Magyar Tartalomipari Szövetség

www.ingatlanexpo.hu

expoint@mail.datanet.hu
 vissza

Gondolatok a konferencia elé

Az informatika, a különbözo információs rendszerek és – tágabb értelemben – az elektronikus üzletvitel világszerte fokozatosan, de feltartóztathatatlanul átalakítja a vállalkozások muködési rendjét, egymással való kapcsolatrendszerét, akár a szállítói, akár a vevoi pozícióikat vesszük figyelembe.
A vállalkozások vezetoinek, a legfelso menedzsmentig bezárólag, az információs társadalom megjelenésével olyan kihívásokkal kell szembenézniük, amelyek hosszú távon, és jelentos mértékben befolyásolják a cégek eredményességét, versenyképességét, piaci pozícióját, egyszóval muködésük egészét.
A mindennapi magyarországi gyakorlatban még ma is némi misztikum lengi körül az információs rendszerek alkalmazását, az elektronikus üzletvitel fogalmát. Gyakran tapasztalható, hogy a menedzserek számára az informatika és az elektronikus üzletvitel komplex kezelése csupán informatikai problémává redukálódik. Igen ritka, szinte példaértéku, ha egy-egy cég kidolgozza az “új típusú gazdaságra” alapozott üzleti stratégiáját, s ez által hosszabb távon is megtervezi ez irányú tevékenységét.
De vajon valóban új típusú-e ez a gazdaság?
Az elektronikus üzletvitel a "hagyományos” üzleti stratégia egyik ága, vagy valami más? Eszköz, kellék, módszer, kitörési lehetoség vagy múló divat?
Növeli-e és mennyire a cég versenyképességét az elektronikus üzletvitel?
Informatika és/vagy elektronikus üzletvitel és/vagy elektronikus kereskedelem?
Ezek azok a kérdések, amelyekre többek között válaszokat keresünk a konferencián.

A konferencia programja:

8.30 - 9.00     Regisztráció
9.00 – 9.30    Az informatika szerepe a gazdaságban, az elektronikus üzletvitel lényege, elonyei, hátrányai, jellemzoi.
Eloadó: Loncsár Tibor informatikai igazgató, MOL Rt.
9.30 - 10.00   Az informatika, az elektronikus üzletvitel hatása a gazdálkodó szervezet muködésére. A cég üzleti, vállalati           folyamatainak javítása és/vagy alapveto újragondolása, radikális átszervezése?
Eloadó: Dr. Kornai Gábor ügyvezeto igazgató, AAM Kft.
10.00 – 10.45 Az e-üzletmenet infrastruktúrája. Az informatika mint az e-üzletmenet katalizátora.
Eszköz vagy korlát? Hogyan változik a vezetok viszonya az informatikához? A gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatok optimalizálása, integrálása: üzleti lehetoségek és biztonsági kérdések a vállalatközi kapcsolatokban.
Eloadó: Fóris Zoltán igazgató, IBM Magyarországi Kft.
10.45 - 11.15 Kávészünet
11.15 - 11.45 Humáneroforrás gazdálkodás és az elektronizálás.
Eloadó: Szatmáriné dr. Balogh Mária munka- és pályatanácsadó szakpszichológus, tréner, szervezetfejleszto tanácsadó, CONVICTUS
11.45 - 12.15 Az elektronikus üzletvitel nemzetközi és hazai helyzete, trendjei az EU csatlakozás tükrében.
Eloadó: Foltányi Tamás partner, PriceWaterhouseCoopers Consulting
12.15 – 12.45 Az elektronikus üzletvitel szabályozási háttere
Eloadó: Dr. Szecskay András, a Szecskay Law Firm Moquet Borde & Associes ügyvédi iroda vezetoje
12.45 - 14.00 Ebéd
14.00-14.30 Az elektronikus logisztika. Az ellátási lánc (Supply Chain), a folyamatos újrafeltöltés (CRP), az eredményes fogyasztó-kiszolgálás (ECR), a beszállítói lánc menedzsment (SCM), az elektronikus kereskedelem (EC).
Eloadó: Déri András igazgató, Magyar Posta Rt.
14.30-15.00 Ügyfélkapcsolat menedzsment (CRM), a piacépítés, a visszacsatolt marketing és értékesítés. Ügyfél-szegmentáció, profit-elemzés, személyre szabott marketing, ügyfélszolgálati központ.
Eloadó: Táboriné Szucs Margit CRM szakérto, IBM Magyarországi Kft.
20.Szünet
15.20 - 15.50 B2B e-commerce. Üzleti partnerek közötti elektronikus kereskedelmi folyamatok.
Eladó és vevo oldali e-commerce megoldások, elektronikus piactér, CRM. Hazai felhasználási példák: várakozások és eredmények.
Eloadó: Ila Gábor üzletág-vezeto, R & R Software Rt.
15.50 – 16.20 Eroforrás kihelyezés (outsourcing). A vállalatvezeto és az informatikai vezeto viszonya az eroforrás kihelyezéséhez. Az eroforrás kihelyezés típusai és hazai lehetoségei. Üzleti elonyök, költségek, megtérülés.
Eloadó: Kiss Tibor üzletág-vezeto, IBM Magyarországi Kft.
16.20 - 16.50 Üzlet – IT: Quo vadis?
Eloadó: Dr. Dobák Miklós tanszékvezeto egyetemi tanár, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem

JELENTKEZÉSI LAP

Menedzserszövetségi tag (aláhúzandó):  igen   nem
 

Cég neve:	Számlázási cím:
Telefon:	Fax:
E-mail:

Dátum:
Cégszeru aláírás:

A kiállításon az új technológiákra helyezik a fo hangsúlyt. 2002-ben elkülönített oktatási fórumot tartanak az üzleti élet vezetoinek, az értkesítési csatornák szakértoinek, a kis- és középvállalkozások ügyvezetoinek.
Részvételi díj: 65.700,-Ft/m2 + 25 % ÁFA. Az ár a helydíjat és a kulcsrakész standkivitelezést is magába foglalja.
A támogatási rendszer idén bevezetett új eleme, hogy bizonyos feltételek mellett 1 fo kiutazó, illetve a szállítmányozási költségek egy része szintén támogatást élvez.

5. eGovernment

A-875
eGOVERNMENT
avagy kormányzati és önkormányzati
kihívások az online demokrácia korában
Szerkesztette: Budai Balázs Benjámin

A könyv célja, hogy megismertesse az olvasóval az új "e-világ" összes jellegzetességét és követelményét az államigazgatás és az
információs társadalom szempontjából, hogy megfogalmazza és felvázolja a közigazgatás elott álló új, elektronikus és
szervezési kihívásokat, mind a központi kormányzat, mind a településirányítás szintjén. Bemutatja a közigazgatási eljárások
elektronizálásának irányát és folyamatosan bovülo lehetoségét, ezáltal juttatva el az olvasót egy olyan szintre, melynél képes
meghatározni azt az ösvényt, amit a harmadik évezredbeli köztisztviselonek és közalkalmazottnak járnia kell ahhoz, hogy
munkájában sikeresen használhassa az elektronika gyorsan bovülo eszköztárát.

A (hagyományos) vállalatok vezetoi gyakran kérdezik, milyen hatással van az e-business a vállalatukra (üzletágukra) és
hogyan fordíthatnák ezeket az új jelenségeket vállalatuk hasznára, vagyis hogyan tud értéket teremteni egy "hagyományos" (nem
start-up) vállalat a hálózati gazdaságban (e-business). Elsosorban az o kérdéseiket válaszolja meg a könyv, de minden más, a
téma iránt érdeklödo olvasónak ajánljuk, beleértve a jövo vezetoit (diákokat) is.

A Matávval szinte mindenkinek meggyult a baja

A távközlési piacnyitás óta a versenyben levo társaságok minden korábbinál többet vitáznak egymással. A Hírközlési Döntobizottságnak már számos alkalommal rendet kellett tennie közöttük, ám a vesztesek több esetben is bíróság elé vitték határozatát.
A jövoben várhatóan tovább szaporodnak a vitás ügyek és a bírósági perek, az érdekellentétek mindjobban szítják a
feszültséget. Kibékíthetetlen érdekellentétek feszülnek a távközlési piac szereplöi között - mondta Frischmann Gábor, a Hírközlési Felügyelet, valamint a Hírközlési Döntobizottság (HDB) elnöke. Ezt jelzi, hogy a HDB elott szinte mindenki megtámadott mindenkit, sot már a szervezet döntését is megtámadták. A távközlés liberalizációja máshol sem ment símábban és gyorsabban - mondta az elnök -, ám a magyar helyzetet az is nehezíti, hogy a szektor világszerte válságban van.
Eloször a Matáv és a PanTel között alakult ki nézeteltérés, ami alapvetoen abból adódott, hogy a két cég eltéroen értelmezte a jogszabályokat. A HDB már szinte meghozta a határozatát, amikor a PanTel jelezte, hogy végül is megegyezett a Matávval, és visszavonja a beadványt. Nem sikerült azonban a Matávnak közös nevezore jutnia az eTellel, amely - a PanTelhez hasonlóan - szintén azt szerette volna elérni, hogy a cég kösse meg vele a jogszabályoknak megfelelo hálózati összekapcsolási szerzodést. Addig, amíg ez nem történik meg, az eTel nem tud távbeszélo-szolgáltatást nyújtani a Matáv ügyfeleinek. A HDB az eTelnek kedvezo döntést hozott, amit azonban a Matáv bíróság elott támadott meg. A Matávot támadták meg az internetszolgáltatók, mert vita alakult ki közöttük arról, hogy a jogszabályban eloírt bevételmegosztás kapcsán vajon melyiküknek kell kiszámláznia a világháló használatához kapcsolódó telefondíjat. A Matáv azt mondta, hogy az internetes cégeknek kell ezt a feladatot ellátniuk. A HDB azonban nem így látta ezt a kérdést, a világhálós cégek javára döntött és azt mondta, ha a felek másképp nem egyeznek meg, akkor a távbeszélo szolgáltatónak kell számláznia. Miután elvi döntésrol van szó, a Matáv csak arra vár, hogy az elso konkrét ügy kapcsán bírósághoz fordulhasson, és megvédje a maga igazát. Mindenesetre eddig teljesen figyelmen kívül hagyta a HDB elvi határozatát, mert a több mint 130 hazai internetszolgáltató közül eddig csak hárommal kötötte meg a bevételmegosztásról szóló szerzodést, és eddig egyetlen fillért sem adott át a bevételébol a világhálós cégeknek. Sot június elsejétol már nem is számláz senki helyett. Az elmúlt napokban az alternatív távközlési szolgáltatók bejelentése keltett feltünést, ok azt állították, hogy a Matáv az európai uniós árakhoz képest háromszor magasabb összeget tervez kérni összekapcsolási díjként. Legalábbis ezt derítették ki a Matáv Hírközlési Döntobizottság elott levo hálózati összekapcsolási referenciaajánlatából. A hálózatokat azért kell összekapcsolni, hogy a cégek elérhessék egymás ügyfeleit, azaz tényleg verseny alakuljon ki a korábban egy társaság fennhatósága alatt levo szolgáltatási területeken is. Ráadásul az alternatívok azt is mondták, hogy aki elsoként építi ki a Matávnál a hálózatok összekapcsolásához szükséges infrastruktúrát, milliárdos nagyságrendu kiadásra számíthat. Szerintük az irracionális költségek megakadályozzák oket, hogy versenyképes szolgáltatásokat kínáljanak, illetve a liberalizációnak is vége.
A Matáv csak annyit mondott, hogy titkos adatokról van szó, amit elvileg nem láthattak az alternatívok. Igazság szerint az érintettség jogán bármikor belenézhettek a Matáv referencia ajánlatába. Mindenki megpróbálja a saját érdekeit érvényesíteni, miközben a társaságok egymással és a másik helyzetének megnehezítésével foglalják el magukat, nincs verseny a távbeszélopiacon, és senki sem küzd a fogyasztók kegyeiért.

A múlt évben lépett életbe hazánkban a digitális aláírásról szóló törvény.

Elso esetben fordult elo, hogy a rohamosan fejlodo informatikát megelozte a jogi szabályozás. A digitális aláírást lehetové tevo törvénynek két fontos jellegzetessége van: egyrészt technológia független, másrészt olyan kerettörvény, amely módot ad a mindenkori sajátosságokhoz való illesztésre.
A törvény három biztonsági fokozatot: az egyszeru aláírást, a fokozott biztonságú aláírást és a minosített elektronikus aláírást különbözteti meg.
Annak meghatározása azonban, hogy milyen esetekben milyen fokozatú digitális aláírást lehet elfogadni, az adott területre vonatkozó törvény vagy jogszabály megalkotásáért felelos miniszter feladata. A szokásos, egyszeru, a számítógépen megírt levél aljára odaírt névvel képzett aláírást sem kell lebecsülni, hiszen elfogadása a két fél megállapodásán alapul. A Microsoft elleni monstre perben a bíró ilyen e-mailekre alapozva hozta meg elso ítéletét.
- A digitális aláírás bevezetése, alkalmazása jelentos könnyebbséget jelentene az ügyekkel és a papírhegyekkel túlterhelt igazságszolgáltatás számára, mondja dr. Péntek László, a Fovárosi Bíróság tanácsvezetö bírója. - Tudjuk, hogy az általános bevezetésnek több jogi és még több pénzügyi akadálya van, de szeretnénk elkezdeni a kísérleteket. Ráadásul úgy látjuk, hogy van itthon megfelelo berendezés erre, tehát tervezzük egy mintarendszer felállítását. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács már foglalkozik a jogi szabályozással, mi egy lehetséges változat kísérleti próbájával szeretnénk segíteni.
Ausztriában például zárt láncú elektronikai rendszert vezettek be a bíróságok között; úgy véljük, számunkra nem ez a követendo példa, nekünk az internetet kell kihasználnunk.
- A munkatársak beidegzodését is meg kell változtatni, a két rendszert, a papír és a digitális alapút még sokáig együtt kell muködtetni - teszi hozzá Laky Norbert, a bíróság informatikai vezetoje.
A digitális aláírással foglalkozó magyar úttörok egyike az ITEA Kft.
- A mi zsebrevágható hardver eszközünk alkalmas a rejtjelezésre is, és egyúttal a digitális aláírás elkészítésére is, így kielégíti mind a négy követelményt - mondja Szabó István igazgató.
Ez a rendszer szigorúan személyhez kötheto, ezért is alkalmazzák több mint ezer helyen. Használata egyszeru, a számítógép szokásos irodai kezelésén kívül semmilyen eloképzést nem igényel. Ráadásul nemcsak egyes partnerek között, hanem az interneten, hálózatban is használható, hangsúlyozza Landy Kornél muszaki igazgató.

Hol állunk az információs társadalom rangsorban?

Egy évvel ezelott részletesen elemeztük a legismertebb és legelfogadottabb információs társadalom fejlettségméro listát, az IDC-World Times Information Society Index-ét - http://www.ittk.hu/infinit/2001/0322/index.html -. A 2002 márciusában napvilágot látott 2001-es rangsor az elozo évi eredményekkel összehasonlítva számos új fejleményrol üzen, amelyek a táblázat tüzetes tanulmányozásával lépésrol lépésre felderíthetoek. (Z.Karvalics László írása)
http://www.ittk.hu/infinit/2002/0502/indexst.html

E-kormányzat és e-polgárok

A jelek szerint az Egyesült Államokban óriási népszeruségnek örvendenek a különbözo szintu kormányzati webkikötok. Míg 2000 elején mindössze körülbelül 40 millió amerikai polgár keresett fel ilyen site-ot, addig idén számuk megközelítette a 70 milliót. Mindez azt jelenti, hogy az internet-felhasználók 58 százaléka látogatott meg már legalább egyszer kormányzati web-kikötot.
Persze van is mibol válogatni: a nemrég útnak indított FirstGov.gov site-on nem kevesebb, mint 47 millió oldal érheto el, miközben természetesen minden szövetségi államnak, illetve a legtöbb helyi önkormányzatnak is van saját web-kikötoje. Ezen oldalak látogatóiról végzett felmérést a Pew Internet & American Life Project 2002 februárjában.

http://www.ittk.hu/infinit/2002/0502/indexst2.html

Új e-kormányzati kutatás az Accenture-tól: Kanada az élen

'Realizing the Vision' (Az álmok valóra váltása) címmel jelent meg az Accenture globális e-kormányzati kutatása, amelybol kiderül, hogy a világ kormányai szemmel láthatóan javítottak az online szolgáltatások terén: egyre többen (üzleti és magáncélú felhasználók egyaránt) férnek hozzá az egyre professzionálisabb szolgáltatásokhoz.

A jelentés azt is világossá teszi, hogy a kormányzatok, ahogy egyre inkább belejönnek az e-kormányzásba, egyszersmind egyre jobban érzékelik a technológiában rejlo, az ország irányításának módját teljesen átalakító potenciált, legyen szó akár a szolgáltatásokról, akár az adminisztráció hatékonyságáról.

A kutatás során 23 országot hasonlítottak össze, és ennek alapján elmondható, hogy az e-kormányzás terén a vezeto szerepet - immár második éve - Kanada tölti be. Az ország vezetése most tart a felénél annak az ötéves programnak, amelynek eredményeképp az állampolgárokkal a legszorosabb kapcsolatot fenntartó kormány kíván lenni. Addigra a tervek szerint az ország
lakóinak (kapcsolódási helytol és idoponttól független) hozzáférést kívánnak nyújtani minden szövetségi programhoz és szolgáltatáshoz.

A top 10-hez tartozik még egyébként (ebben a sorrendben) Szingapúr, az Egyesült Államok, Ausztrália, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Hong Kong, Németország és Írország.

Az e-kormányzati tanulmány szerzoi kiemeltek néhány trendet, amelyek segíthetnek képet alkotni azzal kapcsolatban, hogyan tudják a kabinetek a leheto legsikeresebben közelebb hozni az elektronikus kormányzatot a cégekhez és a magánszemélyekhez. Mivel a kormányok alkotják meg az új elektronikus szolgáltatásokat, nekik kell megoldani a hivatalok integrációjával, az
adatbiztonsággal, a magánszférával, a kormányzati struktúrákkal, a nemzetbiztonsággal, a globális versenyképességgel és a személyes szabadsággal kapcsolatos kérdéseket.

Az egységes privacy gyakorlat kialakítása; a digitális aláírásra és az érzékeny információ titkosítására vonatkozó szabványok megalkotása - ezek azok az elsodleges lépések, amelyek megtétele szükséges a további fejlesztések elott.

A kormányok elott álló egyik legkomolyabb kihívás a kormányzati szerveket, hivatalokat összeköto elektronikus hidak létrehozása, és nem csak állami, hanem regionális, önkormányzati, stb. szinten is.

Az online szolgáltatások tekintetében egyre kisebb a különbség a tanulmányban vezeto országoknak (Innovative Leaders) titulált Kanada, Szingapúr és az Egyesült Államok, és az azokat követo ('Visionary Challengers' néven aposztrofált) tíz ország (Ausztrália, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Hong Kong, Németország és Írország, Hollandia, Franciaország és Norvégia) között.

Míg az éllovasok egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a lista végén állók egyre jobban leszakadnak a mezonytol.  A tanulmányból kiderül: a kabinetek egyre gyakrabban ismerik fel, hogy az e-kormányzás nem a technológiáról szól; az sokkal inkább egy ország irányításának módját megváltoztató csatorna. A sikeres e-government kulcsa az állampolgár-központú hozzáállás: az állampolgárokat és a cégeket egyaránt ügyfelekként kell kezelni, akiknek az igényeit figyelembe véve kell megalkotni az
egyes szolgáltatásokat.  Az e-kormányzatok fejlettségének értékelése során e szemléletmód elfogadottságának foka számít az egyik legfontosabb faktornak.

A kutatás további fontos megállapításai:

- A nemzeti kormányok a kulcsfeladatok között tartják számon a hivatalközi e-kormányzat létrehozását; nem támogatják az egyes hivatalok önálló online létének kialakítását. Ez a kérdés sok ország számára azonban még a megoldatlan feladatok között van.
- A kormányzatok csak fokozatosan tanulják meg, hogyan kezeljék és alakítsák az egyes e-kormányzati kezdeményezések költségvonzatait, hatásait, eredményeit; ezért egymástól világosan elkülönített munkaszakaszokat határoznak meg.
- Megnott a magánszektor szerepe. A kormányzat új üzleti megállapodásokat hoz létre a szolgáltatókkal, ahol meg van osztva mind a kockázat, mind a haszon.
- A kormányok egyre inkább beépítik online programjukba a marketingelemeket, az online szolgáltatások használatára való ösztönzés céljából.
- A kabinetek egyre inkább felismerik az elektronikus kormányzás hatását. Az nem csak az állampolgárokra, hanem az állami hivatalok munkatársaira, a privát szektor szervezeteire és a kormányzati munkára is jelentos befolyással van.

Forrás: http://www.accenture.com
vissza

Az informatikai forradalom lezajlott, immáron meg kell tanulni együtt élni a digitális eszközök kínálta lehetoségekkel. A fejlett országok példája azt mutatja, hogy az informatika olyan terület, amely kitörési pont lehet a szegényebb országok számára, és biztosíthatja a gazdasági és társadalmi fejlodés mindenkit érinto perspektíváit. A terület fontosságát jelzi, hogy a politikai pártok tárgyalásokat folytatnak az információs társadalom feladatainak miniszteri szintu kezelésérol is.

Az európai országok egy részében az informatika kezelése három tárca (távközlési, oktatási, gazdasági) keretében történik. Az informatika vagy információs társadalom kifejezés több ország minisztériumában van jelen. Szlovénia markánsan nyitott az információs társadalom kiépítése felé. Dánia egyfajta jövoügyi minisztériumot hozott létre az informatika, a távközlés, a
kutatás-fejlesztés és a felsooktatás összeházasításával. Itt a csekély létszámú minisztérium már évek óta meghatározó módon van jelen a dán stratégiai gondolkodásban.

Az informatikával magas szintu bizottság foglalkozik Írországban, Finnországban és Svédországban, sot fontossága miatt miniszterelnöki hatáskörbe (is) utalták az Egyesült Királyságban, Izlandon és Észtországban.

Minden fejlett országra jellemzo, hogy az információs társadalom kérdését az életminoség, tudás és versenyképesség fogalomkörébol közelíti meg. A legfontosabbnak az informatika tartalmi szempontjait tekintik (evidenciának veszik a számítógép használatának ismeretét és a magasszintu kommunikációs technológiák létét), és számolnak az elektronikus szolgáltatások
gazdaságfejleszto, a társadalmi érintkezést és civilizációs szokásrendszereket átalakító voltával.

Az informatikai minisztérium felállításának gondolata Magyarországon is hosszú idore nyúlik vissza. A Magyar Szocialista Párt információs társadalomról szóló tézisei 2001 nyarán születtek, a Szabad Demokraták Szövetsége pedig 2000 novemberében publikálta errol szóló programját. A Fidesz vezette kormányzat Informatikai Kormánybiztosságának (IKB) felállításakor (2000 májusában) már felvetodött egy minisztérium gondolata is. Ezeket a terveket megelozte az Informatikai Érdekegyezteto Fórum által
jegyzett (2000 áprilisában született) Magyar Informatikai Charta, amely az informatika önálló kormányzati és parlamenti kezelését javasolta.

A hazai informatikai szakma azt vetette fel, hogy miképp erosítheto a téma jelenléte a kormányzati és államigazgatási gondolkodásban; miképpen lehet dinamikusabb országos gazdasági, informatikai, civilizációs fejlodési ütemet elérni, csatlakozni az információs társadalom fejlesztésében élenjáró országokhoz, és hogyan lehet az informatika témakörét nemzeti üggyé tenni, s
kivonni az esetleges pártharcokból. Ez - az Országgyulés informatikai bizottságának eddigi muködését tekintve - megvalósíthatónak is látszik.

A Miniszterelnöki Hivatal IKB-tevékenysége felgyorsította a felzárkózást a fejlett országok irányába, ám a kétéves tevékenység kevésnek bizonyult a nyolcévnyi lemaradás behozásához. A jogszabályalkotás felgyorsulásán, a társadalmi programok elindításán túl jelentékeny társadalmi csoportok felzárkóztatása várat magára. Erosödött a közigazgatás modernizációja és néhány egyetem tudásközpontjának létrehozásával a jövoorientált felsooktatási képzés megerosítése.

Magyarországon azonban a háztartásokban mind az internetelérés, mind a korszeru számítógépek számát tekintve jelentos lemaradás tapasztalható. A települések egy részén még mindig lehetetlen az internet elérése, s jelentos rétegek nem barátkoztak meg az új civilizációs eszközökkel. A közigazgatásban már számítógépek duruzsolnak, de egységes pénzügyi rendszerek még nem muködnek, ahogyan a kormányzati, közpénzeken létrejött dokumentumoknak is csupán kis hányada kerül fel ingyenesen elérheto módon a világhálóra.

A nyersanyagokban szegény országok számára a kitörési pont a szellemi kapacitás mind alaposabb kihasználása. A legkisebb beruházással az informatika, mint a jövo egy állandó szolgáltatási és fejlodési útja, tunik alkalmasnak. Távlati cél lehet, hogy az ország váljék a régió tudásiparának központjává. Magyarország Európa keleti felének lehet informatikai központja, foleg az eszközgyártás, szoftverfejlesztés és -képzés területén. Ehhez a kutatás-fejlesztést a továbbiakban is támogatni kell, ahogyan a
fejlett technológiákba való beruházásokat is

Amennyiben az információs (tudásalapú) társadalom kiépítése valós politikai célként jelenik meg, egy informatikai minisztérium fo feladata, hogy eszközöket biztosítson az internetes és digitális tartalmak eléréséhez; növelje a digitális tartalmat; tegye szabadabbá a dokumentumokhoz való hozzáférést; és fokozatosan állítsa át a közigazgatás tevékenységét a digitális technológiákra.

Az elkövetkezo négy esztendoben jelentékeny infrastrukturális és  szolgáltatási ugrást kell megtenni a kormányzat, a gyártók és a szolgáltatók együttmuködésével. Ezért kell önálló fejlesztési, államigazgatási és politikai központot létrehozni, amelynek vezetoi nem csupán tárcájuk érdekeit, hanem a társadalom infrastrukturális és civilizációs megújulásának érdekeit is képviselniük kell.

• Többnyire nem hirtelen ötlet, vagy a divat hatására határozzuk el, hogy veszünk-e számítógépet és szoftvert, s költünk-e az internet elérésére. Új lehetoségeket akarunk teremteni fogalmazásaink csiszolására, az egyszerubb, gyorsabb kommunikációra, a számunkra fontos információk elérésére, áttekintésére, s egyéb célokra.
•  Felhasználóként az információtartalmat tekintjük az informatika lényegének. De vajon ismerjük-e az információ piacának választékát? Tudjuk-e, hogy melyik forrás hitelesebb, hasznosabb, praktikusabb, s mennyivel értékesebb a többinél?
•  Tudja-e az adatbázis készítoje, eloállítója, hogy ki van még rajta kívül a piacon, miben lehetne jobb az illetonél, s miben kellene neki is jobbnak lennie, hogy ne szoríthassa ki egy újabb versenyzo?
•  És tudják-e az adatbázis-piac szereploi, hogy mivel bizonyíthatják eloállítói jogosultságukat egy esetleges jogi vitában?
•  Az utóbbi kérdésre - reméljük - hamarosan megszületik a válasz, s az megoldást kínál a többi problémára is.
• A  Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ)  támogatásával muködo Adatbázis Jogvédo Egyesület (AJE) javaslatot készített az adatbázis piacszereploi számára  az ez évben hatályba lépett – a jelentos ráfordítással eloállított adatbázisok jogi védelmét biztosító-  szerzoi jogi törvénybol fakadó  aktuális  feladatok rendezésére. Eszerint az AJE vállalja az adatbázisok regisztrációját, lajstromozását, a bejegyzés tanúsítását, valamint az önkéntes szakmai minosítés megalapozását. Tájékoztatja a szükséges teendokrol a MATISZ tagszervezeteit, regisztrációs lapot küld, segít a begyujtött adatok tartalmi és formai megfogalmazásában, elküldi a tanúsítványt az adatbázis tulajdonosának, eloállítójának, szolgáltatójának, terjesztojének, - publikálja a regisztrációs listákat a MATISZ/AJE honlapján.
• A minosítés elso szintje maga a regisztráció, amikor az egyesület listákon, tematikus bontásban gyujti a hazánkban létezo adatbázisokat, a Dublin Core szempontjainak is megfelelo metaadatbázist készít belole a felhasználók tájékoztatására, s az  eloállítói jogok érvényesítéséhez dokumentálja az adatbázis létrehozásának, forgalmazásának idopontját.
• Az AJE társadalmi szervezet, nincs hatósági jogköre, ezért az önkéntes önminosítés elosegítése lehet a következo szint. Ezt követoen megoldható már a regisztrációs íven leírtak ellenorzése is. Remélhetoen csak a "rend kedvéért" lesz erre szükség, hiszen aki vállalja a megmérettetést,  nyilván nem rontja hitelét valótlan adatokkal. A rutin-ellenorzésekre azonban szükség van a metaadatbázis hitelességéért, s a megrendelok bizalmáért.  Az AJE tehát összegyujti, osztályozza és nyilvánosságra hozza az adatbázis-készítok, adatbázis-tulajdonosok, adatbázis-forgalmazók által ismertetett  paramétereket.  Természetesen az egymással összehasonlítható termékcsoportok - például cím- és cégadatbázisok, marketing adatbázisok, pénzügyi, jogi, tozsdei adatbázisok, média és könyvtári adatbázisok, gazdasági, kulturális, film, fotó stb. adatbázisok, archívumok - sajátosságai szerint alakítja ki, s alkalmazza minosítésének szempontjait.
• A harmadik szint a teljesebb köru szakértoi minosítés, amikor ISO vagy más dokumentumokat is figyelembe véve rangsorol, osztályoz, bírál, javasol vagy elutasít, s publikálja adatait az AJE. A szerzodésnek megfeleloen bizalmas belso jelentést készíthet a megrendelonek, vagy akár nyilvánosságra is hozhatja az eredményt, ha az érdekelt fontosabbnak tartja az alapos, szakszeru felmérés bizalomkelto hatását, mint a nyilvánosságból adódó esetleges versenyhátrányok kockázatát.
•  Elore láthatóan az ésszeru nyitottság fizetodik ki leginkább, hiszen a felhasználók általában jobban bíznak az elfogulatlan szakértok objektív adatokon alapuló összehasonlító elemzésében, mint az érdekeltek költséges reklámkampányaiban. Meggyozo, ha maguk is mérlegelhetik - többek közt - az online, vagy offline- a zárt vagy a nyílt hozzáférés lehetoségét, a szolgáltatás valós vagy késleltetett ideju megoldásait, az aktualizálás gyakoriságát,  a hardver és szoftverkörnyezetet, a védelem módját, az online felhasználók és lekérdezéseik számát, a CD-k, DVD-k, hajlékonylemezek, nyomtatott kiadványok darabszámát, az adatbázisok terjedelmét, alapegységeik típusait, mezoik számát, a méret változásainak tendenciáját, s még sok egyéb körülményt.
•  Hosszú lenne minden fontos körülményt részletesen megfogalmazni. Az érintetteknek érdemes ezért felkeresni a MATISZ honlapját és alaposabban tájékozódni annak AJE rovatában, illetve megtekinteni ott az "Az adatbázisok jogi védelme a gyakorlatban" szeminárium anyagát:

vissza

Könyvtári pályázat

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma pályázatot hirdet közkönyvtárak részére a Magyarország Európai Uniós csatlakozását elokészíto közvélemény-felkészítési program keretében a témával kapcsolatos kiadvány-gyujtemény kialakítására, kezelésére, fejlesztésére és terjesztésére.
Pályázhatnak azon települések városi és községi közkönyvtárai ahol nem muködik Európai Információs Pont, és amelyek vállalják a gyujtemény létrehozását, folyamatos bovítését és a nyilvánosság számára hozzáférhetové tételét.
Beadási határido: 2002. május 25. (Pályázatfigyelo)
Bovebb információ:
I: http://www.pafi.hu/download/0204w8/Adatlap.rtf
 ____________________________________________________________________________________________________________
Socrates/Minerva

A Minerva alprogram a nyitott és a távoktatás fejlesztését, az információs és kommunikációs technológiák oktatásbeli használatát támogatja.
Elopályázati határido 2003-ra: 2002. november 1. (KultúrPont)
Bovebb információ:
Tempus Közalapítvány, 1082 Budapest, Ülloi út 82.,
I: www.tpf.iif.hu
http://europa.eu.int/comm/education/socrates.html
T: 210-9700
_____________________________________________________________________________________________________________
Socrates/Grundtvig

Az Európai Unió programja a felnottoktatás és az élethosszig tartó tanulás elomozdítására.
2003-ra szóló elozetes pályázat beadási határideje: 2002. június 1. (KultúrPont)
Bovebb információ:
Tempus Közalapítvány, 1082 Budapest, Ülloi út 82.,
I: http://europa.eu.int/comm/education/socrates/adult/home.html,
www.tpf.iif.hu
T: 210-9700
 _____________________________________________________________________________________________________________
Socrates/Comenius

Az alprogram célja az európai iskolai oktatás színvonalának emelése. Még pályázható a nyelvi asszisztensi program,
határideje: 2002. június 1. (KultúrPont)
Bovebb információ:
Tempus Közalapítvány, 1082 Budapest, Ülloi út 82.,
I: http://europa.eu.int/comm/education/socrates/comenius/index.html
www.tpf.iif.hu
T: 210-9700

 Bovebb infó a www.om.hu/j262.html oldalon

1. Alkalmazott kutatás-fejlesztés (ALK)
2. Biotechnológia (BIO)
3. Infokommunikációs technológiák és alkalmazások (IKTA)
4. Környezetvédelemi muszaki fejlesztés (KMF)
5. A kutatás és innováció emberi eroforrásainak fejlesztése (EEF)
6. A kutatóhelyi muszerállomány fejlesztése és használata (KMA)
7. Csúcstechnológia (CST)
8. Integrátor (ITR)
9. Mecenatúra (MEC)
10. Regionális innováció (REG)
11. Új technológia-intenzív mikrovállalkozások (TST)
12. Bekapcsolódás az EU kutatás-fejlesztési keretprogramjaiba (EUB)
13. Részvétel az EU kutatás-fejlesztési tematikus hálózataiban (EUH)

Pályázhat belföldi székhelyu gazdasági szervezet és természetes személy, valamint külföldi székhelyu jogi személyiségu szervezet. Pályázni önállóan vagy konzorciumban lehet. A támogatás minimális és maximális összege pályázatonként, ill. témakörönként változó. A támogatott projekt futamideje pályázattípusonként változó, de nem lehet hosszabb öt évnél. A részletes pályázati feltételeket tartalmazó tájékoztató füzet és pályázati urlapok letölthetoek az alábbi címrol: www.om.hu/palyazatok

Beadási Határidok:

ALK 2002. szept. 30.
BIO 2002. szept. 15.
CST 2002. szept. 30.
EEF 2002. szept. 15.
EUH folyamatos.
EUB folyamatos.
IKTA 2002. szept. 15.
ITR 2002. szept. 30.
KMA 2002. június 30.
KMF 2002. szept. 30.
MEC 1. és 2. témakör: 2002. júl. 15., 3. témakör: folyamatos, 4. témakör: 2002. jún. 3., szept. 9.
REG 2002. június 3.
TST 2002. június 3., okt. 31.

OFA - Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Kuratóriuma pályázatot hirdet alternatív munkaeropiaci szolgáltatási projektek támogatására. A program célja:  speciális modell értéku munkaeropiaci szolgáltatások kifejlesztése.
Határido: 2002. június 15. Bovebbet: www.ofa.hu
vissza

Ezúton szeretnénk felhívni figyelmüket Eseménynaptárunkra, mely átfogó képet ad a hazai, valamint a külföldi szakmai eseményekrol, konferenciákról.
Megtekintése praktikus mind az érdeklodok számára, mind az egyéb rendezvényeket szervezo cégek számára, elkerülendo, hogy eseményük egybeessen egy másikkal.
Amennyiben Önök is szeretnék, hogy rendezvényük felkerüljön oldalunkra (www.matisz.hu/esemenynaptar/esemenynaptar.html), kérjük az alábbi adatokat juttassa el részünkre (owimmer@dbassoc.hu).

• Rendezvény neve
• Rendezvény idopontja
• Rendezvény helyszíne
• Kontaktszemély
• Kontaktszemély/cég telefonszáma
• Kontaktszemély/cég e-mail címe
• Részvételi díj