiállítás

• Megnyitó
• Műsorelosztó hálózatok - új kihívások
• Egy új társadalmi kommunikáció körvonalai
• Az MTV jelene és jövője
• A megújuló TÉF
• A kábeltelevíziózás fejlődése a hatóság szemével
• A kábeltelevízió hálózatok üzemeltetőinek uniós és magyar jogi helyzete, valamint a műsorelosztásról szóló törvénytervezet egyes kérdései

MKM válogatás

• Információs és kommunikációs technológiai tárgyú pályázatok
• Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének szerepe és működése
• A távközlési piac fejlődési irányai
• A kábeltelevíziós hálózatok versenyképességének alátámasztása az ISO 9002 alkalmazása révén

• A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség helye, szerepe a kábeltelevíziós hálózatok fejlődésében
• A Baross Trade Point Budapest és a kábeltelevíziós szövetségek együttműködési lehetőségei a vállalkozások segítése érdekében
• Kábeltelevíziós ügyfélnyilvántartás a XXI. században
• Korszerű kábeltelevíziós hálózatok és rajtuk bevezethető értéknövelt szolgáltatások
• Digitális képműsorvevők jelene és jövője
• Adatátvitel kábeltelevíziós hálózatokon
• Kiegészítő szolgáltatások kábeltelevízió hálózaton - műszaki megoldás és kereskedelmi szempontok
• Adatátvitel kábeltelevíziós hálózaton keresztül - Cisco megoldások, üzemeltetési tapasztalatok
• A Philips fejlesztési eredményei a DTS területén
• Kábelmodem: új korszak a KTV világban
• Végponttól - végpontig terjedő passzív optikai hálózat és komponensei
• Passzív optikai eszközök a kábeltévés optikai hálózatokon
• A megbízhatósági és rendelkezésreállási problémák a kábeltelevíziózásban, különös tekintettel az adatátviteli és távközlési szolgáltatásokra

• Modem HPC hálózatok a néző szemszögéből
• Optikai KTV hálózatok méréstechnikája
• A kábeltelevíziós internet szolgáltatás lehetőségei
• Hozzáférés korlátozó eljárások az analóg és digitális műsorelosztásban

OKTÓBERI KLUBNAPUNKRÓL

 

Az Internet biztonságával, a megfelelő tűzfal kiválasztásával és a gyakorlatban szerzett tapasztalatokkal foglalkoztak az októberi klubnap résztvevői. 

Százezer hitelkártya adatait áruló, tízmillió dollárt önmagának utaló, bizalmas külpolitikai adatokat megszerző és publikáló, s a NATO számítógépeit a levelek tömegével “lebombázó” komputerkalózok történeteivel adta meg előadásának alaphangját Kovács Tamás a Montana Információtechnológiai és Kommunikációs Rt. munkatársa. Becslése szerint Magyarországon is legalább tízmilliárdos kárt okoznak, akik bravúrból, haszonszerzés miatt, vagy a rombolás ösztöne által vezérelve betörnek a számítógépes rendszerekbe. Hiteles statisztika természetesen nem készülhet az ilyen károkról, hiszen senki sem vallja be önként, hogy nem védi megfelelően a rábízott adatokat.

Az előadó igen ésszerű javaslatot tett. Mérjük fel, mekkora veszteség érne bennünket, ha megsemmisülnének, megváltoznának, vagy illetéktelen kezekbe kerülnének az adataink. Tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen értéket védünk, továbbá hogy ki és mi ellen, milyen módon kell védekezni. Van, akit csak a vírusok fenyegetnek. Másoknak sértett, kíváncsi, vagy lefizethető munkatársakkal kell számolniuk. Jó néhány cég pedig olyan adatokkal, információkkal rendelkezik, amelyeknek megszerzése sokaknak jelenthet kihívást, vagy számottevő jövedelemforrást. A megvédendő adatok, információk értéke meghatározza, milyen összeget érdemes fordítanunk a védelmükre. Végig kell tekintenünk, hogy az információk áramlásának folyamatában milyen pontokon hatolhatnak be a rendszerbe. Jó tudnunk, milyen veszélyeknek vagyunk kitéve a rendszerbe való betörés egyszerű kísérleteitől a jelszó lehallgatásig és feltöréséig, az IP cím hamisításáig, a “trójai falovak” bejuttatásától a rendszer “levélbombákkal” való blokkolásáig. Természetesen érdemes megismerni a képernyővédőkkel, dokumentumfájlokkal és más módon terjedő vírusokat is. 

Az előadó rátért ezután a tűzfalakkal való védekezés céljaira, lehetőségeire. Szólt a kimenő és bejövő forgalom szabályozásáról, a belső hálózat avatatlan szemek elől való “elrejtéséről”, a rendszerrel kapcsolatba kerülők tevékenységének naplózásáról, a felhasználók azonosításáról, a rejtjelzés és a vírusvédelem lehetőségeiről. A hallgatóság megismerhette a csomagszintű-, a transzport- és az alkalmazásvédelem megoldásait, értékeit, a munkahelyeken nem kívánatos webcímek kiszűrésének módját, a felhasználó azonosításának különböző módszereit. Az utóbbiak alapulhatnak azon amit tudunk – név, PIN kód, jelszó –, amit birtoklunk – például smart card –, és ami csak ránk utal – ujjlenyomat, hangminta és egyebek. – Szó volt még a VPN – Virtual Privat Network – technológiáról, s még számos egyéb megoldásról is.

Hősei Zsolt, a Közép- Európai Egyetem informatikusa a hozzá tartozó négy intézmény pénzügyi rendszerének védelmét ismertette a hallgatósággal. Elmondta, hogy eleinte viszonylag olcsó és egyszerű módszert alkalmaztak, de idővel felismerték ennek hátrányait. A kliensgépek számának növekedésével és a szervezeti változásokkal járó széttagoltsággal kényszerhelyzetbe kerültek. Váltaniuk kellett. Így alkalma volt megismerni a különféle eszközök és módszerek előnyeit és hátrányait. Tapasztalatait megosztotta a klubnap résztvevőivel is. 

A harmadik előadó sajnos nem tudott eljönni a klubnapra, de így is sok információval gazdagodhattak, akik rászánták délutánjukat a tűzfalak megismerésére. 

EuroWeb hírek

MAK videoprojektor

Fordítás

A szerződések szerint a HTCC, a UTI és a CG - Sat cégei számára a jövőben az EuroWeb biztosítja a nemzetközi Internet csatlakozást. Az érintett körzetekben összesen mintegy 800 ezer telefon-előfizető van. A CG - Sat és a UTI rendelkezik saját Internet szolgáltatással, a HTCC még nem. A HTCC szolgáltatási területein a szolgáltatást az EuroWeb POP (Point of Present) partnerei nyújtják a megállapodás szerint.

Az EuroWeb – ezzel és a közel 250 bérelt vonali ügyfelével – a legnagyobb üzleti jellegű előfizetői körrel rendelkező Internet szolgáltató. 

MÁV Informatika Kft. hírek

Fenti termékünk egy "Ajtó, amely a turisztikai információk tárházába vezet." Kicsit részletesebben: egy olyan, a miskolci fejlesztőink által létrehozott turisztikai információs rendszer, amely az utasforgalmi központokban, pályaudvarokon, közterületen, polgármesteri hivatalokban, közintézmények-ben kihelyezhető érintőképernyős formában biztosít az utazó, a polgár számára önkiszolgáló információs forráslehetőséget. Terveink szerint a későbbiekben a rendszer az Interneten is elérhető lesz. S hogy milyen információkat biztosít? A régió és a város nevezetességei, múzeumok, helyi közlekedés, szállás lehetőségek, vendéglátás, más jellegű információk, mint pl. a hivatalok munkarendje, ügyintézéssel kapcsolatos kérdések, stb. jelennek meg rajta.

A továbbiakban az információ körét az üzleti és közszférából bővíteni kívánjuk. Célunk tehát, hogy a két rendszerünk: a már sokak által közkedvelt ELVIRA®, az intelligens vasúti menetrend és a Tu-Door bázisán olyan szolgáltatást kínáljunk, amelynek igénybevételével a felhasználó mindennapi ügyeit "door Tu-Door" módon megtervezheti. 

Egyúttal az érintett önkormányzati vezetők és az idegenforgalom területén dolgozó marketingesek figyelmébe is ajánljuk, mint médiumot.

TÁRSSZERVEZETÜNK NAPIRENDJÉN

Ökrös Gergely a MEISz fórumán – mint sok helyütt másutt – a tevékenységük szabályozásának hiányosságaiból, illetve a túlszabályozásából adódó problémákat ismertette és egységes, áttekinthető szabályozást igényelt. Jelenleg ugyanis a média-, a távközlési-, a szerzői jogi- és a fogyasztóvédelmi törvények, három kormányrendelet és ugyanannyi KHVM rendelet között kell eligazodni, amikor ezek egymással is ütköznek – mint például a médiatörvény a szerzői jogi törvénnyel a kötelezően továbbított közszolgálati műsorok szerzőinek jogdíját illetően –. A kábelkommunikációs körökben csak telefontörvénynek titulált távközlési törvény az évtized elején nem sokat foglalkozott a kábelkommunikáció műszaki infrastruktúrájának szabályozásával, s az idei módosítás is csak tilalmakat “eredményezett”. Ezzel szemben a médiatörvény vállalkozik a hálózatok elvárt műszaki színvonalának meghatározására, de észrevehető, hogy a szakmabelieknek nem sok szavuk lehetett ebben. A közszolgálati műsorok továbbítására, s a vételkörzetekre vonatkozó kitételek értelmezhetőségét is számos polgári per “minősíti”. A szerzői jogi törvény szintén számos ponton szorul korrekcióra, pontosításra. 

Úgy tűnik, az öt-tízezer, vagy a több előfizetővel rendelkező hálózatok meg tudnak állni a lábukon, sőt fejlődni képesek, lépésről-lépésre végrehajthatják a törvényben előírt műszaki fejlesztéseket és egyre növekvő mértékben válnak alkalmassá az alternatív távközlési szolgáltatásokra. Az önkormányzatok és a lakosság szűkös forrásaiból létrehozott és fenntartott kis vállalkozások helyzete viszont úgyszólván reménytelen. Nincs pénzük a törvényben előírt fejlesztésekre. Az előadásban ez nem hangzott el, de más forrásból ismert: emiatt nem egy település az eddig megoldott szerény szolgáltatásoktól is búcsúzni lesz kénytelen. Az elmúlt év elején úgy tűnt: az ORTT pályázata hozzásegíti némi állami forráshoz a szakma fejlesztésre vállalkozó köreit, de a pályázatot nem követték továbbiak, sőt még a nyertesek is hiába várják a kitűzött díjakat. 

Jó néhány műszaki probléma is megoldásra vár. A kábeltelevíziókat különféle csatornákon zavarják az URH műsorszóró-, a rádióamatőr-, a rádiótelefon és tévéadók, a személyhívó rendszerek, a DAB sugárzás, s az országos transzport hálózat adója is. Nem vigasz, hogy a kábeltelevíziók is zavarják a légi irányítást, a rádióamatőröket, a személyhívókat, s az egyéni és kisközösségi antennarendszereket. A hatékonyabb frekvenciagazdálkodás és a műszaki fejlesztés jelenthetne végül is megoldást, de az utóbbit – mint már említettük – nem tudják bevételeikből finanszírozni a kisebb cégek. 

A kábelkommunikációhoz is ugyanaz a három dolog kell, mint amit Monteccucoli említett: pénz, pénz és pénz. Emellett persze hatékonyabb szabályozás is kellene, hiszen ma büntetlenül lehet jelet lopni, az illegális szolgáltatók közül többen zavartalanul ronthatják a törvényesen működő cégek üzletét, a kisközösségi rendszerek cégtáblájával visszaélhet, aki akar, s az árszabályozás is hagy kívánnivalót ezen a területen. A kábelkommunikációval foglalkozó vállalatok és szervezeteik szeretnék, ha a médiatörvényt végrehajtva egységes szemlélettel, külön szabályoznák a szakterületen végzett tevékenységet. Ez a törvény később akár a születőben lévő hírközlési törvény fejezete lehetne. Szabályozott körülmények között lendületesebben fejlődhetnének azok a rendszerek, amelyek az utolsó kilométeren is széles sávon vihetnék az adatokat az előfizetők otthonába.

*** Lapzárta után kapott információink szerint látszik némi előrelépés az előadásban elhangzottakkal kapcsolatban. Az ORTT pályázatok nyertesei közül többen hozzájutottak a megpályázott összeghez. A Műsorszolgáltatási Alap 1 milliárd forint összegű pályázatot hirdetett hálózatok bővítésére és építésére. A KHVM pedig egységes kábelkommunikációs törvény előkészítésén dolgozik. (V.M.)

SZKI Consulting hírek

Pályázati felhívás

1. 2000. évben esedékes nemzetközi tudományos-műszaki konferenciákon történő részvételre, előadás tartása esetén. Pályázni lehet vagy utazási költség, vagy nettó regisztrációs költség elnyerésére.
2. A tudományos kutatási és műszaki fejlesztési eredmények elterjesztésével, illetve ismeretszerzéssel, közvetlenül összefüggő tudományos konferenciák rendezéséhez, amennyiben a konferenciára Magyarországon 2000. évben kerül sor, illetve ha a szervezési költségek már a jelzett időszakban jelentkeznek.
3. Magyar Intézmények nemzetközi intézményben viselt tagságával összefüggésben jelentkező 2000. évi tagsági díjak.

KÖVETELMÉNYEK A JÖVŐ HÁLÓZATÁN

Ha összehasonlítjuk a helyi hálózatok sávszélességét és a PC-k tárkapacitását, akkor közöttük párhuzamosságokat fedezhetünk fel. Tíz év alatt ugyanis a processzorok teljesítménye 150-szeresére és a tárkapacitás 600-szorosára nőtt. A vállalatoknál (Németországban) még más nagyságrendek is érvényesülnek. Pl. egy 500 fős vállalatnál évente az adatok növekedése 0,5-5 Terabyte-ra tehető, ami azt jelenti, hogy 1-10 Gigabyte-ra munkatársanként. Az adatok archiválásához, feldolgozásához és védelméhez szükséges tömegtárolók kapacitása pedig ugyanitt 5-20 Terabyte.

Ehhez jön még az a trend, hogy ezeket az adatokat központilag kell kezelni, ami azt jelenti, hogy a helyi szerverek szerepe csökken és a központi „szerverfarmok" szerepe nő. A szervereket ezek után nem osztályonként, hanem funkciók szerint rendelik egymáshoz, oly módon, mint például adatbanki, applikációs, és Internet/Intranet szerver. Az a régi szabály, miszerint az adatforgalom 80%-a helyi és 20%-a a gerinchálózaton keresztül továbbítódik, úgy módosul, hogy a jövőben minden adatforgalom a gerinchálózaton keresztül történik.

A helyi hálózatok egyre inkább egy vállalat idegrendszerévé fejlődnek. A hálózatok kiesése ma már egyre kevésbé elviselhetőek, s különösen igaz ez a gyárak, pénzügyi szervezetek esetében. Az olyan eszközök bevezetésével, mint például a R/3-al kiegészített SAP, szerepük egyre nő. 

A legfontosabb címszavak ebben az összefüggésben a következők:

redundancia, skálázhatóság, menedzselhetőség, rugalmasság, biztonság, bemutathatóság.

Az alkalmazásoknál előtérbe kerül a groupware, a multimédia, az Internet és az Intranet azért, hogy a belső kommunikáció és a napi munka ellátása javulhasson és hatékonyabb lehessen.

Az applikációk mindegyike megkívánja ugyanis, hogy a hálózatban az elágazások a lehető legnagyobb mértékben automatikusan valósuljanak meg. Ez természetesen ugyancsak a hálózat sávszélességének növekedését igényli. Ma már az is elismert, hogy a vállalati tőke megtestesítője az emberi tudás, s a hálózat csupán az infrastruktúrát biztosítja a tudás hatékony kicseréléséhez.

A kérdés a továbbiakban az, hogy a gerinchálózatot milyen technológiával kell felszerelni? A választék a Gigabites Ethernet és az ATM. Ha egy gerinchálózatban mind a Token Ring, mind pedig az Ethernet szükséges, akkor az a legegyszerűbben az ATM-mel valósítható meg, mivel az ATM technológia filozófiája hasonló a Token Ringéhez.

A gyakorlatban már megmutatkozott az, hogy a Gigabit Ethernet, ATM-mel ezt a versenyt sok esetben fel tudja venni. Mindkét hálózat multimédia képessége a gyakorlatban attól függ, hogy a hálózat mennyire érti az Internet protokollt (IP). Ma már a multimédia alkalmazások 95%-a Internet protokollon keresztül fut és az erre épülő kommunikációs Gigabit Ethernet optimált.

A mai csúcstechnológiát a Gigabit Ethernet-Portok és a 256 Gigabit/s-os alaplap kapacitások jelentik. Ennek megfelelően a rendszerek ma már úgynevezett 10 Gigabit Ethernet technológiával szerelhetők fel. A gyártmánykínálat emellett kiegészül még azzal is, hogy a szerverek teljesítménye skálázható és a hálózatok rendelkezésre állása tovább növekszik.

(Forrás: Computer Woche 1999. október 1.) Sz. I.