hirlevel2002

1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13-15. tel: 213-5089, fax: 375-9722, e-mail: info@matisz.hu
Dr. Mlinarics József	elnök
Hargitai Ferenc	ügyvezeto titkár
Darabont Csilla	titkárságvezeto

Dr. Mlinarics József

1/25/02	DAT 2002 - Tartalmas konferencia – a tartalomról
2/25/02	e-Festival 2002 Informatika és kultúra
3/25/02	Lépjük át a küszöböt! Váltsunk Linuxra!
4/25/02	2003 elso negyedévében indul a Magyarország.hu
5/25/02	Jövore száztízmilliárd fordítható informatikai fejlesztésekre
6/25/02	Lassul a számítógép-ellátottság üteme
7/25/02	Elkészült a kormány EU-kommunikációs programja
8/25/02	IST elso pályázati felhívása
9/25/02	Miniszteri elismerés az Egyszervolt.hu gyermekportálnak
10/25/02	Válogatás a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány NIOK Hirlevélböl
11/25/02	A public relations szakma története - Dr. Beke Tamás - Management Kiadó Kft., 2001 -
12/25/02	A HR – Emberi erõforrás-menedzsment felsõfokon címû kiadvány bemutatása
13/25/02	ICC Hungary: KLÍMAVÁLTOZÁS c. konferencia: 2002. december 13.
14/25/02	Muszeroldal sok hasznos adattal
15/25/02	TMT 2002. 12. száma
16/25/02	Nemzetközi kitekintés

1. DAT 2002 - Tartalmas konferencia – a tartalomról

November végén többszörösen megtelnek a konferencia-naptárak. Nagy bátorság kell ilyenkor a vezetõ köztisztviselõk, elfoglalt üzletemberek, ismert szakemberek meghívásához. És természetesen jó hírnév, aktuális, fontos mondanivaló, kemény szervezõmunka is. Mindez együtt volt a MATISZ XII. DAT konferenciáján, amelyet harmadszor rendezett a tartalomipar nevében a szövetség. Az aktualitást az Európai Unió eContent programjához való csatlakozás jelenti. Nagy lehetõség, új kitörési pont lehet ez a hazai informatika számára.
Rangos elõadók – Dr. Csepeli György az IHM politikai államtitkára, Dr. Baráth Etele a MEH államtitkára, Dr. Bakonyi Péter és Suhajda Attila az IHM helyettes államtitkárai és Z. Karvalics László a BMGE ITTK tudományos igazgatója – vázolták fel a szakma helyzetét, perspektíváit, az elsõ napon. Heli Lehtimaki, Judith Pretty, Tanja Vadrot az EU eContent programját, illetve a Content Village lehetõségeit mutatta be, Hanák Péter az OM fõosztályvezetõje az EU 6. kutatási keretprogramjáról beszélt. Számos állami, vállalati, társadalmi vezetõ pedig kerekasztal-beszélgetésen egészítette ki az elhangzottakat. Másnap hat szekcióülés következett és mindkét alkalommal több intézmény, vállalkozás - az Akadémia Kiadó, az Arcanum, a BME ITTK, az Eszterházy Károly Fõiskola, az eVilág, a Fordításnet, a Geox, a Guru, az IBM Oktatási Központ, az Infonia, a Magyar Szabadalmi Hivatal, a MultiPlay, a PC Magazin, a Sabedu, a Senga Magyarország, a Számalk, a Számítástechnika - kínálta információit, nyomtatott és elektronikus információhordozóit, szolgáltatásait. Ezúttal az elsõ nap információit foglaljuk össze.
Az elmúlt években haladtunk ugyan a hazai informatika fejlesztésével, de az Európai Unió országai, sõt még térségünk országai is gyorsabb ütemet diktáltak. A közösségi hozzáférés megteremtésével és az ECDL vizsgák arányával például szép eredményeket értünk el. Igencsak elmaradtunk azonban a családi internet-hozzáférés lehetõségeinek megteremtésében. A PC eladás pedig a térségben egyedül nálunk csökkent. Informatikai fejlettségünk jelenleg a 28-30. helyre sorol bennünket Európában.

A távközlés és az informatika szabályozását több ponton javítani kellett, illetve kell ma is. Napirenden van a hírközlési törvény és az elektronikus aláírást szabályozó törvény korrekciója. Jelentõs állami hozzájárulás ellensúlyozza az internetezést elõsegítõ távközlési átalánydíjak megszüntetését, s adókedvezményt kapnak majd, akik szélessávú hálózatokat építenek. A svéd modellnek megfelelõ módszerrel ösztönözi az állam a vállalatokat, hogy adjanak számítógépeket munkavállalóiknak. A személyi jövedelemadóból 60 ezer forintig leírható lesz az internet-használatának költsége. Felgyorsult a Sulinet. Számos egyéb intézkedés is született, illetve születik a közeljövõben. Az informatikai szaktárca azonban kiemelten fontosnak tekinti a fiatalok informatikai képzését, nevelését, hogy õk tovább adják majd ismereteiket a családban.

Kulcskérdésnek tartják a minisztérium szakemberei a minõségi informatikai tartalmak fejlesztését is, hiszen ez teremt igazán kedvet a számítógép megismerésére, az internetezésre. Jó néhány társadalmi gondot megoldhat a távmunka, a távoktatás, a felnõttek képzése és átképzése, a hátrányos helyzetben élõk informáltságának esélyegyenlõségének javítása, a hazai elektronikus kereskedelem fejlesztése, az elektronikus nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok kiépítése, a Kárpát-medence és a világ magyar-magyar kapcsolatainak erõsítése, az európai nemzetek kultúrájának megismerése, a mi kulturális örökségünk megismertetése, a szomszéd népek együttélésének elõsegítése. Ennek érdekében – az Európai Unióban alkalmazott módszereknek megfelelõen – összefog a kormány a vállalatokkal és a civil szférával az információs társadalom fejlesztésére.

A nemzeti fejlesztési terv az Unió és hazánk fejlesztési elképzeléseit, valamint forrásait egyezteti az EU metodikájának megfelelõen. Nem terjed ki minden témára, s viszonylag rövid idõtávot vesz figyelembe. Emellett készül egy szélesebb körû, hosszabb távú tervezet is. A közeli jövõt meghatározó terv december közepén kerül második olvasatban a kormány elé , tavasszal értékeli az Unió, s várhatóan nyáron, illetve kora õsszel kerülhet sor a részintézkedések kezdetére, illetve a pályázatok kiírására. A www.euforium.hu honlapon részletesebben is megismerhetõ a folyamat. Nagyon fontos, hogy pályázatainkkal aktívan részt vegyünk jövõnk tervezésében, alakításában, mert ha nem veszünk föl nagyobb sebességet, mindinkább leszakadunk az Unió országaitól. Az informatika számára nincs külön fejezet. Úgynevezett horizontális program, amely valamennyi kiemelt program fontos eszközeként megjelenhet. November végétõl tárcaközi bizottság hangolja össze az államigazgatás, a vállalatok és a civil szféra informatikai teendõit, lehetõségeit. Az egész gazdaság számára fontos, hogy sportszerû keretek között versenyezzenek, s lehetõleg együttmûködjenek a piac szereplõi, mert nagy lehetõségektõl eshet el az ország az elvakult rivalizálás következtében.
Informatikai stratégiánk készítése is folyamatban van. Kidolgozói – az eddigi gyakorlattól eltérõen - nem vetették el törvényszerûen az elõzõ kormány stratégiáját, hanem korrigálták azt a változó igényeknek és feltételeknek megfelelõen, megõrizték jó gondolatait, s továbbiakkal egészítették ki azokat. A mintegy száz oldalas tanulmányt a szakmai szervezetek javaslataival együtt véleményezi a kormány, s a nemzeti fejlesztési tervvel összhangban keretstratégia, rész stratégiák, fejlesztési tervek alapjául szolgál majd.

Az Európai Unió eContent programjának lényege: minõségi elektronikus tartalmat elõállítani és forgalmazni Európa-szerte. Fontos, hogy mobil, vagy vezetékes eszközökön, de mindenki megfelelõ digitális tartalomhoz jusson, érvényesüljön a nyelvi sokszínûség, õrizzük meg kulturális örökségünket, s a nemzeti sajátosságainknak megfelelõen fordítsuk, lokalizáljuk, alakítsuk a globális tartalmakat. Az állami szervezetek pedig tegyék közzé adataikat, s aki a magánszférából értéket adhat hozzá, részt vehessen az adatszolgáltatásban. A program eddigi idõszakában 50 millió Eurót felhasznált már a közösség. Negyvennyolc projekt folyamatban van, 24-25 millió Euro költségkeret fordítható még a következõ pályázatokra. Az eContent program alaposabb megismertetésére hozták létre a Tartalomfalunak nevezett webhelyet. A Content Village a legjobb megoldásokat, a sikertörténeteket mutatja be az iparági weboldalakon.. Mintegy 600 adatbázis érhet el, aki felkeresi a Tartalomfalut. Az állami és a magánszféra egyaránt hasznos információkat nyerhet innen, s alkalmas ez a megoldás a kockázati tõke bevonására, tanácsadásra, segítségre, képzésre, csoportmunka támogatására, partnerkeresõ szolgáltatásra.
Továbbra is részt veszünk az EU K+F keretprogramjaiban. 1994 óta egyre több lehetõségünk adódik erre. A 6. keretprogramban már azonosak a jogaink és a kötelezettségeink. Különösen az IST-ben (az információs társadalom technológiáinak angol rövidítése) vagyunk aktívak, de az eredményességünk sajnos nem arányos ezzel. Jelentõs tartalékaink vannak Budapesten kívül, ugyanis 80-90 százalékban a fõvárosiak vesznek részt a nemzetközi projektekben. Még az egyetemi városok is alig képviseltetik magukat. A lehetõségek jobb kihasználása érdekében meg kell erõsítenünk nemzeti innovációs rendszerünket, újjászervezni a regionális információ-közvetítõ hálózatot. A gazdasági szereplõk bevonásával megerõsítendõ a PhD képzés is. Ezen túlmenõen helyre kell állítani a közép- és hosszú távú kutatás, fejlesztés szerepét, támogatni az innovatív kis és középvállalatokat.
Lehetõség adódik a térségi együttmûködésekre is. Osztrák testvérszervezetünk együttmûködést ajánl az EU programokban. Többek közt tudástranszfer, közös szabványosítás, a terminológia összehangolása, exportot segítõ többnyelvû megoldások kialakítása, a termékek együttes lokalizálása szerepel a javaslatban.

Sok más témáról is szó esett a konferencia elsõ napján. A nemzeti digitális adattár platformjának létrehozása, az elit tudásból közös kultúrkincs alakítása, az élõbeszédet felismerõ hazai szoftverek szükségessége, a közháló program szerepe, a hazai animációra építendõ export-stratégia, a közigazgatásban-, a KSH-nál-, az MTI-nél, a szakkönyvtárakban-, a közhasznú információkat elõállító, gyûjtõ, forgalmazó szervezeteknél alkalmazandó átfogó információ-politika, a digitális tananyagok fejlesztése, s még számos kérdés napirendre került. Alkalmasint visszatérünk ezekre.
V.M (vargam@axelero.hu)
vissza

Nehezen szokja meg a közvélemény, hogy az informatika világában más is fontos lehet, mint a gépek és szoftverek, a márkák és a szerzõi jogok, a vírusok elleni védekezés, az immorális tartalmak számûzéséért folytatott küzdelem. A szakma fõleg a technikáról, a jogról és a piacról beszél. A botránykrónikák a kriminalitásból csinálnak üzletet. A lehetséges felhasználók többségének pedig halvány fogalma sincs eközben az informatika és a humán kultúra kapcsolatának értékeirõl, fejlesztésük lehetõségeirõl.
Az Európai Unió országaiban a(z) Europrix, nálunk pedig az eFestival szervezõi vállalták a hagyományok, a mindennapok, s az új technológiák értékeinek ötvözését, eredményeik bemutatását, széles körû népszerûsítését. A hazai fesztivál részvevõi másodszor mérték össze tudásukat a kulturális örökség digitális feldolgozásában, megõrzésében, az elektronika eszközeit alkalmazó oktatásban, az informatikai mindennapi hasznosításában, s az elektronikus kereskedelem színvonalában. A helyezetteket az eFestival benevezte a Europrix nemzetközi multimédia versenyre - kreativitásukat, technikai megoldásaik fejlõdõ színvonalát dicséri, hogy közülük két pályamunka – a www.egyszervolt.hu és a www.fotografus.com - a nemzetközi mezõnyben is sikert aratott. Harminchárom európai ország hatszáz pályamûve közül kerültek a legjobb harminc közé, s így a Frankfurti Könyvvásár látogatói elõtt is bemutatkozhattak.
Örvendetes, hogy a szaktárcák kedvezõen reagálnak a hagyományos- és technikai kultúrák ötvözésére, együttes hasznosításukra. Az informatikai-, a kulturális- és az oktatási minisztérium vezetõ tisztségviselõi is közremûködtek az eFestival eredményhirdetésének programjában. Érdeklõdésük, aktivitásuk, ösztönzõ és szabályozó tevékenységük eredményei remélhetõen megmutatkoznak a hazai információ- tartalom további fejlõdésében. Nagy szükség lesz erre a tudás alapú társadalom kiépülése, megerõsödése érdekében.
A fesztivál eredményhirdetése alkalmat adott a legjobb pályamunkák rövid bemutatására. Szép nyomtatott kiadványt is kaptak a vendégek, de talán nem ártott volna bõségesebb "kóstoló" a díjazott és a döntõbe jutott munkákból. Ad abszurdum, akár a kulturális televízió-mûsorokban, a SuliNeten, vagy más fórumokon is helyet kaphatna egy-egy áttekintés a hazai és a nemzetközi fesztiválok legjobb CD-i, DVD-i, weblapjai között. Azok elõtt is kitágulhatna a digitális multimédia világa, akik eddig nem látták értelmét annak, hogy számítógépet vegyenek, internek-kapcsolatra törekedjenek, széles sávú hozzáférésre váltsanak a telefonos modemrõl.
VM

3. Lépjük át a küszöböt! - Váltsunk Linuxra!

Magyarországon ezer lakosból mindössze öt vásárol számítógépet, míg a Európai Unióban 17 teszi ezt. Idén az év elsõ három negyedében 3-33 százalékkal nõtt a számítógépek eladása a térség országaiban, míg nálunk hét százalékkal csökkent. (Népszabadság, 2002., november 23.) Magunk is tapasztalhatjuk: a használt gépeket árusító boltokban fél év alatt legalább harmadával esett a használt gépek ára. A ritka vásárló sok gép közül választhat, az eladónak viszont nem is érdemes bemennie, ha gépe csupán a szokott irodai funkciókra és internetezésre alkalmas.
Mind többen bíztatják az érintetteket, hogy induljanak el az információs társadalom fele vezetõ úton. A kormányzat milliárdokat fordít erre, sokan mégis megtorpannak, amikor bilincses plakátokat látnak, s meghökkentõ történeteket hallanak a felderítési mutatóikat szoftver-razziákkal javító rendõrökrõl, alapos vagy alaptalan gyanú miatt lefoglalt munkaeszközökrõl, demo szoftvereket lopottnak minõsítõ "szakértõi" véleményekrõl, elmarasztalt emberek százairól.
Kezdõ marketingesek is tudják, hogy fizikai létfeltételeik után a biztonságot tartják legfontosabbnak az emberek. Gyorsan változó, de labilis térségünkben több mint hiba félelemkeltéssel, kordában tarthatatlan eljárásokkal "orvosolni" a szerzõi jogok megsértését. Ennek a gyógymódnak mellékhatásaiba belehal a beteg. Sokan inkább távol tartják magukat a számítógépektõl, mint hogy a bilincs látványát idézõ szoftvereket vegyenek. Sajnálatos, hogy nem tudnak – vagy nem tudnak eleget – a Németországtól Japánig sokhelyütt bevált szabad szoftverekrõl.
A fejlõdés és a jog összhangja csak úgy teremthetõ meg, ha a szoftvermonopóliumok garantált csúcsminõséget adnak a térségünkben nehezen megfizethetõ árakért, az állam pedig pozitív diszkriminációval támaszt valódi versenyt a szoftverpiac szereplõi között. Segíti a szabad szoftverek oktatását, ösztönzi a szerviz-háttér megteremtését, lehetõséget teremt arra, hogy a közösségi hozzáférési helyeken mindenki megismerje a Linuxot, az Open Office-t, a Gimp-et, s ezzel átléphetõvé teszi az árküszöböket.
Jó hír, hogy a Krea Kft. - www.krea.hu - értékes kezdeményezésekkel segít a tudásküszöb átlépésében. Váltsunk Linuxra címmel áttekinthetõ, kezdõk számára is jól kezelhetõ kiadványt jelentet meg, s a SuSE Linux 8.0, illetve az UHU Linux 1.0 telepítõ lemezeit mellékeli hozzá. Az olvasó megismerheti a Linux alapfogalmait, általános eszközeit. A könyv útmutatásait egyúttal ki is próbálhatja a mellékelt két operációs rendszeren. A már meglévõ SuSE 8.0 szoftverrel magam is megtettem ezt, s úgy találtam: jól követhetõ, korrekt, pontos a leírás. Valóban a kezdõknek szól. Bátrabban "átlépi a küszöböt", aki eddig csak a legnagyobb, legismertebb szoftvercég termékeit ismerte úgy-ahogy. A legújabb információ szerint a Krea Kft. az UHU fejlesztõivel közösen oktató programot is írt a lemez újabb verziójára. A SuSE lemezre sajnos nem fért ilyen anyag. Ezt a problémát a SuSE-val közösen készítendõ ECDL oktatóprogram oldja fel. Be kell vallanom: alig várom, hogy megismerjem.
V.M. (vargam@axelero.hu)
vissza

Az egységes kormányzati informatikai rendszer létrehozásának fontosságát hangsúlyozta Baja Ferenc Baltonaligán. Az államtitkár
szerint a fo prioritás az egységes kormányzati gerinchálózat, majd a közháló és a kormányzati gerincháló együttmuködésének
létrehozása. A tervek szerint 2003 elso negyedévében indul a Magyarország.hu. Az egységes kormányzati informatikai és távközlési szolgáltatás központja a Kopint Datorg Rt. lesz.

Egységes kormányzati informatikai rendszer létrehozásának fontosságát hangsúlyozta Baja Ferenc, a Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának (KITKH) vezetoje. Az államtitkár Balatonaligán, az E-Magyarország, E-kormányzat címmel rendezett kétnapos informatikai konferencián kifejtette: jelenleg tárcánként széttagoltak az informatikai rendszerek, s komoly kihívás az összkormányzati muködési mechanizmusok erosítése.

A kormányzati gerinchálót használhatná a közszféra
Baja Ferenc szerint a közeljövo fo prioritása az egységes kormányzati gerinchálózat létrehozása. Az államtitkár úgy vélte, hogy a következo lépés a közháló és a kormányzati gerincháló együttmuködésének megteremtése lesz.
Mivel a gerinchálózat a hivatali munkaidon kívül fölös kapacitással fog rendelkezni, a hivatal lehetoséget lát arra, hogy - amikor a terheltség ezt lehetové teszi - kedvezményes hozzáférést teremtsen a lakosság, a fiatalok, a civil kezdeményezések számára - mondta Baja Ferenc.

Jövo év elso negyedévében indul a Magyarország.hu Baja Ferenc szerint a cél a valódi tartalmak és szolgáltatások elotérbe
kerülése. A ciklus végére már konkrét ügyeket is el lehet intézni a kormányzat elektronikus rendszerén keresztül.

A tervek szerint a jövo év elso negyedévében elindul a Magyarország.hu portál, amelyet a Kopint Datorg Rt.-ben létrejött Portál Divízió felügyel. A Kopint Datorg Rt. lesz az egységes kormányzati informatikai és távközlési szolgáltatás központja. A Magyarország.hu-n olvasmányos kormányzati híranyagok, EU-közismereti és Magyarországról, az állam- és közigazgatásról szóló információk, hírek szerepelnek majd, e-demokrácia részében pedig valós személyek valós intézményekkel és hivatal(nok)okkal cserélhetnek véleményt. - Az e-demokrácia alapja az identitás felvállalása, amely nem egyezik a jelenlegi internet-gyakorlattal.
A probléma megoldására csak az állam vállalkozhat. A Magyarország.hu protál virtuális közösségi térként lehetoséget ad ennek a kísérletnek -mondta Baja Ferenc.

Az ekormányzat.hu portálon - strukturális átalakítás után - maradnak a hivatalos kormányzati információk és a szolgáltatások. Tovább bovül a hivatalos ügyintézések lehetosége, kezdetben a BM lakossági szolgáltatásaira koncentráltan.

Az államtitkár prezentációját itt megtekintheti (.ppt, 80 kB) Harminc milliárd informatikai célprogramok támogatására

A jövo évi informatikai célprogramok támogatására az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak mintegy 30 milliárd forint áll majd rendelkezésére - mondta Kovács Kálmán informatikai miniszter a konferencián. A tárca vezetoje szerint a harmincmilliárdos keret mellett az informatika-fejlesztéssel kapcsolatos adókedvezmények további harmincmilliárdra rúgnak, s a többi tárcánál még mintegy 50 milliárdos összeg jut informatikai célokra.

A miniszter elmondta, hogy a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia elotanulmányai októberre elkészültek, s decemberben kerül a kormány elé az informatikai program. A miniszter elképzelései szerint minden önkormányzatot felvisznek a világhálóra, s mindegyikhez telepítenek elektronikus aláírási, hitelesítési rendszert is. A tárca eddigi tevékenységével kapcsolatban elmondta: a tárca idén 2,9 milliárd forinttal támogatta a Sulinet-programot, egymilliárdot költött a távmunkahelyekre, 6,1 milliárdot pedig az új pályázatok támogatására.
2002.11.14 csütörtök, 12:20
(forrás: MTI)

Mintegy 110 milliárd forint áll rendelkezésre informatikai fejlesztésekre 2003-ban. A kormány több ponton is átalakítja a
hírközlési törvényt, és a jövore életbe lépo adókedvezményektol azt remélik, két év alatt megduplázódik a háztartások számítógéppel való ellátottsága - közölte Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter kedden Budapesten.

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a PKI Tudományos napokon kedden elmondta, hogy Magyarország az elmúlt években a kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordításokat illetoen nem szerepelt rosszul, létszámarányosan az ilyen célú európai uniós forrásoknak mintegy másfélszeresét szerezte meg. Hozzátette: ez az arány a tíz csatlakozni kívánó EU-tagjelölt ország esetében negyven százalék. A miniszter ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az Európai Unióba igyekvo Magyarország az információs társadalomra való felkészültségét illetoen, valamint az informatika elterjedését tekintve nem tartozik a kontinens
élmezonyéhez.

A miniszter úgy vélte: az unióban úgy látják, hogy a kontinens kezd versenyhátrányba kerülni az Amerikai Egyesült Államokat, illetve a Japán-Szingapúr tengelyt tekintve. Elmondta: az Európai Unióban megfogalmazódott, hogy az informatika fejlesztése lehet a felzárkózás kitörési pontja, s éppen ezért az informatika Magyarország számára is majdhogynem létkérdés, ezért jövore mintegy 110 milliárd forintot fordít a kormány informatikai fejlesztésekre.

A miniszter elmondta: a nemzeti információs társadalmi stratégia elokészíto tanulmányát már átadták a szakértoknek, s remény van arra, hogy véleményüket beépítve a programba, az év végén a kormány elé kerülhet. A kormány a jövoben részben újra kívánja szabályozni a hírközlési piacot azért, hogy javuljon a versenyhelyzet. Ennek érdekében az idén rendeleteket módosítanak, míg jövore több ponton is átalakítják a hírközlési törvényt. A közpénzeket közbeszerzési eljárásokon költik majd
el, s a jövore életbe lépo adókedvezményektol azt remélik, két év alatt megduplázódik a háztartások számítógéppel való ellátottsága.
2002.11.19 kedd, 12:02
(forrás: www.ekormanyzat.hu, MTI)

A World Internet Project elnevezésű felmérés, amelynek gyorsjelentését szerdán mutatták be Budapesten, magyarországi
vizsgálatából kiderül, hogy 2001-ben 29 százalékkal több háztartásban volt személyi számítógép, míg idén ez a szám csak 14 százalékkal növekedett. A felmérésből kiderül az is, hogy az internethasználat fő helyszíne azonban továbbra is a munkahely vagy az iskola, míg a lakosság mindössze 7 százaléka internetezik otthonról.

Míg 2001-ben az előző évhez képest 29 százalékkal több háztartásban volt személyi számítógép, az idei ellátottság a tavalyihoz képest már csak 14 százalékkal növekedett. Mindez a World Internet Project (WIP) elnevezésű nemzetközi felmérés magyarországi vizsgálatából derül ki, amelynek gyorsjelentését szerdán mutatták be Budapesten a tanulmány készítői.

Az 1999-ben elindult WIP egy tíz éven át tartó nemzetközi összehasonlító panelvizsgálat, amely az évrol évre ismétlődő felmérésekkel egyebek között az internet használatáról, annak terjedéséről, a használatot gátló és serkentő tényezők alakulásáról ad számot. A WIP-hez idén csatlakozott Magyarország.

Négy százalékkal több gép
A BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ, valamint a Társadalomkutatási Intézet által készített gyorsjelentés megállapítja, hogy 2002 oszén a magyarországi háztartások 26 százalékában van legalább egy számítógép, ez a tavalyi adatokhoz képest négy százalékos növekedést jelent.

Míg korábban a számítógéppel rendelkezok 27 százaléka volt képes az internetre csatlakozni otthonról, 2002 őszére ez 31 százalékra emelkedett. Munkahelyről interneteznek főleg Az internethasználat fő helyszíne azonban továbbra is a munkahely vagy az iskola: a 15 évesek és annál idősebbek 15 százaléka használja a világhálót az említett helyeken, míg a lakosság mindössze 7 százaléka internetezik otthonról.
A megkérdezettek több mint a fele úgy érzi, nőtt munkájának hatékonysága, amióta munkahelyén van internet.

Az email az első
Az internethasználati szokásokkal kapcsolatban a felmérés megállapítja, hogy 2002-ben is az elektronikus levelezés és a munkával kapcsolatos információkeresés a leggyakrabban végzett tevékenység, kevésbé elterjedtek a szabadidős időtöltések.

Az is kiderül, hogy a válaszadók mintegy 90 százaléka sosem használta bankügyeinek intézésére vagy vásárlásra a világhálót.

Dessewffy Tibor, a kutatás egyik vezetője úgy vélte, hogy miközben az információs forradalom alapvető változásokat indított el a távol-keleti térség, Amerika és Európa számos országában, addig Magyarországon ez az áttörés továbbra is várat magára.

A sajtótájékoztató résztvevői hangsúlyozták, hogy a politikai és gazdasági élet szereplői, a kutatás-fejlesztés képviselői, valamint a civil szervezetek közötti szorosabb együttműködésre lenne szükség, ahhoz, hogy mindez megváltozzon.

Azt is elmondták, hogy a felmérés eredményeit a közeljövőben az interneten is közzéteszik.
2002.11.28 csütörtök, 14:56
(forrás: www.mti.hu)

Elfogadta az EU-csatlakozás elõtti kommunikációs stratégia fõ elveit rögzítõ dokumentumot a kormány november 19-i ülésén. A magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája címû 254 oldalas szakértõi anyag szerint a közvélemény uniós felkészítését decentralizálni és társadalmasítani kell.

A kommunikáció középpontjában a csatlakozás belsõ társadalmi felkészülésének segítése áll. Mivel Magyarország EU-csatlakozásáról a magyar állampolgárok döntenek, a kommunikációs stratégia (KS) feladata a társadalom tájékoztatása, a
sikeres tagságra való felkészítés és a népszavazáson meghozandó megalapozott döntés elõsegítése - áll a 254 oldalas szakérõi dokumentum bevezetõjében.

Decentralizáció és társadalmasítás
A stratégia alapelve az EU-kommunikáció decentralizációja és társadalmasítása. A dokumentum szerint egyrészt a kommunikációt meg kell nyitni a szakmai ismeretekkel rendelkezõ szaktárcák, a települési önkormányzatok és segítségükkel a
társadalom csoportjai felé. Másrészt lehetõvé kell tenni, hogy a helyi közösségek, a civil társadalom, a gazdasági szféra szakmai és érdekképviseleti szervezetek aktívan be tudjanak kapcsolódni az EU-ról szóló kommunikációba. Így a kommunikációs stratégia megvalósítása négyirányú (kormányzati, területi, szakmai-érdekképviseleti és civil) decentralizáción keresztül történik.

Szakaszok

A KS a magyar kormányzat számára átfogó és középtávra szóló (két-három év) kommunikációs stratégiát jelöl ki.

A stratégia központi üzenete: Az EU lehetõségeket teremt, az EU eszköz a felzárkózásra, az EU gyermekeink jövõje. A program négy nagyobb szakaszra bomlik. Az elsõ a tájékoztatás, és az EU-népszavasra mozgósítás elõkészítése,
amely a voks elõtti hat hétig tart. A második szakasz a népszavazáson való részvételre buzdítás, a harmadik a csatlakozás dátumáig tartó elõkészítõ munka, a 2004. májusi csatlakozás után folyamatos tájékoztatás zajlik majd.
Létrejön az EU Kommunikációs Tárcaközi Bizottság
A kommunikáció fõ koordinátora az EU Kommunikáció Közalapítvány, amelyet az EU Kommunikációs Központ mûködtet. Ez a központ felelõs a társadalmasításért és népszavazási felkészüléséért.
A stratégia elõírja, hogy a minisztériumoknak az EU-tájékoztatás feladataira külön csoportot és ágazati koncepciót kell létrehozniuk. A kormányhatározat ezért létrehozza az EU-kommunikációs tevékenységet koordináló EU Kommunikációs Tárcaközi Bizottságot, amely felügyeli az ágazati stratégiák kialakítását és végrehajtását, errõl tájékoztatja a kormányt, és kapcsolatot tart az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjával. A bizottság elnöke a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati informatikai és civil kapcsolatokért felelõs politikai államtitkára, jelen esetben Baja Ferenc, társelnökei a Külügyminisztérium
államtitkára, a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós együttmûködésért felelõs politikai államtitkára, valamint a MeH Kormányzati Kommunikációs Központjának a vezetõje.

Az EU-csatlakozás azonnali kommunikációs feladatainak megkezdése céljából a kormány - a központi költségvetés általános tartalékának terhére - ötszázmillió forint támogatást ad a közalapítványnak. A jövõ évi költségvetés másfél milliárd
forint szán a szervezetnek.

Az EU-tagállamok felé a Külügyminisztérium irányítja a kommunikációt.
A kormány felkéri az Országgyûlést, a pártokat, az egyházakat, az érintett szakmai, érdekképviseleti, civil szervezeteket, hogy a sikeres csatlakozás megvalósítása érdekében és a stratégia figyelembe vételével készítsenek saját maguk számára cselekvési tervet.

Célcsoportok és projektek
A stratégia kiemelten kezeli az eddig nem megszólított lakossági csoportokat. Különös figyelemmel fordulnak ezért a fiatalok, a nõk, a nyugdíjasok, a mezõgazdaságból élõk, a kis- és középvállalkozók felé.
Konkrét projektekre bontva a stratégia elsõként a közalapítvány által elküldött tájékoztató levelet említi az állampolgárok és az intézményi támogatók részére.

A kommunikáció része lesz a Hozomány-program, amely albumban és cd-n foglalja össze, mit visz Magyarország az EU-ba. Uniós zászlót kapnak a települések, lesz európai roadshow, a csatlakozásig visszaszámoló Európa Órát állítanak Budapest egyik központi helyén. Országos vetélkedõ, EU Klubok hálózata és az Európai Közéleti Társaság mellett nyilvános szakértõi adatbázist is létrehoznak.

December 17-én várhatóan megjelenik az IST elsõ pályázati felhívása a 6. keretprogramban a 2003. évre jóváhagyott költségvetés terhére definiált 12 stratégiai céllal („megpályázható” témakörrel).

December 19-én 10.00 órai kezdettel (kb. 13.00-ig) konzultációt szervezek az OM KFHÁ 218-as termében -
1052 Budapest, Szervita tér 8.

Tájékoztatnám a résztvevõket a rendelkezésemre álló ismeretekrõl, s szót váltanánk a következõ hónapok feladatairól, lehetõségeirõl, igényeirõl. Úgy gondolom, ez a forma különösen azoknak a kollégáknak lehet hasznos megoldás, akik környezetükben, kapcsolatrendszerükben amúgy is nyújtanak egyfajta „IST-támogatást”, s érdekeltek lehetnek az én csatornáimon érkezõ ismeretek, információk megismerésében.
(Ennek valóra váltását, az eredményes pályázói részvétel elõsegítését szolgálja az a kérdõív is, amelyet szélesebb -körben küldök meg potenciális pályázóknak, érdeklõdõknek.)

A konzultáció témái
        6. keretprogram
        IST - 2003/2004. évi munkaprogram
        részvétel, projekt típusok, elszámolás
        pályázás, hazai támogatás, web, egyebek

Kérném szíves visszajelzését, hogy számíthatunk-e részvételére. Örülnék, ha egyéb kérdéseit, igényeit elõzetesen jelezné.
Telefonszámom idõközben megváltozott, s januártól már csak az új szám él: 484.25.17.
Üdvözlettel
Bognár Vilmos

9. Miniszteri elismerés az Egyszervolt.hu gyermekportálnak

Budapest, 2002. november 18. - A gyermek-, ifjúsági- és sport miniszter Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott az Egyszervolt.hu gyermekportálnak. A díjat Pintér Róbert a Color Plus Multimédia Stúdió ügyvezetője vette át a tárca miniszterétől.

Az internetes honlap megálmodói és megalkotói gyermekeikért felelősséget érző szülők, akik Móra Ferenc, Lázár Ervin halhatatlan műveit az Internet segítségével hozzák közelebb gyermekeinkhez. A hagyományos értékek, gyermekversek, dalok és az információs technológia, az Internet sajátos világának egymást erosítő különleges ötvözete jött létre az Egyszervolt.hu
gyermekportál megszületésével, áll a minisztérium sajtóközleményében.

Mesél az Internet. Weöres Sándor versei elevenednek meg gyerekek előadásában és illusztrálásával, Gryllus Vilmos zenél és az általa megzenésített gyermekverseket dalolja, Szabó Gyula és Rudolf Péter előadásában pedig Móra és Lázár örökbecsű meséi kelnek életre.

A gyermek-, ifjúsági és sport miniszter Miniszteri Elismerő Oklevelét azon személyek részére alapította, akik példamutató, kiemelkedő tevékenységükkel elősegítik a gyermekek és fiatalok érvényesülését, a gyermek- és ifjúsági korosztályok élethelyzetének jobbítását, az ifjúság egészséges életmódra nevelését, a kábítószerek és a szenvedélybetegségek elleni küzdelem eredményességét, a magyar sport általános elomozdítását, valamint a fogyatékosok helyzetét.

Az Egyszervolt.hu gyermekportál 2002. januárjában kezdte meg működését és az első félévében közel 200.000 látogatót fogadott illetve több mint 1.500.000 találatot mért az oldalain, amely egy gyermekeknek szóló tematikus site-tól igen kiemelkedő. A portál kínálata is hétről-hétre bővül, egyedülálló kulturális programajánlója már közel 170 intézmény programját kínálja a látogatóknak.

Bővebb információ:
Pintér Róbert ügyvezető igazgató
Color Plus Multimédia Stúdió
Telefon: 214-1414

vissza

10. Válogatás a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány NIOK Hirlevélböl

A www.nonprofit.hu portál híranyagából válogattunk.
Grundtvig tájékoztató és pályázatíró nap
2002. december 11-én, 10.00-14.30 órakor Grundtvig tájékoztató és pályázatíró nap lesz a Tempus Közalapítvány tanácstermében.
http://www.nonprofit.hu/hirek/egyhir/57005.html

Összefognak a fogyatékosügyi programért A fogyatékosügyi program megvalósulása érdekében összefogtak hazánk
legjelentõsebb fogyatékosszervezetei, és a miniszterelnökhöz fordultak az országban élõ 580 ezer sérült
ember képviseletében.
http://www.nonprofit.hu/hirek/egyhir/56530.html

Ernyõ alá került a civil hálózat A felsõ-szabolcsi kisrégió harminchét nonprofit szervezete a partnerség és függetlenség jegyében - de autonómiájuk megtartása mellett - megalakította a megye elsõ civil "ernyõ" szervezetét, a Felsõ-szabolcsi Civil Hálózat Egyesületet.
http://www.nonprofit.hu/hirek/egyhir/56773.html

Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány,1027 Budapest Margit krt. 58. I.4.
Tel: +36-1-212-0232, Fax: +36-1-212-2374 NIOK e-mail: contact@niok.hu,
portál e-mail: portal@nonprofit.hu Web: www.nonprofit.hu
A hírlevélre a hirlevel-fel@nonprofit.hu címen tud feliratkozni, leiratkozni pedig a hirlevel-le@nonprofit.hu címen lehet.

vissza

11. A public relations szakma története - Dr. Beke Tamás
Management Kiadó Kft., 2001

Okos ember tudja, hogy a népet nem lehet leváltani. Tudja, hogy ennek - sok egyéb terület mellett - perdöntő jelentősége van a cégek túlnyomó résznek a piaci szereplőkhöz, s különösképpen a termékeik és szolgáltatásaik fogyasztóihoz fűződő kapcsolataiban. Még okosabb viszont azt is tudja, hogy a népet irányítani, vagy legalább befolyásolni azonban nagyon is lehet. Érdekeink érvényre juttatásában e téren megbízható iránymutatóként szolgál az intelligens harcmodor két alaptétele: ha nem tudod legyőzni, irányítsd, másrészt pedig ne megtörni akard a másik lendületét, hanem igyekezz az érdekeidnek megfelelő irányba hajlítani azt. Ha a piacban gondolkodunk, akkor az ilyen irányításnak meghatározó erejű eszköze az emberek tudatosan kialakított véleményének, és szintúgy a tudat alatt kialakuló hozzáállásának formálása, befolyásolása. A vélemények üzemi méretekben történő befolyásolására való mód-szeres törekvés évezredek óta jelen van a társadalmakban. A leginkább közismert antik példája ennek az antik Róma kliens rendszere, ahol a tehetosek egyszerűen és nyíltan megvásárolták a szegényebbek véleményét.

Tudnunk kell persze azt is, hogy azért ne bízzuk el magunkat: annyira mégsem vagyunk megkerülhetetlenek. Ha leváltani nem is lehet a népet, semmibe venni ideig óráig nagyon is lehet. Kultúrálatlanabb vidékeken ennek számos példáját szolgáltatják olyan cégek, amelyek monopolhelyzetben vannak a piacaikon, s ezért élnek és visszaélnek azzal, hogy üzletfeleik, fogyasztóik kiszolgáltatott helyzetben vannak velük szemben. Kirívó esetei ennek egyes közszolgáltatók, amelyek természetes monopóliumot élveznek annak köszönhetően, hogy birtokukban tartják a szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúrát, továbbá amelyeket adminisztratív szabályozás tart ilyen kivételezett pozícióban. A bölcsebbek azonban még ekkor is számolnak azzal, hogy hosszabb távon megrendülhet ez a helyzetük, s ekkor már szükségük lesz üzletfeleik, fogyasztóik jóindulatára. Láthatunk itt is olyan szolgáltatót, amely korábban monopolhelyzetet élvezett, s akkor az üzleti magatartásában megmutatkozott ennek minden negatívuma, majd a fejlődés elsöpörte e monopóliumát, és azóta egyre jobb marketing szemlélettel igyekszik megélni a piacon.

A piaci szereplők véleményének befolyásolása, és ennek érdekében a közönségkapcsolatok ápolása tehát a piacon való fennmaradás egyik gyakorta sorsdöntő jelentőségű eszközrendszere. Módszeres alkalmazása, a benne rejlő lehetőségek hatékony kiaknázása mára önálló szakterületté vált, amelyet többnyire itt is az angolszász szakirodalomból vett Public Relations (röviden PR) kifejezéssel említünk. Alkalmazásának a modern demokráciákban a gazdaság mellett kiemelkedő jelentősége van a politikában is – értő felhasználása nagymértékben befolyásolhatja a közakarat alakuőlását, így egyebek közt választások kimenetelét is.

Beke Tamás könyve a PR szakma kialakulásáról, gyökereiről és napjainkig tartó fejlődéséről ad igen érdekes, olvasmányos és sok hasznos ismeretet kínáló áttekintést. E szakma egyik kiemelkedő hazai szakembere, Dr Szeles Péter, akinek véleménye e téren feltétlenül mértékadó, írja a könyvről: „A PR szakma hazai fejlődésének korsza-kos jelentőségű szakkönyve született meg (...) Beke Tamás munkájával végre felszámolhatunk megint egy ’fehér foltot’ a ma még szép számmal létező szakmafejlesztő restanciáink közül. A szerző jó érzékkel mutatja be a ma már több mint egy évszázaődos szakmai fejlődés elkülönülő korszakait, a fejlődés fontosabb állomásait és szereplőit (...)
Mindenkinek tiszta szívvel és jó lelkiismerettel ajánlom ezt a könyvet: gazdagodni fog vele minden public relations szakember, aki a kezébe veszi.”
Tegyük rögtön hozzá ehhez: a PR szakma gondolkodásmódjának, logikájának és alkalmazott megközelítési módjainak ismeretéből korántsem csak azok húzhatnak hasznot, akik ezt a szakmát művelik, vagy ebbe akarnak beletanulni. Ahogy a marketing szemlélet, az árukapcsolatokban azt megvalósító hozzáállás értő alkalmazása az élet legkülönbözőbb területein sikerhez segíthet, ugyanúgy hasznára lehet mindenkinek a vélemények formálásának innen elsajátítható szemlélete, és mindaz, amit ennek stra-tégiáiból és módszereiből innen megismerhetünk.
Amint itt olvasható, Szókratész azt tanította, hogy a hatékony kommunikációnak az igazságon, a tényeken kell alapulnia. Mire ezt a könyvet végig olvassuk, megértjük, hogy a hatékony kommunikáció elsoszámú szükséges, bár nem feltétlenül elégséges feltétele a szakszerűen kialakított stratégia és a jól megválasztott és kezelt eszközőrendszer – bár talán éppen PR szempontból megbocsáthatatlan ezt nyíltan ki is mon-dani.
Igen tanulságosak a véleményformálás, a közönségkapcsolatok kezelésének korai történetéről szóló részek. Beke azzal, hogy ebből a nézopontból elemez eseményeket, a történelem és a vallástörténet bizonyos szereplőinek tevékenységeit, rádöbbent bennünket igazságokra, fontos vagy érdekes összefüggésekre, amelyeket eddig talán kevésbé gondoltunk így végig. Így már könnyű átlátni például, hogy a világirodalom egyes híres eposzai PR célokat, bizonyos személyek vagy uralkodóházak legitimációját is szolgálták
A könyv áttekintést ad az amerikai, az európai és úgyszintén a magyar PR szakma, valamint a legjelentősebb public relations szakmai szervezetek történetéről. Szeles Péter igazán kompetens véleménye a legértékesebb részeinek a PR szakmai kiemelkedő amerikai személyiségeitől származó ’tanmeséket’ tartja. Tegyük ehhez hozzá a konkrét esetek, PR akciók ismertetéseit is.

vissza

1024 Budapest, Rómer Flóris u. 4., elefon: (1) 438-5480, Fax: (1) 438-5499,
levelek@managementkiado.hu,www.managementkiado.hu

12. MANAGEMENT HÍRLEVÉL
2002. 11. szám

A Management Hírlevel a humánerõforrás-menedzsmenttel, a munkaerõ-gazdálkodás stratégiai kérdéseivel is foglalkozik.
A HR – Emberi erõforrás-menedzsment felsõfokon címû kiadvány bemutatása.

Ez a különleges mû egy olyan régi-új üzleti szakterület ismeretanyagát dolgozza fel magas színvonalon, de ugyanakkor gyakorlatiasan, amely a tudásalapú társadalom korában döntõ fontosságú.

A HR-szakma legjobb hazai szakértõi által készített mû Önnek is nagy hasznára lehet, de kérem, továbbítsa ezt a
hírlevelet a menedzsment munkaerõ-gazdálkodással, személyzeti politikával foglalkozó szakembereinek is. Õk bizonyára értékelik ennek az összefoglaló mûnek a hasznosságát., és javasolni fogják a tudás fejlõdését folyamatosan követõ kiadvány megrendelését. Ezt megtehetik akár a mellékelt megrendelõlap visszaküldésével e-mailben, faxon, levélben, vagy honlapunkon: és néhány nap múlva már meg is érkezik címükre.
Boris Péter
ügyvezetõ igazgató
Részletesebb ismertetõk és képek találhatók a www.managementkiado.hu

vissza

13. ICC Hungary Környezetgazdálkodási és Energia Szakbizottsága tisztelettel meghívja

KLÍMAVÁLTOZÁS c. konferenciájára

A konferencia kiemelt támogatói: MGYOSZ, MOL Rt.
Támogatói: ETE Koolaj Szakosztály , MKE Muszaki Tudományos Állandó Bizottság

Idopont:	2002. december 13. (péntek) 9.00 – 15.00
Helyszín:	Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, VI. em. Konferencia - terem Budapest, I., Krisztina krt. 99.)

PROGRAM

9.00	Stockholm - Rio - Johannesburg. Hogyan tovább? Dr. Láng István akadémikus, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke
9.30	Nemzetközi együttműködés az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére Dr. Faraggó Tibor, a Magyar Köztársaság főtárgyalója
10.00	*A Johannesburgi Földcsúcs eredményei különös tekintettel a klímaváltozásra* Juhani Santaholma, az ICC Környezetvédelmi és Energia Szakbizottság elnöke, a Finergy elnöke
10.30	*Magyarország az EU-csatlakozás útján* Dr. Biacs Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára
11.00	Kávészünet
11.20	*Magyar kötelezettségvállalások és teljesítésük* Dr. Poós Miklós, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
11.50	Energiatakarékosság, megújuló energiaforrások Magyarországon Bohoczky Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minsisztérium vezető főtanácsosa
12.20	A Magyar Villamos Muvek helyzete és akciói Czivin Vilmos, az MVM Rt. környezetvédelmi osztályvezetője
12.40	A MOL Rt. klímaváltozási stratégiája Erdos Péterné, a MOL Rt. EBKM igazgatója
13.00	*Hozzászólások*
13.30	Ebéd

Jelentkezés: ICC Hungary Titkárság (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8., Tel: 474-0043)
Részvételi díj: ICC Hungary tagnak: 9.600,-Ft+ÁFA/fo, NEM tagnak: 14.600,-Ft+ÁFA/fo

vissza

14. Muszeroldal

"Műszeroldal - egy új műszer/méréstechnikai szakportál található a www.muszeroldal.hu web címen, sok hasznos adattal, szakirodalom gyűjteménnyel, adatbázisokkal. Használata ingyenes."

Radnai Rudolf -fõszerkesztõ
Tel: 481-1256
vissza

15.TMT 2002. 12. számának tartalma

TOKAJI NAGY Erzsébet - Tóth Ferenc Tibor:

Könyvtárak együttműködésén alapuló online referensz szolgáltatás és internetes tartalomszolgáltatás: a Magyar Könyvtárak internetes Tájékoztató Szolgáltatása, a Libinfo

ZALAINÉ KOVÁCS Éva - LENGYEL Mónika:
A Szent István Egyetem Könyvtára virtuálisan közös katalógusa

VADÁSZ István: Együttműködés a közérdekű Információs szolgáltatásokban: múzeumi megközelítés

VINCZÉNÉ ANTAL Zsuzsanna: Könyvtárközi kölcsönzés a Közép-európai Egyetem Könyvtárában

ÁRKOS Iván: A 2001. évi CD-ROM-kiadás jellemzői
vissza

16. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
L.J. (Szerk.)
Forrás: ACTeN Content Market Monitor

Az SMS-küldok tartalmi preferenciái Szlovákiában

Vladimír Bureik
burcik@elt.sk

Az utóbbi években jelentős mértékben növekedett az SMS kommunikáció az EU-hoz tartozó országokban. A kutatások szerint az SMS kommunikáció leggyakoribb módja a felhasználók közötti közvetlen üzenetküldés. A mobiltelefonálás gyors piaci terjedése a csatlakozás elott álló közép- és kelet-európai országokban felgyorsította a mobilkommunikáció és az SMS-küldés térnyerését.

Az utóbbi években Szlovákiában is tapasztalható volt a szöveges üzenetek tömeges használata. A személyközi kommunikációban mindmáig sikeres az SMS. Ugyanakkor abban is nagy szerepet játszik az SMS, hogy számos egyéb típusú információ eljusson a végfelhasználókhoz. A Szlovák Köztársaságban vizsgáltuk, hogy milyen felhasználói szokások és preferenciák mutathatók ki az SMS-szolgáltatások információszerzésre való felhasználásában.

A mobilkommunikáció jelenlegi helyzetét tekintve megállapíthatjuk, hogy az SMS használata ott gyakoribb, ahol az internet kevésbé elterjedt. Jelenleg az internet- hozzáférés csaknem 20 százalékos Szlovákiában. Az otthoni felhasználók száma viszonylag alacsony. Ugyanakkor a trendek azt jelzik, hogy az internet felhasználása a magánéletben és az üzleti tevékenység számos területén gyorsan terjed. A mobiltelefonok elterjedése nagyon gyors, idén 50 százalékkal több, mint tavaly. A mobiltelefonnal való átlagos ellátottság csaknem 60 százalékos.

A Szlovák Köztársaságban jelenleg két mobilszolgáltató működik. Egyikük GSM-szolgáltatással (900 és 1800 MHz), a másik UMTS-szolgáltatással van jelen a piacon: az Eurotel (40 százalékos piaci részesedéssel) mintegy 1.1 millió felhasználóval, az Orange (60 százalékos piaci részesedéssel) mintegy 1.6 millió felhasználóval. (Az adatok 2002 szeptemberébol valók.)

A szlovákiai SMS-felhasználók tartalmi preferenciáiról készített felmérést az EL&T az Eurotellel együttműködve. Az elemzés eredményeit a tartalomhasználat hosszú távú monitorozása támasztja alá. Az Eurotel 1999-ben bevezetett egy csomagot, amelyben számos SMS tartalomszolgáltatás van. Ennek monitorozása és adatelemzése húsz hónapig (2000 áprilisától 2001 decemberéig) tartott. A rendszerhez érkező kérések és a rendszerből ezekre küldött válaszok elemzése volt a vizsgálat tárgya.

A rendszer adatfelhasználásának elemzéséből a következő következtetésekre jutottunk:

- No az SMS-szolgáltatások iránti érdeklődés. A vizsgálati időszak kezdete és vége között mintegy hatszorosára emelkedett az elküldött üzenetek száma.
- A monitorozás húsz hónapja alatt a következő tartalmak voltak a legnépszerűbbek: hírek, közlekedés, viccek, horoszkóp, napló, időjárás, buszjáratok.
- Még egyértelműbbek a felhasználói preferenciák, ha a fizetési hajlandóságot vizsgáljuk. A legnagyobb bevétel a következő szolgáltatásokból származik: hírek, közlekedés, horoszkóp, időjárás, napló, vonatjáratok, e-mail.

A megvizsgált rekordok jellemzőinek elemzéséből meghatározhatjuk a tartalmi preferenciákat, a használati gyakoriságot és azonosíthatjuk a felhasználói problémák néhány forrását. A vizsgálat eredményei ugyanazokat a fejlődési trendeket támasztották alá, amelyek az EU más országaiban is megfigyelhetők. Az is nyilvánvaló, hogy az SMS-tartalmak iránti igények Szlovákiában nagyobbak, mint más országokban. Ennek minden bizonnyal az alacsony internet-ellátottság az oka, ami elsősorban az otthonokra nézve kedvezőtlen.
www.acten.net

E-Depot

Jak Boumans
jak@electronicmediareporting.nl

A kulturális örökség digitális információinak tárolása az elmúlt évek fontos vizsgálati területe. Úgy tűnik, most már megoldások is születnek. Hollandiában a Királyi Könyvtár kötelezettséget vállalt arra, hogy a nyomtatott és az elektronikusan hozzáférhető publikációkat a lehető legkorszerűbb eszközökkel tárolja, és kifejlesztette az E-Depot rendszert az elektronikus publikációkhoz való hozzáférés céljából. A Királyi Könyvtár az IBM-mel együttműködve 2002. december 12-én mutatja be a rendszert.

A Királyi Könyvtár úttörő megközelítésének jutalma a Királyi Könyvtár és az Elsevier Science közötti együttműködési megállapodás. A Királyi Könyvtár E-Depot rendszere az Elsevier Science valamennyi digitális magazinjának archívuma lesz.

A hamarosan bemutatásra kerülő megoldás arra is alkalmas, hogy kormányok és archívumok igényeit is kiszolgálja.
www.acten.net

E-Diamond

www.et-diamond.net

Az E-Diamond az EU által finanszírozott e-trading és e-commerce platform, amely az internetes marketingnek, értékesítésnek és vásárlásnak teljesen új megközelítését kínálja. Az E-Diamond az elektronikus kereskedelem platformjainak új generációja, amellyel a végfelhasználó különböző forrású e-Commerce tranzakciókat kezdeményezhet úgy, hogy a pénzügyi teljesítés mögött egyetlen közös bankszámla áll. A platform magában foglalja az elektronikus kereskedelem független E-Diamond szolgáltatóinak biztonsági hálózatát (eDSP – e-Diamond Service Providers), akik szolgáltatásaik és termékeik népszerűsítése, valamint értékesítése érdekében fogtak össze. A termék az e-Diamond platform, amely az e-Commerce és az e-Trading hálózatok operációs rendszeréhez hasonlítható.

Az e-Diamond platform a végfelhasználók e-Commerce tranzakciókba vetett bizalmának kérdéseit megfelelően kezeli, biztonságos, strukturált e-Commerce hálózatokat ajánl egyetlen közös bankszámlával, amelyhez nem kell személyes és pénzügyi adatokat megadni, és biztosítja a végfelhasználó mobilitását. A professzionális keresőnyelv és a szükséges adatstruktúrák bevezetése az információk keresését gyorsítja, hatékonyságát növeli. Jól átgondolt üzleti modell segíti a tartalomszolgáltatókat az e-Commerce megoldások alkalmazásában, legyenek azok nagy vagy kicsi vállalkozások, a helyi kereskedést kiszolgáló helyi piacok, vagy helyi, regionális és központi kormányzati szervezeti egységek. Az e-Diamond platform a kulturális örökség és más e-content programok terjesztését szolgáló e-Commerce hálózatok központi elemeként is alkalmazható.
www.acten.net

vissza

Összeállította: Darabont Csilla - MATISZ