Magyar Tartalomipari Szövetség

Az eFestival a digitális kultúra versenye, idén harmadik alkalommal. Hat nevezési kategória várja a jelentkezőket: A magyar kulturális örökség digitális megőrzése * eLearning * Minden-napjaink informatikája * iDemokrácia * Elektronikus kereskedelem * Mobil multimédia.

Miért jó Önöknek, ha csatlakoznak ehhez a multimédia versenyhez?

• Mert élvezik azt a sajtónyilvánosságot, amely az eFestivalt kíséri.
• Mert bekerülhetnek az eFestival albumába, ha a zsűri a döntőbe jelöli az Önök pályázatát.
• Mert a szakma figyelme az Önök cégére és szolgáltatásaira irányul a Fesztivál ver-senyanyagának többhónapos értékelési folyamatában.
• Mert használhatják a Díjnyertes multimédia alkotás címet, amennyiben első, második vagy harmadik helyet érnek el.
• Mert ingyenesen részt vehetnek a World Summit Award nemzetközi multimédia verse-nyen (www.wsis-award.org), ha az eFestivalon helyezést érnek el és egyúttal szakmai segítséget kapnak a pályázáshoz.
• Mert megnyerhetik a Trans-Europe Kft. által felajánlott két nagy értékű szoftvercsomag egyikét, ha döntőbe jutnak.

eFestival 2003 - a verseny szabályai

1.A Fesztiválra nevezhet mindenki, aki rendelkezik a versenymű felhasználási jogával. A versenymű nyelve magyar, vagy ha többnyelvű, az egyik nyelv közülük magyar legyen. A versenyműnek 2001. január 1. és 2003. április 30. között publikált multimédia alkotásnak, vagy a nevezés időpontjában is működő, nyilvánosan hozzáférhető online szolgáltatásnak kell lennie.

2.A nevezési díj 10.000,- Ft. A nevezési díjat a Budapest Bankba kell befizetni átutalással, visszaigénylésére nincs lehetőség.
Számlaszám: 10103173 - 40415500 - 01000004
Jogosult megnevezése: Empire Kommunikációs Ügynökség
Közlemény: Nevezési díj
A nevezés a Magyar Tartalomipari Szövetség tagjainak ingyenes, ha a 2003. évi tagdíjat befizették.

3. A versenycsomag tartalmazza:
1. a CD-ROM-ot 12 db screen-shottal;
2. a versenymű szöveges bemutatását

• 5 mondatban,
• 1,5-2 oldalban;

4. A versenycsomagot legkésőbb 2003. április 30-án, 24.00 óráig kell postára adni, ajánlva. A küldemény megérkezéséről mindenki visszajelzést kap. Ha nem érkezik visszaigazolás, 2003. május 15-ig van lehetőség kifogás emelésére. A versenycsomagokat bizottság bontja 2003. május 6-án.
Postacím: Fesztiváliroda. 1255 Budapest, Pf. 30.

5. Ugyanaz a személy vagy szervezet több versenyművet is nevezhet a Fesztiválra, de kategóriánként legfeljebb egyet. Egynél több nevezés esetén valamennyi versenyművet külön csomagban kell eljuttatni a Fesztiválirodába, és valamennyi után meg kell fizetni a nevezési díjat.

6. A versenyművek értékelésére 5 tagú zsűri alakul. A zsűri az előzsűrizésben választja ki nevezési kategóriánként azt a hat-hat alkotást, amelyek versenyeznek az eFestival kategóriánkénti első három díjáért. Legalább tíz versenyműnek kell beérkeznie minden kategóriában ahhoz, hogy az előzsűrizés az adott a kategóriában megkezdődjön. A zsűri különdíjat oszt ki azok között a versenyművek között, amelyek a nyelvi igényesség szempontjából példamutatóak. A nyelvi különdíjra külön jelentkezni kell. Ez nem jelent többletköltséget.
A zsűri fenntartja magának a jogot arra, hogy összevonjon nevezési kategóriákat, ha nem érkezik be megfelelő számú versenymű. A zsűri fenntartja magának a jogot arra is, hogy bármely kategóriában korlátozza a kiadott díjak számát, amennyiben a beadott munkák színvonala ezt indokolja.

7. A versenyműveket bemutató CD-ROM demonstrációs anyagai a Fesztiváliroda tulajdonába kerülnek. A nevező a versenymű beterjesztésével engedélyezi, hogy a Fesztiváliroda a CD-ROM demonstrációs anyagait részben, vagy egészben illusztrációként bármikor felhasználhassa.

vissza

Online bevásárlóközpontot nyitott az Axelero Magyarország leglátogatottabb internetes portálján, az [origo]-n a hagyományos kereskedelemből jól ismert egységek mintájára. Az Axelero, valamint az elektronikus kereskedelemre és aukcióra szakosodott Axio Kft. közös virtuális komplexumában ugyanúgy zajlik a kereskedelem, mint a hagyományos központokban: a kereskedők saját
üzletet bérelhetnek, a látogatók pedig az interneten keresztül kényelmesen vásárolhatják meg a termékeket. A 2001-es mintegy 2 milliárd forintos online kiskereskedelem tavaly 3,5 milliárdra nőtt.

Az Axelero erre a 75 százalékos növekedésre építve már az idei évben jelentős forgalmat remél az online áruháztól. Ezzel a szolgáltatással az [origo] olyan független vásárlási centrumot kíván létrehozni a magyar interneten, ahol színvonalas formában koncentrálódik a legnagyobb kereslet és kínálat. Az új bevásárlóközpont az [origo] oldalain eddig működő Vásárteret váltja fel. A központban bármely cég, amely teljesíti a korrekt és hatékony e-kereskedelemre vonatkozó követelményeket, létrehozhatja saját
áruházát, majd egy egyszerű adminisztratív felület segítségével feltöltheti boltját áruval, és beállíthatja szolgáltatásait. A nyitáskor olyan világmárkák képviseltetik magukat a portál kereskedelmi felületén, mint a Kodak, a Tefal, a Moulinex, a Panasonic és a Mozart Kugel.

A fix áras és aukciós árucikkeket 21 termékkategóriából választhatják ki a vásárlók, a napi szükségletet kielégítő termékektől a tartós fogyasztási cikkekig. A felületen megtalálhatók lesznek az [origo] oldalairól már jól ismert utazási ajánlatok a Travelporttól, és az autók világában széles szolgáltatási spektrummal jelen lévő Vezess.hu kínálata is.
(forrás: Kreatív Online)
http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=8705
vissza

Új külsővel és folyamatosan bővülő szolgáltatásokkal várja látogatóit a prog.hu címen elérhető informatikai fejlesztői portál.
A portál az “Informatikáról szakszerűen” szlogen szerint az eddiginél bővebb információkat és szolgáltatásokat kínál a fejlesztők és a programozók számára. Az új Prog.hu használatát és a keresett információk megtalálását az egységes tematikus csoportosítás, valamit a szabadszavas kereső segíti.

A főoldalon megjelenő napi hírek mellett a látogatók a site cikkeihez, híreihez kapcsolódó, valamint általános informatikai témákat
vitathatnak meg a társalgó rovatban. A konkrét technikai problémák megbeszélésére a szerkesztők elindítottak egy másik fórumot is, Tudástár címmel.

A hírlevél-szolgáltatás, a linktár és a könyvtár rovatok mellett külön-külön rovatokba kerültek a különböző programozási nyelvekről
szóló hírek és a cikkek, amelyeket akár a felhasználók is írhatnak a portálra. Az oldalak fejlesztésein a Prog.hu dolgozott.
(Forrás: Kreatív Online) http://www.kreativ.hu
www.Prog.hu
[2003.04.02. 10:58]
vissza

Több, a napokban napvilágot látott felmérés is arra mutatott rá, hogy az online tartalmakért a felhasználók szerte a világon ódzkodnak fizetni. A RampRate és a Synovate amerikai felhasználók körében végzett felmérése szerint az internetez?k 68%-a nem szívesen ad pénzt a folyamatos audio- és videó-közvetítésekért, és mintegy 47,5%-uk vallja azt az elvet, hogy az internet legyen ingyenes. A hálózathasználók egyötöde úgy véli, "fáradságos és eltántorító" dolog, ha fizetni kell az online tartalmakért.
http://www.ittk.hu/infinit/2003/0417/indexst.html

E-kormányzat és adatkezelés: bizalmatlan amerikaiak
Az amerikai felhasználók e-kormányzat iránti attitűdjét vizsgáló legújabb - a kormány (egészen pontosan az e-kormányzat fejlesztését már hosszú ideje támogató Council for Excellence in Government) megbízásából a Hart/Teeter Research és az Accenture által elvégzett - kutatás egyik leglényegesebb eredménye, hogy az állampolgárok számára igen fontos szempont a privacy és a biztonság.

A tanulmány szerint a megkérdezettek 49 százaléka jogosnak érzi, hogy a kormányzat kutakodik a rendelkezésére álló adatbázisokban, bízva abban, hogy az ott fellelhető információ segíthet a terrorelhárításban. Nem így vélekedik ugyanakkor az állampolgárok 42 százaléka, akik szerint a privacy védelme kell, hogy legyen az első számú prioritás.

Az amerikaiak 52 százaléka úgy látja, hogy az e-kormányzati beruházások növelhetik az ország biztonságát, mivel a rendszer sokat segítene az ügynökségeknek és a rendőrségnek; egyfelől azzal, hogy gyorsabb információcserére adna lehetőséget köztük, másfelől pedig segítené a koordinációt a rendkívüli esetek, vészhelyzetek során. A megkérdezettek 36 százaléka azonban úgy vélekedik, hogy a rendszer inkább veszélyezteti az állam biztonságát, például azért, mert az internet technológiája - egyelőre - korántsem sebezhetetlen.

A kutatási jelentésből kiderül az is, hogy a megkérdezettek 68 százalékának van internet-hozzáférése az otthonában, iskolájában vagy a munkahelyén. Tízből hét megkérdezett naponta legalább egyszer felmegy a világhálóra. Az amerikaiak 50 százaléka, az internetet rendszeresen használó amerikaiak 75 százaléka vett igénybe már (lokális, állami vagy szövetségi) kormányzati webhelyet információgyűjtés vagy tranzakció végrehajtása céljából.

A felhasználók 70 százaléka már kiszolgáltatta személyes adatait valamely kereskedelmi szájton, egy termék megvásárlása vagy egy szolgáltatás igénybevétele céljából; a kormányzati oldalakon ez az arány mindössze 29 százalék. A kormányzati szájtokat általában információhoz való hozzájutás érdekében keresik fel az amerikaiak (pl. hogy megtudják egy-egy hivatal címét), ám érdeklődéssel fordulnak az online szolgáltatások (így pl. a vezetői engedély meghosszabbítása) felé is.

A tanulmány az e-kormányzat jövőjével kapcsolatban optimista véleményeket fogalmaz meg, az e-szavazással kapcsolatban azonban korántsem ilyen derülátó. "Az állampolgárok még nem készültek fel az online szavazásra" - állapítja meg a jelentés, és ezt többek között az az adat is alátámasztja, amely szerint a megkérdezettek 54 százaléka kifejezetten elutasító az online szavazással kapcsolatosan.

Hasonlóképp negatívan áll a közvélemény a személyi adatokat digitális formában tároló személyazonosító kártyák bevezetésének kérdéséhez.

Annak ellenére, hogy a kutatás eredményei szerint az amerikaiak gyakran fordulnak a kormányzati webhelyekhez, a jelentésből az is kiderül, hogy - 2001-hez hasonlóan - mindössze 8 százalék mozog otthonosan az online kormányzati szolgáltatások világában. A tanulmány szerint azonban ez az adat félrevezető is lehet, hiszen előfordulhat, hogy valaki könnyedén eligazodik egy online kormányzati szolgáltatás használata során, miközben nincs is tudatában annak, hogy éppen - a tágabb értelemben vett - e-kormányzat szolgáltatását veszi igénybe.
Forrás: http://www.washingtonpost.com/

További cikkek az e-kormányzat és e-demokrácia tárgykörében - ajánló
Hírek angol nyelven:

Online fórumot indít a Fehér Ház
http://www.kablenet.com/kd.nsf/Frontpage/EEAE22CD454B5C2780256D0A003612D0?OpenDocument

Elektronikus személyazonosító kártya 11 belga városban
http://www.europemedia.net/shownews.asp?ArticleID=15886

Az e-közbeszerzés szabványain dolgoznak az Egyesült Királyságban http://www.kablenet.com/kd.nsf/Frontpage/D024931466C06FE080256D0A003B8F33?OpenDocument

2005-ben e-kormányzati konzultációs központ nyílik Japánban
http://www.yomiuri.co.jp/newse/20030413wo01.htm

Hírek magyar nyelven:
Politikai csatározások digitálisan
http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=36291
Az uniósnál szigorúbb feltételek az elektronikus adóbevallásnál
http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=36213
Az internetes média betartotta a kampánycsendet
http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=36202

Hétfőn a legnagyobb, vasárnap a leggyérebb az internet forgalma
A OneStat.com adatai alapján az internet forgalmának világméretekben a legnagyobb része a hétfőhöz köthető (15,31%). A hét első napja e tekintetben valamennyi többi napot megelőzi. Ugyanakkor a cég beszámolója szerint az internet forgalma szombaton (13,08%) és vasárnap (12,55%) a legkisebb mértékű.

A OneStat.com beszámolójából kiderül, hogy a 2003 februárját és márciusát jellemző forgalmi adatok alapján a világ online forgalmának 15,31 százaléka hétfőn zajlik, majd keddre kis mértékben, 15,23 százalékra csökken, végül vasárnapra éri el a legalacsonyabb, 12,55 százalékos értéket. (A OneStat.com adatai egybecsengenek a WebsiteStory tavalyi eredményeivel, amelyekről az Infinitben szintén hírt adtunk. Ld. kapcsolódó cikkünket - a szerk.)

A világ internetes forgalmának megoszlása a hét egyes napjain (2003. február-március)
hétfő: 15,31%
kedd: 15,23%
szerda: 14,62%
csütörtök: 14,73%
péntek: 14,48%
szombat: 13,08%
vasárnap: 12,55%
(Forrás: OneStat.com, 2003. április)

A OneStat felmérésének eredményei a cég 2003 február-márciusi vizsgálatának átlagolt forgalmi adatait tükrözik a OneStat
szolgáltatásait igénybe vevő szájtok figyelembevételével.

Egy másik, a DoubleClick által végzett kutatás megállapításai szerint 2002 negyedik negyedévében a világ online hirdetőinek mindössze 1%-a használt a napszakra jellemző tényezőket is tekintetbe vevő hirdetési módszereket. Ugyanakkor a OneStat felmérésének eredményei alapján az is indokoltnak tűnik, hogy az online hirdetési kampányok szervezői ne csak a napszakokhoz, hanem a hét egyes napjaihoz is igazítsák hirdetéseik megjelentetését.

Szegmentálási szempontok az online hirdetések körében
Kulcsszó, tartalom: 81%
Földrajzi elhelyezkedés: 12%
Rendszerjellemzők (operációs rendszer, domén, internetszolgáltató): 3%
Kereső típusa: 3%
Napszak: 1%
(Forrás: DoubleClick, 2003. január - Az eredmények 630 milliárd, a
DoubleClick ügyfelei által generált hirdetésen alapulnak.)
Forrás: http://www.emarketer.com/

Kapcsolódó cikk:
A legnépszerűbb nap a neten (Infinit, 159. szám, 2002. június 6.)
http://www.ittk.hu/infinit/2002/0606/index3.html

Személyre szabható termékkonfigurációk - a túl sok opció is hátrány
Janis Crow, a Kansasi Állami Egyetem oktatója a fogyasztók online vásárláskor tanúsított magatartásának vizsgálatakor azt az érdekes megfigyelést tette, miszerint annak ellenére, hogy a vásárlók elméletileg mindig bőséges választási lehetőséget igényelnek a termékek kiválasztásakor, ha arra kerül a sor, hogy éljenek is a felkínált lehetőségekkel, rendre feladják az opciók gazdagsága által nyújtott szabadságukat, és sok esetben a kiskereskedők által megadott alapértelmezett alternatívákat részesítik előnyben.

"Egészen meghökkentő az a nyilvánvaló paradoxon, amellyel a felmérés során találtuk szemben magunkat. Beleestünk annak az elképzelésnek a csapdájába, hogy az emberek nem az alapértelmezésekre fognak hagyatkozni" - mutatott rá Crow.

"A felmérés eredményei annak paradox jellegével együtt is rámutatnak arra az általános tendenciára, amely a kiskeresked?kkel a hálózati csatorna útján interakcióba lépő fogyasztókra jellemző" - emelte ki Mark Peacock, a Deloitte Consulting munkatársa. A tanácsadó szerint a fogyasztók mintegy 80%-ának igényei kiszolgálhatók az alapértelmezett termék- illetve szolgáltatáskonfigurációk révén, és mindössze 20%-uk veszi igénybe a személyre szabott kínálat biztosította extra opciókat.

Peacock azt javasolja ügyfelei számára, hogy alaposan átgondolt, és az értékesítéseket illetően ne túlságosan optimista alapértelmezett csomagokat állítsanak össze, ezenfelül pedig gondoskodjanak az egyéni igényekre szabható beállításokról a fogyasztók azon 20%-a kedvéért, akik igényt tartanak a plusz opciókra. A túl sok személyre szabható opció megadása a szakember szerint negatív hatást fejthet ki a vásárlói lojalitásra.

Vizsgálatakor Crow arra kérte a résztvevőket, hogy keressenek fel egy adott webhelyet, majd válasszanak az ott kínált különféle termékek (pizza, lábbeli, digitális személyi asszisztens) személyre szabható beállításai közül. A résztvevőknek módjában állt saját egyéni összeállításuk kiválasztása is, de természetesen a szájt alapértelmezett ajánlatai közül is választhattak. A prekoncepciók alapján hozott döntések elkerülése végett a termékek mindegyike márka- és ársemleges volt.

A vizsgálati alanyok az esetek döntő többségében az alapértelmezetten megadott konfigurációkból választottak, holott számtalan egyéb opció is a rendelkezésükre állt. Crow arra a megállapításra jutott, miszerint bár a fogyasztók szeretik, ha több választási lehetőségük adódik a termékek különféle jellemzői kapcsán, nehézséget okoz számukra a termékek ilyen módon történő személyre szabhatósága.

A felmérés eredményei meglepő módon azt az előfeltevést is cáfolták, amely szerint a számítógép- és internethasználat terén jártasabb felhasználók könnyebben boldogulnak majd a konfigurációbőséggel. A tapasztaltak azonban azt mutatják, az, hogy a vásárlók az alapértelmezett termékkonfigurációkat választják-e vagy sem, nem hozható összefüggésbe az internetezésben való jártasságukkal illetve járatlanságukkal.

A személyre szabás folyamata azonban még azok számára sem okozott akkora gondot, akik előzetesen erre számítottak. A vizsgálat résztvevőinek értékelése szerint a termékek jellemzőinek egyéni igények alapján történő kiválasztása a megadott 100-as nehézségi skálán meglehetősen alacsony, 17-es fokozatot ért el.
Forrás: http://www.crmdaily.com/

A "Mobil rovat" cikke: Mobil fiatalok 2003
(Wireless World Forum) A fejlett piacok fiataljai (5-24 éves korosztály) a rendelkezésükre álló pénzösszeg 9-13,5%-át költik mobilkommunikációval kapcsolatos termékekre. Bár minden nagyobb vállalat stratégiája kiemelt fontosságot tulajdonít ennek a demográfiai szegmensnek, még sincsenek tisztában azzal, hogy kikből is tevődik össze ez a korcsoport, és miért így költik a pénzüket. A piacok éretté válásával a vállalatok fő fegyvere termékeik megkülönböztetése és márkaneveik kialakítása lehet az
egymással folytatott versenyben. Ehhez azonban ismerniük kell vevőiket és a vásárlásaik mögött álló motivációikat. (Az írás előzetes az INFINIT Mobil hírlevél április végén megjelenő következő számából)
http://www.ittk.hu/infinit/mobil/indexnext.html

Mobil információs társadalom, mobilkommunikáció, mobiltechnológia
A Westel Mobil Távközlési Rt. és az MTA Filozófiai Kutatóintézetének közös kutatási programja ("A XXI. század kommunikációja") felkérésére havi rendszerességgel készülő INFINIT Mobil Hírlevél az alábbi internetcímen olvasható:
http://www.ittk.hu/infinit/mobil

Hírlevél:
A Soros Alapítvány támogatásával kéthetente megjelenő INFINIT Privacy
Hírlevél a következő címen érhető el:
http://www.ittk.hu/infinit/privacy/

Az INFINIT a weben közvetlenül a http://www.infinit.hu/ doménen is hozzáférhető.

Megjegyzéseit, észrevételeit, javaslatait közvetlenül a szerkesztő email-címére - eckert.balint@ittk.hu - várjuk. A hírlevélre fel-, ill.
arról leiratkozhat az infinit.regisztracio@ittk.hu címen.
Infinithirlevel mailing list
Infinithirlevel@ittk.hu
http://www.ittk.hu/mailman/listinfo/infinithirlevel
vissza

A Debreceni Egyetem (Lifelong Learning Központja) kihelyezett felnőttoktatási szakértő képzést indít Budapesten az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban a 2003/04-es tanévben.
Tandíj: 80.000 Ft/félév
Jelentkezési határidő: május 31.
Jelentkezés feltétele: főiskolai vagy egyetemi diploma
A képzés újabb diploma megszerzésére irányul, de a besorolás szintjén nem változtat. A diplomához nyelvvizsga nem
szükséges!
Oktatás helyszíne: Angyalföldi József Attila Művelődési Központ 1131 Budapest, József Attila tér 4.
Információ: Labáth Sándor, lajbi@ajamk.hu vagy Nagy Adrienn nagyadrienn@ajamk.hu
Telefon: 06-1/452-4290 Fax: 06-1/349-8151
Jelentkezés címe: lajbi@ajamk.hu, nagyadrienn@ajamk.hu
vissza

A világgazdaságban az utóbbi évtizedekben végbement változások sajátos hozadéka, hogy több területen is fontos marketing eszközzé tették a jó útikönyveket. Az egés-zség-iparágak, és azon belül is a rekreációs célú utazások jelentik az egyik terület, ahol ez igen markánsan megmutatkozik.
A társadalomban és a gazdaságban végbement több változás is oda vezetett, hogy a szabadidő, ill. a munkából való szabadság eltöltésének ez a módja erősen felértékelődött, nőttek a reá vonatkozó igények, és a fizetőképes kereslet. Az ilyen utazások jelentős részben kívülről generált szükségleteket elégítenek ki. Mindenekelőtt, az embereket a jórészt a kínálati oldal képviselői tanítják meg arra, hogy szükségük van ilyen szolgáltatásokra, ők keltik fel bennük az igényt ezekre, és igyekeznek azt folyamatosan fejleszteni - nyilvánvalóan azért, hogy ezzel piacot te-remtsenek az árucikkeiknek. Ilyen hatású a piaci szereplők számos csoportjának a marketing tevékenysége - közülük említhetjük mindenekelőtt a szálloda ipart, az uta-zási cégeket, a vendéglátóhelyek működtetőit, úgyszintén azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak az előállítóit és forgalmazóit, amelyeknek felvevő piacát jelentősebb hányadban az oda látogató turisták alkotják, továbbá - és nem utolsó sor-ban - a mindezek értékesítési tevékenységét előmozdító marketing cégeket. Jól szer-vezett vidékeken ilyen hatása van az idegenforgalom előmozdítását szolgáló állami és közösségi intézmények tevékenységének is.
A rekreációs utazások iránti igények létrehozásában megjelenik egy igen hathatós önerősítő folyamat (pozitív visszacsatolás) is. A megnyilvánult igények növekedésé-vel mindinkább érdemesnek mutatkozik a különböző piaci szereplők számára, hogy befektessenek e szolgáltatások körének bővítésébe, volumenének növelésébe, minőségének növelésébe, ill. diverzifikálásába, tehát a kínálat növelésébe. Ugyancsak erre ösztönzi őket, ha a fejlődési trendek, ill. a piacelemzés alapján úgy látják, hogy ésszerű ráfordítással, kellő piacmegdolgozással jelentősen tovább tudják növelni a ke-resletet. Az ennek köszönhetően megjelenő szélesebb, diverzifikáltabb, intenzívebb kínálat pedig már eleve nagyobb vonzerőt gyakorol a tényleges és úgyszintén a poten-ciális fogyasztókra, amit természetesen tovább erősít, hogy a nagyobb kapacitások ki-használtságának biztosítására irányuló törekvések újabb erőteljes marketing munká-ban jelennek meg a piacon.
Kívülről éleszti, erősíti a rekreációs utazások iránti igényt a mind erőteljesebb és a társadalmak mind szélesebb részét elöntő információáramlás is. Akinek talán amúgy eszébe sem jutott volna, hogy ilyesfajta felüdülésre vágyik, azt is információk tömege tanítja erre, a direkt reklámoktól az útifilmekig, és úgyszintén az üdülési kalandokra épülő szórakoztató filmekig és TV sorozatokig. Hasonló hatással jár az is, hogy a te-levíziós valamint a filmes szórakoztatóipar gyakorta mutat be olyan életmód modelle-ket, amelyek vonzó és értékes pihenési és élményszerzési módként ábrázolják az uta-zást. Mindezek mellett, szintúgy jelentős keresletnövelő tényező e téren, hogy a gaz-daságilag fejlettebb társadalmakban az alsó középosztálytól felfelé mindinkább presztizs fogyasztássá válik az utazás, különösen az éppen divatos helyekre.
A kereslet bővülésében fontos tényező, hogy a fejlett országokban a fogyasztók egyre növekvő hányada jut el az életszínvonalnak arra a szintjére, ahol már fizetőképes ke-resletként jelennek meg az idegenforgalmi szolgáltatások piacán. Hasonló változások mennek végbe a hajdani “szovjet blokk” országaiban, ahol korábbi kiutazási korláto-zások feloldása önmagában is nagy impulzust adott a külföldi utazások iránti igények növekedésének, valamint az ún. felzárkózó országok élvonalában is. Ezeknél - mind a volument, mind az úticélok változatosságát illetően - további önerősítő folyamat is megjelenik. Ez abban áll, hogy az emberek jelentős része a saját tapasztalatai alapján valóban megszereti a rekreációs utazást, és a továbbiakban már igényli azt, részben úgy, hogy visszatérjen oda, ahol jól érezte magát, részben hogy újabb helyeket ismer-jen meg abban a reményben, hogy ott újabb kellemes élményeket szerezhet.
A kínálat erőteljes bővülésére, és kínálati verseny erősödésére vezet ugyanakkor, hogy a világgazdaság termelési szerkezetének változása megszüntette a hagyományos iparágak nagy hányadának létalapját - a termékeik iránti keresletet - és ezzel rákényszerítette az országokat, hogy azokat új, exportképes ágazatokkal cseréljék le. Ez a folyamat az országok igen jelentős hányadában nagymértékben felértékelte az idegenforgalomból származó bevételek szerepét a gazdaság jövedelemtermelő- és eltartóképességében.
Az idegenforgalmi szolgáltatások vásárlásánál a vevő számára kiemelkedően nagy jelentősége van az árura vonatkozó információknak, hiszen ha ismeretlen helyre me-gyünk, akkor csak ezek alapján tudjuk megítélni, hogy az mennyire felel majd meg az elvárásainknak. Az ördög, a kellemetlenségek, csalódások forrása pedig itt méginkább a részletekben búvik meg. Ez teszi a jó útikönyvet fontos marketing eszközzé, amely egyesíti magában a jó áruismertető, valamint a részletes és megbízható piackutatási jelentés szolgáltatásait. Áruismertető, hiszen ésszerűen részletes képet ad a kérdéses tájegységről, földrajzi helyről. Bemutatja annak meghatározó vonásait, társadalmát, kultúráját, történelmi gyökereit és azok fennmaradt emlékeit, a települések épített környezetét, a hely természeti és földrajzi jellemzőit, az ott élők életmódját, a néprajzi sajátosságokat, tehát vonzerejének különböző forrásait, összetevőit. Mindezzel lénye-gi információval szolgál arra vonatkozóan, hogy mit kapunk e helytől, vagy helyszí-nek e választékától. Ezzel sokat ad ahhoz is, hogy megértsük a világot, ahová elláto-gatunk, és meg is érezzük annak a lelkét, szellemét, tehát hozzásegít ahhoz, hogy az utazás révén magasabb minőségű élményhez jussunk. Emellett a jó útikönyv, mint kiegészítő, vagy éppen fő információ forrás, természetesen már annak a vásárlási döntésnek a kialakításában is jelentős szerepet játszhat, hogy az utazási lehetőségeink közül melyiket válasszuk.
Legalább ennyire fontos, és sokkal inkább kényes az általa szolgáltatott információk minőségére az útikönyv piackutatási jelentés funkciója. A piackutatásnak itt minél több információval kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy mit nyújtanak az oda láto-gatónak egyrészt maguk a szóbanforgó helyszínek, másrészt az ott működő szolgál-tatók. Ebben az értelemben - a dolog természetéből következően - kínálkozó szolgál-tatásnak tekintendő mindaz az élmény, amelyet a hellyel való ismerkedés nyújt. Szintúgy minél több információval kell szolgálnia arról, hogyan juthat hozzá az oda-látogató ezekhez a szolgáltatásokhoz. Igen fontosak a tájékozódni kívánó számára eb-ben a technikai részletekre vonatkozó információk is, mint pl az útvonal leírások, an-nak ismertetése, hogy milyen idegenforgalmi tájékoztatási rendszerre számíthat a helyszínen, milyen rendszerek segítik ott szálláshely foglalásban, hogyan tud kommu-nikálni a lakossággal, stb.
A túrizmus nagy hányadát utazási irodák bonyolítják le, és ezek elvben ellátják a fo-gyasztókat a helyszín, a szolgáltatások kiválasztásához szükséges információkkal. A részleteket illetően azonban ez inkább csak a felsőbb árkategóriákban működik a kielégítőt többé-kevésbé közelítő eredménnyel. Márpedig a kellemetlenségek, ame-lyeket a téves vagy hiányos információ okozhat az utazónak, nagyon sokat elvehetnek a drágán vett, és nem ritkán megismételhetetlen utazás értékéből - meghatározó rész-letté válhatnak, mint csótány a habostorta tetején. Ellenük azzal védekezhetünk, hogy igyekszünk felkutatni a szükséges információkat – erre is szolgálnak a jó útikönyvek.
A jó útikönyv iskolapéldája a Panemex és a Grafo által az Útitárs sorozatukban meg-jelentett könyv a görög szigetekről. Ez valóban úgy tájékoztat, ahogyan az ésszerűen magas igényekkel elvárható egy 400 oldalas kötet terjedelmi keretei között. Stílusa higgadt és korrekt. Nem az az amúgy népszerű fajta, amelyik olvasmányként igyek-szik szolgálni, és ezért barátságosan fecsegve beszél a tájról, az emberekről, apró, szí-nes életképeket vonultat fel, s így csak kevesebb teret tud szentelni a konkrét informá-ciók nyújtására. Ez nem cseveg, stílusa ilyen értelemben akár szikárnak is mondható, viszont a látni- és tudnivalók alapos bemutatására összpontosít, az ismeretek élvezetes gazdagságát kínálja, részletes és sokrétű tájékoztatással, gyakorta szó szerint is útmu-tatással szolgál ehhez az igencsak összetett és sokszínű szigetvilághoz. Ehhez alkal-mazkodik az előadásmódja: valójában az egész mű egy nagy mozaik, amely a szűkszavú, de tartalmas ismertetések, tömör szócikkek, képek, rajzok tarka tömegéből épül fel. A hatalmas mennyiségű szóbeli és képi információt, leírásokat, fényképeket, rajzokat, művészeti alkotások reprodukcióit, amelyeket elébünk tár, csak ily módon lehet egyetlen kötetben összefogni. Rendkívül sűrű, ezért alkotóinak művészetét és mesterségbeli tudását dicséri, hogy az elejétől a végéig élvezetes, olvasmányos és so-ha nem fárasztó.
Dr Osman Péter
email: osman.peter@pszaf.hu
vissza

A 20. században, és különösen annak második felében végbement fejlődés hatására hatalmas mértékben felértékelődött a gazdasági tevékenységekben hasznosítható tu-dás, a szellemi vagyon. (Tény ugyanakkor, hogy a gazdasági tevékenységben haszno-sítható tudás már az iparosodás kezdete óta a fontos termelőeszközök közé, az iparo-sok vagyonának féltett és óvott elemei közé tartozott. Kiváló példa erre, ahogyan a céhek őrizték a mesterfogásaik titkait.) A technológiai fejlődés előtérbe kerülésével, a technológia-intenzív árucikkek és az azokat előállító ágazatok felértékelődésével az értékközpontú vállalatirányítás egyik alapvető kérdése lett a szellemi vagyonba történő befektetés. Napjainkban zajlik, mind erőteljesebben, az átmenet a tudás alapú gazdaságba, amelyben a cégek jövedelemszerző képességét az eddigieknél is sokkal nagyobb, és növekvő mértékben a tevékenységükben hasznosított legkorszerűbb tudás elemek, innovációs fejlesztési eredmények határozzák meg. A cégek vagyonában a szellemi vagyon gazdasági súlya a tőkejavakéval vált egyenlővé, bizonyos területeken azokénál is nagyobbá. A cégek szellemi vagyonának menedzselése, értékének kitelje-sítése és a vele való gazdálkodás mára már fontosságában gyakorta még a vállalati pénzügyek menedzselését is felülmúlja.
A szellemi vagyon elemei közé elsősorban az alábbiak tartoznak:

• A gazdálkodás körében valamely cél eléréséhez, valamely feladat teljesítéséhez előnyösen felhasználható sajátos ismeretanyag: tudásnak, információnak, tapasztala-toknak célorientáltan összeállított sajátos elemei, ill. ezek rendszere. Ez gyakorta olyan új elemekre épül, amelyek mások számára még nem váltak ismertté. Alkothatja azonban a gerincét önmagukban ismeretes elemeknek valamely cél elérése érdekében sajátosan összeválogatott és rendszerbe foglalt kombinációja is, ahol a részek összege jelentős előnyöket kínáló új megoldást ad, amelynek ismerete és főként használata még nem terjedt el.
• Meghatározott feladat vagy feladat-csoport előnyös megvalósítását lehetővé tevő sajátos új megoldás vagy megoldás-rendszer (pl. találmány);
• Sajátos, a gazdálkodásban előnyösen felhasználható tevékenység- és üzemszerve-zési és vezetési megoldások és konstrukciók;
• Sajátos, a gazdálkodásban előnyösen felhasználható piacszervezési megoldások és konstrukciók;
• Eredeti szoftver;mindezek akkor, ha még nem váltak szélesebb körben ismertté, s még kevésbé szabadon hozzáférhetővé.
• A piacon ismertté vált, előnyös megítélést felidéző és ezzel keresettséget, kedvező kelendőséget biztosító árujelzők. Ilyen a védjegy, az un. márkanév, a kereskedelmi név.
• Eredeti zenei, irodalmi alkotások, műsor felépítések; filmek.

A tartalomból:

Varga Csaba: IGEN Európára
Európa jelene az információs társadalom. Ha vezető politikusaink nem is ismételgetik ezt a szlogent, Európa a lisszaboni csúcsértekezlet óta központi feladatának az információs társadalom kontinentális létrehozását tartja. Európa jövője a tudástársadalom. Ha a vezető napilapok nem is erről írnak, Európa most a legfontosabb céljának azt tartja, hogy a jövő évtized elejére felépüljön az európai tudástársadalom. Ezért 2004-ben Magyarország nem egyszerűen Európához csatlakozhat, hanem az európai információs társadalomnak lesz tagja. Ha Magyarország 2004-ben nem integrálódik az Európai Unióba, nem pusztán a kontinentális politikai szervezetből marad ki, hanem egy évtized alatt nem éri utol Európát a tudástársadalom teremtésében.

Kiss Endre: Tudatlanságtársadalom – avagy miért nehéz meghatározni a tudást
A tudásalapú társadalom valóságos megteremtésének előestéjén nemzetközi méretekben is váratlanul szenvedélyes vita alakult ki arról, hogy valójában mi a tudás, meghatározó-e az információval való sokszoros szembeállítás.

Náray-Szabó Gábor: Evolúció és fenntarthatóság
Cikkünkben arra keressük a választ, hogy fenntartható-e a technológia, a gazdaság, mindenek előtt a fogyasztás jelenlegi szédületes fejlődése, valóban diadalmenet lesz-e a XXI. század, vagy változtatni, változni kell, fel kell adni nélkülözhetetlennek hitt szokásainkat, korlátozni kell az egyelőre bőségesen rendelkezésünkre álló anyagi javak fogyasztását.

Szarvák Tibor – Szoboszlai Zsolt: Humán erőforrások egy alföldi megyeszékhelyen
Az intelligens városok kutatása során olyan szolnoki prominens személyekkel készítettünk interjúkat 2002-ben, akik valamilyen szerepet, feladatot vállalhatnak a jövőben elkészülő információs társadalom stratégiában. A tanulmányban ezen felmérésnek a tapasztalatait összegezzük.

Fókuszban: egyház az információs korban
Varga Nándor: Vallási tartalmak a mában
Vallása és istenei mindenkinek vannak a jungi mélylélektan és a transzperszonális pszichológia megállapításai szerint. Sőt már a Biblia is ezt az álláspontot képviseli. Igaz, hogy egyeseknek a „hasuk az ő istenük” vagy egyéb szervük, vagy a pénztárcájuk, a Mammon. Amióta az emberről tudunk, a vallás valamilyen formája mindig létezett. A modern, természettudományosan művelt embernek a vallása a tudomány, és önmagát isteníti…

Varga Csaba: Református stratégia
Ennek a stratégiának nem feladata, hogy az európai kereszténység vagy protestantizmus általános helyzetét sokoldalúan, alaposan feltárja, ugyanakkor a magyar és a nem magyarországi reformátusság és a Magyarországi Református Egyház helyzete sem értelmezhető egy általános keresztény körkép nélkül. Ezért ebben a rövid helyzetképben azokra a lényeges kérdéskörökre koncentrálunk, amelyek tárgyalása elemien fontosnak látszik a hazai keresztény és keresztyén stratégia szempontjából.

Bogdányi Gábor: Az európai és amerikai keresztyén egyházak
Kezdetekben a modern információs technika egyházi célokra történő alkalmazása ugyanúgy ismeretlen kihívás volt Nyugat-Európában, mint hazánkban is. Az első lépések általában nem a hivatalos egyház törekvéseiként születtek, hanem lelkes szakemberek alulról induló kezdeményezéseként. Ezekből azonban napjainkra kialakult az egyházak hivatalos internetes szolgálata, a megfelelő infrastrukturális és személyi keretek között. Számos kísérleti (pilot) projekt után immár a stratégiai tervezés időszakában járnak az egyházak és civil szervezetek: hosszú távú programok kidolgozására törekszenek.

Héjjas István: Kauzalitás és teleológia
A kauzalitás azt jelenti, hogy a világban okok és következmények szigorú láncolata érvényesül oly módon, hogy az ok megelőzi a következményt. Ezért a múlt és a jelen ismerete alapján a jövő – legalábbis bizonyos hibahatáron belül – elvileg megjósolható. A teleológia azt jelenti, hogy a világ jelenségeinek célja van, vagyis, hogy a dolgok úgy alakulnak, hogy azzal egyre közeledjenek egy előre meghatározott végső célhoz.

Darvas Béla: Megszámlálható-e az ismeretlen? – Papp László portréja (II. rész)
Papp László 280 tudományos publikációja szerzője, a Catalogue of Palaearctic Diptera sorozat szerkesztője, a palaearktikus dipterológiai kézikönyvsorozat főszerkesztője. A róla készült portrét folytatjuk most.

Tájékoztatásul: a TMT 2003. 3. számának tartalma

Tószegi Zsuzsanna - KORA András: Az irodalmi Nobel-díj hatása a Neumann János Digitális Könyvtár életére

Eszenyiné Borbély Mária: A Magyarországon alkalmazott könyvtári szoftverek értékelése a többtényezős döntéshozatal módszerével

Erdeiné Törőcsik Katalin - Kührner Éva: A kórházi könyvtárak múltja, jelene ... jövője?

A „Linking Up” egy bilaterális (norvég-magyar) alapon működő mobilitási program, mely diákok, hallgatók, fiatal dolgozók, oktatók és szakképzési tanácsadók számára biztosít lehetőséget külföldi gyakorlat illetve tanulmányút lebonyolítására.
A kezdeményezésben szakképző intézmények, képzőközpontok, vállalatok, felsőoktatási intézmények és egyéb, szakképzésben érintett intézmények vehetnek részt.

A norvég és magyar intézményi kapcsolatok kialakításának megkönnyítésére a Leonardo Nemzeti Iroda az Oktatási Minisztérium támogatásával partnerkereső szemináriumot rendez a kezdeményezésben érdekelt norvég és magyar intézmények számára.
 

A szeminárium időpontja:	2003. április 28.-29.
A szeminárium helyszíne:	Corinthia Grand Hotel Royal, 1073 Budapest, Erzsébet krt. 43-49.
A szeminárium munkanyelve:	angol
	A szemináriumon való részvétel a magyar jelentkezők számára ingyenes.
A jelentkezési határidő	2003. április 1. volt

A partnerkereső szeminárium programja (Word formátumban)
Információk a Linking Up programról
vissza

Az IDG Magyarországi Lapkiadó Kft. olvasói, a lapok partnerei, hirdetői egyre sürgetőbben igénylik az EU–csatlakozásról szóló több, részletesebb, érthetőbb, gyakorlatibb információt. A kínálat és a lehetőségek, pályázatok, a felmerülő kérdések és igények olyan sokrétűek és szerteágazóak, hogy ezeket egyszerű újságcikkekben kielégíteni lehetetlen. A Kiadó ezért határozta el, hogy a nyomtatott publikációk mellett személyes szakmai találkozón, közvetlen interakcióval hozza össze az érdekelt feleket.
A Kiadó 2003-ban – reflektálva a 2004-es európai uniós csatlakozásra – konferenciát szervez:

RÉSZVÉTELI DÍJ: 24 000 Ft + 25% ÁFA  ( 30 000 Ft )

Név
Intézmény
E-mail
Cím
Fax
Telefon
Számlázási cím
Egyéb

Bankszámlaszám: MKB Rt. 10300002-20328016-00003285
(A megjegyzés rovatban kérjük feltüntetni: „EU-konferencia”)

Lemondási határidő: 2003. május 5-ig. (Ezen időpont után érkező lemondások esetén a részvételi díj visszafizetése a szervezőségnek nem áll módjában.)

Piacgazdaság Alapítvány

1117 Budapest Dombóvári út 17-19. Tel.: (36 1) 204-2951 (36 1) 204-2970 Fax: (36 1) 204-2953

Tisztelt Ügyvezető Igazgató!

A Piacgazdaság Alapítvány és alapítója az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. - a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Regionális Fejlesztési Programjának keretében – Új vállalati lehetőségek az informatikában – Elektronikus kereskedelem, pályázati lehetőségek címen képzést szervez a régióban működő vállalkozások számára. A képzés célja a résztvevők informatikával kapcsolatos szakmai ismereteinek bővítése, valamint a régió tudásbázisának, versenyképességének fokozása.

A szakmai képzésre 2003. május 7-én kerül sor Budapesten a Park Hotel Flamenco-ban (1113 Budapest, Tas vezér u. 7.).

A képzésen a következő témák kerülnek bemutatásra:

• A nemzetközi helyzet az informatikában, illetve a magyar fejlődés
• Vállalatközi („B2B”) elektronikus kapcsolatok az Interneten
• Elérhető pályázatok, egyéb támogatásszerzési lehetőségek, feltételek
• Konkrét pályázati tapasztalatok

A vírusok, programférgek, trójai és backdoor programok, az egyéb malware veszélyforrások, valamint a számítógépeket és hálózatokat fenyegető támadások elleni védekezés lehetőségei, eszközei és korlátai Magyarországon és a világban.
A számítógépvírusok száma havonta mintegy ezer új kártevővel növekszik, és emiatt is elengedhetetlen, hogy naprakész legyen a védelem. A számítógép-felhasználók többsége - és jó néhány szerencsés vállalati rendszergazda - azonban egészen addig nem szembesül a vírusok működésével, amíg rendszere támadás áldozatává nem válik. A háromnapos, elméleti és gyakorlati oktatást, valamint konzultációt is tartalmazó rendezvény lehetőséget ad a résztvevőknek arra, hogy megfelelő felügyelet mellett, ellenőrzött környezetben ismerkedjenek meg a számítógépes vírusokkal és egyéb programkártevőkkel, valamint az ellenük sikerrel bevethető eszközökkel. Konferenciánk és workshop-unk lehetőséget nyújt arra, hogy a résztvevők hiteles tájékoztatást kaphassanak a fenyegetésekről, a védelmi, megelőző és helyreállítási lehetőségekről. A gyakorlati órákon megismerkedhetnek a jellegzetes vírusfertőzésre utaló jelekkel, a támadást és a védekezés módozatait a leggyakrabban előforduló éles vírusokkal bemutatva - természetesen mindezt megfelelően ellenőrzött és zárt számítógépes környezetben.

A workshop keretében valamennyi résztvevőnk számára - az ismeretek hatékony elsajátítása érdekében - számítógépet biztosítunk (P4 1.7 GHz, 512 MB RAM, 30GB HDD), így mindenki saját maga végezheti el a gyakorlati feladatokat, amihez természetesen segítséget nyújtunk. A kiscsoportos keretek közt (maximum 18 fő) megrendezendő workshop kiváló lehetőség arra, hogy a résztvevők mind az elméleti és a gyakorlati ismereteket egyaránt minél jobban elsajátítsák. A workshop-ot minimum 12 fő jelentkezése esetén rendezzük meg.

Regisztráláskor a résztvevők megkapják a konferencia információs anyagát, valamint az Adatbiztonság, vírusvédelem című CD-ROM-ot. A konferencián történő részvételen túlmenően a befizetett díj tartalmazza az étkezések költségét, s az előadások és gyakorlatok közötti szünetekben kávét és üdítőt is biztosítunk.

Az IST 2003. évi konferencia és kiállítás október 2 – 4-ig Milánóban kerül megrendezésre, párhuzamosan a SMAU-val, Európa egyik legjelentősebb információ technológiai konferenciájával. A konferencia az IST kutatás-fejlesztésre, valamint politikai és stratégiai kérdésekre összpontosít.

Az érdeklődőknek módjában áll már a konferencia és a kiállítás előkészületeibe is bekapcsolódni. Megjelent az Információs Társadalom főigazgatóság felhívása, melyben a konferencia workshop-okra várnak ötleteket, javaslatokat, továbbá IST témájú kutatási projektek pályázhatnak kiállítási részvételre.

A javaslatokat elsősorban az alábbi öt kiemelt témakörben várják (de érinthetik az IST munkaprogram stratégiai céljait is és természetesen más témájú, kiváló javaslatok is helyet kaphatnak). Teljes szekciókra vagy egy-egy előadásra is lehet javaslatot tenni.

A kiemelt témák:

•  "Broadband applications, wireless applications": Turning technology into business opportunities
• The "nano world" featuring the opportunities that nano-electronics and nano-systems can bring to challenges in health, environment, transport etc.
• "When interaction with technology becomes natural": Interfaces using all our senses"
• Harnessing computing and knowledge resources": knowledge and computing Grids, peer to peer and next generation Internet
• SMEs, an engine for innovation and for new business models