Magyar Tartalomipari Szövetség

1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13-15.
tel: 213-5089, fax: 375-9722, e-mail: info@matisz.hu
    Dr. Mlinarics József 
  elnök
Hargitai Ferenc 
  ügyvezető titkár 
Darabont Csilla 
  titkárságvezető

Tartalomjegyzék: (a témák megtekintésére, kattintson a címekre)
2003. 14. szám
Kedves Olvasóink! Hírlevelünk terjedelme a korábbiakhoz viszonyítva lényegesen megnőtt, ezért a teljes hírlevél kinyomtatása nem ajánlott.


1/14/03  Hírek - Közlemények 
1.a. A magyar informatikusok foglalkoztatása az EU-ban  2003. július 1. - Hotel Mercure Buda
1.b. Ötven pályázat érkezett az idei eFestivalra
1.c. Az Verseny a szoftverpiacon? - Varga Miklós
1.d. Mi történt a parlamenti bizottság ülésén - Varga Miklós
1.e. Az NRC májusi hírei - Varga Miklós
1.f. Hiánypótló felmérés készül az IT-megoldások és szolgáltatások piacáról - BellResearch
1.g. EU - indul a domainregisztráció
2/14/03 Hírek és kézikönyv kis- és középvállalkozóknak - Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról
3/14/03 Új pályázatok
3.a. IST 2. pályázati felhívás - FP6-2003-IST-2
3.b. Pályázati Felhívás a műszaki fejlesztés társadalmi feltételei javítására - OM
3.c. Páyázati felhívás az Európai Unió 6. Kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjában való eredményes magyar részvétel elősegítésére  -  OM 
4/14/03 Nyitott pályázatok www.matisz.hu/aktualis
4.a. 1 500 000 000 Ft szakképző intézmények részére  Bead. hat.: 2003. szeptember 10.
5/14/03 Tagszervezetek hírei, hírlevelei
5.a. Állami tőkebefektetés kis és közepes cégekben - Figyelőnet
5.b. Pályázat-író programok indulnak kis- és középvállalkozásoknak- Figyelőnet
5.c. Felmérés a magyar telekommunikációs szokásokról - Figyelőnet
5.d. A Cisco lerántja a leplet az OM-mel kötött szerződéseiről - Figyelőnet
5.e. Digitális források megőrzését célzó projekt az NSZK-ban - K I T 
5.f. Bulgária: oktatási stratégia és IKT (1. rész) - ITTK Infinit
5.g. A SZÁMALK Informatika Rt. Magyarországon elnyerte a SecureWave termékek kizárólagos forgalmazásának és támogatásának jogát
6/14/03 Szolgáltatások, kiadványok, tanulmányok, kurzusok, ismertetések
6.a. Klaszterek
6.b. A Kisfaludy-Társaság által koszorúzott pályamű - Dr. Osman Péter ismertetése
6.c. Ausztria - (Nyitott szemmel sorozat) - Dr. Osman Péter ismertetése
6.d. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás szakfolyóirat tartalmából
7/14/03 Konferenciák, rendezvények
7.a. Elektronikus Önkormányzati Információs Szolgáltatások - 2003. június 26-27.
7.b. Commercialisation and Exit Strategies rendezvény - 2003. június 27., 9.30 óra -Magyar Közgazdasági Társaság
8/14/03 Eseménynaptár
9/14/03 Nemzetközi kitekintés
9.a. Top Talent Award
9.b. Az új német szerzői jogi törvény felzaklatta a tudományos közéletet
9.c. A jövő digitális könyvtárai




1.a. Az európai tudásgazdaság magyar építészei

A jól képzett, felkészült és kreatív informatikusok az EU tudásalapú gazdaságának  fontos építőjévé válhatnak. Miután 2004-től Magyarország az EU tagja lesz,  a hazai informatikusok előtt is megnyílnak a nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést teremtő új lehetőségek. Erről szól a július 1-jén rendezendő konferencia és egy eLearninges tananyag.

Az EU informatikai szektorának foglalkoztatási lehetőségei

Konferencia a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium,
valamint a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatásával.
2003. július 1. (kedd), 9.00 - 14.00
Budapest, HOTEL MERCURE BUDA,
1013 Budapest, Krisztina krt. 41-43.

Program
 
9.00-10.00  „2+3+2 éves” szabályzás - Európai munkaerő-piaci realitások
Iván Gábor – főcsoportfőnök - Külügyminisztérium
10.00-11.00 Sikeres modellek, vállalkozói pályák bemutatása 
Nagy László ügyvéd - München 
11.00-11.20 Szünet
11.20-12.20 Informatikai vállalkozói tükör, Eufit teszt - 
Bisztray György elnök - Kis és Középvállalkozások Egyesülete
12.20-13.20 Hazai és külföldi támogató, segítő szervezetek, pályázatok ismertetése
Dr. Mlinarics József - elnök - MATISZ
Az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat, http://europa.eu.int/eures) tevékenységének ismertetése 
Hargitai Ferenc ügyvezető titkár - MATISZ
13.20-14.00 Konzultáció
A konferencia és az eLearninges tananyag céljai:
1012 Budapest, Kuny Domokos utca 13.
Jelentkezési határidö: 2003. június 26. 16:00 óra
tel: 213-5089, fax: 375-9722, e-mail: info@matisz.hu
A RÉSZVÉTEL DÍJMENTES!

vissza




1.b. Ötven pályázat érkezett az idei eFestivalra

Ötven pályázat érkezett idén az eFestivalra. A pályázati csomagokat bizottság bontotta fel és jegyzőkönyvezte 2003. június 6-án. A zsüri június 12-én tartotta első ülését, amelyen megkezdte a pályázatok értékelését. A legközelebbi ülésre 2003. július 2-án kerül sor.

A hat nevezési kategóriát hirdettünk meg. Ezekre az alábbi pályázatok érkeztek:

1. A magyar kulturális örökség digitális megőrzése

Könyvkereső SULI+ - www.konyvkereso.hu
Ezer év 100 templom – CD-ROM
Gyöngyös és Mátra – CD-ROM
www.jojatek.hu
Herend Múzeum-Porcelánium – CD-ROM
www.fidelio.hu

2. eLearning

Informatikai írástudás - ECDL oktatócsomag 4.2 – CD-ROM
Profi töri: Az ókori kelet – CD-ROM
www.web-edu.hu
Boncasztalon az egér – CD-ROM
Konduktív pedagógia – CD-ROM
Pénzügyi tudásportál – http://boi.sabedu.hu
Kulcs a muzsikához – CD-ROM
Gyakorlati vállalati pénzügyek – CD-ROM
Flóra és fauna - Múzeumi érintőképernyős játékok
Múlt-Kor történelmi portál – www.mult-kor.hu
Az aranymetszés - www.verseny.coedu.hu

3. Mindennapjaink az információs társadalomban

www.topchess.hu
Szőlő és bortermelés Magyarországon – CD-ROM
www.pecsa.hu
www.nationalgeorgaphic.hu/tv
www.minok.hu
www.konyhamester.hu
Eszem-Iszom Magazin - www.eszemiszom.hu
www.mono.infos.hu
WebTap® Hírmondó - http://hirmondo.mywebtap.hu
www.nonprofit.hu
Matáv sajtószoba website - http://sajtoszoba.matav.hu
www.vendegvaro.hu
Herendi Porcelán Manufaktúra – CD-ROM
www.hirkereso.hu
Országos Dokumentumellátási Rendszer Lelőhely Adatbázisa - http://odr.lib.klte.hu
www.netkonyha.hu
ELVIRA – Intelligens belföldi menetrend www.elvira.hu

4. iDemokrácia

www.magyarorszag.hu/parbeszed

5. Mobil multimédia

wap.officedepot.hu
Jójáték.hu mobiltelefonos játékai
777mobil.hu

6. Elektronikus kereskedelem

G’Roby Online Shop - www.groby.hu
www.szakkonyv.hu
http://ingyenlotto.hu
www.zamatpaletta.hu
www.bookline.hu
www.generali.hu vállalati website
www.hamburger.hu
www.herendshop.com
www.hurranyaralunk.hu
www.copywriters.hu
www.vitalbolt.hu
FOTEXNet Áruház - http://aruhaz.fotexnet.hu

A Kazinczy Online elnevezésü nyelvhelyességi versenyre a
Könyvkereső SULI+ - www.konyvkereso.hu
www.minok.hu
www.szakkonyv.huhttp://boi.sabedu.hu
Kulcs a muzsikához – CD-ROM
www.konyhamester.hu
Eszem-Iszom Magazin - www.eszemiszom.hu
www.bookline.hu
www.vendegvaro.hu
Herend Múzeum-Porcelánium – CD-ROM és a
www.fidelio.hu
jelentkezett.

Budapest, 2003. június 24.
dr. Lendvay Judit
www.eFestival.hu

vissza




1.c. Az Verseny a szoftverpiacon?
Előadások, politikai "hátszél", szoftverújdonságok, oktatás

Sokan felkapták fejüket a hírre: a Linux szabad operációs rendszer közigazgatási alkalmazása mellett döntött München városa. 14.000 számítógépet és notebookot állítanak át a kevésbé költséges és mégis alkalmasnak, megbízhatónak ítélt Linuxra. Egy korábbi hír szerint pedig a postaköltség ellenében bárki olyan lemezhet juthat Németországban, amelyről telepítés nélkül is megismerkedhet ezzel a szabad szoftverrel. Ha nem győzte meg az állami közreműködéssel kipróbálható rendszer, legfeljebb kiveszi a lemezt és visszatér a megszokott szoftverhez.

Előadások a tűzvonalban
Magyarországon is gondokat okoznak a költségvetés szűkös keretei, de még nem bontakozhattak ki a szoftverek versenyének európai feltételei. Ad abszurdum az is előfordulhat, hogy éppen a nagy szoftvercégek jogvédő szervezete, a BSA tevékenysége gyorsítja meg a folyamatot. Az FSF.hu Alapítvány ugyanis megelégelte, hogy sokakat elbizonytalanít a bilncses plakátok látványa, s a házkutatások, nagyszabású bírósági tárgyalások híre. Bejelentette ezért, hogy ismeretterjesztéssel reagál a legújabb tűzszünet kampányra. Előadások sorozatában mutatja be a szabad szoftvereket azoknak, akik - ismeretek, segítség hiányában - csak a lehetőségeiket meghaladó szoftvervásárlási és frissítési költségek, vagy a jogtalan szoftverhasználat végletei közt választhattak.

Bizottsági meghallgatás
Egy fecske természetesen nem csinálhat nyarat, de nincsenek egyedül. Más fejlesztőkkel és terjesztőkkel - a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületével, a Magyar BSD Egyesülettel, valamint az Összefogás a Szabad Szoftverek Elterjesztéséért Alapítvánnyal - továbbá a felhasználókat képviselő, versenypárti MATISZ-szal segítséget kértek az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottságától. Szószólójuknak, Magosányi Árpádnak sikerült pártállástól függetlenül ügyük mellé állította a politikusokat. A bizottság példás egyetértésben támogatta a szovftverpiac szabadabb versenyét. Tagjai a kérdések és válaszok során kitértek az államigazgatásban, a lakossági piacon, a szervizekben, a civil szervezeteknél és az oktatásban végezhető, illentve végzendő tevékenységre, s az aktuális jogi problémák megoldására. Állást foglaltak a nyiílt forráskódú szoftverek versenyfeltételeinek javítása mellett. Kijelentették: nyitottak a kormányzati szabad szoftver startégiával-, a szerzői jog módosításával-, s az Európa Parlament előtt lévő szabadalmi jogi tervezet véleményezésével kapcsolatos javaslatokra. Valamennyi képviselőhöz eljuttatják a javaslatokat, segítik azok mielőbbi érvényesítését. Felajánlották: jogsérelmek esetén más szakbizottságok tájékoztatásában is közreműködnek.

Beszerzés, oktatás, telepítés, szerviz
Régebben a "guruk" eszköze volt a Linux. A közelmúltig alapvetően a fejlesztők és a rendszergazdák ismerték igazán. A napi munkájukra összpontosító, szerényebb informatikai képzettségű felhasználók többnyire a munkahelyükön ismerhették meg a szabad szoftverek használatának alapjait. A telepítési, beállítási probláémákkal leginkább a szakemberek foglalkoztak. A szoftverek azonban mindinkább felhasználóbaráttá váltak. Sokat segített a SuSE és a Debian magyarítása, az eleve magyarul "beszélő" UHU megjelenése, az Open Office és más alkalmazások egyre teljesebb körű magyarra fordítása, a nyomtatott leírás, a "forródrót és a már szinte megszámlálhatatlan levelezőlista közösségeinek számos önzetlen jótanácsa. A SuSE Linux 8.2 magyar kiadása például közel 25 ezer forintért mintegy 2000-2500 különféle szoftvert tartalmaz az operációs rendszertől a teljeskörű irodai csomagig, a profi képszerkesztőtől a videoóvágóig, a hanganyagokat katalogizáló programtól az on line szoftverfrissítőig. Közel 1100 oldalnyi magyar nyelvű leírást kap a felhasználó és problémák esetén szaktanácsot kaphat.
A szabad szoftverek iránt érdeklő, tapasztalatlan felhasználók ma már oktatási programokhoz is juthatnak egy MATISZ tagvállalat, a Krea Kft. jóvoltából. Három oktatóanyag készült el eddig,  köztük egy Windowson futó és egy Linuxon használható ECDL tananyag. Kár, hogy a célközönség messze van még a kritikus tömegtől és üzleti vállalkozásként nem nagy "bolt" ez a kezdeményezés. A SZTAKI 60 órás angol nyelvű tanfolyamon oktatja a Linux operációs rendszer gyakorlati alkalmazásait és rendszeradminisztrátori teendőit. A végzettek Linux Certificate vizsgára  mehetnek. Az ULX Kft pedig felhasználói, adatbázis-kezelői, rendszeradminisztrátori, hálózati rendszergazda és biztonságtechnikai tanfolyamokat szervez a linuxosoknak. Az igazi áttörés azonban nyilván akkor következhetne be, ha megjelenhetnek a szabad szoftverek a közoktatásban, a felsőoktatásban, az informatikát oktató intézményekben is; ha a számítógéppel sem rendelkező családok a közháló végpontjain a számukra elérhető szoftverek használatával is megismerkedhetnek, s ha a sarki számítógépszervizekben lesz, aki a tanácsokon túlmenően megoldja a kezdők esetleges extra beállítási problémáit. Az információs társadalom egyik - a magyar jövedelmi viszonyok közt jelentős - problémáját oldhatja meg a szabad szoftverek kormányzati stratégiája...
Varga Miklós
vargam@axelero.hu
vissza




1.d. Mi történt a parlamenti bizottság ülésén
(A résztvevő szervezetek közleménye)
A parlament Informatikai és Távközlési Bizottsága szerdai meghallgatásának fő témája a nyílt forráskódu szoftverekről szóló tájékoztató volt.
A szabad szoftverekkel foglalkozó civil szervezetek (Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete, FSF.hu alapítvány, Összefogás a Szabad Szoftverek Elterjesztéséért Alapítvány, Magyar BSD Egyesület és Magyar Tartalomipari Szövetség) vázolták az általuk elképzelt Nemzeti Szabad Szoftver Stratégiát, és figyelmeztettek, hogy az Európai Parlament előtt fekvő szoftverszabadalmi irányelv-tervezet, valamint a szerzői jogi törvény -amely átdolgozásának előkészítését az Igazságügyi Minisztérium már megkezdte- azonnali lépéseket tesz szükségessé. A parlamenti patkó mindkét oldalán ülő képviselők rendkívüli érdeklődéssel kísérték az előadást, a napirendi pont tárgyalása a kérdésekkel együtt körülbelül másfél óráig tartott. A képviselők a "véleménykörben" támogatásukról biztosították a Nemzeti Szabad Szoftver Stratégia ügyét.
Simon Gábor (MSZP) elmondta, hogy a szabad szoftverek lehetőségeinek kihasználása komoly lehetőség a kis- és középvállalkozások számára. A szabad szoftverek használata véleménye szerint az "európai út". Kifejtette, hogy a kormánynak aktív kezdeményező magatartást kell a témában folytatnia, és a közbeszerzés rendszerének megfelelő átalakítását, valamint az oktatás területén végzendő komoly erőfeszítéseket jelölte meg, mint legfontosabb irányokat. Nagyon fontos érvként jelenítette meg azt a tényt, hogy számításai szerint a kormány a szoftverpark körülbelül két évente történő lecserélésére mintegy 9-9.5 milliárd forintot költ alkalmanként.
Mécs Imre (SzDSz) javasolta a szerzői jogi törvény olyan módosítását, amelynek értelmében szerzői jogi védelemre csak azok a szoftverek tarthatnának számot, amelyek forráskódját annak készítője közzéteszi vagy letétbe helyezi. Úgy gondolta, hogy ezzel különböző visszaélések megakadályozására lehetne a törvényi alapot megteremteni. Elmondta, hogy az elektronikában is, de a szoftverfejlesztésben különösen, a fejlesztési modell összetorlódott, így a szabványok helyére lépő szokványok meghatározására az erőfölénnyel rendelkező cégeknek lehetőségük van. Úgy fogalmazott: "Nem szerencsés szabadalmi oltalmat rendelni a szoftverekhez.", és szükségesnek látta, hogy a kormány ezt a véleményt az Európai Parlamentben képviselje. Elmondta, hogy véleménye szerint a szabad szoftverekkel szemben a pozitív diszkrimináció elvét kell alkalmazni.
Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke zárszóként elmondta: nagy szükség van arra, hogy kormányzati szabad szoftver stratégia készüljön. Megemlítette, hogy nem pozitív diszkriminációra, hanem a diszkrimináció megszűntetésére van szükség, oly módon hogy a kormányzat a nagy kereskedelmi szoftvercégek által elnyomott szereplőket -így a szabad szoftvereket is- segíti. Konkrét javaslatként felvetette a szerzői jogi törvényben a közös jogvédelem kialakítását a szabad szoftverekre vonatkozóan. Felajánlotta az Informatikai és Távközlési Bizottság által nyújtott lehetőségeket a szabad szoftverek ügye mellé álló civil szervezetek számára. Elképzelhetőnek tartotta, hogy az Informatikai és Távközlési Bizottság jelzést juttat el a kormány felé, a kormányzati szabad szoftver stratégia kidolgozásának érdekében. Mint mondotta, az erről szóló döntésre egy következő bizottsági ülésen kerülhet sor.
A Nemzeti Szabad Szoftver Stratégiát ismertető bemutatkozó beszéd a hozzá tartozó diákkal együtt megtalálható a http://321.hu/csa
vissza



1.e. Az NRC májusi hírei

A multimédiás tartalmak segítik a broadband terjedését Európában
Egy év alatt 136 százalékkal növekedett a nagy sebességu internet-hozzáféréssel rendelkező európai felhasználók száma, áll a Nielsen/Netratings piackutató cég nájusban kiadott tanulmányában. A jelenség legnagyobb haszonélvezői a szórakoztató weboldalak, közülük is leginkább a felnőtt-tartalmakkal foglalkozók. Ez a szektor - Olaszországot kivéve - egész Európában nagyobb aeányú növekedést ért el. A broadband elterjedése aggasztja a lemezkiadókat a zenefájlok terjesztésének fokozódása miatt. Az internetszolgáltatók viszont jelentős többletbevételt szereznek.
http://www.nrc.hu/?search=archiv_030529_03
Forrás: Prim.hu, 2003. május 29.

Tartalom és az internet - ki fizet?
Az online tartalmakat előállító és szolgáltató cégek egyre inkább kacérkodnak a gondolattal, hogy  az értékesebb, magasabb hozzáadott értékkel bíró  szolgáltatásokat térítés ellenében végezzék Az internetezők egy része viszont az ISP-knek és a távközlési szolgáltatóknak fizetett összeget is sokallja. Az gyik legismertebb hazai gazdasági lap, a portfolio.hu által a közelmúltban fizetőssé tett szolgáltatások például komoly vitát váltott ki olvasóik körében.
A További információk az NRC oldalán olvashatók:
http://www.nrc.hu/?search=archiv_030529_02
Forrás: Menedzsmentfórum, 2003. május 29.

Fizetés a világhálón
A PaymentOne felmérése szerint a fogyasztók fele hitelkártya helyett más módon fizetne a világhálón vásárolt termékekért. Az 1038 megkérdezett pontosan 50%-a szívesebben fizetne a telefonszámlán, vagy hagyományos módon. Az on-line szolgáltatók viszont nem ajánlanak új fizetési opciókat. Az online hírdetések piacáról a BusinessWeek cikke számol be bővebben:
http://story.news.yahoo.com/news?tmpl=story&u=/ibd/20030509/bs_ibd_ibd/2003_5_9_tech
Forrás: Yahoo! News, 2003.05.09. (E-ker)

Hazai online áruházak
2001-hez képest tovább bővült a hazai online áruházak piaca és a mennyiségi növekedés mellett a minőségi fejlődés jelei is láthatók. Az áruházak száma, forgalma és látogatottsága mellett az informatikai felkészültség és a vevői elégedettség is nőtt a tavalyi év utolsó negyedében. A GKI Gazdaságkutató és a Westel - a Sun Microsystems Magyarországgal együtt végzett - felmérése szerint 2002-ben több mint 40%-kal nőtt az online boltok összforgalma Magyarországon. A 2001-es 3,2 milliárd Ft. Forgalom után a boltok tavaly 4,5 milliárd forint árbevételt realizáltak.A forgalom közel 60 százalékát a lakosság, 30 százalékát a vállalati szféra, míg 10 százalékát az intézményi szektor generálta. 2003-ban tovább folytatódik a piac bővülése, az internetes vásárlások összege elérheti a 6 milliárd forintot. Ezzel együtt a hazai online áruházak súlya nem meghatározó a magyar gazdaságban, forgalmuk a hazai kiskereskedelmi forgalom 1 ezrelékét sem éri el.
Az cikk teljes szövege a Terminal.hu oldalán olvasható:
http://www.terminal.hu/newsread.php?id=29200905030312
Forrás: ITTK Infinit, 2003.05.29.

Internetbank
A GfK Piackutató Intézet első negyedéves tanulmánya szerint a felnőtt hazai lakosságnak 1,6 százaléka használja a világhálót pénzügyeinek intézésére. 2002.első három hónapbanjában 0,9-, 2002 hasonló időszakában pedig 1,3 százalékot mértek. Az elektronikus bankolás mellőzését a  megkérdezettek 54 százaléka indokolja az Internet-hozzáférés lehetőségének hiányával, további 19 százalék szükségtelennek tartja, 14 pedig nem szívesen mond le az ügyintézés személyességéről. A biztonságot a válaszadók 6 százaléka hiányolja.
A magyar felhasználók online bankolási szokásairól a FigyelőNET oldalain olvashatók részletes adatok
http://www.fn.hu/cikk.php?cid=60552&id=3
Forrás: FigyelőNET, 2003.05.29.

Magyar online biztonság
A hazai internetezők 60 százaléka használ valamilyen antivírus programot a gépen, Aktív informatikai biztonsági eszközt (archiválás, titkosítás,hozzáférés korlátozása) viszont a felhasználók mindössze10 százaléka alkalmaz, mert a legtöbb biztonsági kockázatot nem érzik valós fenyegetésnek.
Az NRC Business Online-nal végzett közös kutatásának részletesebb ismeretése az alábbi linkeken, illetve a Busines Online oldalain olvasható:
http://www.nrc.hu/?search=archiv_030529_01
http://www.http://www.prim.hu/business/
Forrás: Business Online - NRC NetMonitor, 2003. május

A Net Research Center Internet Marketing Tanácsadó és Piackutató Kft. hírlevelei és a tematikus cikkek archívuma a http://www.nrc.hu honlapon olvashatóak.
vissza



1.f. Hiánypótló felmérés készül az IT-megoldások és szolgáltatások piacáról

Rövid tartalom
Átfogó felmérést indít a BellResearch az IT-Business magazinnal közösen a rendszer­integrációs és üzleti megoldások területén meghatározónak számító TOP200 informatikai cég körében az IT-szolgáltatásokat nyújtó szereplők pozícióinak feltérképezése és a jövőbeni piaci trendek előrejelzése érdekében.

Letölthető teljes sajtóanyag
br_030618_it-top.pdf
br_030618_it-top.doc
br_030618_it-top.rtf

Friss elemzéseink
Informatikai és Üzleti Döntéshozói Médiakutatás 2003
A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2003 legfrissebb moduljai:
· Üzleti szegmens – Üzleti kommunikáció modul
· Üzleti szegmens – Internetes alkalmazások modul
· Üzleti szegmens – Internet-hozzáférés szolgáltatás modul

Előkészületben
Vállalati IT-biztonság 2003
A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2003 következő moduljai:
· Üzleti szegmens – Mobil távközlés modul
· Üzleti szegmens – Vezetékes távközlés modul
. Üzleti szegmens – Távközlési berendezések és eszközök modul

"forrás:BellResearch"
A BellResearch és a Magyar Infokommunikációs Jelentés webes és nyomdai minőségű emblémái a Sajtóközpont oldalainkon tölthetőek le.
Kérdéseivel, észrevételeivel forduljon munkatársunkhoz a press@bellresearch.com e-mail címen.
vissza




1.g. EU - indul a domainregisztráció

Várhatóan még ebben az évben megkezdődik a páneurópai .eu domainvégződések regisztrációja, miután az Európai Bizottság (EB) kijelölte az erre illetékes  szervet. A Világgazdaság információi szerint az EB a megvalósításra  pályázatot írt ki, amelyen összesen hét nemzetközi konzorcium indult. A  megbízást az EURid konzorciuma nyerte, amely belga, olasz és svéd pályázókat  tömörít. A DNS Belgium a domainvégződés regisztrációs folyamatának  liberalizálásában szerzett tapasztalatokat, az IIT-CNR nevű olasz cég 1987 óta működik és elsősorban a rendszer üzemeltetésében, illetve az  elektronikai biztonsági megoldásokban rendelkezik nagy tapasztalatokkal, a  svéd NIC SE pedig elsősorban az internetes normák kialakítására és azok  következetes alkalmazására figyel.

Jelenleg még Európában is a .com a végződést használják legtöbben, mintegy 20 millióan. Az európai intézmények, vállalatok és magánszemélyek által támasztott kereslet azonban várhatóan a jövő év végére az .eu használóinak a számát is milliós nagyságrendre emeli.
(forrás: Hullámvadász)
http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=9142
vissza




3.a. IST 2. pályázati felhívás - FP6-2003-IST-2
Az IST munkaprogramjának megfelelően 11 stratégiai cél - pályázható témakör -szerepel ebben a kiírásban, 525
Meuro indikatív költségvetéssel:
- advanced displays
- optical, opto-electronic, and photonic functional components
- embedded systems
- open development platforms for software and services
- cognitive systems
- applications and services fore the mobile user and worker
- cross-media content for leisure and entertainment
- GRID-based systems for solving complex problems
- improving risk management
- eInclusion
- research networking test beds

A felhívás részletei, a részvételhez szükséges dokumentumok megtalálhatók a http://fp6.cordis.lu/fp6/calls_activity.cfm?ID_ACTIVITY=124 honlapon. A pályázatban érdekeltek figyelmébe ajánlom az egyes stratégiai célokról tájékoztató honlapot http://www.cordis.lu/ist/activities/activities.htm és felhívással kapcsolatos előkészítő rendezvényeket http://fp6.cordis.lu/ist/events/events.cfm.

További hasznos információkat kínálunk a www.om.hu/ist honlapunkon.

Az EU-s projektekben részvételt támogató OM pályázat is, megjelent:
http://www.om.hu/cikk.ivy?artid=c7a7129e-eb2c-472f-8994-b17cd50b38a0&colid=3767f174-fd71-4f55-a6a7-6bd1dd36bc6a
Szíveskedjék ügyelni arra, hogy az elbíráláshoz 20 munkanap szükséges és csak a döntést követően eszközölt
kiadások számolhatók el.

Üdvözlettel
Bognár Vilmos
Tel:+36 1 484-2517
Email:vilmos.bognar@om.hu
vissza




3.b. Pályázati Felhívás a műszaki fejlesztés társadalmi feltételei javítására

Az Oktatási Minisztérium (OM) pályázatot hirdet a műszaki fejlesztés társadalmi feltételei javítására (Mecenatúra pláyázat)

Ennek keretében a 98/1996. (VII. 10.) Korm. rendeletnek megfelelően az alábbi jogcímeken lehet pályázatot benyújtani:

1. Tudományos, illetve technológiai innovációval kapcsolatos hazai vagy nemzetközi konferencián való részvétel költségeire (MEC1)
2. Hazai tudományos és technológiafejlesztési konferenciák rendezéséhez kapcsolódó költségekre (MEC2)
3. Magyar intézmények nemzetközi tudományos és technológiai szervezetben, intézményben viselt tagságával összefüggésben jelentkező tagdíjakra (MEC3)
4. A tudomány, a technológia és az innováció társadalmi megismertetését és neépszerűsítését segítő tevékenységekre (MEC4)

A támogatás forrása: Műszaki Fejlesztési Célelőirányzat

A pályázat beadása:
A pályázatokat kizárólag postai úton lehet benyújtani az alábbi címre:
Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága, 1052 Budapest, Szervita tér 8., vagy 1374 Budapest, Pf. 564., a Mecenatúra 4 (MEC49 pályázatra benyújtandó projektjavaslatok kivételével,amelyeket a következő címre kell küldeni:
Kaszás Árpádné, Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, 1052 Szervita tér 8., vagy 1374 Budapest, Pf. 565.
 
 
Pályázat  Beadási határidők: 
MEC1-3 2003. július 15., szeptember 15., november 15., 
MEC4 2003. július 15., szeptember 15.

A részletes pályázati felhívás, valamint a nyomtatványok az OM Alapkezelő Igazgatósága információs pultjánál (Budapest V., Szervita tér 8. fszt.) vehetők át, illetve az Oktatási Minisztérium honlapjáról tölthetők le a http://www.om.hu/kfpalyazatok címről.

vissza



3.c. Páyázati felhívás az Európai Unió 6. Kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjában való eredményes magyar részvétel elősegítésére

Az Oktatási Minisztérium (OM) pályázatot hirdet az EU 6. Keretprogramjában való eredményes magyar részvétel elősegítése érdekében.
Ennek keretében a 98/1996. (VII.10.) Korm. rendeletnek megfelelően az alábbi jogcímeken lehet pályázatot benyújtani:

1. Bekapcsolódás ay EU 6. kutatás-fejlesztési keretprogjamjába (EUB)
2. Pályázat-előkészítő támogatás kis- és középvállalkozásoknak (EUK)
3. Információs és tanácsadó szolgáltatás (EUI)

A támogatás forrása: Műszaki Fejlesztési Célelőirányzat

A pályázat beadása:
A pályázatokat kizárólag postai lehet benyújtani az alábbi címre:
Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága, 1052 Budapest, Szervita tér 8., vagy 1374 Budapest, Pf. 564.
 
Pályázat  Beadási határidők: 
EUB; EUK  Folyamatos a 2004. évi pályázati kiírás megjelenéséig
EUI  1. témakör: 2003. július 15. 
2. témakör: folyamatos a 2004. évi pályázati kiírás megejlenéséig 

A részletes pályázati felhívás, valamint a nyomtatványok az OM Alapkezelő Igazgatósága információs pultjánál (Budapest V., Szervita tér 8. fszt.) vehetők át, illetve az Oktatási Minisztérium honlapjáról tölthetők le a http://www.om.hu/kfpalyazatok címről.

vissza



4.a.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Az Oktatási Minisztérium és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium forrásfedezete mellett a
Nemzeti Szakképzési Intézet

pályázatot hirdet szakképző intézmények részére a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmaváltás elősegítésére.

Azok az intézmények és fenntartóik pályázhatnak közösen, akik vállalják, hogy 2004. szeptember 1-jétől a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, eddig az intézményben nem oktatott szakmák oktatását kezdik meg.

A pályázati célok elérése érdekében a megbízok által rendelkezésre bocsátott forrás,
a szakmaváltó alap tervezett nagysága 1 500 000 000 Ft.

A pályázat részletes feltételeit a pályázati dokumentáció tartalmazza, mely

2003. június 15-től

beszerezhető a regionális fejlesztési és képzési bizottságok titkárságain és a Nemzeti Szakképzési Intézetben, valamint letölthető a www.nszi.hu és a www.szakma.hu oldalakról.

A pályázatokat a regionális fejlesztési és képzési bizottságok titkárságaihoz kell benyújtani

2003. szeptember 10-ig.

Az intézmények pályázataik eredményéről 2003. október 15-ig értesítést kapnak.
vissza




5.a. Állami tőkebefektetés kis és közepes cégekben

A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. (KVFP) az idén várhatóan 1,5-2 milliárd forint tőkebefektetést hajt végre fejlesztési céllal különböző kis- és közepes cégeknél -mondta Baráth Csaba vezérigazgató a társaság keddi budapesti tájékoztatóján.

HIRDETéS
A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. 3,5 milliárd forint saját tőkével rendelkező befektetési társaság, amelynek részvényese a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium mellett nyolc pénzintézet. A cég döntően állami forrásokból gazdálkodik, de üzleti alapon hoz befektetési döntéseket.

A tavalyi előkészítő tevékenység után idén az rt. tíz kis- és közepes vállalkozásban szerzett tőkeemeléssel részesedést, a befektetett tőke cégenként 30 és 80 millió forint között változik. A befektetések eddigi összege 460 millió forintot tesz ki.
Baráth Csaba vezérigazgató elmondta: a befektetések időtartama háromtól öt évig terjed. A KVFP Rt.-nek nem célja, hogy határozatlan időre tulajdonostárs maradjon egy adott vállalkozásban. Az rt. ezért elvárja, hogy legalább három, de legfeljebb öt
éven belül a tulajdonostársak kivásárolják a befektető cég tulajdoni hányadát annak érdekében, hogy újabb fejlesztési célú befektetéseket tudjon végrehajtani.

A KVFP Rt. csak mérsékelten nyereségorientált, ezért a kockázat fejében a befektetett tőkére szerény hozamot vár el. A befektetések elvárt hozama alapvetően a KVFP forrásköltségeit fedezi, ennek felára a vállalt kockázat mértékével arányos. Az rt.-nél az elvárt hozam a Buborhoz igazodik, afölött 2-5 százalék között van. A befektetések igazodnak a GKM kis- és középvállalkozás-fejlesztési programjához és illeszkednek a Magyar Fejlesztési Bank által meghirdetett Európa-hitelprogramhoz is.

A KVFP Rt. meghirdetett elve, hogy csupán 25 százalékos tulajdonrészt vállal a kis- és közepes cégekben, bár ezt nem kezelik túlzott szigorúsággal, a 10 eddigi kihelyezésből négyben 49 százalékot ért el a tulajdoni hányad. A portfólióba tartozó vállalkozások igen széles szakmai kört ölelnek fel, a környezetvédelemtől a gépipari, élelmiszeripari, orvosi műszer- és berendezésgyártásig informatikai cég is található a már megcélzott és portfólióba tartozó társaságok között.

Baráth Csaba kérdésre válaszolva elmondta: hosszabb távon 10 milliárd forint lehet az a kihelyezési állomány, amely mellett teljesen önfenntartó lesz a cég. Ennek érdekében várhatóan a jövőben tőkeemeléssel segítik a társaság működését. Az rt.
benne van abban a szűk vállalati körben, amelyben a Magyar Fejlesztési Bank akár 100 százalékos tulajdoni hányadot is szerezhet.
Baráth közölte: egyelőre az "üvegzseb" törvény miatt befektetési tevékenységüket rövid időre szüneteltetik, mivel a törvény egyik paragrafusa előírja, hogy költségvetési pénzből alapított társaság további cégeket nem működtethet, nem alapíthat. E jogszabályi korlát lazítása - tekintettel a KVFP Rt. tevékenységére - heteken belül várható, addig is befogadják a befektetési kérelmeket.

Induló vállalkozást is finanszíroznak, éppen ezért számos garanciaelemet építenek be egy-egy befektetésről szóló szerződésbe. Jó az, ha legalább két lezárt üzleti évvel rendelkezik a társaság, ha induló vállalkozásról van szó, akkor nem az üzleti
múltra, hanem az üzleti tervre, a vállalkozás alapítóinak üzleti hírnevére helyezik a hangsúlyt.

A kis- és közepes vállalkozástól azonban elvárják, hogy bizonyos időközönként, először havonta, majd negyedévente az üzletmenetről szóló adatokat közöljön az KVFP Rt.-vel - hangoztatta a vezérigazgató.
www.fn.hu
2003. június 10.
vissza




5.b. Pályázat-író programok indulnak kis- és középvállalkozásoknak

Európai uniós pályázatok írására felkészítő programot indít kis- és középvállalkozások számára ősszel a gazdasági tárca - közölte Apatini Kornélné helyettes államtitkár egy gazdasági fórumon csütörtökön Győrött.

A program céljáról elmondta: segítséget kívánnak nyújtani a vállalkozóknak pályázati ötletek kimunkálásába és projektek elkészítésében, hogy a csatlakozást követően az ország rendelkezésére álló brüsszeli forrásokból a lehető legnagyobb
hányad pályázatok útján megszerezhető legyen. Az eredményességet megalapozó további feltételekről szólva rámutatott: a kormányzatra hárul az uniós követelményekkel összhangban lévő pályázati célok kiírása és az uniós elvárásoknak megfelelő eljárásrend biztosítása.

2003. június 12.
FigyelőNet, MTI-Eco
vissza




5.c. Felmérés a magyar telekommunikációs szokásokról

A magyar háztartások mintegy háromnegyede rendelkezik vezetékes telefonnal, és csaknem kétharmadukban van legalább egy mobiltelefon.
                                                                                                                                                                                                               HIRDETéS

A Hírközlési Felügyelet (HíF) és a Szonda Ipsos tavaly decemberi, szerdán részleteiben is nyilvánosságra hozott közös felmérése szerint a kábeltévé-ellátottság alacsonyabb, csak minden második háztartásban van.

A legalacsonyabb az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya:
nagyjából minden tizennegyedik magyar háztartásban lehet használni a világhálót. A felmérés szerint a háztartások mintegy kétharmada rendelkezik egynél több fajta telekommunikációs eszközzel. A csoporton belül azoknak a háztartásoknak a száma
a legnagyobb, amelyek vezetékes és mobiltelefonnal, illetve kábeltévével is rendelkeznek. Ide tartozik az összes háztartás mintegy egynegyede.

A többféle telekommunikációs eszközzel rendelkező háztartások közül a vezetékes- és mobiltelefonnal, kábeltévével és internettel is ellátott háztartások vannak a legkevesebben: ezek aránya az összes háztartás 7 százaléka. A háztartások egy százalékában csak kábeltévé van, 6 százaléka pedig nem rendelkezik semmilyen telekommunikációs eszközzel.

A háztartások havonta átlagosan 6.180 forintot költenek vezetékes- és mobiltelefonra, valamint kábeltévére és internetre. Havi szinten a legtöbbet a mobiltelefonokra, a legkevesebbet a kábeltévére áldoznak, az otthoni internet-használat és a vezetékes telefon fenntartása nagyjából ugyanannyi pénzébe kerül havonta a háztartásoknak.

A csupán egyféle telekommunikációs eszközzel rendelkező háztartások közül havonta legtöbbet a mobiltelefonnal, míg legkevesebbet a kábeltévével rendelkezők költenek telekommunikációra.

A többféle eszközt használók közül a vezetékes és mobiltelefonnal, kábeltévével és internettel is ellátott háztartások kiadásai a legmagasabbak, mintegy 40 ezer forint havonta, míg a kutatás szerint a vezetékes telefon és kábeltévé párosítás jár a legalacsonyabb havi költségekkel.

A többféle eszközzel is rendelkezők negyede költ mintegy 18 ezer forintot havonta távközlésre: ezek a háztartások rendelkeznek vezetékes és mobiltelefonnal, valamint kábeltévével.
FigyelőNet, MTI-Eco
2003. június 11.
vissza




5.d. A Cisco lerántja a leplet az OM-mel kötött szerződéseiről

Az elmúlt hetek során a Cisco Systems-szel és az általa indított Cisco Hálózati Akadémia Programmal kapcsolatban számos kérdés fogalmazódott meg a sajtóban.
Az eddig kiadott közleményeken túlmenően a cég az alábbi tényszerű tájékoztatást tette közzé.
                                                                                                                                                                                                             HIRDETéS

A Cisco Hálózati Akadémia Programról A Cisco Hálózati Akadémia egy átfogó, e-learning alapú szakképzési program, amely
a résztvevő diákok számára a globalizálódó világban versenyképes, internetes technológiai szaktudást nyújt. A Program online tananyagot, számonkérési rendszert, laborgyakorlatokat, oktatóképzést és folyamatos támogatást tartalmaz, valamint a diákokat nemzetközileg elfogadott iparági szakdiplomák megszerzésére készíti fel.

Az 1997-ben elindított Cisco Hálózati Akadémia Program keretében jelenleg a világ 151 országában, 10 ezer 756 akadémián 473 ezer 240 diák tanul.

A Cisco Systems által Magyarországon 1999-ben elindított Cisco Hálózati Akadémia egy szigorúan non-profit szakképzési program. A képzésben jelenleg összesen 60 hazai közép- és felsőfokú oktatási intézmény 1780 diákja vesz részt, 155 oktató
irányításával. A Program keretében eddig 160 hazai diák szerzett diplomát, az idei tanév végén, 2003. júliusában pedig további 200 fő fejezi be tanulmányait. A Hálózati Akadémia alapvető küldetése az IT hálózati szakemberhiány csökkentése, amelynek mértéke az Európai Unióban jelenleg 31 százalék, Magyarországon pedig mintegy 33 százalék. A program keretében a diákok az iskolai képzés részeként juthatnak piacképes, hivatalosan akkreditált szakképesítést nyújtó diplomához.

A Cisco Hálózati Akadémia Program támogatásáról
Milyen és mekkora összegű támogatásokat nyújtott a Cisco Systems, a CNAP-t támogató más magyarországi cégek és az Oktatási Minisztérium?

Az oktatás a folyamatosan frissített, 280 órás, intézményenként évi 150 ezer dollár, azaz 33 millió forint értékű e-Learning alapú tananyagra épül, amelyet a Cisco Systems – az oktatók képzésével együtt - ingyenesen bocsát a csatlakozó iskolák
rendelkezésére. A jelenleg Magyarországon működő 60 hálózati akadémiára számított licenszdíj donáció éves összértéke 1,98 milliárd forint.
A képzés támogatására a Cisco Systems Magyarország Kft. az 1999-es hazai indulás óta 180 millió forintot fordított, amely összeg magában foglalja laboreszközök donációját a regionális és lokális akadémiák részére. Tartalmazza a tananyag első 4 szemeszterének eddigi magyarra fordítását, a hazai Cisco Hálózati Akadémia közösség számára konferenciák, szakmai programok szervezését, valamint az elmúlt 3 évben egy főállású munkatárs foglalkoztatását, aki a program koordinátoraként együttműködik valamennyi résztvevő iskolával, a támogató partnerekkel, valamint az Oktatási Minisztériummal.

A Cisco Systems Magyarország Kft. által nyújtott 180 millió forintos donáció mellett a programot az Oktatási Minisztérium és számos hazai vállalat az eddigiekben 126 millió forinttal támogatta. Ezt a támogatást – melyből 50 millió forintot 2001-ben az
Oktatási Minisztérium biztosított - közvetlenül a programban résztvevő iskolák kapták, a szükséges laboreszközök beszerezésére. Az Oktatási Minisztérium által nyújtott 50 millió forint a jelenlegi hatvanból 16 iskola számára biztosította a program elindításához szükséges hálózati laboratórium felállítását.

Az Oktatási Minisztérium és a Cisco Systems együttműködéséről: 2001-2003
A Cisco Systems Magyarország és az Oktatási Minisztérium 2001. május 8-án Együttműködési Megállapodást kötött a Cisco Hálózati Akadémia Program hazai terjesztése érdekében. A megállapodás értelmében a Nemzeti Szakképzési Intézettel közösen folytatott intenzív fejlesztési projekt keretében a Hálózati Akadémia Program első négy szemesztere új szakképesítésként, „Informatikai hálózati rendszertelepítő" elnevezéssel, 31 4641 01-es azonosító számmal megjelent az Országos Képzési Jegyzékben. Ez a sikeres akkreditációs folyamat Magyarországon az első ilyen jellegű oktatási együttműködés a köz- és a
magánszféra között.

2003. januárjában Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter két dokumentumot írt alá:

Az első dokumentum:
• Az Oktatási Minisztérium és a Cisco Systems Inc. között a non-proft Cisco Hálózati Akadémia Programmal kapcsolatosan született Együttműködési Megállapodás az alábbi főbb pontokat tartalmazza:
• Az Oktatási Minisztérium és a Cisco Systems 2001 óta működik együtt – hivatalos megállapodás formájában is – a program kapcsán. Ezt az együttműködést a jövőben mindkét fél folytatni kívánja.
• A megállapodás értelmében megindulhatott és a Budapesti Műszaki Főiskolán már folyik a Program 5-8. szemesztereinek oktatása, amely immár felsőfokú hálózati képesítést ad a programban résztvevő diákoknak.
• A Program tananyaga – tükrözve az iparág gyors fejlődését - folyamatosan frissítésre kerül. Az Oktatási Minisztérium felvállalta – az immár 2001. óta a hazai szakképzési rendszer (OKJ) részét képez? – 1-4. szemeszterek frissítéseinek magyarítását.

Második dokumentum:
Az amerikai székhelyű Cisco Learning Institute független, non-profit alapítvány (www.ciscolearning.org) és az Oktatási Minisztérium között született megállapodás értelmében a CLI ingyenesen felajánlotta az Oktatási Minisztérium számára az általa              kifejlesztett Virtuoso online oktatási keretrendszer használati jogát egy 6 hónapos kísérleti időszakra. Az implementáció részleteit az Oktatási Minisztérium honlapján nyilvánosságra hozott megállapodás rögzíti.

A Minisztérium részére átadott Virtuoso keretrendszer, amelyre a Cisco Hálózati Akadémia Program is épül, lehetővé teszi elektronikus oktatási anyagok, online tartalmak kifejlesztését, folyamatos frissítését és terjesztését a résztvevő iskolák
számára. A 6 hónapos kísérleti időszakot követően az Oktatási Minisztérium dönt arról, hogy kívánja-e folytatni a projektet.

Az együttműködési megállapodások az aláírást megelőző hónapokban az Oktatási Minisztérium szakértőivel együttműködésben kerültek előkészítésre. Sem a megállapodás aláírását megelőzően, sem azt követően nem kaptunk jelzést jogi aggályokról.

Az Oktatási Minisztérium és a Cisco Systems között született megállapodás, a Cisco Hálózati Akadémia Program bővítése és a Virtuoso e-learning keretrendszer donációja a hazai oktatást, a diákok jövőre való felkészítését, az EU csatlakozás küszöbén a hazai szakképzést és ezzel az ország versenyképességének javítását szolgálják.
2003. június 18.
www.fn.hu
vissza




5.e. Digitális források megőrzését célzó projekt az NSZK-ban

MATISZ válogatás a K I T -- Könyvtár - Információ - Társadalom
(2003/24., június 18.) hírlevéléböl

Digitális források megőrzését célzó projekt az NSZK-ban

A szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium támogatásával (csaknem 800 ezer euro, azaz kb. 200 millió Ft), a göttingai Tartományi és  Egyetemi, a müncheni Állami Könyvtár és mások közreműködésével 2003.
június 1-től három éves projekt indult a digitális dokumentumok hosszú távú megőrzésének biztosítására. Ez egy újabb kezdeményezés a Digital Library Forum elnevezésű "fedőszerv" égisze alatt.
- Forrás: http://www.dl-forum.de/foerderung/projekte/kompetenznetzwerk/index.html

Vakok is olvashatják majd a Budapest-portált
Speciálisan vakok és látássérültek igényei számára alakítanak ki egy részt Budapest hivatalos internetes portálján. A honlap használatát felolvasó-szoftver teszi lehetővé.
- Forrás: Index, 2003. június 11.,
http://www.origo.hu/techbazis/internet/20030611vakok.html

Megtartotta első ülését a PPP bizottság
Megtartotta alakuló ülését a PPP Tárcaközi Bizottság, amelynek fő feladata az, hogy megteremtse az állami és magánszektor közötti fejlesztés, illetve szolgáltatási együttműködés (PPP) újszerű formáinak elterjedéséhez szükséges előfeltételeket, illetve segítse a megalapozott kormányzati döntéseket.
- Forrás: FigyelőNet, 2003. jún. 10.
http://fn.netrix.hu/cikk.php?cid=61129&id=3

Bookline - meghatározó szerep a könyvpiacon
A három évvel ezel?tt indult online antikvárium, a Bookline méltán szolgált rá a "legnagyobb antikvár könyváruház" jelz?re, amivel manapság illetik.
- Forrás: Prím Online, 2003. jún. 15.,
http://hirek.prim.hu/cikk/33350/

www.terkepek.hu: Új országos térképoldal indult
A Topolisz Kft. és a PORT.hu új, az egész országot lefedő térképi szolgáltatásokat nyújtó oldalt indított terkepek.hu címen. A terkepek.hu az egyszerű címkeresésen túl navigálási lehetőséget nyújt, valamint autós és BKV útvonalajánlatokat állít össze.
- Forrás: Prím Online, 2003. jún. 11.,
http://hirek.prim.hu/cikk/33283/

CompLex CD EU Jogtár magyar nyelvű dokumentumokkal bővített változatban
A tízéves CompLex termékcsalád legújabb tagjaként bocsátotta útjára Magyarország els?, az európai joggal foglalkozó jogi információs adatbázisát a KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
- Forrás: Prím Online, 2003. jún. 12.
http://hirek.prim.hu/cikk/33293/

Információk és felhasználóik
A digitális információk felhasználóiról, a digitális információs környezetrôl, a digitális könyvtárakról, digitális információforrásokról
lesz szó a 2003. Szeptember 8-9-én a finnországi Espoo-ban rendezendô nemzetközi konferencián. (Dice Diary 7) Bôvebb információ: Sinikka Koskiala sinikka.koskiala@hut.fi
http://www.lib.helsinki.fi/finelib/digilib/

Megújult a NAPI Online
Az újság tavasszal bevezetett új megjelenéséhez idomult, ugyanakkor egyszerűbbé, olvashatóbbá, egységesebbé és átláthatóbbá vált a NAPI Gazdaság internetes oldala, a Napi Online - tájékoztatta a szerkesztőség hétfőn az MTI-t.
- Forrás: Prím Online, 2003. jún. 17., http://hirek.prim.hu/cikk/33418/

IMPRESSZUM
A szerkesztők -- akik szívesen olvassák és megfontolják az Ön véleményét:
Káldi Emese (kommunikációs tréner) mailto:emi22@freemail.hu
Mészáros Anikó (ügyvezető igazgató, ITTK) mailto:meszaros.aniko@ittk.hu
Sonnevend Péter (főiskolai docens, Kaposvári Egyetem)
mailto:peter@sonnevend.com
Mikulás Gábor (információs és pr-tanácsadó)
mailto:mikulasg@gmconsulting.hu

A térítésmentes hírlevelet megrendelheti a infinit.regisztracio@ittk.hu címre küldött üres levéllel, melynek tárgya (subject): KIT-megrendeles. A hírlevél lemondható ugyanezen a címen KIT-lemondas tárgy megjelölésével. Amennyiben a lapot ékezet nélkül kéri, a szövegmezőbe írja be: ekezet nelkul. E műveletek elvégezhetők a http://www.ittk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/kit-gm oldalon is. A szerkesztők a megrendelők címét kizárólag a KIT postázására használják fel.
vissza




MATISZ válogatás az INFINIT
INFormációs társadalom, INternet, InformációTechnika
Az ITTK - INFINIT Műhely 2003. június 12. heti hírleveléböl

5.f. Bulgária: oktatási stratégia és IKT (1. rész)

Írásomban Bulgária oktatási stratégiáját vizsgálom, továbbá azt, hogy e stratégia hogyan kapcsolódik korunk információs társadalmához, vagy ahogy a források emlegetik, a tudásgazdasághoz. E tekintetben megvizsgálom Bulgária múltját, jelenét és jövőbeli terveit. (Pszota Anikó írása)
http://www.ittk.hu/infinit/2003/0612/indexmuhely.html

Nyelvi korlátok a fordítószoftverek útjában
A számítástechnika II. Világháborút követő kezdeti korszakában a tudósok olyan szoftverek megalkotásáról álmodtak, amelyek elég intelligensek ahhoz, hogy pontos fordításokat készítsenek egyik nyelvről a másikra. Ha a számítógép segítségével az ellenség kódjai is megfejthetők, miért ne volna lehetséges az idegen nyelvek "megfejtése" is? - okoskodtak a kutatók. Öt évtizeddel később még mindig dolgoznak a problémán. Ám ami 1950-ben még álomnak számított, az iránt ma a hagyományos határokat minden téren ledönteni igyekvő üzleti világban óriási igény mutatkozik.

Ahogy a hirdetéseket, weboldalakat, sőt bizonyos cégen belüli dokumentumokat is egyre inkább az egyes országok (nyelvi) igényeire kell szabni, a már jelenleg is tekintélyesnek mondható, ma még főként "manuális" fordítási piac kilátásai is egyre kedvezőbben alakulnak: 2007-re a piac értéke akár a 13 milliárd dollárt is elérheti. "Lényegesen több a fordításra váró szöveg annál, hogy bárki is azt hihesse, kézzel is lehet vele boldogulni" - fogalmaz Stephen Richardson, a Microsoft Research vezető kutatója.

A hatékony fordítószoftverek készítésekor részben ugyanazokat a problémákat kell megoldani, amelyek a természetes nyelvhasználat során is felmerülnek. Mindkét rendszerben fontos feladatot jelent az adott kontextusba illeszkedő helyes fordítások kiválasztása. A fordítószoftvereknek ezenkívül a különböző idiómákkal is meg kell küzdeniük, amelyek átvitt értelme egyáltalán nem következik a szó szerinti jelentésből. Ennek alapján be kell, hogy lássuk, a szóról szóra történő fordítás nem éppen célravezető megoldás. Ha pedig ehhez még hozzávesszük a különböző nyelvjárások, illetve a sajátságos egyéni kifejezésmódok jelentette nehézséget, megoldhatatlannak tűnő feladat elé állítjuk a gépi fordítórendszereket.

A kutatók a természetes nyelvhasználat sajátosságaira épülő három megközelítésmód segítségével mára számottevő fejlődést értek el. A tudásbázisra épülő gépi fordítás például emberi programozók által összeállított szabályok rendszerét veszi alapul. Ezek a szabályok az igék, főnevek, elöljárók, és egyéb szófajok viszonyait írják le az egyes nyelveknél. A szoftver az értelmes fordítás érdekében ezen szabályok alapján igyekszik megtalálni a megfelelő célnyelvi szavakat és szókapcsolatokat. Az IBM WebSphere Translation Server szolgáltatása például ezen az elven alapul. A cég globális ügyfélbázisának ennek segítségével gyors fordítások elkészítésére van módja a különböző e-mailek, webhelyek, sőt a valós idejű online társalgások esetében is.

A nyelvi példákra épülő másik megközelítés főként a számítástechnikai kapacitásra hagyatkozik. A szoftver-algoritmusok már helyesen lefordított szavak és kifejezések millióit vizsgálják át, összehasonlítják a fordításokat, majd egy óriási adatbázist hoznak létre a szavakból és a szókapcsolatokból - így igyekezve elébe menni a félreérthetőség későbbi fordításokkor jelentkező problémájának.

A különböző statisztikai technikák ugyancsak a számítástechnika teljesítményét felhasználva hasonlítják össze a korábban lefordított szövegeket. Ez az eljárásmód folyamatosan frissített bonyolult matematikai modellek felhasználásával választja ki a legvalószínűbb helyes fordítást, attól függően, hogy egy adott interpretáció korábban milyen gyakran bizonyult megfelelőnek. A Microsoft a példákra épülő és a statisztikai stratégia ötvözetét használja fel termék- és szolgáltatás-adatbázisának különböző nyelvekre történő fordításakor.

A fordítószoftverek 70 és 80 százalék között mozgó pontossági foka arra figyelmeztet, hogy egyik rendszer sem tökéletesen megbízható. Michael McCord az IBM nyelvi elemző- és fordítócsoportjának szakértője mindenesetre úgy látja, a fordítószoftverek számottevően lecsökkentik a különböző dokumentumok lefordításához szükséges időt, és olykor a nem tökéletes, megközelítő fordítás is bőven megteszi.
Forrás: http://www.technologyreview.com/

2007-re 50 millió internethasználó lesz a csatlakozó országokban
Az idei esztendő végére a 13 EU-csatlakozás előtt álló ország összlakosságának 15 százaléka lesz internethasználó - derül ki az Aqute Research friss kutatási eredményeiből.

2003 végén Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország népességének 15 százaléka fogja használni az internetet, 2007-re azonban várhatóan 28 százalékra nő ez az arány. A legmagasabb penetráció 2007-ben minden bizonnyal Észtországban (58 százalék), Szlovéniában (43) és Máltán (42) lesz.

Az online populáció a csatlakozó országokban jelenleg 25 milliós, ám az Aqute Research szerint 2007-re ez a szám megduplázódik: a 13 országban 50 millióan fognak internetezni. Michele Poliziani, az Aqute Research elemzője szerint néhány évbe fog telni, mire ezekben az országokban olyan szintű lesz az online aktivitás, amilyen jelenleg tapasztalható az EU tagállamaiban.

A csatlakozásra váró országokra jellemző az otthoni számítógépek és a hitelkártyák alacsony penetrációja, ugyanakkor a csalástól, visszaélésektől való félelem is érzékelhető, így az online vásárlás terén a lemaradás még nagyobb. Sőt az internetes üzletek látogatóinak száma egy ideig még nem is fog jelentős mértékben növekedni: 2003 végére 1,9 millióan lesznek az online vásárlók (az országok teljes netes populációjának 8 százaléka). Az interneten beszerzett termékek között az olcsó árkategóriához tartozó árucikkek lesznek többségben, így az egy főre jutó online kiadás és a teljes kiskereskedelmi forgalom egyaránt alacsony szinten marad. 2003 végén a forgalom 61 százalékát Lengyelországban, Magyarországon és Csehországban bonyolítják majd.

Ami a 2007-es előrejelzéseket illeti: az internethasználók 16 százaléka lesz online vásárló, a teljes online kiskereskedelmi forgalom el fogja érni az 1 milliárd eurót.

Poliziani az e-kereskedelem állapotát - az alacsony bérek mellett - azzal magyarázza, hogy a régióban a felhasználók kevesebb időt töltenek a hálón, míg az online vásárlás éppen a tapasztalt netezőkre jellemző.
Forrás: http://www.europemedia.net/

Számítógépes rendszerrel az adócsalások ellen
Az Európai Tanács zöld utat adott azon számítógépes rendszer kiépítésének, amelynek célja az adócsalások számának visszaszorítása az EU-ban.

A forgalmi adót érintő csalás, amely elsősorban az alkohol és a dohányáruk kapcsán jellemző, évente mintegy 5 milliárd eurós veszteséget okoz az EU-tagállamoknak.

Az Európai Bizottság előzetes számításai szerint hozzávetőlegesen 80 ezer magánszemély és cég kell, hogy rákapcsolódjon a rendszerre, amely összeköti majd valamennyi kereskedőt, valósidej? információt nyújtva ilyen módon a tagországoknak az egyes szállítmányokról.

A tagállamok számára 5-12 millió eurós költséget jelent majd a rendszer kivitelezése, míg az üzemeltetés évi 4 millió euróba kerül az Európai Bizottság számára, az egyes országok pedig megközelítőleg 300 ezer eurót fizetnek majd évente. A jelenlegi papíralapú rendszert felváltó hálózat beindítása legkorábban 2008-ban várható.
Forrás: http://www.enn.ie/

Programozható web - az internet harmadik korszaka
A programozható web alapjaiban változtatja meg az interneten fellelhető információk felhasználásának módját. Egyesek szerint a háló most lép be harmadik korszakába: a statikus és a dinamikus weboldalak után most fejlődik ki az ún. programozható web.

A statikus weboldalak roppant egyszerűek voltak: a HTML (Hypertext Markup Language) segítségével bárki kialakíthatott egy adott elrendezés szerinti weboldalt, amelyet egy böngésző segítségével bárki elolvashatott. A dinamikus weboldalak ezzel szemben minden egyes felhasználó számára másmilyenek: tartalmazhatják például egyéni televíziós listáinkat, rajzfilmjeinket, illetve adatbázisokból elővett bármilyen egyéb dolgainkat.

A programozható web két dologban hoz alapvetően újat: először is, számítógép segítségével anélkül is kivonatolhatja számunkra a kívánt információkat, hogy el kellene látogatnunk egy webhelyre. Másodszor pedig még böngészőre sincs szükségünk, mivel egy másik alkalmazás vagy akár egy másik eszköz (pl. mobiltelefon) segítségével is megtekinthetjük a lekért információkat. Ha a különböző webhelyek ily módon bocsátják rendelkezésünkre az információkat, webes szolgáltatásoknak nevezzük őket.

Vegyünk egy kitalált példát arra, mi minden lehetséges. Autónk fedélzeti számítógépe tudja, mekkora utat képes megtenni járművünk teli tankkal, és azt is tudja, mennyi üzemanyag van a tartályban. A gépkocsi helyzetét a globális helyzetmeghatározó rendszer (GPS) műholdas hálózata segítségével lekérhetjük, majd a fedélzeti számítógép ezt követően üzenetet küld egy térképoldal (pl.: Microsoft MapPoint) webes szolgáltatási felületéhez, amely autónk hollétének ismeretében ki tudja számítani a környék valamennyi üzemanyagellátó-helyének távolságát. A szolgáltatás válaszüzenetben küld tájékoztatást arról, szükséges-e megállnunk üzemanyagot vételezni, és ha igen, hol. A konkrét információkat a műszerfalon olvashatjuk.

A lényeg, hogy anélkül juthatunk hozzá egy webhelyen elérhető információkhoz, hogy fel kellene lépnünk az adott helyre. A webet
nemcsak a szemeink, hanem az általunk megbízott, egymással közvetlen kommunikációt folytató számítógépek is fürkészhetik. Ehhez az egymással kapcsolatban álló alkalmazások egymás közti kommunikációinak szabványos formáját kell meghatározni.

Részletesebb információk:
http://www.canarie.ca/canet4/library/general/third_wave_sept_18.ppt
Forrás: http://www.guardian.co.uk/

A gépi beszédhang fejlesztése szorosabbá f?zheti az ember-gép viszonyt
A japán ATR Media Information Science Laboratories kutatóinak az emberi hang gépi imitációja terén nemrég végzett kísérletének eredményei arra utalnak, hogy az emberi vonásokat minél jobban leutánzó robotok sokkal szimpatikusabbak és szerethet?bbek a felhasználók nézőpontjából. Minél emberibb, annál jobb - állapították meg a kutatók.

Az utánzás nemcsak a hízelgés legjobb formája, de az interfész megtervezése szempontjából is előnyös megoldás. Az informatikai
laboratórium kísérlete azt mutatja, hogy a felhasználók egyedi hanghordozását imitáló beszélő számítógépeket nagyobb előszeretettel használják az emberek. A kutatók meglátása szerint a gépek szeretetreméltóságának egyik fő ismérve, hogy az adott gép mennyire képes leutánozni a felhasználó beszédének sajátosságait (ritmusát, hangmagasságát, stb.).

A kísérletek során a kutatók megvizsgálták, miként alakulnak ki a társas kötelékek az emberek között. Ha azt vesszük észre, hogy valaki megpróbálja utánozni, ahogyan beszélünk, hajlamosabbak vagyunk arra, hogy az illetőt szimpatikusabbnak véljük - vélik a kutatók.

A csoport a kísérletben résztvevő önkénteseket arra kérte, hogy válasszanak a képernyőn látható animált állatfigurák közül, majd a
kiválasztott állat nevét mondják a figurának, aki ezután igyekszik utánozni a beszélő hangját, intonációját, hangmagasságát és hangszínét. A felhasználóknak ezt követően együttműködési készsége, tanulási képessége, feladat-végrehajtási képessége, barátságossága és szimpatikussága alapján értékelniük kellett a figurát. Az eredmények azt mutatják, hogy az animált figura akkor érte el minden téren a legtöbb pontot, amikor az önkéntes alany hangját mintegy 80%-ban leutánozta.

A "nemcsak az számít, mit mondasz, hanem az is, hogy hogyan" megállapítás a beszámoló szerint a gépekre is érvényes. "A
felhasználókat egyfajta barátias érzelmi töltet érte a gép részéről, noha az csak imitálta hangsúlyukat, hanglejtésüket" - fogalmazott Noriko Suzuki, a kutatás vezetője. A hangutánzó robotok olyan benyomást tettek a felhasználókra, hogy az imitálás révén emberibbé, ezáltal szerethetőbbé váltak.

Suzuki úgy látja, a felfedezés révén szorosabbra főzhető az ember és gép közti kötelék. "Az emberek olykor tartanak a robotoktól. Ám ha a robotok hangját fejlesztjük, jobban összemelegszenek az emberrel" - állapította meg a kutatásvezető.

Timothy Bickmore, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) ember-gép interakcióval foglalkozó szakértője szintén úgy véli, az ilyen jellegű utánzás valóban segít abban, hogy szorosabbra főzzük az emberek és a számítógépesített figurák, robotok közti kapcsolatot. Bickmore szerint a kutatás eredményeit különösen a szórakoztatás és a számítógépes játékok terén lehet kitűnően kamatoztatni.

A személyi számítógépek történetében mindvégig jelen volt az a törekvés, hogy a csüggesztő interfészeket különböző emberi vonásokkal felruházott figurákkal (pl. a Microsoft Office gemkapocsfigurája) szerethetőbbé tegyék.
Forrás: http://www.silicon.com/

A Digital River és az EU internetes adópolitikája
Az elektronikus kereskedelmet támogató szolgáltatásokkal foglalkozó cég, a Digital River arra törekszik, hogy érthetőbbé tegye ügyfelei számára az online értékesítést terhelő forgalmi adót, hogy azok könnyebben eleget tegyenek a július 1-jével életbe lépő új Európai Uniós szabályozásoknak.

Az uniós jogszabályok szerint mind az EU-tag, mind az EU-n kívüli kereskedők kötelesek lesznek forgalmi adót felszámítani "digitális áruk" online értékesítése, többek között az európai fogyasztókkal folytatott üzleti tranzakciók után. Az új EU-s online adótörvények érintik az elektronikus kereskedelem számos résztvevőjét, mint pl. a letölthető szoftverek és elektronikus könyvek értékesítőit, a zene, a digitális filmek, a számítógépes játékok és a távoktatás szolgáltatóit.

További bonyolító tényező az is, hogy a forgalmi adó értéke országonként változik. Egyes országokban alacsonyabb, például Luxemburgban csak 15%-os, azonban Dániában és Svédországban akár a 25%-ot is elérheti. "Az ügyfélnek bonyolult és nehézkes kiszámolni ezt az adófajtát. Regisztrálnia kell valamennyi EU-tagállamban, és ki kell számítania a helyes adóértéket, illetve szoftvert kell vásárolnia ahhoz, hogy az egész műveletet elvégezhesse" - nyilatkozta Jay Kerutis, a Digital River Software és a Digital Commerce Services elnöke.

A Digital River változtatásokat hajtott végre saját e-kereskedelmi rendszerében is, hogy segíthessen az ügyfeleinek eligazodni a gyakran bonyolult és szövevényes adótörvényekben. A minnesotai székhelyű cég ügyleteinek több mint negyedét az Egyesült Államokon kívül köti, és ennek következtében megéri a számára adószámítási szolgáltatásokat nyújtani e-kereskedelmi ügyfeleinek.

Az új szabályozás óriási kihívást jelent a kereskedők számára, akik kénytelenek rendszerüket jelentősen átalakítani annak érdekében, hogy teljesítsék az előírásokat. Az új törvény életbe lépésének ráadásul az is várható következménye lesz, hogy az amerikai székhelyű cégek ezután magasabb áron értékesítik termékeiket az európai vásárlóknak.
Forrás: http://www.internetnews.com/

INFINIT MOBIL:
Mobil információs társadalom, mobilkommunikáció, mobiltechnológia
A Westel Mobil Távközlési Rt. és az MTA Filozófiai Kutatóintézetének közös kutatási programja ("A XXI. század kommunikációja") felkérésére havi rendszerességgel készülő INFINIT Mobil Hírlevél az alábbi internetcímen olvasható:
http://www.ittk.hu/infinit/mobil

INFINIT PRIVACY:
A Soros Alapítvány támogatásával kéthetente megjelenő INFINIT Privacy Hírlevél a következő címen érhető el:
http://www.ittk.hu/infinit/privacy/

Az INFINIT a weben közvetlenül a http://www.infinit.hu/ doménen is hozzáférhető.
Megjegyzéseit, észrevételeit, javaslatait közvetlenül a szerkesztő email-címére - eckert.balint@ittk.hu - várjuk. A hírlevélre fel-, ill.
arról leiratkozhat az infinit.regisztracio@ittk.hu címen.
vissza




5.g.

A SZÁMALK Informatika Rt. Magyarországon elnyerte a SecureWave termékek kizárólagos forgalmazásának és támogatásának jogát

A megoldandó probléma
Magyarországon számos cég döntött úgy, hogy az eddig Windows NT 4.0 vagy Windows 2000 operációs rendszerrel dolgozó munkaállomásait Windows XP operációs rendszerre migrálja át. A migráció során az új rendszer bevezetése kapcsán azonban számos, korábban nem kezelt biztonsági kérdés merül fel, amelyre a SZÁMALK Informatika Rt. a SecureWave termékek segítségével megfelelő megoldást kínál.

A Windows XP bevezetésével – a szoftver alapfilozófiájából adódóan - rengeteg új funkció, eszköz kerülhet bevezetésre, amelyek gyakran még kiforratlanok és nehezen illeszthetők a nagyvállalati környezetben elvárt biztonságos működéshez.

A problémát a Windows XP egyik legnagyobb előnye okozza, vagyis az, hogy számos olyan újfajta eszközzel képes kapcsolatot teremteni, amelyek az elmúlt években rendkívül nagy számban jelentek meg, de hozzáférés vezérlésük szabályozása operációs rendszer szinten jelenleg nem kielégítő. Ez a megoldatlan kérdés lehetőséget adhat a számítógépen tárolt adatok eltulajdonítására, az azokkal történő visszaélésre. Ilyen eszközök például a Wireless LAN (WiFi), Firewire, Bluetooth, USB memory stickek, Digitális kamerák, Pocket PC, CD ROM, DVD, Floppy drive stb. A fentiekből az következik, hogy az átállított környezetben az USB portra illeszthető egyszerű eszközök (nyomtatók, egér, billentyűzet, stb.) és az adatok hordozására szánt eszközök (Pen drive, Pocket PC, stb,) között a hozzáférések szabályzása tekintetében az operációs rendszer nem képes különbséget tenni.

A Securewave termékek alkalmazása nélkül a lehetséges megoldás vagy az USB port engedélyezése és az adatok intelligens hordozón történő kiviteli lehetőségének megadása, vagy pedig a port BIOS szinten történő tiltása lehet, ebben az esetben viszont az USB port kihasználatlan marad.

Megoldási lehetőségek
Európában a Luxembourgi székhelyű SecureWave nevű szoftverfejlesztő cég készített olyan szoftvertermékeket, amelyek alkalmasak ezen perifériák hozzáférésének szabályozására, tiltására. Mindezen funkciók megvalósítására ügyfeleink számára a SecureNT szoftvert ajánljuk, mely Windows 2000, XP, 2003 környezetben kernel szinten beépülve képes az illetéktelen hozzáférések megakadályozására, illetve a szabályozott elérés megvalósítására. A termék Enterprise szintű megoldást kínál, azaz fel van készítve a központosított policy alapú menedzsmentre, több telephely, nagy számú kliens kezelésére. Integrálható a Windows 2000 Active Directory-ba, működik terminál szerver környezetben is.

Másik fontos biztonsági rést szüntet meg a cég SecureExe nevű szoftvere, amely megfordítja a napjainban alkalmazott „BlackList” alapú biztonsági rendszerek elvét és egy „White List” alapú biztonsági rendszert valósít meg Windows platformon.

A „White List” alapú hozzáférésvezérlés azt jelenti, hogy az operációs rendszert, és a rajta futó alkalmazásokat a szoftver nem úgy teszi biztonságossá, hogy megpróbál minden biztonsági rést jelentő funkcionalitást letiltani, hanem csak azokat az alkalmazásokat engedélyezi futni, amelyekről előzőleg a cég nyilatkozott, hogy valóban szükségesek az adott felhasználói csoport munkájához.

Ez a gyakorlati működés szempontjából annyit jelent, hogy a SecureExe figyeli a számítógépen található futattható állományokat (exe, dll stb.) melyekről egy un. „hash” értéket tárol egy MS SQL adatbázisban, és csak azon alkalmazások futtatását engedélyezi, amelyeket a rendszergazda központi policy-ból a felhasználó, csoport, vagy számítógép számára engedélyezett.

A szoftver blokkolja az összes olyan alkalmazás futtatását, amely nem engedélyezett a policy alapján, vagy a róla tárolt „hash” érték megváltozott. Ez tulajdonképpen ennyit jelent, hogy például egy vírus által módosított állomány a jövőben nem lesz képes elindulni a számítógépen, hiszen a róla tárolt „hash” érték nem egyezik meg a rendszer adatbázisában tárolt értékkel.

A fentiekben ismertetett módon a védelemnek egy olyan fokát képes a szoftvert alkalmazó vállalat megvalósítani, ahol nem az újonnan megjelent vírusok keresésén és az általuk okozott kár elhárításán van a hangsúly, hanem egyfajta proaktív beavatkozással képes megvédeni a rendszert a támadásoktól.

Magyarországi értékesítés, támogatás
A SecureWave cég termékeinek kizárólagos forgalmazója és technikai támogatója Magyarországon a SZÁMALK Informatika Rt.

Magyarországi referenciák
A szoftver Magyarországon először a Magyar Nemzeti Bank Windows 2000 és Windows XP migrációja során került alkalmazásra, jelenleg az MNB munkaállomásaira rendelkezik mindkét szoftver licenceivel.

Nemzetközi referenciák
Barclays Bank : 22.000 Secure NT  felhasználó  http://www.barclays.co.uk/
MoD (Ministery of Defence UK ) : 150.000 Secure NT felhasználó, http://www.mod.uk/
Airbus : 14.000 Secure NT  felhasználó, www.airbus.com
Commerzbank : Nagyvállalati licensz,  www.commerzbank.de
NIMA (National Imagery and Mapping System) : 20.000 Secure NT felhasználó, www.nima.mil
Metropolitan Police : 15000 Secure NT felhasználó
MTU (Daimler Chrysler Aero engines) http://www.mtu.de/mtu
BCCE (Banque et Caisee d'Epargne de l'Etat Lux) 2000 Secure NT felhasználó, www.bcee.lu

Nato (allied Forces North ) 1000 Secure NT & Secure EXE  felhasználó
Commissariat a l'Energie Atomique (French Nuclear central Agency) : 4000
Secure NT & Secure EXE felhasználó,  http://www.cea.fr/

Értékesítés, további információ
securewave@szamalk-inf.hu
www.szamalk-inf.hu
www.securewave.com
vissza




Varga Ottó:
Magyarország története
6.b. A Kisfaludy-Társaság által koszorúzott pályamű
Kiadva: 1895 / Hasonmás Kiadás Babits Kiadó, 2000

Hatalmas vállalkozás egy ország történetének megírása, ahhoz pedig különösen nagy elszántság és bátorság kell, hogy valaki egymaga vágjon bele. Még ha rendelkezésre is állna minden szükséges adat és információ, senki sem képes arra, hogy teljeskörűen, minden részletre kiterjedően bemutassa egy ország történetét - túl nagy adat- és információhalmazt kelle-ne feldolgoznia és közreadnia. Másrészt, ha ez technikailag lehetséges lenne is - a modern információ technológiák talán hozzásegítenének -, az ilyen bemutatás legfeljebb csak a kutatók érdeklődésére tarthatna igényt, mindenki más számára kezelhetetlenül, elijesztően nagy lenne. Következésképpen minden történetírás adatgyűjtést, válogatást és kivonatolást jelent. A krónikásnak így az első nagy feladata, hogy minél alaposabb és főként minél hitelesebb képet állítson össze a megszerezhető adatokból és információkból. Ha ezt szakszerűen és lelkiismeretesen teszi, félelmetesen nagy anyaggal kell dolgoznia. Ezt követően pedig mindezekből el kell készítenie a maga válogatását és összeállítását, s ennek révén ki kell munkálnia a képet, amelyet ő mutat az ország történelméről. Óriási felelősség, annál is inkább, mert a történetírásra különösen érvényes, hogy torzítani, félrevezetni, hazudni nem csak szavakkal lehet, hanem legalább annyira a tények puszta elhallgatásával is.
A nagyközönség számára készülő történetírásnál különösen fontos követelmény, hogy annak olvasói nem akarnak elveszni a részletek túlzottan nagy sokaságában - erre sem idejük, sem energiájuk -, de ennek ellenére is olyan ismertetést igényelnek, amelynek segítségével átfogó képet kapnak az ország történelméről. Ennek az átfogó képnek természetesen meg kell mutatnia az ország sorsának alakulását, a legfontosabb mozzanatait, a történelemformáló erőket és személyeket, segítenie kell, hogy az olvasó ráérezzen az egyes korok jellegzetes vonásaira - és mindezt jól követhetően, olvasmányosan kell előadnia.
Mozgalmas korban született ez a krónika, Magyarország gazdasági felemelkedésének egyik legjobb korszakában, a millennium, azaz a honfoglalás ezeréves évfordulójának küszö-bén, végső soron a nagy ünneplés részeként. A szerzőnek a műve bevezetőjéül mondott sza-vaiból idézve öt évvel korábban „a Kisfaludy-Társaság ötszáz forintos díjat tűzött ki egy olyan, irodalmunkban addig hiányzó könyv megírására, mely történetünket az alapos tudás mellett szép, egyszerű nyelven beszélné el. Olyan könyvet akart, mely népünk könyve lehessen, mely annak figyelmét is lekösse, őt gyönyörködtetve oktassa; de amelyet egyúttal gyönyörűséggel olvashatnának nőink, fiaink, leányaink, sőt a tanult ember is...” Azt, hogy Varga Ottó műve megfelelt mindezen elvárásoknak, a Kisfaludy-Társaság által neki ítélt díj bizonyítja. Mai ízléssel olvasva is, benne igen szép nyelvezettel írt, gördülékeny, kellemes és érdekes történetmondást találunk, amelyet valóban élvezet olvasgatni. Nézegetni is jó: Varga számadása szerint a könyvet 226 kép díszíti, amelyek közül 114-et egyenesen ennek számára rajzoltak, másolta, metszettek. A kor nyomdatechnológiai színvonalának keretei között valóban szépek ezek a kisebb-nagyobb, nemegyszer egészoldalas illusztrációk. A könyv egész kiállítása gyönyörű, amit méltóképp ad vissza a Babits Kiadó elegáns hasonmás kiadása.
A szerzőről a minden magyar lexikonok egyik legjobbikából, A Pallas Nagy Lexikonából megtudhatjuk, hogy 1853-ban született Kis-Csömötön (Vas megye), tanár és író volt, céljául tűzte ki a gimnáziumi történeti és földrajzi tanítás anyagának azonos elvek szerint való, egy-mással összefüggő teljes feldolgozását, és azt nyolc kötetben, másfél évtized munkájával véghez is vitte. A Kisfaludy-Társaság Kisfaludy Károly tiszteletére létrehozott emléktársaság volt, alapítói többek között Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály.1841-től kezdve egyik fontos irányítója lett az irodalmi ízlés fejlesztésének és a hazai szépirodalom művelésének. Pályázati felhívásainak országos visszhangja és jelentősége volt, sok jeles mű létrejöttét segítette elő. Arany János 1846-ban Az elveszett alkotmány c. művével, 1847-ben a Toldyval nyerte el a Társaság pályadíját.
Dr Osman Péter ismertetése
vissza




6.c. Ausztria
(Nyitott szemmel sorozat)
Kossuth Kiadó, 2002

Kedélyes, kellemes könyv, amilyennek jobb napokon, jobb helyeken az ország is mutatja magát, amelyről beszél nekünk. Egy útikönyv sorozat része, amelynek darabjait nálunk a Kossuth Kiadó adja közre, és amelyből már jónéhány megjelent: Csehország és Szlovákia, Franciaország, Görögország, Olaszország, Spanyolország. Saját bemutatkozása szerint e sorozat a világ két legnevesebb ismeretterjesztő cégének együttműködéséből született: ezek az 1970 óta tevékenykedő Insight Guide, valamint a legnagyobb ismeretterjesztő televíziós csatorna, a Discovery Channel. Ezt azért is érdemes felidézni, mert az önminősítés, főként az Insight Guide esetében sugall némi lazaságot - aligha előbbrevalók pl. a világhírű National Geographic-nél -, s ez a lazaság olykor a sorozat egyes darabjaiban is tetten érhető. Így siklik át pl. Ausztria történelmének felvázolásánál Magyarország 1848-49-es szabadságharcán, jóllehet annak tétje a Monarchiára nézve is létfontosságú volt. Komolyabb problémát azonban ez valójában nem okoz, hiszen ezek a könyvek nem arra szolgálnak, hogy belőlük szerezzünk alapos, elmélyült tudást. Rendeltetésük sokkal inkább, hogy világjáró turistaként segítsenek bennünket: ráérezzünk egy ország ízére, sajátos jellegére, valamelyes átfogó - bár elkerülhetetlenül csak hézagos - képet kapjunk róla, hogy mindebbe legalább valamelyest belelássunk, és így valóban több legyen a találkozás annál, hogy csupán botorkálunk a dolgok felszínén, és nézünk, de nem látunk.
Ez jó útikönyv. Elbeszélésmódja igen kellemes: nem terhel fecsegéssel, nem pletykálkodik, de nem is ízetlenül tárgyilagos - mindez jelentősen növeli a használati értékét. Ami pedig a fő, sokat ad ahhoz, hogy megértsük a világot, ahová ellátogatunk, és meg is érezzük annak lelkét, szellemét. Ehhez egyaránt nélkülözhetetlen, hogy tudjuk, mit nézzünk, valamint hogy képesek legyünk érteni is, amit látunk. A könyv ehhez szolgál sok ismerettel, történelmi, földrajzi, kulturális és egyéb leírással, magyarázattal. Rövid, tömör vázlatokkal, olykor csupán néhány jellemző vonás felmutatásával sok nézőpontból mutatja be Ausztria sokszínű világát. Mi, magyarok, nem innen tanuljuk Ausztria történelmét - jórészt közös történelmünket -, de nekünk is határozottan érdekesek az egyes vidékek, városok történelmi nevezetességei. Ki tudta például, hogy Bécs városának védfalait az Oroszlánszívű Richárd királyért kapott váltságdíjból húzták fel.
A könyv nagyobb hányadát az országon módszeresen végigvezető, részletes útikalauz teszi ki. A tájékozódást és az ottlét átélését hathatósan segítik az itt sorakozó is-mertetések, amelyek elénk tárják az adott tájék fontosabb természetföldrajzi, helyrajzi jellemzőit, helytörténeti érdekességeit, ételeit, italait, valamint mai életét, és - ami mind a felkészülésnél, mind az utazásnál igen fontos - jól követhető módon kapcso-lódnak a térképekhez. Olykor kissé talán túlzottan sommás. Példa erre, ahogyan Bur-genland konyhájáról beszél: „Élnek itt horvátok, magyarok és cigányok, akiknek hagyományos étkeit összefoglaló néven „magyar konyhaként” emlegetik. A hozzáértők azért ezt másként gondolják, s joggal. Néha a többnyire jó képek, illusztrációk között is megjelenik csacskaság: pl. a császármorzsa fényképe, vagy egy kép a wachaui szőlőszüretről, amelyből csupán annyi látszik, hogy ott is van ember, szőlő és put-tonyféle. Azonban még az ilyen hibák is inkább szórakoztatóak, és az emberközeli leírások és a szép képek igen gazdag sora így is sokat adnak ahhoz, hogy a könyv ol-vasgatása, és méginkább a tájakkal való találkozás élménnyé váljék.
A könyv értékét legjobban a Franciaországról szóló kötet néhány, ide is jól illeszthető soraival érzékeltethetjük: „Egy életet venne igénybe, hogy az ország rajongója kívül-belül megismerje e meseszép vidéket. Akiknek kevesebb idejük van, azokat könyvünk végigkalauzolja e tájakon. Válasszák ki ebből az ezerarcú kínálatból, ami legjobban felcsigázza a képzeletüket, és induljanak.”

Dr Osman Péter ismertetése
vissza




6.d. A TMT 2003. 6-7. száma
Tartalom:
Berke Barnabásné: A teljes nemzeti cikkrepertórium megvalósíthatóságának lehetőségei
Lengyel Mónika  - Simon András: "Rendszerváltás" a hazai könyvtárakban - divathullám vagy kényszer?
KISS Katalin - Oláh Krisztina: "Az Internet mindenkié". Használóképzés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Könyvtárában
http://tmt.omikk.bme.hu/
vissza



7.a.
Meghívó
Elektronikus Önkormányzati Információs Szolgáltatások
Önkormányzati rendszerbemutató
2003. június 26. Békéscsaba  Békés Megyei Önkormányzat Díszterme
2003. június 27. Budapest Duna Palota

1. Az elektronikus önkormányzás fejlesztése Békés megyében
Helyszín: Békéscsaba, Megyei  Önkormányzat Díszterme
Időpont: 9.00 –16.00

2.     Elektronikus önkormányzás EU harmonizációja
        Helyszín: Budapest, Duna Palota
        Időpont: 9.00 – 16.00
Rendezvény fővédnöke: Dr. Lamperth Mónika  Belügyminiszter

vissza




7.a. Commercialisation and Exit Strategies c. rendezvény - 2003. június 27.
         Magyar Közgazdasági Társaság
Alapítva: 1894
Az elnökség tagjai:
(2002–2005)

Tiszteletbeli elnök: 
Csikós-Nagy Béla akadémikus 

Elnök:
Kádár Béla akadémikus
 (Károli Gáspár Református Egyetem)

Alelnökök:
Beke-Martos Gábor (Siemens Rt.)
Csányi Sándor (OTP)
Kovács Árpád (ÁSZ)
Török Ádám akadémikus
(Veszprémi Egyetem)

Főtitkár:
Halm Tamás (MKT)

Főtitkárhelyettes:
Kacsirek László (BKÁE)

Tagok:
Asztalos László (Tolerancia Kft.)
Augusztinovics Mária  (MTA KTI)
Auth Henrik (Magyar Nemzeti Bank)
Bánki András  (Világgazdaság)
Dobrocsi Nándor  (Hungexpo Rt.)
Erdei Tamás (MKB)
Herich György
 (Pécsi TE)
László Csaba (PM)
Losoncz Miklós (GKI Gazdaságkutató Rt.)
Oblath Gábor (KOPINT-DATORG)
Petschnig Mária Zita  (Pénzügykutató Rt.)
Pitti Zoltán (BKÁE) 
Székely Péter  (Transelektro Csoport)
Szél Ervin (MKT Ifjúsági Bizottság)
Terták Elemér  (Dresdner Bank)

Kiemelkedően közhasznú szervezet
Postacím: 1245 Budapest, Pf. 1044
Telefon és fax: 331-6906
E-mail: office.mkt@axelero.hu
M e g h í v ó
 
 

A Magyar Közgazdasági Társaság tisztelettel meghív minden érdeklődőt a 
Commercialisation and Exit Strategies 
című rendezvényére.

Előadó:
Tom McKaskill, Professor
Australian Graduate School of Entrepreneurship
Swinburne University

A rendezvény időpontja: 2003. június 27-én, 9.30 óra.

Helyszín: Budapesti Közgazdaságtudományi és
Államigazgatási Egyetem, 2003-as terem.

Minden tagtársat és érdeklődő kollégát szeretettel várunk!

Az előadás angol nyelvű, tolmácsolás nélkül!

Az előadás az MKT honlapjáról letölthető.

A rendezők
 
vissza


9. NEMZETKÖZI  KITEKINTÉS

Az ACTeN – Anticipating Content Technology Needs – az IST 5. keretprogramjának projektje, amely 2002 szeptemberében kezdődött azzal a céllal, hogy promóciós tevékenységével az európai multimédia ipar fejlődését ösztönözze. Két éven keresztül 10 ország 11 szervezete – közöttük a Magyar Tartalomipari Szövetség - abban működik együtt, hogy a digitális tartalom jelenlegi piaci korlátait legyőzve szakértők, tudósok, üzletemberek és kreatív tervezők újfajta hálózatát hozza létre a multimédia tapasztalat hatékony terjesztése érdekében. Ennek eszköze a piaci fejlemények folyamatos monitorozása * a multimédia szakértők párbeszédét segítő üzleti kerekasztal * a tudományos konferencia * a legjobb gyakorlatot (best practice) bemutató nemzetközi multimédia akadémia.

Top Talent Award
www.toptalent.europrix.org

A EUROPRIX Top Talent Award 2003 a 30 évnél fiatalabb legtehetségesebb diákok és szakemberek versenye Európában, amelyen újszerű projektekkel, kreatív tartalmakkal indulhatnak, felhasználva valamennyi multimédia csatornát és platformot.
Fődíj 10.000 EURO.
Jelentkezési határidő: 2003. július 15.
A Fesztivál Bécsben lesz, 2003 novemberében.
www.acten.net
vissza

Az új német szerzői jogi törvény felzaklatta a tudományos közéletet
Az EU szerzői jogokkal kapcsolatos direktíváinak németországi honosítása aggodalmat váltott ki a német iskolákban és akadémiai kiadókban. A legnagyobb ellenkezésre az 52a paragrafus ad okot, amely az államilag finanszírozott oktatási intézményeknek – iskoláknak, kollégiumoknak, egyetemeknek és kutatóintézeteknek - digitális jogok alóli mentességet ad nonprofit felhasználások esetére. Az új törvény nagyobb szabadságot biztosít az akadémiai és az oktatási intézményeknek a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok illetékmentes terjesztésében – ha a terjesztés a saját személyzetre és a hallgatókra korlátozódik. Az alapelv nagymértékben épít a jelenlegi gyakorlatra, amely a tanulmányi célokra készülő másolást megengedi.

A német könyvkiadók hangosan tiltakoztak a törvény ellen. Sőt: összegyűjtötték 2.500 német tudós aláírását a kiadók álláspontjának támogatására. A tiltakozás mindazonáltal nem sok hatással járt.
www.acten.net
vissza

A jövő digitális könyvtárai
Sona Makulova
makulova@elt.sk
2003. április 8-án megtartották az ACTeN hatodik üzleti kerekasztalát (BRT), amelynek témája
A digitális könyvtárak jövője – a kutatási program új irányai volt.

A BRT a következő elvárást fogalmazta meg:

A Digitális Könyvtár biztosítsa a hozzáférést valamennyi emberi tudáshoz bármely állampolgárnak - bárhol, bármikor, hatékonyan és eredményesen, felhasználó-barát módon úgy, hogy az internet felhasználásával meghaladja a földrajzi távolság, a nyelv és a kultúra határait.

Az üzleti kerekasztal az alábbi közleménnyel zárult:

„A digitális könyvtárak technológiái határozzák meg a 21. század Hálózatát. Tárházak sokaságában tárolja minden kis közösség saját tudásának gyűjteményét. Az információs infrastruktúra a mindennapi élet lényeges részévé válik. A digitális könyvtár az információs infrastruktúrának máris fontos eleme.

Fontos megteremteni a stratégia partneri kapcsolatot a digitális könyvtár jövőjét kutató magán, állami, nemzeti és nemzetközi szervezetek között. Nagyobb hangsúlyt és koordinációt kell biztosítani a szélesebb nemzeti és nemzetközi együttműködésnek, hiszen a digitális könyvtár információi per definitionem több nemzetre kiterjedőek, a kulturális és tudományos örökség lényegét tekintve globális.

A digitális könyvtár kutatása interdiszciplináris: könyvtárak, archívumok, múzeumok, egyetemek és kutatóintézetek, valamint az elektronikus kiadói ipar, a szoftver, a műsorszolgáltató és a távközlési ipar szakembereinek együttműködésén alapul. A kutatás érdemi együttműködést követel és a következő területekre kell összpontosítania:
 

A digitális könyvtárak létrehozásának kutatás-fejlesztési célkitűzése, hogy azok szélessávú hozzáférést biztosítsanak az európai történelem, kultúra és tudomány interaktív tárházaihoz, kialakítva a kulturális ismeretszerzés és a tanulás új formáit.”
www.acten.net

L.J. (Szerk.)
Forrás: ACTeN Content Market Monitor
vissza



Összeállította: Darabont Csilla - MATISZ
2003. június 20.
U.i.: Ha a továbbiakban nem tart igényt hírlevelünkre, lemondási szándékát ezen az e-mail címen: info@matisz.hu jelezheti.