Magyar Tartalomipari Szövetség

A MATISZ tagja az IHM Információs Társadalom Fejlesztéspolitikai Albizottságnak, amely 2003. május 5-ei ülésén elhangzottak
figyelembevételével a szövetség Stratégiai és Tanácsadói Szakosztálya átdolgozta a MATISZ „A hazai tartalomipar fejlesztése”
tárgyú tervezetét.

A MATISZ Elnöksége és május 28.– i közgyűlése is egyhangúlag támogatta a tervezetben foglalt feladatok megvalósítását.

Amennyiben a hazai tartalomipar fejlesztését érintő javaslata észrevétele van folyamatosan junius 30-ig küldje meg az info@matisz.hu cimre.
vissza

Rövid tartalom
Az Internet-hozzáféréssel rendelkező magyarországi gazdálkodó szervezetek fele bankügyeit elektronikus kapcsolaton keresztül intézi, igaz, vállalatméret szerint jelentős eltérések figyelhetők meg: míg tíz nagyvállalatból csak egy maradt meg az átutalások telefonos vagy személyes intézésénél, addig a mikrovállalatok mindössze 40 százaléka él a technika adta távoli, elektronikus megbízási lehetőséggel - derül ki a Magyar Infokommunikációs Jelentés 2003-as kiadásából.

Letölthető teljes sajtóanyag
br_030529_e-bank.pdf
br_030529_e-bank.doc
br_030529_e-bank.rtf

Friss elemzések
Informatikai és Üzleti Döntéshozói Médiakutatás 2003
Magyar Infokommunikációs Jelentés 2003
A liberalizáció első éve Budapesten - hatások nélkül?
A liberalizáció hatása Magyarországon - változó stratégiák a beszédcélú távközlésben

Előkészületben: Vállalati IT-biztonság 2003
Forrás: "BellResearch"
Kérdéseivel, észrevételeivel forduljon munkatársunkhoz a press@bellresearch.com e-mail címen.
vissza

Ezen a meghallgatáson javaslatot teszünk a Nemzeti Szabad Szoftver Stratégia fő elemeire. Véleményünk szerint a szabad szoftverek kiterjedt alkalmazása az az út, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió eEurópa kezdeményezésének megfelelően 2010-re hazánk valóban a legversenyképesebb tudásalapú társadalommá váljék.

Ez az esemény hazánk informatikájának -így gazdaságának is- jövőjét alapvetően meghatározhatja, ezért érdeklődésére számítunk.
Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete FSF.hu Alapítvány  Összefogás a Szabad Szoftverek Elterjesztéséért Alapítvány
Magyar BSD Egyesület Magyar Tartalomipari Szövetség

További információk: mag@lme.linux.hu, vagy Magosányi Árpád (06) 20  3547513

GNU GPL: csak tiszta forrásból
vissza

I. A pályázat kiírásának előzménye
A tudásalapú társadalom megteremtéséhez és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához szükséges szemléletváltás,
valamint az infokommunikációs kompetenciák elsajátításának segítése érdekében az Oktatási Minisztérium az Informatikai és
Hírközlési Minisztérium, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium támogatásával életre hívta a Sulinet Expressz programot. A Sulinet Expressz program keretében meghirdetett Digitális Tudásbázis program célja, egy mindenki számára elérhető, tetszőlegesen testre szabható tudásbázis kialakítása, amely az internet adta lehetőségek maximális kihasználásával oktatási célú tartalmakat szolgáltat. A Digitális Tudásbázis egy komplett, minden műveltségi területet átfogó tananyag adatbázis, melynek alapjait az Educatio Kht. Sulinet Programirodája által kiírt korábbi pályázatokra beérkezett elektronikus oktatási anyagok képezik. Az adatbázis létrehozásánál és bővítésénél alapvető szempont, hogy az oktatás szereplői nemcsak a hasznosításban, hanem az előállítás folyamatában is szerepet kapjanak.

II. A támogatás célja
A támogatás célja olyan digitális, az oktatásban használható tartalmak létrehozása és azok adatbázisban (egységes keretrendszerben) való megjelenítése, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanárok és a diákok maguk állíthassák össze a tanításban,
illetve a tanulásban segítő szemléltetű, kiegészítő tananyagrészeket. Ezzel nem csupán az infokommunikációs megoldásokban rejlő lehetőségek megismertetését kívánjuk elősegíteni, hanem a tanulók vagy más felhasználók kreativitásának, önállóságának kibontakoztatását is.

III. A támogatás keretösszege: 500 millió Ft.
1. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.
2. A támogatás mértéke:
a) a IV. 1. pontban meghatározott pályázati téma esetében legfeljebb 4 millió forint,
b) a IV. 2. pontban meghatározott pályázati téma esetében legfeljebb 20 millió forint,
c) a IV. 3. pontban meghatározott pályázati téma esetében legfeljebb 20 millió forint.

IV. Pályázni az alábbi témákban lehet
A 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelettel meghatározott Nemzeti Alaptanterv és/vagy a Kerettantervek követelményeihez
illeszkedő, általános iskolai és gimnáziumi szinteknek megfelelő, az interneten hozzáférhető digitális oktatási segédanyagok
készítésére. Az oktatási segédanyagokat az ágazati szabványok és az Oktatási Minisztérium által oktatási segédanyagok
szerkesztésére megfogalmazott ajánlás alapján kell elkészíteni a Pályázati útmutató mellékletei szerint.

1. pályázati téma: új elektronikus oktatási segédanyag elkészítése, a pályázatban benyújtandó forgatókönyv alapján.

2. pályázati téma: már meglévő, a közoktatásban felhasználható, referenciákkal rendelkező elektronikus oktatási segédanyagok, témájukban teljességre törekvő oktató programok, segédprogramok web-alapú, multimédiás, interaktív átdolgozása, implementálása.

3. pályázati téma: már meglévő, a közoktatásban felhasználható, e pályázat keretében digitalizálásra kerülő médium gyűjtemények és/vagy már digitalizált elektronikus szöveges és multimédia adatbázisok web-alapú, multimédiás, interaktív átdolgozása, implementálása.

A pályázati témák egy adott konkrét oktatási feladat megvalósítására vonatkoznak. A pályázati témák részletes tartalmát a Pályázati útmutató mellékletei határozzák meg.

A pályaművek a tananyagelem, tananyagegység és az ezekből készíthető útvonalak meghatározatlan terjedelmű (pl.: egy 5-10
perces tanórai blokk; egy témához tartozó néhány tanórából álló blokk; de akár egy tartalmilag összefüggő hosszabb tananyag is)
halmazaiból állhatnak. A részletek és példák tekintetében a Pályázati útmutató mellékleteiben megfogalmazottak az irányadóak.

V. A pályázók köre
1. pályázati témára pályázhatnak:
a) a Magyar Köztársaság területén működő állami és az állam által elismert nem állami egyetemek és főiskolák (a továbbiakban: felsőoktatási intézmények);
b) akadémiai kutatóintézetek;
c) központi költségvetési szervek tudományos, kutatási, kulturális, oktatási profilú háttérintézményei (a továbbiakban:
háttérintézmények);
d) általános iskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény (a továbbiakban együtt: iskola), függetlenül attól, hogy ki az intézmény fenntartója. Az iskolák fenntartójuk hozzájárulásával pályázhatnak.

2. pályázati témára pályázhatnak:
a) felsőoktatási intézmények;
b) akadémiai kutatóintézetek;
c) háttérintézmények;
d) iskolák, függetlenül attól, hogy ki a fenntartójuk. Az iskolák fenntartójuk hozzájárulásával pályázhatnak.
e) belföldi székhelyű gazdasági társaságok.

3. pályázati témára pályázhatnak:
a) felsőoktatási intézmények;
b) akadémiai kutatóintézetek;
c) háttérintézmények;
d) iskolák, függetlenül attól, hogy ki a fenntartójuk. Az iskolák fenntartójuk hozzájárulásával pályázhatnak.
e) belföldi székhelyű gazdasági társaságok;
f) országos múzeumok, országos szakmúzeumok, tematikus múzeumok, levéltárak, egyházi gyűjtemények, nemzeti könyvtár, tudományos és szakkönyvtárak, függetlenül attól, hogy ki az intézmény fenntartója (a továbbiakban közgyűjtemény).

Együttes pályázat nem nyújtható be.

Egy pályázó egy pályázati témára csak egy pályázatot nyújthat be. Ugyanazzal a pályaművel csak egy pályázati témára lehet
pályázni.
Felsőoktatási intézmény pályázati témánként több pályázatot is benyújthat.

VI. A pályázat beadásának módja, határideje
A Pályázati tájékoztató 2003. június 2-től elektronikus formában az Informatikai és Hírközlési Minisztérium honlapján (internet
címe: http://www.ihm.hu), az Oktatási Minisztérium honlapján (internet címe: http://www.om.hu), és a Sulinet honlapján
(internet címe: http://www.sulinet.hu) található meg, illetve 2003. június 10-től térítésmentesen átvehető az IHM ügyfélszolgálatán munkanapokon 8.00-18.00 óra között (1075 Budapest, Rottenbiller u. 32.) és a regionális irodákban. A pályázattal kapcsolatosan a helyi tarifával hívható kék számunkon (06-40-200-454) érdeklődhetnek.

A regisztrációs díj 10.000 Ft.

A pályázat beadási határideje: 2003. június 30.

Pályázati tájékoztató:
Word formátumban (253 kB)
RichText formátumban (470 kB)
Adatlapok:
Word formátumban (292 kB)
RichText formátumban (470 kB)

Mellékletek:
Word formátumban (383 kB)
RichText formátumban (550 kB)
vissza

Stagnálás után végre fellendülés itthon az Internetet használók számában

A tavalyi év végi stagnálást követően a 2003-as év első harmada meglepően jó eredményt produkált az Internet-felhasználók számának növekedését tekintve. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter közölte a 12. World Wide Web nemzetközi konferencián, hogy az első három hónapban 16 százalékkal növekedett a magyar internetezők száma. Egyúttal kiemelte, hogy ezt a folyamatot fent lehet tartani, többek között a magyar nyelvű tartalmak fejlesztésével.
- Forrás: Terminal, 2003. 05. 26.,
http://www.terminal.hu/newsread.php?id=26205405034720

Tudásmenedzsment 3.
A szervezeti tudáspiacok rossz működésének okai:
1. hiányos információk (a munkatársak munkaidejük jelentős részét az információ hiányzó láncszemeinek megkeresésére fordítják), 2. tudásasszimmetria (megvan az információ, de annak átadása valamilyen akadályba ütközik), 3. a tudás helyhez kötöttsége (azaz az emberek inkább a szomszéd irodából szerzik be és megelégszenek az elégségesen jó tudással).
A szervezeti, szakmai, egyesületi tudáspiac kóros elváltozásai:
1. Monopóliumok (olyan körök léte, amelyek hatalomközpontosítási célból mesterséges gátat szabnak az információnak)
2. Mesterséges hiány (az információszegény közösséget könnyebb befolyásolni)
3. Információkereskedelmi korlátozások: felhalmozás, a szervezeti osztályok közötti identitásalapú akadályok, hiányzó infrastruktúra, találkozóhely hiánya, időhiány, létszámcsökkentés (sokan az információ, mint hatalmi tényező másoktól való visszatartásába kapaszkodva igyekeznek védeni a saját pozíciójukat), átszervezés.
Az információtechnológia -- legalábbis kihasználása esetén -- fizikailag közel hozhatja a kollégákat, ami többek között hozzájárul a
munkakapcsolatok virtualizálódásához; nem kell feltétlenül csak a fizikailag közel lévő munkatársra hagyatkozni. (összeállította: MG)
- Forrás: Tudásmenedzsment / Thomas H. Davenport, Laurence Prusak. -
Budapest : Kossuth, BKE Vezetőképző Intézet, 2001. - 195 p.

Miért nincs nálunk Szilíciumvölgy?
Az interjúalany Vahl Tamás, az SAP Magyarország ügyvezetője (a fenti hír keltezésénél korábban) szkepticizmusát hangoztatja: szerinte a megvalósításhoz hiányzik a szakértelem, a tőke, a marketing és a piac. Viszont az óhaj megvan. A helyzet azonban nem reménytelen. A legfőbb, amit tehetünk az a régről, más forrásból ismert imperatívusz: tanulni, tanulni, tanulni! S ez majd olnap(után) eredményre vezethet.
-- Forrás: BOSS 2003/ápr. p. 6-8.

Internetmentes mezőgazdaság (Menedzsmentfórum)
A hazai cégek körében az Internet-kapcsolattal rendelkezők aránya jelentősen nőtt. Ma már tízből minden nyolcadik cég eléri a világhálót. Az Internet-penetráció szintjét tekintve két leszakadó szektor azonosítható, ezek a mezőgazdaság az egész ágazatot tekintve, valamint a vendéglátással foglalkozó vállalkozások köréből a kisebb cégek.
- Forrás: IT és E-business hírlevél 2 (2003) 21
http://www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=2182&page=1

A döntéshozók harminc százaléka csak online médiával érhető el
Egy most közzétett kutatás szerint az internettel rendelkezők 30 százaléka a munkaidejében kizárólag a világhálót használja információs forrásként. Igen figyelemre méltóak a fenti adatok akkor is, ha ezek az USA-ra vonatkoznak, hiszen a nyomtatott sajtó és a televízió ott is domináns.
- Forrás: IT és E-business hírlevél 2 (2003) 21
http://www.mfor.hu/Hirek/hiradatok.php?id=4611

IHM : Számítógépek átadása óvodáknak
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tervei szerint 2006-ig valamennyi magyarországi óvodát felszerelik informatikai eszközökkel. A Brunszvik Terézről elnevezett program keretében idén 300 millió forintból mintegy 500 hátrányos helyzetű település intézménye kaphat számítógépeket.
- Forrás: Prím Online, 2003. máj. 22., http://hirek.prim.hu/cikk/32963/

Elektronikus könyv a Hewlett-Packardtól
A Hewlett-Packard bristoli (Anglia) kutató laboratóriumában egy olyan új generációs e-book, vagyis elektronikus könyv kifejlesztésén munkálkodnak a tudósok, melyet az olvasók egy szép napon ugyanúgy lapozgatva olvashatnak majd, mint teszik azt manapság a papírlapokból álló hagyományos napilapok, hetilapok és könyvek esetében.
- Forrás: Prím Online, 2003. május 26. http://hirek.prim.hu/cikk/33027/

Stop free content?
Stop free content! - azaz meg kell állítani, hogy minden értékes tartalomhoz ingyenesen lehessen hozzájutni a világhálóról. Ha az
internetes portálok nem tudnak fizetőssé válni, akkor végeredményben kevesebb információt, szolgáltatást fognak tudni nyújtani, azaz az ingyenesesség a minőség rovására mehet.
- Forrás: Prím Online, 2003. május 20. http://hirek.prim.hu/cikk/32921/

KIT Hirlevél IMPRESSZUM
A szerkesztők -- akik szívesen olvassák és megfontolják az Ön véleményét:
Káldi Emese (kommunikációs tréner) mailto:emi22@freemail.hu
Mészáros Anikó (ügyvezető igazgató, ITTK) mailto:meszaros.aniko@ittk.hu
Sonnevend Péter (főiskolai docens, Kaposvári Egyetem)
mailto:peter@sonnevend.com
Mikulás Gábor (információs és pr-tanácsadó)
mailto:mikulasg@gmconsulting.hu

A térítésmentes hírlevelet megrendelheti a infinit.regisztracio@ittk.hu címre küldött üres levéllel, melynek tárgya (subject): KIT-megrendeles.
http://mail.ittk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/kit-gm
vissza

Az elektronikus aláírás hazai megvalósulása, avagy a magyar digitális valóság egy szelete

Az országok közötti verseny napjainkban a digitális térben zajlik.  Azokban az országokban, ahol az informatikai fejlettség még
gyermekcipőben jár, különösen nagy szerep hárul a mindenkori kormányzatra az információs társadalom megteremtésében. Az elektronikus aláírás kérdésköre az elektronikus társadalom problematikájába ágyazódik, így elválaszthatatlan attól. Az információs társadalom kiépítésének pedig Magyarország esetében négy sarokpontja van.
Juhász Lilla; juhasz.lilla@ittk.hu

Az említett négy sarokpont a következő:
1. A szupranacionális szint (Brüsszel) kihívásainak meg kell felelni, ami jogharmonizációt, valamint az Európai Uniós dokumentumokban foglaltak végrehajtását jelenti.
2. A politikai elit oldaláról egy átfogó és konszenzuson alapuló stratégia kidolgozása szükséges, amely beruházóbarát környezetet,
megfelelő jogi hátteret, technikai feltételeket teremt.
3. A vállalkozások részéről a szükséges infrastruktúra megteremtéséhez minél több invesztícióra és a kormányzattal való együttműködésre van szükség.
4. Az állampolgárok szemszögéből pedig elkötelezettség, bizalom és az új technikai vívmányok használata iránti igény megjelenése kívánatos.

Az elektronikus aláírás hazai megvalósulásának útja tökéletesen nyomon követhető a fenti négy pont elemzése révén.

1. Szupranacionális szinten az EU távközlési miniszterei 1999. november 30-án fogadták el az elektronikus aláírásról szóló jogszabályt, amely 2001-ig kötelezővé tette annak egységes bevezetését a tagállamokban. Az áru, tőke, munka és személyek szabad áramlásának megvalósulása a Közösségen belül uniformizált szabályozást kíván az e-kereskedelemmel szorosan összefüggő elektronikus aláírás terén is.
2. Nemzeti szinten a jogi háttér megteremtésére 2001. szeptember 1-jén került sor, ekkor lépett ugyanis életbe a hitelesített digitális aláírás elfogadásáról és működési feltételeiről szóló törvény, amelyet heves politikai csatározások előztek meg. (Az akkor ellenzékben lévő MSZP elfogadhatatlannak tartotta, hogy a törvénytervezet számos szabályozási területet a kormány illetve az illetékes miniszter hatáskörébe utalt). A törvény nem illeszkedett semmilyen átfogó koncepcióba, az uniós
követelmények egyszerű adaptációjaként került át a magyar jogrendszerbe. Nem egy már meglévő állapot került szabályozásra, hanem addig ismeretlen, új technológia felülről való bevezetésére került sor.

Az elektronikus aláírás egy kódolt digitális jelsorozat, amely a dokumentum tartalmából és az aláíró személy tulajdonában lévő
magánkulcsból áll. A jogszabály háromféle digitális aláírást különböztet meg: a legegyszerűbb csupán általános bizonyító érvényű, elfogadását a bíróság mérlegelheti. A fokozott biztonságú kulcs alkalmas az aláíró azonosítására is, a minősített digitális aláírás esetében pedig a Hírközlési Főfelügyelet által kinevezett hitelesítési szolgáltatók minősítenek. Ez a forma valódi egyenlőséget biztosít a hagyományos, valamint az elektronikus szignó között. 2003 márciusáig csak az első két aláírás igénybevételére volt lehetőség, ekkor azonban a NETLOCK Kft. és a MÁV Informatika is engedélyt kapott a legmagasabb biztonsági fokú
digitális aláírás tanúsítására. A kiemelt adózók számára már 2002 szeptembere óta kötelezővé tették digitális aláírással ellátott
adóbevallásaik elektronikus úton történő benyújtását. A minősített hitelesítést az erre feljogosított szerv hiányában az APEH végezte el.

A törvény átgondolatlanul, hiányosan, a szükséges technikai, társadalmi feltételek megteremtése nélkül lépett életbe 2001. szeptemberében. (A hiányt 2003. márciusában pótolták, azóta van lehetőség minősített digitális aláírás használatára, hiszen két cég is engedélyt kapott a tanúsításra).

3. Az üzleti szféra szemszögéből az elektronikus aláírás megjelenése kulcsfontosságú, hiszen az e-kereskedelem fellendülését segítheti elő. Az online kereskedelmi tranzakciók számát vizsgálva azonban azt látjuk, hogy az az Európai Unióban is alacsony. A helyzet a közép-európai régióban, különösen Magyarországon még elkeserítőbb. Hazánkban fő okokként a háztartásokra jutó számítógépek alacsony számát, a szélessávú internethasználat még mindig magas árát, a bizalmatlanságot és a
személyes adatokkal való visszaélés félelmét emelhetjük ki. A vállalati szféra számára is csak akkor érdemes beruházni az elektronikus aláírás elfogadásához szükséges infrastruktúrába, amikor növekszik a társadalomban az igény e technológia használata iránt.

4. Az állampolgárok oldaláról szemlélve elmondható: Magyarországon egyelőre hiányzik az a társadalmi dimenzió, amely az elektronikus aláírás alkalmazásához nélkülözhetetlen. Ugyanakkor technikai hiányosságként megjegyzendő, a kormányzat sem építette még ki azt az ügyintézési rendszert, amelynek révén a világhálón keresztül intézhetnénk személyazonosítást igénylő ügyleteinket.

Kormányzati feladat egyrészt az elektronikus aláírás népszerűsítése, az állampolgárok ösztönzése annak használatára, valamint a teljes körű felvilágosítás és a biztonsági tényezők ismertetése is. Kötelessége továbbá az üzleti szféra bevonásával kiépíteni a hivatalokban szükséges infrastruktúrát, amely lehetővé teszi az ügyek online intézését. A digitális aláírás előnyei nemcsak az e-kereskedelem, hanem az e-kormányzat terén is kézzelfoghatók. Az e-szignó használatával - a hivatalokban szükséges infrastruktúra kiépítése utáni állapotok megvalósulásával - jogosítványunk, útlevelünk, személyi igazolványunk,
számla- vagy hiteligénylési kérelmünk esetén elég csak karosszékünkből a világhálóra fellépve pár űrlapot kitöltenünk. Az ügyintézés személyessé válik és nincsenek többé sorban állással elvesztegetett fárasztó órák,
csökkennek a kellemetlenségek. De nemcsak a kormányzati hivatalok és állampolgárok közötti kapcsolatok leegyszerűsödése és felgyorsulása várható, hanem az adminisztrációra, a hivatalok közötti folyamatokra is érvényessé váló tendenciák ezek.

Biztonsági szempontból komoly garanciát nyújt a törvény: a hitelesítés-szolgáltatót felruházza azokkal a jogokkal, amelyek más
hivatalos szervet is megilletnek, tehát a személyes adatok ugyanolyan védelemben részesülnek az elektronikus világban, mint a papír alapú mindennapokban.

Bár a törvény hiányossága idén márciusban pótlásra került, a fenti előnyöket csak évek múlva fogjuk élvezni - addigra talán kialakul az érvényesüléshez szükséges társadalmi érzékenység.

Utolérési effektussal küzdő országunk számára nagy kihívást jelent az információs társadalom kiépítése. Óvakodni kell azonban a puszta másolástól, a meglévő problémákat kell kezelni és azokra kell választ adni. A mindenkori politikai elitre - a gazdaság szereplőivel összefogva - hárul az a feladat, hogy feltérképezze a magyar társadalom jelenlegi informatikai felkészültségét, igényeit, félelmeit, elvárásait. Egy átfogó, lépésről lépésre kidolgozott akcióterv már elkészült, erre alapozva lehet és kell kiépíteni a jövő elektronikus társadalmát. A cselekvési program egyik alfejezetét kell alkotniuk az elektronikus aláírás népszerűsítésére, elterjesztésére megfogalmazott irányelveknek. Az elektronikus aláírás szabályozása önmagában semmit nem ér, az
adatvédelem, az e-kereskedelem és az online kormányzat témaköreinek kontextusában értelmezhető csak. E törvény iskolapéldája annak, hogy a társadalom érzékenysége nélkül pusztába kiáltott szóként vesznek el az adoptált jogszabályok. A kereslet és kínálat oldalának mindig találkoznia kell, hiszen mit ér az újabb és újabb technológiai újítások felülről kezdeményezett bevezetése, ha azok elbuknak az állampolgári közönyben, és visszautasításra találnak.

ITGlobe Project
Egy magyar nyelvő linkgyűjteményt ajánlunk ezen a héten az olvasó figyelmébe, ahol tematikus rendezésben találhatók a legfontosabb, az internettel kapcsolatos témakörök illetve a vonatkozó, elsősorban angol nyelvű weboldalak.

Néhány érdekesebb témakör, amelyet érdemes lehet alaposabban is szemügyre venni:

- Digitális szakadék
- Oktatás-képzés (Education)
- Európai Unió
- Information Society
- Privacy
- Statisztikák

http://www.itglobe.net/itglobe/project/index.html

Lengyelország: a riválisok összefognak a spam ellen

Lengyelország legnagyobb portáljai és email-szolgáltatói, az Onet, a Wirtualna Polska és az Interia a jövőben közös erővel kívánnak fellépni az egyre aggasztóbb mennyiségben megjelenő kéretlen reklám e-mailek, valamint azok terjesztői ellen.

A Warsaw Business Journal beszámolója szerint a legjelentősebb webkikötők és email-szolgáltatók számára nem kis fejfájást okoz a rendszereiken keresztül küldött spamek már-már járványszerű terjedése. A három cég együttes fellépése kiterjed közös akcióterv kidolgozására is, amely új, a spameket küldő magánszemélyek és cégek tevékenységét korlátozó technológiák fejlesztésére irányulna.

Az együttműködés rímel a nemzeti parlament által nemrégiben elfogadott törvényre, amely a Lengyelország területén tevékenykedő spammerek lehetőségeit korlátozza. Az új szabályozás szerint a marketing célú elektronikus leveleket küldő cégeknek ezentúl engedélyt kell kérniük a címzettektől, ha reklámlevelet kívánnak postázni számukra. Miután azonban a spamek nagy része külföldről érkezik, a cégek képviselői egyetértenek abban, hogy az ügy sikere érdekében további lépések megtételére lesz szükség.
Forrás: http://www.europemedia.net/

Egyesült Királyság: a vártnál lassabban halad a szolgáltatások internetesítése

Az Egyesült Királyságban az elmúlt év végéig online elérhetővé tett szolgáltatások száma elmarad a kormány előzetes várakozásaitól - derül ki az e-Envoy iroda legfrissebb tanulmányából.

Az ügyintézési lehetőségek internetesítésének ütemét felmérő kutatás eredményei azt mutatják, hogy 2002 decemberéig a magánszemélyek illetve a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások 63 százalékát (567-ből 357-öt) lehetett online elérni. Összehasonlításul: az eEnvoy előrejelzése 71 százalékos arányt várt erre az időpontra. A prognózist még a 2002 októberében megjelent előző hathónapos felmérés során készítették, majd ezt a várható arányt idézték több ízben a 'UK Online'
éves jelentésben is.

Az előző felmérés óta 63 újabb szolgáltatást tettek online elérhetővé. A jelentés szerint 2005 végére minden korábban kijelölt szolgáltatás hozzáférhető lesz az interneten hat kivételével, amelyek 2006-ban vagy 2007 első negyedévében kerülnek a világhálóra.

Az eEnvoy iroda jelentése szerint a már internetesített szolgáltatások mennyisége egyébként "messze meghaladja a Modernising Government White Paper dokumentumban megcélzott 25 százalékot". Az 1999 márciusában kiadott kormányzati anyagban egyébként a szolgáltatások online elérhetővé tétele kapcsán 2008 szerepel végső dátumként, 2005-re a négy éve kiadott modernizációs program még csak mindössze 50 százalékos arányt prognosztizált.
Forrás: http://www.europemedia.net/

Kerestetik Európa legjobb e-kormányzati projektje

Az e-kormányzás terén véghezvitt legjobb projektek, programok Európai Uniós elismerésben részesülnek majd a 2003 júliusában megrendezendő miniszteri szintű konferencián. Az Európai Bizottság már kiválasztotta azt a 65 projektet, amely eséllyel indul az ezért az elismerésért folyó vetélkedésen.

Az Európai Bizottság kijelölte, hogy a kontinensről (Írországtól Svédországon és Olaszországon át egészen hazánkig) melyik 65 legjobb gyakorlat (best practice) vehet részt a rangos vetélkedésben. Olaszország 11 projekttel képviselteti magát, míg az Egyesült Királyság 6 helyi kezdeményezést indíthat a versenyen, központi kormányzati 'induló' azonban nem lesz a legjobbak közt a szigetországból.

A 65 projekt közt található például:
- Sheffield e-szavazási kezdeményezése,
- Írország online adózási szolgáltatása,
- az olasz állampolgárportál,
- a finn nyugdíjfolyósító központ,
- a svéd virtuális vámhivatal,
- a Bréma online szolgáltatásait felölelő projekt és
- a csalások megel?zésére kialakított belga adatbázis.

A díjakat a július 7-8-i olaszországi miniszteri szintű e-kormányzati konferencián adják át, ahol 40 ország szaktárcájának vezetője lesz majd jelen. Erkki Liikanen információs társadalmi főbiztos elmondása szerint a rendezvényen számos, a közigazgatás megfelelőbb működését szolgáló intézkedést jelentenek majd be.

Lucio Stanca olasz technológiai innovációs miniszter az e-kormányzatot mind országa, mind az EU egészére nézvést "abszolút prioritásnak" nevezte. Elmondta, hogy a 65 legjobb gyakorlat kiválasztása létfontosságú lépés abból a szempontból, hogy a jövőben a kontinens közigazgatási rendszereit hatékonyabban lehessen m?ködtetni.
Forrás: http://www.kablenet.com/

A projektek teljes listája az alábbi címen tölthető le: http://www.kablenet.com/kd.nsf/baa38784e409a42380256b02006a564b/2b38aec7e9d4247d80256d2e004aea8e/$FILE/Topprojects.xls

INFINIT MOBIL:
Mobil információs társadalom, mobilkommunikáció, mobiltechnológia

A Westel Mobil Távközlési Rt. és az MTA Filozófiai Kutatóintézetének közös kutatási programja ("A XXI. század kommunikációja") felkérésére havi rendszerességgel készülő INFINIT Mobil Hírlevél az alábbi internetcímen olvasható:
http://www.ittk.hu/infinit/mobil

INFINIT PRIVACY:
A Soros Alapítvány támogatásával kéthetente megjelenő INFINIT Privacy
Hírlevél a következő címen érhető el:
http://www.ittk.hu/infinit/privacy/
Az INFINIT a weben közvetlenül a http://www.infinit.hu/ doménen is hozzáférhető.
vissza

Ipar Műszaki  Fejlesztéséért Alapítvány

Az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány Pályázatíró és Programmenedzser Képzést indít 2003. júniusában és szeptemberében.

A KÉPZÉS

• intenzív 140, illetve 80 órás (kéthetente 2-3 nap);
• kiscsoportos, melynek létszáma 15-25 fő;
• 7 modulból áll (a modulok részletes ismertetése alább található);
• interaktív és gyakorlat-centrikus;
• felkészíti a résztvevőket az alapvető Európai Uniós ismeretekre;
• segít elsajátítani a nemzetközi tárgyalási technikákat és stratégiákat;
• megismertet a különböző pályázati és támogatási lehetőségekkel;
• megtanítja a programokra benyújtandó pályázatok elkészítésének fortélyait;
• segítséget nyújt a pályázatírói és szervezési készségek kialakításában és fejlesztésében;
• kiváló minőségre törekszik.

• magasan képzett és nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek;
• köztük egyetemi és főiskolai tanárok;
• gyakorló EU-s pályázatírók és pályázati bírálók.

A MODULOK

1. AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEI ÉS MAGYARORSZÁG

• Az EU Fejlődéstörténete, szervezete, működése, jövője
• EU kompetencia – nemzeti kompetencia, az EU jog alapjai
• Nemzetközi tárgyalások stratégiája, taktikája
• Magyarország kapcsolódása az EU intézményeihez, EU és regionalitás

2. STRATÉGIA, PROGRAM, PROJEKT

• Az ötlettől a projektig
• Stratégiai tervezés, szervezeti erőforrások
• Projekt menedzsment, ütemterv
• Projekt költségvetés, forrástérkép
• Projekt Ciklus Menedzsment (PCM)

3. EURÓPAI TÁMOGATÁSI PROGRAMOK

• Az EU strukturális és kohéziós politikája, a támogatási programok céljai, eszközei – Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap
• Az EU regionális és agrárpolitikája, a támogatási programok céljai, eszközei – Európai Regionális Fejlesztési Alap
• A Hatodik K+F keretprogram és Közösségi Kezdeményezések (Life, Save, Altener, stb.)

• A partnerkeresés forrásai, hazai és külföldi partnerek
• Tanácsadók, pályázatírók, referenciák
• Ágazatközi együttműködés, Konzorcium létrehozása

• Innováció-menedzsment alapok, Innovatív vállalkozások marketingje
• Iparjogvédelem
• EU versenypolitika
• Innovatív vállalkozások pénzügyei
• Innovatív vállalkozások üzleti tervezése

• A pályázat tartalmi elemei
• A projekt előkészítése, hatékony partnerkapcsolatok kiépítése
• Pályázatírás szimulációja és a megírt pályázatok bemutatása

7. PÁLYÁZAT MENEDZSELÉSE

• A pályázati program indítása
• Időközi és záró beszámoló készítése.
• A projekt eredmények terjesztése
• Beszámolók írásának szimulációja

A képzésen való részvétel feltételei:
- érettségi;
- angol nyelv középfokú ismerete (amennyiben nem rendelkezik középfokú nyelvvizsgával, az Alapítvány egy személyes elbeszélgetésen győződik meg a megfelelő nyelvtudás meglétéről);
- jelentkezési lap hiánytalan kitöltése.

Részvétel a jelentkezés sorrendjében történik. A június végén induló tanfolyamra történő jelentkezéseket 2003. június 10-ig, a szeptemberi tanfolyamra pedig 2003 augusztus 25-ig tudunk elfogadni.

A képzést minimum 15 résztvevővel áll módunkban elindítani. Amennyiben nincs elegendő számú jelentkező, akkor az érdeklődőket átcsoportosítjuk a következő tanfolyamra, vagy a már befizetett képzési díj visszafizetésre kerül.

A jelentkezési lap, a képzés részletes leírása, az oktatók bemutatkozója, a pályázati leírás és a pályázati űrlap 2003. május 26-tól letölthetők az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány honlapjáról: www.imfa.neti.hu

Az ITTK (Információs Társadalom- és Trendkutató Központ) minden érdeklődőt meghív következő kötetlen klubbeszélgetésére, június 4-e, szerda koraeste, 18 órás kezdettel. A rendezvényen vitaindítót mondanak:

Ranschburg Jenő gyermekpszichológus Pintér Róbert, az egyszervolt.hu oldalt fejlesztő cég vezetője

A beszélgetést az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ kistermében tartjuk, amely a Műegyetem R épületének második emeletén található (210-es szoba). Az R épület a Petőfi híd budai hídfőjétől gyalog 2 perc, a Duna-parton az első épület.

A témához minden előzetes felvetést-hozzászólást, előrebocsátó megjegyzést szívesen várunk. Kérjük, a rendezvény előtt feltétlenül látogasson el a www.egyszervolt.hu oldalára, miután ez jelenti majd a beszélgetés egyik fókuszpontját.

Tisztelettel: Pintér Róbert házigazda; pinter.robert@ittk.hu
vissza

Brussels, 16-17 June 2003
Hotel Plaza - 118, blvd. Adolphe Max

“All Europeans should be given the ability and opportunity to participate in the benefits of the knowledge society. Digital inclusion is
a social imperative of the welfare state. But it is also a condition for economic growth.”
Commissioner Erkki Liikanen

The EMF's annual conference - co-organised for the second year in a row with the European Multimedia Associations' Convention (EMMAC) - is a major networking event. It is the prime European meeting point for digital media companies & associations, digital content owners & aggregators as well as technology & network suppliers, their clients & users, public institutions involved in Information Society policy making, Western Europeans and Central Europeans.

The conference's opening session will focus on the opportunities of EU enlargement for the digital media industries. This will be followed by a full-day programme focusing on eight of the most promising segments/ issues of Europe's eEconomy:

Electronic payments and the legal framework for a single payment area  mCommerce Video On Demand and Pay Per View for PC and TV distribution Content development for multi-platform distribution Obtaining licences and rights’ clearances Distributing protected contents Value Added Services for ISPs in the European  B-2-C market-place Integration of value-added products & services into B-2-B ISP-portfolios

The conference draft programme can be downloaded here.

vissza

A térinformatikai termékek és alkalmazások piaca dinamikusan fejlődik. A konferencia célja az, hogy néhány kiemelt témakör vonatkozásában, elsősorban a közigazgatásra fókuszálva, esettanulmányokon keresztül a térinformatikai alkalmazások, és azok gyakorlati tapasztalatai kerüljenek bemutatásra, nem megfeledkezve a legújabb ismeretek átadásáról sem.
Az előadások mellett munkaműhely, illetve kerekasztal vita próbálja meg a résztvevők aktív bevonásával összegezni a tapasztalatokat, közérdeklődésre számot tartó témakörökben.
A plenáris ülésen, illetve a már bevált hat szekcióban elhangzó előadások két kiemelt témakörre fókuszálnak ebben az évben:

• EU csatlakozás térinformatikai kihívásai,
• Nemzeti Fejlesztési Terv térinformatikai vonatkozásai.

II. Térinformatika az információs társadalomban * az információs társadalom létrejötte az IT szinte teljes körű elterjedését jelenti, mely folyamat az élet minden területével szemben új elvárásokat támaszt. Közös erőfeszítést kíván a közigazgatás és a gazdasági élet valamennyi szereplőjétől, hogy az épülő információs társadalom meg tudjon felelni a gazdasági és szociális kihívásoknak, elősegíthesse a foglalkoztatást, a növekedést és a termelékenységet, és nem utolsósorban megfeleljen az EU elvárásoknak. Mindez jelentős hatással van a térinformatika fejlődésére, felhasználói körének kiterjedésére, professzionális művelőinek képzettségére és státuszára, valamint a térinformatikai módszerek és eszközök integrálódására a nagy információrendszerekbe. A szekció az alábbi témakörök feldolgozását célozza meg : térinformatika és társadalom, az állampolgárokhoz kötődő nyilvántartások GIS vonatkozásai, az EU térinformatikai tervei és programjai, ill. hazai vonatkozásaik, Internet és GIS, oktatás a közigazgatási fogadóképesség biztosítására.

III. Térinformatikai adatinfrastruktúra, adatgazdálkodás – közismert tény, hogy a térinformatika alkalmazásának nélkülözhetetlen „kellékei” a digitális térképi és térbeli referencia adatok. Ezért a különféle célok megvalósításához térinformatikát használó települések, régiók, országok, földrészek fontos érdeke, hogy területükre vonatkozóan egységes, az elvárásoknak megfelelő térinformatikai adatinfrastruktúra álljon rendelkezésre. Az adatinfrastruktúra azonban nemcsak a digitális térképi adatokat jelenti, hanem az azokhoz kapcsolódó leíró adatokat, technológiákat, szabványokat, szolgáltatásokat és meta-adatokat is. A szekció az ilyen adatinfrastruktúrák tervezését és létrehozását célzó hazai (NKP, MTP) és EU kezdeményezésekkel és eredményekkel, valamint ésszerű, az adatok lehető legszélesebb körben való hasznosulását támogató adatgazdálkodás módszereivel kíván foglalkozni.

IV. Önkormányzati informatikai alkalmazások – az informatika eszközrendszere az önkormányzati tevékenységek ésszerű és hatékony megvalósításában nem nélkülözhető. Ezen belül a térinformatika olyan lehetőséget nyújt, amely képes a földrajzi helyhez köthető tevékenységek integrálására, döntések előkészítésére. A szekció a feladatköröket és a működési feltételrendszert alapul véve foglalkozik a térinformatika alkalmazási helyzetével és lehetőségeivel az önkormányzatoknál. Az informatika és térinformatika együttes alkalmazásának tapasztalatait ismertető előadások érintik a korszerű informatika és a vezetés kölcsönhatásait, valamint a településrendezés és -irányítás különféle vonatkozásait is.

V. Korszerű térinformatikai technológiák és módszerek * egy év alatt számos új szoftver és hardver eszköz, eljárás, módszer jelenik meg a térinformatikában. Ezek közül példaként említve: a vezeték nélküli hálózatok, GPRS, PDA számítógépek, DGPS, helyhez köthető szolgáltatások, amelyek rohamos terjedése hatással van a térinformatika alkalmazására is. Ezekkel a ma még újdonságnak tekinthető témákkal foglalkozik a szekció.

VI. Adatérték, ár, minőség, tulajdon és marketing a térinformatikában *  a szekció a következő témakörökkel kíván foglalkozni; A marketing szerepe a térinformatikai termékek, adatok ár-érték viszonyának alakításában, és széles körű használatában. Az adat- és árpolitika alkalmazásának alternatívái, különös tekintettel az állami alapadatokra és az EU csatlakozás utáni helyzetre. Az állami alapinformációk, ezen belül a térinformatikai adatok hasznosításával kapcsolatos Európai Bizottsági elképzelések. Mik befolyásolják, miként alakítható a minőség – ár viszony a térinformatikai rendszerekben felhasznált adatok vonatkozásában. Mit lehet, kellene tenni az illetéktelen adathasználat ellen, továbbá hogyan befolyásolja az adathasználatot, illetve tulajdonlást az Internet és a WEB technológiák rohamos terjedése.