Magyar Tartalomipari Szövetség

DAT 2002

Az EU eContent program 2003-2004 évi munkaterv elõzetese (második verzió)

Magyarország teljesjogú tagja az eContent programnak. Kovács Kálmán miniszter - Informatikai és Hírközlési Minisztérium szeptember 27-én aláírta Magyarország csatlakozását az EU eContent prgramjához. A 2002. december 16-án végleges kiírásra kerülõ programban ezentúl a magyar szervezetek teljesjogú tagként vehetnek részt.

Megjelent a 2003-2004-re szóló eContent munkaprogram második nyilvános munkaverziója. Az eContent egy olyan többéves közösségi program, amely az európai digitális tartalom globális hálózatokon történõ fejlesztését és felhasználását ösztönzi, elõsegítve a nyelvi sokszínûséget az Információs Társadalomban.

A program következõ, decemberben esedékes pályázati felhívása a legtöbb jelölt ország számára (kivéve: Románia, Bulgária) elérhetõ lesz. Ezt célszerû megtekinteni, áttanulmányozni azon szervezetek számára, amelyek nemzetközi konzorciális feltételek mellett kívánnak pályázni.

A Magyar Tartalomipari Szövetség, amely 5 Európai Uniós és 10 társult országgal áll kapcsolatban, pályázati szándék esetén tagjai számára a konzorcium szervezésében, pályázat elkészítésében támogatást biztosít. Amennyiben MATISZ tagként konkrét projekt ötlete van, illetve (társpályázóként) csatlakozni óhajt egy Európai Uniós konzorciumhoz, kérjük ezt a MATISZ titkárságon (tel:213-5089, e-mail: info@matisz.hu) jelezze.
Az eContent programról bõvebben annak hivatalos honlapján olvashat: www.cordis.lu/econtent/, illetve a 2002. november 25-26-án tartandó DAT 2002 TARTALOM MINDENEKFELETT konferencián.
vissza

Az Euforium honlapon társadalmi vitára bocsátják a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amelynek elkészülte a EU-csatlakozás egyik alapfeltétele. Az 1200-1500 milliárd forint sorsáról döntõ program 2004. és 2006. között lép életbe, megvalósulása pedig pályázatok sorát jelenti.

Elkészült a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) stratégiájának elsõ változata - jelentette be Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalát vezetõ államtitkár. A programot minden EU-csatlakozásra váró országnak el kell készítenie, hiszen ez dönt arról, milyen projekteket finanszíroz majd az Unió.

Az NFT a 2004. és 2006. között idõszakra szól (igaz, kijelöli a 2007-2013-as EU-költségvetési idõszak irányait is), és 1200-1500 milliárd forint sorsáról dönt. Ebbõl 500 milliárd kerül a strukturális alapokba, amely hazai irányítású, és 250 milliárd a teljesen uniós kézben levõ kohéziós alapba. 550 milliárd forintnyi a magyar részvétel az alapok által finanszírozott programokban.

Három fõ program
A terv három fõ programot finanszíroz. Az esélyteremtõ társadalmi fejlõdés címszó alá az oktatást, képzést fejlesztõ humánerõforrás-program tartozik. A második, a "megújuló versenyképes gazdaság" címû program a kis- és középvállalatok fejlesztését, valamint a mezõgazdaság és vidékfejlesztés céljait szolgálja. A harmadik fõ cél a "területileg kiegyensúlyozott és fenntartható fejlõdés", amely a környezetvédelem és közlekedés fejlesztését, valamint a hazai régiók felzárkóztatását célozza meg.

Megtanítanak pályázni
Elsõsorban pályázatok alkotják majd a programot önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások számára, e mellé társulnak az ágazati fejlesztési program. Az államtitkár hivatala most azokon az intézményi fejlesztéseken dolgozik, amelyek lehetõvé teszik a pályázást, és tájékoztatók, képzés útján megtanítják módjait.

Kiemelt pályázati téma lesz a kis- és középvállalatok fejlesztése, a vidékfejlesztés, a közlekedés, a környezet, az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények felújítása és a kutatás-fejlesztés társfinanszírozása. A társfinanszírozási konstrukciókba egyébként az egész pénzügyi szférát bevonják.

Társadalmi vita az Euforiumon
A programot társadalmi vitára bocsátja a hivatal az EUfórium nevű honlapon. A vita elsõ szakasza szeptember 27. és október 15. között zajlik majd, ez után kerül a program a kormány elé, majd az elfogadott változatról ismét vitát kezdeményeznek.
A készítõk a parlamenti pártokkal és tekintélyes szakértõkkel is egyeztetnek, mivel olyan programról van szó, amely átnyúlik a választási ciklusokon. Ezért is kezdeményezi Baráth Etele, hogy a tervvel kapcsolatos döntéseket ne változtathassa meg menetközben az Országgyűlés.
(forrás:www.euforium.hu)
vissza

Grundtvig centralizált pályázatok

Együttműködési projektek (Grundtvig 1): a felnõttoktatási kínálat javítása és bõvítése közös projektmunka révén

Az együttműködési projektek célja újszerű, fenntartható és terjeszthetõ eredmények létrehozása a Grundtvig
felnõttoktatási program prioritási területein belül.

A projektek legalább 3 különbözõ országbeli partner együttműködésén alapulnak, amelyek közül legalább 1 EU-tagállamból származik. A részt vevõ intézményeknek megfelelõ szakértelemmel és hatáskörrel kell rendelkezniük a projekt témájában. A projektek idõtartama 1-2, kivételes esetben 3 év lehet. Az évi résztámogatás mértéke a partnertársulásra vonatkozóan átlag 70 000 euró.
Hálózatok (Grundtvig 4): egész Európát átfogó együttműködés támogatása
A Hálózatok célja az újszerű módszerek és jó példák európai szintű értékelése és terjesztése a felnõttoktatás területén. A hálózati projektek keretében lehetséges nemzetközi szemináriumok, konferenciák szervezése, összehasonlító vizsgálatok végzése, valamint továbbképzések nyújtása Grundtvig projekt koordinátorok számára.

A projektekben legalább 6, különbözõ országbeli és eltérõ profilú partner vesz részt, amelyek közül legalább 1 EU-tagállamból származik. A részt vevõ intézményeknek megfelelõ szakértelemmel és hatáskörrel kell rendelkezniük a projekt témájában. A projektek idõtartama 1-2, kivételes esetben 3 év lehet. Az évi résztámogatás mértéke a partnertársulásra vonatkozóan átlag 70.000 euró.
Beadási határidõ:
A 2003. márciusi fõpályázati fordulón való részvétel elõfeltétele a 2002. november 1-i elõpályázati fordulón való sikeres továbbjutás. A 2002. november 1-ig esedékes elõpályázatokat és a 2003. március 1-ig esedékes fõpályázatokat a koordináló intézménynek az akció nevét (Socrates/Grundtvig) a borítékon feltüntetve, ajánlott küldeményként, a pályázati űrlapon megjelölt címre és  példányszámban kell megküldenie az Európai Bizottság számára.

A koordinátor intézménynek továbbá el kell juttatni a pályázat egy-egy példányát a partnereknek is, akik a pályázatot megküldik saját nemzeti irodájuknak. A magyar résztvevõk értelemszerűen a Socrates Nemzeti Irodának küldik meg a pályázatot: SOCRATES Nemzeti Iroda, 1438 Budapest 70, Pf. 508.

b.
Kiíró: Socrates Nemzeti Iroda
Pályázat címe:  Grundtvig felnõttoktatói mobilitás
Pályázhatnak: Felnõttoktatást végzõ intézmény felnõttoktatói.
Beadási határidõ: A pályázatok beküldési határideje: 2002. október 15., 2003. január 15., április  15.

A Grundtvig-akció célja európai együttműködési programok által hozzájárulni az életen át tartó tanulás európai dimenziójának kialakulásához, valamint elõsegíteni a felnõttoktatás hozzáférhetõségét és minõségének javítását.

Az akció keretén belül felnõttoktatói mobilitásra pályázhat bármely felnõttoktatást végzõ intézmény felnõttoktatója.

Támogatott tevékenységek: részvétel egy max. 4-hetes tanulmányúton a Socrates programban résztvevõ bármely EU-ország felnõttoktatási intézményénél vagy egy nemzetközi szemináriumon a Socrates programban résztvevõ bármely országban.

Pályázati feltételek:
     intézményi támogatás,
     a fogadó intézmény által jóváhagyott munkaterv,
     a célország nyelvének magas szintű ismerete,
     a pályázó az 1999-2000-es tanévig visszamenõleg nem részesült SOCRATES-támogatásban,  a támogatás az utazás,
a megélhetés és a tanfolyami díj költségéhez járul hozzá, összege max. 1500 euró lehet, amelybõl a tanfolyami díj nem haladhatja meg a 750 eurót.

A tanulmányutat 2002. augusztus 1. és 2003. július 31. között kell megvalósítani.

Pályázati határidõk: 2002. október 15., 2003. január 15., 2003. április 15.

Pályázni csak az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén lehet. A www.tpf.iif.hu/socrates honlapcímen letölthetõ pályázati űrlapot az interneten keresztül, továbbá 1 kinyomtatott példányban, ajánlott küldeményként, postai úton kérjük eljuttatni a Socrates Nemzeti Iroda címére.

c.
Kiíró: Socrates Nemzeti Iroda
Pályázat címe:  A Grundtvig- kurzuskatalógusba jelentkezés
Pályázhatnak: Felnõttoktatási vagy közművelõdési szakemberek továbbképzésével foglalkozó intézmények, szervezetek.
Beadási határidõ: A pályázatok beküldési határideje: 2002. október 15., 2003. január 15., április 15.

A pályázati felhívás célja:
Olyan magas színvonalú, max. négyhetes idõtartamú továbbképzések felvétele a Grundtvig Katalógusba, amelyek lehetõséget nyújtanak a közművelõdés és felnõttoktatás területén dolgozók számára, hogy minõségi továbbképzésben vegyenek részt. Az Európa 30 országában megjelenõ Katalógusban a szervezõk ingyenesen hirdethetik meg továbbképzéseiket, a jelentkezõk pedig az Európai Bizottság Socrates/Grundtvig programjának keretén belül pályázhatnak részvételük támogatására.

Ki pályázhat?
- Csak olyan törvényes státusszal rendelkezõ intézmény vagy szervezet, amelynek tevékenysége felnõttoktatási vagy közművelõdési szakemberek továbbképzésével kapcsolatos. A Grundtvig program nem támogatja a kizárólag szakképzésben vagy szakmai jellegű továbbképzésekkel foglalkozó oktatók, szakemberek továbbképzését!
- A pályázónak rendelkeznie kell korábbi nemzetközi csoportokkal szerzett tapasztalatokkal.
- A pályázónak igazolnia kell, hogy rendelkezésére állnak a kurzus sikeres lebonyolításához szükséges anyagi és technikai erõforrások.

A pályázás menete
A pályázati űrlap letölthetõ a Tempus Közalapítvány/Socrates Nemzeti Iroda honlapjáról (www.tpf.iif.hu/socrates). A pályázatok beküldési határideje: 2002. október 15., 2003. január 15. és április 15. (postabélyegzõ dátuma). A továbbképzést leghamarabb a pályázati határidõt követõ 6 hónap elteltével lehet megvalósítani!

Október 9-én mutatta be a Europrix Fesztiváliroda (www.europrix.org) a Frankfurti Könyvvásáron azt a 30 multimédia alkotást, amelyeket a 33 európai országból érkezõ 600 pályázat közül választott ki a Europrix döntõjébe a nemzetközi zsűri.

Köztük két magyar multimédia alkalmazást: egyikük a www.fotografus.com, Szabó Zoltán fotográfus honlapja, a másik pedig a www.egyszervolt.hu URL-címen elérhetõ meseportál. Mindkettõt az eFestival Projektiroda  (www.eFestival.hu) nevezte be a Europrix-re, az eFestival 2002 hazai multimédia verseny többi nyertesével együtt.

A www.fotografus.com nagyszabású egyéni honlap, amely Szabó Zoltán fotográfust és díjnyertes fotóesszéit mutatja be. A Bajkál-tóról, Tibetrõl, a maja indiánokról, Bodor Johanna táncművészrõl, a téli Balaton átszelésérõl és Badacsony borairól készített fotográfiák moziszerűen meg is elevenednek. A honlap egyszerre izgalmas és visszafogott. Van mersze elszakadni a divatos trendektõl, a harsányságtól és az igénytelenségtõl. Anyaga folyamatosan bõvül és angol nyelven is hozzáférhetõ. A látvány mellett meghatározó eleme a zene.

A www.egyszervolt.hu értékekben és tudásanyagban egyaránt gazdag anyagot nyújt át óvodásoknak, kisiskolásoknak, szüleiknek. Négy alappillérre épül: oktatójátékok kisgyerekeknek internetre alkalmazva, népmesék és mai mesék,  válogatás magyar költõk verseibõl gyermekek elõadásában. A portál további szolgáltatásokat is tartalmaz: kapcsolattartásra, interaktív meseírásra, rajzversenyre lehetõséget adó levelezést, CD-ROM-okat, honlapokat, könyveket és gyermekprogramokat ismertetõ ajánlót,  kézügyességet fejlesztõ játékokat, valamint bábos, rajzfilmes és színi műhelyek kulisszatitkaiba betekintést nyújtó műhely rovatot.

(A Europrix nemzetközi multimédia verseny, amelyet 2002-ben ötödször rendeztek meg hét nevezési kategóriában: Tudás, felfedezés és kultúra, Tanulás és oktatás, Interaktív történetek és játékok, eBusiness, Mobil multimédia, Állampolgárok, demokrácia és elektronikus kormányzás, Elsõ lépések és a multimédia társadalmi adaptációja.)

Budapest, 2002. október 8.
Dr. Lendvay Judit
eFestival Projektiroda
vissza

Közös érdek a hazai e-learning-technológia fejlesztése

Hagyománnyá vált, hogy hírlevelünkben alkalmanként bemutatjuk tagvállalatainkat, tagszervezeteinket. Ezúttal olyan intézményre került sor, amely viszonylag régóta együttműködõ partnere szövetségünknek, s idén tagvállalataik, tagszervezeteink közé lépett.

- Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete az egyetlen informatikával foglalkozó nemzeti kutató intézet - kezdte a SZTAKI bemutatását Hutter Ottó az Adatbázis és Adatkezelési Megoldások Osztályának vezetõje.

- Fõként a számítástechnikai vezérlõ folyamatok irányításával, illetve a kommunikációval, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatással foglalkozunk. Körülbelül nyolcvan fõállású kutató dolgozik intézetünkben és mintegy 150 fejlesztõ a nemzetközi és hazai projektek gyakorlatában is alkalmazza az új technológiákat.

- Milyen pontokon találkozik ez a tevékenység a MATISZ programjával?
- Nagyon fontosak számunkra a nemzetközi együttműködés lehetõségei. A MATISZ révén több nemzetközi szervezet programjába kapcsolódhatunk. Elsõsorban az e-learning és a digitális aláírás témaköreiben látunk erre lehetõséget. Az e-learning területén már vannak közös projektjeink és további terveink. A MATISZ közvetítésével veszünk részt például a Tamperében rendezendõ oktatástechnológiai konferencián. Aktívan dolgozunk egy magyarországi e-learning szabvány kialakításán a MATISZ és az IVSZ közös e-learning munkabizottságában. A MATISZ két másik társszervezetével közös IKTA pályázatot adtunk be a közelmúltban egy olyan e-learning központ megvalósítására, ahol megoldható a nemzetközi tananyagok honosítása és a hazaiak globalizálása. Az e-learnig anyagok fejlesztése hosszú távon fontos területe lehet a magyar tartalomiparnak és ezen belül intézetünknek is.

- A felnõtt-oktatásban, a képzésben, az átképzésben, a továbbképzésben is érdekelt a SZTAKI?
- Saját képzésünk nagyon technológia-specifikus, nem támaszkodunk ebben a MATISZ-ra. Az e-learninget egyébként nem az oktatás felõl, hanem multimédia-alkalmazásként közelítjük meg. Osztályunkon gazdag hagyományokkal rendelkeznek a multimédia-technológiák és ezek nagyon fontos alkalmazási területe az e-learning. Így kerültünk a MATISZ-szal közös projektekbe.

- És az elektronikus aláírás?
- Mindkettõnk számára fontos terület. Mi az IKTA keretében fejlesztünk egy fokozott biztonságú eljárást, de még nincs a MATISZ-szal közös projektünk.
vissza

A PSINet Magyarország Kft. történetének újabb jelentõs állomásához érkezett.
Magyarország legnagyobb magántulajdonban lévõ holdingja, a Wallis Rt. megvásárolta a cég részvényeinek 77 százalékát, a fennmaradó 23 százalékot két magánszemély, az Elender eredeti tulajdonosai birtokolják.
A tulajdonos változást követõen cégünk "régi-új" néven, Elender Üzleti Kommunikáció-ként folytatja tovább tevékenységét Dr. Kóka János vezérigazgató irányításával.

Szolgáltatásainkat a jövõben is zökkenõmentesen és magas színvonalon biztosítjuk, sõt a tulajdonosváltás elõnyeit Ön is hamarosan érzékelheti.
Az új tulajdonosok 400 millió Ft-os tõkeemelést hajtanak végre, valamint további 300 millió Ft-ot fordítanak az eszközpark bõvítésére.
Magyarország egyik legsikeresebb internetes fejlesztõ-tanácsadó cége, a Webigen Rt. részvényei 100 százalékának megvásárlása révén, valamint nemzetközi összehasonlításban is élvonalbeli szolgáltatások fejlesztésével bõvítjük termék portfoliónkat.
Így az IT piacon egyedülállóan teljes körű internet alapú szolgáltatást tudunk nyújtani a tanácsadástól és tervezéstõl a megvalósításon át az üzemeltetésig.
A Webigen részvényeinek megvásárlásával együtt a magyar Internet-történet egyik "zászlóshajója", az Index.hu internetes portál is résztulajdonunkba került. www.index.hu

Bízunk benne, hogy a hazai és nemzetközi infokommunikációs piacon szerzett több mint 10 éves szakmai tapasztalatunk, képzett munkatársaink, és kiemelkedõ minõségű technikai színvonalú szolgáltatásaink hozzájárulnak az Ön vállalkozásának sikeréhez is!

Rövidesen megújuló honlapunk teljes körű információkkal áll majd rendelkezésére. Addig is kérjük, látogasson el weboldalunkra, olvassa el sajtóközleményünket és ismerkedjen meg cégünk történetével, számadatainkkal. www.eol.hu

Budapest, 2002.10.14.
Dr. Kóka János
vezérigazgató
Elender Üzleti Kommunikáció
vissza

Már online módszerrel is megbízhatóan vizsgálható a hazai aktív internetezõk csoportja. A BellResearch piackutató cég és az Axelero Internet által a NETiZEN.HU weboldalán létrehozott online közösségben ezentúl tág tere nyílik az online véleménykutatásoknak. A február óta regisztrált több ezer tag az internet véleményalkotóinak legaktívabb csoportja, 98%-uk
hetente vagy gyakrabban csatlakozik a világhálóra. A netizenek valódiságát, létezését ellenõrzõ felmérések eredményei azt mutatják, hogy a netizenek az interneten is "igazmondóak". Ellentétben a közkeletű vélekedéssel, a résztvevõk nem vettek fel az internet személytelensége miatt másik szerepet, hitelesen adják önmagukat.
A teljes sajtóanyag  az alábbi linkekrõl tölthetõ le:
www.bellresearch.com/depo/netizenvalid_020923.doc
www.bellresearch.com/depo/netizenvalid_020923.pdf
vissza

Mobil/Internet index
Az International Telecommunication Union (ITU) idén végzett elõször felmérést a mobiltelefon és az internet technológiáknak a gazdasági fejlõdésben betöltött együttes hatásáról. A 240 oldalas jelentés - amelynek azt a címet adták, hogy "Internet egy mobil korszak felé" - több mint 200 ország adatait tartalmazza. A sokat sejtetõ cím mögött nem rejtõzik egyéb, mint az a sokak által már sejteni vélt megállapítás, hogy az internet és mobiltelefon konvergenciája a közeljövõben egy óriási fejlõdési periódusba fog lépni, köszönhetõen a 3G mobilszolgáltatások elõretörésének. A jelentés további érdeme, hogy egy index segítségével rangsorolja is a vizsgált országokat, amelyek közt az elsõ két helyen Hong Kong és Dánia áll.
www.ittk.hu/infinit/2002/0926/indexst.html

Harmadik Internethajó: "Miért nem interneteznek többen?"
Idén õsszel újra kifutott az Internethajó. Immáron harmadik éve kerül sor a szakma kiválóságait egy délelõttre összezáró úszó rendezvényre, ahol - mint mindig - a debreceni virsli és a sör mellé jófajta beszélgetések is jutottak. Idén az internetpenetráció kérdését járta körbe a hajó, arra keresve a választ, hogy vajon miért tűnik úgy, a 20% körüli penetrációt elérve megtorpant a hazai fejlõdés és úgymond "beállt" a piac, nem növekszik tovább az internetezõk száma.
Pintér Róbert; pinter.robert@ittk.hu

SLIDE - INFINIT ELÕADÁS:
Pintér Róbert elõadásai az Internethajón, 2002. szeptember 25-én (Power Point bemutatók):
Miért nem internetezik mindenki?
www.ittk.hu/infinit/2002/0926/slide1-171.ppt

Fog-e mindenki internetezni? - Zárszó
www.ittk.hu/infinit/2002/0926/slide2-171.ppt

Melléklet: Magyarországot és az Európai Uniót összehasonlító táblázatok
www.ittk.hu/infinit/2002/0926/melleklet.htm

Az Internethajó honlapja: www.internethajo.hu

A konferenciavilágot járva elismerésemet kell kifejeznem a szervezõknek és még inkább a résztvevõknek, illetve a közönségnek, hogy képesek voltak bebizonyítani, egy reprezentatív konferencia is lehet érdekes, izgalmas és egyúttal hasznos is. Az elhangzottak alapján - leginkább a lentebb mindjárt részletesebben is körbejárt miniszteri bejelentéseknek köszönhetõen - talán még címlapra is kerülhet a konferencia tartalma, tegyük hozzá mindjárt, megérdemelten.

Arra a dilemmára, hogy vajon miért nem interneteznek többen Magyarországon, alapvetõen három elõadócsoport kereste a választ - jómagam rövid, ámde provokatív felvezetõje után. A válaszkeresés azt mutatta, hogy minden pesszimizmusom ellenére - hogy tudniillik, azért nem interneteznek többen idehaza, mert a döntéshozói fejekben még mindig az ingyen vas képe lebeg, mint egyedül üdvözítõ megoldás a komplex probléma-együttes kezelésére - úgy tűnik, az említett döntéshozói fejekben megindult valamiféle változás.

Mit mondtak az ipar képviselõi? A informatikai ipartól megjelenõ cégek legmagasabb beosztású vezetõi - jellemzõen vezérigazgatók - azt hangoztatták, hogy õk elsõsorban az eszközök elõállításával tudnak hozzájárulni az internet hazai elterjedéséhez. Vagyis az informatikai háttér megteremtésében segédkezhetnek a leginkább. Nem állt meg azonban itt az összes tudományuk, mert ezen túl az oktatás elsõdlegességére is felhívták a figyelmet, illetve a következõ generáció feltétlen támogatására, hogy az majd az idõsebbeket is bevezesse az információs technológia rejtelmeibe. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a hozzáférés problémája erõsen összefügg a tartalom kérdésével, ha ugyanis a tartalom izgalmas, akkor lesz indok, kiváltó ok az új felhasználók becsatlakozására.

Mit mondtak a szolgáltatók? A távközlési és internetszolgáltatók Tiborc panaszát adták elõ. Még a laikus számára is egyértelműnek tűnt a beszélgetést követõen, hogy ezen a téren hatalmas problémák vannak. Amikor a Hírközlési Felügyelet elnöke bizonyos cégek "túlkapásairól" beszél, amelyek legálisak ugyan - hogy mennyit kellett szegénynek a kijelentés után magyarázkodnia(!) -, de nem viszik elõbbre a piacot; amikor egy kerekasztal-beszélgetésen virágnyelven "anyázzák" egymást a jelenlévõ nagy telekommunikációs cégek, akkor le lehet vonni a következtetést, hogy a liberalizáció félresikerült és - nem csak az EU-csatlakozás okán, de - újra szükség van a terület alapszabályainak a megalkotására. Azt gondolom, az internetpenetrációnak egyáltalán nem tesz jót a szereplõk marakodása, a bizonytalan piacnyitási helyzet, a pereskedések, a díjmegosztás körüli huzavona. Még akkor sem, ha a jövõ internete egész biztosan nem dial-up alapú lesz, hanem szélessávú, és bizonyos ma húsbavágó döntéseket erre hivatkozva próbálnak igazolni.

És mit mondtak a kormányzati szereplõk? A konferencia igazi meglepetését az informatikai és az oktatási miniszterek bejelentései okozták. Ugyanis itt ismertették a frissiben elfogadott internettel kapcsolatos adókedvezményeket és új programokat. Hívószavaink valának: Európa és tudástársadalom - mondta Magyar Bálint internet-optimista, aki a Sulinet Expressz beindítását ígérte, továbbá az új, svéd mintára kialakított adókedvezmények nyomán elõálló demokratikus támogatási rendszer igazságosságát ecsetelte. A kormány minap elfogadtatott adókedvezményi támogatási szisztémája ugyanis 2 év alatt teljes egészében leírhatóvá teszi az
alkalmazottnak otthonra juttatott számítógépet. Illetve az ott igénybe vett internet-elõfizetésre adókedvezmény vehetõ igénybe évi 60 ezer forintig. Külön adókedvezményt érvényesíthetnek például az õstermelõk és kisvállalkozók is, továbbá az otthoni elérés legális vállalkozói elszámolását is megkönnyítik. A sok bejelentés apró részleteirõl itt nem tisztem beszámolni - úgyis megírják a napilapok -, de a jól megkoreografált konferencián Tiborc panaszára hamar jött valamiféle válasz a politikusok részérõl.

Kis hiányérzetem azonban némiképp adódott a konferencia kapcsán: az internetezõket ugyanis nem kérdezte meg egyelõre senki, meg sem hívták õket a róluk szóló konferenciára. Sõt, rajtam, a dísztudóson kívül egy kutató sem kapott helyet a konferencián, aki elmondhatta volna, vajh miért is nem interneteznek az emberek? Pedig ilyen felmérés több is született az elmúlt években.

Mindenesetre a konferencia végkicsengése pozitív volt, a cégek felkészültek, bár a telefon- és internetszolgáltatók részérõl érezhetõ némi ellenségesség, mégis úgy tűnik, hogy lassacskán felzárkózunk az Európai Unió sereghajtóihoz (pl. Görögország, Portugália), hogy majd középtávon megcélozhassuk például a közepesen fejlett Belgiumot, hosszú távon pedig akár a még fejlettebb Ausztria, esetleg Svédország szintjét. Hogy mire is gondolok, a mellékletben néhány adatot adunk közre a fõbb mutatókból, amelyek a konferencia zárszavaként kerültek bemutatásra.

LearningChannel.org
A LearningChannel hetente megjelenõ elektronikus hírlevelét ajánljuk ezen a héten az olvasóink figyelmébe. A nagyobb site-ok anyagaiból csemegézõ hírlevél - mint a neve is mutatja - elsõsorban az oktatáshoz (akár tágan is) kapcsolódó anyagokkal foglalkozik.
Érdekesebb anyagok a hírlevélben, amely egyébként igen sokat foglalkozott a fenntartható fejlõdéssel az elmúlt hetekben:
- India általános iskolai programjáról
- A közösség részvételének hiánya a döntésekben
- Az UNESCO a felsõoktatás szerepérõl a fenntartható fejlõdésben

A hírek mellett úgynevezett 'sikersztorikat' és analíziseket is közöl a lap.
www.learningchannel.org

Virtuális Agóra Projekt
Az egyesült államokbeli Nemzeti Tudományos Alap hároméves, 2,1 millió dolláros összegű támogatást ítélt meg a Carnegie Mellon University elektronikus demokrácia kutatócsoportja számára. A Peter M. Shane, Peter Muhlberger és Robert Cavalier által vezetett csoport célja egy olyan szoftver kifejlesztése és tesztelése, amely lehetõvé teszi, hogy a lakosság jelentõs százaléka megtanulja az internetet arra is használni, hogy bizonyos közösségi kérdések kapcsán ismeretekhez jusson, szóljon hozzá ezen ügyekhez, azaz: gyakoroljon hatást a közösségre.

Az ókori Athén piactere nyomán "Virtuális Agóra Projekt" névre keresztelt kezdeményezés munkálatai során a kutatók figyelemmel fogják kísérni, hogyan lehet a legjobban alkalmazni az információtechnológiai eszközöket az elektronikus demokrácia támogatására. Céljuk továbbá demonstrálni, milyen hatalmas értékkel bír a hálózati kommunikáció a politikai, ill. politizáló közösségek kialakulása során.

Számos kísérlet és - az online valamint a face-to-face párbeszédet - összehasonlító kutatás nyomán a szakemberek tisztán szeretnék látni, hogy az online kommunikáció milyen hatást gyakorol annak résztvevõire, és mennyiben határozza meg döntéshozataluk minõségét.

A kutatók által kifejlesztendõ szoftver minden bizonnyal az online társadalmi párbeszéd új típusainak kialakulásához vezet majd: megjelennek a közvélemény-kutatás új formái, a közösségek szervezésének és a problémák megoldásának újfajta csatornái, és jelentõsen megnõ az állampolgárok beleszólása a kormányzati döntéshozatal folyamatába.

Az ún. "audio hirdetõtáblát" is tartalmazó program elérhetõ lesz bárki számára, aki rendelkezik egy - akár szerényebb teljesítményű
- PC-vel, és egy modemmel.

Peter M. Shane vezetõ kutató, a Carnegie Mellon's Institute for the Study of Information Technology and Society (InSITeS) igazgatója szerint a Virtuális Agóra Projekt hatalmas elõrelépést jelent: a kutatás során rendkívüli tudásanyag kerül majd a birtokukba, és ezt a tudást fogják egy jól használható szoftverbe átültetni.

A Carnegie Mellon e-demokrácia kutatóprogramjának létrejöttében nagy szerepet játszó jogász úgy látja, hogy az elnyert támogatás révén sikerül majd megfejteni, milyen körülmények között tud a világháló a tartalmas és hosszú távú társadalmi párbeszéd csatornájává válni.

Peter Muhlberger, a kutatócsoport vezetõ társadalomtudósa elmondta: vizsgálni fogják az online közösségek tagjai között létrejövõ konfliktusokat és konszenzusokat. Ezek után pedig olyan kommunikációs és információs csatornákat fejlesztenek ki, amelyek képessé teszik az állampolgárokat, hogy:
- meghatározzák a problémákat, amelyekkel közösségük nap mint nap szembenéz,
- intelligensen meg tudják vitatni, melyek azok a lépések, amelyek megoldják ezen problémákat, és végül
- a közösen kialakított véleményüket tolmácsolni tudják a döntéshozók felé.
Forrás: www.cmu.edu

Internet és TV: a szobatársak
A comScore Media Metrix kutatásai szerint a felnõtt amerikai internethasználók fele esetében a televíziókészülék és a PC ugyanabban a szobában kapott helyet. Az említett részcsoport tagjainak 47%-a ráadásul arról számolt be, hogy rendszerint egyidejűleg nézi a televíziót és használja az internetet.

Annak ellenére, hogy a felhasználók ilyen nagy számban kötik össze a tévénézést az internethasználattal, többségük nem a tévéműsorokhoz kapcsolódó tartalmakat keresi a hálón: a megkérdezettek 74%-a állította, hogy az, hogy milyen oldalakat keresett fel az interneten, nem volt összefüggésben az éppen nézett televízióműsorral.

"Tévesek az elképzeléseink arról, miképpen hat egymásra az internet és a televízió. A most felszínre került információk segítségével sokkal közelebb kerülhetünk a valós helyzet megértéséhez" - emelte ki Peter Daboll, a comScore Media Metrix kutatásvezetõje.

A különbözõ médiatársaságok és a hirdetõk a szakember szerint sok tanulságot szűrhetnek le a kutatásból. Mindenekelõtt azt, hogy az egyidejű használat folytán az internet akár ingyenes hirdetési platformként is funkcionálhat. A műsorszerkesztõknek pedig tisztában kell lenniük azzal, hogy a tévénézõk figyelme alkalomadtán éppen olyan könnyen tévedhet át az internetre, ahogy a távkapcsolóval az egyik csatornáról a másikra váltanak át, ennélfogva nem árt, ha a tévéműsorok online elemeket is magukban foglalnak.

Bár a tévéműsorok ma már gyakran ösztönzik a nézõket arra, hogy további információkért kapcsolódjanak fel a világhálóra, vagy vegyenek részt online közvélemény-kutatásaikban, a comScore Media Metrix azt tapasztalta, hogy a megkérdezettek mindössze 15%-a látogatott el az éppen nézett tévéműsorral kapcsolatban hivatkozott weboldalra. A felmérésben részt vevõk 11%-a számolt be arról, hogy küldött már e-mailt egy-egy m?sor kapcsán, és további 11% tájékozódott a programkínálat után a hálón.

"Míg kezdetben mindenki attól tartott, hogy az internet veszélyt jelen majd a fõműsoridõben sugárzott programokra, addig a televízió szempontjából a valós veszély az, hogy az egyidejű tévézés és internetezés miatt az internet elvonja a tévénézõk figyelmét" - mutatott rá Daboll.
Forrás: www.internetnews.com

Az INFINIT a weben közvetlenül a www.infinit.hu doménen is hozzáférhetõ.
Megjegyzéseit, észrevételeit, javaslatait a szerkesztõ email-címére - eckert.balint@ittk.hu - tehetõ meg.
vissza

Európai Könyvtár
A 2002. áprilisában Frankfurtban tartott „Az európai könyvtár” című konferencia, illetve a hasonló című 30 hónapos európai uniós projekt anyaga, elsõ eredményei mostantól az interneten is megtalálhatóak. (El.Pub 209)
Bõvebb információ:
I: www.europeanlibrary.org, http://www.europeanlibrary.org/tel_milconf_2002_report.htm

Transmediale.03
Berlin (Németország) ad otthont 2003. február 1. és 5. között a Transmediale.03 elnevezésű konferenciának, melynek témája a digitális technológia szerepe napjaink társadalmában. (KultúrPont)
Bõvebb információ:
E: info@transmediale.de
I: www.transmediale.de/de/news.php

Kultúra 2000 – kelet-európai szemmel
A Budapest Obszervatórium honlapján érdekes elemzés található az Európai Unió kulturális keretprogramjának, a Kultúra 2000-nek a kelet-közép-európai térségben játszott szerepérõl.
(Budapest Obszervatórium)
Bõvebb információ:
Budapest Obszervatórium; 1051 Budapest, Szent István tér 11/b
E: bo@budobs.org
I: www.budobs.org/euC2000-in2002.htm
T: (06 1) 327 3829
F: (06 1) 327 3183

Dán művészeti weboldal
A www.wooloo.dk interaktív művészeti weboldalon lehetõség van műalkotások bemutatására, illetve az érdeklõdõk bekapcsolódhatnak az oldalon folyó vitába. (KultúrPont)
Bõvebb információ:
Sixten Kai Nielsen
E: sigge78@yahoo.com
I: www.wooloo.dk
A KultúrPont Iroda ingyenes elektronikus hírlevele hirlevel@kulturpont.hu
vissza

Ingyenesen letölthetõ kötetek
A HP egy új különálló webcímén (www.hpebook.hu) található egy elektronikus könyvtár. Ezzel a kezdeményezéssel a HP a Magyarországon is igen népszerű Pocket PC kézi számítógépek szolgáltatáskínálatát bõvíti tovább. A havonta megújuló HP e-book tár magyar irodalmi kínálatában egyenlõre három kortárs mű szerepel: Jónás Tamás és Marno János mellett újdonság Zilahy Péter: Az utolsó ablakzsiráf című, világhírű kötete, melyet már több nyelvre lefordítottak.
A klasszikus könyvtárból letölthetjük Mikszáth Kálmán: Beszélõ  Köntös-ét vagy a legismertebb magyar írók, többek között Karinthy, Kosztolányi, Márai, Móra, Móricz novelláit és Ady, Babits, Gárdonyi, Pilinszky műveit egyaránt.A magas színvonalon megtervezett és kivitelezett könyvek bármilyen típusú, a Microsoft Reader program használatát lehetõvé tevõ zsebszámítógépre letölthetõek és bárhol, bármikor olvashatjuk (természetesen asztali számítógépre vagy noteszgépre ez ugyanúgy érvényes!). Kellemes olvasást Kívánunk!
vissza

Bevezetõ elõadások:
Dr. Bánszegi Katalin: Az adatfelhasználás jogi kérdései
Laczka Éva: A magyar agrárstatisztika az ezredfordulón
Az elõadók örömmel fogadnak elõzetes kérdéseket is. A kérdéseket e-mail-ben Dr. Pitlik László részére kérjük megküldeni.
pitlik@miau.gau.hu
vissza

www.antivirus.hu

A vírusok, programférgek, trójai és backdoor programok, az egyéb malware veszélyforrások, valamint a számítógépeket és hálózatokat fenyegetõ támadások elleni védekezés lehetõségei, eszközei és korlátai Magyarországon és a világban.

A számítógépvírusok száma havonta mintegy ezer új kártevõvel növekszik, és emiatt is elengedhetetlen, hogy naprakész legyen a védelem. A számítógép felhasználók többsége – és jó néhány szerencsés vállalati rendszergazda – azonban egészen addig nem szembesülhet a vírusok működésével, amíg rendszere támadás áldozatává nem válik. A kétnapos, elméleti és gyakorlati oktatást, valamint konzultációt is tartalmazó konferencia lehetõséget ad a résztvevõknek arra, hogy megfelelõ felügyelet mellett, ellenõrzött környezetben megismerkedjenek a számítógépes vírusokkal és egyéb programkártevõkkel, illetve az ellenük bevethetõ eszközökkel. Konferenciánk és workshopunk lehetõséget biztosít a résztvevõknek, hogy hiteles tájékoztatást kaphassanak a fenyegetésekrõl, védelmi, megelõzõ és helyreállítási lehetõségekrõl. A gyakorlati órákon megismerkedhetnek a jellegzetes vírusfertõzésre utaló jelekkel, a leggyakrabban elõforduló éles vírusokkal bemutatva a támadást és a védekezés módozatait, természetesen egy megfelelõen ellenõrzött és zárt számítógépes környezetben.
Valamennyi résztvevõ számára – az ismeretek hatékony elsajátítása érdekében – számítógépet biztosítunk (P4 1.7 GHz, 512 MByte RAM, 30GB HDD), így mindenki saját maga végezheti el a gyakorlati feladatokat, amihez természetesen segítséget nyújtunk.
A kiscsoportos keretek közt (maximum 18 fõ) megrendezendõ konferencia és workshop kiváló lehetõség arra, hogy a résztvevõk mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati ismereteket minél jobban elsajátítsák.
A regisztráláskor a résztvevõk megkapják a konferencia információs anyagát, valamint az Adatbiztonság, vírusvédelem című CD-ROM-ot.
A konferencián történõ részvételen túlmenõen a befizetett díj tartalmazza az étkezések költségét. A szünetekben kávét és üdítõt biztosítunk.

Ez év november 4-6.-a között 8. alkalommal kerül megrendezésre a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az AIESEC Közgazdászhallgatók Nemzetközi Szervezete szervezésében a PÉCS INFO 2002 Informatikai, Telekommunikációs Szakkiállítás és Konferencia, mely a Dunántúl legjelentõsebb szakmai seregszemléje. A rendezvény aktualitását növeli, hogy a Kiállítás és Konferencia által felölelt szakterületek az információtechnológia, a telekommunikáció hihetetlen gyorsasággal fejlõdnek, újabb és újabb eszközök generációi jelennek meg. Ma már elképzelhetetlenek hétköznapjaink a folyamatosan változó és fejlõdõ világháló lehetõségeinek, szolgáltatásainak használata nélkül az üzleti, hivatali, oktatási és a magánéletben egyaránt.
A PÉCS INFO 2002 Szakkiállítás és Konferencia ezt a fejlõdést, a legújabb vívmányokat, lehetõségeket hivatott bemutatni. A résztvevõk, látogatók egyszerre találkozhatnak az elmélettel és gyakorlattal, a kiállítók pedig a bõvülõ felhasználói körrel, célcsoportokkal. Ennek az ad külön aktualitást, hogy az Informatikai Kormányzat tervei alapján – a meglévõ hátrányok ledolgozására – támogatásban részesít különbözõ  célcsoportokat a képzés és infrastruktúra területén: oktatási intézményeket, közigazgatási hivatalokat, stb.
A kiállítók piacszerzési esélyeit növeli az, hogy várhatóan a támogatásokkal beszerezhetõ eszközök forgalmazása nem 2-3 cég privilégiuma lesz, hanem a piacon lévõ cégek egyforma eséllyel indulhatnak a pályázatokon.
A rendezvény kiemelt célcsoportja a vállalkozók és hallgatók mellett az oktatásban és közigazgatásban dolgozók, akik a támogatások igénybevételi lehetõségével élve, várhatóan a legnagyobb beszerzéseket fogják indukálni.
A Szakkiállítás árufõcsoportjai:
1. Hardver (alkatrészek, perifériák, tartozékok, stb.)
2. Hálózati technológiák
3. Szoftverek
4. Számítástechnikai szolgáltatások
5. Multimédia
6. Adat- és telekommunikáció
7. Repro és másolástechnika
8. Tanácsadás és Információ
9. Informatikai oktatás
10. Számítógépes rendszerek és felügyeletük
11. Egyéb a tematikába illõ kiegészítõ termékek (pl. bútorok, berendezések, kiszolgáló eszközök)
A kiállítók  november 4.- én igénybe vehetik ez évben is cégprezentációk, elõadások megtartására a POTE elsõ emeleti tanácstermét elõzetes bejelentés alapján.

A 3 napos Konferencia:
Szakmai szervezõje az AIESEC politikától mentes, szakmai, non-profit diákszervezet, amely 85 ország 60.000 közgazdászhallgatóját tömöríti.
Tevékenységükkel többek között szeretnének hozzájárulni a szakmailag felkészült, széles látókörű közgazdászok, a jövõ üzletembereinek képzéséhez. Híd szerepet töltenek be az egyetemi oktatás és a gyakorlati, üzleti élet között.
Ennek érdekében rendszeresen szerveznek hazai és nemzetközi konferenciákat az üzleti élet és a globális társadalmi problémákat érintõ témákban.
Egyik ilyen kiemelt jelentõséggel bíró konferencia a PÉCS INFO 2002 részeként megrendezésre kerülõ E-Business Konferencia.
Ennek során cégek, hallgatók, intézmények, és egyéb érdeklõdõk neves elõadók elõadásain keresztül megismerhetik az online marketing, az elektronikus kereskedelem szerepét, elõnyeit, veszélyeit, valamint a vírusok és hackerek elleni küzdelem legújabb fejleményeit, különös tekintettel a közigazgatás kérdéseire.
Bemutatásra kerülnek azok a tendenciák, amelyek mentén az elektronikus ügyintézés és kereskedelem a jövõben fejlõdni fog.
A Konferencia 3 napja alatt elõadások hangzanak el:
1. Az E-Business technikai feltételei, lehetõségei
 Kerekasztal-beszélgetés: A régió helyzete, lehetõségei
2. Online marketing és PR
 Kerekasztal-beszélgetés: Milyen lehetõségei vannak a régió cégeinek az interneten?
3. E-közigazgatás és biztonság
Kerekasztal-beszélgetés: Online ügyintézés lehetséges elõnyei és hátrányai
A Kamara és az AIESEC együttműködve a szakmai támogatókkal olyan fórummá szeretné kiterjeszteni a PÉCS INFO 2002 –t, amely vidéki helyszíne ellenére, országos visszhangot kelt, valamint a vállalkozások, hallgatók, és más érdeklõdõk hasznos információkhoz, lehetõségekhez juthatnak.

A Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Társaságunkat, az M- FLOTT Kft.- t bízta meg a szakkiállítás szervezésével. A szakszerű, színvonalas kiállítási felület, valamint a standmunkához szükséges feltételek biztosítása mellett a látogatottság lényeges növelésére helyezzük a hangsúlyt a régióra kiterjedõ marketing munkával.
Várjuk jelentkezését a PÉCS INFO 2002 Informatikai és Telekommunikációs Szakkiállításra és Konferenciára a  jelentkezési lap kitöltve történõ visszaküldésével a szervezõ  M- FLOTT Kft címére.
Részvételi feltételek

vissza

A tartalomból:
Megkettõzött lét: atomok és bitek világa – Interjú Csepeli Györggyel
„A páratlan demokratizálási lehetõségek csak akkor valósulnak meg, ha az információs korszak mindenki számára jelen idõ lesz, s mindenki beléphet a világhálóra, mindenki részesülhet a világhálóba való belépés által hozzáférhetõvé tett közösségi tudásból. Magyarországnak fel kell zárkóznia, s történelmileg talán most lesz elõször alkalom arra, hogy a felzárkózás ne fáziskéséssel menjen végbe, amikor is az ország a felzárkózás akarása által hajtva oda érkezik meg, ahonnan idõ közben a mintaországok már éppen elléptek.” – írja Csepeli György E-polis című, az IHM honlapján közzétett dolgozatában. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkárával készített interjúban arra kerestük a választ, mi kell ahhoz, hogy megvalósuljon Magyarország legjobb választása, az információs társadalom.

Kiss Endre: Negyedik kulturális technika vagy a tudás társadalma?
A jelen társadalmának információs-, majd tudástársadalomként való értelmezése természetesen közvetlen és rövid távú következményekkel jár az iskola- és általában a művelõdés egész rendszere számára. Miközben ezeket elsõsorban a német példa alapján egyes részleteikben érinteni fogjuk, már most fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a valódi elõrelépés egyik legfontosabb feltétele éppen az lesz, mennyiben fogják fel a társadalmi szereplõk, hogy az információs, még inkább azonban a tudástársadalom nem a maga közvetlen eszköz mivoltában létezik és fejleszthetõ, illetve fejlesztendõ ki csupán. Miközben az iskolarendszer és az egész művelõdés komputerizációja magyarázatokra nem szoruló, természetes és logikus lépés, arra kell elsõsorban felfigyelnünk, hogy ez mindeddig még eszközjellegű, azaz szélesebb értelemben technikai, instrumentális mozzanat.

Csörgõ Zoltán: Az új tudás
Ha létezik új kor, létezik új tudás is. Ha azért létezik új kor, mert paradigmaváltás zajlik, azaz új értelmezése születik a társadalomnak, a gazdaságnak, a közösségi és egyéni létnek, akkor ez az új értelmezés egyértelműen maga után vonja, kikényszeríti azt a minden korábbitól más szemléletet, amely alapján más megvilágításba esnek, értékítélet alá kerülnek azok az ismeretek, amelyek az értelmezést segítik.

Dr. Héjjas István: A természettudományos elméletek korlátai
Idõnként felröppennek olyan hírek, hogy felfedezték azt az egyenletet, amely a világon elképzelhetõ minden fizikai jelenséget képes pontosan leírni, s olyan hírek is, hogy megdöntötték a relativitáselméletet, a Newton féle mechanikát vagy a kvantumelméletet. E híreket érdemes fenntartással kezelni.

Dénes Tamás: e-MBER, avagy egy új veszélyeztetett faj keletkezése
Ritka pillanat részesei lehetünk mi, a Föld lakosságának kb. 10%-át kitevõ, úgynevezett modern társadalmak egyedei, akiknek ajtaján kopogtat az információs társadalom (az e-society) virtuális, vagy valóságos „szelleme”. Egy új emberfajta (talán csak mutáció) kialakulásának vagyunk most tanúi, esetleg részesei, ez az elektronizáció cérnaszálán függõ homo-sapiens az e-mber (ejtsd: imber).

Tkacsik Márta: Internetes bankolás, mobil bankolás
Másfél, két évvel ezelõtt egy-két (fõleg hazai) bank (kár)örömmel nyugtázta, hogy az internet minden rémhír ellenére mégsem hozta meg a várt eredményeket: a dot.com cégek többsége tönkrement, a virtuális bankok cash-flow problémákkal küszködtek és bebizonyosodott, hogy a világ reális marad továbbra is. De mint mindig, a helyzet most sem ilyen egyszerű, és mára biztossá vált, hogy az internet-alapú bankolást nem lehet tovább egy kézlegyintéssel elintézni egyik (magyar) banknak sem.

Szabó Kristóf: A sokcsatornás értékesítés szervezeti hatásai
Az elmúlt évtizedben a technológia fejlõdése a nemzetközi bankrendszer számára új értékesítési lehetõségek sorát nyitotta meg. Az internet megjelenése és kiszolgálásban való elterjedése rákényszerítette a bankokat a folyamatos, a hét minden napján 24 órás kiszolgálás fokozott kritériumainak betartására. A bankrendszer változásai összességében az úgynevezett sokcsatornás értékesítéstámogatás (multi-channel management) kialakulását alapozták meg.

Bokker Sándor: Leggyakrabban információt kérnek az interneten bankolók
A gyakran internetezõ banki ügyfelek kétharmada állítja határozottan, hogy pénzintézete nyújt online szolgáltatást. De csak egynegyed azok aránya, akik ezt a lehetõséget ki is használják. Leginkább magas jövedelmű férfiak tartoznak ebbe a csoportba. Többek között ezt tárta fel a Netsurvey Internetkutató Intézet „elektroBANK” című vizsgálata az online pénzügyekrõl, idén áprilisban.

Jun Okayama: Az elektronikus kormányzat kiépítése Japánban
Nyolc éve, 1994 decemberében készült el a japán kormányzat informatizálásáról szóló koncepció.  Az eredetileg öt évesre tervezett programot felülvizsgálva 1997 decemberében fogadták el a javított koncepciót (Revised Master Plan). Ez volt az elsõ hivatalos dokumentum Japánban, amelyben az elektronikus kormányzat kifejezést használták, és tartalmazta mindazokat a célokat, amelyek megvalósításán ma is dolgoznak.

Tószegi Zsuzsa: Nemzeti Audiovizuális Archívum projekt
Napjainkban világszerte, de különösen Európában egyre égetõbb kérdéssé válik, miként sáfárkodunk a ránk bízott szellemi-kulturális örökséggel. Míg a kultúra nyomtatásban, vagy más sokszorosítási technikával megjelenõ „termékeinek” megõrzése – a kötelespéldányok szolgáltatásával – megoldottnak tekinthetõ, addig alig van olyan ország, ahol a lakosság kulturális fogyasztásának legnagyobb hányadát kitevõ televíziós és rádiós műsorszámokat teljes körűen, állami finanszírozással szolgáltatná a kortárs, és archiválná az eljövendõ generációk számára. Magyarországon a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) szolgálná ezt a célt.

Távmunka és életminõség

Kolin Péter: Kulturális szaksajtó az információs társadalomban

Turok Margit: A szõlõ és a bor kultusza a magyarság hagyományában
Azok számára, akik gazdag és változatos hagyományainkkal valaha is kapcsolatba kerültek, bizonyára feltűnt, hogy a tartalmilag és formailag legszínesebb, sõt talán legmisztikusabb szokásaink a földi év két kitüntetett idõpontja (tavasz, õsz) körül sűrűsödnek. Ezek közül is azok a rituális cselekvések és cselekvéssorozatok tűnnek ki, amelyek a gabona és a szõlõ termelésének elõkészítését, növekedését, érését, majd betakarítását kísérik. A misztérium és a rítus fogalmával meg is adtuk e cselekvések „titkos” lényegét.

Galvács László: Internet – mobilon vagy mobillal?
A mai tinédzserek olyan természetesen használják már a mobiltelefont, mintha az velük született volna. S ez nem csupán hasonlat, hanem maga a valóság. Amikor 1985. január 1-jén az Egyesült Királyságban, a Vodafone hálózatában létrejött az elsõ mobil telefonhívás, ez egy új üzletágat indított útjára, s azóta a mobiltelefónia gyökeresen átalakította a távközlés világát. Nemcsak a mennyiségi fejlõdés lenyűgözõ (a Vodafone globális csoportja egymaga több mint 101 millió ember számára teszi lehetõvé a vezetéknélküli kommunikációt), hanem új szolgáltatások, technológiai platformok és alkalmazások sorát (SMS, GPRS, WAP) produkálta már a mobil üzletág.

A globalizáció-megértés lehetõségei – Zygmunt Bauman könyvérõl
A globalizációelmélet folyamatos újragondolása és a globalizációkritika teoretikus elvégzése feltétele annak, hogy a globalizáció-megértés ne legyen alárendelve a politikai tömegkultúra elõítéleteinek és féltudományos megközelítések aktuális hangadóinak. Miután a magyar nyelven megjelenõ globalizációértelmezések meglehetõsen egyenetlenek, és elméletileg olykor felületesek (vagy elméletelõttiek) voltak, ezért a globalizációirodalomban itthon egyértelműen koncepcionális és megközelítésbeli újdonságot jelent Zygmunt Bauman könyve (Globalizáció. A társadalmi következmények).

E. Szabó László (1954) elméleti fizikát és tudományfilozófiát tanít az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Kutatásainak fókuszában a fizika,  mindenekelõtt a kvantummechanika fundamentális problémái és a fizikával összefüggõ filozófiai kérdések állnak. Kötetének fõ kérdése, hogy a világot vajon a vak véletlen uralja - ahogyan a kvantummechanika tételeibõl következik -, vagy a lét teljes  mértékben determinált - ahogyan a relatívitáselmélet tételeibõl  következik.
A könyv egyaránt szól a szakmai közönségnek, a fizikát vagy filozófiát  tanulóknak és mindazoknak, akiket a fenti kérdések foglalkoztatnak.

Bronstein-Szemengyajev-Musiol-Muhlig: MATEMATIKAI KEZIKÖNYV 8., javitott, atdolgozott kiadas 8800 Ft

Kiadónkban (1024 Bp., Retek u.33-35.) 15% kedvezménnyel vásárolhatja meg a műveket.

TypoKlub levelezõlista:
TypoKlub@typotex.hu
www.peaktopeak.hu/mailman/listinfo/typoklub

vissza

"A honlapon külön rész foglalkozik a könyvvel, itt minden fontos információt megtalál. Ha mégsem, akkor keressen akár engem személyesen vagy a kiadót. Remélem, érzésem nem csal, és Önt hamarosan könyvem leendõ olvasói között üdvözölhetem. A könyv meglehetõsen borsos áron (5800 Ft) kerül a könyvesboltokban értékesítésre, de Önnek a kiadó egy valóban speciális áron ajánlja a kötetet 3290 Ft+ÁFA-ért (+szállítási költség). Az ajánlat nemcsak személy szerint Önre, de kollégáira és munkáltatójára is vonatkozik, megrendelt mennyiségtõl függetlenül."
A megrendeléshez írjon a kiadó info@sansserif.hu címére, és hivatkozzon „speciális szakértõi ajánlatomra, mely 2002. december 15-ig érvényes.
vissza