A támogatásokat hatékonysági mutatókhoz, megtérülési követelményekhez kívánja kötni a szaktárca. A vissza nem fizetendő ámogatások helyett egyre nagyobb szerepet kap majd az eredményesebb gazdálkodásból visszafizethető kölcsön. A kisvállalkozások egy része már ma is megfelel a banki finanszírozás követelményeinek, a költségvetési eszközök tehát jobban koncentrálhatók a pénzintézeti ügyfélkörbe még be nem kerülő cégekre - hangsúlyozza az előterjesztés. Az előterjesztés szerint korszerűsíteni kell a mikrohitel intézményét is. A jelenlegi feltételekkel évenként 8-10 milliárd forint állami forrást igényel a program, miközben a működtetés struktúrája, költséghatékonysága megkérdőjelezhető. A hitel céljára szolgáló források és a működtetés költségei összekeverednek - áll az előterjesztésben. A tervek szerint a finanszírozást állami forrás helyett a kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek szerepvállalására kellene alapozni. Az állami forrás így csak a hitelekhez szükséges garanciavállalásra, kamattámogatásra korlátozódna a javaslat szerint. A modernizációt és technológiai fejlesztést szolgáló hitelprogram is a tervek között szerepel, az MFB és a kereskedelmi bankok bevonásával. A javaslat szerint két év alatt 120-150 milliárd forintnyi hitellel kellene a vállalkozói beruházásokat ösztönözni. Ezt a lehetőséget a nagyobb teljesítményű kisvállalkozásoknak, közepes cégeknek kínálják majd, amelyek húzó hatást fejthetnek ki a beszállítókra is. Az előterjesztés az eddigieknél nagyobb szerepet szán a kockázati tőketársaságok érdemi befektetéseinek, a hitelfelvételt is megkönnyítő vállalatminősítés rendszerének.
A Kehi szerint nem nevezhető tervnek a Széchényi-terv
A Széchenyi-terv pályázati mechanizmusa bonyolult, nehezen átlátható, bírálati rendszerében nem egységes elvű - áll a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a Széchenyi-tervről készített jelentésében.
A Miniszterelnöki Hivatal internetes honlapján közzétett jelentés szerint az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a Széchenyi-terv pályázati rendszere megfelel-e a jogszabályi előírásoknak; megfelelően meghatározták-e a pályázati célokat, áttekinthető-e a döntési rendszer, átláthatóan nyomon követhető-e a pályázati kiírások útja a szerződéskötésig. A vizsgálat szerint a folyamatos pályáztatási és bírálati rendszer a pályázatok összevetését csak korlátozottan biztosította, ezért sérülhetett a legjobbak támogatásának elve és a pályázók esélyegyenlősége.
A bírálati rendszer jellemzője volt továbbá, hogy a pályázatokban szereplő elképzelések alapján, a vállalkozás helyzetére tekintet nélkül nyújtott támogatást olyan projektekhez, amelyek a pályázati feltételeknek megfeleltek. Ezek ugyanis nem zárták ki a pályázók köréből azokat, akik nem rendelkeztek lezárt, teljes gazdasági évvel, illetve gazdálkodásuk veszteséges volt.
A Széchenyi-terv keretében a 2001 januárjától 2002 júniusáig megjelent mintegy 190 pályázati felhívásra 2001-ben 13 697, 2002. első félévében 14 782, összesen több mint 28 ezer pályázat érkezett, amelyből - a GM pályázati rendszerében - a vizsgált időszakban 13 700 pályázat 153,8 milliárd forint támogatást nyert el.
A vizsgálat megállapította, hogy a programok finanszírozását szolgáló célelőirányzatok szabályozási szintje nem volt egységes. A Kehi szerint az előirányzatok felhasználásáról szóló döntési jogkör és az ellenőrzési jogosultságok szabályozása nem volt megfelelő szintű, magas volt a pályázat nélkül kiosztható támogatási jogcímek száma.
A Széchenyi-terv pályázati rendszere lényegében közvetlen tőkejuttatással a magánszemélyek, magánvállalkozások vagyongyarapodását segítette úgy, hogy az állam az általa "befektetett" költségvetési forrásokkal még csak üzletrészt sem szerzett - állapítja meg a jelentés. A jelentés szerint a pályázatokról szóló döntések szubjektívvé váltak az értékelési szempontok, a felhasználható keretek meghatározásának és ismeretének hiánya miatt. A jelentésből kiemeli, hogy a GM-en belül nem volt a pályázati rendszernek egyértelmű felelőse, ezért a miniszter alatti szintek felelőssége nem volt egyértelmű. A bizottságok javaslatától eltérő miniszteri döntések indoklását nem dokumentálták, esetenként a tárcavezető döntése a főosztályok javaslatára épült. A Kehi szerint nem érvényesült kellően a követelményrendszer, az ellenőrzés és a monitorozás. A Kehi szerint további jelentős kockázati tényező, hogy az ellenőrzési rendszer és a működési feltételek nem a pályázati rendszer megindításával egy időben teremtődtek meg. Az ellenőrzések száma rendkívül kevés - állapítják meg a jelentésben. A jelentés szerint a rendszer pozitívumának tekinthető azonban, hogy egy szervezetbe kerültek a pályázatkezelés központi funkciói, elkülönültek a kiírás és a kezelés operatív feladatai.
A Kehi megállapítja: sérültek a tervhez rögzített egyes alapelvek. A hivatal szerint ugyanis nem következetesen jelentek meg a célokhoz rendelt eszközök. Emellett a terv meghirdetett program struktúrája eltér a ténylegesen működtetettől. A GM beszámolójában rendszeresen hat programról ad tájékoztatást, amelyből kettő nem szerepelt a meghirdetett program struktúrájában.
A jelentés szerint a nyitott tervezés és a nyitott terv alapelvének hangsúlyozása és gyakorlati értelmezések következménye, hogy nem állapítható meg egyértelműen, hogy mi és miért tartozik pontosan a Széchenyi-tervhez. A vizsgálatból kiderül, hogy nem átlátható a terv prioritás-rendszere. A Kehi szerint bár a célok kvalitatív jellegűek, terv programjai és alprogramjai és a pályázati kiírások esetlegesen tartalmazzák az elvárt eredményekre vonatkozó valamilyen teljesítmény értéket. Emiatt a programok és a pályázatok céljai nem vethetők össze egyértelműen, a jelentést készítők szerint.
(MTI, www.mti.hu) 2002. december 31., kedd, 11:27
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003-ban konkrét programokra 29 milliárd forintot fordít, ezen belül kiemelten támogatja majd az internet-elérés bővítését - nyilatkozta Kovács Kálmán.
Növelnék az internet-elterjedtséget
Szélessávú elérést kapnak a kutatók
Cél az is, hogy kiépítsék a Magyarország összes települését és közigazgatási intézményét elérő közhálót, fejlesszék a független kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi szélessávú kutatói hálózatot. A miniszter szerint a tartalomfejlesztés és az esélyegyenlőség javítása olyan informatikai feladatok, amelyeket csak tárcaközi együttműködések révén lehet megvalósítani. Ilyen fejlesztés például a Nemzeti Digitális Adattár és a Kárpát-medencei tudásbázis létrehozása; az intelligens kártyák bevezetése az egészségügyben; az egészségügy és a közlekedés egyes területeinek elektronizálása; illetve az agrárinformatikai és vízügyi informatikai fejlesztések megvalósítása.
Két lépcsőben módosul a hírközlési törvény
A vezetékes szolgáltatónak kell kiszámláznia az internetes telefondíjat
2003.01.02 csütörtök, 11:44 (forrás: MTI, www.mti.hu)
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter decemberben ismertette az információs társadalom érdekében megvalósítandó fejlesztések folyamatát, a társszervezetekkel összehangolt tervek, pályázatok szerepét. Az elmúlt évben hirdetett programokról elmondta: felkeltették az érintettek figyelmét és kezdeményezőkészségét. A tervezett 6,5 milliárdos keretösszeg háromszorosára, 20 milliárd forintra pályáztak a különféle szervezetek és magánszemélyek. Az eredmény kihirdetésére várhatóan január elején kerül sor, s a nyertesek februárban már hozzájuthatnak a szükséges eszközökhöz, szolgáltatásokhoz.
Az igények - ésszerű és lehetséges - kielégítésén túl szükség van az informatika iránt még kevéssé fogékony települési önkormányzatok és állampolgárok érdeklődésének felébresztésére. Nélkülözhetetlen ehhez az olyan információ- tartalmak intenzív fejlesztése, amelyek elősegítik a jobb tájékozódást, az egyszerűbb ügyintézést, a képzést, önképzést, művelődést. Széles körű, alapos információk szükségesek - többek közt - az Európai Unióhoz való sikeres csatlakozáshoz, a szomszédos országokban élő magyarokkal és a környező népekkel való kapcsolat erősítéséhez. Szükség van gazdag kulturális örökségünk értékeinek világméretű megismertetéséhez, elismertetéséhez is. Mindenek előtt a hazai fiatalok számára célszerű hasznosabbá, érdekesebbé, vonzóbbá tenni a digitális információtartalmakat.
Az IHM-nek szorosan együtt kell működni ehhez az érintett tárcákkal, a kormányzati és önkormányzati intézményekkel, a vállalatokkal és a civil szervezetekkel. Ágazati kormányközi koordinációs bizottság létesül a feladatok és megvalósításuk rendszeres felmérésére, az ágazati informatikai stratégiák irányelveinek kidolgozására. ma már nyilvánvaló: nem lehet statikus koncepciókat, terveket készíteni és évek múltán is azokhoz mérni a gyakorlatot. Rohamosan fejlődnek a technológiák, gyorsan változik a nemzetközi környezet, másként alakulhatnak társadalmunk különböző rétegeinek, csoportjainak igényei. Ennek megfelelően célszerű gördülő tervezést alkalmazni, s a változó követelményekhez mérni újra és újra az elért eredményeket, valamint a további terveket.
Legalább hat-nyolc évre előre kell tervezni a tudás alapú információs társadalom fejlesztését, s közben szükséges szerint korrigálni az elképzeléseket. Az informatika önfejlődésének megkönnyítésén túl ösztönözni kell kulcsterületek fejlesztését, az elmaradók felzárkóztatását. Az állam adókedvezményekkel, pályázatokkal, képzéssel, célzott területi fejlesztéssel, a társadalmi esélyek kiegyenlítésével, a különféle ágazatok új informatikai megoldásainak elősegítésével segítheti a gyorsabb, kiegyensúlyozottabb fejlődést.
A következő években számos fontos feladat kerül napirendre. Megoldandó az elektronikus ügyfélszolgálat és ügyintézés az államigazgatásban. Szélessávú hálózati kapcsolat épül az önkormányzatokkal, kórházakkal, iskolákkal, kulturális intézményekkel. Új informatikai megoldások teszik eredményesebbé és költséghatékonyabbá a gyógyítást, a szociális ellátást. Elektronikus eszközök segítik az igazságszolgáltatás ügymenetét, s ingyenes tanácsadással, internetes ismeretterjesztéssel fejlesztik lakosság jogi ismereteit. A hagyományos kultúra terjedését pedig a nemzeti és kisebbségi kulturális örökség digitalizálása, tematikus feldolgozása segíti elő az igényeknek és a feltételeknek megfelelő ütemben. Felgyorsul az elektronikus kereskedelem intézményrendszerének kiépítése, a szükséges jogi háttér megteremtése. Idén - 2003-ban - az elektronikus aláírás gyakorlati alkalmazása, jövőre pedig az elektronikus ügyintézés feltételrendszere kerül a fókuszba. A harmonikusabb közlekedés érdekében fokozatosan kiépül a városi és elővárosi tömegközlekedés, valamint a parkolás összehangolt elektronizált rendszere, s digitális térképek teszik lehetővé a magyarországi jármű-navigációt. Az oktatás, képzés, átképzés, továbbképzés rendszere szorosabb kapcsolatba kerül a reális munkaerő igényekkel, s a távoktatás eszközei fokozottabban szolgálják a korszerű ismeretek terjesztését, az esélyteremtést.
Egy későbbi előadásban elhangzott már egy újabb adat. E szerint idén - 2003-ban - 110 milliárd forintot fordít a kormány az informatikával összefüggő fejlesztésekre. Az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően, fokozatosan bővül például a szélessávú hálózat. Egyenletesebb fejlesztést ösztönöz a kormányzat az ország különböző területein. Az amúgy is sűrű, mérsékelten kihasznált hálózatok bővítése helyett inkább a "fehér foltok" felszámolását részesíti előnyben. Így is lesznek olyan területek, ahol egy ideig még a vezeték nélküli adatszórást és a hagyományos telefonos megoldásokat kombinálva továbbíthatják a digitális oktatási segédanyagokat az iskolákba. Az új adókedvezmények várhatóan átütő sikert hoznak és megduplázódik az otthon használt PC-k száma. Folytatódik a 2002-ben sikert aratott pályázatok rendszere, s a jogalkotással, szervezeti megoldásokkal is kedvezőbb feltételeket teremtenek az informatika fejlődéséhez, alkalmazásának terjedéséhez. A jogalkotásban a hírközlési verseny élénkítése és az elektronikus aláírás alkalmazásának megkönnyítése a legközelebbi feladat. Intézményi megoldások is várhatóak. Áttekintik az informatikával kapcsolatos intézményi feltételeket is. Ennek a folyamatnak részeként megerősítik a Hírközlési Felügyeletet, hogy elvégezhesse az informatikával kapcsolatos törvények, végrehajtási rendeletek alkalmazásának ellenőrzését is.
(VM.vargam@axelero.hu)
vissza