|
tel: 213-5089, fax: 375-9722, e-mail: info@matisz.hu |
|
|
Dr. Mlinarics József
|
elnök |
|
Hargitai Ferenc
|
ügyvezető titkár |
|
Darabont Csilla
|
titkárságvezető |
Azt gondolná az ember, hogy csak akkor kezd működni egy intézmény, ha teljes a létszám, kialakult a szervezet, ismert a munka rendje, s mindenki "belakta" az új-, vagy átépített irodákat. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium azonban rácáfolt erre a hiedelemre. Mindenek előtt a legsürgősebb teendők felmérésével, s végrehajtásuk megszervezésével foglalkozott a három felső szintű vezető. Az első ötven nap teljesítményének értékelésekor került csak sor a helyettes államtitkárok kinevezésének aláírására. A teljes szervezet kiépítése, s a munka feltételeinek megteremtése a következő ötven nap feladata lesz.
Természetesen eddig sem maradt magára feladataival Kovács Kálmán miniszter, Csepeli György politikai-, s Rácz Zsolt közigazgatási államtitkár. A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, a HÍF és más területek szakembereinek ötleteit, idejét, energiáját vették igénybe eddig. Az "átirányított", s a szerződéses munkatársak együttmőködésének eredménye dönti el, miként alakul a most szerveződő minisztérium összetétele.
Eddig sem volt titok, hogy az egyik helyettes államtitkári poszt jelöltje Dr. Bakonyi Péter. Az MTA SZTAKI, a Hungária Biztosító, az MTA számítóközpontja, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Program, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, az Országos Könyvtári Kuratórium, és a Magyar Internet Társaság különböző vezető tisztségei után most még nagyobb feladatot kapott az Eötvös Lóránt-díjas és Széchenyi-díjas szakember. Új munkahelyén főként az informatikai stratégia alakítása, s - ezen belül - az EU integrációval kapcsolatos koordináció, valamint a szabályozás gondjait vállalja magára. Kiemelte: az esélyegyenlőség megteremtésén múlik, felszámolhatjuk-e négy év alatt az informatika alkalmazásában kialakult elmaradásunkat.
Az információs társadalom konkrét programjaiért Suhajda Attila felelős. A programozó matematikusként, régészként és közigazgatási menedzserként végzett fiatalember kezdetben számítógépes régészettel, múzeumi adatbázisokkal foglalkozott, majd részt vett a Nemzeti Informatikai Stratégia kidolgozásában. Vállalati rendszerek bevezetésén dolgozott az IDOM Rt. tanácsadójaként, projekteket-, illetve e-business üzletágat vezetett az IBM-nél. Egyebek közt a Kormányzati Portál megvalósítása fűződik a nevéhez. Helyettes államtitkárként mindenek előtt arról gondoskodik, hogy zökkenőmentesen megvalósuljanak az IKB arra érdemes projektjei, szakmai teamek szerveződjenek a problémák megoldására, s a hazai forrásokon túl igénybe vehessük az EU eszközeit is.
Jambrik
Mihály hazai közgazdász diplomája
után az amerikai Purdue Egyetem és a francia Roueni Kereskedelmi Főiskola
közös képzésén szerzett MBA fokozatot. Huszonkét évig dolgozott közgazdászként
különböző posztokon a Magyar Postánál, a MATÁV-nál, majd a Vivendinél.
Legnagyobb távközlési szolgáltatónknál gazdasági főigazgatóként dolgozott
hat évig, legnagyobb versenytársánál pedig gazdasági vezérigazgató-helyettes
volt 2001-től minisztériumi kinevezéséig. Új tisztségében rá hárul, hogy
stabil működési feltételeket teremtsen az ágazat irányításához, s ugyanakkor
átláthatóvá tegye az adófizetők pénzének felhasználását. Fontos teendői
vannak a hírközlés és az informatika gazdasági szabályozásában is. Meggyőződése,
hogy az előbbit - az igazi verseny kibontakozásáig - szigorú hatósági eszközökkel
kell a felhasználó számára megfizethetővé tenni. Az utóbbi esetében viszont
inkább a közvetett - adó és vámpolitikai - szabályozás a célra vezető megoldás,
hiszen ezen a piacon már kemény verseny zajlik.
Pataki
Dániel szintén a Vivenditől "igazolt át" a minisztériumhoz. A fiatal közgazdász
harminc évesen - igaz, HÍF-es projektvezetői gyakorlattal - stratégiai
igazgató volt a második legnagyobb hazai távközlési szolgáltatónál. Minisztériumi
kinevezése idején éppen külföldön tartózkodott. Felettese, Rácz Zsolt közigazgatási
államtitkár ismertette feladatait. Mindenek előtt a hírközlési törvény
és a kapcsolódó rendeletek áttekintése és a hibák korrekciója, a versenyt
ösztönző módosítások irányítása vár rá. A szabályozással ösztönöznie kell
az alternatív szélessávú technológiák fejlesztését, bevezetését is, hogy
mielőbb korszerű infrastruktúra segítse az információs társadalom kialakítását,
hozzáférhető áron.
V.M
![]() |
![]() |
Célok,
akadályok, cselekedetek
![]() |
Ambíciózus célt tűzött ki
az informatikai kormányzat, amikor elhatározta: meggyorsítja az információs
társadalom kialakítását, csökkenti elmaradásunkat a nyugat-európai országoktól.
A hírközlési infrastruktúra felhasználásának, fejlődésének szabályozásától
a hosszabb távú stratégiáig sok döntés született már a közelmúltban is.
Mindenek előtt "tűzoltással"
kellett kezdeni.
Köztudott: az ország túlnyomó
területén működő távközlési szolgáltató sajnos éppen azt az időszakot választotta
a "Mindenkinek" átalány és az éjszakai kedvezmény felmondására, amikor
az előző és a jelenlegi kormány szaktárcája sem tárgyalhatott a társadalom
számára elfogadható alternatíváról. Jogi szempontból támadhatatlan volt
a lépés, de az időpont és a módszer kiválasztása kényszerhelyzetbe hozta
az érintetteket. Az ellenzék a felhasználók számára vonzó, jelentős állami
kedvezményt javasolt kiútként, de a tárca mai vezetői felvetették:
A hasonló problémák elkerüléséért
a minisztérium áttekinti a hírközlés szabályozását. A HÍF mintegy száz
ponton talált javítani valót az új hírközlési törvényen és a vele kapcsolatos
rendeleteken. A minisztérium szakértői ezen túlmenően több tucatnyi módosítást
tartanak szükségesnek a verseny élénkítése érdekében. A száz sebből vérző
jogi szabályozás gyógyítgatása mellett sort kerítenek az EU új infokommunikációs
ajánlásainak adaptálására, a törvény és a rendeletek radikális átalakítására.
A megújuló szabályozás révén
várhatóan jó hátszelet kapnak a versenyképes kommunikációs technológiák,
s így előbb-utóbb több lehetőség között választhat a fogyasztó. Szükség
van továbbá megfizethető számítógépekre és szoftverekre, közösségi hozzáférési
lehetőségekre, s a hálón elérhető magyar nyelvű, a nemzeti kultúrát hordozó
tartalmak minőségi és mennyiségi fejlesztése is. Az utóbbi különösen fontos,
hiszen enélkül nem nő a kereslet az eszközök és a szolgáltatások iránt,
s ha szerény a kereslet, nincs beruházó, nincs verseny, magasak maradnak
az árak, a tartalomipar termékeinek megfizetésére sincs elég lehetőség.
A minisztérium vezetői szerint
a MEH IKB alaposan kiköltekezett, s kötelezettséget vállalt a még elköltetlen
összegek kifizetésére. A szűk mozgásteret tágítandó, megvizsgálják ezért
a kifizetések jogosságát. A még megfogható összegeket többek közt a számítógép
kedvezményekben részesített tanárok, közalkalmazottak internet hozzáférésének
- az IKB által megígért - megvalósítására fordítják.
Számos hosszabb távú program
vette kezdetét a közelmúltban.
Együttműködés megállapodás
született a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az Informatikai és Hírközlési
Minisztérium között. E szerint a Magyar Tudományos Akadémia kiemelt szerepet
vállal az Információs Társadalom stratégiájának és programjainak kialakításában.
Intézményei részt vesznek az információs társadalommal kapcsolatos kutatási
programokban, a társadalomtudományok, az e-gazdaság, az informatikai kutatás,
a nagysebességű hálózati kutatások, a grid technológia és az informatikai
biztonság területén. A két intézmény együttműködik az Oktatási Minisztériummal
közösen gondozandó Nemzeti Információs Infrastruktúra Programban is. Világszínvonalú
internet szolgáltatásban lehet részük a kutatóknak, oktatóknak és közgyűjteményi
dolgozóknak. Új kezdeményezések jönnek létre digitális tartalomfejlesztési
programok indításával, például digitális enciklopédia készítésével kapcsolatban
is.
Az IHM az Oktatási Minisztériummal is megállapodott az információs társadalom kiépítéséhez kapcsolódó közös programok végrehajtásában, finanszírozásában. Összehangolják fejlesztési terveiket és forrásaik felhasználását, hogy a korábbinál hatékonyabbak és átfogóbbak legyenek az oktatás-informatikai fejlesztési programok. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) program stratégiai tanácsát együtt irányítja a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, az IHM és az OM minisztere. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium - a költségvetési pénzek felhasználását felülvizsgálva és korrigálva - 2,93 milliárd forintot hagyott jóvá a folyamatban lévő programok finanszírozására. 1,35 milliárd forint fordítandó a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) támogatására. A gerinchálózat és a behívási kapacitás bővítésének erdményeként a tudományos kutatók és a felsőoktatási intézmények után más iskolák és a pedagógusok is a szélessávú gerinchálózatra kapcsolódhatnak. A bővítési program így hozzájárul a pedagógusok és köztisztviselők Internet-elérési programjához, s a Sulinet program felgyorsításához. A fennmaradó összegből támogatják többek közt a határon túli magyarokal kialakítandó informatikai kapcsolatok fejlesztését, a közoktatás vírusirtó rendszereinek fenntartását, a közoktatási- és felsőoktatási tanügy-igazgatási rendszerek fejlesztését, a távoktatást, a diákigazolványokkal kapcsolatos fejlesztéseket, s a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ és Könyvtárat.
A fővárossal is megállapodott
a a minisztérium, hogy támogatja a Budapesti Információs Gazdálkodási Program
"Kedvezményes hozzáférés, elérés és esélyegyenlőség" projektjét. Együttműködnek
az állami és önkormányzati közszolgáltatások (intelligens közlekedés, forgalom-előrejelzés,
korszerű jegyrendszer, a fővárosi egészségügyi szolgáltatások egységes
információs rendszere, fővárosi oktatási intézmények informatikai fejlesztése),
s a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Javítják a társadalom
hátrányt szenvedő tagjainak munka- és életfeltételeit, hogy képesek legyenek
sorsuk kézbentartására, a társadalomba való integrálódásra.
Természetesen nem csupán
a főváros lakosai részesülnek az információs társadalom előnyeiben. Az
egész országra vonatkozik az Internet Mindenkinek program.
V.M
vissza
Csütörtökön
véglegesítette a Hírközlési Döntőbizottság (HDB) a Matáv alternatív
telefonszolgáltatóknak kínálható összekapcsolási díjait.
A
HDB szűkítette a Matáv mozgásterét, de jóváhagyta az összekapcsolási árakat.
A döntést az alternatív szolgáltatók
sérelmezik:
szerintük a piacra lépésnek túl nagyok a költségei.
Július 18-án a HDB véglegesítette a Matáv referencia összekapcsolási ajánlatát. Hidasi István döntőbiztos elmondta, hogy a HDB elfogadta a Matáv második körben ajánlott árait, de bizonyos szolgáltatásokat az ajánlat hatáskörébe vont, és ezekre a szolgáltatásokra kötelező árat határozott meg.
A szóban forgó szolgáltatások a következők: "hívásvégződtetés és tranzit", a "híváskezdeményezés és tranzit" forgalmi szolgáltatások, valamint a "túlvégi összekapcsoló link" szolgáltatás. E szolgáltatásoknak az árát a Döntőbizottság a jogszabályoknak megfelelően állapította meg. (A szolgáltatások magyarázata lejjebb található).
Új árak
Az HDB által versenyképesnek tekintett új árak a következők: a híváskezdeményezés csúcsidőben 5,44 forint, csúcsidőn kívül 2,03 forint; a regionális hívásnál a percdíj csúcsidőben 6,46Ft, csúcsidőn kívül 2,41Ft; az országos hívásnál a csúcsidős percdíj 8,32Ft, valamint 3,11Ft nem csúcsidőben. Hívásvégződtetésnél az árak: helyi hívás 5,07 Ft, illetve éjszaka 1,90 Ft. A tranzitszolgáltatás díja: 1,25Ft. A Matáv az összes említett kategóriára külön rászámol 2 forintot percenként "helyi hozzáférési hiány pótdíj" címen.
Magasabb
árak az EU átlagnál? Ugyan nehéz hirtelen megítélni a Matáv árajánlatában
foglaltakat, az egyik megkérdezett szakértő szerint az árak túl magasnak
tűnnek: szerinte a plusz kétforintos felárral együtt az átlagárnak legfeljebb
5 forint körül szabadna mozognia ahhoz, hogy a verseny beindulhasson. Ehhez
képest az átlaghoz vélhetően legközelebb eső helyi csúcsidejű hívás
5,44+2
forintba kerül percenként.
A szakértő szerint a HDB nem rendelkezik megfelelően erős jogszabályi támogatással a megalapozott döntéshez: Angliában a liberalizációt egy éves, nyilvános vita előzte meg, mivel az angol liberalizációt lebonyolító Oftelnek megvoltak a teljes nyilvánosság kikényszerítését támogató jogai. Ehhez képest a jogszabályok Magyarországon lehetővé tették, hogy a Matáv üzleti titokká minősíthesse költségszámítási módszertanát.
Korábbi
nyilatkozatukban a tíz alternatív telefonszolgáltatót tömörítő Alternatív
Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSZE) annak a
félelemnek
adott hangot, hogy a Matáv új árai közel háromszorosai lesznek az Uniós
átlagnak. Az alábbi táblázat első sora az HíF
megbízásából
az Arthur Andersen becsülte optimális percdíjakat, a második sor pedig
a HDB döntéshozatala előtt érvényes árakat mutatja.
Hirtelenjében
nem lehet megbecsülni az átlagárat, s azt, hogy az mekkora Európai Unió
áraihoz képest, mert a Matáv néhány árat a
régi
fölött, más árakat pedig a régiek alatt határozott meg - mondta el Cseh
Gabriella, a Pantel szakértője. Az összehasonlításhoz átlagár szükséges,
melynek becsléséhez további számítások kellenek - tette hozzá. A szakértő
elmondta, hogy a Matáv ajánlatát az ATSZE alaposan megvizsgálja, s egységesen
foglal állást az ajánlat kérdésében.
Az ATSZE első nyilatkozata szerint az ár veszélyezteti a liberalizációt, mert a Matáv műszaki okokkal alá nem támasztható költségeket is felszámít összekapcsolódáskor.
Drága a piacra lépés
Valószínűsíthető, hogy a piacra lépés költségei (betelepülés, egyszeri és rendszeres összekapcsolási díjak) csökkentik a piacralépés esélyeit - állítják szakértők. Tény viszont, hogy lényegesen csökkent az egyik fajsúlyos költség: a tömörülés korábbi nyilatkozatában állított betelepülési helységek 5-20 millió forintos költségéhez képest a jelenlegi költségek (helység bérlése, átviteltechnikai szekrény) felső határa jár 5 millió forint körül - legalábbis ez tűnik ki a Hírközlési Felügyelet oldalán oldalán megtalálható határozatban, mely egybevethető a Matáv közleményével is. A Matáv öszefoglalója itt található.
Más vélemények szerint sokat számít ugyan, hogy milyen költséggel lehet a távközlési piacra belépni, de mivel a belépési költség vagy egy egyszeri, vagy pedig fix költség, az igazi gondot a percdíj nagysága okozhatja, amely - úgy tűnik - magas.
Nehézkes fogalmak
A "híváskezdeményezés és tranzit", vagy a "hívásvégződtetés és tranzit" fogalmak olyan szolgáltatásokat takarnak, ahol a Matáv és az alternatív szolgáltató mellett egy harmadik fél hálózatáról indítottak illetve fogadtak hívást. Tegyük fel, hogy a "A" szolgáltató hálózatáról egy "B" telefontársaság szolgáltatásait szeretnénk igénybe venni. Szerződést kötöttünk a B-vel, melynek értelmében B árain telefonálhatunk. Hálózatunk azonban nincs közvetlenül összekötve a B cég hálózatával, ezért B csak akkor tudja kezelni hívásunkat, ha a köztes szolgáltató (most: Matáv) eljuttatja azt B-hez. Hasonlóképpen van ez hívásvégződtetéskor: akkor tudunk B szolgálatait igénybe véve felhívni olyasvalakit, aki az A hálózatára fizet elő, ha a Matáv átjuttatja a hívásunkat a saját hálózatán, s leszerződött mind A-val, mind B-vel. A HDB döntése értelmében a Matáv csak meghatározott áron kötheti a fent jelzett szerződéseket, míg a monopólium szabad ármeghatározásra számított.
A "túlvégi összekapcsoló link" azt jelenti, hogy a kapcsolódás Matáv eszközökkel, de az alternatív partner épületében történik. E szolgáltatást a Matáv szintén szabadpiaci alapon kívánta árusítani.
A Híf határozata a Hif honlapján (www.hif.hu)található.
2002.07.20
szombat, 01:44
(forrás:
eKormányzat)
vissza
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) alapvető küldetése, hogy elősegítse az információs kiépülését, és felkészítsen a technológiai forradalom nyomán kialakuló társadalmi és kulturális változásokra. Ennek jegyében az IHM 2002. július 31. és augusztus 6. között a Sziget Fesztiválon folyamatosan önálló sátrat üzemeltet. A program naponta változó tematika alapján bemutatja az Internet, illetve a számítástechnika széleskörű felhasználási lehetőségeit, szerepét a gazdaság, a mindennapok, a kultúra és a művészet területein.
A net.rét programhelyszín az Internettel kapcsolatban álló médiaszemélyiségek, társadalomtudósok, kutatók előadásai, fórumai mellett számos intézménynek, civil szerveződésnek nyújt bemutatkozási lehetőséget. Emellett a Minisztérium támogatásával a Sziget.hu sátorban a nap 24 órájában 100 gépen érhető el ingyenesen az Internet a Fesztivál látogatói számára.
A Fesztivál ideje alatt működő IHM sátor programja minden nap 15.00 órától 20.00 óráig tart, és az alábbi tematikus napok szerint alakul:
Július
31. Szerda
e-Magyarország
nap: előadások a témakörök szakértőitől
internetes információs szabadságról és kormányzati átláthatóságról, a hírközlés
helyzetéről az EU-csatlakozás előtti pillanatban, az e-demokrácia lehetőségeiről,
az internetes tartalomszabályzásról
Augusztus
1. Csütörtök
Roma
nap: roma művészek és zenekarok
produkciói, roma civil szervezetek és honlapok bemutatkozása
Augusztus
2. Péntek
e-Kultúra
nap: György Péter a Nemzeti Digitális
Archívumról, digitális könyvtárak, irodalmi adattárak, digitális akadémiák,
WEB-művészek Londonból
Augusztus
3. Szombat
Művészet
and média nap: Magyar Nemzeti Galéria,
C3, digitális online tv prezentációi, előadások a netfüggőségről.
Augusztus
4. Vasárnap
Esélyegyenlőség
nap: Média-lehetőségek vakoknak, mozgássárülteknek,
női internetes portálok bemutatása
Augusztus
5. Hétfő
Civil
nap
Augusztus
6. Kedd
e-üzlet
nap
A részletes program július 22-től az IHM honlapján, az "az IHM a Szigeten" mellékletben olvasható, amely elérhető a www.ihm.gov.hu címen.
Érdeklődni: tel: 461-3593, 461-3595, e-mail: sajto@ihm.gov.hu
A Magyar Kábeltelevíziós- és Kommunikációs Szövetség (MKKSZ) műszaki minősítő szolgáltatása az Informatikai Hírközlési Minisztérium kijelölési okirata szerint megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek, és a következő tevékenység elvégzésére kapott felhatalmazást:
Július
végéig lehet pályázni a Miniszterelnöki Hivatalnál kistérségi megbízotti
tisztségre.
A
pályázat teljes szövege is letölthető.
Nagy Sándor a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért felelős politikai államtitkára pályázatot írt ki valamennyi statisztikai kistérségben területfejlesztési megbízotti tisztségre. A beadási határidő 2002. július 31., az elbírálási határidő augusztus 16. A pályázatokat a Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztési Államtitkárságára kell eljuttatni.
A kiírás szerint a megbízott kiemelt feladata a területfejlesztési önkormányzati társulások tevékenységének segítése, azon belül is a kistérség-fejlesztési programok előkészítésének szervezése, értékelése, megvalósításának figyelemmel kísérése, támogatása, a nemzetközi, hazai és kistérségi területfejlesztési források felkutatása, a kitűzött területfejlesztési célok szerinti hasznosításának előmozdítása.
A leendő megbízottal szemben elvárásként szerepel a felsőfokú végzettség. Az elbírálásnál figyelembe veszik továbbá a közgazdaságban, gazdaságfejlesztésben vagy a területfejlesztésben szerzett tapasztalatokat, a nyelvismeretet, valamint a kistérségben működő területfejlesztési önkormányzati társulás elnökének ajánlását is.
A megbízási
szerződéseket szeptember 1-jétől köti meg a MeH.
A
pályázat teljes szövege itt letölthető.
2002.07.17
szerda, 17:11
(forrás:
eKormányzat)
vissza
ACTeN (Anticipating Content Technology Needs) program
Rövid összefoglaló
A MATISZ
az Európai Multimédia Forum tagjaival és öt társult ország tartalomipari
szervezeteivel az 5. Keretprogramban pályázatot (ACTeN) nyert a tartalomipar
technológiai szükségleteinek felmérésére, valamint a kiváló multimédia
alkalmazások terjesztésére. Az ACTeN program célja az eContent technológiák
monitorozása és terjesztése az EU-ban és a társult országokban.
Az
ACTeN előkészíti a Digitális Média Európai Akadémiája (EADiM) hálózatot
az EU 6. Keretprogramjára, felhasználva az 5. Keretprogram eredményeinek
elterjesztését egy kibővített üzleti és ipai közösség elindítójaként és
ösztönzőjeként a multimédia technológiák és elektronikus-tartalom (eContent)
alkalmazások és eszközök terén. Az EADiM-nek 20 EU és társult országban
vannak tagjai és partnerei, valamint az EuroPrix díj zsűrizési folyamata
során kifejlesztette az eContent létrehozás legjobb gyakorlatát. Az ACTeN
arra fogja felhasználni ezt a hálózatot, hogy előre jelezze az üzleti közösségek
és a multimédia ipar eszközei, hozzáférést nyújtó technikai környezetek
és új terméktulajdonságok innovációs szükségleteit. Az ACTeN egy kelet-nyugat
irányultságú együttműködést biztosít, és főként a kis- és közepes méretű
vállalatok szükségleteit célozza. Figyelemmel kíséri a piaci fejlesztéseket;
üzleti kerekasztalokat, trend konferenciákat és felderítő workshop-okat
szervez / vezet le. Az ACTeN a jellegzetes üzleti összefüggések átlátása
révén elősegíti az új kutatás-fejlesztés iránti szükséglet kialakulását.
Bővebb
angol nyelvű információ (a hivatalos honlap elindulásáig) a www.iccm.at/activities/acten/index.htm
címen érhető el, továbbá az érdeklődőknek a MATISZ nyújt felvilágosítást.
ACTeN
konzorcium tagjai
|
|
|
|
|
| MFG Medienentwicklung Baden-Wuerttemberg | MFG | www.mfg.de | Németország |
| Electronic media Reporting | EMR | _ | Hollandia |
| MindTrek ry | Mindtrek | www.mindtrek.org | Finnország |
| International Centre for Culture and Management | ICCM | www.iccm.at | Ausztria |
| European Academy of Digital Media | EADiM | www.europrix.org/europrix/Academy.htm | Hollandia |
| Digital Dispatch | DD | www.digital-dispatch.com | Hollandia |
| Magyar Tartalomipari Szövetség | MATISZ | www.matisz.hu | Magyarország |
| Osrodek Przetwarzania Informacji | OPI | www.opi.org.pl | Lengyelország |
| Easy Learning & Teaching | EL&T | www.elt.sk/english | Szlovákia |
| Technologie Centrum AV CR | TC | _ | Svájc |
| SC ITC SA - Institute for computers | ITC | www.itc.ro | Románia |
Legfrissebb ACTeN specifikus hírek
Az
Európai Bizottság változtatások nélkül zöld utat adott a projektnek, melynek
hivatalos kezdete 2002. szeptember 1. Az indulóértekezletre Stuttgartban
kerül sor szeptember 13-án. A projekttel kapcsolatos további információk
az elindulását követően az Interneten a www.acten.org
vagy www.acten.net hivatalos weboldalakon
érhetőek el.
ACTeN
szervezésű rendezvények
Europrix Summer School and Scouting Workshop: Learn and work with Europe's BEST in New Media & Content Technologies! (Europrix nyári iskola és tájékozódó workshop: Tanulj és dolgozz együtt az Új Média és Tartalomtechnológiák Európai LEGJOBBJAIVAL)
Időpont:
2002. szeptember 6-12.
Helyszín:
Salzburg, Ausztria (ICCM - St. József Kollégium)
Tanfolyam
nyelve: angol
Részvételi
díj: 400 EURO a teljes nyári tanfolyamra
Elhelyezés:
Szállás nincs a részvételi díjban, ám szállásszerzésben segítenek.
Kapcsolattartó:
Mrs. Jana Egger
E-mail:
egger@iccm.at
Tel:
+43.662.630 408-28, Fax: +43.662.459.838
Workshop
napirend:
(képre
kattintva teljes méretben megtekinthető)
Online
regisztráció és bővebb információ: www.europrix.org/europrix/Summer.htm
vissza
célterületek
és támogatható tevékenységek:
A
transzeurópai telekommunikációs hálózatokra támaszkodó általános szolgáltatásokhoz
és a felhasználási területekhez kapcsolódó közös érdekeltségű projektek
létrehozása, kapcsolódva az eEurope programhoz.
támogatott akciók:
program teljes költségvetése: 12 millió euró.
beadási határidő: 2002. szeptember 2.
bővebb
információ: www.pafi.hu/020736.htm,
www.ten-telecom.org/en/cfp20021.html
vissza
Az Európai Unió programja a felnőttoktatás és az élethosszig tartó tanulás előmozdítására.
előpályázati határidő 2003-ra: (együttműködési projektek és a hálózati pályázatok esetében) 2002. november 1.
bővebb
információ: www.tpf.iif.hu, http://europa.eu.int/comm/education/socrates/adult/home.html
Tempus
Közalapítvány, 1082 Budapest, Üllői út 82., Tel: 210-9700
vissza
A Minerva alprogram a nyitott és a távoktatás fejlesztését, az információs és kommunikációs technológiák oktatásbeli használatát támogatja.
előpályázati határidő 2003-ra: 2002. november 1.
bővebb
információ: www.tpf.iif.hu, http://europa.eu.int/comm/education/socrates.html
Tempus
Közalapítvány, 1082 Budapest, Üllői út 82., Tel: 210-9700
vissza
Az Oktatási Minisztérium 2002. február 27-én a műszaki kutatás-fejlesztés támogatására az alábbi 13 témakörben hirdetett pályázatot:
1.
Alkalmazott kutatás-fejlesztés (ALK)
2.
Biotechnológia (BIO)
3.
Infokommunikációs technológiák és alkalmazások (IKTA)
4.
Környezetvédelemi műszaki fejlesztés (KMF)
5.
A kutatás és innováció emberi erőforrásainak fejlesztése (EEF)
6.
A kutatóhelyi műszerállomány fejlesztése és használata (KMA)
7.
Csúcstechnológia (CST)
8.
Integrátor (ITR)
9.
Mecenatúra (MEC)
10.
Regionális innováció (REG)
11.
Új technológia-intenzív mikrovállalkozások (TST)
12.
Bekapcsolódás az EU kutatás-fejlesztési keretprogramjaiba (EUB)
13.
Részvétel az EU kutatás-fejlesztési tematikus hálózataiban (EUH)
Pályázhat belföldi székhelyű gazdasági szervezet és természetes személy, valamint külföldi székhelyű jogi személyiségű szervezet. Pályázni önállóan vagy konzorciumban lehet. A támogatás minimális és maximális összege pályázatonként, ill. témakörönként változó. A támogatott projekt futamideje pályázattípusonként változó, de nem lehet hosszabb öt évnél. A részletes pályázati feltételeket tartalmazó tájékoztató füzet és pályázati űrlapok letölthetőek az alábbi címről: www.om.hu/palyazatok
Beadási Határidők (amelyik témakör nem szerepel, annak beadási határideje lejárt) :
ALK
2002. szept. 30.
BIO
2002. szept. 15.
CST
2002. szept. 30.
EEF
2002. szept. 15.
EUH
folyamatos.
EUB
folyamatos.
IKTA
2002. szept. 15.
ITR
2002. szept. 30.
KMF
2002. szept. 30.
MEC
3. témakör: folyamatos, 4. témakör: 2002. szept. 9.
TST
2002. okt. 31.
vissza
A program célja: lehetőséget biztosítani olyan rendezvények megtartására, illetve kiadványok elkészítésére, amelyek biztosítják
támogatási forma: vissza nem térítendő
beadási határidő: 2002. augusztus 31.
bővebb
információ:www.ofa.hu/tam_prog/2002/fr_npk2002.htm
vissza
Ez az akcióterv egy előterjesztés a Tagállamok részére pár messzire vezető elkötelezettség megtételére. Ez egy felhívás a magánszektor számára, hogy dolgozzon a Bizottsággal és a Tagállamokkal az eEurope céljainak megvalósítása érdekében. Közzéteszi azon kezdeményezéseket, melyeket a Bizottság fog illetve tervez meglépni. Mindent egybevetve az akcióterv egy koordinált európai irányvonal alapjait vázolja fel az információs társadalmi ügyek megközelítésére. Az eEurope akciótervet a lisszaboni stratégia egy kulcselemeként kell megszilárdítani / érvényre juttatni. Ha sikeresnek bizonyul, e tervnek jelentős hatása lesz a gazdasági növekedésre és produktivitásra, foglalkoztatottságra és szociális összetartó-erőre Európában.
Az Európa Tanács Sevillában
feltehetően hitelesíti az Akciótervet és ösztökéli a Tanácsot és a Parlamentet
a szükséges jogi és költségvetési eszközök mielőbbi átvételére a terv megvalósítása
érdekében. Bővebb: www.matisz/hu/aktuális
hírek
vissza
![]() |
X. TÁVKÖZLÉSI (INFOKOMMUNIKÁCIÓS) KONFERENCIA 2002 AUGUSZTUS 28-30 HOTEL NIMRÓD DOBOGÓKŐ Védnökök: Kovács Kálmán miniszter, IHM Dr. Csillag István miniszter, GKM |
Nyitó előadás:
Rob Ferris, British American
Tobacco, Consumer Dialogue and Insight Manager
A
délelőtti szekciók gondolatkörei:
1. Hogyan lehet újabb vevőket
megnyerni egy–egy terméknek, szolgáltatásnak és ezt hogyan lehet kutatásokkal
támogatni,
2. Hogyan lehet a megszerzett
vevőt megtartani, lojalitásra ösztönözni és még nagyobb fogyasztásra serkenteni.
A délutáni szekciók témájaként olyan területeket választottunk, amelyek a kutatókat és a marketingeseket egyaránt érdeklik, a mai magyar piac jellegzetességeihez kapcsolódnak, ill. a kutatási piac változásához igazodnak.
1.
A BTL vs. ATL probléma.
A kétféle piac és eszközrendszer
helye ma Magyarországon. A kétféle eszközrendszer kutatási problémái, eset-tanulmányok
a témakörben.
2.
Business to Business problémák és kutatások
A mostohagyermek; hogyan
lehet könnyebben kutathatóvá tenni a területet?
3.
Globalizáció és globális márkák
Magyarország méreténél fogva
egyre inkább szembe kell, hogy nézzen a globális márkák mind jelentősebb
térnyerésével. Hogyan alkalmazkodik ehhez a fogyasztó? Vannak-e a magyar
globális márkáknak sajátosságai? Milyen problémákkal néznek szembe a magyarországi
globális márkák gyártói és kutatói?
4.
A kutatás 21. századi eszközei
On-line kutatás, hol is
állunk ebben? Hol tartunk a jóslatokhoz képest? Az adatbányászat és a klasszikus
kutatás viszonya. Kiszoríthatja-e az adatbányászat a megértő kutatásokat?
Záró program: SMS játék és Tombola.
A konferencia legjobb előadásának díjátadó ünnepsége.
A
szekciók előadásait a jelentkezések alapján szakértő zsűri válogatja: pmsz@axelero.hu
Végleges
program 2002. szeptember 1 után!
Konferenciaszervezés
és előzetes jelentkezés:
Marketing
BT: 323-3030, 323-3034, budai.zsuzsa@abinform.hu
Tasi
László: 30/279-1656
A
konferencia helyszíne: Hotel Mercure Buda (1013 Budapest, Krisztina krt.
41-43.)
Részvételi
díj: 24.000,-Ft/fő + áfa
A/5 kapcsos könyv 2 kötetben (kb. 1800 oldal) + CD-ROM Harmadik, bővített kiadás!
A public relations szakma
elméleti és gyakorlati ismereteit összefoglaló - ehhez fogható - almanach
nem készült még Magyarországon! Megjelentetésével, és ezt követő ,,folyamatos
gondozásával" kiadónk egyedülálló és szinte gigantikus vállalkozásba kezdett:
piaci hiánypótlásként a public relations interdiszciplináris tudományterületét
magyar nyelven összegző
és bemutató kapcsos kézikönyvet
ad közre. A Nagy PR-könyv folyamatosan épül. Honlapunkon (www.management.hu)
a teljes tervezett tartalom és a már elkészült fejezetek jegyzéke letölthető.
Ugyanitt egy sajtótájékoztató-tervező excel-program is található, amely
ingyenesen letölthető, és amely a kiadvány CD mellékletének egyik eleme.
Próbálja ki!
1024
Budapest, Rómer Flóris u. 4.
Telefon:
(1) 438-5480, Fax: (1) 438-5499
levelek@managementkiado.hu
www.managementkiado.hu
Az eseménynaptár a
http://www.dbassoc.hu/esemenynaptar/esemenynaptar.html oldalon található
(acten
rendezvény)
vissza