Magyar Tartalomipari Szövetség

Az Operativ Programokat és a Kohéziós Alap Stratégiáját elfogadta a kormány -

A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala 2003. március 31. határidővel elkészítette és az Európai Unió Bizottságának benyújtotta a Nemzeti Fejlesztési Tervet, a 2003.05.05. ülésen pedig a Kormány jóváhagyta a Nemzeti Fejlesztési Terv öt Operatív Programját, melyek a specifikus célok megvalósítását, a konkrét fejlesztési területeket foglalják össze, valamint a Kohéziós Alap Stratégiáját, mely közlekedésfejlesztési és környezetvédelmfejlesztési projekteket irányozza elő.   (bővebben...http://www.nfh.hu/)

A Kormány által jóváhagyott Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP-http://www.nfh.hu/) 2004-2006 (79-80) oldalán található a:

4.2 INFORMÁCIÓS (DIGITÁLIS TARTALOM) IPARÁG FEJLESZTÉSE
Célja
- a gazdasági, üzleti, kulturális és tudományos célú, valamint közhasznú digitális információs adatbázisok és információforrások létrehozásának, fejlesztésének, hozzáférhetővé tételének és alkalmazásának előmozdítása,

- a PPP - a közintézmények és magánszféra közötti partnerség – előmozdítása digitális tartalom vonatkozású új termékek és
szolgáltatások előállítása és forgalmazása céljából.

Leírás
4.2.1 Digitális tartalom, mint iparág ösztönzése, magyar nyelvű, ill. soknyelvű technológiák fejlesztése, audiovizuális anyagok megőrzését, digitalizálását és széles körű hozzáférhetövé tételét biztosító rendszer kidolgozása és fenntartása, a kulturális tartalomszolgáltatás fejlesztése, a kulturális és tudományos telematikai infrastruktúra fejlesztése, mégpedig:
- A magyar nyelvű adattartalom hatékony elöállítása
- A hozzáférés lehetőségének megteremtése
- Megfelelő tartalom-előállítási infrastruktúra kialakítása keretében

Várható hatás
A piaci információs adatbázisok létrehozásával, használatával, az új termékek és szolgáltatások kifejlesztésének eredményeként javul a gazdaság, különősen pedig a KKV-k versenyképessége. Az ismeretekhez, adatokhoz való hozzáférés elősegíti az új piacokra jutást, partnerek keresését, a hazai és az EU tagországokban működő KKV-k közötti klaszterek és hálózatok építését. A közintézmények tulajdonában lévő tudás és erőforrások folyamatba való bekapcsolása erősíti a tudásgazdaságot és a PPP-t. A magyar KKV szektor az EU tudásgazdaságának részesévé válik.

Kedvezményezettek
- Termelő, szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások – elsősorban KKV-k
- Kereskedelmi szervezetek
- Kereskedelmi kamarák
- Non profit szervezetek
- Közhasznú adatbázisokat kezelő intézmények, állami és non-profit szervezetek
- Közgyűjtemények és közszolgáltatók

Alkalmazott állami támogatási szabályok
Az 4.2.1 keretében az EK regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatása (HL C 74 1998.03.10.) alapján beruházási, valamint a K+F Célú Állami Támogatásokra Vonatkozó Közösségi Keretszabály (HL C 45, 1996.02.17.) rendelkezéseit figyelembe véve kísérleti fejlesztési (precompetitive development activity) tevékenységre nyújtható támogatás.
Továbbá a 69/2001. sz. bizottsági rendelet (HL L 10, 13. 01. 2001.) rendelkezéseit figyelembe véve, de minimális támogatás nyújtható.

Az intézkedés alapjául szolgáló támogatási program felkerült a létező támogatások listájára (HU24/2002 Informatikai, Távközlés-fejlesztési és Frekvencia-gazdálkodási Célelőirányzat).

Végrehajtó ügynökség
IT Információs Társadalom Kht.
Az intézkedés várható részesedése az Operatív Program költségvetéséből (572 millió euró): kb. 3 %

Forrás:
http://www.nfh.hu
2003.05.05.
A Magyar Tartalomipari Szövetség elnöksége és a Stratégiai Szaktanácsadói Bizottság kidolgozta a Magyar Tartalomipar fejlesztési stratégiájának tervezetét, amely 2003. május 17-től a MATISZ (www.matisz.hu) honlapján megtalálható.
vissza

Május 9-én együttműködés jött létre a World Summit Award (WSA) és a Magyar Tartalomipari Szövetség között, amelynek keretében a MATISZ  a WSA magyarországi partnereként – a rendelkezésére álló eszközökkel - segíti az idén először meghirdetett eContent világversenyt célkitűzéseinek megvalósításában.

A World Summit Award az ENSZ kezdeményezésére megvalósuló Információs Társadalom Világcsúcs (World Summit on Information Society) kísérőrendezvénye Genfben, 2003 decemberében, majd két évvel később, Tuniszban.

A két világcsúcs történelmi jelentőségű lesz az információs társadalom megvalósításáért folytatott nemzetközi együttműködésben. Az Európai Unió négy prioritást javasolt az Információs Társadalom Világcsúcs témájául:

• e-Inclusion
• e-Government
• e-Learning
• e-Business

A kezdeményezés alapja az az elgondolás, hogy az eddig is elfogadott politikai nyilatkozatokat és akcióterveket kézzelfogható módon kell közelebb vinni a felhasználókhoz a minőségi digitális tartalmak és alkalmazások széles körű bemutatásával és megismertetésével. Ezt a célt szolgálja a World Summit Award világverseny, amely a digitális tartalom és a kreativitás versenye.
A kulturális sokféleség megismertetése, a különböző digitális tartalmak létrehozása, az oktatási és tudományos anyagok, a kulturális örökség digitalizálása ugyanis az információs társadalom központi kérdése: ezen áll vagy bukik megvalósulása.
Az előrelépés érdekében a WSA a mindezen célokért felelősséget érzők újfajta együttműködését alapozza meg azzal, hogy

• elősegíti a minőségi multimédia tartalmak és alkalmazások kiválasztódását,
• helyet ad a jogokkal és licencekkel való kereskedésnek és
• népszerűsíti a legjobb digitális tartalmakat.

1. e-Government
2. e-Learning
3. e-Culture
4. e-Business
5. e-Health
6. e-Inclusion
7. e-Science
8. e-Entertainment

Nevezés kezdete: 2003. július 1.
Nevezés vége: 2003. szeptember 15.

A nyerteseket díszgálán mutatják be 2003. december 11-én.
Másnap nemzetközi sajtótájékoztató ismerteti az eredményeket a szélesebb közönséggel.

Az eFestival benevezi nyerteseit a WSA világversenyre.
Még május 23-ig lehet jelentkezni az eFestivalra, a digitális kultúra magyarországi versenyére.
Eddigi jelentkezők többek között
wap.officedepot.hu * www.groby.hu
www.hurranyaralunk.hu* ECDL Oktatóanyag (CD-ROM)
777mobil.hu * Szőlő és bortermelés Magyarországon (CD-ROM)
www.vendegvaro.hu * www.copywriters.hu * www.fidelio.hu stb.

Ne hagyja ki! Látogasson el az eFestival honlapjára!

Bővebb információ:
www.wsis-award.org * www.eFestival.hu
vissza

Az oktatási tárca tervei szerint néhány éven belül multimédiás termeket alakítanak ki minden iskolában. Magyar Bálint miniszter elmondta, két év alatt egymilliárdot költenek digitális tananyagfejlesztésre.

A következő két évben egymilliárd forintot költ digitális tananyagfejlesztésre az Oktatási Minisztérium az informatikai tárcával közösen. Magyar Bálint oktatási miniszter az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége közgyűlésén kifejtette: ezek az anyagok a műveltségterületek és a kerettantervi tantárgyak alapján óra- és tantervi vázlatokat is tartalmaznak majd.

Elektronikus készségek oktatása negyediktől

A szaktárca vezetője arra számít, hogy a jövőben a tankönyvpiac struktúrája jelentősen átalakul. Magyar Bálint szólt az elektronikus írásbeliségről is. Közölte: azt szeretnék, ha a diákok az általános iskola hatodik osztályára a szükséges alapkészségekkel rendelkeznének. A Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata során rögzítenék, hogy az ilyen jellegű oktatás a hetedik osztály helyett már a negyedik osztályban kezdődjön meg.

A miniszter jelezte: amellett, hogy 2005-ig valamennyi iskolát rákötik a világhálóra, műholdas-programot is indít a tárca. Ennek keretében digitális tartalmakat és tananyagokat tudnának az iskolák letölteni szervereikre.

Kiegészítik a tanárképzési normatívát

Magyar Bálint elmondta: a tervek szerint multimédiás oktatótermeket alakítanának ki az iskolákban, és azoknak a tanároknak, akik bekapcsolódnak a tárca május végén induló számítógépes akciójába, az OM és az informatikai tárca 10-10 ezer forinttal kiegészíti a tanárképzési normatíváját. A két minisztérium erre a célra 200-200 millió forintot különít el.
Magyarország.hu
2003. május 8. csütörtök
vissza

A régióban Szlovénia után Csehország következik: közel minden harmadik cseh felnőtt szokott internetezni, és figyelemre méltó mértékben növekszik az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások igénybe vétele is. A GfK Praha Online-Shopping-Monitor nevű kutatása szerint Nyugat-Európához hasonlóan főleg könyvet szereznek be elektronikus úton feladott rendeléssel. Ilyen módon az internethasználók 10 százaléka vásárolt már könyvet, míg a CD és video-vásárlók aránya 8 százalék körüli. Térségünk internetezőiről általában megállapítható, hogy többségük magas iskolai végzettséggel, és jelentős vásárlóerővel rendelkezik.

A GfK piackutatói a következő időszakban az online tevékenységek gyors terjedésével számolnak a régiónk különböző országaiban. Európában kiemelkedően magas a net elterjedtsége a skandináv államokban: Finnországban a 15 évnél idősebb lakosság 68, Dániában és Svédországban 67, Norvégiában 61 százaléka használja a világhálót.
(forrás: Kreatív Online)
http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=8804
vissza

2003. május 6. kedden az IHM -ben az utolsó konzultáció témája:
- a helyi hurok átengedés,
- a szolgáltatóválasztás,
- a számhordozhatóság volt.

Május 31-ig a törvényelőkészítésben részvevők a szolgáltatokkal közvetlen konzultáciokat tartanak.

Tájékoztatásul közöjük, hogy az eddigi prezentációk elektronikus változatát megtalálják a <http://www.tellex.ihm.hu> honlapon a "Hírek" menüpontban.

Továbbra is kérjük, hogy a projekt munkáját érintő írásos észrevételeit, a birtokában lévő releváns tanulmányokat, elemzéseket küldje el a tellex@ihm.gov.hu <mailto:tellex@ihm.gov.hu> címre, hogy azok tartalma beépülhessen a szakmai munkába.
vissza

AZ EU új gazdasági társasági formákat is hoz a magyar gazdasági életbe. Jelenleg az országgyűlés előtt van az a törvénytervezet, amely lehetővé teszi az európai gazdasági egyesülés alkalmazását a magyar jogrendben, míg az európai társaságról szóló rendelet várhatóan 2004 tavaszán születik meg.
http://www.magyarorszag.hu/eu/hirek/eutarsasag20030509.html
2003. május 11.
vissza

I. A támogatás célja
1. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (a továbbiakban: IHM) az Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 11/2001. (IV.24.) MeHVM rendelet (a továbbiakban: MeHVM rendelet) 4 § h) pontja alapján pályázatot hirdet magyar nyelvű informatikai technológiák fejlesztésére.

2. A pályázat célja, hogy javítsa a kis- és középvállalkozások versenyképességét a hazai és a nemzetközi piacokon; segítse elő a magyar nyelvű informatikai technológiák fejlesztését és elterjesztését; erősítse a magyar gazdaság nemzetközi e-gazdasághoz való csatlakozását, valamint biztosítsa a korszerű vállalatirányítási hátteret az EU -csatlakozás után előálló, megváltozott gazdasági, szabályozási és piaci körülményekhez.

3. A támogatás célja, hogy korszerű ÉRP-rendszer bevezetésével, illetve a már meglévő rendszer korszerűsítésével növelje az egyes szakterületek informatikai lefedettségét, ezáltal tegye hatékonyabbá és eredményesebbé a gazdálkodást.

4. A program megvalósítása érdekében a pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 400 millió forint.

II. A pályázat keretében elnyerhető támogatás
A pályazat keretében integrált vállalatirányítási szoftvercsomag (a továbbiakban: ERP-rendszer) vásárlására és bevezetésére, illetve korszerűsítésére nyújtható támogatás. A pályázónak a vásárlás és bevezetés, illetve korszerűsítés során az alábbiakban felsorolt részterületekre vonatkozó modulok közül legalább hármat be kell vezetnie:

a) Pénzügy/számvitel, kontrolling
b) Készletgazdálkodás, logisztika
c) Beszerzés, értékesítés
d) Humánerőforrás-gazdálkodás
e) Ügyfélkapcsolat - kezelés
f)  Termelési folyamatok támogatása.

A támogatás meglévő vállalatirányítási rendszer kiegészítésére is igénybe vehető a fenti feltételek mellett.
A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.
A támogatás mértéke: a beruházás visszaigényelhető ÁFA nélküli összköltségének legfeljebb 50%-a, maximum 15 millió forint.
A pályázati felhívás alapján csekély összegű (de minimális) támogatás nyerhető el. Egy vállalkozásnak csekély támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma - három év vonatkozásában - nem haladhatja meg a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 40. § (4) bekezdésében meghatározott (százezer eurónak megfelelő forint) összeget. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások és az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek.

III. A pályázók köre
Pályázhatnak a belföldi székhelyű gazdasági társaságok, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a. összes foglalkoztatott létszáma a 49 főt meghaladja, de 250 főnél kevesebb, és
b. éves nettó árbevétele meghaladja a 700 millió forintot, de legfeljebb 4 000 millió forint, vagy mérleg-főösszege meghaladja az 500 millió forintot, de legfeljebb 2 700 millió forint, továbbá
c. az állam, az önkormányzat vagy az a) és b) pont szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot. Ezt a korlátozást nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az a) és b) pont szerinti vállalkozás tulajdonosai olyan intézményi befektetők (intézményi befektető: hitelintézet, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőketársaság kockázati tőkealap, a biztosítóintézet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság , valamint mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő), amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással.

IV. A pályázat beadásának módja, határideje
1. A pályázat 2003. május 15-től folyamatosan nyújtható be. A 2003. június 30. napjáig beérkezett pályázatokat az IHM 2003. július 31-ig elbírálja. Az IHM fenntartja magának a jogot, hogy a forrás kimerülése esetén a pályázatot leállítsa, amelyről a felhívással azonos módon közleményt tesz közzé.
2. Regisztrációs díj: 30.000,-Ft
3. A pályázatokkal kapcsolatban 2003. május 15-től munkanapokon 8-18 óráig az alábbi, helyi tarifával hívható telefonszámon kérhető felvilágosítás: 06/40-200-454.
4. A pályázati tájékoztató 2003. május 15-től elektronikus formában az Informatikai és Hírközlési Minisztérium honlapján (www.ihm.hu) található meg, valamint térítésmentesen átvehető az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ügyfélszolgálatán munkanapokon 8.00-18.00 óra között (1075 Budapest. Rottenbiller u. 32.)
vissza

Pályázati felhívás
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázatot hirdet a
"24. óra - Kulturális kincseink digitalizálása"
(pályázat jele: IHM-ITP-8) témában

I. A pályázat célja
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (a továbbiakban: IHM) az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet 4. § pontja alapján pályázatot hirdet.
A kulturális örökséghez tartozó, pusztuló adathordozón lévő javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széles körű és egyenlő hozzáférhetővé tétele mindannyiunk érdeke.
Ezen értékek egy része állapotát tekintve veszélyeztetett helyzetben van. A digitális változat bizonyos esetekben az eredetivel megegyező értéket közvetíthet, azzal azonos élményt nyújthat, ezáltal teljes körű megoldást nyújt ezen kulturális emlékek fennmaradására. A pályázat célja, hogy elősegítse az ilyen módon megmenthető pusztulóban lévő kulturális emlékek digitalizálását. Pályázni a pályázati útmutatóban megfogalmazott követelményeknek megfelelő, kulturális javak és dokumentumok, képi vagy szöveges emlékek, hangfelvételek, álló- és mozgóképek digitalizálását célzó pályázatokkal lehet.

II. A pályázat keretében elnyerhető támogatás
A pályázati cél megvalósítására 300 millió forint áll rendelkezésre.
Pályázni legfeljebb 10 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásra lehet.

III. Pályázók köre
Pályázhatnak azon országos múzeumok, országos szakmúzeumok, megyei múzeumok, közlevéltárak, Országos Dokumentumszolgáltatási Rendszerbe (ODR) tartozó tagkönyvtárak, illetve fenntartójuk, valamint egyházi könyvtárak, illetve fenntartójuk, melyek vállalják, hogy a pályázatukban megjelölt kulturális emléket, emlékeket digitalizálják; lehetőség szerint a digitális  változat minőségét javítják; a digitális változathoz való széles körű hozzáférést lehetővé teszik; valamint bemutatják, hogy a benyújtott pályázat milyen módon illeszkedik az intézmény digitalizálási, tartalomfejlesztési koncepciójába.
Egy pályázó egy pályázatot adhat be. A költség- és ütemtervvel alátámasztott támogatási igény legalább 10%-ának  megfelelő összegű önrész vállalása kötelező.

IV. A pályázat beadásának módja, határideje
A pályázati feltételek, kitöltendő adatlapok és egyéb követelmények tekintetében a pályázati útmutató az irányadó. A pályázati adatlap és az útmutató az Informatikai és Hírközlési Minisztérium honlapjáról (www.ihm.hu) 2003. május 12-től letölthető, továbbá térítésmentesen beszerezhető az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ügyfélszolgálatán munkanapokon 8.00-18.00 óra között (1075 Budapest, Rottenbiller u. 32.). A pályázattal kapcsolatosan a helyi tarifával hívható kék számunkon (06/40-200-454) érdeklődhetnek.
A regisztrációs díj: 10.000,-Ft
A pályázat beadási határidej: 2003. június 16.
IHM
vissza

A közösségi hozzájárulás tervezett mértéke: 7 millió euró.

A pályázati felhívásra vonatkozó részletek, például a tevékenység célja, el?írásai és az alkalmazott kritériumok tekintetében, a
munkaprogramban találhatók.
A felhívásra kizárólag koordinált akciókkal és specifikus támogatási akciókkal lehet pályázni.
A felhívásban mindössze egy, a munkaprogramban megnevezett kutatási területre lehet pályázni (zárójelben a munkaprogram
vonatkozó fejezetének száma):
- A fiatalok tudományos érdeklődésének fokozása, a tudományok oktatásának* előmozdítása és a tudományos karrierek
monitoringja (4.3.4.3)

A terület célja egy egész Európát átfogó kezdeményezés indítása, amely erősíti a természettudo­má­nyok iskolai tanítását és
fokozza a diákok érdeklődését és motivációját a tudomány és technológia iránt.

2003-ban olyan mechanizmust kell létrehozni, amely lehetővé teszi a természettudományokat oktató tanárok, a tudományos
szakemberek és az oktatási specialisták ötleteinek, technikáinak és módsze­reinek európai szintű cseréjét a létező tudományos
tanmenetek és oktatási stratégiák kiegészítése­képpen, a természettudományos tárgyak iskolai tanításának vonzóbbá tétele
érdekében. Az akció felöleli a tudományos tárgyakat oktató tanárok létező hálózatait, valamint az Interneten hozzáférhető
források felhasználását a megosztott információ lehető legszélesebb körben történő terjesztése érdekében. A pályázatoknak a
korlátozás nélkül hozzáférhető források infrastruktúráját is biztosítania kell. A pályázóknak bizonyítaniuk kell a tudomány
tanításának részletes ismeretét, valamint képesnek kell lenniük a különböző szakmai területek (tudomány oktatása, kutatás,
technológia, ipar) tapasz­talatainak ötvözésére. A pályázatokban a tudomány széles körű megközelítésére van szükség, a
társa­dalmi aspektusok figyelembe vételét is beleértve. Várhatóan egyetlen integrált kezdeményezést fognak támogatni, amely
egyetlen projekt vagy több projektből álló klaszter is lehet.

A felhíváson részvevő konzorciumok számára a konzorciumi szerződés nem kötelező.

A pályázatok bírálatát egy lépcsőben végzik el, a bírálat során nem lesz anonim értékelési rész. Az értékelés eredményét
várhatóan a beadási határidőt követő 4 hónap múlva teszik közzé, az első szerződések a beadási határidőt követő 8 hónap
múlva léphetnek hatályba.

Az akár elektronikus, akár nyomtatott formában elkészített pályázatokat postai küldeményként vagy gyorsposta szolgálattal a
következő címre kell eljuttatni:

European Commission, 'FP6 - Research Proposals' (Call Identifier: FP6-2003-Science and society-5), B-1049 Brussels

A pályázáshoz szükséges összes anyag a http://fp6.cordis.lu/fp6/call_details.cfm?CALL_ID=58
címen érhető el. Felhívjuk figyelmüket, hogy a Pályázati útmutató (Guide for Proposers) eszköztí­pu­sonként eltérő ajánlásokat
tartalmaz.
Forrás:
EU KUTATÁS ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉS
HÍRLEVÉL ePLUSZ
http://www.info.omikk.hu
vissza

A pályázattal elnyerhető támogatások:

• Az inkubált cégek az Innostart üzleti és innovációs park alábbi szolgáltatásait kedvezményes díjért vehetik igénybe:
• Általános irodai szolgáltatások
• Tudományos, technológiai és üzleti információs szolgáltatások (hazai és külföldi műszaki, gazdasági és üzleti adatbázisok, EU információs rendszer stb.) biztosítása
• Tanácsadás, többek között: a stratégiai célok meghatározása, megvalósíthatósági tanulmányok készítése, üzleti terv készítése, piackutatás, marketing stratégia fejlesztése, műszaki fejlesztés, iparjogvédelem, a vállalkozások működtetése, az üzletmenet támogatása területén
• Könyvelés, adóelszámolás
• Jogi tanácsadás, képviselet
• Segítségnyújtás pénzügyi források megszerzéséhez, hazai és külföldi pályázatok elkészítéséhez. Kockázati tőke közvetítése
• Technológia transzfer elősegítése (nemzetközi partner és pályázati lehetőségek felkutatása)
• Üzleti kapcsolatok közvetítése bel- és külföldön
• Technológiai és számítástechnikai tanfolyamok, innovációs menedzsment tréningek, hazai és nemzetközi pályázatírói tanfolyamok
• Pályázatok megírása, menedzselése.
• Fizikai inkubáció esetén a fentieken kívül a kiválasztott vállalkozások az alapítvány által üzemeltetett üzleti és innovációs parkban (Budapest, XI., Fehérvári út 130.) a bérleti díjból az inkubáció első évében 80%, a második évében 50%, a harmadik évében 10% kedvezményt kapnak.

A pályázatokat két példányban 2003. május 31-ig postai, vagy elektronikus úton kell eljuttatni az INNOSTART Alapítvány székhelyére (1519 Pf.:426, innostart@innostart.hu). További információk az Innostart honlapján (www.innostart.hu) találhatók.
 

b. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS - A 2003. évi Magyar Formatervezési Díj elnyerésére

A nyilvános pályázatot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Formatervezési Tanács közreműködésével hirdeti meg.

A pályázat célja:

• a magyar formatervezés kiemelkedő teljesítményeinek bemutatása és népszerűsítése,
• a hazai termékek nemzetközi versenyképességének javítása a formatervezés eszközeivel,
• a hazai formatervezés kiemelkedő alkotóinak elismerése.

• Termék
• Kereskedelmi forgalomban kapható, szériában gyártott termékek és termékrendszerek.
• Vizuális kommunikáció
• Cégek, termékek, termékrendszerek, szolgáltatások arculata.
• Terv
• Megvalósításra érett termék ötletek terve 1:1 léptékű makett vagy prototípus formájában.
• Diák munka

Pályázni lehet minden olyan alkotással, amely

• három évnél nem régebbi,
• döntő részben hazai alkotók szellemi munkájával készült,
• szellemi tulajdonjoga más személy szerzői és iparjogvédelmi jogát nem sérti.

A pályázatok értékelése - A Bírálóbizottság
Elnöke:  Prof. Lengyel István
Tagjai:  Dr. Antalovits Miklós, Bánáti János, Droppa Judit, Ernst Beranek, Dr. Huszay Gábor, Minya Mária, Molnár Kálmán, Simon Károly, Szentpéteri Tibor,  Zsótér László

Az értékelés két lépcsőben történik:

§    I. Forduló: A bírálóbizottság a beküldött dokumentáció alapján dönt arról, hogy mely pályaműveket hívja be a II. fordulóra.

§    II. Forduló: A bírálóbizottság a bekért tárgyak és a részletes dokumentáció alapján dönt a díjak és az oklevelek odaítéléséről. A pályaművek elbírálására a zsűrizésre kijelölt helyszínen kerül sor. A begyűjtés helyszínéről és időpontjáról a pályázók értesítést kapnak. A nem szállítható pályaművek elbírálása a beküldött dokumentáció, illetve helyszíni szemle alapján történik.
A bírálóbizottság döntéséről a pályázók írásban kapnak értesítést. A döntés nem fellebbezhető meg.

Értékelési szempontok:

• A pályaműveket a bírálóbizottság az alábbi szempontok alapján bírálja:
• célszerűség
• újszerűség, eredetiség
• esztétikai érték
• kivitelezés minősége
• versenyképesség
• ember- és környezetbarát követelmények érvényesülése

Terv kategória                   1 díj    300 e Ft. pénzjutalom
Diák kategória                   1 díj    300 e Ft. pénzjutalom

2.)  A kiemelkedő pályaművek elismerésére különdíjat ajánlottak fel:
Oktatási Minisztérium (400 E Ft pénzjutalom)
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (400 E Ft pénzjutalom)
Magyar Szabadalmi Hivatal, annak a pályázónak, aki az iparjogvédelmi szempontokat is érvényesítve nemzetközi rangú alkotást hoz létre (400 E Ft pénzjutalom)

3.)  A bírálóbizottság által legjobbnak ítélt további pályamunkák meghívást nyernek a kiállításra, és elismerő oklevélben részesülnek.

BEMUTATÁS
A zsűri által kiválasztott pályaművek kiállításra kerülnek az Iparművészeti Múzeumban 2003. december 09-21. között. A kiállítás költségét a pályázat kiírói fedezik.

Beérkezési határidő (kísérő dokumentációval): 2003. június 16.

c. Ösztöndíj-lehetőség kutatónők számára

A L'Oréal-UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért az élettudományok, illetve az anyagtudományok kutatási területein tevékenykedő fiatal nők számára jelenthet lehetőséget. Idén három ösztöndíjat lehet elnyerni: a 35 év alatti fiatal, a doktori munkájukat végző vagy frissen doktorált nők két, egyenként 3500 eurós ösztöndíjra pályázhatnak. A 45 év alatti, kiemelkedő fontosságú eredményeket ígérő kutatásban részt vevő nők pedig egy négyezer eurós ösztöndíjat nyerhetnek el.

A pályázati kiírás májustól érhető el a www.om.hu, a www.mta.hu, a www.unesco.hu és a www.loreal.hu internetes címeken.
A pályázat benyújtásának határideje szeptember 30-a. (MH)
vissza

Megnyitották a hatmilliárd forintos Európa Pályázat Előkészítő Alapot, amelyből az önkormányzatok és a non-profit szervezetek kérhetnek támogatást a strukturális alapokból elnyerhető projektek kidolgozásához. A pályázatokat május 30-áig lehet beadni.

Az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból 2004-2006 között Magyarország várhatóan 1200-1500 milliárd forint támogatásban fog részesülni. Ehhez kapcsolódóan a 2003. év egyik legfontosabb feladata a megfelelő mennyiségű és minőségű projekt előkészítése. Ebben nyújt segítséget az Európa Pályázat Előkészítő Alap (PEA).

A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala (együttműködésben a felelős minisztériumokkal) az Európai Unió PHARE programja támogatásával PÁLYÁZATI FELHÍVÁST tesz közzé az Európa Pályázat Előkészítő Alapra, a Nemzeti Fejlesztési Terv céljaihoz illeszkedő projektötletek beadására. (hiv. szám: 2002/000-315.01.03)

Az Európa Pályázat Előkészítő Alap célja:
Olyan színvonalas projektek teljes körű előkészítése, amelyek a Strukturális és Kohéziós Alapok támogatásának elnyerése esetén a 2004-2006 közötti időszakban megvalósíthatóak.

A PEA által nyújtott szolgáltatás:
Az Európa Pályázat Előkészítő Alap nem közvetlen anyagi támogatást nyújt a projektötletek megvalósításához, hanem tanácsadási szolgáltatás keretében olyan szakértői segítséget, melynek eredményeként a kiválasztott projektötletekből tökéletesen előkészített . az EU-csatlakozás után akár azonnal beadható . kész pályázatok születhetnek.

Kik pályázhatnak:
Elsősorban önkormányzatok és non-profit szervezetek (részletes feltételek a pályázati útmutatóban találhatók).

A beadás módja:
A projektötleteket a megadott határidőn belül a honlapról letölthető pályázati űrlapon a pea@promei.hu e-mail címre elektronikusan, valamint kinyomtatott formában a PROMEI Kht., 1053 Budapest, Szép utca 2. címre is be kell nyújtani.

A projektötletek beérkezési határideje: 2003. május 30. 17.00

Pályázati útmutató:
A részletes pályázati útmutató megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának honlapján: www.nfh.hu illetve a Regionális Fejlesztési Ügynökségeknél. További információért hívja a 06-40-2004-94-es kék számot.
Részletes pályázati útmutató
vissza

A Piac és Profit Konferenciaközpont a 2003. június 3-4. között sorra kerülő rendezvényére pályázatot ír ki, amelyen a felsorolt területeken érdekelt magyarországi vállalkozások jelentkezhetnek. Pályázat részletei
vissza

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szombaton 23 pályázati felhívást tesz közzé a napilapokban és a tárca honlapján mintegy 16 milliárd forint értékű támogatásra. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter hozzátette: a Smart Hungary beruházásösztönzési program négy pályázatára 5 milliárdot, a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program kilenc pályázatára 8 milliárdot, a nemzeti energiatakarékossági program kilenc pályázatára 2 milliárdot, a helyi önkormányzatok közútfejlesztésének pályázatára pedig 1 milliárd forintot különít el a kormány. Csillag István elmondta azt is, hogy a támogatások összegének 36 százalékát a hét legelmaradottabb megye vállalkozói, illetve lakossága kapja meg.
http://www.korridor.hu

Pályázatok kiírásai:

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. február 14-én 23 pályázati felhívást tesz közzé. A pályázati felhívás elválaszthatatlan része a pályázati útmutató és mellékletei; ezek együtt tartalmazzák a pályázáshoz szükséges összes feltételt.

A GKM pályázatai a következők:

SMART Hungary Beruházás-ösztönzési Program pályázatai:
 

• Versenyképes beruházások támogatása SMART-2003-1
• Regionális vállalati központok kialakításának támogatása SMART-2003-2
• Korszerű menedzsment rendszerek támogatása SMART-2003-3
• Logisztikai központok és ipari parkok minőségi szolgáltatásának fejlesztése SMART-2003-4

• A feldolgozóiparban működő mikro- és kisvállalkozások modernizációját és technológiafejlesztését szolgáló beruházások támogatása SZVP-2003-1
• A kis- és középvállalkozások részére a korszerű vállalatirányítási rendszerek támogatása SZVP-2003-2
• A mikro- és kisvállalkozások piaci versenyképességét javító üzleti tanácsadói szolgáltatások támogatása SZVP-2003-3
• Az európai uniós követelményeknek való megfelelés szakma-specifikus oktatással, információs eszközök készítésével, terjesztésével történő támogatása SZVP-2003-4
• A mikro-, kis- és középvállalkozások beszállítói tevékenységét javító támogatása SZVP-2003-5
• A mikro-, kis- és középvállalkozások közötti hálózatépítés támogatása SZVP-2003-6
• A mikro-, kis- és közép vállalkozások részére minőségirányítási rendszer bevezetésének és tanúsíttatásának támogatása SZVP-2003-7
• A mikro- és kisvállalkozások Interneten való megjelenésének támogatása SZVP-2003-8
• A mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztéseit segítő kamattámogatás SZVP-2003-9

• Lakossági energia-megtakarítás támogatása lakossági pályázók számára NEP-2003-1
• Lakossági energia-megtakarítás támogatása vállalkozói pályázók számára NEP-2003-2
• Önkormányzati és költségvetési intézmények energiafelhasználásának és energiaköltségeinek mérséklése NEP-2003-3
• A közvilágítás korszerűsítése, tanyavillamosítás, valamint vezetékes PB gázzal ellátott települések egyéb energiahordozóval történő ellátása NEP-2003-4
• A távhőellátás szolgáltató oldali korszerűsítése NEP-2003-5
• A megújuló energiaforrások felhasználásának a bővítése önkormányzatok és magánszemélyek számára NEP-2003-6
• A megújuló energiaforrások felhasználásának a bővítése vállalkozói pályázók számára NEP-2003-7
• A tőkeszegény kis- és középvállalkozások K+F jellegű energiatakarékossági fejlesztéseinek támogatása, valamint a termelő szféra energia-felhasználásának a mérséklése, az energiaköltség ráfordítások csökkentése érdekében NEP-2003-8
• Energiatakarékossági beruházások támogatása harmadik feles finanszírozással vállalkozó pályázók részére NEP-2003-9

• Önkormányzati törzsvagyonba tartózó közúthálózat építésének támogatása

• a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program pályázatainál a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.;
• a SMART Hungary Beruházás-ösztönzési Program pályázatainál a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.;
• a Nemzeti Energiatakarékossági Program pályázatainál az Energia Központ Kht.;
• a Helyi Közúthálózat-fejlesztési Program pályázatánál az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság.

Interneten elérhető:
http://www.gkm.hu/gk/index_.alold2?d=5&k=http://www.gkm.hu/site/fomenu/palyazatok/2003/index.htm

2003. évi pályázati felhívások
SMART Hungary Beruházás-ösztönzési Program pályázatai

• Versenyképes beruházások támogatása SMART-2003-1
• Regionális vállalati központok kialakításának támogatása SMART-2003-2
• Korszerű menedzsment rendszerek támogatása SMART-2003-3
• Logisztikai központok és ipari parkok min?ségi szolgáltatásának fejlesztése SMART-2003-4

Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program pályázatai

• A feldolgozóiparban muködő mikro- és kisvállalkozások modernizációját és technológiafejlesztését szolgáló beruházások támogatása SZVP-2003-1

• A kis- és középvállalkozások részére a korszerű vállalatirányítási rendszerek támogatása SZVP-2003-2

• A mikro- és kisvállalkozások piaci versenyképességét javító üzleti tanácsadói szolgáltatások támogatása SZVP-2003-3

• Az európai uniós követelményeknek való megfelelés szakma-specifikus oktatással, információs eszközök készítésével, terjesztésével történő támogatása SZVP-2003-4

• A mikro-, kis- és középvállalkozások beszállítói tevékenységét javító támogatása SZVP-2003-5

• A mikro-, kis- és középvállalkozások közötti hálózatépítés támogatása SZVP-2003-6

• A mikro-, kis- és közép vállalkozások részére minoségirányítási rendszer bevezetésének és tanúsíttatásának támogatása SZVP-2003-7
• A mikro- és kisvállalkozások Interneten való megjelenésének támogatása SZVP-2003-8

• A mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztéseit segít? kamattámogatás SZVP-2003-9

Nemzeti Energiatakarékossági Program pályázatai

• Lakossági energia-megtakarítás támogatása lakossági pályázók számára NEP-2003-1
• Lakossági energia-megtakarítás támogatása vállalkozói pályázók számára NEP-2003-2
• Önkormányzati és költségvetési intézmények energiafelhasználásának és energiaköltségeinek mérséklése NEP-2003-3
• A közvilágítás korszerűsítése, tanyavillamosítás, valamint vezetékes PB gázzal ellátott települések egyéb energiahordozóval történő ellátása NEP-2003-4
• A távhőellátás szolgáltató oldali korszerűsítése NEP-2003-5
• A megújuló energiaforrások felhasználásának a bővítése önkormányzatok és magánszemélyek számára NEP-2003-6
• A megújuló energiaforrások felhasználásának a bővítése vállalkozói pályázók számára NEP-2003-7
• A tőkeszegény kis- és középvállalkozások K + F jellegű energiatakarékossági fejlesztéseinek támogatása, valamint a termelő szféra energiafelhasználásának a mérséklése, az energiaköltség ráfordítások csökkentése érdekében NEP-2003-8
• Energiatakarékossági beruházások támogatása harmadik feles finanszírozással vállalkozó pályázók részére NEP-2003-9

• Önkormányzati törzsvagyonba tartózó közúthálózat építésének támogatása

Hasznos címek

Nem sértik a törvényt a fájlcsere-szoftverek
Az amerikai szövetségi bíróság elutasította a lemezkiadók és filmstúdiók azon követelését, hogy bezárassa a Grokster és Morpheus online fájlcsere hálózatokat, megdöbbenést keltve ezzel a szórakoztatóipar képviselőinek körében.
- Forrás: Prím Online, 2003. ápr. 27.,
http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=36485

Az információs szakember hét halálos bűne
Noha a cikk független információs tanácsadóknak szól, könyvtárosok számára is érdekes.
1. Begubózás (ehelyett:a szolgáltatás agresszív ajánlása, és annak szolgáltatása, rendszeres proaktív információszolgáltatás)
2. A források limitálása (az ezerféle forrásokat nem leszűkíteni, hanem menedzselni kell)
3. Félelem a kritikától (ha következetesen minőségi munkát szolgáltatsz, értékeidet felismerik használóid, függetlenül attól, hogy kritikát is mondanak)
4. Nem megfelelő szállítás (időben és formában egyaránt megfelelőnek kell lenni az anyagnak)
5. Az elvárások rossz menedzselése (sokkal jobban elismernek, ha kínálatodat bemutatva csapatmunkában segítesz, minthogy megvárnád, míg téged tesznek felelősnek)
6. A szolgáltatási környezet figyelmen kívül hagyása - ne hozd szégyenbe ügyfeledet (négyszemközt világosítsd fel az információhitelesség kérdéséről, és megfelelő használatáról)
7. A technológia ignorálása (használd munkád hatékonyabbá tétele érdekében)
- Forrás: The seven deadly sins of the information professional / Chris
Buckingham. In: SCIP.online 1 (June 20, 2002) 11
http://www.scip.org/news/v1i11article1.asp

Impressum:
A szerkesztők -- akik szívesen olvassák és megfontolják az Ön véleményét:
Káldi Emese (kommunikációs tréner) mailto:emi22@freemail.hu
Mészáros Anikó (ügyvezető igazgató, ITTK) mailto:meszaros.aniko@ittk.hu
Sonnevend Péter (főiskolai docens, Kaposvári Egyetem)
mailto:peter@sonnevend.com
Mikulás Gábor (információs és pr-tanácsadó) mailto:mikulasg@gmconsulting.hu

Tanulmányokhoz
Új tanulmány
Innováció - a K+F társadalmi-gazdasági hasznosítása (PDF, 398 kB)
Az innovációhoz kötődő törvények, rendelkezések egyes fejlett országokban

2003. április 24.
http://www.om.hu/letolt/kutat/innovacios_joggyakorlat.pdf
vissza

MATISZ válogatás a K I T -- Könyvtár - Információ - Társadalom
(2003/18., május 7.) hirleveléböl

A magyar munkaerő már nem olcsó -- ismét kihívás a hazai könyvtáraknak
A működőtőke-befektetők már megkezdték az elvándorlást Magyarországról az olcsóbb munkaerőt kínáló helyszínekre, általában Kínába, de más kelet-európai országokba is - áll a keddi Financial Times térségi felmérésében, amely szerint azonban sok szakértő alapjában egészségesnek tartja ezt az átrendeződést, mert a maradó külföldi cégek most már inkább nagyobb értékű munkákat hoznak Magyarországra.
2003. április 29.
- Forrás: FigyelőNet, MTI-Eco
http://fn.netrix.hu/cikk.php?id=3&cid=59067
-- Megvan a remény, hogy a kelet felé kivonuló multinacionális kapacitást (amelyet magyar vállalkozások is, például a Bulgáriában gyárat vásárló Videoton is követnek) a Financial Times szerint szürkeállomány-igényesebb
befektetések váltanak fel. Így elképzelhető, hogy az elmúlt tízegynéhány  évben kihasználatlan és visszafejlődő K+F-kapacitás megrendelésekhez juthat, amely az tudományos információs-piacot is élénkítheti. Ennek  feltétele, hogy a hazai könyvtárak -- versenyben állva a multik ajtaján  erőteljesen kopogtató nyugati információ-, tudás- és dokumentumszolgáltató rendszerekkel -- megfelelő stratégiával és rugalmas szolgáltatás-kínálattal rengelkezzenek.
Ennek hiányában tovább folyik a hazai könyvtárak piacvesztése. (MG)

Konferencia a digitális kulturális örökségről
Május 6-án az OSZK-ban a Könyvtári Intézet rendezésében tanácskozás volt, melyet az EU is támogatott. A tanácskozást Dippold Péter (KI) vezette. Elsőként az EU DELOS programjáról http://www.ki.oszk.hu/delos/ és a magyar részvételről számolt be Kovács László (MTA SZTAKI). Minthogy újabban a projekthez a KI is csatlakozott, honlapjukon tájékozódni lehet a projekt lényegéről. Varga Csaba http://www.vargacsaba.hu (Stratégiai Kutató Intézet) beszélt a tudástársadalom mibenlétéről beszélt, az európai és a hazai szándékokról és tennivalókról. Szerinte fő feladatunk Magyarországon: "Minden eddigi tudás, érték digitalizáltan elérhető legyen." Valószínűleg a legnagyobb érdeklődést Tószegi Zsuzsanna (Neumann-ház) előadása váltotta ki, hisz lényegében először kaphattunk bemutatást a NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archivum http://www.nava.hu) előkészítéséről, a 105 millió Ft-ért végrehajtott projekt-előkészítés lényegéről. E munkában törvény előkészítése, a metaadatbázis létrehozása, a feldolgozási szabványok kidolgozása (Dublin Core), a szolgáltatások megtervezése, valamint a leendő intézmény működésmódjának kialakítása szerepelt. Ha a NAVA "átmegy" a parlament "húsdarálóján", ami (talán) még nem is egészen garantált, akkor reményünk lehet arra,
hogy a jelentős nyilvános (egyetemi és megyei) könyvtárak révén bármely magyar állampolgár ingyen és korlátozások nélkül elmerülhet a NAVA kincseiben. Addig azonban még csak a korábbi, a BME-en készült megvalósíthatósági tanulmány tanulmányozható földi halandóknak.  Tószegi igazgató asszonyt Kora András osztályvezető (ugyancsak Neumann-ház) követte, s szellemes bemutatójában megismerkedehetett a kevésbé up-todate könyvtáros közönség is az SGML "misztikumával", de voltaképp avval a technikai boszorkánykonyhával, amely a NH-ban nyomtatott vagy egyéb analóg dokumentumokból változatos formátumú digitalizált örökséget eredményez. Ezután az OSZK munkatársai adtak áttekintést a máris elképesztően változatos nemzeti könyvtári projektekről a Corvina-könyvtártól Erkel Ferenc kottáiig, a VPOP-igények nyomán digitalizált Oláh Gusztáv-díszlettervektől a térképtár közel 700 kincséig (melyből a nagyobb "falatok" digitalizáltan több megabájt nagyságrendig nőnek). Káldos János, Rekecz Anita és Moldován István bemutatói meggyőzték a nagyszámú és kitartó hallgatóságot gyönyörű elkötelezettségükről és nagyfokú hozzáértésükről. Látogassák az OSZK honlapját! (SP)

Tudásmenedzsment -- divat, vagy stratégia? (Stocker Miklós)

A tudásmenedzsment az elmúlt években meglehetősen hektikus pályát járt be. A kezdeti lelkesedés után erős visszafogottságot tanúsítottak a vállalatok az ebben rejlő lehetőségek iránt. Úgy tűnik most válaszút előtt áll a tudásmenedzsment: elindul újra hódító útjára, vagy marginális eszköz lesz a vállalatok tárházában.
- Forrás: Kontrolling Hírlevél, 2 (2003) 18
http://www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=2068&page=1
http://www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=2077&page=1

Átadták az első eMagyarország pontot
A "2004 eMagyarország pont" program részeként valósult meg a közösségi internet-hozzáférési pont Zsombó új postaépületében, amelyet Kovács Kálmán a postaátadással egy idoben avatott fel.
Az eMagyarország pontok olyan nyilvános közösségi hozzáférési pontok, amelyek lehetové teszik, hogy azok számára is elérhetoek legyenek az interneten közzétett információk, akiknek nincs otthoni (vagy munkahelyi, iskolai) hozzáférésük. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium határozott célkituzése, hogy minden magyar állampolgárnak biztosítsa az internethez való hozzáférést, ily módon is elosegítve a digitális szakadék betemetését.
Az IHM az európai uniós csatlakozás idopontjáig, 2004. május 1-ig, 2004 eMagyarország pontot kíván létrehozni. A kistelepüléseken, a hátrányos helyzetu régiókban élok számára kínál lehetoséget az "2004-ben 2004 eMagyarország pont" program. Ily módon a kistelepülésen élok egyrészt megismertethetik magukat a külvilággal, másrészt üzleti, gazdasági, kulturális és személyes kapcsolatot építhetnek fejlodésük eloremozdítása érdekében, illetve sikeresen vehetnek részt az európai uniós
pályázatokban.
- Forrás: Magyar Nemzet Online, 2003. 05. 06.,
http://www2.mno.hu/index.mno?cikk=144414&rvt=90&redirect=false&PHPSESSID=eba92fd87c16f58566ef0f13303bde94&pass=2

Az Oktatási Minisztérium honlapjáról is elérhető immár a nemzeti kutatás-nyilvántartási rendszer, amely a magyarországi
kutatásfejlesztési eredmények hasznosítását, a hazai és nemzetközi kutatószervezetek együttműködését segíti; a rendszer bemutatóját hétfőn tartották Budapesten.
- Forrás: Prím Online, 2003. ápr. 29.
http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=36526

Javaslat új, tudománypolitikai államtitkárságra
Az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára szerint új államtitkárságot kellene létrehozni a tudománypolitika és a nemzetközi
kapcsolatok koordinálására, mert a tudománypolitika irányítása jelen formájában nem kielégítő.
Hiller István a Biotechnológia 2003 Magyarország cím? szerdai budapesti konferencián úgy vélte: a kibővült feladatkörrel és nagyobb önállósággal rendelkező államtitkárság jövő év elejére már megalakulhatna.
Elképzelései szerint az államtitkárság feladata a tudománypolitika koordinálása mellett a különböző pályázatok kiírása és lebonyolítása, valamint az európai uniós csatlakozásból fakadó lehetőségek maximális kihasználásának elősegítése lenne.
- Forrás: FigyelőNet, MTI 2003. április 30.
http://fn.netrix.hu/cikk.php?id=3&cid=59125

Romaportál indult
A Roma Társadalmi Integrációs Phare Program keretében a napokban elindult az első kormányzati romaportál. A 130 millió forintos
költségvetésű romaweb.hu a jövőben közhasznú információ-forrásként működik és a hét Roma Közösségi Ház is hozzájárul majd a hátrányos helyzetű térségek roma lakosságának tájékoztatásához. Ezekhez további 30 információs pont kapcsolódik, ahol segítik az informatikai kultúra elsajátítását és a szükséges információk megszerzését.
- Forrás: 2003. 05. 05., http://www.szt.hu/hirek_hir.php?id=31408

Magyarország - a PC nélküli mobiltársadalom (Szegő Iván Miklós)
A romáknak nincs számítógépük, a hatvan éven felüliek sem nagyon használnak PC-t, a menedzserek pedig otthon interneteznek - derült ki egy szociológiai tanácskozáson.
- Forrás: FigyelőNet, 2003. ápr. 30.,
http://fn.netrix.hu/cikk.php?id=27&cid=59131

Mobil médiaszolgáltatást indít a RealNetworks
Az internetes médiaóriás RealNetworks Inc. hétfőn olyan új szolgáltatást indított be, amely lehetővé teszi zenék, általános- és sporthírek, illetve videók letöltését a megfelelő szoftverrel ellátott mobiltelefonokra és PDA-kra.
- Forrás: Prím Online, 2003. máj. 5., http://hirek.prim.hu/cikk/32614/

IMPRESSZUM
A szerkesztők -- akik szívesen olvassák és megfontolják az Ön véleményét:
Káldi Emese (kommunikációs tréner) mailto:emi22@freemail.hu
Mészáros Anikó (ügyvezető igazgató, ITTK) mailto:meszaros.aniko@ittk.hu
Sonnevend Péter (főiskolai docens, Kaposvári Egyetem)
mailto:peter@sonnevend.com
Mikulás Gábor (információs és pr-tanácsadó)
mailto:mikulasg@gmconsulting.hu
vissza

A digitális tananyagfejlesztés, mint ismeretelméleti kihívás
Z. Karvalics László előadása a Digitális tudásbázis, digitális pedagógia - Sulinetwork 2003 konferencián (Eger, 2003. április 25-26.). Az előadás PowerPoint bemutatója
http://www.ittk.hu/infinit/2003/0501/slide200.ppt

Az e-kormányzat fejlődésének lehetséges útjai Közép-Kelet-Európában
2004-től tíz új tagja lesz az Európai Uniónak. Ahhoz, hogy a frissen csatlakozók utolérjék a nyugati államokat, tartaniuk kell magukat az eEurope Akciótervhez, amely kimondja, hogy 2005-re Európát a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává kell alakítani. A tagjelölt államok által elindított eEurope+ kiegészíti a nyugati országok stratégiáját, ám teljesítésére mindössze 2 év maradt, pedig teendő még akad bőven. Az Oracle szakembere, Sergio Giacoletto a Centerdigitalgov hasábjain a leendő tagok e-kormányzati esélyeit taglalja, lehetséges modelleket ajánlva a kabinetek számára.

A tíz csatlakozó ország számára az e-kormányzáshoz vezető út akadálymentes lehet, legalábbis kevesebb problémával "megúszhatják", mint korábban a nyugati államok. A tagjelöltek ugyanis szerencsére nem szenvednek a "megörökölt" elavult és bonyolult IT rendszerek okozta gondoktól, amelyek akadályozzák az olyan létfontosságú kormányzati funkciók ellátását, mint például a jogalkotás vagy a gyógyellátás.

A régi rendszerek modernizálása korántsem egyszerű vállalkozás a Nyugat számára, ha arra gondolunk, hogy az egységes, "behálózott" kormányzatot egymástól jelentősen különböző feladatokat ellátó, szerteágazó szolgáltatásokat nyújtó, teljesen különálló hivatalok összekapcsolásával kell létrehozniuk. Az egyes hivataloknál használt informatikai rendszerek pedig mind-mind testre szabott, egyedi alkalmazások, amelyek összehangolása rendkívül nehéz feladat.

A meglévő rendszerek "kibogozása" és modernizálása igen sok költséggel jár, és nemegyszer szervezeti, sőt esetenként szabályozási módosításokat is igényel. A nyugati országok esetében elmondható, hogy 1, a technológiára költött euróból 80 cent az elavult rendszerek karbantartására megy el, és csak 20 centet tudnak fordítani a valóban új alkalmazásokra.

Ezzel szemben a csatlakozás küszöbén álló országok a rendelkezésre álló összeg 100 százalékát költhetik az innovatív technológiára, így a további karbantartási költség gyakorlatilag elenyésző. A közép-kelet-európai országok így azzal az előnnyel indulnak a nyugati államokhoz képest, hogy kormányzati informatikai rendszereiket a kezdetektől a legmodernebb infrastruktúra igénybevételével működtethetik. Az Oracle szerint ezért 2005-2006-ra a közép-kelet-európai kormányok számára az eEurope teljesítése és az e-kormányzás megvalósulása éppen olyan elérhető közelségben lesz, mint a jelenlegi EU-tagországok számára.

Az első lépés, amit ennek érdekében a régió kormányainak meg kell tenni, az az elszámoltathatóságot, felelősségre vonhatóságot biztosító rendszerek kiépítése. Olyan alkalmazások implementálása, amelyek az egyes hivatalok, az állampolgárok és a munkavállalók közötti tranzakciók átláthatóságát biztosítják.

Az Európai Bizottság szerint a csatlakozó országok számára az elsődleges fontosságú kérdés a közigazgatás reformja lesz. Magyarország és Litvánia ár jelentős előrelépést tett az ügyben, Észtországban az adminisztráció kielégítő, ám az átláthatóság terén még szükség lesz bizonyos intézkedésekre. Romániára viszont még gyökeres változások meghozása vár. Az államoknak emellett biztosítaniuk kell, hogy közigazgatásuk képes legyen kezelni és felülvizsgálni az EU költségvetéséből érkező - a
csatlakozó országok gazdasági stabilitását biztosító - összegek felhasználását.

Az Economist Corporate Network szerint a csatlakozás utáni növekedés: a stabil gazdaság, a fejlesztésekre fordított beruházások mind-mind a megfelelően ellenőrzött költségvetés függvényei. Írország ezt az utat követte, és meg is duplázta az egy főre jutó GDP-t. Görögország ezzel szemben nem így járt el, és most a projektekből ered? veszteségek lefaragásán dolgozik és a korrupció megszüntetéséért küzd.

A költségvetés megfelelő kezelése - az áttekinthetőség, a pénz kezelésére való jobb rálátás miatt - csak olyan módon valósulhat meg, ha az állami gépezet minden pontja közt működik az adatcsere. Ehhez web alapú rendszerek szükségesek, amelyek lehetővé teszik, hogy a különböző rendszerek között automatikusan végbemehessen az adatcsere és -megosztás. Az állampolgárok és a cégvilág számára ez azzal a kézzelfogható előnnyel jár, hogy az adóügyeket, engedélyeztetési eljárásokat, cégbejegyzést, stb. mind online végezhetik ahelyett, hogy külön-külön számos hivatallal kelljen kapcsolatba kerülniük.

Csak miután a back-office technológia biztosított, akkor kezdhet a kormányzat az állampolgárokkal (G2C) és az üzleti szférával (G2B) való kapcsolatának automatizálásán és az ügyfélközpontú szolgáltatások kialakításán gondolkodni. Mindezeket egy egyedi kommunikációs ponton, a kormányhoz vezető "egyablakos" rendszeren, azaz egy portálon keresztül valósíthatja meg. A portál használatával a cégvilág, a beszállítók és az állampolgárok kapcsolatba léphetnek (ön)kormányzatukkal.

A World Markets Research Centre 196 ország 2288 kormányzati webhelyét vizsgálta meg, és arra a következtetésre jutott a portálokkal kapcsolatban, hogy azok számos előnnyel járnak, mivel kiváltják annak szükségességét, hogy több webhelyre kelljen ellátogatni; egyetlen központi információ-hozzáférési pontot kínálva az állampolgároknak. A portálok emellett egységesebb rendszerek kialakítására ösztökélik a kormányzati hivatalokat, amelyek gyakran nem egyeztetik egymással a webhelyeik navigációs struktúráját és megjelenését.

Hozzáadott érték lehet az állampolgároknak az egyes tranzakciók fontosságát illető véleményével kapcsolatos előzetes felmérés, az ún. customer relationship management technológia használata révén. Az EU-csatlakozás előtt álló országok számára így adott lesz a lehetőség arra, hogy az állampolgárok és az üzleti világ számára valóban szükséges szolgáltatásokkal, ténylegesen ügyfélközpontú e-kormányzatot hozzanaklétre.

Az első olyan szolgáltatások, amelyeket online is elérhetővé kell tenni, a céges adózás egyes formáinak internetes ügyintézései kell hogy legyenek. Ez több okból is fontos: egyfelől az üzleti szféra bizonyosan az első olyan szereplő, amely az interneten bonyolítaná az ügyintézést, másfelől az adózás itt meglehetősen gyakran és széles körben használatos tranzakció. Míg a cégek rendszerint havonta adóznak, a magánszemélyek adóbevallása egy évben egyszer zajlik. Amint tehát a kormányzat
biztosította a vállalkozások számára az online adózás lehetőségét, rátérhet az olyan állampolgár-központú ügyintézésekre, mint a
magánszemélyek adóbevallása, a lakcímváltozás bejelentése vagy éppen az internetes álláskeresésre lehetőséget nyújtó adatbázis elindítása.

Végül a sikeres stratégia szempontjából létfontosságú, hogy a meglevő lehetőségeket minél többen és többféleképpen tudják hasznosítani. A szolgáltatásokat tehát a legváltozatosabb módon kell elérhetővé tenni: telefonon, kézi számítógépen, e-mailben, nyilvános információs kioszkokban éppúgy, mint a hagyományos postai kommunikáció és személyes interakciók révén. Ily módon a kormányzat mindenki számára képes lesz szolgáltatásokat nyújtani attól függetlenül, hogy valaki rendelkezik-e internet-hozzáféréssel vagy éppen a technológia használatához szükséges készségekkel.

A közép-kelet-európai régió országaiban igencsak változó az internethasználat mértéke. A Baltic News Service szerint Észtország
vezet - nyugati mércével is magasnak mondható - 38 százalékos internetpenetrációval, Csehország és Szlovákia (28 illetve 24 százalék) előtt. Az IDC legfrissebb adatai szerint a térségben a havonta legalább egy alkalommal internetezők aránya 2003-ban el fogja érni a 17, míg 2006-ra a 27 százalékot.

A csatlakozás előtt álló országokban a mobiltelefónia tölthet be rendkívül fontos szerepet. A régió államaiban igen gyors ütemben terjed az új mobiltechnológia, lévén, hogy kevesebb forrást igényel, mint a hagyományos vonalak kiépítése. Közép-Kelet-Európában a vezetékes távbeszélő előfizetések penetrációja mindössze 32-38 százalékos. Lengyelországban már 2002 januárjában GPRS-szolgáltatást kínáltak az előizetőknek, jóval korábban, mint például Ausztriában. A térségben 2001 végén 50 millió mobiltelefon-előfizető volt, ez a szám a Gartner Dataquest szerint 2006-ra 139 millióra fog nőni, ami éves szinten 16
százalékos növekedést jelent.

Az EU-tagság küszöbén álló országok tehát, ha a megfelelő utat választják, és a technológiai megalapozás valamint a közigazgatás modernizálása után eljutnak egy "egyablakos" portálig, akkor olyan erőteljes és sokoldalú rendszerre tehetnek szert, amely minden, a kormányzat és az állampolgárok, az üzleti szféra, a munkavállalók valamint az egyes hivatalok közt lezajló tranzakciós folyamatot képes ellátni. Így pedig olyan e-kormányzati struktúra jöhet létre, amely versenyképes lehet a nyugati országokban megvalósított modellekkel, sőt jobb is lehet azoknál.

Forrás:
Sergio Giacoletto: E-Government Development in Central and Eastern
Europe
http://www.centerdigitalgov.com/international/story.php?docid=44849

Összegző, teljes körű politikai adatbázis a weben
http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=36514

A fizetős online tartalmak európai piacának kilátásai
Bár a Jupiter Research legfrissebb kutatásainak eredményeiből az tűnik ki, hogy az online tartalmak értékesítése még mindig gyerekcipőben jár Európában, az előrejelzések számottevő növekedést prognosztizálnak az elkövetkező négy évben.

A piackutató szerint 2003-ban az európaiak alig 9%-a fog online tartalmakat és szolgáltatásokat vásárolni, és ennek eredményeképpen az iparág 693 millió euró bevételre fog szert tenni. Ez az arány azonban 2007-re várhatóan 23 százalékkal fog emelkedni, és ennek nyomán a bevételek összege a 3,2 milliárd eurót is elérheti.

2003-ban a fogyasztók által elköltött összeg 21%-áért olyan szolgáltatások lesznek felelősek, mint a prémium e-mail, az e-képeslapok küldése, az SMS üzenetküldés, a webhosting és az antivírus szoftver. A szöveges és képi tartalmak (pl. hírek) 13%-ot, a multimédiás tartalmak pedig 23%-ot fognak képviselni. A felnőtt tartalmak az elköltött összeg 43%-áért lesznek felelősek.

A Jupiter előrejelzése szerint azonban 2007-re már a szélessávú elérés térhódítását kísérő multimédiás tartalmak veszik át a vezető helyet 50 százalékkal, megelőzve a 25%-ot elérő szöveges és képi szolgáltatásokat. Négy év múlva már a felnőtt tartalmak sem tartoznak majd a legfontosabb bevételserkentők közé: a fogyasztók által elköltött összegnek ekkorra már csak a negyedét fogják kitenni.
Forrás: Telecom Paper, 2003. április 24.
http://www.telecom.paper.nl/

Az e-mail felértékelődő szerepe az üzleti kommunikációban
A META Group piackutató elemzése szerint az üzletemberek 80%-a fontosabbnak ítéli meg az üzleti kommunikáció szempontjából az e-mailt, mint a telefont. A mintegy 387 szervezet dolgozóinak megkérdezésével lebonyolított felmérésből kiderült, hogy a válaszadó üzletemberek 74%-a nagyobb problémaként élné meg, ha nem állhatna a rendelkezésére az e-mail, mint azt, ha megszűnne számára a telefonszolgáltatás.

A kutatócég elemzői úgy vélik, az e-mail szerepének felértékelődése annak köszönhető, hogy a technológia lehetőséget ad arra, hogy egy időben több eltérő földrajzi elhelyezkedésű munkacsoportot vagy egyént is elérhessünk. Az e-mail ezenfelül módot ad arra is, hogy több emberrel és gyorsabban kommunikálhassunk. A technológia ráadásul írásos feljegyzést is hagy interakcióinkról.

Az e-mail üzleti kommunikációban betöltött fontossága ugyanakkor a telefonéhoz hasonló megbízhatóságot és stabilitást kívánna meg. Az elektronikus postaládákba beérkező növekvő számú üzenet ráadásul azt eredményezi, hogy a dolgozók hosszabb időt kell, hogy levelesládájuk rendezgetésével töltsenek ahelyett, hogy a munkájukra összpontosítanának.

Matt Cain, a META elemzője bevallotta, őt is meglepte a felmérés eredménye, mivel a kutatást megelőzően arra számított, hogy szorosabb, 50-50 százalék körüli megoszlást tapasztalnak majd a telefon és az e-mail között. "Ha bárkinek meggyőző kvantitatív bizonyítékra volna szüksége arra nézve, hogy érdemes az elektronikus levelezőrendszereket fejleszteni, akkor most itt a bizonyíték" - hangsúlyozta a szakember.
Forrás: Techweb, 2003. április 22.
http://www.techweb.com/

INFINIT MOBIL:
Mobil információs társadalom, mobilkommunikáció, mobiltechnológia

Megjelent a Westel Mobil Távközlési Rt. és az MTA Filozófiai Kutatóintézetének közös kutatási programja ("A XXI. század
kommunikációja") felkérésére havi rendszerességgel készülő INFINIT Mobil Hírlevél legújabb száma. Röviden a tartalomból:

FÓKUSZBAN:
Mobilvarázslat az Asashinál
Egy lépés hátra a mobil termékazonosításban?
A mobiltelefon feltalálója 30 év elteltével is álmodik
Mobil fiatalok 2003 - vezetői összefoglaló
DIÓHÉJBAN:
Nem a szex lesz a legnépszerűbb mobilalkalmazás
Öt év múlva több Windows CE-t adnak majd el, mint PC-t Internetes mikró, ami hidegen tartja az ételt
A netezők a barátaikat elsősorban telefonon, a kollégáikat inkább e-mailen keresztül keresik fel
A GSM hálózatok gyors növekedése Latin-Amerikában

A hírlevél az alábbi internetcímen olvasható:
http://www.ittk.hu/infinit/mobil

INFINIT PRIVACY:
A Soros Alapítvány támogatásával kéthetente megjelenő INFINIT Privacy Hírlevél a következő címen érhető el:
http://www.ittk.hu/infinit/privacy/

Az INFINIT a weben közvetlenül a http://www.infinit.hu/ doménen is hozzáférhető.
Infinithirlevel mailing list
Infinithirlevel@ittk.hu
http://www.infinit.hu
http://www.ittk.hu/mailman/listinfo/infinithirlevel
vissza

Engedjék meg, hogy cégünket illetve tevékenységünket ezúton figyelmükbe ajánljuk, és pár sorral bemutassuk.
Cégünk, az Intercontact Marketing Network Kft. 1990-ben alakult. Számos külképviselettel, nagykövetséggel, kereskedelmi kirendeltséggel és külföldi multinacionális céggel állunk kapcsolatban, ahonnan folyamatosan kapjuk az aktuális üzleti ajánlatokat, illetve juttatjuk el oda magyarországi partnereink felajánlásait.
A kapott adatokat 24 órán belül közzé tesszük az Intercontact cégcsoport információs rendszerében.
Célunk minél több gazdasági, üzleti információt eljuttatni, üzleteket létrehozni a magyar gazdaság szereplői számára, különös tekintettel az export-import ügyletek, bérmunka, szabad gyártói kapacitás lekötés, képviseletek létrehozása, vegyesvállalat alapítás profiljában.
Szilárdítsák meg pozíciójukat a mai kiélezett piaci versenyben, és építsenek ki cégük üzleti jövőjét meghatározó üzleti kapcsolatokat az általunk nyújtott üzleti lehetőségek, szolgáltatások segítségével.
Ezúton hívjuk fel T. figyelmüket, hogy az Intercontact Kft. aktuális üzleti ajánlatait az Interneten, a www.intercontact.hu címen, az Üzleti Ajánlatok rovatban találhatják.
Eredményes együttműködésünk reményében,

A szakmai napon az Apertus közalapítvány által finanszírozott Didakta program keretében fejlesztett, kifejezetten a felsőoktatás igényeire optimalizált e-learning tananyagfejlesztési módszertant és technológiát, illetve 24, a felsőoktatásban bevezethető e-learning tananyagot mutatunk be.

A konferencián ismertetjük a másfél éves munka módszertani megállapításait, mindeközben arra is választ keresünk, hogy
különbözik-e, és ha igen, miben az e-learning a felsőoktatásban, ha lehetőségeit, eszközeit, mozgásterét tekintjük.

Az előadások során azt is megmutatjuk, hogy a speciális módszertannak milyen következményei vannak a tananyagokat, a tudást közvetítő, megjelenítő technológia szintjén, s hogy ez, a program keretében kifejlesztett Coedu Tudásháló rendszer hol, és miben tér el a piacon már széles körben elterjedt e-learning megoldásoktól.

Ezen túl bemutatjuk azokat a tananyagokat, amelyek a korábban már említett módszertani és technológiai alapon kerültek kifejlesztésre, és amelyek között egyaránt megtalálhatók társadalom- és természettudományos, készség és ismeret típusú tananyagok.

Az előadásokat követő szakmai kerekasztal beszélgetés témája: mire jó az e-learning a felsőoktatásban?

Célunk, hogy a meghívott résztvevők segítségével értékeljük a Didakta program eredményeit, illetve tovább keressük a válaszokat a felsőoktatás felvetette specifikus kérdésekre, mint:

• Milyen szerepe lehet az e-learningnek a nappali képzésben?
• Milyen szerepe lehet az e-learningnek az osztálytermi oktatás mellett?
• Milyen érdekei vannak a felsőoktatási intézményeknek, mint a tananyagok felhasználóinak, a fejleszt?knek és az államnak ezen a speciális terepen?
• Milyen érvekkel lehet támogatni az e-learning bevezetését a fels?oktatásban?
• Milyen érvek szólnak ez ellen?
• Milyen költségek és rejtett hasznok kapcsolódnak az e-learning egyes részfeladataihoz és eredményeihez?
• Várhatóan milyen trendek kezdenek kibontakozni az ICT és az e-learning fels?oktatáson belüli alkalmazása kapcsán?

A konferencián való részvétel ingyenes. A terem korlátozott befogadó képessége miatt csak meghatározott számú regisztrációt tudunk elfogadni. A jelentkezéseket beérkezési sorrend szerint igazoljuk vissza.

Amennyiben a program felkeltette az érdeklődését, kérjük, a jelentkezési lap kitöltésével és a kfischer@mimoza.hu
kfischer@mimoza.hu  e-mail címre történő visszaküldésével jelentkezzen rendezvényünkre legkésőbb 2003. május 5-ig.

JELENTKEZÉSI LAP:
 

Név:
Foglalkozás:
Titulus:
Munkahely:
Munkahelyi cím:
E-mail cím:
Egyéb elérhetőség (telefon, mobiltelefon):
Kíván-e a jövőben hasonló konferenciákról értesítést kapni:	igen:___ nem:___
Milyen témák érdeklik elektronikus oktatással kapcsolatban (ezen rész kitöltésével nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a konferencián valódi, a meghívottak számára releváns kérdésekkel foglalkozzunk):
Vett-e már részt hasonló rendezvényen:	igen: ___   nem:___

vissza

A vírusok, programférgek, trójai és backdoor programok, az egyéb malware veszélyforrások, valamint a számítógépeket és hálózatokat fenyegető támadások elleni védekezés lehetőségei, eszközei és korlátai Magyarországon és a világban.
A számítógépvírusok száma havonta mintegy ezer új kártevővel növekszik, és emiatt is elengedhetetlen, hogy naprakész legyen a védelem. A számítógép-felhasználók többsége - és jó néhány szerencsés vállalati rendszergazda - azonban egészen addig nem szembesül a vírusok működésével, amíg rendszere támadás áldozatává nem válik. A háromnapos, elméleti és gyakorlati oktatást, valamint konzultációt is tartalmazó rendezvény lehetőséget ad a résztvevőknek arra, hogy megfelelő felügyelet mellett, ellenőrzött környezetben ismerkedjenek meg a számítógépes vírusokkal és egyéb programkártevőkkel, valamint az ellenük sikerrel bevethető eszközökkel. Konferenciánk és workshop-unk lehetőséget nyújt arra, hogy a résztvevők hiteles tájékoztatást kaphassanak a fenyegetésekről, a védelmi, megelőző és helyreállítási lehetőségekről. A gyakorlati órákon megismerkedhetnek a jellegzetes vírusfertőzésre utaló jelekkel, a támadást és a védekezés módozatait a leggyakrabban előforduló éles vírusokkal bemutatva - természetesen mindezt megfelelően ellenőrzött és zárt számítógépes környezetben.

A workshop keretében valamennyi résztvevőnk számára - az ismeretek hatékony elsajátítása érdekében - számítógépet biztosítunk (P4 1.7 GHz, 512 MB RAM, 30GB HDD), így mindenki saját maga végezheti el a gyakorlati feladatokat, amihez természetesen segítséget nyújtunk. A kiscsoportos keretek közt (maximum 18 fő) megrendezendő workshop kiváló lehetőség arra, hogy a résztvevők mind az elméleti és a gyakorlati ismereteket egyaránt minél jobban elsajátítsák. A workshop-ot minimum 12 fő jelentkezése esetén rendezzük meg.

Regisztráláskor a résztvevők megkapják a konferencia információs anyagát, valamint az Adatbiztonság, vírusvédelem című CD-ROM-ot. A konferencián történő részvételen túlmenően a befizetett díj tartalmazza az étkezések költségét, s az előadások és gyakorlatok közötti szünetekben kávét és üdítőt is biztosítunk.

MÁJUS 30-ÁN ISMÉT PMSZ MARKETING  MOST: ADATBÁNYÁSZAT www.pmsz.org

PROGRAM

MARKETING KUTATÁS - PIACKUTATÁS – ADATBÁNYÁSZAT

09.00 - 09.30	Bevezető – Adatbányászat az üzleti elemzésben Az adatbányászat szerepe az üzleti adatelemzésben. Vállalati döntések és tudásmenedzsment. Úton az „intelligens enterprise” felé.
09.30 -10.45	Data Mining módszertan Az adatbányászat mint módszertan. A piackutatás és az adatbányászat kapcsolata az ügyfélelemzésben.
10.45 -11.00	Kávészünet
11.00 -12.45	Üzleti alkalmazások Adatbányászati alkalmazások. Hogyan szólítsuk meg ügyfeleinket? Ügyfélmegtartás, kampánymenedzsment, új termékek és szolgáltatások bevezetése, szükséglet alapú ügyfélszegmentálás. Esettanulmányok.
12.45 - 13.20	Ebédszünet
13.20 - 15.00	Értékteremtés, értékmérés. Kávé Az adatbányászat helye az információhasznosítás értékláncában. Adat-bányászati eredmények beépülése az üzleti folyamatokba. A pénzügyi hatás mérése: az elvárt eredmény és a visszamérés módszerei. Komp-lex megoldás: az ügyfelek értékében bekövetkezett változás mérése. Az ügyfél jövedelmezőségi szintjének változása, a várható élettartam meg-hosszabbítása.
15.00 - 17.00	Data Mining infrastruktúra Az adatbányászat átalakulása: Az új technológia beágyazása az üzleti elemzés és döntéselőkészítés folyamatába. A felhasználás alternatívái az ad-hoc elemzésektől az analitikus alkalmazásokig. Kapcsolat az adattárházzal, a CRM-mel, a stratégiai tervezéssel és teljesítmény érté-keléssel. Az adatbányászat jövője.

Dr. Pósvári Sándor, az euroASTRA Internet Magazin alapító főszerkesztőjének kezdeményezésére jött létre az Infopolitikai találkozó sorozat, amely az informatika és a politika nagyon fontos kérdéseit tárgyalja meg, szakemberek, politikusok részvételével.

Dr. Pósvári Sándor halála után, e találkozó szellemét és célját szem előtt tartva szeretnénk folytatni ezt a sikeres rendezvényt. Az idei infopolitikai találkozó helyszíne Érd városa, a városi strandkert területén felállított cirkuszsátor. Május utolsó szombatján 2003. május 31-én, reggel 9.30 - 17.00 óráig kerül megrendezésre. Részvételi díj nincs, de a részvétel előzetes jelentkezéshez kötött.

Egy alkalom, hogy a civilek és a politikusok szót váltsanak, vitázzanak arról, hogy mi az ami fáj az egyik oldalnak, s miért nem lehet (nem lehet?) ezeken a fájdalmakon enyhíteni a másik oldalon.

Támogatóink:

Jelentkezés 2003. május 21-ig az infopol@euroastra.com e-mail címen Juhász Péternél cím és GSM telefonszám megadásával.
Az előadások anyagai és a szponzorok logo-i megjelennek az euroASTRA-n.

A rendezvény lebonyolítására és megszervezésére Szerkesztő Bizottság alakul:
Elnök: Kis János - Johannes
Titkár: Juhász Péter
Tagok: Csiba András, Kornis György
Az Informatikai találkozó résztvevőit egy tál Számadó pörköltre látjuk vendégül. Jó nagy bográccsal, hogy tele gyomorral alkotó gondolataik támadjanak.
Főszakács: Szeiffert László
A kiszolgálásról a Számadó KV lelkes dolgozói gondoskodnak.

RÉSZTVEVŐK:
Dr. Enyedi Nagy Mihány - médiaszakértő, a Médiahajó házigazdája, a Magyarország Médiakönyve évkönyv-sorozat kiadója, mint moderátor
Kis János - főszerkesztő, euroASTRA Internet Magazin - mint házigazda
Csiba András - Számadó KV
Kornis György - Számadó KV
Juhász Péter - euroASTRA Internet Magazin - informatikai tanácsadó
vissza

A térinformatikai termékek és alkalmazások piaca dinamikusan fejlődik. A konferencia célja az, hogy néhány kiemelt témakör vonatkozásában, elsősorban a közigazgatásra fókuszálva, esettanulmányokon keresztül a térinformatikai alkalmazások, és azok gyakorlati tapasztalatai kerüljenek bemutatásra, nem megfeledkezve a legújabb ismeretek átadásáról sem.
Az előadások mellett munkaműhely, illetve kerekasztal vita próbálja meg a résztvevők aktív bevonásával összegezni a tapasztalatokat, közérdeklődésre számot tartó témakörökben.
A plenáris ülésen, illetve a már bevált hat szekcióban elhangzó előadások két kiemelt témakörre fókuszálnak ebben az évben:

• EU csatlakozás térinformatikai kihívásai,
• Nemzeti Fejlesztési Terv térinformatikai vonatkozásai.

II. Térinformatika az információs társadalomban
- az információs társadalom létrejötte az IT szinte teljes körű elterjedését jelenti, mely folyamat az élet minden területével szemben új elvárásokat támaszt. Közös erőfeszítést kíván a közigazgatás és a gazdasági élet valamennyi szereplőjétől, hogy az épülő információs társadalom meg tudjon felelni a gazdasági és szociális kihívásoknak, elősegíthesse a foglalkoztatást, a növekedést és a termelékenységet, és nem utolsósorban megfeleljen az EU elvárásoknak. Mindez jelentős hatással van a térinformatika fejlődésére, felhasználói körének kiterjedésére, professzionális művelőinek képzettségére és státuszára, valamint a térinformatikai módszerek és eszközök integrálódására a nagy információrendszerekbe. A szekció az alábbi témakörök feldolgozását célozza meg : térinformatika és társadalom, az állampolgárokhoz kötődő nyilvántartások GIS vonatkozásai, az EU térinformatikai tervei és programjai, ill. hazai vonatkozásaik, Internet és GIS, oktatás a közigazgatási fogadóképesség biztosítására.

III. Térinformatikai adatinfrastruktúra, adatgazdálkodás
– közismert tény, hogy a térinformatika alkalmazásának nélkülözhetetlen „kellékei” a digitális térképi és térbeli referencia adatok. Ezért a különféle célok megvalósításához térinformatikát használó települések, régiók, országok, földrészek fontos érdeke, hogy területükre vonatkozóan egységes, az elvárásoknak megfelelő térinformatikai adatinfrastruktúra álljon rendelkezésre. Az adatinfrastruktúra azonban nemcsak a digitális térképi adatokat jelenti, hanem az azokhoz kapcsolódó leíró adatokat, technológiákat, szabványokat, szolgáltatásokat és meta-adatokat is. A szekció az ilyen adatinfrastruktúrák tervezését és létrehozását célzó hazai (NKP, MTP) és EU kezdeményezésekkel és eredményekkel, valamint ésszerű, az adatok lehető legszélesebb körben való hasznosulását támogató adatgazdálkodás módszereivel kíván foglalkozni.

IV. Önkormányzati informatikai alkalmazások
– az informatika eszközrendszere az önkormányzati tevékenységek ésszerű és hatékony megvalósításában nem nélkülözhető. Ezen belül a térinformatika olyan lehetőséget nyújt, amely képes a földrajzi helyhez köthető tevékenységek integrálására, döntések előkészítésére. A szekció a feladatköröket és a működési feltételrendszert alapul véve foglalkozik a térinformatika alkalmazási helyzetével és lehetőségeivel az önkormányzatoknál. Az informatika és térinformatika együttes alkalmazásának tapasztalatait ismertető előadások érintik a korszerű informatika és a vezetés kölcsönhatásait, valamint a településrendezés és -irányítás különféle vonatkozásait is.

V. Korszerű térinformatikai technológiák és módszerek
- egy év alatt számos új szoftver és hardver eszköz, eljárás, módszer jelenik meg a térinformatikában. Ezek közül példaként említve: a vezeték nélküli hálózatok, GPRS, PDA számítógépek, DGPS, helyhez köthető szolgáltatások, amelyek rohamos terjedése hatással van a térinformatika alkalmazására is. Ezekkel a ma még újdonságnak tekinthető témákkal foglalkozik a szekció.

VI. Adatérték, ár, minőség, tulajdon és marketing a térinformatikában
-  a szekció a következő témakörökkel kíván foglalkozni; A marketing szerepe a térinformatikai termékek, adatok ár-érték viszonyának alakításában, és széles körű használatában. Az adat- és árpolitika alkalmazásának alternatívái, különös tekintettel az állami alapadatokra és az EU csatlakozás utáni helyzetre. Az állami alapinformációk, ezen belül a térinformatikai adatok hasznosításával kapcsolatos Európai Bizottsági elképzelések. Mik befolyásolják, miként alakítható a minőség – ár viszony a térinformatikai rendszerekben felhasznált adatok vonatkozásában. Mit lehet, kellene tenni az illetéktelen adathasználat ellen, továbbá hogyan befolyásolja az adathasználatot, illetve tulajdonlást az Internet és a WEB technológiák rohamos terjedése.

A konferenciát térinformatikai cégek szakkiállítása kíséri.
Lehetőség van az ez évi kerekasztal és workshop témakörök megjelölésére. A konferenciára jelentkezők erre vonatkozó javaslatait legkésőbb 2003. június 15-ig várjuk az otk@geometria.hu  e-mail címen.
vissza

Ezúton szeretnénk felhívni figyelmét a második alkalommal megrendezésre kerülő
Nemzetközi informatikai és telekommunikációs konferencia és szakkiállításra!
Időpont: 2003. november 27 - 29.
Helyszín: Budapesti Vásárközpont

Az elmúlt évben Magyarországon egyedülálló kezdeményezésként útjára indítottunk egy teljesen új koncepciójú rendezvényt, amely a szűk szakma igényeit szolgálja ki. Az első rendezvény kapcsán lehetőségünk nyílt a szakma véleményének szélesebb körű felmérésére, közvetlen megismerésére. Az eredmények - 2000 m2 kiállítási területen 70 kiállító - azt igazolják, hogy a hazai informatikai piac igényli az átfogó fórum, kiállítással egybekötött konferenciasorozat megrendezését és képviselői
elismerik a megújulás szükségességét.

Idén mind a kiállítás mind a konferenciaprogram központjában a kormányzati célok, beruházások megismertetése áll.  A tervezett szakmai konferencia témák a hazai informatika fejlesztési irányvonalaival, az EU-csatlakozás aktuális kérdéseivel, informatikai összefüggéseivel, az európai információs infrastruktúra kiépítésével foglalkoznak.  Ezen felül újból megrendezzük a regionális CIO Fórumot, és lehetőséget adunk a kiállítók számára termékebemutatóval egybekötött előadások megtartására. Az INFOtrend konferencia és szakkiállítás kapcsolódó rendezvénye a 8. Közép- és kelet európai kábel és szatellit kiállítás, amely a térség legrangosabb szakmai fóruma

Az ACTeN – Anticipating Content Technology Needs – az IST 5. keretprogramjának projektje, amely 2002 szeptemberében kezdődött azzal a céllal, hogy promóciós tevékenységével az európai multimédia ipar fejlődését ösztönözze. Két éven keresztül 10 ország 11 szervezete – közöttük a Magyar Tartalomipari Szövetség - abban m?ködik együtt, hogy a digitális tartalom jelenlegi piaci korlátait legyőzve szakértők, tudósok, üzletemberek és kreatív tervezők újfajta hálózatát hozza létre a multimédia tapasztalat hatékony terjesztése érdekében. Ennek eszköze a piaci fejlemények folyamatos monitorozása - ACTeN Content Market Monitor l a multimédia szakértők párbeszédét segítő üzleti kerekasztal l a tudományos konferencia l a legjobb gyakorlatot (best practice) bemutató nemzetközi multimédia akadémia.

Az OPA európai divíziója
http://www.online-publishers.org
Megalapították az amerikai Online Kiadók Egyesületének (Online Publishers Association - OPA) európai divízióját. Az OPA-t 2001 júniusában alapították olyan vezető amerikai szervezetek, mint a Wall Street Journal Online és a New York Times Digital. 2002-ben határozta el, hogy európai divíziót alapít. Jelenleg a The Financial Times, a Spiegel Online, a Le Monde Interactif és az International Herald Tribune tartozik az OPA Europe-hoz.

Az OPA - a ComStockkal együttműködésben - negyedévenként és évenként vizsgálatot végez a tartalomról. Ezzel alapozta meg ismertségét. Az európai divízió úgy nyilatkozott: „a minőségi kiadáshoz szükséges kedvező üzleti környezetet azzal kívánja megteremteni, hogy megbízható kutatásokat végez az online hirdetésről és a médiafogyasztásról, valamint bemutatja a legjobb gyakorlatokat és közzéteszi a legfontosabb ismereteket.”

Van már egy hasonló szervezet Európában, az elsősorban brit érdekeltségű Association of Online Publishers (AOP) olyan szervezetekkel, mint  a BBC, az Emap, az FT.com, a Guardian Unlimited, Haymarket, IPC Media, News International és a Reed Business Information.  Az AOP vezetője, Alex Daily e-mailben így nyilatkozott: „Úgy látom, jó lehetőség van arra, hogy a brit AOP hosszú távon erős kapcsolatokat építsen ki az OPA Europe-pal. Tagjaink egyelőre mégis úgy vélik, hogy a megalapozottabban működő és nagyobb támogatottságot élvező brit AOP rövid távon jobban szolgálja érdekeiket és törekvéseiket.”
www.acten.net

vissza
9.b. „AzÉnIskolám!”: Luxemburg oktatási portálja
http://www.myschool.lu
Louise Courtemanche, MATRIX Consulting
louise.courtemanche@matrix.lu

Az e-Luxemburg program keretében Luxemburg Oktatási Minisztériuma „AzÉnIskolám!” portált, amely összekapcsol valamennyi általános- és középiskolát, főiskolát és egyetemet, intézetet.

Az Oktatási Minisztérium fő célja a portál létrehozásával az volt, hogy a professzorok, a tanárok, a diákok, a szülők és a vendégek számára egyszerű, személyre szabott formában biztosítsa a hozzáférést magas minőséget képviselő oktatási tartalmakhoz. A portál tartalmaz dokumentumokat, továbbá intézeti, akadémiai, kulturális és tudományos honlapokat sok-sok hasznos információval, pedagógiai segédlettel és képzéssel (az Elsevier Traininggel együttműködve). A tartalomfejlesztők valamennyi dokumentumot téma szerint kategorizálnak, az adatbázist folyamatosan frissítik, minőségi tartalmakkal kiegészítik. Egyezményeket kötöttek a legfontosabb tartalomszolgáltatókkal, és a regisztrált felhasználók böngészhetik a Duden and Brockhaus enciklopédiákat.

A portál személyre szabható a felhasználói preferencia profil alapján oly módon, hogy a bejelentkező választ a regisztrációnál megjelenő különböző tartalmi modulok közül. Így mindenki meghatározhatja saját személyes munkakörnyezetét. A tanárok például olyan modult választhatnak, amelyben könnyen jutnak pedagógiai információkhoz, videó- és CD-ROM bankokhoz, óratervezési segédletekhez; a szülők olyat, ahol a gyermekpszichológiáról találnak információt. Ugyanakkor a diákok segítséget kaphatnak a házi feladat elkészítéséhez, informálódhatnak az álláslehetőségekről és a felsőoktatásról, de Luxemburg éjszakai életéről is!

„AzÉnIskolám!” összegyűjti az oktatással kapcsolatos valamennyi hírt Luxemburgban, sőt Európában. Célja az is, hogy segítse az együttműködést a tanárok, a diákok és a szülők között azzal, hogy közösségeket alakít ki. Minden érdeklődő megalapíthatja saját oktatási közösségét.

A navigáció a vendég felhasználó számára is egyszerű és hatékony. A tartalom négy fő részre tagolódik: hírek, források, együttműködések és gyors linkek. A gyors linkeknél megtalálhatjuk többek között a luxemburgi iskolai szünnapokat, az Oktatási Minisztériumot, kapcsolatokat.  A portál nagy teljesítményű keresőmotorja dokumentumok ezreit tekinti át, beleértve azokat is, amelyek a keresett kategóriákba nincsenek besorolva.

A portált folyamatosan fejleszti egy elkötelezett tanárokból és nevelőkből álló team, akik hisznek abban, hogy az internet a hasznos információk összekapcsolásának izgalmas eszköze, amely segíti az oktatási szektorban a kommunikációt és az együttműködést.
www.acten.net
vissza

9.c. A digitalizálás ára
http://www.kb.nl
Chris Bellekom
Chris.belekom@kb.nl

Március 17-19 között az ACTeN projekt Scouting Workshopot tartott Amszterdamban, amely az „Új média a színfalak mögött” címet kapta. A workshop résztvevői a program keretében ellátogattak a Holland Nemzeti Könyvtárba, Hágába, ahol a gyakorlatban is szembesülhettek a digitalizálás problémáival. Chris Bellekom előadásából a digitalizálás költségeit áttekintő részt emeltük ki.

„A digitális megőrzés lényege, hogy megőrizzük a hozzáférést az idő múlásával. Gyakorlatilag lehetetlenség elkülöníteni a digitális megőrzéshez kapcsolódó költségeket azoktól, amelyek a hozzáférésből következnek. A hozzáférési költségek jelentősek, mert mind a technológiai, mind a felhasználói elvárások gyorsan fejlődnek. Annak a kezdeti technikai infrastruktúrának a költségei is magasak, amelyet a digitális anyagok előállítása és a hozzáférés kialakítása tesz szükségessé. Érdemes fontolóra vennünk, hogy milyen eszközökkel védhetjük ezt a befektetést már a kezdetektől, annak ellenére, hogy erről mind a mai napig ritkán beszélünk. Azt a feltételezést, hogy a digitális megőrzés költségei a magasabbak, mint a papír alapúé, számos egymással összefüggő tényező magyarázza:

Az a szükséglet, hogy aktívan befolyásoljuk a rendszeresen bekövetkező, elkerülhetetlen technológiai változásokat. ? Mind a források, mind a kiadói és más adat-előállítói licenc-szerződések szabványosításának a hiánya, ami nehezíti a mérhetőséget. ? Bizonyos digitális publikációk esetén a megbízhatóságot és a pontosságot garantáló eszközök hiánya, amelyek azt biztosítanák, hogy a technológiai átalakításokban ne vesszenek el fontos információk.

A digitális megőrzés költsége hosszú ideig még plusz költségként jelentkezik a hagyományos gyűjtemények költségvetésében, hacsak nem születnek költségkímélő megoldások. Azoknak az intézeteknek kell a legnagyobb kihívásokkal szembenézniük, amelyek mind a digitális, mind a hagyományos gyűjteményekért felelősek, mivel erőforrásaikat két teljesen különböző követelménynek kell alárendelniük. Ezek azok az intézetek, amelyek inkább a hosszú távú megőrzésben kapnak prioritást, nem pedig a rövid távú hozzáférésben. A költségmegosztásnak vannak modelljei, amelyek hosszú távon költséghatékonynak bizonyulhatnak.

Érthető a digitális megőrzés magas költségei miatti aggodalom. Ugyanennyire fontos azonban azt is mérlegelni, hogy mennyibe kerül és mivel jár az, ha a megőrzés elmarad. Az analóg anyagok ismételt digitalizálási költségei jóval meghaladhatják a megőrzés költségeit, ha ennek lehetősége egyáltalán megmarad.

A digitálisan előállított és digitális hozzáférhető információtól való erősödő függőség egyúttal azt jelenti, hogy jogi, erkölcsi, gazdasági és kulturális kötelesség a digitális anyagok növekvő mennyiségének a megőrzése, legalábbis egy meghatározott ideig, de az esetek egy részében mindörökké. Néhány meglepő példa: a nukleáris hulladékok tárolásával kapcsolatos információkat legalább 400 évig őrizni kell. A biztosítótársaságoknak az életbiztosításokkal kapcsolatos aktákat 70 évig kell őrizniük. A gyógyszerészeti információkat 100 évig kell megtartani. Ha nem teszünk lépéseket annak érdekében, hogy megvédjük ezeket a digitális anyagokat, ezek rövid időn belül  elkerülhetetlenül elenyésznek.

Számos honlap hivatkozik arra, hol találhatunk információkat a különböző költségkategóriákkal kapcsolatban, kezdve a digitalizálástól, egészen a digitális objektumok időbeli megőrzésének költségkalkulációjáig. A költség kérdése akkor is érdekes, amikor azokat kiindulási alapként akarjuk felhasználni a különböző költségelemek megmagyarázására és tudatosítására.

A Holland Nemzeti Könyvtárban elkezdtük az igazi megoldások és a fizikai rendszerek kidolgozását, amelyek biztosítják, hogy a következő generációk is részesedhessenek abból a tudásból, ami jelenleg rendelkezésünkre áll, de a jövő mindig meglepetésekkel teli.

Nem tudjuk, hogy a jövőben milyen információkkal és perifériákkal kell számolnunk. Éppen ez az, ami miatt a mi munkánk ilyen érdekes.  Elképzelhető, hogy a ma megoldásai tíz éven belül a kukába kerülnek, mert működésképtelenné válnak.  Az már nem kérdés, hogy minden napjainkban keletkező információt meg akarunk őrizni. A kérdés az: HOGYAN!”
www.acten.net
L.J. (Szerk.)
Forrás: ACTeN Content Market Monitor
vissza