|
tel: 213-5089, fax: 375-9722, e-mail: info@matisz.hu |
|
|
Dr. Mlinarics József
|
elnök |
|
Hargitai Ferenc
|
ügyvezető titkár |
|
Darabont Csilla
|
titkárságvezető |
A Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) Pályázói akadémiája az Informatikai és Hírközlési Minisztérium eTartalom pályázatán elnyert támogatással - nyolc egynapos konferencia keretében készíti fel a hazai pályázókat arra, hogy az EU közösségi programjaiban – különös tekintettel az eContent és az IST programra – minél több nyertes pályázatot nyújtsanak be. A nyolc konferencia közül három nemzetközi, amelyek lehetőséget kínálnak nemzetközi konzorciumok építésére, a pályázatok előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos nemzetközi tapasztalatcserére.
A Pályázói akadémia keretében a pályázati feltételek, valamint az eContent, az IST és az eTartalom pályázatok kedvezményezett projektjei ismertetésének napirendjével jelentkező plenáris ülések személyes konzultációval, valamint pályázatíró és konzorciumépítő tréningekkel kapcsolódnak össze.
A MATISZ a Pályázói akadémia megvalósításában együttműködik tag- és társszervezeteivel, valamint a CONGRESS Rendezvényszervező Kft.-vel.
Az
első rendezvény a Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövetség (MEISZ)
XI. Távközlési Konferenciáján
2003.
augusztus 27-én
Velencén,
az Aranynád szállóban kerül megrendezésre.
További időpontok:
2003. szeptember @
2003. október @ 2003. november @ 2003. december @
2004. január @ 2004. február
Azon szervezetek és kollegák érdeklődését várjuk, akik a MATISZ – Pályázói akadémián közreműködőként (előadó, szponzor, pályázati tanácsadó, szakértő stb.) vagy mint pályázatkészítők részt kivánnak venni.
Bővebb információ: Darabont Csilla - MATISZ, tel: 213-5089, e-mail: info@matisz.hu
A
felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításának tervezete
Törvényjavaslat
a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról
-
Javaslatokat,
véleményeket kérünk 2003. július 28-ig
Előterjesztés
az elektronikus hírközlésről szóló törvényjavaslatról -
Javaslatokat,
véleményeket 2003. augusztus 10-ig.
A Forrástérkép a központi költségvetési céltámogatásokból, alapokból biztosított forrásokat, a jelentősebb hitel- és garancia konstrukciókat, a fontosabb vállalkozásfejlesztési szervezetek címjegyzékét tartalmazza. Célunk, hogy a vállalkozók a fejlesztéseikhez szükséges külső pénzügyi forrásokról, támogatási lehetőségekről minél szélesebb körben szerezhessenek információt.
Szerkesztő: Hódi Tímea Judit, Regionális Fejlesztési Főosztály (e-mail: hodit@gkm.hu)
2003. július.
Pályázatok
* Egészségügyi,
Szociális és Családügyi Minisztérium
* Földművelésügyi
és Vidékfejlesztési Minisztérium
* Gazdasági
és Közlekedési Minisztérium
* Informatikai
és Hírközlési Minisztérium
* Külügyminisztérium
* Környezetvédelmi
és Vízügyi Minisztérium
* Foglalkoztatáspolitikai
és Munkaügyi Minisztérium
* Oktatási
Minisztérium
* Országos
Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA)
* Pénzügyminisztérium
Hitel és garancia konstrukciók
* Hitelgarancia
Rt (HG Rt.) (doc)
* Mikrohitel
Program (doc)
* Széchenyi
Kártya (doc)
Vállalkozásfejlesztési szervezetek
* Az
Állami Erdészeti Szolgálat Központja és Igazgatóságai (doc)
* Ipartestületek
Országos Szövetsége (IPOSZ) (doc)
* Környezetvédelmi
Felügyelőségek (KvF) (doc)
* Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara és területi kamarák (doc)
* Megyei
Munkaügyi Központok és kirendeltségek (doc)
* A
Regionális Fejlesztési Holding Rt. (RFH Rt.) (doc)
* Terméktanácsok
(doc)
* Euro
Info Központok (doc)
* Területi
Főépítészi Irodák (doc)
* A
Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht, valamint regionális
képviseletei (ITD-H) (doc)
* Magyar
Agrárkamara és a területi kamarák (doc)
* Megyei
Földmuvelésügyi Hivatalok (doc)
* Magyar
Termelékenységi Központ (doc)
* Magyar
Turizmus Rt. és regionális képviseletei (doc)
* Magyar
Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a helyi vállalkozói központok (doc)
* Országos
Foglalkoztatási Közalapítvány (doc)
* Regionális
Fejlesztési Tanácsok (doc)
* Területfejlesztési
Tanácsok (doc)
vissza
"A magyar felsőoktatás Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozását célzó felsőoktatás-fejlesztési koncepció", szakmai vitaanyag, mely az átfogó felsőoktatási reform alapját képezi (letölthető PDF-formátumban).
Mellékletek:
1. SWOT-elemzés (PDF, 98 kB)
2. A lineáris képzési szerkezet (PDF, 76 kB)
3. Tudományágak-kormányrendelet (PDF, 147 kB)
4. Képzési ágak-javaslat (PDF, 111 kB)
5. Finanszírozási problémák (PDF, 194 kB)
6. A kétciklusú képzési rendszer bevezetésének költségvetési kihatása (PDF, 89 kB)
7. Költségvetési allokáció (PDF, 102 kB)
8. A lineáris képzés beállásának menetrendje (PDF, 80 kB)
9. A felsőoktatási intézmény vezetése (PDF, 84 kB)
10. A menedzserszerződések tartalma (PDF, 86 kB)
A munkaanyag a 2003.07.15-i kibővített szakmai vitafórumon került először bemutatásra: a megbeszélésen Magyar Bálint meghívása alapján rektorok, főigazgatók és gazdasági főigazgatók vettek részt.
Észrevételeiket az OM honlapján e témában indított fórum topicra, illetve amennyiben szakmai anyagot szeretnének eljuttatni a tárcához, postai úton az alábbi címre várjuk:
Oktatási Minisztérium
Miniszteri Kabinet
1055 Budapest, Szalay u.
10-14.
vissza
A Sulinet Programiroda új
tájékoztató honlapot nyitott a kedvezményes számítógép-vásárlással kapcsolatos
információk gyors elérése érdekében. A honlap címe: www.sulinet.hu/ado
vissza
A HP Magyarország kiemelkedő szakmai erejét szimbolizálják azok a fejlesztések, és szakértői tevékenység, amelyek immár a HP európai piacán bizonyíthatnak.
A HP hazai partnerekkel közösen
olyan, intelligens épületek menedzselésére szolgáló szoftvert fejlesztett
ki, amely immár nem csak Magyarországon, de a világ más pontjai is élénk
érdeklődést és egyöntetű elismerést váltott ki. Itthon az ELTE és a BME
új
épületeiben, a Hallgatói
Információs Központban, a MÁV Országos Üzemanyag Rendszerénél és a Nyíregyházi
Főiskola Számítóközpont rekonstrukciója során jelentette a legkorszerűbb
megoldást a BuilDog névre keresztelt termék, és számos további projekt
van előkészítés alatt. A szoftver egy változatát használják többek között
az ukrán és az orosz kőolajvezeték rendszer menedzselésére is. A BuilDog
kiválóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2001-ben Nemzeti Innovációs
Díjban részesült, s 2003-tól már a HP európai régiójának termékpalettáján
is szerepel a magyar fejlesztésű szoftver.
A HIK-kel közösen megjelenve BuilDog képviseli hazánkat és a régiót a Comoban megrendezésre kerülő E-Europe konferencián is.
A fejlesztés utolsó szakaszában
tart az úgynevezett digitális vízjel projekt, amely az elektronikus dokumentum
azonosítás újszerű megközelítésén alapul. E fejlesztés elismeréseként helyet
kapott a HP legutóbbi amerikai kutatásfejlesztési konferenciáján. A
nemsokára termékké érő fejlesztés
révén a bankkártyák, személyazonosító okmányok (személyi igazolvány, vezetői
engedély) és a különféle, nagy értéket megtestesítő tárgyak (részvények,
CD- és DVD-lemezek) hitelességének azonosítására lesz lehetőség egyszerű,
gyors és automatizált folyamat révén.
Immár három éve működik budapesti
központtal a HP Regionális Internet Infrastruktúra Szakértői Központja.
A hazai felsőoktatás és vállalkozói kör közreműködésére is építő központ
évente több milliárd forint értékű üzleti lehetőséget tesz hozzáférhetővé,
melynek
jelentős része magyar vállalkozásoknál
realizálódik. A szakértői központ csúcstechnológiát képviselő eszközparkja
önmagában is igen jelentős beruházást igényel a HP részéről, melyet a technológiai
fejlődés ütemében folyamatosan újít meg a cég.
vissza
Egyre dagad az uniós statisztikai
hivatal körüli botrány. Tegnap az Európai Parlament (EP) próbált meg utánajárni
az Eurostat-ügynek, de újabb vádaskodáson kívül most sem sikerült előrébb
jutni.
Sem az Európai Bizottság
sebtiben felállított "nyomozóbrigádja”, sem az EU-csalások kivizsgálásáért
felelős szervezete, az OLAF nem végez kielégítő munkát annak érdekében,
hogy végre pont kerüljön az utóbbi évek legsúlyosabb uniós csalási ügyére
– vélekednek azok az EP-képviselők, akik tegnap rendkívüli meghallgatáson
kérdezték ki a vizsgálatért felelős bizottsági tisztviselőket. A költségvetési
ellenőrzési bizottság többek között az OLAF szemére hányta, hogy évek óta
tudnak arról: az Eurostat vezetői jelentős összegeket sikkasztanak el,
és erről senkinek sem szóltak, és a most már hivatalosan is vádolt szereplőket
sem hallgatták ki.
Néhány hete még Romano Prodi
bizottsági elnököt vádolták meg azzal, hogy az Eurostat elnöki székét 16
éve elfoglaló Yves Franchet és egy főosztályvezetője az orra előtt 900
ezer eurót halmozott fel egy luxemburgi bankszámlán. Az ügy annál is kínosabb,
mivel 1999-es kinevezésekor Romano Prodi azt ígérte, a csalás és a korrupció
minden formája ellen harcot indít.
Franchet és munkatársa,
Daniel Byk nem tudta tisztázni magát, Prodinak viszont sikerült. A bizottság
főtitkára, David O’Sullivan ugyanis bevallotta: eltitkolta a bizottság
tagjai előtt, hogy az EU csalási ügyekért felelős szervezete, az OLAF vizsgálatot
folytat az ügyben. A sikkasztási botrány csak akkor robbant ki, mikor az
OLAF bizonyítékokat adott át a francia ügyészségnek, amely aztán nyomozást
indított Franchet és Byk ellen.
Más kérdés – amely egyébként
az (EP) számos képviselőjében is felmerült –, vajon miért nem sikerült
észrevenni, hogy az Eurostat egyes alvállalkozóitól hamis összegekről kapott
számlát, és a valós kifizetésen felüli pénzeket 1989 óta egy magánszámlára
téríti el. Egyelőre az sem világos, miért nem tűnt fel senkinek, hogy ezeknek
az alvállalkozóknak egy része a vezetők, köztük Franchet érdekeltségi körébe
tartozik. Arról már nem szólva, miért kellett majdnem két hónapot várni
a bizottságnak, miután az ügy ismertté vált.
A bizottság a múlt héten
kivette az OLAF kezéből az ügyet, és maga kezdett el nyomozni, ám az EU
számvevőszékének vezetője szerint ez nem oldja meg az uniós pénzek "hanyag
kezelésének” gondját. Jules Muis a múlt hónapban jelentette be, hogy jövő
áprilisban távozik posztjáról, amiért csak részben okolható az Eurostat-botrány
– mondta el korábban az EP bizottsága előtt. Muis felidézte elődje, Marta
Andreasen vádjait, amelyek szerint az uniós könyvelés nem megbízható, a
folyamatosan beígért reformnak pedig még híre sincs. Andreasent egy éve
függesztették fel, miután brit lapoknak azt állította, az EU könyvelése
rosszabb, mint az Enroné.
Gyükeri
Mercédesz - Magyar Hírlap
vissza
Egyre népszerűbbek a szabad szoftverek, s nem elsősorban ingyenességük, illetve alacsony áruk miatt, hanem mert egyre megbízhatóbbak. Nem véletlen, hogy használatukra folyamatosan állnak át a kis- és középvállalkozások, de még a nagy cégek is. A Sulinet expressz programban pedig kizárólag a Linux operációs rendszerrel szerelten szállítják a gépeket.
A szabad szoftverek múltja
a nyolcvanas évekig nyúlik vissza, amikor még a programok nagy része szabad
forrású volt,
ami annyit tesz, hogy a
programok kódjait bárki megnézhette. Ahogyan egyre jobban terjedtek a személyi
számítógépek, üzlet lett
a titkos szoftverkód, és
minden apró titoknak ára lett, s nem is kicsi. 1984-ben egy vezető cég
szoftvermérnöke, Richard
Stallman ellenlépésekre
szánta el magát, és megalapította a Free Software Foundation-t, azaz a
Szabad Szoftver Alapítványt. Az
alapvető programokat pár
év alatt megalkották, de nem volt meg a megfelelő rendszermag, azaz a megfelelő
operációs
rendszer. A világháló lehetőségeit
kihasználva 1991-ben Linus Torvalds, a világ legjobb programozói segítségével
írt egy
rendszermagot, amelyből
alakult ki a GNU/Linux operációs rendszer, amelyet azóta, természetesen
továbbfejlesztve, a
különböző verziókat bárki
ingyenesen letölthet az internetről, és szabadon használhat.
Eleinte nem volt egységes
grafikai megjelenésük a szabad szoftvereknek, ám kiváló minőségük és persze
ingyenességük miatt rohamosan elterjedtek.
Olyannyira, hogy például
ma Magyarországon a szerverek 95 százalékán szabad szoftver fut.
Az ingyenességen túl előnye
a szabad szoftvernek, hogy biztonságos, s megnyugvás a felhasználóknak,
hogy otthoni gépét is olyan operációs rendszerhez hasonló védi, mint a
legnagyobb cégekét. Másik előny a nyílt forráskód, azaz a felhasználó az
utolsó bitig ellenőrizni tudja a program működését. Így aztán nem tudnak
észrevétlenül adatokat lelopni a gépekről.
Most már a külcsinnel sincs
gond, a szabad szoftverek a felhasználó szépségigényeit is teljességgel
kielégítő grafikus felülettel rendelkeznek, ugyanakkor manuális kezelésük
is leegyszerűsödött az átlagos felhasználó szintjére. A legnépszerűbb Linux
változatok a Debian, a Redhat, a SuSE és az UHU.
Hogy mennyire liberálisak
a szabad szoftverek készítői, azt mutatja, hogy az UHU weblapján hirdeti
azoknak a terjesztőknek az elérhetőségét, akik üres CD ellenében UHU Linux
kiadványokat másolnak. Ugyanakkor a garanciát meg kell fizetni, mert a
rendszerekért cégek vállalhatnak felelősséget, természetesen a nem szabad
szoftverek árának töredékéért. Ezzel a lehetőséggel élnek is, főként a
kis- és középvállalatok. Például a magyar fejlesztésű UHU csekély összegért
árulja operációs rendszerét, amely
mellesleg ingyenesen tartalmazza
a Complex CD-jogtár anyagát, az OpenOffice.orgot (magyarra fordítva az
FSF.hu szervezésében), és mellé számlázó, illetve raktárkezelő, valamint
angol, német és francia szótárprogramot is ad.
Mivel letölthetők internetről
ezek az ingyenes operációs rendszerek, tűzfalak, ebből egyelőre nincs nagy
hasznuk az UHU tulajdonosainak. Pillanatnyilag elsődleges szempontjuk a
ismeretség növelése, hogy megteremtsék a magyar Linuxot, és azt mindenki
ismerje. Az operációs rendszert fejlesztő programozók ingyen dolgoznak.
Nyilván felmerülhet a kérdés, hogy akkor
mib?l élnek. A válasz: támogatásokból.
A szabad szoftverek fejlesztése
nyilvános, ezért nagyon könnyen, rugalmasan alkalmazkodnak a felhasználói
igényekhez. A Sulinet gépeinek nagy részét Linux operációs rendszerekkel
árusítják, amelyek, éppen a szabad szoftverek miatt lényegesen olcsóbbak,
mint vetélytársaik.
Az állam mint az egyik legnagyobb
szoftverfogyasztó látja a szabad szoftverek előnyeit, éppen ezért a maga
módján sürgeti az ezekre való átállást. Támogatni kívánja ezen termékeket,
és csak a nyílt forráskódú programokat védené szerzői joggal. A nemzeti
szabadszoftver-stratégiát tartalmazó MITS, magyar információstársadalom-stratégia
törvénytervezetét és a szerzői jogi törvény módosítását szeptemberben tárgyalja
a parlament.
Sütő Csongor - Magyar
Hírlap
vissza
Az
ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányítói Iroda Kht. (ESZA Kht.)
pályázatot hirdet a a 2002/000-315.01.05 és
a 2003/004-347-000-05-04 számú
„INFORMÁCIÓS
TECHNOLÓGIA AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN” című
Phare-program 1. és 2. alprogramjára
(A „21. század iskolája” program keretében)
| 2002/000-315.01.05-01
és 2003/004-347-000-05-04-01
Oktatási épületek felújítása, rekonstrukciója, bôvítése, valamint Információs és Kommunikációs Technológia IKT) berendezések és eszközök beszerzése |
| 2002/000-315.01.05-02
és 2003/004-347-000-05-04-02
E-tanulás tartalomfejlesztés és/vagy pedagógus továbbképzés |
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
Az
Informatikai és Hírközlési Minisztérium az informatikai, távközlésfejlesztési
és frekvenciagazdálkodási célelőirányzat
felhasználásának
és kezelésének szabályairól szóló 11/2001.
(IV.24.)
MeHVM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 4.§ o) pontja alapján pályázatot
hirdet
Szélessávú
internet-infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás beindításának támogatása
Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein címmel
A pályázati keretösszeg 600 millió forint.
A
támogatás háttere és célja
Az
információs társadalom fejlődésének szempontjából kiemelten fontos, hogy
Magyarország valamennyi településén biztosított
legyen
a szélessávú internet-elérés lehetősége és a különböző szélessávú technológiák
közötti verseny.
A
támogatás célja
A
szélessávú internet-penetráció növelése, azokon a kisebb, jelenleg még
kevésbé ellátott és üzletileg kevésbé vonzó
településeken,
ahol a szélessávú szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra állami
támogatás hiányában csak később,
vagy
egyáltalán nem épülne ki.
Támogatható
pályázatok
Minimum
4 – maximum 120
Támogatható
pályázók köre
Belföldi
székhelyű, távközlési szolgáltatási engedéllyel rendelkező vagy bejelentett
távközlési szolgáltatók.
Támogatható
infrastruktúra-fejlesztések
Olyan
egy vagy több településen megvalósuló infrastruktúra-fejlesztés, amely
révén a pályázó – további infrastrukturális beruházások nélkül – az alábbi
követelményeknek eleget tevő nagykereskedelmi vagy kiskereskedelmi szélessávú
internet-szolgáltatást tud nyújtani:
A
támogatás mértéke
A
163/2001. (IX.14.) Korm. rendeletben foglalt maximális támogatási intenzitásoknak
megfelelően. Támogatás a legalább 10,
de
legfeljebb 300 millió forint összköltségű fejlesztésekhez igényelhető.
Támogatáshalmozódás esetén a 163/2001. (IX.14.)
Korm.
rendelet 7.§-a az irányadó.
Támogatható
költségek
A
távközlő berendezések és azok üzembe helyezési költségei. A szinten tartás
nem támogatható.
Nem támogatható költségek
A
projekt külső forrásigénye
A
fejlesztés teljes (támogatható és nem támogatható) megvalósítási költségeinek
az igényelt állami támogatáson és az
önrészen
felüli része, a szükséges igazolásokkal alátámasztva.
A
megvalósítás határideje
A
támogatott beruházásnak a támogatási szerződés megkötését követő 12 hónapon
belül meg kell valósulnia.
A
támogatás felhasználásának ellenőrzése
A
támogatási szerződés teljesítését, valamint a támogatásnak szerződésszerű,
a pályázati céllal összefüggő felhasználását az
Informatikai
és Hírközlési Minisztérium vagy az általa megbízott szervezet, valamint
az Állami Számvevőszék és a Kormányzati
Ellenőrzési
Hivatal jogosult ellenőrizni.
A
támogatás folyósítása
A
támogatás folyósítása utólagosan, a teljesítés igazolása mellett, a támogatási
döntés kedvezményezettje által benyújtott számlákon és a kifizetést igazoló
dokumentumokon alapuló elszámolás alapján történik (utófinanszírozás).
Előleg folyósítására nincs mód.
Az
elbírálás szempontrendszere
1.
A projekt szakmai értékelése (max. 60 pont)
Pontszámegyenlőség esetén előnyt élveznek azok a pályázók, amelyek pályázatukhoz mellékletként csatolják annak/azoknak az önkormányzat(ok)nak a támogató nyilatkozatát, amelyek közigazgatási területén a beruházás megvalósulna.
A pályázat megítélésének feltételei
A pályázati
feltételek, kitöltendő adatlapok és egyéb feltételek tekintetében a pályázati
útmutató az irányadó. A pályázati adatlap
és
az útmutató az Informatikai és Hírközlési Minisztérium honlapjáról (http://www.ihm.hu)
2003. július 16-tól letölthető,
továbbá
térítésmentesen beszerezhető az IHM ügyfélszolgálatán (1075 Budapest, Rottenbiller
u. 32., munkanapokon 8-18 óra
között)
és a regionális irodákban.
A
regionális irodák címei:
Eger
3300, Dobó u. 13., Tel.: 36/516-280
Nagykanizsa
8800, Fő u. 8., Tel.: 93/516-335
Hajdúszoboszló
4200, Rákóczi u. 3-5., Tel.: 52/557-830
Pécsvárad
7720, Gyenes Tamás u. 6/2/c, Tel.: 72/565-092
Veszprém
8200, Szeglethy u. 1., Tel.: 88/560-850
Kecskemét
6000, Csányi J. krt. 14. II/205., Tel.: 76/509-551
Pályázati
díj
A
pályázati díj összege 50 ezer forint.
Információ-szolgáltatás
A
pályázattal kapcsolatosan 2003. július 16-tól a helyi tarifával hívható
06-40-200-454 számon kérhető felvilágosítás.
Pályázati
útmutató letölthető: Word
formátumban (802 kB), RichText
formátumban (930 kB)
vissza
Megjelent
a SurfControl WebFilter 4.5
A biztonságos tartalom-menedzsment
terület leggyorsabban fejlődő üzenet-szűrési szegmensében egyedülálló,
387%-os növekedést ért el a SurfControl 2002-ben az IDC nemzetközi informatikai
piackutató cég legfrissebb jelentése szerint. Mint azt a legtöbb kutatócég
az év folyamán jelezte, a SPAMek száma mára már meghaladja a legitim e-mailek
számát, így a szűrő megoldások iránti igény 2003-ban is fokozódik, mely
igényt a SurfControl az EmailFilter nemrégiben megjelent, 4.6-os
verziójával igyekszik kielégíteni.
A SurfControl EmailFilter
a SPAMek szűrésén túl számos jelentős problémára megoldást nyújt: segítségével
korlátozható a vállalati
hálózatokon a pornó jellegű
tartalmak továbbítása, a céges titkok és egyéb bizalmas jellegű információk
kiszivárogtatása, illetve az
EmailFilter sikerrel veszi
fel a harcot az e-mailben terjedű vírusokkal szemben is.
Az üzenet-szűrés legújabb területét az azonnali üzenetküldők korlátozása jelenti, melyre a SurfControl az Instant Message Filtert kínálja. E termék segítségével nemcsak az információ- és időrabló P2P alkalmazások (ICQ, AOL Instant Messenger, MSN Messenger) szoríthatóak ésszerű korlátok közé, de a vállalatok és intézmények számára egyre fokozottabb jogi kockázatot jelentő filecserélő alkalmazások (Kazaa, Grokster, Morpheus és társaik) használata is tiltható.
A tartalomszűrő rendszerek területén a SurfControl megőrizte piacvezető helyét. Mint az IDC írja, "az IDC hisz abban, hogy a SurfControl megoldásai kulcsszerepet játszhatnak a nemkívánatos tartalom intelligens távoltartásában. A web, e-mail és P2P forgalom szorosabb felügyeletével a hagyományos határvédelmi megoldások hatékonyan egészíthetők ki."
Az IDC jelentésével egyidőben jelent meg a SurfControl vezető terméke, a WebFilter 4.5-ös verziója, melynek segítségével már akár Gigabit Ethernet hálózatok is szőrhetők, és minden eddiginél részletesebb menedzsment- és jelentéskészítési lehetőségek állnak rendelkezésre.
Mint Nemes Dániel, a SurfControl magyarországi képviselője, a filter:max stratégiai igazgatója elmondta, bár a SPAMek hazánkban még messze nem jelentenek akkora problémát, mint tőlünk nyugatabbra, az Internet terjedésével és az e-mail címek "öregedésével" nálunk is egyre nagyobb költséget jelentenek a vállalatok, az egyének és a hálózati szolgáltatók számára. Ugyanakkor a hatékony Internet-használatot lehetővé tevő alkalmazásokra már itthon is nagy szükség van, a filecserélők miatt jelentkező jogi kockázatok kezelése pedig a külföldi jogvédő szervezetek magyarországi tevékenysége nyomán a hazai vállalatoknak és intézményeknek is egyre inkább elengedhetetlen.
A tartalom-szűrés ma már nem csupán informatikai kérdés, ezért a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások mellett a filter:max privacy, HR-, adatvédelmi és munkajogi tanácsadást is nyújt ügyfeleinek, tette hozzá Nemes.
A filter:max termékeiről és szolgáltatásairól bővebb információ a http://www.filtermax.hu címen érhető el.
A
filter:max-ról:
A 2003-ban alakult cég fő
profilja az erőforrásbiztonság. Megalakulása után -és mind a mai napig
is- Magyarországon elsőként kínált teljes körű internetes tartalom-szűrési
megoldásokat. A SurfControl vállalati WebFilter, EmailFilter és Instant
Message Filter többfunkciós szoftverek piacvezetők Nyugat-Európában és
Észak-Amerikában az ilyen jellegű alkalmazások piacán. A filter:max az
egyéni felhasználók részére a Sunbelt Software iHate Spam szoftvercsomagját
kínálja, amely kifejezetten spam szűrésére alkalmas
A cég a termékeken kívül
komplett szolgáltatáscsomagot is kínál, amely szorosan kapcsolódik a forgalmazott
szoftverekhez és az
erőforrásbiztonság filozófiájához.
Így -partnerei segítségével- munkajogi tanácsadást, HR tanácsadást, a szoftverekhez
és az
internetezéshez kapcsolódóan
oktatást és konzultációt, támogatást, internethasználati biztonságpolitika
elkészítését vagy kiegészítését is kínálja.
A
SurfControlról:
A SurfControl PLC (London:SRF,
Nasdaq Europe:SRFC) a világ első számú web és e-mail szűrő vállalata, az
egyetlen olyan cég a biztonsági piacon, amely teljes tartalom-biztonsági
megoldást kínál. A Web- és E-mail-szűrési technológiáit az iparág legnagyobb,
legpontosabb és leginkább releváns tartalom-adatbázisával és az ún. "Intelligens
Pontozó Rendszerrel" kombinálja az automatizált tartalom-felismerés érdekében.
Vezető termékei, a WebFilter, az E-mailFilter és az Instant Message Filter
teljeskörű szűrési megoldást kínálnak.
További sajtóinformáció:
Szekeres Katalin marketing
asszisztens
kszekeres@filtermax.hu
Telefon: 398-1098, Mobil:
06-20-331-9547
filter:max
sajtóközleménye
vissza
Source
Public Management Journal
A Source a közszolgáltatások
portálja, amelynek célja, hogy híreket és információkat nyújtson a közszolgáltatásban
dolgozó brit szakemberek számára. Az oldal 1999 novemberében nyert el erre
a célra egy öt éves szerződést, így megbízható módon kereshetőek visszamenűleg
is a kapcsolódó anyagok.
A lentebbi címen ugyanakkor ezeken kívül több kezdeményezés linkjét is megtalálhatjuk. Maga a webkikötő közbeszerzési híreket, piaci híreket, konferenciakezdeményezéseket, weblinkeket és gondolatébresztő cikkeket közöl.
A Source fenntart ingyenes
elektronikus hírlevelet is.
http://www.sourceuk.net/
Egységes
személyazonosító adatbázis készül Új-Zélandon
Az új-zélandi kormány nemzeti
adatbázis felállítását tervezi, amely a személyazonosítási folyamat megkönnyítésével
elősegítené az online kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az
adatbázis létrehozásának terve számos kérdést vetett fel: mi van, ha az
emberek nem rendelkeznek a szolgáltatások használatához szükséges készségekkel?
Mi van, ha a privacy védelme okán nem is szeretnének szerepelni semmiféle
adatbázisban?
Az új-zélandi kormányzat az elmúlt héten úgy határozott, hogy valamennyi kormányzati hivatal számára egységes adatbázisrendszert dolgoz ki az állampolgárok online személyazonosításának elősegítésére. A projektet irányító State Services E-government Unit vezetője, Brendan Boyle, valamint Trevor Mallard állami szolgáltatási miniszter, fontosnak tartották leszögezni, hogy a hagyományos szolgáltatások a jövőben is elérhetők maradnak offline módon is, azaz az ügyintézés tradicionális formája mindenképp megmarad. Közölték azt is, hogy az adatbázisba való bekerülés nem lesz kötelező.
Vitát váltott ki azonban az a kormányzati kijelentés, miszerint "2004 júniusától az internet lesz a domináns csatornája a kormányzati információhoz, szolgáltatásokhoz és folyamatokhoz való hozzáférésnek".
Nick Toonen, a Citizens Advice Bureau ügyvezetője aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a hagyományos (offline) ügyintézés esetlegesen drágább lehet, mint az online szolgáltatások használata. Véleménye szerint a kormányzati szolgáltatásokat a kabinetnek az adókból kell fedeznie, és mindenki számára elérhetővé kell tennie azokat. Amennyiben pedig költségek merülnek fel, akkor nem szabad, hogy különbség legyen attól függően, hogy milyen módon történik az ügyintézés.
Toonen nem találta elég meggyőzőnek
Mallard azon kijelentését sem, miszerint az állampolgároknak mindenképp
van lehetőségük az internethez való hozzáférésre, mondván, hogy arra módot
adnak a közkönyvtárak, iskolák, internetkávézók, stb. Mallard a Gazdaságfejlesztési
Minisztérium egy korábbi felmérésére utalva azt is elmondta, hogy az elmúlt
három esztendő során átlagban évi 12 százalékkal emelkedett a számítógépekkel
ellátott háztartások száma. Toonen ellenben azt állítja: sokan szeretnének
hozzáférni a kormányzati szolgáltatásokhoz, ám nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel,
a kellő informatikai készségekkel,
vagy egyszerűen nincs rá
pénzük.
Daryl Webb, a Digital Identity
cég szakértője úgy látja, hogy lehetne internethozzáférést biztosítani
akár a nagy bevásárlóközpontokban is, de ettől függetlenül mindig lesznek
olyanok, akik akkor sem élnének a lehetőséggel, ha otthonukban kapcsolódhatnának
a világhálóra. Véleménye szerint a lakosság 25 százaléka számára a hozzáférési
problémák miatt okozna nehézséget az online szolgáltatások használata,
míg 5 százalék meggyőződésesen ellenzi az "ilyesmit". Úgy véli, hogy sokan
amiatt aggódnának, hogy a kormányzat beavatkozik a személyes szférájukba.
Ez utóbbi probléma kapcsán elmondta, hogy igen veszélyes is lehet egy ilyen
egységes személyazonosító adatbázis, amelynek révén a hivatalok egymás
közt kicserélhetik az adatokat, mivel az ÚjZélandon jelenleg érvényben
levő privacy törvények nem tudnák megvédeni az állampolgárt egy esetleges
visszaéléstől. Egy egyszerű lépés is, mint pl. egy személy megváltozott
lakcímének a bevitele, megsértheti az állampolgár
privacyhez való jogát, hiszen
lehet, hogy az adott személy az egyik ivatallal tudatni szeretné az új
címét, míg egy másikkal nem. A másik fontos kérdés Webb szerint, hogy vajon
biztosítva van-e az a lehetőség, hogy az állampolgár kitöröltethesse saját
adatait az adatbázisból, hiszen az, hogy egyszer valaki beleegyezett az
adatok regisztrálásába, nem jelentheti azt, hogy egy egész életre szóló
döntést hozott.
Boyle szerint a projekt privacyvel
kapcsolatos elveit a kormány jóváhagyta, egyébként is csak a minimálisan
szükséges adatok szerepelnek majd az adatbázisban, bár hogy pontosan mely
személyes adatokról van szó, arról egyelőre nem tudott felvilágosítást
nyújtani.
Forrás: http://www.nzherald.co.nz/
Bloggertalálkozó
a brit parlamentben
A világon először a Westminsterben
fordult elő, hogy mintegy 120 blogger (online napló/weblog/blog, kommentároldal
linkekkel szerkesztője) "szállta meg" az országházat, hogy megtárgyalja,
hogyan tudják legjobban hasznosítani a politikusok a "blogoszférát" a politikai
életben, illetve az állampolgárokkal való interakció során.
Világpremier volt ez abból
a szempontból is, hogy most állítottak fel első ízben wi-fi zónát nemzeti
parlamentben, igaz, azt a gyűlés
végeztével fel is számolták.
A vendégek közt volt Tom Watson, az első parlamenti képviselő, aki saját weblogot készített, valamint Stephen Pollard, web iránt elkötelezett politikai zsurnaliszta is.
A rendezvény szervezője, a Voxpolitics projektet vezető James Crabtree elmondta: a találkozó célja nem a blogok evangelizálása, hanem annak tisztázása, mire használhatók és mire nem alkalmasak a kommentárokkal, linkekkel ellátott online naplók.
Úgy véli, hogy a blogok hasonló utat fognak bejárni, mint a webszájtok: 1995-ben mindössze egyetlen brit képviselőnek volt saját oldala a hálón, ma viszont már az a természetes, ha egy politikusnak van "online irodája"; Crabtree szerint ugyanez a trend várható a weblogok esetében. Példaként Tom Watson esetét említette, akit fél évvel ezelőtt még senki sem ismert, ma azonban, ha az ember beírja a Google keresőbe, hogy "munkáspárti képviselő", akkor Tom Watsonhoz hamarabb jut el, mint Tony Blairhez.
Crabtree említette a demokrata Howard Dean esetét is, aki személyes online naplója hatalmas sikerének köszönhetően rengeteg támogatóra és támogatásra tett szert. Vermont korábbi kormányzójának a kampány során eljuttatott támogató összegek fele ugyanis vélhetően a napló által lenyűgözött 35 alatti fiataloktól származik.
Watson, a bloggoló munkáspárti
úgy látja, hogy a weblog sikere révén hatalmas a lehetőség arra, hogy a
fiatalokat sikerül bevonni a politikai életbe. Crabtree a fenti véleménnyel
egyetértésben - még az esemény előtt - elmondta: meggyőződése, hogy a bloggertalálkozó
résztvevőinek legalább fele 25 év alatti lesz, és legalább az 50 százalékuk
korábban még nem járt a Parlament épületében.
Forrás: http://www.guardian.co.uk/
Az
Európai Bizottság új spamellenes akciója
A spamek az európai üzleti
élet 2,5 milliárd dollárjába kerültek tavaly - állítja az Európai Bizottság,
amely július 15-én bejelentette, hogy háborút indít az e-mailes veszélyforrások
ellen, vagyis szankcionálást, a műszaki feltételek javítását és a felhasználók
tájékoztatását ígéri.
Erkki Liikanen, az információs társadalom ügyeiért felelős biztos Brüsszelben felvázolta, milyen módon szeretné a Bizottság felvenni a harcot a kéretlen kereskedelmi e-mailek terjesztésével szemben.
Miután tavaly érvénybe léptették a privacy-ről és az elektronikus kommunikációról szóló irányelvet, a tagországok kénytelenek a spam elleni intézkedések nemzeti szabályozását 2003 októberéig megalkotni. A direktíva elvileg tiltja a spamek magánszemélyek részére való küldését, ám a kritizálók szerint az ún. tilalom tele van kibúvókkal és joghézagokkal.
Következő lépésként az Európai Bizottság ősszel egy, a spamekkel kapcsolatos kommunikációs kampányt kíván elindítani. A konkrét teendők kapcsán a hangsúlyt a hatékony végrehajtásra - különösen a nemzetközi együttműködés terén -, a spam elleni fellépés műszaki feltételeinek biztosítására valamint a fogyasztók tájékoztatására helyezik.
Erkki Liikanen kijelentette: "Cselekednünk kell, mielőtt bekövetkezne az, hogy az e-mailezők vagy az SMS-ezők már nem használják tovább az internetet vagy a mobilszolgáltatásokat, vagy éppen nem veszik igénybe azokat olyan mértékben, mint egyébként szeretnék".
A meglévő fogyasztói kapcsolatokat érintő kevés kivétellel az e-mailes marketing csak a címzett előzetes hozzájárulása esetén engedélyezett. Ez az ún. 'opt-in' forma egyaránt vonatkozik az SMS-re és más, mobil vagy fix terminálon keresztül kapott elektronikus üzenetekre is.
Az irányelvek lehetővé teszik a tagországok számára, hogy betiltsák a kéretlen kereskedelmi e-maileket az üzleti szférában is. Ezt a lehetőséget azonban pl. az Egyesült Királyság kormánya el kívánja utasítani, s az erre irányuló javaslatot nemrégiben nyilvánosan is megvitatták. A nézetkülönbséget az jelenti, hogy míg a Bizottság a spam hatalmas nem kívánt üzleti költségeiről értekezik, addig a britek - legalábbis a vállalatok számára küldött - üzleti spameket szívesebben támogatnák.
Mivel a spamek többsége az
EU-n kívüli területekről érkezik, kulcsfontosságú a nemzetközi együttműködés.
Júniusban Liikanen
felkereste az amerikai Szövetségi
Kereskedelmi Bizottságot (Federal Trade Commission), és azt hangsúlyozta,
hogy e globális probléma globális szintű megoldására van szükség. A minapi
bejelentés kapcsán pedig egy 2004 eleji OECD-workshop megrendezésére tett
javaslatot, amelyre az egész világból meghívnák a spames problémakör szakértőit.
Forrás:http://www.out-law.com/
INFINIT MOBIL:
Mobil információs társadalom,
mobilkommunikáció, mobiltechnológia
A Westel Mobil Távközlési
Rt. és az MTA Filozófiai Kutatóintézetének közös kutatási programja ("A
XXI. század kommunikációja") felkérésére havi rendszerességgel készülő
INFINIT Mobil Hírlevél az alábbi internetcímen olvasható:
http://www.ittk.hu/infinit/mobil
INFINIT PRIVACY:
Megjelent az INFINIT Privacy
Hírlevél 36. száma. Röviden a tartalomból:
- Kalifornia: törvény az
adatlopások ellen
- Az IBM titkosítási kódot
kínál a személyes azonosítók kezelésének megoldására
- További hírek
- Ajánlott weboldalak
A hírlevél a következő címen
érhető el:
http://www.ittk.hu/infinit/privacy/
Az INFINIT a weben közvetlenül a http://www.infinit.hu/ doménen is hozzáférhető.
Megjegyzéseit, észrevételeit,
javaslatait közvetlenül a szerkesztő email-címére - eckert.balint@ittk.hu
- várjuk. A hírlevélre fel-, ill.
arról leiratkozhat az infinit.regisztracio@ittk.hu
címen.
Infinithirlevel mailing
list
Infinithirlevel@ittk.hu
http://www.ittk.hu/mailman/listinfo/infinithirlevel
vissza
Jobb esetben Excel táblákban, jellemzően azonban csak a munkatársak fejében "rögzítették" az értékesítési információkat a közel 700 főt foglalkoztató KFKI-ben a CRM-rendszer bevezetése előtt. Egyebek közt a szabályozatlan dokumentáció rendszerezése miatt érezte szükségét a KFKI valamilyen, elsősorban az értékesítési folyamatokat támogató rendszernek. A főleg informatikai rendszerintegrációval foglalkozó vállalatcsoport több olyan divízióval rendelkezik, amelyek nagy volumenű, hosszabb értékesítési ciklusú projekteken dolgoznak.
A CRM (lásd a szótárban is) nem más, mint módszertan a cég ügyfélkapcsolatának szervezett lebonyolítására. Alapkérdése: ha az ügyfél az egyik osztályon keresztül kapcsolatba lépett a céggel, felismerik-e akkor is, ha egy másik osztálynál jelentkezik? Ennek eszköze egy központi adatbázis, amelyben összegyűjtik az értékesítés, a marketing, az ügyfélszolgálat és más vállalati területek által felhalmozott ügyfél-információkat, hogy a cég az ügyfélcsoportok egyedi tulajdonságainak jobb áttekintésével javíthassa a vállalkozás jövedelmezőségét. A CRM rendszer minden olyan adatot magában foglalhat, amellyel a cég pontosabb, jobb min?ség? kiszolgálásban részesítheti ügyfeleit. Az adatokat többnyire szoftver kezeli, ennek dacára a CRM több, mint informatikai beruházás.
MEGSZEREZNI, MEGTARTANI.
Csíkné Kovács Klára, az IndeeD Management Consultancy Kft. ügyvezető igazgatója,
több CRM bevezetés hazai résztvevője, úgy tapasztalja, hogy a rendszer
kialakítása azoknál a cégeknél bír nagyobb jelentőséggel, amelyek népes
ügyféltáborral rendelkeznek. Fontos lehet az ügyfelek kiemelt kezelése
ott is, ahol egy-egy vásárlás értéke nagy: az autóiparban például tízszer
annyiba kerül egy új ügyfelet megszerezni, mint egy meglévővel újra üzletet
kötni. Ilyen területeken
tehát létfontosságú, hogy
a vevő minden "szeszélyét" ismerjék, s adott esetben testre szabott ajánlattal
keressék meg.
A KFKI az értékesítési csapat
működését támogató CRM modult a marketingfolyamatokat támogató rendszerrel
és az ehhez szervesen kapcsolódó cég- és adatnyilvántartással egészítette
ki. Így a csoport egyes cégeinél megvalósulhat a kereskedelmi tevékenység
összehangolása, illetve az azonos adatstruktúrákban tárolt információk
rögzítése.
Bár a bekerülő adatmennyiség
nőtt, azokat a korábbinál sokkal automatizáltabban lehet bevinni, így összességében
nem lett több az adminisztrációs teher. A menedzserek számára jobban átláthatóvá,
kontrollálhatóvá vált kollegáik munkája, valamint az összesített riportokból
immár pontos képet kapnak a területük várható teljesítményéről.
A CRM rendszer használatától
Ludman Lajos, a KFKI Rt. vezérigazgatója azt várja, hogy a vállalatcsoportnál
hatékonyabb lesz a
kommunikáció, összehangolhatókká
válnak a marketing- és értékesítési akciók, eredményesebbek lesznek az
ügyfelek megszerzésére és megtartására irányuló törekvések. A csoportszinten
200 millió forintos nagyságrendű beruházás keretében a
közelmúltban lezárult az
üzembe helyezés első nagy szakasza. S bár a kivitelezők a beruházás megtérülését
az elkövetkező három évben várják, a fél éve működő, 100 fő által
használt program már rövid távú eredményeket is felmutathat. A menedzsment
a rendszerben lévő információk alapján hozza meg a döntéseit.
"Eddig is ismertük, hogy
a jövőben milyen volumenű szerződéseket kötünk, most azonban már fél évre
előre olyan mélységben látjuk a folyamatokat, hogy pontosan tudjuk, azoknak
mikor várható a számlázása, fizetési ideje" - mondja Kászonyi Péter, a
cégcsoporthoz tartozó, s a projektvezetésben részt vevő LNX Rt. ügyvezető
igazgatója. Az ügyfelek azonban nem tapasztaltak változást a bevezetés
óta, hiszen e speciális CRM rendszer nem a kuncsaftok panaszait, kéréseit
foglalja adatbázisba (ilyet
bankok, közművek, telekommunikációs
szolgáltatók használhatnak), hanem az eladási fázisban segít az információk
öszegyűjtésében, rendszerezésében.
"A siker záloga, hogy a vállalaton
belül kulcsszerepet játszó vezetők támogassák a bevezetést, a céget a projekt
befogadására
ösztönözzék. Ennek hiányában
nem lesz a CRM-nek házon belül presztízse, nem használják a munkatársak,
nem érvényesül értékteremtő tulajdonsága, majd szép lassan elhal" - mondja
Porosz Péter, a KFKI-nál a szoftverbevezetést végző LLP tanácsadó cég CRM
üzletágának igazgatója.
FŐ AZ ELÉGEDETTSÉG. A tanácsadással
foglalkozó KPMG két és fél évvel ezelőtt vezette be CRM rendszerét. A nagy
ügyfélkörrel bíró vállalat törekvése, hogy a szerteágazó szolgáltatásainak
(könyvvizsgálat, jogi, pénzügyi, üzleti és adótanácsadás) minden ügyfele
szerepeljen egy központi adatbázisban. Abban pedig látható legyen, hogy
az adott ügyfélnek milyen ajánlatokat adtak, lett-e belőle tényleges szolgáltatás,
az milyen eredménnyel zárult, s mekkora árbevételt hozott. A rendszer komoly
támogatást nyújt a marketing, értékesítési és kommunikációs feladatok ellátásához
is. A több tízmillió forintos beruházás megtérülését a cég hivatalosan
nem méri. "Az ügyfél-elégedettség számunkra elegendő visszacsatolás" -
mondja Várnai Éva, a KPMG CRM-mel foglakozó munkatársa, hozzátéve: az eredményesség
attól is függ, hogy a kollégák beviszik-e az adatot a központi nyilvántartásba,
illetve használható információkat iktatnak-e a rendszerbe. "A CRM-bevezetés
óta nem csökkent a munkavállalók létszáma" - mondja Várnai, cáfolva azt
a vélekedést, hogy a CRM dolgozókat tesz feleslegessé.
Mindentudók
Ügyfélkapcsolati
menedzsment
2003.
július 17.
Kitzinger
Szonja
www.fn.hu
vissza
Az informatikai alapokon
nyugvó épületmenedzsment megoldások a középületekben és a lakóházakban
is megjelentek.
Kánikulában, nyáron csak
akkor dolgoznak a klímaberendezések, ha az ablak zárva van, télen pedig
a fűtés este alacsonyabb fokozaton működik azokban az irodákban, amelyet
korszerű szoftveres rendszerek irányítanak. Az informatikai és a gépészeti
infrastruktúra összekapcsolásával
így intelligens épület születik, amely nemcsak gazdaságosan üzemeltethető,
hanem kényelmes is.
"A mi fogalmaink szerint
az intelligens szó olyan szolgáltató típusú épületet takar, ahol minden
központi felügyelet alá tartozik, így az informatikai eszközök, a tűzjelző,
a telefon, és az elektromos hálózat is" - magyarázza Haraszti Attila, a
HP technológiai
infrastruktúra üzletágának
igazgatója. Ez pedig nagyjából azt jelenti, hogy az ilyen épületekben a
korábban kézzel vezérelt
villanykapcsolók, a fűtés
és a légkondicionálás, a behatolás-detektáló és a tűzvédelmi rendszerek,
de sok minden más is szoftveres irányítás alá kerül.
Ahhoz, hogy egy ilyen felügyeleti
rendszer a leggazdaságo-sabban valósuljon meg, az igényeket már a tervezési
fázisban jelezni kell, mert a gerinchálózat és a különböző paramétereket
mérő szenzorok felszerelése az építkezés során a leghatékonyabb. A HP szakembere
szerint 5 ezer négyzetméter alatt nem éri meg egy integrált épületfelügyeleti
rendszer kiépítése, ám e méret fölött hamar megtérül a beruházás. Hosszú
távon megtakarításokat eredményezhet az épület anyaggazdálko-dásának és
karbantartásának felügyelete, és szinte azonnal jelentkezik az áramfogyasztás
menedzseléséből adódó haszon a nagyfogyasztónak számító, és az áramszolgáltatókkal
speciális szempontok szerint szerződő létesítmények - egyetemi campusok,
ipari komplexumok - esetében. Ezek az ügyfelek ugyanis a tényleges fogyasztásukon
kívül teljesítménylekötési díjat is fizetnek a szolgáltatónak, hogy meghatározott
"megawatt" állandóan a rendelkezésükre álljon. Előfordulhat azonban, hogy
egy egyetemi campus jóval kisebb teljesít-ménnyel is beérné, ha a csúcsidőben
- például amikor az atomfizikai labor neutrongenerátorai felpörögnek -
bizonyos kevéssé fontos fogyasztókat, mondjuk a légkondicionálókat néhány
percre kikapcsolná.
A HP intelligens épületek tervezéséből és felszereléséből származó árbevétele az elmúlt három évben elérte az egymilliárd forintot. A cég éppen magvalósítás alatt álló projektje, a Nyíregyházi Főiskola campusának épületfelügyeleti rendszere pedig önmagában is másfél milliárd forintot kóstál. Ez a "hagyományos" felügyelet mellett internet alapú telefóniával, és az üzemeltetési költség ellenőrzését lehetővé tévő Oracle alapú menedzsment rendszerrel is kiegészül.
Míg a HP csupán szolgáltató típusú épületekkel foglalkozik, az Autóker Holding Rt. a lakóházakban próbálja megvalósítani az intelligencián alapuló technológiákat. A beruházó által felépített lakóparkokban - például a budapesti Cézár Házban - az intelligencia nagyjából a telefonos, internetes és kábeltelevíziós infrastruktúra összefonódását jelenti. Az Autóker a vezetékekre általában bels? telefonhálózatot illeszt, amely kapcsolatban áll a portaszolgálattal és a kaputelefonnal is. Így a házon belüli hívások ingyenesek, a kaputelefonon bejelentkez?ket pedig a vezetékes készülékkel is be lehet engedni. A házakban internetes szolgáltatóként a cég egyik leányvállalata - a Communique Kft. - lép fel, amely a Vivendi gerinchálózatára csatlakozva engedi be a világhálót. A lakóparkba költözők 512 kilobit másodpercenkénti sebességű szélessávú kapcsolatot vehetnek igénybe, a hasonló minőségű szolgáltatásokénál kedvezőbb, 6900 forintos áron. "Természetesen más szolgáltatókkal is szerződhet a lakó - magyarázza Bottyán Balázs, az Autóker távközlési üzletágának igazgatója -, ám ebben az esetben a másik szolgáltatónak vállalnia kell a hálózat kiépítésének költségét, annak pedig nem sok értelme van, hiszen egy már rendelkezésre áll." Az igazgató elmondta, általában a tulajdonosok 25-30 százaléka fizet elő náluk a kábeles internetre. A saját hálózat hátrányaként ugyanakkor az igazgató azt említi, hogy a matávos hívószámok a házakba nem helyezhetők át; erre azonban egyébként is csak adott kerületen belül van lehetőség.
Az Autóker a jövőben fizetős
televízió, egyfajta kívánság szerinti videoszolgáltatás (video-on-demand)
bevezetését is tervezi. Ennek igénybételekor a lakó a szállodákból már
ismert módon egy katalógusból filmet választhat, amelyet azonban nem kizárólag
meghatározott időpontban
nézhet meg, hanem azonnal:
- a rendszer működéséhez
azonban egy kiegészítő dobozos egységre, set-top boxra van szükség, amely
jelenleg még túl drága, így az extra bevezetését egyelőre késlelteti a
szolgáltató.
A tévé-telefon-internet
hármason túlmutató intelligencia megvalósítása is szerepel a cég tervei
között. Jelenleg azonban a társasházak lakásain belüli kényelmi és biztonsági
funkciókra nincs igény, illetve nem létezik fizetőképes kereslet: egy 50-60
négyzetméteres lakás "belépő
szintű" intelligenciája Bottyán Balázs szerint nagyjából 150-200 ezer forinttal
emeli a vételárat. Ez pedig csupán a távirányítható redőny, vagy lámpák
beépítését foglalja magában, esetleg egyszerű riasztórendszert. Ám ha
valaki az autójában ülve,
mobil-telefonjáról vezényelve nyitná meg az otthoni fürdőszoba-csapot,
hogy hazatérve teli kád fogadja, akkor mélyebben kell a zsebébe nyúlnia.
Az ilyen megrendelő pedig általában nem lakóparkban, hanem magánházban
lakik - ezek piacán azonban már Magyarországon is terjednek az efféle luxusmegoldások.
www.fn.hu
vissza
Húszezer előfizetőnek drágul
meg a Vodafone GRPS internet szolgáltatása augusztus 1-től, mivel a Vodafone
megváltoztatta a
GPRS alapú Internet szolgáltatás
díjszabását, adta hírül a NETÉRT:
http://www.netert.hu/?page=index.nml&subpage=sajtokozlemenyek/end.sajto.htm
A NETÉRT döbbenten értesült,
hogy az egy éve "korlátlan Internet" néven meghirdetett 3.150 Ft
el?fizetési díjért, amely eddig
(2003. március óta) 1 Gigabyte
limittel vehető igénybe - és nem tartalmazza a telefon-előfizetés havidíját
- ezentúl csak 200
Megabyte forgalmat lehet
bonyolítani.
(Ez megfelel egy ötszörös
mértékű áremelésnek, mivel az előfizető 1/5 annyit kap a pénzéért, mint
előzőleg. Az eddigi 1 Gigabyte
ára, amely eddig 3.150 Ft
(Brt.) volt, felmegy 13.000,- Ft-ra: ez megfelel egy 412 %-os áremelésnek.)
A 20000 Vodafone GPRS Internet
előfizető képviseletében a NETÉRT a kialakult helyzet miatt kölcsönös véleménycserére
és
egyeztetésre kérte fel a
Vodafone Rt. felső vezetését július 8-án.
A megkeresésre a NETÉRT elnöksége
a mai napig nem kapott választ, így nyilvánvalóvá vált a Vodafone Rt. elzárkózása
az
eszmecsere elöl. Ez mélységesen
megdöbbentő, mivel más szervezetek (internetszolgáltatók, az IHM, de még
a MATÁV Rt.
vezetői is a 150 Forintos
kedvezmény eltörlése után) hajlandóak voltak legalább meghallgatni az internetezők
képviselőinek
véleményét.
A NETÉRT változatlanul arcátlannak
és elfogadhatatlannak minősíti az áremelés mértékét, mivel Vodafone a tavaly
júliusban
meghirdetett "korlátlan
Internet szolgáltatást" limitálja egy év elteltével havi 200 Megabyte adatforgalomra.
(Ez év márciusától a
Vodafone a korábban - elvileg
– korlátlan szolgáltatás igénybevételét 1 Gigabyte maximális letöltésben
határozta meg egyoldalúan;
ennek kapcsán a NETÉRT
nemrégiben közhasznú keresettel fordult a Bírósághoz.)
A NETÉRT szerint az üzletileg
etikus megoldás az lenne, ha a GPRS internetre előfizető és a hőségnyilatkozat
időtartamában lévő
előfizetőket a hűségnyilatkozat
alól szankciók nélkül engedné kilépni a Szolgáltató, vagy ha az adatforgalmi
korlátot a Vodafone
meghagyná a korábbi 1 Gigabyteos
szinten. Mivel a Vodafone Rt. saját nyilatkozatai szerint a GPRS Internet
előizetőinek
80-90%-a számára nem jelent
áremelkedést az árváltozás, mivel a havi forgalmuk 200 Megabyte alatt marad,
ezért a NETÉRT
feltételezi, hogy az áremelkedés
nem okozhat több bevételt a Vodafone-nak, és nem érti milyen üzleti érdek
motiválja a áremelés
szándékát a internetes előfizetők
ellehetetlenítésén kívül.
A NETÉRT szerint több
aggasztó tény is felmerül az új díjszabás kapcsán:
1. A NETÉRT több ezer jelzést
kapott, mely szerint a GPRS Internet szolgáltatás minősége nem megfelelő,
gyakran elérhetetlen a
szolgáltatás vagy sebessége
nem teszi lehetővé az internetezést valamint a kapcsolat rendszeresen
megszakad. (A kapcsolat
újbóli felépítése akár napi
több kilobyte többletforgalmat is generálhat, mely forgalom az előfizető
szempontjából felesleges
pluszként mutatkozik a számlán.)
Ezen szolgáltatási problémákat a Vodafone egy év elteltével a mai napig
képtelen volt orvosolni.
2. A március 15-óta eltelt
időszakban (amikor 1 Gigabyte maximális adatforgalomban limitálta a Vodafone
a korlátlannak
meghirdetett GPRS Internet
szolgáltatást) több száz bejelentést kapott a NETÉRT, mely szerint a Vodafone
mérőrendszere
10-30%-ot -esetenként többet-
tévedett. A új, sávos rendszer jellegéből adódóan, "mérési hiba" esetében
az előfizető akár néhány
byte eltérés esetében is
jóval többet fizethet, mint a tényleges adatforgalma.
3. A Vodafone fentebb említett
"szolgáltatási színvonala" következtében előfordulhat, hogy bár van adatforgalom
(amit a Szolgáltató
ez mér és számláz), valójában
e forgalom eredménye fogyasztói oldalon hasznavehetetlen adathalmaz (megszakadó
kapcsolat,
weboldal letöltése közbeni
forgalom leállás, melyet csak az oldal újbóli frissítése javít ki) Ezért
igazságosabb volna akár egy
(lineáris) Megabyte alapú
elszámolási rendszer bevezetése.
4. Különösen aggasztó, hogy
a Vodafone Rt. nem értesítette a tértivevényes, ajánlott levélben GPRS
internetre előfizetőit az
árváltozás bevezetéséről,
ahogy ezt pl. a MATÁV Rt. tette a Mindenkinek csomag eltörlésekor. (A Mindenkinek
csomag is egy
kiegészítő; opció volt)
Az ilyen és hasonló csomagok megszüntetését vagy jelentős változtatását
60 nappal a hatálybalépés előtt
célszerű, de legalábbis
elegáns írásban jelezni a fogyasztó felé. Valószínű, hogy előfizetők egy
részének nincs tudomása az
árváltozás tényéről, csak
a jelentősen megemelkedett Vodafone telefonszámlából értesülnek majd a
módosításokról.
A NETÉRT a nyilvánosság útján
felszólítja a Vodafone-t, hogy a március 15 előtt GPRS internetre előfizető
és a hűségnyilatkozat
időtartamában lévő előfizetőket
a hűségnyilatkozat alól szankciók nélkül engedje kilépni a Szolgáltató
(amennyiben az előfizetői
szerződést fel akarják mondani),
vagy az adatforgalmi korlátot a Vodafone hagyja meg a korábbi 1 Gigabyte-os
szinten.
Németh Attila
NETÉRT,
- elnök -
(30) 9325 720
vissza
Az ország alapos ismerete
elsőrangú gazdasági jelentőségű kérdés. A cégek minden tevékenysége mélyen
beágyazódik abba a gazdasági, műszaki, intézményi, társadalmi környezetbe,
amelyből a termelési tényezőket veszik, amelynek a termékeiket és szolgáltatásaikat
eladják, s amelyben mindkét téren másokkal versenyeznek. Ezért a tevékenységeik
tervezéséhez, végrehajtásához, az erőforrásokkal való gazdálkodása optimalizálásához
jól kell ismerniük az ország viszonyait, adottságait, sajátosságait, köztük
a természet-, gazdaság- és társadalom-földrajzi jellemzőit.
Jellegzetes példák erre,
hogy a gazdasági kapcsolatok működtetésének tervezéséhez nélkülözhetetlen
az infrastruktúra ismerete; hogy bármit is fejlesztünk, a siker nélkülözhetetlen
feltétele, hogy a létrehozott dolog jól illeszkedjék a gazdasági - és szélesebb
értelemben a társadalmi - környezetbe, amelyben működnie kell; hogy nem
lehet értékesítési marketing stratégiát készíteni olyan területre, amelynek
nem ismerjük a településszerkezetét, vagy a demográfiai jellemzőit; valamint
hogy a természetföldrajzi adottságok alapos ismerete nélkülözhetetlen az
„élet-üzletágak” (egészség megőrzés, rekreáció, turisztika, stb.) iránti
kereslet növekedésében rejlő lehetőségek kiaknázásához.
Ipartelepítés nagyban és
kicsiben - ha azt keressük, hol érdemes céget alapítani, üzemet nyitni,
minden logisztikai mérlegelés és tervezés egyik fő tényezője a gazdaság-földrajzi
adottságoknak, s különösen a települések jellemzőinek az ismerete.
Mindez hatalmas tudásanyag
ismeretét követeli meg. Ehhez kínál értékes segítséget, hatalmas tudásanyagot
a Kossuth Kiadó Magyar tudománytár c., hét kötetre tervezett sorozata,
amelynek most jelent meg a harmadik kötete. Amint a sorozat bevezetője
vázolja, benne a hazai tudományos élet jeles személyiségei adnak részletes
áttekintést arról, hogy a kutatások legfrissebb állása szerint milyen ismereteket
halmoztak fel a szaktudományok az ezredforduló Magyarországáról.
A mű az ismeretterjesztés
legkomolyabb válfajába tartozik. A felsorakoztatott ismeretek hatalmas
tömegét jól mutatja, hogy a nagyalakú kötetek egyenként több mint ötszáz
oldal terjedelműek. A tudományos előadás alaposságával és tárgyilagosságával,
igen komoly szakmai eszköztárral sorakoztatják fel az adatokat és információkat.
Ugyanakkor az itt sorakozó tanulmányok a művelt nagyközönség számára készültek,
tehát az alkotók szándéka szerint úgy mutatják be nagy szakmai igényességgel
a tárgyukat, hogy azt a jó alapműveltséggel bíró kívülálló is követni és
érteni tudja. Előadásmódja világos, de a mondanivaló követése megköveteli
a teljes figyelmünket. A megértést a magyarázatok mellett sok jó ábra,
térkép, táblázat, műholdas felvétel, valamint fénykép is segíti (bár a
fényképek minősége olykor elmarad a kötet szépségétől és igényességétől).
A kötetek kézikönyvként is szolgálnak: célzottan tudjuk kikeresni az éppen
szükséges információkat - ezért is kiemelést érdemel a jó áttekinthetőségük,
és különösen a mutatók rendszere, amelyek jól segítik, hogy könnyen megtaláljuk
a bennünket éppen érdeklő témákhoz tartozó részeket.
Az első kötet a természetföldrajzi
adottságokat tekinti át: a geológiai viszonyokat, a geomorfológiai tájakat,
a levegőkörnyezetet, a felszíni és felszín alatti vizeket, a geológiai
erő- és veszélyforrásokat. Nagyobb fejezet szól a gazdaságföldrajzi adottságokról
is. A második kötet a térbeli környezeteket, kereteket mutatja be, amelyek
között a magyar társadalom él, gazdálkodik, működik: a tájat, amely a társadalom
természeti, földrajzi környezetét adja, a települést, amelyben az élet
él, munkálkodik, fejlődik, a régiót, amely ma a gazdaság, a fejlődés új
kerete, s amelynek az Unióba való beilleszkedés rohamosan növekvő jelentőséget
ad. A harmadik kötet, a bevezetőjéből idézve, újdonság és különleges a
maga nemében: ilyen átfogó áttekintés még soha nem jelent meg egy kötetben
az ország teljes élővilágáról, természetes és természetközeli élőhelyeiről,
ezek növényeiről és állatairól, a mező és erdőgazdálkodás során termesztett
növényekről és tenyésztett állatokról, valamint a tájak mezőgazdasági szempontú
jellemzéséről.
A továbbiakban megjelenő
kötetek: Társadalom, igazgatás, politika; Gazdálkodás; Tudomány, oktatás,
művészet; Hagyomány.
Dr
Osman Péter ismertetése
vissza
A szakkönyv kiadás élvonalába
tartozó Routledge kiadó e nagyszabású, majd két-ezer oldalas enciklopédiáját
azzal a szándékkal hozták létre az alkotói, hogy szélesen átfogó, hiteles
és mérvadó képet nyújtson a nemzetközi politikai gazdaságtan rohamosan
fejlődő területéről, annak jelenlegi állásáról, a kiadó szerint elsőként
ebben a műfajban.
A legutóbbi négy évtized
a közgazdaságtan reneszánszát hozta, és ennek köszönhetően szinte robbanásszerűen
bővült a reá vonatkozó tudásanyag. Éppen ezért az összeállítás kiemelt
figyelmet fordít a szakterület legújabb fejleményeire, az 1960-as évek
óta elért eredményekre. Bemutatja mind az elméleteket, mind pedig azok
alkalmazását a valós világ tényleges problémáira, mint egyebek közt az
infláció, a munkanélküliség, a szegénység, a nemek-, az osztályok- és az
emberi fajták szerinti tagozódásokkal kapcsolatos problémák, a fejlődés-,
a gazdasági hatalom-, a piaci koncentráció kérdéskörei, vagy éppen a pénzügyi
instabilitás.
Szócikkei tömör, de a lényeget
jól megragadó összefoglalásokat adnak annak jelentősebb fogalmairól, áttekintéseket
a fontosabb elméletekről, ismertetéseket a nemzetközi gazdaság fontosabb
elemeiről, tényezőiről, szereplőiről. Néhány szemléltető példa erre: A
gazdasági realizmus címszó bevezetésül vázolja, hogy ez egyike a nemzetközi
gazdaságtan fejleményeinek felmérését és megértését szolgáló három fő megközelítésnek,
és alternatívát kínál a marxista modellel, valamint a neoklasszikus gazdaságtannal
szemben. Több oldalas összefoglalást ad az előzményeiről, áttekintést a
neomerkantilizmusról. Ezt követi a kritikák bemutatása, s végezetül a neomerkantilista
programok alternatívájának felvázolása. Az államelmélet címszó indításul
röviden vázolja a vitákat, amelyek az állam koncepcióját annak megszületése
óta körülfogják, a modern állam származástörténetét, a weberi és a neoweberi
megközelítéseket, a marxista és a neomarxista felfogásokat, az államelmélet
legújabb fejlődését, és végezetül korunk nagy dilemmáját, amelynek lényege,
hogy az állam halott, éljen az állam. A multinacionális cégek címszó a
következő részekből épül fel: definíciók és terminológia; a modern multinacionális
cég eredetei és növekedése; a multik jelentősége napjaink világgazdaságában;
a velük foglalkozó szakirodalom elméleti megközelítései; a multik és a
nemzeti gazdaságok; a multik és a munkavállalók; a multik és a fejlődő
országok. Hasonlóképpen alapos szócikk ismerteti sok egyéb közt a láthatatlan
kéz koncepcióját, valamint a Kondratyev ciklusok elméletét. Részletes leírások
mutatják be a szakterület kiemelkedő tudósainak munkásságát, megtaláljuk
nagy nemzetközi gazdasági szervezetek és egyezmények ismertetéseit, és
úgyszintén történelmi eseményekét, mint pl. a koreai háború, a zapatista
forradalom, és a Yom Kippur háború. London városa a világ három fő pénzügyi
piaca közül a legidősebbként kapott saját szócikket (a másik kettő New
York és Tokió). Minden szócikk tartalmaz, a további tájékozódás segítésére,
egy néhány tételes bibliográfiát is.
A kézikönyvek használati
értékét nagyrészt az határozza meg, hogy mennyire jó a tárgymutatójuk.
Ez itt 94 oldalt tesz ki, azaz a szócikkek betűrendjén túl is igen rész-letes
keresési lehetőségeket ad. Itt van Soros György és Káldor Miklós -igaz
viszont Neumann János neve még a játékelméletnél sem jelenik meg benne,
amint furcsa módon a pénzügytan két Nobeldíjasának, Myron Scholesnak és
Robert Mertonnak a neve sem.
Stílusa világos, jól érthető,
az angol szaknyelv ismerete azonban nélkülözhetetlen az olvasottak teljes
megértéséhez. Szakmai hitelét a kiadó hírneve alapján fenntartás nélkül
biztosra vehetjük. Mindent összegezve, kétség nélkül állítható, hogy valóban
kiváló tudástár.
Dr
Osman Péter ismertetése
vissza
A játékoké lesz a főszerep
Magyarország legnagyobb, nagyközönségnek szóló informatikai rendezvényén.
A
BNV-vel tavaly első ízben megrendezett INFOmarket – Információtechnológiai
és telekommunikációs vásár együttesen 110 ezer látogatót vonzott Budapesti
Vásárközpontba.
Ebben
az évben meghosszabbított, kilenc napos (két hétvégés!) nyitva tartással,
szeptember 6-14. között fogadja a játékos kedvű látogatókat az INFOmarket,
amelyre, valamint a kiállítással egyidőben megrendezésre kerülő Budapesti
Nemzetközi Vásár, Magyar Világ, Intersound és a Budapesti Divat Napok rendezvényekre
összesen 130 ezer érdeklődőt várnak a szervezők.
Külön „Játékszigeten” mérhetik össze tudásukat a PlayStation játék rajongói, a robotharcok kedvelői, illetve a tavaly nagy sikert arató Counter-Strike játék idei bajnokságának résztvevői. A számítógépes versenyekre eddig több százan jelezték részvételi szándékukat. A szigeten önálló blokkot alkotnak a játékokhoz kapcsolódó szoftverek, a szoftvereket kiszolgáló technikai háttér valamint a mobil kommunikáció „élő” tesztelése.
A látványos közönségcsalogató
programok és virtuális bajnokságok az információtechnológiai, továbbá az
adat és telekommunikációs cégek bemutatkozását kísérik. A hardver és szoftver
piac újdonságai mellet irodatechnikai cikkek, adatátviteli- berendezések,
szolgáltatások, vonalas-, mobil készülékek és szolgáltatások, e-mail-,
GSP rendszerek és szolgáltatások, M-Commerce, valamint műholdas és mikrohullámú
rendszerek alkotják a termékskálát. Figyelemmel kísérik a kiállítást a
jelentős számítástechnikai lapok, amelyek szintén jelen lesznek a standokon.
Az INFOmarket sikerét
jelzi, hogy a visszatérő kiállítók mellett 65% az új jelentkezők aránya.
A kiállítás szakmai partnere az Informatikai Vállalkozások Szövetsége.
Az INFOmarket egyedülálló bemutatkozási és értékesítési lehetőséget teremt a kiállítóknak és kellemes kikapcsolódást a látogatóknak szeptember 6-14. között a Budapesti Vásárközpont „D” pavilonjában.
További
információ:
Kele
András – kiállítási ügyvezető igazgató,
Kincses
Erika – értékesítési manager
tel:
263-6088, 263-6065, fax: 263-6086, e-mail: infomarket@hungexpo.hu
Jagicza
Berta – sajtóreferens
tel:
263-6212, e-mail: jagicza.berta@mail.hungexpo.hu