Magyar Tartalomipari Szövetség

Pályázati felhívás

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázatot hirdet a következő témákban:

"eDemokrácia - önkormányzatok a világhálón" (kódszám: IHM-ITP-1)
"eVilág - digitális tartalom és kultúra (hazai kulturális javak a digitális világban)" (kódszám: IHM-ITP-2)
"esély a felzárkózásra (közösségi hozzáférési lehetőségek bővítésének támogatása)" (kódszám: IHM-ITP-3)
"eGeneráció - informatika a gyermekekért (informatikai háttér fejlesztése a gyermekotthonokban és az önálló védőnői szolgálatoknál az információs muveltségért)" (kódszám: IHM-ITP-4)
"Az információs műveltség térnyeréséért (eszköz és hozzáférés biztosítása)" (kódszám: IHM-ITP-5)

A pályázás általános feltételei:

A pályázatok részletes feltételei a pályázási időszak kezdetétől, (az IHM-ITP-1,3,4,5 pályázatoknál 2002. október 22., az ITP-2-es pályázatnál 2002. október 29.)

A részletes pályázati útmutató tartalmazza a támogatási szerződéssel kapcsolatban a vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy hibás teljesítése esetére irányadó jogkövetkezményeket, az elállás jogát és feltételeit, a szerződésszerű teljesítést biztosító mellékkötelezettségeket, a pályázati felhívásban megjelölt és az ajánlati kötöttség folytán a támogatási szerződés részévé váló egyéb feltételeket és rendelkezéseket, a támogatási szerződésben meghatározott feladat teljesítésével és az elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket és kellékeket, valamint a felek által lényegesnek tartott egyéb rendelkezéseket. A pályázat lebonyolításának ütemezése, a pályázatok értékelése a 11/2001. (IV. 24.) MeHVMM rendeletben foglaltak figyelembe vételével történik.

A nyertes pályázó nevét és a megítélt támogatás mértékét az Informatikai és Hírközlési Minisztérium a pályázó külön hozzájárulása nélkül közzéteszi.

Érvényes pályázat beküldésével a pályázó a támogatási szerződésben foglalt szerződéses feltételeket elfogadja. Ebből következőleg a támogatás megítéléséről történő értesítés átvételével a támogatási szerződés érvénybe lép, annak teljesítése a
kedvezményezett kötelessége.

A pályázat megvalósulásának szabályszerűségét, a támogatás rendeltetésszerű felhasználását a támogatási szerződésben és a jogszabályban meghatározott szervek jogosultak ellenőrizni. Az egyéb, a pályázatban nem szabályozott kérdésekben az      informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvencia-gazdálkodási célelőirányzat felhasználásának és kezelésnek szabályairól szóló, 11/2001. (IV.24.) MeHVM rendelet előírásait kell figyelembe venni.
vissza

Több, mint hatmilliárd forint értékben, öt témában írt ki pályázatot az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM).
A pályázatok önkormányzatokra, tartalomfejlesztésre, közösségi hozzáférésre, a legfiatalabbak képzésére, valamint a közművelődés területén dolgozók segítésére irányulnak. A pályázatokat idén november 22-éig kell benyújtani a minisztériumhoz.

- Az ország 3200 önkormányzatát célozzuk az e-demokrácia pályázati csomagunkkal, melyben minden önkormányzat
legfeljebb két számítógépet, egy nyomtatót és más kiegészítő eszközöket igényelhet - jelentette ki Kovács Kálmán, az IHM
vezetője kedd reggeli rendkívüli sajtótájékoztatóján. A minszter ismertette, hogy a pályázatra 1,27 milliárd forintot szán az informatikai tárca.
Hozzátette: az öt pályázati csomagból álló pályázati rendszerre összesen 6,05 milliárdot különített el a minisztérium. Tartalomfeljlesztésre 800 millió. Hazánk kulturális javainak a digitális világban történő megjelenítésére 800 millió forintot ad az informatikai minisztérium. Pályázni lehet magyar kulturális tartalmak internetes fejlesztésére, nemzeti kisebbségek kultúrájának megőrzését célzó tartalomfejlesztésre, fogyatékosok segítését célzó projektek finanszírozására. A határon túli magyarok hagyományainak, kultúrájának megőrzésére szintén várnak pályázatokat.

Nyilvános kapcsolatok fejlesztése: 880 millió Kovács Kálmán harmadik célfeladatként a közösségi hozzáférési módok fejlesztését említette, melynek keretében 880 millió forintot szánnak teleházak, iskolák, könyvtárak, kulturális intézmények, illetve települési önkormányzatok fejlesztésére. E pályázatra olyan intézmények pályázhatnak, melyek vállalják, hogy területükön internetezésre alkalmas, számítógépekkel felszerelt helységeket alakíthatnak ki, ahol ingyenesen vagy nagyon alacsony költségen bárki hozzáférhet a világhálóhoz.

Új elektornikus generáció: 1 milliárd Az esélyegyenlőség kialakítása érdekében az informatikát nagyon korán beépítené a gyermekek oktatásába az IHM. Ennek érdekében az "eGeneráció  -informatika a gyermekekért" elnevezésű pályázat    gyermekotthonokat, védőnőket juttat számítógéphez.

Ezen felül pályázni lehet védőnőknek, illetve kismamáknak szervezett multimédiás oktatási programokkal. Az egymilliárdos projekt célja a miniszter saját szavai szerint az, hogy a gyermekek már a bölcsőben magukba szívhassák az elektronikus kultúrát.

Közel kétmilliárd az oktatásba
Főleg az általános iskolai oktatásban dolgozók számára kiírt pályázat céljai közé tartozik az informatikai kultúra elsajátíttatásának segítése, a kommunikációs eszközök használatának terjesztése.
A pályázat az általános iskolai pedagógusokon kívül megcélozza a közgyűjteményi dolgozókat és a közművelődési intézményekben foglalkoztatottakat is.
Az IHM külön figyelmet szentel a távmunkának az elbíráláskor. A pályázati keretösszeg 1,9 milliárd forint, a határidőpedig a fenti pályázatokhoz hasonlóan november 22.

Újságírói kérdésre Kovács Kálmán elmondta, hogy a  6 milliárd forintos keretösszeg a már megszűntetett Informatikai Kormánybiztosság költségvetéséből származik: az összeg egy része az IKB tartalékából, valamint bizonyos projektek leállításából jött össze.

Az eredmények iránt érdeklődő kérdésekre a miniszter azt válaszolta, hogy hozzávetőlegesen 5-6 ezer pedagógusnak szánnak számítógépet és internetkapcsolatot, és körülbelül 15 ezer önkormányzati számítógép vásárlása várható a támogatásból.

A pályázati kiírások október 15-étől az IHM honlapján http://www.ihm.gov.hutalálhatók meg. E-önkormányzat Budaörsön  Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter és Wittinghoff Tamás Budaörs polgármestere hétfőn együttműködési megállapodást írt alá az elektronikus önkormányzat koncepció megvalósítása és az elektronikus ügyintézés megteremtésének elősegítéséről. A megállapodás eredményeként például az ügyintézési szolgáltatás leírása elérhető lesz az önkormányzat honlapján, hozzáférhető lesz vonatkozó jogszabályok szövege, így csökkenek az ügyintézés tér és idő korlátai, gyorsabbá, kényelmesebbé válik az ügyintézés folyamata.
Olvasható lesz a honlapon valamennyi, az önkormányzatnál keletkező, illetve fellelhető közérdekű, közhasznú adat és információ.
2002.10.14 hétfő, 14:28
(forrás: eKormányzat)
vissza

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium pályázatot hirdet új távmunkahelyek létrehozására. Kódszám: IHM-FMM-1

I. A támogatás célja:

A kormány "Esélyt a jövőnek" programja keretében az információs társadalom megvalósításával és a kormány munkahely-teremtési célkitűzéseivel összhangban, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) közös pályázatot hirdet új távmunkahelyek létrehozásának - kísérleti program keretében történő -       támogatására. A program javítani kívánja a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségét, társadalmi integrációját, foglalkoztatási esélyeit. A kísérleti program célja ezer új távmunkahely létrehozása. Ennek megvalósítása érdekében az IHM az infokommunikációs infrastruktúra biztosításához 500 millió Ft támogatást nyújt, az FMM pedig munkahely-teremtést segítő bértámogatásra és
a távmunkavégzést megalapozó képzésre/betanításra szintén 500 millió Ft támogatást biztosít.

II. A pályázók köre

Támogatásra azon belföldi székhelyű munkaadók pályázhatnak, akik új távmunkahelyeket hoznak létre és vállalják legalább 6 hónapi időtartamra a foglalkoztatást.
Pályázhatnak:
- jogi személyek (vállalkozások, nonprofit szervezetek, központi és önkormányzati költségvetési intézmények),  jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,  egyéni vállalkozók, ha alkalmaznak távmunkást,  valamint a fentiek társpályázóként.

III. A pályázati feltételek

a) A létesíteni kívánt munkahely megfelelése a távmunka alábbi meghatározásának
A távmunka a munka szervezésének és működtetésének olyan formája, ahol információs technológiát használnak, a foglalkoztatás
munkaszerződés/munkaviszony keretében valósul meg és a munkavégzés a munkaadó szokásos telephelyétől távol, állandó helyen történik.
Távmunkahely kialakítása közösségi hozzáféréssel rendelkező helyen is lehetséges.

b) Infokommunikációs támogatás a távmunkahely létrehozásához
A pályázatban infokommunikációs infrastruktúra létrehozására lehet pályázni. Ezen belül maximum 500.000 Ft összegben támogatható egy-egy távmunkahely létrehozása esetén: számítógép, számítástechnikai kiegészítő eszköz,  eszközök (fogyatékkal élőknek) és szoftverek beszerzése, valamint internet szolgáltatás igénybevétele. A támogatásként kapott infrastruktúra véglegesen a
munkaadó tulajdonába kerül, ha a munkaadó a távmunkahelyet 2 évig fenntartotta. A távmunkahely működését segítő kommunikációs szolgáltatás támogatása maximum 1 évre szól.

c) A távmunkahely létrehozásához infokommunikációs infrastruktúra létrehozására pályázó munkaadó nyilatkozata az alábbi feltételek elfogadásáról
Ha a munkaadó a távmunkahelyet két éven belül megszűnteti, a támogatást vissza kell fizetnie.  A távmunkahely működését segítő internet szolgáltatás támogatása maximum 1 évre szól.
A pályázó vállalja a beszerzés előfinanszírozását.

d) A létesítendő munkahely bemutatása  a létesítendő távmunka leírása, a feladatok sajátosságai,  a távmunka ügyben a munkaadó és a munkavállaló között kötendő szerződésben rögzítendő alkalmazási feltételek ismertetése,  a távmunkahely-teremtés és a folyamatos működtetés költségigénye, a beszerzésre kerülő infrastruktúra és szolgáltatás leírása, valamint a kért támogatás összege.

e) A távmunkahelyet betöltő munkavállaló preferált jellemzőinek bemutatása
A pályázó a távmunkában végezni kívánt feladat megnevezésével nyújthatja be pályázatát. E pályázat keretében el?nyben részesülnek azok, akik az alábbi preferált munkavállalói körbe tartozók foglalkoztatását vállalják:
fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek, romák, 45 éven felüliek, gyermeküket egyedül nevelők, illetve fogyatékkal élő vagy idős személyt ellátók, hátrányos helyzető térségben élők.

f) A pályázó nyilatkozata az FMM által biztosított támogatási lehetőség igénybevételének szándékáról
Az a munkaadó, amely az új távmunkahelyek létrehozására meghirdetett pályázaton infokommunikációs infrastruktúra létrehozására támogatástnyer, jogosult további kiegészítő támogatásra is, melyet az FMM ugyanezen pályázat eretében nyújt. E kiegészítő támogatás az FMM központi munkaerőpiaci programja keretében nyújtható, és egyrészt maximum 6 hónapra, 50 eFthó(+járulékai) munkahely-teremtési támogatás, amelyet a pályázati döntés alapján a terület szerint illetékes munkaügyi központ folyósít, másrészt maximum 60 eFt/fő(+utazási költségtérítés) képzési támogatásból áll.

A képzési/betanítási támogatásra vonatkozó igényéről - amely az alábbiak szerinti két modulból áll - a pályázónak nyilatkoznia kell.

Az általános informatikai képzésre (max. 30 eFt/fő) és a távmunka-specifikus (max. 30 eFt/fő) képzésre vonatkozó támogatási igényt a pályázatban jelezni szükséges, megjelölve azt, hogy a távmunka kezdetének a képzés/betanítás megkezdését elismeri-e a munkaadó, illetve milyen arányban tervezi az általános és a specifikus képzést, valamint a távmunkát.

g) Egyéb feltételek
Távmunkahely kialakítása közösségi hozzáféréssel rendelkező helyen is támogatható. Lehetséges továbbá olyan távmunkahely-centrum létrehozása, amelyet több munkaadó vesz igénybe. Ez esetben a közösségi hozzáférés vagy       távmunkahely-centrum képviselője, mint munkaadó önállóan vagy más munkaadóval közösen pályázhat az IHM támogatására. Közösségi hozzáférés esetén biztosítani kell, hogy a távmunkahely létrehozásához kapott támogatás csak távmunkára és azt segítő feladatok megoldására (például képzés/betanítás távoktatással) legyen fölhasználható.

Pályázatot kell beadni abban az esetben is, ha a pályázó nem kér infrastruktúrára támogatást, de igénybe kívánja venni a munkahelyteremtési és/vagy képzési támogatást.

h) Kizáró okok
Nem nyújtható támogatás annak a pályázónak (illetve annak a társas pályázatnak, amelyben olyan vállalkozás van), amelyik:

csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül
a költségvetés alrendszereiből juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesítette,  60 napot meghaladó, nem vitatott vagy pedig bíróság által megállapított, jogerős, adó vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha számára az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül államigazgatási szerv határozatával, vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén bírósági döntéssel munkavállalók bejelentés nélküli vagy  munkavállalás nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére köteleztetett, tevékenysége folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik,
a támogatást nem új távmunkahely létrehozására igényli.

IV. Az elbírálás szempontrendszere
Támogatásban azok a munkaadók részesülhetnek, amelyek olyan új munkahelyet hoznak létre, amelyet távmunkában üzemeltetnek és megfelelnek a pályázati felhívásban és pályázati útmutatóban foglaltaknak.

Előnyt jelent a pályázat elbírálásakor a széleskörű pályázói (munkaadói) együttműködés, a közösségi hozzáféréssel vagy távmunka-centrummal közösen működtetett távmunkahely létesítése, a pályázó bizonyított szakmai elismertsége, és a hosszabb idejű foglalkoztatás vállalása.

A pályázatot kiíró IHM és FMM fenntartja a jogot, hogy a pályázatok értékelése során további dokumentumokat és információt kérjen a pályázóktól, valamint nyilvánosságra hozhatja a nyertes pályázónak a pályázat szempontjából lényeges adatait. A kiíró a pályázat elutasítása esetén a pályázó részéről semmiféle kártérítésre nem kötelezhető.

V. Döntés-előkészítés, döntési mechanizmus
Az informatikai és hírközlési miniszter, illetve a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a benyújtott pályázatok elbírálására, felkért szakértőkből álló, 9 fős Bíráló Bizottságot hoz létre.

A pályázat lebonyolításának ütemezése, a pályázatok értékelése a 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendeletben foglaltak szerint, az ott megadott határidők betartásával történik.

A nyertes pályázók nevét és a megítélt támogatás mértékét az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, illetve a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a pályázó külön hozzájárulása nélkül közzéteszi.

VI. További információk
A részletes pályázati tájékoztató, a támogatás elnyeréséhez szükséges további szakmai információk, a pályázat jelentkezési adatlapja 2002. október 17-e után elektronikus formában elérhető a pályázatot kiíró minisztériumok honlapján:
www.fmm.gov.hu vagy www.ihm.gov.hu .

1) A pályázati adatlapot a pályázati útmutatóban közölteknek megfelelően kell kitölteni és az egyéb előírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani.

2) A pályázati adatlap magyar nyelven, számítógéppel nyomtatva, vagy írógéppel, nyomtatott nagybetűvel töltendő ki.

3) Az adatlap másolható, de nem változtatható sem tartalmában, sem külalakjában.

4) A pályázati adatlapot és a csatolt dokumentumokat 1 eredeti és 5 másolati példányban, minden lapon szignáltan kell beküldeni. (Egy saját célú másolati példányt mindenből, a későbbi elszámoláshoz, feltétlenül őrizzen meg!)

5) A pályázati csomagot ajánlott levélként kell föladni és az alábbiak szerint kell címezni:

7) Regisztrációs díj: 2.500 Ft

8) A pályázatokkal kapcsolatban 2002. október 15.-től az alábbi helyi tarifával hívható telefonszámon kérhető felvilágosítás.+36-40-200-454

9) Pályázni kétféleképpen lehet. Az egyik lehetőség az internetes regisztráció, amikor az említett honlapon keresztül kell a pályázat adatait megadni, majd az eredményt, valamint a szükséges nyilatkozatokat kinyomtatni, majd ezeket a kinyomtatott lapokat hivatalosan aláírni és a pályázati útmutatóban megadott egyéb dokumentumokkal, igazolásokkal együtt beküldeni. A másik lehetőség a hagyományos, írógéppel vagy nyomtatott nagybetűkkel, kézzel kitöltött pályázás. Ekkor az útmutatóban található adatlapot kell kitölteni, és a pályázati útmutatóban megadott egyéb dokumentumokkal, igazolásokkal együtt beküldeni.

10) A részletes pályázati útmutató tartalmazza a támogatási szerződéssel kapcsolatban a vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy hibás teljesítése esetére irányadó jogkövetkezményeket, az elállás jogát és feltételeit, a szerződésszerű teljesítést biztosító mellékkötelezettségeket, a pályázati felhívásban megjelölt és az ajánlati kötöttség folytán a támogatási szerződés részévé váló egyéb feltételeket és rendelkezéseket, a támogatási szerződésben  meghatározott feladat teljesítésével és az elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket és kellékeket, valamint a felek által lényegesnek tartott egyéb rendelkezéseket.

11) Érvényes pályázat beküldésével a pályázó a támogatási szerződésben foglalt szerződéses feltételeket elfogadja. Ebből következőleg a támogatás megítéléséről történő értesítés átvételével a támogatási szerződés érvénybe lép, és annak teljesítése a kedvezményezett kötelessége.

12) A pályázat megvalósulásának szabályszerűségét, a támogatás rendeltetésszerű felhasználását a támogatási szerződésben és a jogszabályban meghatározott szervek jogosultak ellenőrizni. Az egyéb, a pályázatban nem szabályozott kérdésekben az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvencia-gazdálkodási célelőirányzat felhasználásának és kezelésnek szabályairól szóló, 11/2001. (IV.24.) MeHVM rendelet el?írásait kell alkalmazni.
vissza

2002. ÉVI PÁLYÁZAT
„AZ ÉV KIEMELKEDŐ FIATAL MŰSZAKI ALKOTÓJA”
DÍJRA

A pályázat célja:
Azoknak a fiatal tehetséges műszaki alkotóknak ill. alkotó csoportoknak* az elismerése, akik valamely jelentős eredményükkel kivívták a szakma ill. közvetlen környezetük elismerését, és akiket - eredményeik szélesebb körben való megismertetése révén - évente példaképül lehet állítani a magyar műszaki társadalom elé. 2002-ben az 1998-2001. között elért jelentős műszaki-tudományos eredményekkel lehet pályázni.
* Alkotó csoport csak akkor vehet részt a pályázaton, ha a csoport minden tagja megfelel a támogatási feltételeknek.

Támogatási feltételek:

• A pályázaton a 2002-ben max. 35. évüket betöltő, magyar állampolgárságú műszaki alkotók vehetnek részt.
• Szakterület: az ipar egésze (kivéve az építészetet és az élelmiszeripart).
• A pályázat témájának gyakorlati megvalósításáról már be lehessen számolni.

I. díj  900 eFt
II. díj 700 eFt
III. díj 400 eFt
IV. díj 250 eFt
V. díj 150 eFt

További különdíjakat adnak ismert hazai nagyvállalatok is. A fenti bruttó összegekből adóelőleg kerül levonásra, mert a díjak személyi jövedelemadó-köteles jövedelemnek minősülnek. A díjat nem nyert, de színvonalas pályamunkák készítői dicsérő oklevelet kapnak. A pályamunkákat és a pályázókat évkönyvben mutatjuk be.

Beadási határidő: 2002. december 31.

A díjak ill. dicsérő oklevelek átadására és a pályamunkák visszaadására ünnepélyes keretek között, a média nyilvánossága előtt 2003. tavaszán kerül sor.

A 2001. évi pályázat eredményei a fenti honlapon találhatók.
Melléklet: pályázati útmutató
Melléklet

Pályázati útmutató
A pályázat a következőkből álljon:
 

• A pályamunka magyar nyelven, max. 50 oldal terjedelemben.
• A pályázó (csoport esetén a pályázók) életkorát igazoló okmány másolata.
• A munkáltató nyilatkozata arról, hogy a pályázat tárgya valóban a pályázó saját műszaki alkotása-e.
• 1 oldalas magyar, és 1 oldalas angol nyelvű összefoglaló a pályamunkáról                  (1600-1800 karakter/oldal, szóközökkel együtt). Az angol nyelvű összefoglalóban a pályamunka címét is kérjük lefordítani. Az összefoglaló közérthető legyen, főleg arról szóljon, mire lehet használni a pályamunka tárgyát.
• Ábra (1 db) a pályázatból, amelyet az évkönyvben munkája illusztrálásaként közölni javasol. Az ábra lehet vektorgrafikus vagy pixeles állomány, utóbbi esetben legalább 300 dpi-s kép, nagyobbik oldala kb. 10 cm (1200 px); formátuma lehetőleg jpg vagy gif. Igazolványkép a pályázóról (kb. 3x4 cm, színes vagy fekete-fehér), szintén az évkönyvben való megjelentetés céljából. A fotót elektronikus formában is el lehet küldeni, a fenti formátum-feltételek szerint.

 A pályázó (csoport esetén a csoportvezető) szakmai adatai:
- szakképzettség,
- tudományos fokozat*
- külföldi tanulmányokon vagy kutatási programokban való részvétel rövid ismertetése*,
- részvétel a szakmai közéletben (szakmai szövetségekben való tagság, stb.)*,
- publikációk felsorolása*,
* A nemleges válasz nem jelent kizáró körülményt.

• A pályázó (csoport esetén a csoportvezető) elérhetőségi adatai:

A Nemzeti Szakképzési Intézetben befejeződött az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) Informatika szakmacsoportjába tartozó
szakképesítések új szakmai és vizsgakövetelményei fejlesztésének első szakasza. A fejlesztésben az egyes szakmák
munkaterületén dolgozó szakemberek, valamint a képzést folytató felsőfokú és középfokú oktatási intézmények szakemberei
közösen vettek részt. Az NSZI dolgozta ki a fejlesztés módszertani, technikai, dokumentálási szabványait, biztosította a
szakemberek számára szükséges konzultációt és koordinálta a munka egészét.

Ezúton szeretném megköszönni a Magyar Tartalomipari Szövetség szakértőinek a fejlesztés során nyújtott igen értékes
szakmai segítségét, aktív és hatékony közreműőködését.

A MATISZ és az NSZI közötti együttműködés folytatásaként, szeretnénk a szakmai és vizsgakövetelményeket (SZVK) az
MATISZ - tag cégek, intézmények szakembereinek minél szélesebb körében megismertetni és véleményüket, illetve konkrét
módosítási javaslataikat megkapni, hogy a dokumentumokat ennek figyelembevételével véglegesíthessük.

A gazdaság különböző területein dolgozó szakemberek állásfoglalása két, egymással összefüggő vonatkozásban is szükséges.
Egyrészt arra vonatkozóan, hogy az egyes informatikai szakképesítések követelményei tartalmilag megfelelnek-e az IT
alkalmazások adott területein megjelenő szakmai igényeknek és így biztosítják-e, hogy a leendő szakemberek tudása kielégíti az
elvárt minőségi követelményeket.

Másrészt arra vonatkozóan, hogy az Informatika szakmacsoportban a szakképesítések struktúrája a most küldött SZVK-k révén
megfelelően kialakított-e (a meglévő szakképesítések egymásra épülése, a már megszerzett készségek és ismeretek
beszámíthatósága, a szakképesítések közti átjárhatóság, az átláthatóság, az esetleg hiányzó szakképesítések, vagy szakirányok stb. szempontjából).

Az OKJ-ben az Informatika szakmacsoportba tartozó szakképesítések új SZVK-it csatoltan küldöm a következő
szakképesítésekre vonatkozóan:

(a *-al jelöltek esetében a szakképesítések javasolt új nevei szerepelnek)

1./     "Számítógép-kezelő (-használó)"

(alapfokú szakképesítés; a 10. osztály befejezése után iskolarendszeren kívüli - a feln?ttképzés keretében megvalósuló -
max. 500 óra id?tartamú képzésben szerezhet? meg; teljesen ECDL - kompatibilis)

2./     "Számítástechnikai szoftver-üzemeltető"

(középfokú szakképesítés; a középiskola utolsó évfolyamának befejezése után iskolarendszeren kívüli, max. 600 óra
időtartamú képzésben szerezhető meg; belépési feltétel az 1. szakképesítés megléte)

3./     "Informatikai hálózattelepít? és üzemeltet?" *

(középfokú szakképesítés; a középiskola utolsó évfolyamának befejezése utáni -els?sorban - iskolarendszer?, 2 tanév
időtartamú képzésben szerezhető meg; belépési feltétel az 1. szakképesítés megléte; CISCO-képesítés megszerzésére is
felkészít)

4./     "Számítógéprendszer - programozó"

(emeltszint? szakképesítés; az érettségi utáni - els?sorban -iskolarendszer?, 2 tanév id?tartamú képzésben szerezhet? meg;
belépési feltétel az 1. és a 2. szakképesítés megléte)

5./     "Alkalmazói szoftverfejleszt?" *

(emeltszint? szakképesítés; az érettségi utáni - els?sorban -iskolarendszer?, 2 tanév id?tartamú képzésben szerezhet? meg;
belépési feltétel az 1.és a 2. szakképesítés megléte)

6./     "Multimédia-fejlesztő és weblap készítő" *

(emeltszint? szakképesítés; az érettségi utáni - els?sorban -iskolarendszer?, 2 tanév id?tartamú képzésben szerezhet? meg;
belépési feltétel az 1. és a 2. szakképesítés megléte)

7./     "Informatikai statisztikus és gazdasági tervező"

(felsőfokú szakképesítés; az érettségi utáni kizárólag iskolarendszerű, 2 tanév időtartamú képzésben szerezhető meg;
belépési feltétel az 1. szakképesítés megléte; továbbtanulási lehetőséget biztosít a szakirányú felsőfokú - főiskolai, egyetemi
-alapképzésben a meghatározott szakokon     a  megszerzett kredit pontok beszámítása révén)

8./     "Gazdasági informatikus" *

(emeltszintű szakképesítés; az érettségi utáni - elsősorban -iskolarendszerű, 2 tanév időtartamú képzésben szerezhető meg;
belépési feltétel az 1. és a 2. szakképesítés megléte)

9./     "Információrendszer - szervező"

(emeltszintű szakképesítés; az érettségi utáni - elsősorban -iskolarendszerű, 2 tanév időtartamú képzésben szerezhető meg;
belépési feltétel az 1. és a 2. szakképesítés megléte)

10./   "Informatikus (Térinformatikus, Üzeminformatikus, Oktatás informatikus, Rendszerinformatikus szakirányok)"

(emeltszintű szakképesítés; az érettségi utáni - elsősorban -iskolarendszerű, 2 tanév időtartamú képzésben szerezhető meg;
belépési feltétel az 1. és a 2. szakképesítés megléte, az Oktatás informatikus szakirány esetén még pedagógusi oklevél
megléte is)

11./   "CAD/CAM üzemeltető informatikus (Magasépítő, Gépész szakirányok)" *

(emeltszintű szakképesítés; az érettségi utáni - elsősorban -iskolarendszerű, 2 tanév időtartamú képzésben szerezhető meg;
belépési feltétel az 1. és a 2. szakképesítés megléte)

12./   "PLC üzemeltet?" *

(alapfokú szakképesítés; a 10. osztály befejezése után -elsősorban- iskolarendszeren kívüli, max. 550 óra id?tartamú
képzésben szerezhető meg)

SZVK-k véleményezését segítő tájékoztató

A SZVK-ek az Oktatási Minisztérium által meghatározott szerkezetben készültek el, öt fejezetet tartalmaznak: a szakképesítés
azonosító adatait; a szakképesítéssel betölthető munkakörben végzett feladatcsoportokat, feladatokat; a munkaköri feladatok
elvégzéséhez szükséges részletes szakmai követelményeket; a szakmai vizsga követelményeit, valamint egyéb tudnivalókat.

A dokumentumok második és harmadik fejezetének tartalmára vonatkozó módosítási javaslatok alapján tudjuk elvégezni azokat a
szükséges korrekciókat, amelyek révén biztosítható, hogy az egyes informatikai szakképesítések követelményei tartalmilag
megfeleljenek a gazdaság igényeinek. A negyedik és az ötödik fejezet tartalmára vonatkozó módosítási javaslatok pedig az
Informatika szakmacsoportban a megfelelő szakmastruktúra kialakítását fogják segíteni. (Utóbbival összefüggésben fontos
kiemelni, hogy a most teljesen ECDL-kompatibilis „Számítógép-kezelő (-használó)” szakképesítés megszerzése jelenti a belépési
feltételt az Informatika szakmacsoportba tartozó minden további szakképesítés megszerzésére irányuló képzésbe.)

Az informatikai szakképzés átfogó, egyúttal az európai informatikai szakmai struktúrának is megfelelő fejlesztése szempontjából
nagy jelentőségűnek és igen perspektivikusnak tekintjük az MATISZ és az NSZI között ez év elején létrejött együttműködési
megállapodást. Az ebben megfogalmazott célok között az informatikai szakképesítések új SZVK-inak elkészítése kiemelt
fontosságú, hiszen az államilag elismert szakképesítések körében olyan - az iskolarendszerű képzésben és a felnőttképzésben
azonosan érvényes - szakmai szabványokat jelentenek, amelyek az adott szakképzésekben a leendő központi és intézményi
képzési programok tartalmára, az oktatott módszertanokra és technológiákra, az alkalmazott hardver és szoftver eszközökre stb.
vonatkozóan meghatározóak és egyúttal a képzés minőségellenőrzésének, minőségbiztosításának is alapvető eszközét jelentik. Ily
módon közvetlen hatást fejtenek ki az IT munkaerő-piac szakember utánpótlására. (Közvetett hatásuk is van a más
szakmacsoportokba – Elektrotechnika-elektronika, Ügyvitel stb. – tartozó, tartalmilag kapcsolódó szakképesítések új SZVK-ira,
illetve azokon keresztül az adott szakterületek munkaerő-piaci szakember utánpótlására.)

Az államilag elismert informatikai szakképesítések szabványainak, illetve az Informatika szakmacsoport szakmastruktúrájának
megfelelő kialakítása összefügg az erre épülő új felnőttképzési rendszer kialakításával is, amely a lifelong learning elvét és
gyakorlatát hivatott megvalósítani. Az iskolarendszerű formában és a felnőttképzés keretében megvalósuló informatikai
szakképzés együttes rendszerének már a közeljövőben képesnek kell lennie az információs és kommunikációs technológiák
széleskörű hazai megismertetésére, ezen keresztül az Információs Társadalom kialakítására irányuló országos feladatok
megoldásának hatékony támogatására.

Az EU-hoz történő csatlakozásunk miatt kiemelt fontosságú, hogy az európai informatikai szakmai struktúrát megfelelően
adaptáljuk az informatikai szakképzés egész rendszerére. Ebben folyamatosan szeretnénk együttműködni az MATISZ-al, amit
Szövetség szakmai rangja, tekintélye és a különböző nemzetközi szakmai szervezetekben való aktív szerepe feltétlenül indokol.
Ezzel kapcsolatban már a közeljövőben szeretnénk megkezdeni az egyeztetéseket. Az IT szakmastruktúrával, az informatikai
szakképzéssel összefüggő lényeges szakmai ajánlásokat, szabványokat, határozatokat stb. szívesen szerepeltetnénk magyar
nyelven is az NSZI weblapján, egy erre a célra külön létrehozott oldalon.

Üdvözlettel:
Dr. Köpeczi Bócz Tamás
főigazgató
vissza

7. FŐBB HAZAI MAKROGAZDASÁGI HÍREK

„EGYÉRTELMŰ A KÜLÖNBSÉG A KÉT KORMÁNY KÖZÖTT” – Nyitva áll a miniszterelnök ajtaja Orbán Viktor előtt is. Medgyessy Péter a múlt héten azért konzultált csak két elődjével – Boross Péterrel és Horn Gyulával -, mert velük korábban is többször tapasztalatot cserélt. A kormányfőnek az a legfőbb célja, hogy egy sikeres és erős Magyarország csatlakozzon az Európai Unióhoz. „Nem hagyom, hogy zsaroljon vagy diktáljon bárki, és akadályokat gördítsen európai uniós csatlakozásunk elé” – fogalmazott az interjúban a miniszterelnök. Medgyessy elmondta, nem azért tartja nélkülözhetetlennek a 4,5 százalékos hiányt, mert ez csinosabb, hanem, hogy megteremtsék a fejlődéshez szükséges bizalmat. A nagy jelentőségű bérlépéseket elkezdték 2002-ben, 2003-ban fejlesztésre koncentrálhatnak. Külön kell foglalkozniuk azokkal az állami nagyvállalatokkal, amelyek a közalkalmazotti körbe nem illeszkednek bele. Ilyen a MÁV és a Magyar Posta. A napokban a miniszterelnök levelet írt a posta vezérigazgatójának, amelyben azt kérte, hogy október végéig tegye le az elgondolásit a cég jövőjére vonatkozóan, s foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy milyen bérfejlesztést tud elfogadni. (október 5. Magyar Hírlap 9.o.)
JÖVŐRE 6-7 SZÁZALÉKOS REÁLBÉR-EMELKEDÉS – A kormány úgy számol, hogy jövőre a gazdasági növekedés ütemének megfelelően a versenyszférában a bruttó bérek 3-4,5 százalékkal növekednek. Ebben az esetben a tervezett adózási szintek és kedvezmények bevezetésének hatására az átlagos országos nettó bér 6-7 százalékos növekedésével lehet számolni – foglalta össze Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a kormány számításait a jövő évi bérszínvonalról tegnap délután a kabinet ülését követő tájékoztatón. A kormány tegnap véglegesítette az agrárvállalkozók éven belüli hiteleit érintő adóskonszolidáció részleteit is, melyről egy jövő héten megjelenő rendelet mond bővebbet – mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő, hozzátette: 45 milliárd forint szolgál a hitelrendezésre és 15 milliárd az idei elemi károk mérséklésére, melynek átlagos összege 60 ezer forint körül mozog hektáronként. (október 5. Magyar Hírlap 13.o.)
NOVEMBERBEN ÁTLAG ÖTEZER FORINTTAL TÖBB A NYUGDÍJ – A korábban becsült 2,4 százalék helyett mindössze egy százalékkal kell korrigálni az előre számolt nyugdíjemelést. Novemberben tehát januárig visszamenőleg átlagosan mintegy ötezer forintos kiegészítést kapnak majd a nyugdíjasok. A törvény által előírt kiigazításra azért van minden évben szükség, mert az 1998 óta érvényes nyugdíjtörvény szerint az adott évre becsült infláció és keresetnövekedés (fele-fele arányban) alapján kell számolni a nyugdíjakat. A tényleges alakulást ősszel ellenőrzik, s ha ez eltér az előrejelzésektől, akkor novemberben az eltérés mértékével, visszamenőleg korrigálják az idősek ellátását. (október 5. Népszava 3.o.)
AZ IKERDEFICIT VESZÉLYEI – Magyarország ikerdeficittel küszködik, az államháztartásé mellett a fizetési mérleg hiánya is problematikus – jelzi a Deutsche Bank Research (DBR) tanulmánya. Az államháztartás hiánya az idén hatszázalékos lehet, és ha a Medgyessy-kormány meg akarja tartani vállalását, hogy a deficitet jövőre 4,5 százalékra leviszi, az önkormányzati választások után jelentős mértékben vissza kell fognia az állami kiadásokat  - figyelmeztetnek a német szakértők. Magyarország 2003-ban már eléri azt az integrációs szintet, amelyen a nyolcvanas években a csatlakozó spanyolok és portugálok álltak. A DBR elemzői bizonyos politikai kockázatot látnak abban, hogy Magyarországon az EU-csatlakozás belpolitikai alkuk tárgyává válik, miután Orbán Viktor bejelentette: az ellenzék csak meghatározott feltételek mellett támogatja az EU-csatlakozást. (október 7. Népszabadság 14.o.)
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 1990-2001 – A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai törvénynek megfelelően évente összefoglaló elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról az ország politikai, gazdasági vezetése és a közvélemény számára. Most első ízben készült egy olyan kötet – mintegy kétszáz oldalnyi terjedelemben -, amely nem kevesebbre vállalkozik, mint a rendszerváltozás óta eltelt tizenkét esztendő folyamatainak átfogó bemutatására. A kutatók természetesen kiemelik a legutóbbi év fő tendenciáit, s ezekhez a legfrissebb mérési eredményeket rendelik hozzá. A megjelent kötetből olvashatunk részleteket a cikkben. (október 7. Világgazdaság 14.o.)

CÉGHÍREK A SAJTÓBÓL

ILIESCU HÍVJA A MAGYAR TŐKÉT – A román-magyar kapcsolatok minden terén fejlődő szakaszba jutottak, a politikai párbeszéd során a kényes kérdéseket is higgadtan képesek a felek megtárgyalni, a nemzeti kisebbségek ügyeit beleértve, a magyar befektetőket pedig szívesen látják Romániában – mondta Ion Iliescu román államfő. A Román Kereskedelmi Bank (BCR) privatizálási ügyét nem kell dramatizálni – vélekedett. Elmondta: a Nemzetközi valutaalappal és más partnereikkel együtt megállapították, hogy valószínűleg az utóbbi évi európai bankpiaci dekonjunktúra okán is, a BCR iránt gyenge volt az érdeklődés. Tehát a bank privatizálási folyamatának a leállítása nem a magyar fél, nem az OTP ellen irányul. Ez csupán halasztás. (3.o.)
ÉLEZŐDŐ VERSENY A MOBILPIACON – A Pannon GSM három új tarifacsomagot vezet be hétfőtől; a mobilcég így a Westel havidíjas Szervusz és a kártyás Domino csomagjaival szemben kínál alternatívát az új előfizetőknek. A Pannon számlás előfizetőknek kínálja a Balance csomagot, pre-paid ügyfeleiknek pedig a Praktikum Perfekt és a Bee Free előfizetést. A csomagok közös jellemzője, hogy hétköznaponként azonos perdíjjal hívható valamennyi mobil- és vezetékes szám az ország egész területén. A tarifacsomagokkal a Pannon nem kínál a Vodafone árai alá, az új csomagokkal inkább a Westellel szeretné felvenni a versenyt. A Vodafone a több mint 6 millió magyarországi mobil-előfizető alig 11,1 százalékát mondhatja magáénak, a Pannon GSM piaci részesedése 38,8 százalék, míg a Westel a piac 50,1 százalékával rendelkezik.  (12.o.)
VIZSGÁLJÁK A TRANSELEKTRO MFB-S HITELÉT – A Magyar Fejlesztési Bank vizsgálja, hogy törvényes volt-e az a hitelszerződés, amellyel a bank előző vezetése finanszírozta a Transelektro-csoport terjeszkedését. A vizsgálat eredményétől függően több milliárd forint visszafizetésére is kötelezhetik a vállalatot. A Transelektro szerint a szerződés szabályos körülmények között jött létre, és ha nem vásárolták volna meg a Ganz Ansaldót, bezárták volna a gyárat. (11.o.)(október 5.)
NAGY BUKÁS AZ ELCSERÉLT SZÉKHÁZON? – A CW Bank egykori székháza Bécs elegáns belvárosában, a Kartnerstrasse 43. szám alatt található. A Magyar Nemzeti Bank volt leánybankja a kilencvenes évek első felében hatalmas veszteséget halmozott fel. Az okok feltárása és publikálása, a parlamenti vizsgálat befejezése után 2000-ben a pénzintézetet bezárták, miután hosszú évek alatt nem sikerül vevőt találni. Az elegáns székházra azonban igen. Értesülések szerint két évvel ezelőtt a Hoechst német vegyipari konszern nyugdíjalapja jelentkezett. A német nyugdíjalap a becsült 200 millió schilling piaci értéknél jóval többet, 310 millió schillinget, vagyis 5,7 milliárd forintot kínált. A jegybank közgyűlésében az állami tulajdonost képviselő akkori pénzügyminiszter, Járai Zsigmond ellenezte az üzlet megkötését. A székházat állami tulajdonba vették, s a Kincstári Vagyoni Igazgatóságra bízták. Ám a CW-nek kifizették a Hoechst által felkínált összeget, a hatmilliárd forintot. Máig nincs értelmes magyarázat az ügyletre. Értesülések szerint, ha el is adható a székház, a kétszázmillió schillinges piaci értéknél aligha várható jobb ajánlat. Az államot egyébként azzal is veszteség érte, hogy elesett a hatmilliárd forint kamatától. Szakértők szerint elképzelhető, hogy az elcserélt székház története így nagy bukással fejeződik be. (1+11.o.)

MAGÁN-NYUDÍJPÉNZTÁRI VESZTESÉGEK – Folytatódik a magán-nyugdíjpénztárak csökkenése. Az idei második negyedében a Richter Gedeon Rt. mellett működő pénztár bejelentette végelszámolását és a következő időszakban várható a BA-CA Életerő és A Winterthur névutód Credit Suise Life & Pensions Nyugdíjpénztár összeolvadása. A koncentráció előbb-utóbb a szektor szintjén az adminisztrációs költségek csökkenésével jár, egyelőre azonban nincs markáns változás. Jelentős költségnövelő tényezőt jelent az adminisztrációs szervezetnek fizetett díj emelkedése, amelynek tárgynegyedévi összege 22 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A magán-nyugdíjpénztárak vagyona alapvetően a tagdíjbevétellel és a befektetésből származó nettó bevétellel gyarapodik, és a költségek, a tb-rendszerbe visszalépett tagoknak kiutalt összegek miatt csökken. 2002 június végén a befektetések nyilvántartási értéke 331 milliárd forint volt, piaci értéke ennél közel másfél milliárddal magasabb, ami 48 százalékkal haladja meg a 2001 első félévi értéket. (14.o.)
MÁSFÉL MILLIÁRD KELL A KORSZERŰSÍTÉSRE – Mintegy másfél milliárd forint tőkeinjekcióra lenne szüksége a budapesti Vidám Parknak, hogy egy magas színvonalú, a nyugat-európaiakéhoz hasonló szintű szórakoztatócentrummá váljék a közeljövőben. A Budapesti Vidámpark Rt. 1999-től egy ötéves fejlesztési terv részeként három évre elosztva 115 millió forint hitelt vett fel, főként játékokra. Idén szerezték a népszerű Családi tornyot, s lízingelik az adrenalinszintet növelő Top Spint, illetve bérlik a Família Expresszt. Tari Julianna vezérigazgató kifejtette, egy kisebb, 40 millió forint alatti fejlesztés 2-3 éven belül, egy nagyobb, ötszáz milliós fejlesztés 8-10 év alatt térül meg. (17.o.)(október 5.)
BESZÁMOLÓ A KORMÁNYZATI VIZSGÁLATOKRÓL – A korábban tervezett fehér könyv kiadása minden jel szerint elmarad – az előző kormány gyanús ügyeinek gyűjteményes kiadását ma pótolja az a tájékoztató, ahol a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnökhelyettese, Janza Péter és Keller László politikai államtitkár beszámol a kormányzati vizsgálatok jelenlegi állásáról. A várakozások szerint a mai tájékoztató anyagában szerepelnek a Proware Informatikai Kft. által vizsgált öt állami cég – köztük két bank: a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Konzumbank – működéséből levont következtetések. Az MFB kapcsán bizonyára szó esik az Orbán-kormány idején a dolgozók vagyonhoz juttatásának szlogenjével az ÁPV Rt.-től az állami bankhoz ingyenesen átadott 12 agrárcég esetéről is, amelyben a többségi tulajdonosok nem a dolgozók, hanem a klientúra, a Fidesz közeli személyek lettek. (5.o.)
SOKASODÓ NETPAVILONOK ORSZÁGSZERTE – Tavaly novemberben mutatták be a Hungexpo oktatási szakkiállításán az első netpavilont, amelyet akkor elsősorban a kollégiumoknak ajánlottak. Molnár László, a CityNetpoint Kft. ügyvezetője elmondta, hogy azóta több mint egytucat netpavilont állítottak fel. Maga a netpavilon egy nagyjából négymillió forint költséggel megépíthető házikó, amelybe két számítógépet, internet-kapcsolatot, monitort, billentyűzetet építenek. Az idegenforgalom, a turizmus céljait kiválóan szolgálják a szezonális információk, a helyi eligazodást nyújtó hírek, reklámok. Szezonzárás után a CityNetPoint elemezte a látogatószámot, a kihasználtságot, a tapasztalatokat. A használatért egy chipkártya vásárlása jelenti, ami kevésbé bizonyult vonzónak, mint az ingyenes használat. A plasztiklapokat a Magyar Posta terjeszti 3000 forintért. A CityNetPoint tervezői már készítik a netpavilonok beltéri változatát, azokat a törésbiztos konzolokat amelyek mágnes kártyákkal és fémpénzekkel is használhatók. Már tárgyalásokat folytatnak egy benzinkút-hálózattal, önkormányzatokkal és középiskolákkal a következő kihelyezések lehetséges helyszíneként. Elképzeléseik szerint egy év múlva már kétszáz helyen sikerül szolgáltatásaikkal megjelenni. A nagyra törő tervek sorában még azt is elmondták, hogy előbb-utóbb a beltéri netkonzolok használatáért helyben bankkártyával is lehet fizetni. (19.o.)

VISSZA KELL NYERNIÜK A TŐZSDÉKNEK A BEFEKETŐK BIZALMÁT – Elsősorban a piaci visszaélések és az árfolyam-manipuláció kiküszöbölésével érhető el, hogy a befektetők bizalmát visszanyerjék az értékpapírpiacok – mutattak rá az Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezet (IOSCO) Európai Regionális Bizottságának vezetői, akik tegnap Budapesten tartották soros éve ülésüket. „A befektetők legnagyobb félelmét abban látom, hogy kétkedve fogadják a brókercégek pénzügyi elemzéseit” – vélekedik Stavros Thomadakis elnök. A befektetői bizalom visszatérését segíti elő az a többoldalú megállapodás, amelyet most készítettek elő a nemzetközi felügyeletek. „A globalizáció miatt a pénz- és tőkepiacokat és intézményeket felügyelő hatóságok közötti együttműködést egyre szorosabbá kell fogni” – hangsúlyozta. Szász Károly, a PSZÁF elnökének véleménye szerint a változó jogszabályok környezet egy rendeletalkotásra képes felügyeletet igényel, ráadásul az EU-ban is ez a trend tapasztalható. Az amerikai értékpapír-felügyelet (SEC) a befektetőket úgy próbálja visszacsábítani az értékpapírpiacra, hogy az elemzői és a befektetési részleg teljes szétválasztását követeli meg a bankoktól. (4.o.)(október 5.o.)

ELADÓ AZ EGÉSZ ORSZÁG – Olyan stratégiai cégekről kíván rövidesen megszabadulni magánosítással az ÁPV Rt., mint a Dunaferr, a Malév, a Mahart, a Richter, és a még állami agrártársaságok. Uniós előírásra megszüntetik az állam „aranyrészvényét”, azaz a szavazatelsőbbségi jogokat az OTP Bank, a Pick Szeged, a Zsolnay Porcelángyár, stb. esetében, de  a hungarikum márkaneveket száz évig nem lehetne megváltoztatni – derül ki a tervezetből. Az ÁPV szerint szociálpolitikai célokat valósított meg az előző időszakban a Magyar Villamos Művek (MVM), így a villamos energia árszabályozása kapcsán jelentős veszteségeket könyvelt el. Az ÁPV Rt. kibővített 2002. évi üzleti terve alapján idén decemberben egymilliárd forint tőkeemelés végrehajtása esedékes a Magyar Export-Import Bankban. Erre az ÁPV Rt. 2002. évi tervében viszont nincs forrás, csakúgy, mint a Mehibnél idén év végére előírt kétmilliárdos emelésre sem. Az ÁPV Rt. a tervezetében a Földhitel és Jelzálogbank privatizációját, tőzsdei bevezetését javasolta. A Postabanknál nyílt pályázat útján történő értékesítést kezdeményezték. (1+13.o.)
VILÁGHÁLÓS TÁMOGATÁS – Csepeli György, az informatikai tárca államtitkára 3 milliárdról egymilliárd forintra csökkentené a szélessávú internet-hozzáférés megvalósítását célzó vállalati beruházásoknál a kormányzati támogatáshoz szükséges alsó határt. Csepeli szerint a kormány eredeti elképzelése csupán négy nagyberuházót támogatott volna, az egymilliárd forintos határt azonban több száz beruházó tudná teljesíteni. Az internet-hozzáférés lehetőségeinek növelését célzó kormányprogram szerint adókedvezményekkel segítik azokat a kisebb cégeket, melyek dolgozóik részére technikai eszközöket vásárolnak a hozzáféréshez. (11.o.)(október 5.)

ÚJ SUNBOOKS-BEFEKTETŐ - A Sunbooks Könyvkereskedelmi Kft. pénteki taggyűlésén jóváhagyták a társaság tőkeemelését. A 260 millió forintos tranzakció révén 510 millió forintra nő a társaság alaptőkéje. A tőkeemelést új tulajdonos, az angol Clearing House Ltd. jegyzi, amely ily módon 51 százalékos többségi tulajdont szerez a magyarországi könyv-nagykereskedelmi elektronikus piacteret működtető vállalkozásban. Az eddigi tulajdonos a ciprusi IV Novotrade - a hazai tőzsdén is jegyzett Novotrade Rt. leányvállalata - a Sunbooks eddigi tevékenységét megfelelőnek tartja. A tranzakció árfolyama ismeretlen. Az angol vállalat tulajdonosi köre megegyezik a szintén angol Andromeda Entertainment Ltd.-ével. A korábban a Novotrade-csoporthoz tartozó Andromeda évi 25 milliárd forint forgalmú vállalat, amely - a Sunbookshoz hasonlóan - évek óta kizárólag vállalatközi elektronikus kereskedelmet folytat. (10.o.)
SZOFTVERRAZZIÁK VÁRHATÓK BUDAPESTEN - Újabb feljelentések és vizsgálatok várhatók a szerzői jogok megsértésének gyanúja miatt Budapesten és környékén, miután a Business Software Alliance a fővárosban indított újabb kampányt az illegális szoftverfelhasználás visszaszorítása céljából. A legnagyobb szoftvergyártó cégeket tömörítő szervezet október 1. és 30. között tűzszünetet hirdetett a fővárosban és környékén tevékenykedő vállalatoknak. Sebők Erzsébet, a BSA magyarországi főtitkára elmondta: a szervezet segítséget nyújt a hozzá forduló cégeknek szoftvergazdálkodásuk rendbetételére, és a 30 nap alatt egy peres eljárást sem kezdeményez. A BSA éves jelentése szerint jelenleg – a szoftvergyártóknak éves szinten 26,63 millió dollár kárt okozva – a Magyarországon forgalomba hozott programok 48 százaléka kétes eredetű, reményeik szerint az év végére 40 százalék közelébe csökken. (1+4.o.)

ELTŰNIK AZ ADÓHITEL IS? – A tőzsdei árfolyam-nyereségadó eltörlése után pénzügyminisztériumi berkekben is egyre több szó esik az adóhitel rendszerének megszüntetéséről. A kisbefektetőknek, akik sokszor több éve, a jelenlegi piaci ár többszöröséért vásárolt részvényeket őrizgetnek tőkeszámlán, alighanem ez lenne a legkevésbé fájdalmas megoldás. Ha ezt a lehetőséget választja, a szaktárca egy tollvonással 25-27 milliárd forintot hagy véglegesen a befektetőknél. Az adóhitel legkorábban a 2003-as, de lehet, hogy csak a 2004-es adóévben tűnhet el. A minisztérium óvatossága érthető, hiszen a megszüntetés másik útja a hitelek visszafizetésének elrendelése lenne, egy ilyen intézkedés pedig semlegesítené a tőzsde élénkítésére, a lakosság körében a tőzsdei befektetés ösztönzésére eddig tett és tervezett lépéseket. (1+3+7.o.)
HIÁNYZÓ CÉGADATOK ÉS DÁTUMOK – A Széchenyi terv keretében tavaly március és ez év májusa között összesen 109,6 milliárd forint fejlesztési célú pénzt ítélt meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jogelődje, a Gazdasági Minisztérium – számítható ki az interneten és a minisztérium CD-jén közzétett adatokból. A hivatalosan július 31-én lezárt akták szerint 12,9 ezer egyedi döntés nyomán kaphatnak pénzt a pályázók, így mintegy 10 ezer vállalkozás, szervezet és magánszemély juthat támogatáshoz, átlagosan körülbelül 11 millió forint értékben. A legtöbb pályázatot az állami Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő Első Magyar Infrastruktúra Fejlesztési Rt. nyerte meg, szám szerint 48-at, ám ezek 76,3 millió forintos összértéküket tekintve elenyészőnek. A 2001-re és 2002-re kiírt, összesen 169 pályázat közül messze a legnagyobb „sikernek” a legelső, 2001-es „lakossági energiamegtakarítás” című örvendett, amelyen nem kevesebben, mint 3976-an nyertek, átlagosan 301 ezer, összesen pedig 1,2 milliárd forintot hazavive. (1+5.o.)
KÉT ÚJ BÉRLŐ A LIGET CENTERBEN – További két bérlővel gyarapodott az ING Real Estate által felújított Liget Center. Az egyik az Erick Van Egeraat Egyesült Építészek Budapest Kft., a cég az épület legfelső, ötödik emeletén rendezte be új, 550 négyzetméteres irodáját, melyhez egy 350 négyzetméteres terasz is tartozik. A másik új bérlő a Pénztárak Garancia Alapja, amely a Liget Center földszintjén bérelt ki egy 200 négyzetméteres irodaterületet. A Liget Center tulajdonosa a Nationale-Nederlanden Magyarország Ingatlan Beruházási Kft., az ingatlant pedig az ING Real Estate Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. újította fel. Az irodaház eredetileg a Nationale-Nederlanden biztosítótársaság székházaként szolgált volna, ám az ingatlan a cégcsoport bővülése miatt kicsinek bizonyult. Így jelenleg az ING-csoport a Dózsa György úton, közvetlenül a Liget Center mellett építi legújabb irodaházát, amely mintegy 28 ezer négyzetméter alapterületű. (16.o.)
vissza