Magyar Tartalomipari Szövetség

1/13/03		Hírek - Közlemények
	1.a.	A magyar informatikusok foglalkoztatása az EU-ban  2003. július 1.
	1.b.	Előtérben a tartalomipar jövője  - Lehetőség a gyorsításra
	1.c.	Kutatási és technológiai hivatal alakul
	1.d.	Tízmilliárdot is spórolhatna kétévente az állam, ha nyílt forrású szoftvereket használna
	1.e.	Tartalomszolgáltatás ONLINE fizetéssel
	1.f.	Hölgy bírálók előnyben az Európai Bizottságban
2/13/03		Hírek és kézikönyv kis- és középvállalkozóknak - Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról
3/13/03		Új pályázatok
	3.a.	1 500 000 000 Ft szakképző intézmények részére Bead. hat.: 2003. szeptember 10.
4/13/03		Nyitott pályázatok www.matisz.hu/aktualis
5/13/03		Tagszervezetek hírei, hírlevelei
	5.a.	Csatlakozási megállapodás aláírása a Széchenyi Kártya konstrukcióhoz - IVSZ
	5.b.	Elektronikus Hírközlési Törvénytervezet - TÉF
	5.c.	A videojátékok jótékony hatása a vizuális készségekre -Infinit
6/13/03		Szolgáltatások, kiadványok, tanulmányok, kurzusok, ismertetések
	6.a.	Tanulmány: A PPP alapjai
	6.b.	METAFORAMASINA Az emlékezet egyik lehetséges története - Dr. Osman Péter ismertetése
	6.c.	Az idő története  - Dr. Osman Péter ismertetése
7/13/03		Konferenciák, rendezvények
	7.a.	III. eLearning Fórum - 2003. június 19. MTA SZTAKI
8/13/03		Eseménynaptár

A cím jelzi azt a lehetőséget, hogy a jól képzett, felkészült és kreatív hazai informatikus az EU tudásalapú gazdaságának
létrehozásában fontos, anyagi és erkölcsi szempontonból megbecsült szereplő lehet. Természetesen miután 2004-től
Magyarország is az EU tagja, így a cím és a pályázatban foglalt célki-tűzés vonatkozik az itthon munkát vállaló
informatikusokra.

A konferencia és az eLearninges tananyag részletes tartalma:

• tájékoztatás;
• érdeklődés felkeltése, motiváció az EU foglalkoztatási lehetőségek iránt;
• meglévő munkavállalói attitűdök befolyásolása;
• LLL társadalmi marketingje;
• Informatikai Eurofit teszt elvégzése.

Dr. Mlinarics József is a felgyorsult változásokról beszélt. Elmondta: a MATISZ aktív szerepet vállal a célok és a források teljesebb összhangjának kialakításában. A hazai tartalomipar  fejlődésének gyorsítása csak úgy képzelhető el, ha a szakma  - az EU szándékainak megfelelően - minél nagyobb részt vállal a jó európai és hazai produktumok kölcsönös megismertetésében, továbbá a közös fejlesztésekben. A szövetség már korábban bekapcsolódott az uniós együttműködésbe az elektronikus távoktatásban, a digitális multimédia fejlesztésében és más területeken. Számottevő gyakorlatot szerzett a pályázatok írásában is. Tapasztalatait hasznosítja az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság (ITKTB) munkájában és a GVOP kidolgozásában. Sok jó ötlettel kívánja segíteni - többek közt - az  e-gazdaság fejlesztését, az e-kereskedelem ösztönzését, az információs (digitális tartalom) iparág megerősödését, az e-közigazgatás kibontakozását, s a szélessávú távközlési infrastruktúra bővítését. Részt vállal a kis-és közepes méretű informatikai vállalatok felkészítésében, tanácsokat ad pályázataik elkészítéséhez is.
A MATISZ elnöke emlékeztette a közgyűlés részvevőit a szövetség május elején megjelent hírlevelére.

Az elektronikus kiadványban terjedelmes dokumentum mutatja be a ma és a holnap sokrétű teendőit. Néhány címszó a sok közül: Az EU projektek feladatainak beépítése a tartalomipari programba. A tartalomipari (információ-ipari) fejlesztési terv illesztése a társprogramokhoz (könyvtári, kulturális örökség digitális megőrzése, oktatás, felnőttképzés, elektronikus kormányzat stb.) és a Nemzeti Fejlesztési Tervhez (a NFT GVOP 59-61. old) hasonló beépítése a Magyar Információs Stratégiába (MITS). Szakmai érdekképviselet a törvényalkotásban (közszféra digitális tartalmainak hasznosítása, szerzői-, adatvédelmi-, digitális aláírás, elektronikus kereskedelem, média). A szakemberek posztgraduális képzésének megszervezése. Magyar Digitális Akadémia szervezése az eFestival díjazottaiból. Részvétel a World Summit of Information Society Digitális Díjért folytatott világversenyben. A privát adatbázisok metaadatbázisának elkészítése. Együttműködés a fogyatékosok számára készülő honlapok európai szabványának kialakításában.  Konzorciumok szervezése a nemzeti kulturális örökség tartalom digitalizálása érdekében. Európai népzenei (tánc) adatbázis kialakítása, terjesztése. eLearning eszközök és az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) hasznosítása a felnőttképzésben. Tartalom-termékek, szolgáltatások szabványosítása (oktatás - eLearning, közigazgatás - E-Irat, szellemi tulajdon védelme - metaadatbázis). Tartalomipari inkubátor-ház szervezése kis- és középvállalkozások részére. A MATISZ nemzetközi kapcsolat rendszerének (EMF, EUSIDIC, VIW stb.) felhasználása a kis- és középvállalkozások nemzetközi együttműködésének, külföldi cégalapításának, munkával való ellátásának érdekében. Új tartalomipari területek (animáció, digital storytelling, digitális televízió, cross-, rich média, stb.) hazai fejlesztése. Az információ hozzáférési költségeinek csökkentését támogató technológiák terjesztése. A káros tartalomtermékek visszaszorítása önszabályozással. Több nyelven jól kommunikáló határon kívüli magyarok bevonása a Tartalomipari Beszállítói Programba...

A már elvégzett- és a folyamatban lévő projektek ismertetése után kerekasztal-beszélgetésben cserélt véleményt a MATISZ tevékenységében érintett vállalatok, intézmények néhány képviselője (A kerekasztal részvevői: Klotz Tamás az Oracle, Pataki György a Krea Kft, Dr. Vajdáné Dr. Horváth Piroska az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft, Balogh Géza a Matáv, Dr. Balassy Zsolt a TÉF képviselője és Pintér Róbert az Egyszervolt hu meseportál készítője). Többek közt felvetődött, hogy az ír és a finn példa gyakran felvetődik, de kevés szó esik arról, hogy ezekben az országokban már hosszabb ideje húzóágazatként kezelik az informatikát, viszonylag sok forrást összpontosítottak oda és az maga után vonta a gazdaság más ágazatait is. Hasonló helyzet tapasztalható Portugáliában, sőt Észt országban és Szlovéniában is. Kár, hogy nálunk kormányváltásról kormányváltásra bukdácsolt az informatika fejlesztésének ügye, mindig újrakezdték, s nem egyszer csak szlogenként kezelték a döntéshozók. Még a pályázatokra forított összeg sem mindig hasznosult. Előfordult, hogy a pályázat kiíróját csak addig érdekelte az ügy, amíg kipipálhatta a teljesítést. A hasznosítást már nem tartotta fontosnak. Ilyen és hasonló okok miatt meglehetősen felületes az a sommás ítélet, hogy a magyarnyelvű tartalom hiánya miatt nem érdeklődnek eléggé az emberek az internet iránt. Megfelelően kellene menedzselni a létrehozott szellemi értékeket. De ezt maguk az érintettek sem mindig teszik meg. Meglehetősen kevesen veszik igénybe például a MATISZ meglévő metaadatbázisát, pedig ez nemcsak termékük szélesebb körű megismertetését, előnyeinek bemutatását tenné lehetővé, hanem a fontos részletekre kiterjedő regisztráció révén a szerzői jogi vitákban is biztonságot adna készítőinek.
 

Dr Erényi István a sűrűsödő teendőkről beszélt

Dr. Mlinarics József eredményes évről és nagy lehetőségekről számolt be

Mikulás Gábor a tartalomfejlesztők és az információbrókerek szorosabb együttműködését javasolta

Varga Miklós
vargam@axelero.hu
vissza

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt hoz létre a kormány. Az intézmény várhatóan a jövő év első napján kezd működni. A közigazgatási államtitkár által vezetett intézmény a kutatás-fejlesztés ösztönzését és koordinációját végzi majd. Erről Szekeres Imre, a kancellária politikai államtitkára beszélt egy szakmai konferencián kedden. Elmondta, hogy a hivatal nem az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság "reinkarnációja" lesz, bár a tudomány- és technológiapolitika akár minisztériumi szintű irányítást is igényelhetne. A kormány szándéka szerint egy nemzeti Innovációs Ügynökség is létrejön, amely operatív feladatokat, a pályázatok kiírásátvégzi majd. Az innovációs tevékenységről törvény is dzületik - várhatóan ugyancsak január 1-től lép életbe -, amely egyebek között a kutatás-fejlesztésre jutó ráfordításokkal és az üzleti élet tudományos szférával való összehangolásának segítéséről rendelkezik.
A konferencián Kovács Kálmán informatikai miniszter bejelentette, hogy a Pénzügyminisztérium és az APEH egyezsége szerint a cégek, intézmények a munkavállalóik számára átadott személyi számítógékepet, internet-hozzáférést és szoftvereket dologi kiadásaikból leírhatják.

MTI - jelentés
vissza

Nemzeti szabadszoftver-stratégia kidolgozására buzdítja a kormányt több szakmai szervezet, amelyek szerint ezzel takarékosabb állami szoftvergazdálkodás és az érintett programozók mozgásterének bővülése mellett a gazdasági növekedés is élénkülhet.

Magosányi Árpád, a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületének (LME) elnökségi tagja az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottsága szerdai ülésén elmondta, hogy a stratégia a szabadon használható, terjeszthető programok térnyerését célozza.

A stratégia az ilyen szoftverek kormányzati felhasználásának elterjesztésére, a jogvédelmi szabályozásra és az ezzel kapcsolatos oktatás elősegítésére térhetne ki - mondta a szakember. Kifejtette, a jelenleg hatályos szerzői jogi és a szabadalmi törvény csak a kereskedelmi szoftvereket veszi figyelembe, a nyílt forráskódú programok jogvédelmére nem ad lehetőséget.

A szakmai szervezetek szerint a szabad szoftvereket preferálni kellene a közszférában, egyrészt a közbeszerzések szabályozásának "áthangolásával", másrészt "szabadszoftver-barát" központi fejlesztések során.

Simon Gábor (MSZP) szerint az államigazgatás mintegy 130 ezer személyi számítógépének szoftverfrissítésére másfél-kétévenként 9-10 milliárd forintot költ az állam; ezt az összeget nyílt forráskódú szoftverekkel le lehetne faragni.

A civil szervezetek szerint az ilyen programok előtérbe kerülésével a kis- és középvállalkozások járnának elsősorban jól, ugyanis nem kellene megfizetniük a kereskedelmi szoftvereket. A bizottsági ülésen az LME-n kívül a Magyar BSD Egyesület, az Összefogás a szabad szoftverek elterjesztéséért Alapítvány, az FSF.hu Alapítvány és a Magyar Tartalomipari Szövetség képviselői vettek részt.

Figyelonet 2003.06.04.
www.fn.hu
vissza

Miközben szerte a világban nő az online kereskedelemből származó haszon, addig Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár az Internet alapú üzlet.  Már felfedeztük a „dróton” való szolgáltatás nyújtásának előnyeit, a gyorsaságot és az időrabló papírmunka kikerülését. Ugyanakkor a fizetési gyakorlat változatlan maradt – többnyire offline. A postai utánvét, átutalás, vagy csekk fizetése mind a felhasználóra, mind magára a szolgáltatóra fölösleges terheket ró. A problémára megoldást nyújt a Voxinfo Kft. Internetes mikrofizetési rendszere, a Voxpay, melyet több éve használ eredményesen egyebek mellett, a cég saját szolgáltatása a Cégtaláló is.

Tőlünk fejlettebb információs kultúrával rendelkező országokban, többnyire a széles körben elterjedt különböző hitelkártyákat használják Internetes fizetésre, bár ott is tapasztalható, bizonyos tartózkodás. Magyarországon azonban a lakosság viszonylag kis hányada rendelkezik hasonlóval, Internetes vásárlásnál pedig ők is csak a legritkább esetben élnek vele. Ennek több oka van. Egyrészt a hálóhoz való bizalmatlanság, az attól való félelem, hogy adatainkat, pénzünket ellopják, vagy visszaélnek vele, másrészt az Internetes tartalomszolgáltató részéről az elengedhetetlenül szükséges felkészültség és technikai háttér hiánya. Ezek beszerzése olyan plusz terheket róna rájuk, amelyeket ők nem tudnak, vagy nem akarnak vállalni.
 Miután egyre nő azoknak az internetes szolgáltatásoknak, tartalmaknak a száma, amelyek a hálón keresztül elérhetők, logikus, hogy a fizetés is ugyanígy „dróton” történjen, anélkül, hogy offline művelet lassítaná, nehezítené az online szolgáltatás megszerzését. Az online áruk és szolgáltatások megvásárlásához olyan fizetési mód illeszkedik jól, amelyik,

a) biztonságos – nem igényli a vevő személyes adatait, így nem lehet velük visszaélni;
b) anonim – nem igényel előzetes elkötelezettséget, előfizetést, szerződést;
c) azonnal és egyszerűen használható, mind a vevő, mind az eladó részéről.

Ezeket a tényeket tudomásul véve alakította ki a Voxinfo Kft. a több éve sikeresen működő saját fizetési rendszerét, a Voxpay-t. Az ötletet az Egyesült Államokban több évtizede sikeres emeltdíjas telefonos fizetési rendszer nyújtotta. A technika fejlődésének segítségével a kezdetben vonalas szolgáltatás kiegészült az emeltdíjas SMS fizetési lehetőséggel is. A Voxpay az SMS-t a kisebb összegek kielégítésére, a vonalas hívásokat pedig a nagyobb összegek kiegyenlítésére használja. A felhasználó egy emeltdíjas telefonszám felhívásával, vagy SMS elküldésével fizet a kívánt szolgáltatásért, amit azonnal meg is kap. A tartalomszolgáltató szintén jól jár, hiszen megszabadul attól a kockázattól, hogy a felhasználó esetleg meggondolja magát, és mégsem tart igényt a szolgáltatásra, ezáltal nem is hajlandó fizetni, mint az oly gyakran megesik a postai utánvét esetén
Persze több cég is van, amely SMS fizetési rendszert ajánl. Amiben a Voxpay még is más, mint a többi, az az, hogy nem csupán a mobiltelefonokra koncentrál, hanem vezetékes szolgáltatása révén a nagyobb összegű fizetési igényeket is ki tudja elégíteni. Egy-egy fizetés ősszege 100 és 5000 Ft. között változhat, a szolgáltatott tartalomtól függően. Ezzel az online mikrofizetéssel lehetővé válik, hogy a tartalomszolgáltatók, e-kereskedők bevételhez jussanak digitális árukért, szolgáltatásokért, információ letöltéséért; olyan árukért, amelyeket eddig jobb híján ingyenesen, vagy csak bonyolult - a vásárlót gyakran elriasztó - eljárással fizettettek meg. A hazai mikrofizetés eddigi főbb alkalmazási területei: részvételi- és licitdíjak játékban, kép- és videó-letöltések; doktori disszertáció, cikkek letöltése, adatbázis keresés, céginformációk keresése, SMS szolgáltatások, hirdetés felvétele, tanácsadó rendszer.
Gyakori az Interneten az olyan tartalomszolgáltatás, amely állandó, hosszú távú kapcsolatra alapuló szolgáltatást nyújt (pl. médiafigyelés; gazdasági információk stb.). Ezekben az esetekben a vevő hagyományos offline módon fizet. Sokszor előfordul azonban, hogy egy „betévedt” látogatónak azonnal van szüksége az adott termékre, ezért nincs ideje kivárni azt az időt, amit a szerződéskötés, adminisztráció, stb. igényel, és inkább eláll a vásárlási szándékától. A szolgáltató elesik egy potenciális ügyféltől, a felhasználó pedig nem jut hozzá a kívánt termékhez. Ilyen esetekre nyújt segítséget a Voxpay. Ezen az elven működik a cég saját szolgáltatása a Cégtaláló is.
A Cégtaláló az Igazságügyi Minisztérium adatbankját felhasználva cégbírósági adatokat (cégkivonatot, mérleget, névjegyet) szolgáltat az Interneten keresztül. A felhasználónak nincs más dolga, mint beírni a Cégtaláló honlapján található keresőbe a kívánt cég nevét, majd a találatra kattintva felhívni a megnyíló pop-up ablakban látható telefonszámot. Az így lehívott cégbírósági adat pillanatokon belül láthatóvá válik a számítógépén, illetve egy külön opció segítségével akár a saját e-mail fiókjába is elküldheti. Mind a szolgáltatás, mind a fizetés online történik és nem tart tovább öt percnél. Nem igényel semmilyen előzetes elkötelezettséget, előfizetést. Gyors és megbízható, időt és pénzt spórolva ezzel ügyfeleinek.
Ajánlott linkek:
www.voxinfo.hu
voXinfo telcomarketing
tel: 225-7602  (30) 3820-370
email: doman@voxinfo.hu
www.cegtalalo.hu
vissza

Az Európai Bizottság hölgy bírálókat keres a hatodik keretprogram előterjesztéséhez.

A Bizottság célja, hogy a bírálók 40 százaléka hölgy legyen, ellentétben az ötödik keretprogrammal ahol az adatbázisban szereplők csupán 18 százaléka volt a  „gyengébbik nem” képviseletében.

Amennyiben Ön szívesen csatlakozna a bírálóbizottsághoz, kérjük regisztráljon az alábbi weboldalon: http://www.cordis.lu/experts/fp6_candidature.htm
Fontos, hogy amennyiben Ön már tagja volt az ötödik keretprogram bizottságának, ettől függetlenül újra regisztrálnia kell.

vissza

Azok az intézmények és fenntartóik pályázhatnak közösen, akik vállalják, hogy 2004. szeptember 1-jétől a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, eddig az intézményben nem oktatott szakmák oktatását kezdik meg.

beszerezhető a regionális fejlesztési és képzési bizottságok titkárságain és a Nemzeti Szakképzési Intézetben, valamint letölthető a www.nszi.hu és a www.szakma.hu oldalakról.

Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy az Informatikai Vállalkozások Szövetsége Társult szervezetként aláírta, a csatlakozási megállapodást a Széchényi Kártya konstrukcióhoz történő társuláshoz.
Bizonyára Ön előtt is ismert, hogy a VOSZ 2002 augusztustól bevezette a hazai hitelintézményeknél (Postabank, MKB, OTP) egy olyan konstrukció megvalósítását, melynek eredményeként a magyar kisvállalkozások egyszerűsített módon kedvezményes kamatozású hitelhez jutnak, amelyet– korszerű fizetési mód népszerűsítése és vállalkozók rugalmas ügyintézése érdekében - bankkártyával is lehet igénybe venni. Ezt az összesített terméket, mely egy kedvezményes hitel lehetőséget, egy banki folyószámlát és bankkártyát ötvöz , Széchenyi Kártyának nevezik.

Mint Társult szervezet az Informatikai Vállalkozások Szövetsége a kártya igényeléséhez

• tagjai részére a (legalább 1 éves) tagságot és tagdíjhátralék nemlétét igazoló okiratot állít ki amely minden ügyfélre vonatkozó egységes un. szubjektív profilt a saját tagsága vonatkozásában elkészíti
• a Társult Szervezet tagjai a Széchenyi Kártya konstrukció keretében az Irodák által lefolytatott igénylési eljárás költségének megtérítésére a regisztrációt lefolytató Iroda részére bruttó 2500,- összegű regisztrációs díjat tartoznak fizetni. Az Iroda a regisztrációs díjról az ügyfél részére számlát állít ki.

Fülöp Melinda
ügyvezető igazgató - IVSZ
vissza

Pataki Dániel  helyettes államtitkár úr  a mai nap folyamán tájékoztatta Dr. Balassy Zsolt elnök urat, hogy 2003. június 6-án a Informatikai és Hírközlési Minisztérium elektronikus formában teszi közzé a készülő elektronikus hírközlési törvénytervezetet.(Tellex) Az anyagot a  www.ihm.hu weboldalon lehet majd megtekinteni. A megjelenítés pontos helye még nem ismert, ezért kérem Önöket, hogy webhely alakulását kövessék figyelemmel. Az anyag véleményezésére nagyon rövid határidőt adtak meg, ezért kérem, hogy esetleges véleményeiket, hozzászólásaikat  legkésőbb 2003. június 17-ig küldjék be a TÉF titkárságára.

A Távközlési Érdekegyeztető Fórumnak, illetve minden tagszervezet számára nagyon fontos a törvényelőkészítésben való közreműködés, ezért kérem minden érintett szakember aktív közreműködését a témában.

Munkájukat igyekszünk  segíteni és megkönnyíteni a fellelhető információk továbbításával, ezért kérem figyeljék levelezéseiket, illetve szervezetünk honlapját a www.tef.hu weboldalt. Amennyiben a témával kapcsolatban további információkra van szükségük, -
tekintettel, hogy rövid  szabadságon leszek 2003. június 6-11 között - kérem  keressék Kántor Katát a 472-2185 telefonszámon a délelőtti órákban, vagy szervezetünk elnökét Dr. Balassy Zsoltot.

Wilhelm Zita
Telefon: 472-2183, 06-30-555-0899
Fax: 472-2184
E-mail: titkarsag@mail.tef.hu
vissza

A videojátékok jótékony hatása a vizuális készségekre

A New York állambeli Rochester University tudományos kutatóinak új kísérletei során a számítógépes játékok használói lényegesen jobb eredményt értek el a vizuális készségeket és a figyelmet vizsgáló teszteken. A vizsgálatokból a - kutatási eredményeiket a Nature című folyóirat hasábjain publikáló - tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az akciódús videójátékok számottevően fejlesztik a felhasználók vizuális készségeit.

Összeállította: Holbok Zoltán; holbokz@axelero.hu

Daphne Bavelier, az egyetem kognitív tudományok professzora, a kutatás vezetője, úgy véli, a mozgalmas számítógépes játékok segítségével fejleszthető vizuális készségeknek nemcsak a későbbi játék során, hanem a valós életben is hasznát lehet venni: például sportoláskor is növelik a vizuális teljesítményt, az idősebbek hasznára is lehetnek az autóvezetéskor, ezenkívül felhasználhatók a katonák harci kiképzésében és a látási problémákkal küzdőknek is nagy segítséget jelenthetnek.

Michael Stryker, a Kaliforniai Egyetem munkatársa ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a játékosok által megszerzett készségek esetenként probléma forrásaivá is válhatnak: például olyannyira fogékonnyá teszik a játékosok figyelmét a periférikus részletek iránt, hogy az visszavetheti az egy dologra való koncentrálás képességét.

A Rochester University kutatói azt tapasztalták, hogy az akciódús játékokat játszó diákok lényegesen jobb eredményt értek el bizonyos vizuális tesztek során, mint a számítógépes játékokat nem használó diákok. A vizsgálatok során a résztvevőknek többek között egy zsúfolt számítógépes képernyőn be kellett azonosítaniuk egy adott céltárgyat, meg kellett határozniuk a hirtelen felvillanó tárgyak számát, vagy például helyesen fel kellett ismerniük gyors egymásutánban felvillanó tárgyakat.

Mivel felmerült annak a lehetősége is, hogy a jobb vizuális készségekkel rendelkezők jobban vonzódnak a videojátékokhoz, illetve, hogy a sztereotípiákban megjelenő számítógépes játékosoknak esetleg eredendően jobb vizuális készségeik vannak, a kutatók megvizsgálták azt is, hogy az említett játékokkal normális esetben nem játszó diákok teljesítménye megváltozik-e, ha 10 napon keresztül napi egy óra hosszat ilyen játékokkal játszatják őket.

A kutatók azt tapasztalták, hogy a videojátékokat normális esetben nem játszó, ám a játékra kiképzett felhasználók vizuális percepciója nagymértékben javult. Az is kiderült, hogy amíg a figyelem fókuszpontjának folytonos változtatását megkívánó játékok használóinak vizuális teszteredményei jelentősen javultak, addig az egy időben egy helyre történő koncentrálást igénylő feladatok gyakorlóinak teljesítménye nem módosult érezhetően. Bavelier ebből arra a következtetésre jutott, hogy éppen ez a látórendszerre gyakorolt összetett igénybevétel az, ami a fejlődést eredményezte.

Az új vizsgálat közvetlenül nem tér ki arra, hogy az agresszívabb videojátékok milyen negatív magatartásbeli hatásokat fejtenek ki a
játékosokra, mivel kifejezetten azokra a vizuális készségekre összpontosít, amelyek segítségével a felhasználó hatékonyabban fel tud ismerni és értelmezni bizonyos jeleket és szimbólumokat.

A kutatás eredményeit ugyanakkor máris többen megkérdőjelezik. A kutatók ugyanis valamennyi kísérletüket a számítógép képernyője előtt végeztették el alanyaikkal, így egyes vélemények szerint a számítógépes játékok általános vizuális készségekre gyakorolt jótékony hatásának alátámasztása helyett csupán azt sikerült bebizonyítaniuk, hogy a huzamosabb időn át a számítógép képernyője előtt ülő játékosok hatékonyabban és eredményesebben képesek felfedezni, beazonosítani, felismerni és felidézni a számítógépes képernyőn megjelenő tárgyakat, mint a videojátékokhoz, illetőleg a képernyőhöz nem szokott egyének. Ez
a felismerés pedig önmagában cseppet sem meglepő.

Számos katonai szakértő véleménye ezzel szemben alátámasztja a kutatók következtetéseit: azoknak a katonáknak, aki hosszú évekig játszottak akciódús videojátékokkal, rendszerint jobban kifejlődtek bizonyos készségeik, például alkalmasabbak a nagy hatótávolságú, pilóta nélküli felderítő robotrepülőgépek üzemeltetésére.

Források:
Nature (423. szám, 534. oldal)
http://www.newscientist.com/news/news.jsp?id=ns99993775
http://www.wired.com/news/games/0,2101,59016,00.html
http://education.guardian.co.uk/higher/sciences/story/0,12243,966075,00.html
http://blogs.salon.com/0000014/2003/05/29.html#a373
http://online.wsj.com/article/0,,SB105413319494664400,00.html

QuickLinks
Mint a neve is mutatja, a QuickLinks célja, hogy gyorsan és jó linkeket adjon különböző hírekhez. Ha ellátogatunk a lentebb megadott oldalra, hamar feltűnhet, hogy egy puritán megjelenésű híradatbázisról van szó, amely tematikusan csoportosított formában foglalja össze az infovilág főbb friss eseményeit. Rovatstruktúrájában helyet kapnak például a következő témák: konvergencia, szerzői jogok, privacy, digitális szakadék, e-kormányzat, e-learning, elektronikus kereskedelem, internet-hozzáférés és -használat.

Néhány friss anyag:
- Vita az internetes szavazásról az Oxford Internet Institute-ban
- 'Persze, hogy igaz, az interneten láttam!' A kritikai gondolkodás lehetőségei az internetkorszakban
- A jövő keresűmotorjai: beszámoló a budapesti W3 konferenciáról

A QuickLinks heti rendszerességgel elektronikus hírlevelet is megjelentet.
http://www.qlinks.net/

Feliratkozás a HTML hírlevélre: quicklinkshtml-subscribe@yahoogroups.com

A legjobb online ügyintézési lehetőségeket vizsgálja az Európai Bizottság
Az e-kormányzati szolgáltatások vizsgálata nyáron új fázisba lép: megkezdődik ugyanis az Európai Bizottság "Top of the Web" felmérése.

Az Európai Bizottság (EB) az eEurópa stratégia részeként a 20  legfontosabb online szolgáltatást vizsgálja Európa-szerte. A
benchmarking során az EB négyezer, a kontinensen dolgozó webmestert kér fel arra, hogy az általuk működtetett szájton helyezzenek el a felméréshez szükséges kérdőívet.

A "Top of the Web" elnevezésű kutatás azonnali visszajelzést nyújt majd a webmestereknek az általuk szolgáltatott online ügyintézési lehetőségek minőségével kapcsolatosan. A felmérés eredményei hozzásegíthetnek továbbá az egyes szolgáltatások (online adóbevallás, lakcímváltozás bejelentése, születési anyakönyvi kivonat másolatának beszerzése, stb.) között az ún. best practice-ek (legjobb gyakorlatok) megtalálásához is.

A "Top of the Web" eredményei egy speciális szájton lesznek nyomon követhetők, a következtetések levonására, a tapasztalatok nyilvánosságra hozatalára az e-kormányzati találkozókon és konferenciákon kerül majd sor, mind az idei, mind pedig a következő év során, amikor is a felmérést megismétlik.

A 20 legfontosabb szolgáltatás nyújtásában érintett, de az EB által eddig közreműködésre fel nem kért, közigazgatásban dolgozó webmesterek még csatlakozhatnak a 15 EU-tagállam, valamint Izland és Norvégia részvételével zajló felméréshez.

További részletek a felmérésről: http://www.topoftheweb.net/

Forrás: http://www.europemedia.net/

Társadalmi tőke és társadalmi szoftver
Az e-mail, az azonnali üzenetküldő (IM) programok, a webes naplók (blogok) és a személyre szabott hálózati szolgáltatások - az üzleti világ és a társadalom számára egyaránt jótékony hatást kifejtve - egyfajta hidat képeznek az online és az offline világ között - vonta le a következtetést a The Work Foundation iSociety kutatási projektje.

A 'You don't know me but... Social Capital and Social Software' címet viselő új tanulmány a társadalmi szoftverek (social software) kulturális hatásait, illetve azt vizsgálta, hogy az emberek a puszta online létezés alternatíváját tudatosan kerülve miként igyekeznek az internetes alkalmazásokat szervesen beépíteni mindennapi, offline életükbe.

"A virtuális élet gondolatában a legtöbb brit polgár nem lát túl sok értelmet: többségük nem lelkesedik az ötletért, hogy teljességgel és kizárólag az interneten ismerkedjenek, lépjenek frigyre, vagy keressenek pénzt" - emelte ki William Davies, a beszámoló szerzője. - "Az emberek ehelyett azt szeretnék, ha az internet a szolgálatukba szegődne. A társadalmi szoftverek, amelyek rendelkeznek avval a intelligenciával, hogy képesek legyenek megérteni, az emberek miként kívánják vezetni életüket, sokat segíthetnek abban, hogy visszahozzák a 'virtuális világot' a valós otthonokba.

A társadalmi szoftver viszonylag új keletű fogalma összefoglaló jelleggel azokat az alkalmazásokat hivatott leírni, amelyek a különböző csoportok együttműködését és kommunikációját lehetővé teszik. A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb példa erre az e-mail, bár akadnak más típusú, most bevezetésre kerülő új szolgáltatások is, mint például az Udate.

Az iSociety meglátása szerint a megfelelően használt társadalmi szoftverek a felhasználók közti kommunikáció és hálózati
összekapcsolódás elősegítése jegyében jótékonyan és hatékony módon járulnak hozzá a társadalmi tőke felhalmozódásához, az információs és kommunikációs technológiákba (IKT) való befektetések révén pedig akár a termelékenységnövekedés kulcsai is lehetnek.

"Azok a szervezetek, amelyek csodálkozva vették észre, hogy az IKT miért nem volt képes meghozni a beígért termelékenységbeli jótéteményeit, be kellett, hogy lássák, nem fordítottak kellő figyelmet arra a társadalmi infrastruktúrára, amelybe ezeket az új eszközöket beágyazták" - fogalmazott a beszámoló készítésében szintén közreműködő Will Hutton, a The Work Foundation vezérigazgatója.

"A társadalmi szoftver a kommunikációt a maga fedetlenségében mutatja be, láthatóbbá, kiszámíthatóbbá és nyilvánossá téve azt. Igaz, a magánjellegű dolgok közszemlére tételét illetően természetesen fennáll a rosszindulatú felhasználás lehetősége, de ugyanakkor adott a jóindulatú felhasználás esélye is, hogy feltárjuk mindazt, ami nyilvános" - magyarázza az iSociety.

"A hétköznapi társadalmi hálózatok jelenleg túl nagy erővel, ám annál kevesebb hatóerővel bírnak. A társadalmi szoftver élén jár annak a trendnek, amely mindezt megfordítja: nyilvános arcot ad a szervezeteken belül a rövidebb utat megtaláló új társulási és kapcsolati formáknak" - fejti ki a beszámoló.

A Hewlett-Packard által szintén ez évben közzétett korábbi kutatás eredményei azt mutatják, hogy egy cég hatalmi és kommunikációs struktúrája levezethető az e-mailben megvalósuló információcsere mintázatainak vizsgálatából; ráadásul az eljárás az egyes belső vállalati részlegek között meglévő nem informális közösségekre is képes volt fényt deríteni.

A 'You don't know me but... Social Capital and Social Software' című beszámoló teljes anyaga letölthető a The Work Foundation webhelyéről:
http://www.theworkfoundation.com/research/isociety/social_capital_main.jsp
Forrás: http://zdnet.com.com/

INFINIT MOBIL:
Mobil információs társadalom, mobilkommunikáció, mobiltechnológia
A Westel Mobil Távközlési Rt. és az MTA Filozófiai Kutatóintézetének közös kutatási programja ("A XXI. század kommunikációja") felkérésére havi rendszerességgel készül? INFINIT Mobil Hírlevél az alábbi internetcímen olvasható:
http://www.ittk.hu/infinit/mobil

INFINIT PRIVACY:
A Soros Alapítvány támogatásával kéthetente megjelenő INFINIT Privacy
Hírlevél a következő címen érhető el:
http://www.ittk.hu/infinit/privacy/

Az INFINIT a weben közvetlenül a http://www.infinit.hu/ doménen is hozzáférhető.

Megjegyzéseit, észrevételeit, javaslatait közvetlenül a szerkesztő email-címére - eckert.balint@ittk.hu - várjuk. A hírlevélre fel-, ill.
arról leiratkozhat az infinit.regisztracio@ittk.hu címen.

Infinithirlevel mailing list
Infinithirlevel@ittk.hu
http://www.ittk.hu/mailman/listinfo/infinithirlevel
vissza

Kiemelkedően érdekes művet adott ki nemrég a TYPOTEX Kiadó arról az évszá-zadok óta folyó küzdelemről, amelyet a tudomány az emberi emlékezőképesség meg-ismeréséért folytat. Douwe Draaisma a METAFORAMASINA Az emlékezet egyik lehetséges története c. könyvében arról ad magas színvonalú, igen sok tudást kínáló áttekintést, hogyan igyekeztek a gondolkodók, majd a kutatók feltárni e sajátos képes-ségünk működési módját.
Valójában felmérhetetlenül nagy a jelentősége annak, hogy mennyire vagyunk képesek vagy éppen képtelenek jól vezérelni, hatékonyan használni az emlékezetünket. Kevés olyan tudatos tevékenységünk lehet, ha van egyáltalán, amelyhez ne lenne szükségünk az emlékezetünkben tárolt információkra, ezért mindezek eredményessége erősen függ attól, hogyan tudjuk azokat előhívni. Másrészt kevés tudatos tevékenységünk lehet, ha van egyáltalán, amelyet rosszabb hatékonysággal végeznénk, mint az emlékezetünk használatát. Kiváló példa erre, bár csupán egyik a sok lehetséges közül, az ismeretek, információk fejben tartása céljával történő tanulás. Az ember nagyon régóta keresi magának a tanulásnak a hatékony módját, technológiáját. Az írott krónikák alkalmazását megelőző időkben az emlékezetbe betárolás, és az onnan történő előhívás célját szolgálták a krónikás énekek, a regölés formális szabályai, amelyek azzal segítették az emlékezetet, hogy - mai fogalmunkkal élve - valamiféle hibafeltáró kódként működtek. Ősi elv az is, hogy ismétlés a tudás anyja, ám ennek gyakorlati működéséről két fontos jellemzőt tudunk biztosan: hogy így tanulni nagyon idő- és munkaigényes, valamint hogy az eredmény gyakorta bizonytalan, megbízhatatlan. A korszerű iskolai oktatást bizony azzal kellene kezdeni, hogy megtanítják a tanulókat hatékonyan tanulni, és a továbbiakban is folyamatosan fejleszteni kellene ezt a tudá-sukat. Ám minden tanulási, információ felidézési, emlékezet vezérlési technológia kidolgozásához legelőbb arról kellenének pontos és részletes ismeretek, hogy hogyan is működik az emlékezetünk.
Különösen érdekes a párhuzam, amelyet Draaisma a különféle jelrögzítési technikák kialakulása, fejlődése, valamint az emlékezet működéséről felállított elképzelések között felvázol. Valójában ma sincs még biztos tudásunk arról, hogyan valósul meg az agyunkban a tanulásnak, emlékezésnek és felidézésnek az a folyamata, amelyet a beírástárolás-visszakeresés nagyvonalú blokksémával jellemezhetünk. Draaisma megmutatja, hogy gondolkodó eleink, amint megismertek egy újfajta jelrögzítési technikát, megkísérelték kisebb-nagyobb részben azzal, ill. annak az analógiájával modellezni az agy működésének ezt a részét. Maguk az emlékezetünk használatával kapcsolatos kifejezéseink is sokat tükröznek ebből: emlékezetbe vésni, fotografikus emlékezet, stb.
E könyv nem könnyed lektűr, hanem olyan olvasmány, amelyet megfelelő elmélyültséggel kell tanulmányozni. Stílusa, gondolatvilága valószínűleg elsősorban azokhoz áll közel, akik nem egészen járatlanok a humán tudományokban. Nagyon érdekes és hasznos szellemi gyakorlatot kínál azonban mindenkinek, akit érdekel, hogy hogyan, milyen megközelítési módokon, milyen eszközökkel, milyen logikai utakon igyekeztek okos emberek feltárni e rendkívül bonyolult és nehezen vizsgálható rendszernek, az emberi emlékezetnek a működését. Aki elolvassa, egyet fog érteni az Oxfordi Egyetem nyelv és kommunikáció professzorának véleményével: Draaisma lenyűgözően izgalmas, évszázadokat átölelő áttekintést nyújt az emlékezet metaforáiról, és elénk tárja, hogy a metaforák mennyire döntő szerepet játszottak elménk működésének megértésében. Ezt a könyvet nem szabad kihagyni.
Dr Osman Péter ismertetése
osman.peter@pszaf.hu
vissza

Vajon amikor Isten megteremtette a Mindenséget, azt az időben teremtette, vagy előbb létre kellett hoznia a tér és idő mátrixát? (…) Ha a világ március 19-én kezdődött, az idő per se nem kezdődhetett előbb, mint március 23-án, amikor Isten megteremtette a Napot. (…) A Nap teremtése előtt nem volt sem idő, sem óra, mivel nem volt semmi, ami árnyékot vethetett volna, vagyis ami-nek segítségével az időt vagy az órát mérni lehetett volna.
Modern korunkban az idő egyike életünk és tevékenységeink legkülönösebb és legrejtélyesebb tényezőinek. Napjainkban, az európai civilizációkban a legfontosabb erőforrásunk, amellyel a leginkább igyekszünk gazdálkodni, takarékoskodni. Üzleti tevékenységeinkre, tudományos-, ill. kutató-fejlesztő munkánkra, magánéletünkre egyaránt igaz, hogy minden elszenvedett erőforrás veszteség elvben pótolható, de az elveszett időt nem tudjuk visszahozni. És bármelyik téren kovácsolunk terveket, azoknak is egyik legfontosabb tényezője az idő.
Történelmi, kultúrtörténeti és irodalmi emlékek változatos sora is bizonyítja, hogy az ember az ősidők óta kutatja, milyen erőt képvisel az idő a földi élet folyamataiban, és próbálja feltárni, hogy milyen hatalom nyilvánul meg benne. Alig van nép, amely-nek mondaköre, filozófiai rendszerei ne tartalmaznának az idővel kapcsolatos nézeteket. Úgy tűnik, az idő természetét illető töprengés örök, és a válaszok mindig újabb kérdéseket szülnek. Ez tükröződik a korai egyházatyák fenti töprengéseiben, és úgy-szintén abban a válaszban, amelyet a Nagy Bumm elmélet atyái adtak a kutakodó kérdésre, hogy mire hasonlított a kezdeti események előtt az, amit jobb híján Univerzumnak nevezünk. Az ő válaszuk, hogy az idő fogalmának nincs értelme ez előtt az időszak előtt, és hogy el kell felejteni ezt az inadekvát kategóriát. Végső soron ez sem más, mint Szent Ágoston érve, aki szerint nem létezett az idő a teremtés előtt, és tartalmilag azonos változata a középkori válasznak azok számára, akik makacsul kérdezgették: mit tett Isten a teremtés előtt?”, s akiknek azt felelték, hogy elkészítette a Poklot az olyan hitetlenek számára, akik efféle kérdéseket tesznek fel.
A legtöbbünk ma is nehezen birkózik az idő fogalmának mélyebb tartalmával. A régebbi gondolkodókhoz hasonlóan, elvi kérdésként ma is felvethető, vajon az idő a természetben létezik, vagy mi teremtjük meg azzal, hogy mérjük, érzékeljük a múlását – a relativitás elmélet pedig az idő sebességtől függő lefolyásával még bonyolultabbá tette köznapi elmék számára az egész kérdéskör megválaszolását. Azonban ha valamiről lekésünk, legyen az pl. egy esemény, egy tevékenység ütemes megvalósítása, vagy egy eredmény elérésének elsőbbsége, az időtényező nagyon is objektívvá és megmásíthatatlanná válik a számunkra.
A Perfekt e kötete nemzetközi szerzőgárda, tudósok, egyetemi professzorok tanulmányaival, valamint négyszáznál több színes illusztrációval, nagyon sok és sokat-mondó tárgyi emlék, népi- és műalkotás bemutatásával sokoldalú és átfogó áttekintést ad arról, hogyan alakult ki és fejlődött az idővel kapcsolatos gondolkodás, az idő fo-galma, mérése, ábrázolása a különböző kultúrákban. A tanulmányok elemzik az emberi időérzékelés kérdéseit, és elénk tárják azt a sokféle módot, ahogy a különböző kultúrák viszonyultak az időhöz, mérték azt, és kifejezték az időről alkotott felfogásukat.
A kötet megmutatja, hogy az idő megértésének és strukturálásának emberi kísérlete a prehisztorikus időktől napjainkig is tart. Története a különböző indítékok, szükségletek, gondolkodási sémák és eszközök fejlődésével olykor bonyolult és kanyargós utakon halad előre. Különösen érdekes ebben, ahogy a fogalmak, nézetek, mérési rendszerek átvétele jelzi a különböző kultúrák találkozásait, egymásra gyakorolt hatásait. A legősibb késztetés a túlélés biztosítása volt, és ehhez a természeti történések megértésének kísérlete. Ennek eszközéül fejlesztették ki az idő számlálását, amely lehetővé tette, hogy belelássanak a természet ritmusának alakulásába, s alkalmazkodni tudjanak a hatásaihoz. Innen veszi kezdetét az idővel kapcsolatos mítoszok, gondolati rendszerek és az időmérő eszközök hosszú és gazdag története.
A képzőművészetek kialakulásával az idő gondolatköre bekerült azok kedvelt témái közé is. A kötet illusztrációi szép válogatást adnak a különféle kultúrák körében született ilyen alkotásokból is. Tanulságos, gondolatébresztő olvasmány.
Dr Osman Péter ismertetése
osman.peter@pszaf.hu
vissza

Program

Tavaly megkezdett eLearning rendezvény-sorozatunk következő, III. Fórumát 2003. június 19-én rendezzük meg az MTA SZTAKI Nagytanácstermében (1111 Budapest, Kende u. 13-17.).

A tanácskozás témája: délelőtt átfogó, országos hatáskörű eLearning programokat mutatunk be, délután pedig körképet adunk a magyar felsőoktatási alkalmazásokról.

Az előadók bemutatják a fejlesztés és az alkalmazás során szerzett tapasztalataikat, amelyek elemzése segítheti a résztvevők további terveinek megvalósítását. A délutáni programban kerek-asztal beszélgetés során szólaltatjuk meg a felsőoktatás kulcs szereplőit, ok hogyan látják az eLearning alkalmazásának lehetőségeit, a közel jövőben várható megoldásokat.

Bízunk benne, hogy a mellékelt program felkeltette érdeklődését, kérjük, hogy jelentkezzen a rendezvényünkre, a III. eLearning Fórumra.

Tájékoztatom, hogy az I és a II. Fórumon elhangzott előadások anyaga és az eseményről készült videó felvételek megtekinthetők a www.sztaki.hu/dms weboldalunkon.

A fórum résztvevőinek CD ROM-t küldünk, amelyet a regisztrációs díj tartalmaz.

Várjuk visszajelzését, részvételét a mellékelt „Jelentkezési lap” kitöltésével és faxon történő visszaküldésével biztosíthatja. Jelentős kedvezményt adunk az azonos intézményből résztvevő munkatársaknak.

Budapest, 2003. június 5.
Üdvözlettel:
Dr. Hutter Ottó
osztályvezető  Dr. Simonics István
projektvezető
vissza