|
tel: 213-5089, fax: 375-9722, e-mail: info@matisz.hu |
|
|
Dr. Mlinarics József
|
elnök |
|
Hargitai Ferenc
|
ügyvezető titkár |
|
Darabont Csilla
|
titkárságvezető |
Tíz éve jó érzékkel kezdeményezte a MATISZ jogelődje - a Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetsége - a gazdasági informatikusok képzését. Az elavult gazdasági struktúra gyors lebontása, illetve bomlása közepette nagy szükség volt a fejlődés irányainak felismerésére, s a munkaerőpiac új igényeinek gyors kielégítésére. A Szövetség tanfolyamán végzett fiatalok többsége így azonnal munkát kapott a tagszervezeteknél, a tagvállalatoknál, az államigazgatás intézményeinél.
Újabb
ismeretek szükségesek
Az
Európai Unió egységesülő piacán hamarosan újabb próbatétel vár a hazai
vállalkozásokra. Kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatok jöhetnek
létre, többen jutnak külföldi munkalehetőséghez, de ennek az az ára, hogy
a hazai piacon is készülni kell további külföldi cégek versenyére. A változások
előnyeit nyilvánvalóan a felkészült, képzett, alkalmazkodni képes közösségek
élvezik. Az éleződő verseny hátrányait viszont nagyrészt a csodavárók és
a körültekintés nélkül robotolók szenvedik el. Nem mindegy tehát, hogy
a hazai vállalkozások hogyan, mennyire készülnek az uniós jövőre. Különösen
a nemzetközi kapcsolatokkal nem rendelkező kis- és középvállalatoknak van
szükségük információra, képzésre, tréningre. Az Unió, a magyar intézményi
szféra és a hazai civil szervezetek természetesen igyekeznek segíteni ebben.
A MATISZ is elnyerhette a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium, s
a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatását egy előadás-sorozat megszervezéséhez,
s a felkészüléshez szükséges információk elektronikus terjesztéséhez.
Találkozás
a jövővel
Már
a nyitókonferencia is széles körű tájékozódásra adott lehetűséget. Iván
Gábor a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának
fűcsoportfűnöke a közös munkaerűpiac "2+3+2 éves" átmeneti szabályozásáról
és realitásairól beszélt. Nagy László müncheni ügyvéd a német közegben
dolgozó magyarok munkaerű-piaci lehetőségeit és gondjait ismertette. Bisztray
György a Kis és Középvállalkozások Egyesületének elnöke bemutatta, hogy
a Lajtán túl működő vállalkozások hogyan mérték fel a csatlakozás előtt
erősségeiket és gyengéiket, minek alapján rangsorolták teendőiket. Dr.
Mlinarics József a MATISZ elnöke a hazai és külföldi pályázati lehetőségek
gazdag választékát vázolta fel. Hargitai Ferenc, a Szövetség ügyvezető
titkára az Európai Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységét mutatta be,
majd konzultációval zárult a program. A következő előadás-sorozat szeptember
10-én lesz, ám addig sem kell tartaniuk a részvevőknek új ismereteik kopásától.
Már most felidézhetik az elhangzott előadások vázlatát a www.matisz.hu
honlapról, később pedig részletesebb videó-tudósítással is találkozhatnak
ott. Ezáltal még nyitottabbá, szélesebb körűvé válhat a kurzus. A később
csatlakozók is megismerhetik a legfontosabb tudnivalókat számítógépük monitoráról.
Az előadók által ajánlott weblapok pedig a tájékozódás, kapcsolatépítés,
pályázatok további lehetőségeit kínálják.
Mennyi
2+3+2?
Iván
Gábor előadásából kiderült: a külföldi munkára törekvőknek csak a legrosszabb
esetben kell számolniuk 2+3+2, azaz hét átmeneti évre. Van ahol a belépés
után úgy fogadják a magyar szakembereket, mint az EU jelenlegi tagországaiból
érkezőket. Két év elteltével pedig azokban az országokban is enyhülhet
a nemzeti szabályozás szigora, ahol még óvatosak a bővítés időszakában.
A recesszió elhúzódása miatt előfordulhat, hogy egyes országok a második
periódus három évévében is fenntartják néhány korlátozásukat, de nem fokozhatják
azokat. Az ötödik évet követően pedig csak akkor tarthatók fenn a korlátozások,
ha jelentős piaczavarás bizonyítható Magyarországra, illetve egyes szakmáink
képviselőire. Országunk méreteiből és honfitársaink mobilitásából ítélve
valószínűleg nem kerül sor erre.
Az
előadó részletesen ismertette, hol vállalták a piacnyitást, hol fontolgatják
a választ, s hol számíthatunk az eddigi lehetőségek enyhe bővítésére. Az
Európai Unió több tagállama az első két évben sem korlátozza számottevően
a csatlakozó országokból érkező szakemberek munkavállalását. Írország például
még a regisztrációtól is eltekint. Az Egyesült Királyságban pedig előnyt
élvezhetünk az Unión kívüliekkel, köztük a volt gyarmatok eddig kedvezményezett
lakóival szemben. Finnországban a papírforma szerint alig történik változás,
de a gyakorlatban ez az ország eddig is szinte teljesen nyitott volt. Ausztria
és Németország tartózkodóbb ugyan, de ott sem volt még különösebb okunk
a panaszra.
A
foglalkoztatás fontos feltétele a képzettség elismerése és a társadalombiztosítás
rendszere. Jó tudni: nem korlátozható a munkavállaló alkalmazása, ha képesítése
megfelel a fogadó tagállamban érvényes követelményeknek. Különbség esetén
előírhatják a szakmai gyakorlatot, az adaptációs időszakot, illetve az
alkalmassági vizsgát. Érdemes ilyenkor vállalni a helyi gyakorlat alapos
megismerését. A fogadó ország társadalombiztosítási szabályait szintén
célszerű kiismerni, mert számos elemük közös ugyan az EU országaiban, de
nem került még sor a harmonizálásukra. Egy biztos: a Magyarországról érkezett
munkavállaló, vagy önfoglalkoztató ugyanolyan elbírálásra számíthat, mint
a helybéliek.
Magyar
munkavállalók, vállalkozók Németországban
Nagy
László a németországi munkalehetőségek mellett az üzleti életről, az adókról,
a partnerek kiszámíthatóságáról, az informatikai eszközöket terhelő termékadóról,
a cégbíróságokról és munkaügyi bíróságokról, s még több más témáról beszélt.
Érzékelhették hallgatói, hogy a magyar családból származó müncheni ügyvéd
gazdag tapasztalatokat szerzett a németországi befektetésre készülő, vagy
ott tevékenykedő magyar vállalkozók tanácsadójaként, jogi képviselőjeként.
Ügyfelei nyilván hamarabb "képbe kerülhetnek" a magyarul jól tudó és a
két ország gazdasági jogrendjét ismerő szakember tanácsai révén. Mégis
azt javasolta az előadó, hogy célszerűbb előbb munkavállalóként megismerni
a németországi körülményeket, s csak megfelelő tájékozottság birtokában
vállalni az üzlet kockázatait.
Mint
mindenütt, Németországban sem mindegy, hogy nagy cégnél, vagy kisebb vállalkozásnál
dolgozik-e valaki. Az előbbi esetben biztosabban érvényesülnek munkavállalói
jogai, hiszen ott általában jobban ismerik és követik az előírásokat. A
gazdaság jelenlegi állapotában Németországban sem számíthat az ember
nyugdíjig megmaradó állásra. Szerencsére a törvény türelmes a munkavállalási
engedéllyel rendelkező, de munkahelyüket elveszt? külföldiekkel. Nem kell
emiatt elhagyniuk az országot. Helyben is kereshetnek újabb munkalehetőséget.
Az
informatikai piac jelenleg nem áll erős lábakon, de - az építőipar példája
nyomán - feltételezhető: a magyar cégek jó eséllyel megtarthatják költség-érzékeny
ügyfélkörüket. Jó tudni még, hogy a német vállalatok szívesebben kötnek
üzletet egy magyar cég leányvállalatával, mint egy magyarországi vállalat
német telephelyével. Az előbbi ugyanis a német jogrend szerint működik,
s gazdasági háttere is könnyebben megismerhető. A cég bejegyzésekor szükség
van tartózkodási engedélyre és - bizonyos tevékenységek esetén - iparűzési
engedélyre is. A tevékenység szükségességét elméletileg nem vizsgálhatja
a cégbíró, de a gyakorlatban néhol mégis megteszik ezt. Az iparűzési engedélyhez
igazolni kell a képzettséget, s a kamara véleményezi, hogy az összehasonlítható-e
a német megfelelőjével. Általában nincs gond ezzel, de akiknek nincs türelmük
várni, szívesebben választják a már bejegyzett gmbh-k megvásárlását az
időigényes adminisztrációs folyamat helyett.
Helyzetfelmérés,
tervezés
Bisztray
György több ponton kiegészítette az elhangzottakat. A magyar szakképesítésekkel
szerzett tudást elismerik külföldön - ha éppen szükség van rá. A hazai
1162 hagyományos szakmának több mint két harmada azonban elavult, nincs
már irántuk kereslet. Az informatikusok jobb helyzetben vannak. Igaz, Bécs
környékén túlkínálat van ebben a szakmában, de a magyarok még ilyen körülmények
között is tartják pozícióikat. Az Európai Unió piacaira törekvő kis- és
középvállalkozásoknak ezzel együtt célszerű felmérni helyzetüket és megtervezni
stratégiájukat. Az egyéni vállalkozók szerződéses alkalmazásának magyarországi
gyakorlata például egy éven belül biztosan feltűnik nyugati szomszédunk
adóhivatalának, s bűnhődik, aki megpróbálja kijátszani az adószabályokat.
Nem érdemes belemenni tehát ilyesféle játszmákba.
Célszerű
alaposan felmérni a vállalkozás adottságait, s összemérni az EU-ban várható
igényekkel, követelményekkel, lehetőségekkel. A már korábban csatlakozott
országok vállalkozásainak tapasztalatait hasznosítva különféle kérdőívek,
tükrök hasznosíthatóak erre. Jó alapul szolgálhat az eredmény a fejlesztések,
illetve a hosszú távú stratégia megtervezésére. A reális helyzetfelmérés
és a külső követelmények helyes megítélése nem igényel olyan felkészültséget,
mint például az MSZ EN IS0 9002:2001 minőségirányítási rendszer kiépítése,
de célszerű követni a már kipróbált módszereket. Az űrlapok, útmutatók,
példák letölthetőek a MATISZ honlapjáról. Szükség esetén szakértői tájékoztatást,
módszertani segítséget is igénybe vehetnek az érintettek.
Részvétel
az EU programjaiban
Dr.
Mlinarics József felhívta a figyelmet a digitális tartalomfejlesztési pályázatok
rendkívül bő hazai és nemzetközi választékára. Felvázolta a tudnivalókat
a pályázatok figyelésének, kiválasztásának, elkészítésének, benyújtásának,
a szerződéskötésnek, a projekt indításának, végrehajtásának, részjelentéseinek
és elszámolásának, disszeminációjának és hasznosításának folyamatáról,
majd kitért az egyes programokra. Ízelítőül megemlítünk néhány pályázati
témát: az információs közvagyon hasznosítása, a digitális oktatási segédanyagok
fejlesztése, magas színvonalú európai digitális tartalmak közreadása a
globális hálózatokon, a közszférába tartozó információk elérésének javítása
és felhasználásának bővítése, a digitális tartalmak kialakítása többnyelvű
és többkultúrájú környezetben, a digitális tartalompiac dinamizmusának
növelése, demonstrációs projektek, a nyelvi infrastruktúra megerősítése,
nemzetközi kulturális párbeszéd, egész életen át tartó tanulási programok,
a nyelvtanulás, a mobilitás és innováció ösztönzése, az iskolák közötti
testvérkapcsolatok kialakítása az internet segítségével, s még sorolhatnánk.
Számos példa bizonyítja, hogy a hazai tartalomfejlesztők itthon is bekapcsolódhatnak
az EU gazdasági és kulturális együttműködésének folyamatába. A MATISZ tapasztalt
tisztségviselői szükség esetén segítenek ebben.
Nemzetközi
munkaközvetítés
Hargitai
Ferenc az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységét mutatta
be. Az Európai Bizottság által koordinált számítógépes munkaerő-közvetítési
rendszer elősegíti a munkaerő szabad mozgását az Európai Unió országaiban.
Több nyelven beszélő szakembereik segítenek a munkaadóknak a munkaerő-toborzásban,
s tanácsokat adnak a munkavállalóknak a célország munkalehetőségeiről,
élet- és munkakörülményeiről. Adatbázisaikban jelenleg mintegy 75 ezer
állásajánlat tartanak nyilván, s felvilágosítást adhatnak az adott országok
hatályos munka-, adó- társadalombiztosítási, szociális jogi szabályairól,
politikai, kulturális, gazdasági és szociális viszonyairól is. A munkaadók
pedig közel hetvenezer önéletrajz közül választhatják ki a legígéretesebbeket.
Magyarország EU taggá válását követően hazánkban is működik majd az EURES-rendszer.
Személyesen felkereshetik, akik külföldi munkát keresnek és tanácsra szorulnak.
Addig is érdemes tájékozódni az EURES, az ITDH Hungary és a Külügyminisztérium
honlapján. Címük - a tudósításunkban említett más intézményekével együtt
- megtalálható a www.matisz.hu -n.
A fogyatékkal élők számára indított internetes oldalt az egészségügyi tárca; a portálon pályázatok és programok egyaránt olvashatók.
Az Egészségügyi, Szociális
és Családügyi Minisztérium honlapján - http://www.eszcsm.hu - keresztül
elérhető oldal létrehozásának a fogyatékkal élők európai éve volt az apropója
- olvasható a nyitólapon. A oldal látogatói tájékoztatást kaphatnak a fogyatékkal
élők európai éve rendezvénysorozat hazai és nemzetközi eseményeiről, valamint
az évhez kapcsolódó pályázatokról. Az oldalon elérhetőek lesznek a területen
tevékenykedő szervezetek, valamint a társminisztériumok rendezvényei is.
Emellett a fogyatékkal élők
életét befolyásoló magyar és nemzetközi jogszabályok is hozzáférhetővé
válnak. A honlap látogatói fórumon adhatják közre véleményüket.
2003. július 4.
FigyelőNet,
MTI
vissza
Támogatás kérhető a Munkaerőpiaci Alapból a felnőttképzés díjához, a taneszközök, az informatikai eszközök beszerzéséhez, szolgáltatások igénybe vételéhez a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a Magyar Közlöny 79. számában megjelent, s a napokban hatályba lépő rendelete szerint.
A képzési díj részben vagy
egészében átvállalható, az eszközök, szolgáltatások beszerzési értékének
maximum 50
százaléka. A felnőttképzést
folytató intézmény a szervezett képzés költségeihez kérhet támogatást.
Ez nem lehet több mint az igazolt összköltség 75 százaléka.
Az intézmény az olyan felnőttképzési
fejlesztésekhez, melyeknek eredményei mindenki számára hozzáférhetők, az
igazolt költség 100 százalékáig
kérhet támogatást. Ugyancsak a teljes költségekre nyerhető el a támogatás,
ha az intézmény az Európai Unió valamelyik felnőttképzési programjában
kíván részt venni. Az összeg számításánál figyelembe veszik az állami támogatásokra
vonatkozó jogszabály kitételeit.
A támogatást képzési, képzésfejlesztési
közalapítványok is elnyerhetik olyan programokhoz, amelyek a felnőttképzés
korszerűsítését, a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását segítik
elő.
Társadalmi szervezetek ugyanilyen
célokhoz szintén elnyerhetnek támogatást. A gazdasági kamarák szintén bevonhatók
a támogatotti körbe.
A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett gazdálkodók akkor kaphatnak támogatást a rendelet szerint, ha munkavállalóiknak meghatározott feltételek szerinti képzést szerveznek. A befektetéssel létrehozott munkahelyek működtetéséhez szükséges képzések is támogathatók.
A rendelet szerint a támogatások
pályázatok, illetve egyedi döntés alapján nyerhetők el.
2003. július 14.
FigyelőNet,
MTI-Eco
vissza
Nemzetközi fórumon mutatkozik be a rendszerfejlesztéssel, pénzügyi és gazdasági tanácsadással foglalkozó Anasco Informatika Kft. által fejlesztett, Microsoft alapú elektronikus felvételi vizsgarendszer, a VálaszOK.
Farkas Viktor, a Kft. informatikai vezetője az MTI-nek elmondta: a szoftvert több mint 20 ezer számítástechnikai szakember előtt mutatják be július 15-20. között az egyesült államokbeli New Orleansben, a Microsoft globális konferenciáján.
A Microsoft Magyarország jelenleg referencia alkalmazásként használja az Anasco szoftverét. Farkas Viktor szavai szerint ez annyit jelent, hogy ha hasonló program iránt merül fel kereslet, a Microsoft az Ő fejlesztésüket ajánlja.
Farkas Viktor beszámolt arról is, hogy az idén júniusban először "élesben" is alkalmazták programjukat: a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi karán négy nap alatt mintegy 1.300 felvételizőt vizsgáztattak le sikeresen. Hozzátette: ősztől tárgyalások kezdődnek a főiskolával arról, hogy az összes karán üzembe állítsák a szoftvert.
Farkas Viktor elmondta: a
program egy olyan "e-learning" típusú rendszer, amely a számítógépes vizsgáztatás
megvalósítására
alkalmazható. A legfontosabb
része a vizsgáztató modul, amely köré épül szinte az összes funkció. Tájékoztatott
arról is, hogy a VálaszOK vizsgáztató szoftver Magyarországon kívüli értékesítésére
a hetekben kötöttek exkluzív
2003. július 14.
FigyelőNet,
MTI
vissza
Más nyomtatott kiadványoktól eltérően az Inform Média a nyomtatott változattal teljesen megegyező tartalomban jelentette meg az interneten az Északkeleti Napló ernyő márkanév alatt futó napilapjait. Ez a megoldás újdonságot jelent Magyarországon. A digitális változatok az újságok képeit, ábráit, grafikonjait, illetve hirdetéseit is tartalmazzák. A rendszer nagyított anyagot is ad a kiválasztott tartalomról. A keresőmotor funkcióval a felhasználók egy kiválasztott témával kapcsolatban az adatbázisban lévő cikkeket, képeket, grafikonokat és hirdetéseket is lekérhetik. A site-okon a fő rovatok és a témakörök megadásával bárki összeállíthatja a saját újságját is.
A digitális napilapok célcsoportjának
egyrészt a régió internetfelhasználóit, másrészt az újság terjesztési területén
kívül élőket,
a mobil felhasználókat és
a határontúli magyarokat tekinti az Inform Média.
http://digital.naplo.hu
http://digital.eszak.hu
http://digital.kelet.hu
A print napilapok olvasóinak
száma 550 ezer a Nemzeti Médiaanalízis idei első negyedéves adatai szerint.
Az online sajtópiacon külföldön előszeretettel használják ezt a fajta újságadaptációt.
Ilyen formában jelenik meg az amerikai Washington Post, az osztrák Der
Standard és az osztrák tartományi napilap, a Vorarlberger Nachrichten is.
(forrás: Kreatív Online)
http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=9288
vissza
Nyitás előtt elfogyó sorszámok, időtlen sorban állás helyett kényelmes internetes ügyintézést ígér a kormányzat. Az ősszel kísérleti jelleggel beinduló Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer segítségével hivatalos ügyeink egy részét a világhálón intézhetjük, valószínűleg sokkal gyorsabban.
Ősztől az interneten keresztül
is elintézhetjük hivatalos ügyeink egy részét. A kísérleti jelleggel beinduló
Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR) a remények szerint megóv
bennünket a sokszor bosszantóan hosszú sorban állástól. A rendszer az első
fázisban teljes körű ügyintézést még nem biztosít, de tájékoztatási, időpont-foglalási
és ügyindítási lehetőséget nyújt. A
fejlesztők igyekeztek a
rendszert a lehető legegyszerűbben megvalósítani: a tájékozódás és szigorú
regisztráció után a portálon
lehet kitölteni az adatlapokat,
amelyek formai ellenőrzését követően lehet időpontot kérni a kiválasztott
és illetékes
okmányirodából.
Az XR lényege, hogy az egyéni
vállalkozói igazolványokkal, vezetői engedélyekkel, lakcímigazolvánnyal,
valamint az anyakönyvi
kivonatokkal kapcsolatos
18 ügyben - szigorú azonosítás után – az interneten keresztül lehet kitölteni
az adatlapokat. Szintén a világháló segítségével kaphatunk időpontot az
okmányirodáktól, ahol később besétálva már csak néhány percre lesz szükség
arra, hogy azonosítsanak bennünket, és aláírjuk a kinyomtatott iratokat.
Első körben az egyéni vállalkozói igazolványokkal, a vezetői
engedélyekkel, a lakcímigazolványokkal,
valamint az anyakönyvi kivonatokkal kapcsolatos ügyek egy részében intézkedhetünk
az interneten. A rendszerhez az őszi kísérleti időszakban még önkéntesen
csatlakozhatnak az okmányirodák – várhatóan 12 iroda biztosítja majd az
internetes ügyintézést –, 2004-től pedig az ország valamennyi okmányirodáját
el lehet majd érni az interneten
keresztül.
Az XR rendszer a kormányzati
portálon érhető majd el.
(www.magyarorszag.hu)
vissza
2003. július 4.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslat kétéves előkészítői munka eredményeként készült el. A 2002 októberében megkezdett államigazgatási egyeztetést követően az általános antidiszkriminációs törvény koncepcióját a Kormány 2003 márciusában hagyta jóvá. A koncepció alapján az Igazságügyi Minisztérium elkészítette a törvénytervezet normaszövegét, amelyet a mai napon közigazgatási egyeztetésre bocsátott. A törvénytervezetről - a közigazgatási egyeztetésével párhuzamosan - a minisztérium a társadalmi szervezetek, valamint az érdeklődő magánszemélyek minél szélesebb körének véleményét is meg szeretné ismerni. Arra kérünk ezért mindenkit, hogy észrevételeiről legkésőbb
2003. augusztus 7-ig
írásban tájékoztassa az Igazságügyi
Minisztérium Alkotmányjogi Főosztályát
(1055 Budapest, Kossuth
tér 4., illetve alkotmanyjog@im.hu).
Témához kapcsolódó anyagok:
Az
egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről tartott konferencián elhangzott
előadások
Témához kapcsolódó anyagok:
Az
antidiszkriminációs törvény tervezete
vissza
"Már arról is örömmel számoltunk be Nektek, hogy a döntőbe jutottunk és bár nagyon bíztunk abban, hogy a sok munka, ami a Shaker(r) 1.0 születését megelőzte, elég lesz a győzelemhez, szerény bizakodással vártuk a végeredményt.
Most azonban már bátran oszthatjuk
meg veletek a hírt:
a Mimóza első magyar szoftverfejlesztő
cégként nyert a világ legrangosabb Flash fejlesztők és design-erek számára
kiírt versenyén.
Meggyőződésünk, hogy sikerünkben Nektek is részetek van, ezért ismét szeretnénk megköszönni, hogy tapasztalataitokkal véleményetekkel segítettétek munkánkat és ezzel hozzájárultatok ehhez a példátlan elismeréshez.
A mi díjunk a magyar IT szakemberek
és a magyar szoftverek elismerése!"
vissza
A címhamisító spamek technikailag nem számítanak igazán újdonságnak, azonban a SurfControl szerint március óta jelentősen növekedett az ún. "brand spoof", azaz márkahamisító spamek száma. Ezek a kéretlen e-mailek már nem csupán bosszantóak, időt pazarlók, hanem konkrét fenyegetést jelentenek pénztárcánkra is!
A márkahamisító spamek küldői jól ismert cégek nevei mögé rejtőzve, egy ál-weboldalra terelve az óvatlan felhasználót, személyes adatokat (bankszámlaszám és jelszó, társadalmobiztosítási szám stb.) csalnak ki, amelyek birtokában visszaéléseket követhetnek el, jelentős anyagi veszteséget okozva.
Az Egyesült Államokban az
elmúlt hónapokban számos jónevű cég esett ilyen csaló-spam áldozatául,
többek között a Best Buy, a UPS, a Bank of America, a PayPal és a First
Union Bank. Ausztráliában a spammerek négy nagy bank nevével álcázták magukat.
Így érkezhetett számos postaládába "csaló-spam" - látszólag - például a
Commonwealth Bank of Australia-tól. A NetBank (a Commonwealth Bank of Australia
tagja) esetében például a rendkívül profi módon kivitelezett ál-weboldalon
biztosítják a "Tisztelt
Ügyfelet", hogy az új biztonsági
rendszernek köszönhetően biztonságban végezheti pénzügyi tranzakcióit.
Majd pedig arra kérik az ügyfelet, hogy "reaktiválja" bankszámláját, megadva
számlaszámát és jelszavát.
Az spamszűrő megoldásokat
is kínáló SurfControl szerint a "brand spoof" spamek márciusban bukkantak
fel először és azóta jelentősen növekedett a számuk. Ezen veszélyes spamek
növekedése összefüggésben áll a nyitott relay szerverek elérhetőségével,
amelyeken keresztül szinte lenyomozhatatlan az üzenet valódi küldője. Az
Oregoni egyetem kutatója
szerint az azonosított nyitott
relay-ek száma 2002 októbere és 2003 áprilisa között 1000-ről 100000-re
növekedett.
Az ilyen és ehhez hasonló spamek kivédése érdekében elengedhetetlen az alapvető Internet-biztonsági oktatás, hiszen a "csaló" spamek elsősorban olyanok közt szedik áldozataikat, akik kevésbé járatosak az Internet biztonságos használatában. Azonban az ál-weboldalak - amelyen a személyes adatokat begyűjtik - olyannyira valósnak tűnnek, hogy még felkészültebb Internet használókat is megtéveszthetnek.
Természetesen a mostani márkahamisító spamet megelőzően is terjengtek már címhamisító spamek, igazán megnyugtató szűrési megoldás azonban nem volt elérhető. A SurfControl teljes körű tartalomszűrő termékeinek köszönhetően azonban ma már jelentősen csökkenthetők a spamek és más munkahelyi Internet-használatból eredő kockázatok.
A SurfControl magyarországi képviselője a filter:max, amely a SurfControl tartalomszűrő termékeinek hazai forgalmazása mellett további szolgáltatásokat - bevezetési tanácsadást, üzemeltetői és felhasználói oktatást, HR-, jogi és IT biztonsági tanácsadást is nyújt.
A filter:max termékeiről és szolgáltatásairól bővebb információ a http://www.filtermax.hu címen érhető el.
További információ:
Szekeres Katalin marketing
asszisztens
kszekeres@filtermax.hu
Telefon: 398-1098, Mobil:
06-20-331-9547
A
filter:maxról:
A 2003-ban alakult cég fő
profilja az erőforrásbiztonság. Megalakulása után - és mind a mai napig
is - Magyarországon elsőként kínált teljes körű internetes tartalom-menedzsment
megoldásokat. A SurfControl vállalati WebFilter és EmailFilter többfunkciós
szoftverek piacvezetők Nyugat-Európában és Észak-Amerikában az ilyen jellegű
alkalmazások piacán. A filter:max az egyéni felhasználók részére a Sunbelt
Software iHate Spam szoftvercsomagját kínálja, amely kifejezetten spam
szűrésére alkalmas.
A cég a termékeken kívül
komplett szolgáltatáscsomagot is kínál, amely szorosan kapcsolódik a forgalmazott
szoftverekhez és az
erőforrásbiztonság filozófiájához.
Így -partnerei segítségével- munkajogi tanácsadást, HR tanácsadást, a szoftverekhez
és az
internetezéshez kapcsolódóan
oktatást és konzultációt, támogatást, internethasználati biztonságpolitika
elkészítését vagy kiegészítését is kínálja.
A
SurfControl-ról:
A SurfControl PLC (London:SRF,
Nasdaq Europe:SRFC) a világ első számú web és e-mail szűrő vállalata, az
egyetlen olyan cég a biztonsági piacon, amely teljes tartalom-biztonsági
megoldást kínál. A Web- és E-mail-szűrési technológiáit az iparág legnagyobb,
legpontosabb és leginkább releváns tartalom-adatbázisával és az ún. "Intelligens
Pontozó Rendszerrel" kombinálja az automatizált tartalom-felismerés érdekében.
Vezető termékei, a WebFilter, az E-mailFilter és az Instant Message Filter
teljeskörű szűrési megoldást kínálnak.
További sajtóinformáció:
Szekeres Katalin marketing
asszisztens
kszekeres@filtermax.hu
Telefon: 398-1098, Mobil:
06-20-331-9547
| filter:max | Szekeres Katalin |
| az eroforrasbiztonsagi ceg | marketing asszisztens |
| e-mail: info@filtermax.hu | kszekeres@filtermax.hu |
| web: http://www.filtermax.hu | Tel: +36.1.398-1098 |
E-kormányzat - rulez az EU polgárai számára
Az Európa polgárainak jobb e-kormányzati kiszolgálását célzó dokumentumot adott ki az olasz elnökség időszakának kezdetén az EU annak az e-kormányzatról szóló európai tanácskozásnak a végén, amelyet a Como közelében, Cernobbióban tartottak. Az ide kapcsolódó felszólalások is egybehangzóan az e-kormányzati fejlesztések áldásosságát és a szolgáltató állam ideája felé való rohamléptű előrelépést szorgalmazták.
Az elégedett olasz információs és technológiai miniszter, Lucio Stanca kijelentette: "Először sikerült felvázolni az európai kommunikációs és technológiai innováció stratégiájának alapelveit. A politikai szempontból nagyon értékes dokumentum valamennyi ország számára alapelvként szolgálhat. A célunk az, hogy szolgáltatásokat nyújtsunk Európa polgárai számára, és átültessük a gyakorlatba az európai polgár politikai eszméjét." Az Európai Telekommunikációs Tanács idén ősszel lépteti életbe a cernobbiói alapokmányban lefektetett elveket.
Összegezve, a dokumentum
tíz pontja az alábbi kérdésköröket taglalja:
1. Az e-kormányzat, mint
az információs társadalmat támogató tényező elfogadása.
2. Az e-kormányzat szerepe
és funkciója az európai közigazgatás modernizálásában, ami kulcsfontosságú
a termelékenység és a hatékonyság növelésében.
3. Az európai termelőképesség
megnövelhető azáltal, hogy csökkentik a közigazgatás túlterheltségét a
költségek arányos csökkentése mellett.
4. Az e-kormányzat a közszféra
és más intézmények hatékonyságának növelésében és átláthatóságában betöltött
szerepének hangsúlyozása.
5. Az e-kormányzat segítségével
emelhető az európai polgárok életszínvonala.
6. Az információs és kommunikációs
technológia döntő szerepet játszik a polgárok döntéshozó folyamatokban
való részvételében.
7. A modern európai adminisztráció
a különböző kormányzati szintek közti együttműködésen alapszik.
8. Az európai országok közti
megfelelő együttműködés a különböző
adminisztratív szinteken
kezdődik.
9. Szükség van az Európai
Bizottság és a tagállamok közti együttműködésre a szolgáltatások alapminőségének
és az előnyben
részesített befektetéseknek
a meghatározásához.
10. A 2003. decemberében
Genovában és a 2005. novemberében Tunéziában tartandó információs társadalomról
szóló csúcstalálkozó egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy globális
szinten tárgyalják meg az információs társadalom helyzetét.
Stanca mindezek kapcsán a küldötteknek az alábbi kijelentést tette: "Lisszaboni stratégiánkban felvázoltunk egy olyan jövőt, amilyet Európa valamennyi polgára szeretne. Ez egy olyan jövőkép, amelyben az e-kormányzat lenne az európai versenyképesség, integráció és egység alapja." A miniszter szerint az e-kormányzat megvalósítása az olasz elnökség által leginkább preferált feladat, ami által meg lehetne erősíteni Európa versenyképességét és folytatni a lisszaboni stratégiát, hiszen "egy versenyképes Európának szüksége van olyan vezetésre, amely képes változtatásokat végrehajtani, a fejlődést előmozdítani, valamint innovációt serkenteni és gazdasági növekedést előidézni."
"Az új információs technológia
elősegíti ezt a változtatást a kormányzatban és közigazgatásban; ugyanakkor
eltávolítja azokat a
bürokratikus akadályokat,
amelyek mindeddig lelassították az európai ügymenetet" - nyilatkozta Stanca.
"Ennél az oknál fogva vagyunk kötelesek támogatni az információtechnológiai
ipar lehetőségeit és stratégiai szerepét abban, hogy lehetővé tegye ezeket
a technológiákat.
Így alapozhatjuk meg a további
növekedést, illetve a versenyképességet" - hangsúlyozta, s hozzátette,
hogy a politikai kötelezettségek vállalása az információs és kommunikációs
technológiai iparban (IKT) különösen fontos szerepet játszik. Úgy látja,
ahhoz, hogy az e-kormányzat a kormányzás formáinak modernizálásában jelentős
szerepet játsszon, nem maradhat meg a technológia keretein belül, hiszen
az "e-kormányzat nem pusztán az informatika és a technológia közös terméke,
hanem egy olyan
út, amelyen a humán, a technológiai
és a szervezeti tőkének együtt kell haladnia".
Ezt a gondolatot folytatta
Erkki Liikanen, az Európai Bizottság információs társadalomért felelős
megbízottja, aki szerint a jövőben az IKT-t össze kell kötni a közszféra
újjászervezésével és a köztisztviselők szakértelmének fejlesztésével. "Egy
produktívabb
közszféra a magánszféra
javát szolgálja, és versenyképesebbé teszi a cégeket is" - jelentette ki.
Stanca és Liikanen egyetértett abban, hogy a konjunktúra és a nyílt társadalom megteremtése érdekében szükség van további politikai kötelezettségvállalásokra, hogy létrehozzanak egy hosszú távú, a magán- és a közszféra közötti együttműködést. A képviselők hangsúlyozták, hogy amíg a politikusok nincsenek teljesen meggyőződve arról, hogy az e-kormányzat milyen közép- és hosszú távú előnyökkel jár a közszféra számára és a kormányzásban, addig csak korlátozott számban indítanak ilyen kezdeményezéseket és vesznek részt a fejlesztésükben.
Ennek ellenére Gerard Druesne,
az Európai Közigazgatási Intézet (EPIA) képviselője úgy vélte, hogy Európa
most bebizonyította, hogy képes ebben a formában is működni. Az EPIA "eEurópa
Európában: a dolgok állása" c. tanulmányának ismertetésekor megjegyezte,
hogy az adminisztrációs szervek már szorosan együttműködnek a magánszférával
azért, hogy példát
mutassanak az innovatív
és versenyképes közigazgatásra. "Valószínűleg most jön létre az 'integrált
e-kormányzat' - jelentette ki a képviselő, majd hozzátette: Jelentős változások
mennek végbe szerte Európában, s tanúi vagyunk annak, hogy a hagyományos,
állam körül csoportosuló társadalmi erőstruktúrák egy jóval rugalmasabb
formához közelítenek, amely a piaci igényeknek jobban megfelel."
Druesne professzor megjegyezte,
hogy a 2003-as eEurópa-díj e-kormányzati kategóriájára felterjesztett projektekben
a helyi közigazgatások több mint 20%-a azokat a szolgáltatásokat részesítette
előnyben, amelyek a munkahelyteremtés, a termelékenység és a globális versenyképesség
fokozását segítették elő. Ezek a projektek nyitottak és készek voltak az
információcserére, ami a
professzor meggyőződése szerint kulcsfontosságú Európa versenyképességének
fenntartásához.
Druesne úgy véli, hogy az információcsere és a közös célkitűzések előmozdításához szükség olyan keretprogram felállítására, amely a legjobb és elfogadható költségekkel járó megoldások átfogó kidolgozásának előfeltételéül szolgálna. "Amennyiben a bizottság elfogadja, úgy javaslatot teszünk egy állandó program létrehozására, amely elősegítené a közigazgatási szervek közti tapasztalat- és gyakorlatcserét egész Európában" - zárta le felszólalását a professzor.
Források:
http://www.agi.it/
http://dbs.cordis.lu/
Az
e-kormányzat segíthetne a kormányhivatalok ügyfélszolgálati problémáin
Az Accenture által e hónapban
közzétett átfogó tanulmány szerint a kormányhivatalnokok döntő többsége
úgy érzi, hogy a kirendeltségeik még nem rendelkeznek folyamatos magas
szintű ügyfélszolgálattal, bár ennek elérését elsőrendű fontosságúnak tekintik.
Bár a kormányhivatalnokok 92%-a állította azt, hogy "fontos vagy nagyon fontos" magas szintű szolgáltatás nyújtása, a tanulmányban résztvevő hivatalnokok több mint 90%-a úgy vélte, hogy az ügyfélszolgálataikon mégsem folyik "magas szintű szolgáltatás". Ráadásul a megkérdezettek csupán 28%-a szerint intéz ügyeket az ügyfélszolgálatuk a klienseik által előnyben részesített formában.
Az "Ügyfélszolgálat-irányítás (CRM) a kormányzásban: a szakadékok áthidalása" című tanulmányt 15 észak-amerikai, európai és ázsiai ország 140 kormányhivatalnokával folytatott interjúk alapján készítették.
A tanulmány többek között
az alábbi tényeket tárta fel:
- A megkérdezetteknek kevesebb
mint
fele (40%) állította azt, hogy a hivataluk megfelelően oldja meg az ügyfélszolgálati
problémákat.
- A megkérdezetteknek csak
egyharmada (34°%) vélte úgy, hogy a hivataluk hatékonyan intézi a hívásokat
és végzi el a kijelölt feladatokat.
- A megkérdezetteknek csak
egynegyede (26%) állította, hogy a hivataluk megfelelően teljesíti az ügyfelek
kérelmeit.
- S csak kevesebb mint egynegyedük
(22%) szerint ellenőrzi a hivataluk, hogy a lakossági és az üzleti ügyfelek
meg vannak-e elégedve az általuk nyújtott szolgáltatásokkal.
"A kormányzatnak igazodnia kell a magánszektorhoz és jobban kell ismernie a klienseik szükségleteit és igényeit, illetve a lakosság és az üzletfelek igényeinek megfelelően kell alakítania a szolgáltatási formáit" - nyilatkozta Steve Rohleder, az Accenture kormányzatok működésével foglalkozó csoportjának főelőadója. - "Szerencsére egyre több kormányzati szerv választja a helyes utat és vonja be az ügyfeleit az új szolgáltatások létrehozásába."
A tanulmány alátámasztja ezt a megállapítást. Példának okáért, a megkérdezettek több mint a fele (54%) azt állította, hogy a hivataluk bevonja az ügyfeleket a szolgáltatások minőségének fejlesztésébe. Mindamellett, csak egyharmaduk (34%) véli úgy, hogy a hivataluk ügyfélszolgálata megfelelően és igényekre szabottan működik.
A tanulmányból az is kiderül, hogy a kormányhivatalnokok az ügyfélszolgálatok működését azáltal is javítanák, hogy a szolgáltatást többféle formában juttatnák el a klienshez - nem csak a hagyományos irodai ügyfélszolgálaton keresztül, hanem postai úton, telefonon, az interneten keresztül, önkiszolgáló pultoknál, valamint interaktív televízión keresztül. Ugyanakkor a megkérdezetteknek csak egyharmada (32%) állította azt, hogy a hivataluk rendelkezik többcsatornás ügyfélkapcsolati központtal, amely egyesíti a telefonos, postai, e-mailes, internetes és faxszolgáltatásokat.
Nem meglepő, hogy a tanulmány szerint jelenleg a telefon a leggyakrabban használt ügyfélkapcsolati forma. A megkérdezett hivatalnokok kétharmada (66%-a) jelentette ki, hogy a hivataluk működtet telefonközpontot az ügyfelekkel való kapcsolattartáshoz, és 81%-a jelezte, hogy három éven belül már biztosan lesz ilyen. Továbbá a válaszadók közel háromnegyede (73%) állította azt, hogy a hivataluk rendelkezik ügyfélkapcsolati központtal, és hatékonyan intézkedik a kérelmek ügyében.
Az interjúkat - a Kadence UK Ltd. Közrem?ködésével - 2002 decembere és 2003 márciusa között folytatták le ausztrál, belga, kanadai, francia, német, Hong Kong-i, ír, olasz, japán, norvég, szingapúri, dél-afrikai, spanyol, brit és amerikai vezet? hivatalnokokkal.
Forrás: http://www.govtech.net/
Hibadömping
az amerikai kormányzati szájtokon
Egy nemrég nyilvánosságra
hozott tanulmányból kiderül, hogy a kutatás időtartama alatt a vizsgált
egyesült államokbeli kormányzati szájtok több mint kétharmadának (68%)
voltak meghibásodásai. Bár a számadatok ijesztőnek tűnnek, a kormányzati
webhelyek mégis felülmúlják az e-kereskedelmi szájtokat, amelyeknél 72,5%-os
volt a hibaarány.
A Business Internet Group of San Francisco (BIG-SF) és TeaLeaf Technology közös tanulmányának alapjául szolgáló Keynote-listát 2003. február 9-étől azzal a céllal hozták létre, hogy összegyűjtsék, felbecsüljék és kiértékeljék a weblapok minőségét az amerikai kormány irányítása alatt álló 41 webszájton.
A kutatók azt javasolják, hogy aki gyors és megbízható szolgáltatásra vágyik, az az adójövedelem-számítással foglalkozó Internal Revenue Service (IRS) webszájtját próbálja ki. A IRS webkikötője vezeti ugyanis a Keynote internetes teljesítménymérő listáját, mint a legjobb teljesítményt nyújtó kormányzati szájt.
Annak a 28 kormányzati webhelynek, amelyeknél problémák merültek fel, a 61%-a műszaki hibával küszködött - ld. üres oldalak és belső szerverhibák -, míg 7%-a programozási, adatbázisból származó vagy emberi mulasztás okozta hibák miatt nyújtott téves információkat.
"Amikor a szövetségi kormány minden évben arra kéri a polgárait, hogy nyújtsák be az adóbevallásukat április 15-ig, akkor elvárja, hogy azt pontosan készítsék el, és a meghatározott időre küldjék be" - mutatott rá Diane Smith, a BIG-SF elemzője. - "A kormányzati webkikötőket ugyanolyan színvonalon kell tartani. Ha a jelentésben vizsgált weboldalak időre is készülnek el, akkor nem figyelnek oda a pontosságra."
Ahogy a weblapok egyre bonyolultabbá
válnak, fenntartásuk és kezelésük nehezebbé válik, különösen, ha az ezzel
foglalkozó osztályok túl vannak terhelve. A Big-SF/TeaLeaf jelentésében
azt javasolja, hogy a végfelhasználó szempontjainak gondosabb figyelembe
vétele lehet a megoldás. "Az derült ki, hogy a legtöbb ellenőrzőeszköz
nem tudja felismerni a rendszer felhasználhatósága és a tényleges alkalmazás
közt feszülő végzetes különbséget" - tette hozzá Smith. - "A kormányszervek
akkor értékelhetik átfogóan
a webszájtjuk minőségét, ha beépítik a végfelhasználó szempontjait a működés
tesztelésébe és ellenőrzésébe."
Forrás: http://www.internetnews.com/
E-demokrácia
projekt Wolverhamptonban
Ígéretes e-demokrácia projekten
dolgoznak Wolverhampton város vezetői. A kezdeményezéstől az állampolgárok
online aktivitásának növekedését várják, valamint azt, hogy a lakosok számára
átláthatóbbá váljék kormányuk működése.
Az önkormányzat kezdeményezése az Európai Bizottság Információs Társadalom Technológiai programja (IST) által finanszírozott hároméves "Webocracy" projekt része, amelyben külföldi partnerek is részt vesznek, összesen hét EU-tagországból.
A program legfontosabb céljai
közé tartozik a Webocrat elnevezés? web-alapú interaktív rendszer kialakítása,
amelytől a következő
eredményeket várják:
- eredményesebb kommunikáció
az állampolgárokkal,
- az állampolgárok demokratikus
folyamatokba történő bevonásának támogatása,
- a kormányzati munka átláthatóságának
és a kabinet elszámoltathatóságának biztosítása.
A Webocrat technológiát a már működő wolverhamptoni Wolforum projekttel kapcsolják össze, amely nem más, mint egy webhely, ahol online véleménynyilvánításra nyílik lehetőség a lokális problémák, kérdések kapcsán. A szájton szavazni lehet a fontos ügyekben, valamint kapcsolódni lehet a helyi lakosok és az önkormányzati testület tagjainak részvételével zajló fórumhoz.
Az önkormányzat e-kormányzatért
felelős vezetője, Peter Thompson elmondása szerint a helyiek nagyra értékelik
a szolgáltatást, a visszajelzések egyértelműen pozitívak, és a szájtot
használók tábora fokozatosan növekszik.
Forrás: http://www.europemedia.net/
EU-projekt
a szabad forráskód alkalmazásáért a közigazgatásban
http://www.enn.ie/news.html?code=9365756
Szabad
szoftverrel spórolnak a magyar önkormányzatok
http://index.hu/x?c0_413=http://index.hu/tech/szoftver/openoff/
A
felsővezetőket vagy a szakmai döntéshozókat érdemesebb-e megcélozni
Kutatási jelentés
A felsővezetőket vagy a szakmai döntéshozókat érdemesebb-e megcélozniuk az IT- és telekom vállalatok marketingeseinek? Milyen attitűddel viseltetnek az informatika iránt az infokommunikációs és üzleti döntéshozók? Többek között ezekre a kérdésekre kapunk választ az ITTK Kutatási Jelentésének legújabb, dupla számában (20-21.).
Olvashatunk emellett a harmadik generációs mobilszolgáltatások fogadtatásáról, a Sulinet program hasznosulásáról a középiskolákban, valamint egy - az internethasználók szokásait felderítő - nemzetközi felméréssorozat legutóbbi, hazai eredményeiről. Érdekes színfolt a kötetben egy olyan kutatás beszámolója, amely a magyar nyelv internetes megjelenését veszi górcső alá. Két tanulmány is foglalkozik az információs társadalom építésének egyik kulcsfontosságú feladatával: az elektronikus kormányzattal. Az egyik a hazai internetes társadalomnak az online közigazgatási szolgáltatásokkal kapcsolatos felkészültségét és elvárásait vizsgálja, a másik az európai uniós jogszabályozási környezettel és normákkal ismerteti meg az érdeklődőket. Egy hosszabb lélegzetű tanulmány pedig arra a kérdésre keresi a válaszokat, hogy vajon érdemes-e a hazai ICT-szektort húzóágazattá tenni, illetve milyen esélyek és lehetőségek mutatkoznak erre.
A teljes cikk:
http://www.ittk.hu/infinit/2003/0703/indexaj.html
További információk, az eddigi
Kutatási jelentések tartalomjegyzékei, megrendelőlap:
http://www.ittk.hu/weblap/kiadvanyok.html
INFINIT MOBIL:
Mobil információs társadalom,
mobilkommunikáció, mobiltechnológia
A Westel Mobil Távközlési
Rt. és az MTA Filozófiai Kutatóintézetének közös kutatási programja ("A
XXI. század kommunikációja") felkérésére havi rendszerességgel készülő
INFINIT Mobil Hírlevél az alábbi internetcímen olvasható:
http://www.ittk.hu/infinit/mobil
INFINIT PRIVACY:
A Soros Alapítvány támogatásával
megjelen? INFINIT Privacy Hírlevél a következő címen érhető el:
http://www.ittk.hu/infinit/privacy/
Az INFINIT a weben közvetlenül
a http://www.infinit.hu/ doménen is
hozzáférhető.
Megjegyzéseit, észrevételeit,
javaslatait közvetlenül a szerkesztő email-címére - eckert.balint@ittk.hu
- várjuk. A hírlevélre fel-, ill.
arról leiratkozhat az infinit.regisztracio@ittk.hu
címen.
Infinithirlevel mailing
list
Infinithirlevel@ittk.hu
http://www.ittk.hu/mailman/listinfo/infinithirlevel
vissza
A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány nem állította le hitelezési programjait - tudta meg a FigyelőNet az alapítvány közleményéből. Pénzügyi forrásai továbbra is rendelkezésére állnak, és várják a hiteligénnyel jelentkező budapesti vállalkozásokat. A rendelkezésre álló alap nagysága meghaladja az 2 milliárd forintot.
A budapesti vállalkozások a fővárosiak által kifejlesztett Budapest Kisvállalkozói Hitel programot vehetik igénybe. A programban legfeljebb 15 millió forintig terjedő hitelösszeg vehető igénybe, 60 hónapos futamidővel, 7,8 százalékos éves kamattal, amit a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kamattámogatása tesz lehetővé.
A 2001-ben Európa-díjat is nyert Budapest Kisvállalkozói Hitelre budapesti és legfeljebb 25 százalékban külföldi érdekeltségű vállalkozások nyújthatnak be hitelkérelmet. A konstrukció forrását a Fővárosi Önkormányzat és a Polgári Takarékszövetkezet biztosítja.
A Budapesti Kisvállalkozói Hitelhez a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességet vállal, és a kezességvállalási díj 50 százalékát a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ugyancsak átvállalja.
A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) modellje alapján a Primom Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány új mikrohitelprogramot indított.
A know-how átadásáról a közelmúltban írta alá a két alapítvány a szerződést. A hitel egyik része a Primom Alapítvány, a másik része a Szabolcs Takarékszövetkezet saját forrása. Az átlagkamat 8,5 százalékra csökken. Az együttműködés eredménye a kereskedelmi banki szempontok szerint még nem finanszírozható kisvállalkozói kör hitelhez juttatása.
A programban azok a mikro- és kisvállalkozások vehetnek részt, amelyek a központi feltételeknek is megfelelnek: árbevételük nem több 200 millió forintnál, alkalmazottainak száma maximum 9 fő és rendelkeznek 20 százalék saját erővel.
A kedvezményes kamatozású hitelek felhasználhatók beruházásra, fejlesztésre, vállalkozási célú ingatlan vásárlásra valamint forgóeszköz bővítésre.
A BVK kuratóriuma úgy döntött: a konstrukció eljárási rendjét a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat konzorciumot alkotó megyei vállalkozásfejlesztési alapítványoknak térítésmentesen adja át. Így a mirohitelprogram továbbfejlesztéseként az ország egész területén elérhető lehet a későbbiekben az új konstrukciójú hitelforrás. A hitelfeltételekről személyesen Budapest, VII. Rákóczi út 18. szám alatt, vagy telefonon a 269-6869 számon, illetve a BVK honlapján (http://www.bvk.hu) címen lehet.
2003. július 11.
FigyelőNet
vissza
Tudásmenedzsment 9. (Tudástérképezés)
A tudás feltérképezésének
szakaszai:
1. A kompetencia-típusok
és szintek rendszerének kidolgozása (csak a legalapvetőbb közös terminusok
szabványosítását érdemes elvégezni: a cél a vállalati tudás összehangolása,
nem pedig homogenizálása)
2. A konkrét feladatokhoz
megkívánt tudás meghatározása,
3. Az emberek teljesítményének
minősítése kompetencia alapján,
4. A képességek regisztrálása
online rendszerben,
5. A tudásmodell összekapcsolása
a felkészítő programokkal.
Az elkészült térképet elképzelhetjük
úgy is, mint egy naprakész számítógépes katalógust, adatbázist, melyben
a dokumentumok helyett emberekről és kompetenciákról készítik a leírást.
Ha a rendszer nyílt, akkor a tudás a szervezet egészéhez, és nem egy konkrét
csoporthoz vagy egyénhez tartozik. (Pl.: Egy bankban a munkatársakat valóságos
tevékenységeik és nem beosztásuk alapján sorolták be a telefonkönyvbe.
(A könyv nagy sikert aratott.)
Ezzel ismét elérkeztünk a szervezetek "lágy" tényezőjéhez, a belső emberi
viszonyokhoz és az irányelvekhez. Ha a tudásmenedzsment kezdeményezéseiben
a politika nem játszik szerepet, biztosak lehetünk benne, hogy a szervezet
nem fogta fel a szóban forgó dolog értékét. (Thomas H. Davenport: Some
principles of Knowledge Management. In: Strategy and Business Winter 1996)
A tudástérkép arra is választ
ad, hogy mely meglévő tudásokra nincsen szükség. A Dow Chemical szellemitőke-menedzsment
igazgatója kiselejtezte a szabadalmak egy részét. A többiről tájékoztatták
az egységeket és üzletfeleket. (összeállította: MG)
- Forrás: Tudásmenedzsment
/ Thomas H. Davenport, Laurence Prusak. -
Budapest : Kossuth, BKE
Vezetőképző Intézet, 2001. - 195 p.
Kérem, ne hívjanak!
Az Egyesült Államokban a
közelmúltban elfogadott és a direkt marketing szakmát komoly nehézségek
elé állító "do-not-call" regisztrációs lista elindításával kapcsolatban
erős viharok dúlnak. A lista lényege, hogy azok az állampolgárok, akik
nem szeretnék, hogy a későbbiekben reklám jellegű hívásokat kapjanak, regisztrálják
magukat a listán, így törvényi védelem óvja őket a telemarketing szolgáltatást
nyújtó szervezetek telefonhívásaitól.
A lista érdekes helyzet
elé állította a DM szakmát, mivel most nem a megrendelőket kell meggyőzniük
a szolgáltatás szükségességéről, hatékonyságáról, hanem azokat az állampolgárokat,
akikre a telefonos értékesítés közvetlenül épül.
- Forrás: 2003. 07. 10.,
http://www.menedzserforum.hu/cikkek/tanulmany.php?ter=5&article=2430&page=1
Mire keresnek az internetezők?
A szex, porno, térkép, erotika,
játék szavakra keresnek rá legtöbbször a magyar internetezők, ugyanakkor
a top hirdetők márkanevei közül csak néhány szerepel a keresendő
kifejezések között - írja a BTL.hu a Góliát kereső kutatására hivatkozva.
- Forrás: IT és E-business
hírlevél, Menedzsmentfórum, 2 (2003) 27.
http://www.mfor.hu/Hirek/hiradatok.php?id=5200
A British Library új,
biztonságos elektronikus dokumentumszolgáltató szolgáltatása
Az idén ősztől elérhető
új elektronikus dokumentumszolgáltató rendszert New Yorkban mutatta be
a BL. Alapja az Adobe Reader? 6.0 szoftver és a Relais^(TM) szkennelő technológia.
A BL negyven év alatt több mint 100 millió dokumentumot illetve másolatot
juttatott el konkrét kérésre.
Hatalmas állományából (280
ezer folyóiratcím, 50 millió szabadalom, közel fél millió amerikai disszertáció
stb.) igen jelentős mértékben rögtön tud szolgáltatni, s emellett dokumentumszolgáltatásra
szakosodott cégek szakirodalmi bázisaként is teljesítőképes. Az új eljárás
azt biztosítja, hogy a kívánt dokumentum elektronikus másolata garantált
minőségben egyenesen a megrendelő számítógépének képernyőjére érkezzen
meg.
- Forrás: 2003.07.07.,
http://www.biblio-tech..com/uksg/SI-_PD.cfm?PID=10&ArticleID=766&issueno=...
Mark Wood veszi át a Resource
irányítását
A brit Kulturális, Művészeti
és Sportminisztériumban 2000-ben egyesítették egy szervezetben a múzeumi
és könyvtári irányítást Resource néven. Ennek egyik nevezetes projektje
volt a 170 millió font összeggel támogatott People's Network (Néphálózat),
mely a közkönyvtárak átfogó számítógépesítését valósította meg 2002 végére.
Mark Wood az egyetemen német és orosz nyelvet tanult, hosszú ideig volt
a Reuters tudósítója Moszkvában, Kelet-Berlinben, Bécsben és Bonnban. A
Resource létrejötte előtt működő miniszteriális könyvtári szervezetet vezette
1995-1999 közt, majd a Resource működése óta az összevont szervezetben
töltött be vezető funkciót.
- Forrás: 2003.07.11.,
http://www.culture.gov.uk/global/press_notices/archive_2003/dcms68_03.htm?prop...
Tízezer munkavállalói
számítógépre számítanak
A várakozások szerint a
munkavállalói számítógépprogram keretén belül körülbelül tízezer számítógép
jut majd a háztartásokba, és az internetelérések száma is jelentősen nőni
fog.
Az Informatikai és Hírközlési
Minisztérium (IHM) nyilvánosságra hozta a munkavállalói PC program részleteit,
amely kedvező adózási szabályokkal segíti a háztartások számítógép- és
internet-ellátottságának növelését.
- Forrás: 2003. 07. 14.,
http://index.hu/tech/net/ihmpc0714/?print
A német "seniorok" erősítenek
a hálón
2003 második negyedévére
a németek körében (14 éven felül) elérték és meghaladták a bűvös 50%-os
Internet-használati arányt. Ami most különösen érdekes, jelentősen erősödik
a használat az 50 éves és afeleti korosztályban. Egyik hónapról a másikra
300 új használót mértek, s ezáltal számuk az összes 33 millióból 7 milliót
tesz ki (a korosztályi használók aránya pedig elérte az egynegyedet).
- Forrás: 2003. 07. 12.,
http://www.digitale-chancen.de/content/news/index.cfm?ke=548
Díjazott uniós e-kormányzatok
Egy uniós szervezet minden
évben elismerésben részesít néhány európai, a közigazgatás területén működő
weboldalt. Az idei csúcs Bréma honlapja, egy osztrák oldal és a spanyol
adóhivatalé.
Az 1981-ben alapított Európai
Közigazgatási Intézet (EIPA) olyan, közigazgatáshoz tartozó szervezetek
honlapjait vizsgálta, melyek valamiképpen hozzájárulnak az unió bizonyos
céljaihoz. Ilyen például a versenyképesség javítása, a régiók közötti együttműködés
elősegítése vagy az állampolgárok életfeltételeinek javítása - s az áhított
célokat valószínűleg a nemzetközileg hírhedt bürokrácia leépítése révén
érik el.
- Forrás: 2003.07.14.,
http://www.fn.hu/cikk.php?action=nyomtat&cid=63026&layout=no&id=28
Információtudományi források
A témához kapcsolódó forrásokat
gyűjtött össze a Learning and Teaching Support Network konzorcium keretén
belül működő Center for Information and Computer Sciences. Az abc-be gyűjtött
témakörök megtalálhatók:
http://www.lboro.ac.uk/departments/ls/ltsn-ics/ILSresources/ilsindex.html
Ismerd meg hazádat!
Virtuális vaktérkép országjáróknak,
földrajztanároknak és érdeklődőknek. Kikapcsolódásnak, versenyzésnek egyaránt
megfelel: teszteli a topográfiai ismereteket.
- Forrás: http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/ruzsa/magyarorszag.htm
K I T IMPRESSZUM
A szerkesztők -- akik szívesen
olvassák és megfontolják az Ön véleményét:
Káldi Emese (kommunikációs
tréner) mailto:emi22@freemail.hu
Mészáros Anikó (ügyvezető
igazgató, ITTK) mailto:meszaros.aniko@ittk.hu
Sonnevend Péter (főiskolai
docens, Kaposvári Egyetem)
mailto:peter@sonnevend.com
Mikulás Gábor (információs
és pr-tanácsadó)
mailto:mikulasg@gmconsulting.hu
A hírlevelet megrendelheti
a infinit.regisztracio@ittk.hu
címre küldött
üres levéllel, melynek tárgya
(subject): KIT-megrendeles.
Kit-gm mailing list
Kit-gm@mail.ittk.hu
http://mail.ittk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/kit-gm
vissza
A tartalomból:
Varga Csaba: A Régi és
az Új Paradigma
Minden kornak megvan a maga
korszelleme, minden korszellemet – részben vagy egészen – meghatároz a
saját kora, és mindent kort alapvetően megjelöl, befolyásol az önmaga által
is elfogadott korszellem. Íme, ez a békés egymásra utaltság. Azonban a
kölcsönös függőség korábban is megkérdőjeleződött, ha egy-egy univerzális
gondolkodó kiszabadult a korszellem támogató-akadályozó kötelékei közül.
Európában az utolsó két-háromszáz évben felgyorsultak a korszellemváltozások,
és minden valamire való gondolkodó előkészítette vagy beteljesítette az
aktuális korszellemváltásokat.
Abraham Maslow: A humanisztikus
tudomány és a transzcendens élmények
Cikkünk nem az ortodox tudományon
belüli érvek, hanem éppen az ortodox tudomány kritikája (a la Godel), azoknak
az alapoknak a kritikája, melyeken a tudomány nyugszik, a bizonyítatlan
hittételeinek, az adottnak vett definícióinak, az axiómáinak, és fogalmainak.
Úgy vizsgálja a tudományt, mint egyet a tudás számos filozófiái közül.
Kezdettől fogva elutasítja azt a hagyományos, de megvizsgálatlan meggyőződést,
hogy az ortodox tudomány „a” tudás útja, vagy mi több, az egyetlen megbízható
útja. Én ezt a konvencionális nézetet filozófiailag, történelmileg, pszichológiailag,
és szociológiailag is naivnak tartom. Filozófiai doktrínaként etnocentrikus,
inkább a Nyugatra jellemző, mint egyetemes. Nincs tudatában annak, hogy
egy idő és egy hely terméke, inkább múlandó, mint örök, változatlan, kérlelhetetlenül
haladó igazság. Nemcsak idő, hely és helyi kultúra tekintetében viszonylagos,
hanem karakterológiailag is, mert szerintem sokkal inkább egy szűk keresztmetszetű,
óvatos,
biztonság-szükséglet központú, mániákus Weltanschaung-ot (világnézetet)
tükröz, mint egy érettebb, általános emberi világnézetet.
Staphen Wolfram: Egy új
tudomány megalapítása
Háromszáz évvel ezelőtt
a tudományt egy olyan, drámaian új elgondolás alakította át, amely szerint
a természetes világ leírható matematikai egyenlőségeken alapuló szabályokkal.
Írásommal az a célom, hogy egy újabb, ehhez hasonló átalakítást kezdeményezzek,
és egy olyan új tudományt mutassak be, ami sokkal inkább általánosabb szabályokon
alapul, semmint hogy egyszerű számítógépes programokkal kifejezhető lenne.
Reflexiók Staphen Wolfram
„Egy újfajta tudomány” című könyvére
Figyelemre méltó könyvében
Staphen Wolfram azt állítja, hogy a sejtautomata működés a teljes létező
világ alapja; maga a teljes univerzum is éppenséggel egy nagy sejtautomata
számítógép. Célkitűzéséhez képest Wolfram könyve a maga 1200 oldalával
vékonykának tekinthető: Wolfram elképzelései szerint a 110-es számú sejtautomata
törvény (és három ekvivalense) valamint működésének következményei
teljes mértékben megmagyarázzák az élet, az intelligencia és a fizikai
jelenségek komplexitását. Cikkünkben Ray Kurzweil reflexióit foglaljuk
össze.
Orosz Katalin: Az emberről
való tudás új paradigmája: a transzperszonális pszichológia
Még nem tudjuk, mi lesz
az új emberkép kibontakozásának távlata, hogyan fogják hívni, csak azt
tudhatjuk, köze lesz a pszichológiához (is). A transzperszonális pszichológia
kifejezést (kötőjellel) C. G. Jung használta először az 1930-as évek elején.
Sutich közleménye 1969-ben jelent meg, melyben elsőként alkalmazta azt
mai értelmezésében. Az új elnevezés váratlan gyorsasággal terjedt el az
USA-ban, és irányzattá, a pszichológia tudományának „negyedik erő”-jévé
vált a mélylélektan, a viselkedés-lélektan és a humanisztikus pszichológia
után. Ebben az írásban nem annyira a transzperszonális pszichológia tárgyköreinek
bemutatására törekszünk, hanem lényegi, paradigmatikus újdonságát próbáljuk
megragadni.
Kéki Diana: Információs
gazdaság és jövőkép Japánban
Az információs társadalom
és gazdaság regionális stratégiáiról szóló sorozatunkban most kilépünk
az euro-atlanti viselkedési reflex zónájából, és betekintést keresünk abba,
hogy az ázsiai gondolkodási körbe miként illeszkedik az elektromosság történetének
legújabb szakasza. A mostani példa a régió legfejlettebb, anyagi potenciálját
tekintve is ütőképes területéről való: Japánból. Stratégiájuk fő célja,
hogy 2005-re Japán a világ legfejlettebb IT nemzetévé váljon.
Darvas Béla: Sejtek és sejtések
(Szabad János portré, 2. rész)
Előző számunkban kezdtük
meg a Szabad János biológusnak, a szegedi orvostudományi egyetem, professzorának
portréját megrajzoló sorozatunkat. Ennek folytatását olvashatják most.
Varga Csaba: A veszélyes
soknyelvűség választása
A kortárs gondolkodók, s
a sajátos tudományágak, tudományparcellák csak akkor érthetők meg, ha mindenekelőtt
saját, bejáratott nyelvüket használjuk, másrészt azonban az új globalizmus-univerzalizmus
új nyelvei nélkül kimaradunk az új és lényegi diskurzusokból.
Pái Attila: Felmérés a gyakori
internetezők üdülési szokásairól
Az NRC és a TNS vizsgáltából
kiderült, hogy a gyakori internetezők közel 70%-a évente legalább egyszer
elmegy üdülni belföldre vagy külföldre. Üdülésnél az internetezőknek a
két legfontosabb szempont a nyaralás költségei (75%) és a látnivalók választéka
(37%). A gyakori internetezők 30%-a elsősorban az interneten tájékozódik
az üdülési lehetőségekről, így ez a csatorna nagy jelentőséggel bír az
üdüléssel kapcsolatos döntések meghozatalában.
Siklósi Gyula: Néhány gondolat
Fehérvárról és Budáról…
Az eVilág 2003. áprilisi
számban jelent meg Turok Margit: Jelek nyomában – a Pilis-hegység régi,
szakrális hagyományaink bölcsője című írása. Erre reflektál és ennek néhány
megállapításával száll vitába mostani cikkünkben az MTA Régészeti Intézetének
szakértője. Egyebek közt a „fantáziametszetekről” megállapítja: a megnevezések
hitelesek, az épületek léteztek, a hadi események megtörténtek, de az ábrázolások
topográfiai igazmondása hamis. Sajnos, tudományosan nem elemezhetőek.
Héjjas István: Intuíció
Az intuíció jelenségét és
jelentőségét néhány példával (Évariste Galois francia matematikus, Friedrich
August Kekulé von Stradonitz, Raffaello, Mozart) illusztrálja a szerző.
Jung szerint az intuíció gondolkodás analógiákban és szimbólumokban a kollektív
tudattalanból származó bölcsesség segítségével. A kollektív tudattalanban
ugyanis nemcsak ősi ösztönök vannak, hanem ott szunnyad az erkölcsi értékrend
és a kreatív alkotó készség.
Gerevich József: Metszéspontok
a globalizált drogpolitikában
„A kábítószerek nagy fenyegetést
jelentenek az egész emberiség egészségére és jól-létére, az államok függetlenségére,
a demokráciára, a nemzetek stabilitására, valamennyi társadalom struktúrájára…”
Az idézet része egy deklarációnak, amelyet az ENSZ tagjai fogadtak el 1998-ban.
Az eVilág, az információs
társadalom folyóirata megrendelhető következő címeken:
arany.kiado@axelero.hu
Aranykönyv Kiadó, 1028 Budapest,
Kő u. 45.
Fax: (06 1) 397 5397
www.evilagonline.hu
vissza
A politikai filozófia megfogalmazott
tudományát az ógörög filozófusokig vezetik vissza - az Enciklopédia természetesen
az ő gondolataikba is alapos betekintést ad. Platón (kb i.e. 427-347) szerint
az állam akkor keletkezik, ha az egyes ember már nem tudja magát ellátni,
hanem sok segítségre van szüksége. Arisztotelész (i.e. 384-322), akire
az ókorból talán a legtöbbet hivatkoznak a politikatudomány kapcsán, sokat
írt a politikatudományi tárgyakról, legnevezetesebb művei e témakörben
a több mint százötven görög állam politikai intézményeit leíró és elemző
Alkotmányok, valamint a Politika. Ez utóbbi nyolc könyvből áll, és az állam
eredetét, természetét, alapvető változatait, működését vizsgálják. A politikai
hatalomgyakorlás mindmáig egyik leghíresebb technikusa az itáliai Niccolo
Machiavelli, akinek A fejedelem c. alkotása a mai napig alapműnek számít
e téren.
Száz évvel ezelőtt A Pallas
Nagy Lexikona a következőkkel indította a politika meghatáro-zását: e néven
eredetileg az államra és intézményeire vonatkozó tanok összességét értették
(Aristoteles), később pedig az állam kormányzására vonatkozó ama tanokat,
melyeknek alkalmazása által a fő hatalom és annak kezelője a legnagyobb
erőt fejtheti ki és céljait leginkább elérheti (Machiavelli). Carl von
Clausewitz világhírű meghatározásában a háború nem egyéb, mint a politika
folytatása más eszközökkel, míg a 20. sz. egyik nagy stratégája, Mao Ce-Tung
szerint a politika háború vérontás nélkül, a háború pedig politika vérontással.
Az amerikai lelkész, teológus és politológus Reinhold Niebuhr pontos és
illúziótlan összegzésé-ben pedig a politika annak tudása, hogyan lehet
ésszerűen irányítani az emberi ésszerűtlenséget.
Az Enciklopédia szerint
a politika röviden olyan folyamatként határozható meg, amelynek során eredetileg
eltérő véleményű és érdekű egyének közösségi döntéseket alakítanak ki,
melyet kötelezőnek tartanak magukra nézve és közös álláspontként juttatnak
érvényre. Amint mondja, a politika feltételezi a nézetek különbözőségét,
ha nem is a végső célok, de legalább is e célok elérésének eszközeit tekintve.
A politika azt is tartalmazza, milyen módon érhető el kollektív döntés.
Tipikus esetben ez három mozzanatot jelent: meggyőzést, alkudozást, valamint
a végső döntéshozatali mechanizmust. Ha az egyének spontán módon egyezségre
jutnak abban, hogy mit kell tenni, vagy - ami fontosabb - ha képesek megegyezni
kényszermentes megbeszélések során, akkor nincs szükségük arra, hogy politikával
foglalkozzanak. A politika ott kezdődik, ahol ilyen konszenzus nem alakul
ki.
Az Enciklopédia kissé talán
idealista meghatározásával szemben kíméletlen pontossággal világít rá a
kendőzetlen lényegre India egyik legnagyobb politikusa, Indira Gandhi,
aki szerint a politika a hatalom megszerzésének, megtartásának és alkalmazásának
művészete, valamint John Major brit miniszterelnök nagyon is helytálló,
cinikusan őszinte véleménye: ha egy politika senkit sem sért, akkor az
nem is politika.
A politika valószínűleg
akkor veszítette el emelkedettsége utolsó maradékát, akkor vált teljesen
pőrévé a világ előtt, midőn előbb a nyomtatott, majd az elektronikus sajtó
révén a művelői napi kapcsolatot teremtettek a tömegekhez. Legújabb korunk
jellemzője világszerte, hogy a közéletben gyakorolt politikának sokkal
inkább marketingje van - már ahol eléggé ki-finomult ehhez -, mintsem filozófiája.
A politikai pártok cél- és eszközrendszerét sokkal inkább az határozza
meg, hogy a társadalom mely rétegeinek megnyerésére összpontosítanak, mintsem
a filozófiájuk. Nagyon is jogos a nagy német politikus Konrad Adenauer
mondása: egy vastag bőr a képeden - isteni ajándék. És egyáltalán nem csak
Oroszországra igaz Alekszander Lebegy nemrégvolt tábornoké, politikusé:
nálunk az nevet utoljára, aki először lő.
A politikai filozófiákban
való jártasság ma már nem kevéssé a klasszikus műveltséghez hasonló, és
mindkettő hozzá tartozik az intellektuálisan igényes ember felkészültségéhez,
szellemi eleganciájához. Az Enciklopédia eredeti, angol kiadásának előszava
szerint ez a politikai gondolkodás iránt érdeklődők kézikönyve. Megbízható
eligazítást kínál a nyugati politikai filozófia legfontosabb eszméinek,
tanainak, alkotóinak világában, emellett valamelyes kitekintést más politikai
eszmerendszerekbe is.
És mert jóllehet a politika
nagyrészt a fejünk felett megy végbe, de reánk potyogtat, tehát legalább
értsük, hogy mi miért van.
Dr
Osman Péter ismertetése
vissza
Természetesen ez nem anarchista
kiáltvány. Amit a cégvezetésben követendő stratégiaként sok tanulságos
és érdekes példával, gondolatmenettel ajánl, az nem egyszerűen az addigi
sza-bályok következetes és módszeres felrúgása, hanem az, hogy a jobb eredmények
eléréséhez merjünk és tudjunk következetesen, módszeresen és bátran keresni
és alkalmazni új utakat, megoldásokat, és ne féljünk elszakadni az addig
bevált megoldásoktól remélt biztonságtól - annál is kevésbé, mert az utóbbi
a verseny nyomása alatt mindenképpen gyorsan szertefoszlik.
„Semmiből valamit teremteni
lehetetlen, valamit semmivé tenni könnyű, valamiből értéket létrehozni
nehezebb, mint hinnénk.” „A ’nagy ötlet’ önmagában többnyire még kis pénzt
sem hoz, az értéket a szakszerű innovációs munka teremti.” „Aki járt úton
lehagy, azt új utakon még megelőzhetjük.” „Nem kell mindent magunknak kitalálni
- az okos tanulás sokszor még többet is hoz.” „Mindenre található megoldás
- a siker attól függ, hogy milyen áron.” „Aki lemarad, kiesik.” „Könnyebb
a versenyben bennmaradni, mint oda visszakerülni.”
A fentiek az 1982-ben Budapesten
megrendezett Első Innovációs Kiállítás Magyarországon ott megjelenített
vezérgondolatai közül valók (itt igyekeztünk Magyarországon első ízben
képet adni a közvéleménynek arról, hogy mit jelent és mire való az innováció
a gazdaságban), de tökéletesen egybeesnek e könyv üzenetével is.
„A menedzser felgyorsítja
a beosztott adottságai és a vállalat céljai közötti reakciót, ezáltal jön
létre a teljesítmény. Ha a menedzserek megfelelően töltik be a szerepüket,
a cég erős lesz. Öt tevékenység jelenti a vezetők legfontosabb felelősségköreit:
a munkatársak kiválasztása, az elvárások megfogalmazása, a munkatársak
motiválása, a munkához szükséges feltételek és eszközök biztosítása és
a munkatársak fejlesztése.” Itt már a könyv beszél, bár a továbbiakban
finomítja az elemzést, és szembeállítja a kiváló menedzser és a kiváló
vállalatvezető szerepkörét.
A mondanivaló két hatalmas
felmérés eredményeként jött létre, amelyekben a világhírű Gallup Organization
azt igyekezett feltárni, hogy melyek a kiemelkedő vállalati eredmények
mögött álló legfontosabb menedzseri képességek. Ezek megállapításait elemzi
és értékeli a két szerző, a téma két kiváló szakembere. Az első, számos
országon, iparágon, sok és sokféle cégen átívelő felmérés azt vizsgálta,
mit várnak el a legtehetségesebb dolgozók a munkahelyüktől. Több mint egymillió
alkalmazottat kérdeztek meg, mindegyiknek több száz kérdést tettek fel
a munkahely összes elképzelhető vonatkozásában, keresve a tényezőket, amelyeknek
a legnagyobb a szerepe abban, hogy a munkahely képes legyen vonzani, kiválasztani
és megtartani a legtehetségesebb dolgozókat. Meghökkentő módon, kiestek
olyan kritikus jelentőségűnek vélt tényezők is, mint pl. a fizetés, egyéb
juttatások. A legfontosabb-nak végül is az bizonyult, hogy a tehetséges
dolgozóknak elsősorban kiváló vezetőkre van szükségük. Azt, hogy a tehetséges
munkatárs hogyan teljesít, és meddig marad a cégnél, mindenekelőtt a közvetlen
főnökével való kapcsolata határozza meg - s ez természetesen igaz a cég
minden szintjén.
Ebből adódott a második
felmérés tárgya: miként találják meg, választják ki és tartják meg tehetséges
dolgozóikat a világ legkiválóbb vezetői. A Gallup szakemberei több mint
nyolcvanezer, a vállalati hierarchiák különböző szintjein dolgozó vezetővel
készítettek másfél órás interjút, és ennek az óriási információ halmaznak
a feldolgozásával igyekeztek feltárni a legkiválóbb vállalati menedzserek
képességeinek, felkészültségének legfőbb tényezőit. Az előző felmérésben
a kiválóan teljesítő beosztottak legfőbb elvárásait 12 kérdésben összegezték.
Itt mérceként használták, hogy a legkiválóbb vezetők hozzáállása, stratégiája,
vezetői módszerei hogyan biztosítják ezeknek a teljesülését. A kérdéseket
a könyv bemutatja és több szempont-ból is értékeli - az olvasónak pedig
ugyancsak meglepő és nagyon is tanulságos, hogy mik bizonyultak a legfontosabbaknak
a lényeg feltárásában.
Az emberek nem változnak
túl sokat. Nem érdemes időt vesztegetni arra, hogy pótoljuk, ami hiányzik.
Próbáljuk inkább kihozni belőlük azt, ami bennük van. Ez a legkiválóbb
vezetők közös bölcsessége. A többit olvassuk el a könyvben. Sokat tanulhatunk
belőle.
Dr
Osman Péter ismertetése
vissza
A játékoké lesz a főszerep
Magyarország legnagyobb, nagyközönségnek szóló informatikai rendezvényén.
A
BNV-vel tavaly első ízben megrendezett INFOmarket – Információtechnológiai
és telekommunikációs vásár együttesen 110 ezer látogatót vonzott Budapesti
Vásárközpontba.
Ebben
az évben meghosszabbított, kilenc napos (két hétvégés!) nyitva tartással,
szeptember 6-14. között fogadja a játékos kedvű látogatókat az INFOmarket,
amelyre, valamint a kiállítással egyidőben megrendezésre kerülő Budapesti
Nemzetközi Vásár, Magyar Világ, Intersound és a Budapesti Divat Napok rendezvényekre
összesen 130 ezer érdeklődőt várnak a szervezők.
Külön „Játékszigeten” mérhetik össze tudásukat a PlayStation játék rajongói, a robotharcok kedvelői, illetve a tavaly nagy sikert arató Counter-Strike játék idei bajnokságának résztvevői. A számítógépes versenyekre eddig több százan jelezték részvételi szándékukat. A szigeten önálló blokkot alkotnak a játékokhoz kapcsolódó szoftverek, a szoftvereket kiszolgáló technikai háttér valamint a mobil kommunikáció „élő” tesztelése.
A látványos közönségcsalogató
programok és virtuális bajnokságok az információtechnológiai, továbbá az
adat és telekommunikációs cégek bemutatkozását kísérik. A hardver és szoftver
piac újdonságai mellet irodatechnikai cikkek, adatátviteli- berendezések,
szolgáltatások, vonalas-, mobil készülékek és szolgáltatások, e-mail-,
GSP rendszerek és szolgáltatások, M-Commerce, valamint műholdas és mikrohullámú
rendszerek alkotják a termékskálát. Figyelemmel kísérik a kiállítást a
jelentős számítástechnikai lapok, amelyek szintén jelen lesznek a standokon.
Az INFOmarket sikerét
jelzi, hogy a visszatérő kiállítók mellett 65% az új jelentkezők aránya.
A kiállítás szakmai partnere az Informatikai Vállalkozások Szövetsége.
Az INFOmarket egyedülálló bemutatkozási és értékesítési lehetőséget teremt a kiállítóknak és kellemes kikapcsolódást a látogatóknak szeptember 6-14. között a Budapesti Vásárközpont „D” pavilonjában.
További
információ:
Kele
András – kiállítási ügyvezető igazgató,
Kincses
Erika – értékesítési manager
tel:
263-6088, 263-6065, fax: 263-6086, e-mail: infomarket@hungexpo.hu
Jagicza
Berta – sajtóreferens
tel:
263-6212, e-mail: jagicza.berta@mail.hungexpo.hu