Magyar Tartalomipari Szövetség

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az Oktatási Minisztérium 400 millió forint értékben pályázatot írt ki az információs társadalom megvalósításának felgyorsítására és a digitális infrastruktúra alapjainak lerakását elősegítő technológiai megoldások kialakítására. A támogatás összege projektenként 5-25 millió forint.
A beadási határidő december 7., a döntés várható időpontja december 22.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztési pályázatot írt ki az információs társadalom megvalósulását elősegítő innovatív közösségi környezetek kalakítására. A pályázatokat az IHM 2002. évi
költségvetéséből 400 millió forinttal finanszírozza.

Az IHM Információs Társadalom Stratégia Helyettes Államtitkársága és az OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága által kiírt pályázat célja az információs társadalom megvalósításának felgyorsítását és az ehhez szükséges digitális infrastruktúra alapjainak lerakását elősegítő innovatív technológiai megoldások kialakítása. A főbb támogatott témakörök: a fiatalok innovációs
tevékenységének serkentése, az önszerveződő közösségek kialakulását és fejlődését elősegítő infokommunikációs körülmények javítása, a magyar kultúra értékeinek digitális megjelenítése az Interneten, a fogyatékkal élő felhasználók részvételének segítése az információs társadalomban, valamint az információs társadalom technológiáinak használatát elősegítő biztonság és bizalom erősítése.

Az igényelhető támogatás összege projektenként minimálisan 5 millió forint, maximálisan 25 millió forint.
A beadási határidő 2002. december 7., a döntés várható időpontja pedig 2002. december 22.
A pályázat kiírásának teljes szövege a segédletekkel  és a mellékletekkel együtt elérhető az IHM és az OM honlapján: www.ihm.gov.hu és a www.om.hu/kutatas ("pályázatok" című menüpont), illetve nyomtatott formában átvehető az Informatikai és Hírközlési  Minisztérium porta-szolgálatán.

2002.11.08 péntek, 09:20
forrás: eKormányzat, IHM)
vissza

vissza

Letölthetők a Nemzeti Fejlesztési Terv részletes programjai

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a NFT öt operatív programját a Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatala. Az operatív programok a
versenyképesség, a régiók, a környezetvédelem és infrastruktúra, a humánerőforrás valamint a vidékfejlesztés területeket tárgyalják.

A Nemzeti Fejlesztési Terv EUFórium honlapjáról letölthetők a (MATISZ Nemzeti Fejlesztési Tervhez írt javaslatai) részletes programok, melyben fő témakörönként találhatók meg a fejlesztési elképzelések. Uniós forrásokból 5-600 milliárd forintos támogatásra tarthatunk igényt, melyet Magyarországnak közel ugyannyi forrással kell kiegészítenie, további feltétel az Európai Uniónak megfelelő fejlesztési elképzelések kidolgozása.

Öt operatív program

Kiadványuk szerint a stratégia öt terület fejlesztésére vonatkozik, és egy-egy fejlesztési terület köré a konkrét intézkedéseket is tartalmazó Operatív programok szerveződnek: a Humánerőforrás-fejlesztési,- a Gazdasági Versenyképesség,- a Környezetvédelmi és Infrastuktúra,- az Agrár- és Vidékfejlesztési- és a Regionális Operatív programok. A programok rövid leírását az alábbiakban közöljük, az aláhúzott részekre kattintva a részletes operatív progamokat töltheti le az Olvasó.

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív program

A Humánerőforrás Operatív program növelni kívánja foglalkoztatási szintet; a megfelelő képzettség révén javítja a munkaerő      versenyképességét és biztosítja a társadalom összetartozás érzését.
Prioritások:
Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása
Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem
Oktatás, képzés támogatása
Az alkalmazkodóképesség és vállalkozói készségek fejlesztése
A humánerőforrás fejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés

Gazdasági Versenyképesség Operatív program

A Gazdasági Versenyképesség Operatív program célja a gazdaság növekedési bázisának - ágazatok, szektorok és régiók - szerinti
kiszélesítése, a gazdaság magas, az EU átlagát meghaladó növekedési ütemének fenntartása a termelékenység növelése.
Prioritások:
Befektetés-ösztönzés
Kis- és középvállalatok fejlesztése
Turizmusfejlesztés
Kutatásfejlesztés, innováció
Információs társadalom és gazdaságfejlesztés
MATISZ javaslatai

Környezetvédelem és infrastruktúra Operatív program

A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív program a Nemzeti Fejlesztési Terv első három átfogó célját: az egészséges, innovatív, képzett és szolidáris társadalom kialakulását; a gazdasági versenyképesség növelését; és a környezetminőség javítását, a fenntartható erőforrás-gazdálkodást egyaránt szolgálja.
Prioritások:
Környezetvédelem fejlesztése
Egészségügyi infrastruktúra-fejlesztés
Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív program

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív program célja a mezőgazdasági versenyképesség javítása; az esélyegyenlőség megteremtése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megalapozása a mezőgazdaságban, a gazdaságosság és az élelmiszer-kivitel fokozása; a vidéki foglalkoztatás és alternatív jövedelemszerzés ösztönzése, a vidék népességmegtartó erejének javítása.
Prioritások:
A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban
Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása
A vidéki térségek fejlesztése

Regionális Operatív program

A Regionális Operatív program feladata a kiegyensúlyozott területi fejlődésnek az elősegítése. Ennek érdekében két vertikális (a régiós beosztást figyelembe vevő) és egy horizontális prioritást tartalmaz.
Prioritások:
Regionális gazdaság versenyképességének erősítése
Települési, környezeti infrastruktúra fejlesztése
Regionális tudásbázis fejlesztése

2002.11.08 péntek, 15:57
(forrás: eKormányzat)
vissza

Borús képet mutat hazánkról az OECD nemrég elkészült oktatási felmérése. A magyar iskolások jobban terheltek, mint az OECD
országok tanulói, mégis rosszabbak az eredményeik. Több az iskolai számítógép az OECD átlagnál, de kevesebbet használják azokat. Ugyanakkor egyre többen iratkoznak be közép- és felső fokú intézményekbe.

Alighanem búcsút lehet mondani a színvonalas magyar oktatásról, a magyar emberi erőforrásról kialakított sztereotípiáknak. Az OECD nemrégiben kiadott Pillantás az oktatásra (.rtf) című összefoglalója ugyanis stabil színvonal helyett, igencsak tarka képet mutat.
A házi feladatokra és a különórákra sokkal több idő megy el hazánkban, mint az angolszász és skandináv országokban - állítja például a tanulmány.
A 15 éves magyar tanulók matematikában, anyanyelvben és természettudományi tárgyakban az OECD átlagnál egy órával többet fordítanak házi feladat készítésére, illetve otthoni tanulásra.
Svédországban, Finnországban, ahol a tanítási idő rövidebb mint Magyarországon, a tanulóknak kevesebb mint 10 százalék
kényszerül külön korrepetálást igénybevenni, miközben tanulási eredményeik az OECD átlagnál lényegesen jobbak.

Az összefoglaló szerint a magyar oktatási helyzet nem túlzottan szívderítő:
Magyarország fizeti a legrosszabbul a tanárait a többi országhoz képest, ráadásul a magyar pedagógusbérek az egy főre jutó nemzeti jövedelemhez viszonyítva is alacsonyak. (Az OECD jelentés még nem vette figyelembe a közelmúltban történt béremelést.)

Több a számítógép, több a játék

Az OECD országokban a 15 évesek iskoláiban átlagosan 13 tanulóra jut egy számítógép, a számítógépek felén százalékán van Internet csatlakozás. Magyarországon a számítógép-ellátottság e korosztály  iskoláiban jobb: 9 tanulóra jut egy számítógép, és a számítógépek közel 60 százalékán van Internet csatlakozás.
Ugyan a magyar tinédzserek évesek túlnyomó többsége állítja, hogy otthonosan mozog a számítógépek világában, de 10 közül csak 4-5 állítja, hogy könnyen meg tudja írni a dolgozatát számítógép segítségével. Az OECD átlagában a 15 évesek 73 százalékaa ír dolgozatot számítógéppel, egyes tengerentúli országokban (pl. Ausztrália, Kanada, USA) az arány 90 százalék körül van.

Egyre többen akarnak tanulni
A tanulmány szerint Magyarországon gondolják a legtöbben azt, hogy a megéri befektetni a nagyobb képesítés megszerzésébe. A felmérés szerint hazánkban egyre többen iratkoznak be közép és felsőfokú oktatási intézményekbe, ami már csak azért is pozitív jelenség, mert - csakúgy mint, más rendszerváltó országban - az oktatásra fordított összegek Magyarországon sem nőnek a GDP-vel arányosan.

2002.11.08 péntek, 12:48
forrás: eKormányzat
vissza

Az Educatio 2002 kiállításon a látogatók egyszerre ismerkedhetnek meg az összes hazai egyetemmel és főiskolával, illetve az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodával (OFI), amely a felsőoktatási felvételi jelentkezéseket bonyolítja le.

Szakmai előadások

A kiállítók standjai mellett az érdeklődők szakmai előadásokat is hallgathatnak az oktatás jelenéről és jövőjéről. Előadást tart többek között Princzinger Péter, az OFI igazgatója, Őri András, a Diákhitel Központ igazgatója, az Oktatási Minisztérium több munkatársa. Szó lesz a kétszintű érettségiről, a felvételi rendszer változásáról, a diákhitelről, a hallgatói juttatások rendszeréről, a nyelvoktatásról és nyelvvizsgákról a felsőoktatásban, a kreditrendszerről, a felsőfokú szakképzésről, az elektronikus osztálynaplóról.

Az OFI a saját standjánál felsőoktatási felvételi tanácsadó irodát működtet majd, ahol az OFI szakemberei teljes körű tájékoztatást és személyes tanácsadást nyújtanak majd pályaválasztással és a felvételivel kapcsolatos kérdésekben a diákoknak, szülőknek és
tanároknak.

Tavaly negyvezren látták
Az oktatási intézmények beszámolnak felvételi és képzési rendszerükről, a hallgatóknak nyújtott ösztöndíjakról, a nyelvtanulási lehetőségekről, a kollégiumi elhelyezésről és a diplomaszerzés utáni kilátásokról - azaz mindarról, ami a leendő felvételizőket érdekli és befolyásolja az intézményválasztásban. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy az érettségizők élnek is a lehetőséggel: tavaly mintegy 40 ezer középiskolás látogatott el a kiállításra.
E-módszertan előadások 2002. november 14-én 13.00-17.00-ig lesz az I. teremben.

13. óra Elektronikus tananyag fejlesztési szoftver bemutatása -  Szalma Éva- Eduweb Rt.
14. óra Elektronikus képzési programok egységes értékelési modellje - Dr. Papp Lajos- M?egyetemi Távoktatási Központ
15. óra Az e-módszerTAN projekt bemutatása -  Márki László- AH
16. óra Egységes elektronikus tartalomfejlesztés - Dr. Illyné Újvári Irén
Bővebb információ: tel: 213-5089 MATISZ e-mail: info@matisz.hu

2002.11.10 vasárnap, 20:21
(forrás: Országos Felsőoktatási és Felvételi Iroda)
vissza

A vírusok, programférgek, trójai és backdoor programok, az egyéb malware veszélyforrások, valamint a számítógépeket és hálózatokat fenyegető támadások elleni védekezés lehetőségei, eszközei és korlátai Magyarországon és a világban.

A számítógépvírusok száma havonta mintegy ezer új kártevővel növekszik, és emiatt is elengedhetetlen, hogy naprakész legyen a védelem. A számítógép felhasználók többsége – és jó néhány szerencsés vállalati rendszergazda – azonban egészen addig nem szembesülhet a vírusok működésével, amíg rendszere támadás áldozatává nem válik. A kétnapos, elméleti és gyakorlati oktatást, valamint konzultációt is tartalmazó konferencia lehetőséget ad a résztvevőknek arra, hogy megfelelő felügyelet mellett, ellenőrzött környezetben megismerkedjenek a számítógépes vírusokkal és egyéb programkártevőkkel, illetve az ellenük bevethető eszközökkel. Konferenciánk és workshopunk lehetőséget biztosít a résztvevőknek, hogy hiteles tájékoztatást kaphassanak a fenyegetésekről, védelmi, megelőző és helyreállítási lehetőségekről. A gyakorlati órákon megismerkedhetnek a jellegzetes vírusfertőzésre utaló jelekkel, a leggyakrabban előforduló éles vírusokkal bemutatva a támadást és a védekezés módozatait, természetesen egy megfelelően ellenőrzött és zárt számítógépes környezetben.
Valamennyi résztvevő számára – az ismeretek hatékony elsajátítása érdekében – számítógépet biztosítunk (P4 1.7 GHz, 512 MByte RAM, 30GB HDD), így mindenki saját maga végezheti el a gyakorlati feladatokat, amihez természetesen segítséget nyújtunk.
A kiscsoportos keretek közt (maximum 18 fő) megrendezendő konferencia és workshop kiváló lehetőség arra, hogy a résztvevők mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati ismereteket minél jobban elsajátítsák.
A regisztráláskor a résztvevők megkapják a konferencia információs anyagát, valamint az Adatbiztonság, vírusvédelem című CD-ROM-ot.
A konferencián történő részvételen túlmenően a befizetett díj tartalmazza az étkezések költségét. A szünetekben kávét és üdítőt biztosítunk.

Három napos konferencia-sorozaton és kiállításon mérlegelte a közeli jövő kilátásait az infokommunikációs szakma október végén. Az informatikai oktatásról és képzésről, a munkavégzés informatikai támogatásáról, s az életminőséget javító informatikai alkalmazásokról szóltak az előadások első napon. A következő nap a vezető informatikusoké volt, a harmadikon pedig a kiállítók kaptak szót.
Természetesen a MATISZ sem hiányozhatott a rendezvényről. A Magyar Szabadalmi Hivatallal és a Comfort- NETshare Kft-vel közös standon több szakmai megbeszélésre, s gyümölcsöző megállapodásokra kínálkozott alkalom. Az előadások, viták során lehetőség adódott a hazai tartalomipar fejlődési tendenciáinak felvázolására is. Dr. Mlinarics József felhívta a jelenlévő szakemberek figyelmét az elmúlt évek egyik legfontosabb tapasztalatára: csak a  tartalomiparral együtt fejlődhet a távközlés és az informatika.

Olyan megoldásokra van szükségük az embereknek, amelyek javítják esélyeiket gondjaik megoldására, önmaguk fejlesztésére, s emellett szebbé, színesebbé  teszik az életüket. Az infokommunikációs technika legfejlettebb újdonságai e nélkül csak ideig-óráig érdekli őket. Mielőbb megoldandó ezért az állami információ-vagyon feltárása, hasznosítása, a magyar szellemi értékek bemutatása idehaza és külföldön, s az az EU kínálta lehetőségek megragadása. A MATISZ elnöke felvázolta az e-content nemzeti hálózat jelentőségét, ismertette az e-learning szabványosításáért, a tartalomipar metaadatbázisáért és a hazai multimédia nemzetközi sikereiért folytatott tevékenységünket, végül pedig együttmőködésre kérte a jelenlévőket.

Az előadásokból és a vitákból kirajzolódott a régi igazság: a leghosszabb út is csak lépésenként tehető meg, s meghatározott irányban, egymás után kell következniük azoknak. A politikának és a szakmának együtt kell elérnie, hogy olyan sikeres, apró, közhasznú ötletek vezessenek a célig,   amilyen az sms alkalmazása volt a felvételi eredmények közlésére. Távlati cél például, hogy elektronikus úton intézzük ügyeinket a közigazgatásban. A legfontosabb feltételek megvalósításáig azonban kialakíthatóak átmeneti megoldások is, amikor az elektronikus levelek feleslegessé tehetik a sorbaállást a zsúfolt okmányirodákban, s csak a kész iratokat kell személyesen átvennie az ügyfélnek. A szolgáltató állam létrehozásához természetesen szükség van az informatív, interaktív önkormányzati és térségi honlapok kialakítására, egy célszerűbb kormányzati portálra, az elektronikus ügyintézés rendjének kidolgozására, a közhasznú információkra vonatkozó törvény elkészítésére, az elektronikus közigazgatás kutatására és oktatására, s még számos más megoldásra. A világszínvonalú választási informatikához további alkalmazások nőhetnek fel, egyenletesebbé válhat az e-government színvonala, s a nemzetközi rangsorban sem kell megelégednünk a 48. helyezéssel. Következetesebb, egyenletesebb munka szükséges az egészségügyi informatikában, s más területeken is. Természetesen nemcsak az érintett minisztériumok feladata és felelőssége ennek a folyamatnak megtervezése, megvalósítása. A civil szakmai szervezeteknek is részt kell kapniuk a munkából. (www.hungexpo.hu)
Varga Miklós (e-mail: vargam@axelero.hu)
vissza

Tavaly augusztusban alakult az Affix Direkt Marketing cég. (www.affix.hu)
Viszonylag új még a vállalkozás, de az alapítók nem kezdők. Korábban is levélkampányok szervezésével foglalkoztak.
- Egy adatbázis-jogi előadás hallgatójaként kerültem kapcsolatba a MATISZ-szal  – kezdte Székely Tamás ügyvezető. - Az itt kialakult ismeretség hatására léptünk be a szövetségbe idén tavasszal.
- Milyen motiváció hatására?
- Gondoltuk, olyan sorstársakkal találkozunk, akikkel könnyebben megoldhatjuk az e-mail-ben folytatott direkt marketing egyeztetését a személyiségi jogokkal.
- Miért gond ez?
- Idén januárban vetődött fel a probléma. Egy új jogszabály szerint csak akkor folytathatunk direkt marketinget e-mail-ben, ha előtte írásban engedélyt kértünk a címzettől. Szerintem átgondolatlan ez a döntés, hiszen hogyan kérdezhetjük meg azokat, akik az adott témában érdekeltek lehetnének, ha még nem leveleztünk vele? Szerintem senkinek sem ártunk, ha e-mailben bemutatkozunk és felajánljuk, hogy elektronikus leveleket küldünk egy-, vagy akár több témában. Természetesen tiszteletben tartjuk a címzett akaratát, ha nem érdeklik az ilyen javaslatok. A megszólítás, az első javaslat lehetősége azonban szükséges az üzleti élet zavartalan működéséhez.
- Az Európai Unió országaiban kedvezőbb a gyakorlat?
- Mindenütt más a helyzet, nem egységesen szabályozzák. Angliában például meglehetősen szigorúan korlátozzák a direkt marketinget.
- Mi történik, ha éppen az angol példa válik általánossá az EU-ban és csatlakozó országként mi is ezt a gyakorlatot alkalmazzuk? Találtak már kiutat, átvehető megoldást az angol kollégák?
- Vannak olyan kampányok, nyereményjátékok, törzsvásárlói klubok, ahol megszólíthatjuk az érdekelteket és beleegyezésüket kérhetjük a levelezéshez. Hosszú idő kell, amíg felépül így egy adatbázis, de megoldható. Egy csokoládé-reklám kampány keretében például 30-40 ezer olyan emberrel kerülünk kapcsolatba, akiket később is érdekel ez a termék. Hasonló a helyzet a sörrel és a dohányipar termékeivel is. Sokan vannak közülük, akik szívesen veszik, ha megkeresik őket a különféle ajánlatokkal, de akadnak olyanok is, akik részt vesznek ugyan valamelyik játékban, mégsem akarják, hogy később megkeressék őket hasonló ügyekben.
- Honnan szerzik a címeket azok, akik üdülési ajánlatokkal telefonmarketinget folytatnak? Hiába mondja az ember az ajánlatokkal jelentkező cégek munkatársainak, hogy tárgytalan a téma, legközelebb mások jelentkeznek. Lehet, hogy valaki elad egy adatbázist minden érdekelt cégnek és azok újra és újra kiteszik magukat a visszautasításnak?
- Valószínűbb, hogy mindannyian megvették a telefonszám-CD-t, vagy a hagyományos telefonkönyvet használják. Sok számot végighívnak, amíg kiderül, hogy kikkel érdemes kapcsolatot tartaniuk.
- Kérdés, hogy ez mennyire gazdaságos nekik. Másrészt én is megkérdezhetném, hogy mi a különbség a között, hogy levélben, e-mailen, vagy telefonon kapok különféle ajánlatokat.
- Ebből is látszik, hogy nem egységes nem egyértelmű a szabályozás. Érdekes, hogy a telefonkönyvből elvben nem lenne szabad kiírni címeket, mert a cím ott csak kiegészítő adat. De ha nyilvános forrás, ki akadályozhatja meg ezt? Azt hiszem sok kérdést kell még tisztáznunk szakmai körökben. Ezért is érdemes keresni a kollégák társaságát és egyeztetni ezekben az ügyekben.
Varga Miklós  (e-mail: vargam@axelero.hu)
vissza

Egyesek szerint a számítógépek ára és a távközlés költsége akadályozza belépésünket az információs társadalomba. Szerintem legalább ennyire problematikus tétel a szoftver költsége is. Egy jó állapotú használt Pentium 1-es gép és egy 15 "-os monitor például manapság beszerezhető 60-65 ezer forintért. Ha veszünk hozzá egy modemet és plusz memóriát az igényesebb alkalmazások miatt, akkor sem éri el kiadásunk a százezer forintot.
Mennyibe kerül viszont az operációs rendszer és a legegyszerűbb irodai szoftvercsomag? Nem ismerem a mai árakat, de valószínűleg meghaladja a hardver költségét, s hamarosan kiderülhet: újabb verzióra van szükség, mert nem tudjuk elolvasni az újabb Office verzióban írt levelet.
Valamikor '96-97-ben jártam így. Fel kellett derítenem, hogy az ismeretségi körömben kinek van új kiadású szoftvere, mert e nélkül ma is titok lenne, mit írt az egyik minisztérium. Jó másfél éve a  következő Office-verzió vallott kudarcot egy másik minisztérium dokumentumával.
Mi a tanulság? Lehetne az is, hogy a közigazgatásnak nem kellene feltétlenül újabb és újabb szoftverek vásárlásába hajszolnia ügyfeleit, amikor a doc formátum helyett megteszi az rtf is. Sok felhasználónak meg kell tanulnia az elektronikus írástudást, de nem kellene elvárni, hogy a betűvetést aranyhegyű Parkerrel kezdjék.
A második tanulság, hogy léteznek olcsóbban megszerezhető legális szoftverek is. Jómagam egy Windows-zal alkalmazható Star Office-szal ismerkedtem meg tavaly nyáron. Minden bonyodalom nélkül sikerült az ajándékba kapott lemez telepítése. Percek alatt letöltöttem a magyar helyesírás-ellenőrzőt is az internetről. Semmi gond sem volt a Microsoft Office fájlok kinyitásával és a megfelelően kódolt szövegfájlok, illetve a Windows formátumban mentett dokumentumok használatával. A Office '97-tel olvashatatlan MS dokumentumot például minden további nélkül elolvashattam a Star Office-ban, levelezőpartnereim pedig észre sem vették, hogy nem az általuk használt rendszerben készült a tőlem kapott levél, illetve fájlmelléklet. Ezek után vérszemet kaptam. Idén nem egészen 22 ezerért beszereztem a SuSE Linux 8.0 csomagot. Egy ismerős megoldotta, hogy a Windows és alkalmazásai mellett fusson a Linux a maga alkalmazásaival. Fokozatosan megismertem az MS Office helyett használható linuxos Open Office. Org-ot, az ismert képszerkesztők legjobbjaihoz mérhető Gimp-et és a képnézegetők széles választékából kiszemelt programokat. Beváltak. A Netsape betűinek méreteivel volt némi gond és a fájlkezelés is bonyolultabbnak tűnt a megszokottnál, de állítólag erre is van recept. Nem egy akadályt sikerült már leküzdenünk a levelezőlistáról kapott tanácsok felhasználásával.
Van néhány olyan funkció amelyre még nem készítették fel a Linux 8.0 verzióját. Nem ismerte fel  például a digitális fényképezőgép smart média kártyájához használt kártyaolvasót. Abban bízom, hogy a 8.1-es kiadás megbirkózik vele. Gépem "rendszergazdájával" egyúttal helyrehozzuk a jelenlegi változat beállítási hibáit, fennakadás esetén pedig mindenek előtt a disztribúció tanácsadóihoz fordulunk. Az új csomagban egy-egy (körülbelül)  500-500 oldalas kézikönyv is segíti a felhasználókat és a rendszergazdákat. Elképzelhető, hogy a 7 CD-n, illetve a DVD lévő, mintegy 2000 szoftver további lehetőségeket kínál.
Szerintem másoknak is érdemes megismerkedni a szabad szoftverekkel. Csak azt kellene még megoldani, hogy kellően erős oktatási- és szerviz háttér álljon az újoncok rendelkezésére. Mert a bilincses plakátok hatására alighanem megnő a szabad szoftverek felhasználóinak száma. S célszerű  lenne segíteni ezt a folyamatot azoknak, akik az információs társadalom feltételein gondolkodnak. Túl kevés még a számítógép a háztartásokban. Nem lenne jó, ha a jogtisztaság érdekében folytatott kampányok hatására a gép eladását választanák a kispénzű emberek az olcsóbb szoftverek beszerzése és használatuk megtanulása helyett.
Varga Miklós  (e-mail: vargam@axelero.hu)
vissza

A tartalomból:

Magyar Bálint: Köszöntöm a kedves Olvasót!
Nem túlzás azt állítani, hogy új tudomány keletkezett, az információs társadalom tudománya, mely összegzi, felhasználja és továbbfejleszti mind a természet-, mind a társadalomtudományokat. Mindez világosan kiolvasható az eVilág cikkeiből. Üdvözlöm a lap olvasóit, akik, remélem, örömüket lelik a tudásalapú társadalom megismerésében, és annak mihamarabb tevékeny részeseivé válnak.

Kiss Endre: Tudástársadalom a posztindusztrializmus éterében
A már valamennyire is felismert tudástársadalmat sok szál köti a posztindusztriálisként értelmezett társadalomhoz. Ez az analógia addig elmehet, hogy a két társadalmat azonosként, egymás szinonimájaként értelmezzék, magyarázzák. Még a tudományos vitavezetés sem különíti el a társadalomnak ezt a két metszetét és perspektíváját. Azonban ami késik, nem múlik, különösen napjaink rendkívül gyors folyamataiban.

Héjjas István: Placebo
A placebo-hatás a hiten alapul, s a gyógyszereken kívül számtalan egyéb placebo-tényező befolyásolja életünket. Ha pedig ez a hatás – a cikkben említett példák alapján – ennyire nyilvánvaló, várható, hogy életünk számos területének javítására tett intézkedések eredményét jelentős mértékben befolyásolhatja, mennyire vagyunk képesek hinni azokban.

Steve Mashalidis: Tudat és oktatás
Az oktatók nagy része a pedagógiai filozófia két különböző, egymásnak ellentmondó tana alapján gondolkodik az oktatásról. Az egyik tan a formális szisztematikus tanár/szubjektum-központú oktatás, a másik az informális tanuló-központú megközelítés, amely támogatja a tanulók önkezdeményező, önirányító fejlesztésének autonóm humanisztikus ideálját.

Varga Csaba: Az információs társadalom oktatása
A várva várt felismerés, amit a cím megfogalmaz, olyan logikus és tiszta, hogy szóba sem kellene hozni. Csakhogy, hiába lépett be Magyarország is az információs korba, még a legfelkészültebb értelmiségiek sem tudják, hogy az új kor új tudása mit jelent valójában. Az információs társadalom elméletét és gyakorlatát mint új alaptudást, mint új világstruktúrát tanítani kell tehát a közép-, a felső- és a felnőttoktatásban.

Csepeli György: E-universitas
A magyar felsőoktatás hatósugara a rendszerváltást követő évtizedben lélegzetelállító módon kibővült. Ma már az egyetemista korosztályok 50-60 %-a számít arra, hogy nappali felsőfokú képzésben vesz részt, s az élethosszig tartó tanulás újra és újra visszaűzi a már végzetteket az egyetemi padsorokba. Az egyszer megszerzett tudás négy-ötévente elavul. A felsőoktatás expanziója felkészületlenül érte a változásokra amúgy sem igen rugalmasan reagáló magyar felsőoktatási intézményeket. Az információs társadalom adta lehetőségek kihasználása távolról sem csodaszer, de az expanzió által létrehozott problémák megoldásának egyik módja. Az információs társadalom eszköztára, filozófiája és antropológiája át kell, hogy hassa a magyarországi felsőoktatási rendszer egészét.

Kerekasztal-beszélgetés az oktatásról
Kerekasztal-beszélgetésre invitálta a Stratégiakutató Intézet a felnőttoktatás és a távoktatás területén jelentős hazai és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező intézmények és vállalkozások képviselőit. Mindenek előtt az egész életen át tartó tanulás szerepét, helyét és a megvalósuláshoz szükséges feltételek kérdéskörét vitatták meg a résztvevők.

Szilágyi Antal: Az e-oktatás és a felnőttoktatás jövője az információs korban
A cikk a hazai felnőttképzés egyik lehetséges jövőképét vázolja fel az információs technológiák újra formálódó keretrendszerében. Egymillió ember bevonása az új képzésbe új módszereket és eszközöket kíván, melyek között kiemelt szerepet kap az e-oktatás.

Nagy Zoltán: E-learning a gyakorlatban - Magyarországon
Az e-learning piac elért a kijózanodás fázisába – legalábbis ezt állítja az egyik ismert tematikus magyar portál, a Coedu.hu. Immár bizakodva tekinthetünk a 2003-as esztendő elé, mert az elemzők a „felvilágosodást” követően immár produktivitást és növekedést prognosztizálnak.

Gere István: Az elektronikus oktatás modern keretrendszere
A növekvő továbbképzési igények, limitált oktatási erőforrások egyre nehezebb feladat elé állítják a vezetőket, oktatásszervezőket. Ebben segít az Oracle iLearning oktatási keretrendszere.

Jankovich Andrea: Egy buddhista kolostor képzési programja Myanmarban
Myanmar (közismertebb, régi nevén Burma) a théraváda buddhizmus egyik hazája. Politikai helyzete sok évtizedig elszigetelte a látogatók elől, lehetőséget teremtve arra, hogy a tradicionális kolostori képzés fennmaradjon. „A meditáció révén az intellektuális képességek kiterjednek, és megjelenik a dolgok valódi természete.”

Darvas Béla: Ahogyan egyik dolog a másikhoz vezet
Interjú és portré Klein Györgyről, akinek nem olyan, a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg A vak akarat és önző DNS című könyve. A nemzetközileg elismert tudós szerint: „az igazi emberi kommunikáció a belső tudatok találkozása, amelyet sem kornak, sem pozíciónak nem szabad befolyásolni.”

Gerevich József: Kokain-probléma Magyarországon
Európában az elmúlt években a kokainfogyasztással összefüggő egészségügyi, szociális és jogi problémák növekedése az európai országok számára új kihívásként jelentkezett. Erre a kihívásra egyik válaszként az EU-5. Keretprogramban „Az európai kokain- és crack-fogyasztók kezelési szükségletei” címmel nemzetközi kutatási projekt indult be. A projektben nyolc európai ország, köztük Magyarország egy-egy kutatócsoportja vesz részt. E kutatás keretében – első lépésként – a magyarországi kokain-fogyasztással kapcsolatos irodalmi adatokat tekintettük át.