Magyar Tartalomipari Szövetség

1/18/03		Hírek - Közlemények
	1.a.	Indul a MATISZ Pályázói akadémia - Velence, 2003. augusztus 27.
	1.b.	NRC, TNS - utazó internetezõk
	1.c.	Carnation - nonprofit site-ot fejleszt
	1.d.	Tájékoztatás az InfoPark Alapítvány pályázati kiírásáról
	1.e.	Gazdasági Versenyképességi Operatív Program Programkiegészítõ Dokumentum - GKM- FMM - IHM
	1.f.	Humánerõforrás-fejlesztés Operatív Program Programkiegészítõ Dokumentum - FMM
2/18/03		Hírek és kézikönyv kis- és középvállalkozóknak - Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról
3/18/03		Új pályázatok
	3.a.	"Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program" c. pályázat meghosszabbítása: 2003. szept. 30.
	3.b.	Információs társadalom pályázat - Bead. hat.: 2003. október 15.
	3.c.	Mûszaki kutatás-fejlesztési pályázatok - OM
4/18/03		Nyitott pályázatok www.matisz.hu/aktualis
5/18/03		Tagszervezetek hírei, hírlevelei
	5.a.	Újabb piacvezetõ a Linux mellett - filtermax
	5.b.	Global e-quality - Infinit
	5.c.	A bloggerek most útra kelhetnek - Infinit
	5.d.	Regionális központok boomja - KIT
	5.e.	Könyvtár a bevásárlóközpontban? - KIT
6/18/03		Szolgáltatások, kiadványok, tanulmányok, kurzusok, ismertetések
	6.a.	Klaszterek
	6.b.	"Ami a web után következik" - tanfolyam
	6.c.	SAJÓTNYILATKOZAT:a HurráNyaralunk.hu utazási iroda nevének megváltoztatásáról
	6.d.	Norbert Elias: A németekrõl- Dr. Osman Péter ismertetése
	6.e.	Az Iparmûvészet Könyve I-III - Dr. Osman Péter ismertetése
7/18/03		Konferenciák, rendezvények
	7.a.	Kilenc játékos nap - Infomarket - 2003. szeptember 6-14.
	7.b.	„Magyarország 2003” - 2003. szeptember 23-27. Kijev
	7.c.	Médiahajó- 2003. szeptember 25.
8/18/03		Nemzetközi kitekintés - Acten
	8.a.	A fellendülés utáni multimédia
	8.b.	Üzleti modellek hírportáloknak
	8.c.	A Vodafone elsõként jelentkezik mobil video tartalommal Hollandiában
	8.d.	Az eEurope+ program

A Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) Pályázói akadémiája az Informatikai és Hírközlési Minisztérium eTartalom pályázatán elnyert támogatással - nyolc egynapos konferencia keretében készíti fel a hazai pályázókat arra, hogy az EU közösségi programjaiban – különös tekintettel az eContent és az IST programra – minél több nyertes pályázatot nyújtsanak be. A nyolc konferencia közül három nemzetközi, amelyek lehetõséget kínálnak nemzetközi konzorciumok építésére, a pályázatok elõkészítésével és megvalósításával kapcsolatos nemzetközi tapasztalatcserére.

A Pályázói akadémia keretében a pályázati feltételek, valamint az eContent, az IST és az eTartalom pályázatok kedvezményezett projektjei ismertetésének napirendjével jelentkezõ plenáris ülések személyes konzultációval, valamint pályázatíró és konzorciumépítõ tréningekkel kapcsolódnak össze.

A MATISZ a Pályázói akadémia megvalósításában együttmûködik tag- és társszervezeteivel, valamint a CONGRESS Rendezvényszervezõ Kft.-vel.

Az elsõ rendezvény a Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövetség (MEISZ) XI. Távközlési Konferenciáján
2003. augusztus 27-én
Velencén, az Aranynád szállóban kerül megrendezésre.

További idõpontok:
2003. szeptember @ 2003. október @ 2003. november @ 2003. december @ 2004. január @ 2004. február

Azon szervezetek és kollegák érdeklõdését várjuk, akik a MATISZ – Pályázói akadémián közremûködõként (elõadó, szponzor, pályázati tanácsadó, szakértõ stb.) vagy mint pályázatkészítõk részt kivánnak venni.

Bõvebb információ: Darabont Csilla - MATISZ, tel: 213-5089, e-mail: info@matisz.hu

A nyaralási lehetõségekrõl a szörfözõk három információforrásból tájékozódnak: a megkérdezettek 32 százaléka a barátoktól, ismerõsöktõl és rokonoktól szerez információt, és csak kissé lemaradva, második helyen 29 százalékkal a net áll, míg az információgyûjtés harmadik leggyakoribb módja az üdülési katalógus. A kutatás adatai szerint az idén nyáron a netes
háztartások átlagosan 100-150 ezer forintot költenének üdülésre, amibõl útiköltségre legfeljebb 50-100 ezer forintot áldoznának.
(forrás: Kreatív Online)
http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=9365
vissza

Az LGI a Nyílt Társadalom Intézet szervezésében létrejött nemzetközi fejlesztéseket támogató és a támogatásokat elosztó szervezet. Célja a helyi önkormányzati tevékenység fejlesztése Közép- és Kelet-Európa, valamint a FÁK országaiban. Az LGI közigazgatási és közpolitikai kutatásokban, reformokban résztvevõ intézmények és szakemberek közötti önfenntartó regionális
kapcsolatok létrehozására törekszik, melynek egyik eszköze a hamarosan megújuló website lesz.
(forrás: Kreatív Online)
http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=9382
vissza

Nagy érdeklõdés kísérte az InfoPark Alapítvány „Ötlettõl a megvalósításig” címû pályázati felhívását.
Az InfoPark Alapítványt azzal a céllal alapította az InfoPark Rt., hogy a lágymányosi Informatikai és Technológiai Innovációs Park megvalósulási céljait figyelembe véve, kiemelten a társadalom és a gazdaság fejlõdését elõsegítõ, a tudomány és a gazdaság közötti kapcsolatrendszer elõsegítését szolgáló alkalmazott kutatás-fejlesztési tevékenységet, ill. a K+F tevékenység hasznosítását támogassa.

Az alapítói célok megvalósítását a német IVG Immobilien AG 1 millió márkás adománya tette lehetõvé.
Az InfoPark Alapítvány elsõ pályázati felhívása 2003. május 15-én jelent meg az informatikai és kapcsolódó kutatási-fejlesztési tevékenység támogatására.
A legjobb ötletek megvalósítását az Alapítvány összesen 40 millió forint támogatásban részesíti.

2003. július 15-ig adhattak le pályázatot elsõsorban az egyetemek kutatócsoportjai, tudományos és oktatási munkát végzõ alkalmazottai, a tudományos képzésben résztvevõ hallgatói, valamint az Informatikai és Technológiai Innovációs Parkba betelepülõ, kutatás-fejlesztési tevékenységgel foglalkozó kis-és középvállalatok.

A megadott határidõig 26 kutatócsoport és kisvállalkozás küldte be 5 témakörben összesen 28 pályázatát. A pályázatokban igényelt támogatási összeg meghaladta a 180 millió forintot.
A pályázatokat elsõ körben két fõbõl álló bizottság bírálja el, amely augusztus 20-ig kiválasztja a legjobb 12 pályamûvet. A második bírálati kör után hozza meg döntését 2003. szeptember 30-án az InfoPark Alapítvány kuratóriuma, hogy melyek azok a pályázatok, amelyeket támogatásában részesíti.
vissza

A GKM és az FMM elküldte részünkre - augusztus 15-i határidõvel - véleményezésre a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program és a Humánerõforrás-fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága által készített Program-kiegészítõ Dokumentumokat.
Kérjük, hogy az anyaggal kapcsolatos javaslataikat, véleményüket augusztus 14-ig szíveskedjenek részünkre elküldeni
az info@matisz.hu e-mail címre.

A  Program-kiegészítõ Dokumentumok társadalmi egyeztetésének, a beérkezõ észrevételek feldolgozásának és dokumentálásának
megkönnyítése érdekében mellékeltünk Önnek egy keretet  (Sablon-pécé.doc) , melynek segítségével megfogalmazhatja
véleményét a Program-kiegészítõ Dokumentum egyes elemeihez.

A keret a Program-kiegészítõ Dokumentum minden egyes témájához tartozóan külön oldalon tartalmaz egy táblát a vélemények
megfogalmazására. Minden oldalon megtalálható az adott tématerület címe és számozott, pontokba szedett vázlata.

Kérem Önt, hogy a társadalmi egyeztetés eredményességének elõsegítése érdekében a mellékelt keret és a táblázatok
figyelembevételével tegye meg véleményét, észrevételeit.
Amennyiben hosszzabban és részletesebben kíván hozzászólni az adott témához azt külön lapokon teheti meg.
Együttmûködését elõre is köszönjük.
vissza

Kérjük, hogy az anyaggal kapcsolatos javaslataikat, véleményüket augusztus 14-ig szíveskedjenek részünkre elküldeni
az info@matisz.hu e-mail címre.

Humánerõforrás-fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
vissza

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ezúton értesít minden érintettet, hogy a lehetséges pályázók számának növelése érdekében az IHM-ITP-10 pályázati jelû "Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program" címû pályázatának beadási határidejét 2003. szeptember 30-ig meghosszabbította. (A pályázati felhívás és a pályázati útmutató megtalálható az IHM honlapján, a www.ihm.hu  címen.)
Budapest, 2003. augusztus 7.

Sashegyi Zsuzsanna
sajtófõnök - IHM
vissza

http://www.om.hu/cikk.ivy?artid=48026fd3-b9a5-412b-ab1e-97dbf4d2cbe1&colid=2ae7187a-8fc2-4e2c-89f2-37deecd113f4

Az Oktatási Minisztérium pályázatokat ír ki a mûszaki kutatás-fejlesztés támogatására az alábbi témakörökben:

A gazdaság innovációs képességének fejlesztését ösztönzõ pályázatok  Induló, technológiaintenzív mikrovállalkozások támogatása (TST)
A kutatás és innováció emberi er?forrásainak fejlesztése (EEF)
A vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése (CSI)
Tematikus kutatás-fejlesztési program
Anyagtudomány, gyártástechnológia, eszközök alprogram (AGE)
Biotechnológia alprogram (BIO)
Elektronika, méréstechnika, irányítástechnika alprogram (EMI)
Energetika alprogram (ENE)
Infokommunikációs technológiák és alkalmazások alprogram (IKTA)
Környezetvédelmi mûszaki fejlesztési alprogram (KMF)
Közlekedés alprogram (KOZ)
A kutatóhelyek kutatási feltételeinek javítását támogató pályázat
A kutatóhelyi mûszerállomány fejlesztése (KMA)
A tájékoztató füzet megtekinthetõ HTML-változatban, megtekinthetõ és letölthetõ PDF-változatban.
A tájékoztató füzet fejezetenként is megtekinthetõ és letölthetõ PDF-változatban:

Elõlap és tartalom PDF
1. fejezet: Tudnivalók és általános feltételek PDF
2. fejezet: A gazdaság innovációs képességének fejlesztését ösztönzõ pályázatok PDF
3. fejezet: Tematikus kutatás-fejlesztési program PDF
4. fejezet: A kutatóhelyek kutatási feltételeinek javítását támogató pályázat PDF
A. melléklet: ûrlapok PDF
B. melléklet: Kódtáblázatok PDF
C. melléklet: A pályázatokkal kapcsolatos jogszabályok listája PDF
D. melléklet: Fogalomtár PDF
Az ûrlapok letölthetõk olvasásra PDF-változatban és elektronikus kitöltésre XLS-, ill. RTF-változatban egyenként vagy
összecsomagolva:

• Pályázati ûrlap

• Konzorciumi tagok segédûrlapja

• Nyilatkozatok

• Adatlap -- a támogatási döntésrõl

• Megállapodás konzorcium létrehozásáról

• Kitöltési útmutató a pályázati ûrlaphoz

• Az összes ûrlap és a kitöltési útmutató összecsomagolva

Az ingyenes WiZ tömörítõ program:
 

• WiZ 5.02 (0,5 MB, "önkicsomagoló" változatban)
• Az Info-Zip projekt honlapja: <http://www.info-zip.org/pub/infozip/WiZ.html>

A világ elsõ számú tartalomszûrõ vállalata, a SurfControl szilárdan elkötelezte magát amellett, hogy a jövõben a Linux szervereket használó cégek, szervezetek számára is elérhetõ legyen az a teljes web, e-mail, azonnali üzenetküldõ és P2P-szûrõ  megoldás, amely Windows alapon már bizonyított. Ennek a stratégiának a keretében folyik a SurfControl E-mail Filter linuxos változatának fejlesztése, kiegészítve a már létezõ linuxos Web Filtert, jelentette be Kevin Blakeman, a cég amerikai részlegének elnöke, az idei LinuxWorld kiállításon, San Franciscoban.
A linuxos E-mail Filter a SurfControl legfontosabb fejlesztése az elmúlt idõszakban. Nem véletlenül! Egyre több vállalat használ Linux alapú megoldásokat, eszközöket. Az IDC szerint a Linux napjainkban a leggyorsabban terjedõ, a Windows és a Solaris után a harmadik legnépszerûbb szerver operációs rendszer. A SurfControl stratégiai partnerei között is számos olyan vezetõ IT céget találhatunk (például a Sun Microsystems vagy a  Novell), amelyek szintén igyekeznek minél jobban kielégíteni a Linux alapú termékek, megoldások iránti egyre fokozottabban jelentkezõ keresletet. A Sun Microsystems fejlesztési igazgatója, Richard Finlayson szerint  „a SurfControl ideális partner abban, hogy magas színvonalú és alacsony költségû megoldásokat dolgozzunk ki ügyfeleink számára.”
A SurfControl E-mail Filter a tartalomfelismerést biztosító mesterséges intelligens algoritmusok, a több rétegû anti-spam és antivírus technológia, a széleskörû jelentéskészítési és elemzési lehetõségek, valamint az egyszerûen kezelhetõ felület segítségével biztosítja a szervezet belsõ információinak biztonságát, megelõzi a vírusfertõzések elterjedését valamint növeli a munkatársak és a hálózat hatékonyságát.
"Hazánkban a Linux már a kilencvenes évek dereka óta számos helyen fontos pozícióban bizonyított, a legnagyobb portálok és fontos vállalati kiszolgálók futnak Linux alatt" - mondta Nemes Dániel, a SurfControl hazai képviselõje, a filter:max stratégiai igazgatója. "A Linux megbízható, nagy teljesítményû és költséghatékony alternatívának bizonyult. Meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy a hamarosan megjelenõ linuxos SurfControl E-mail Filter az itthon igen elterjedt linuxos levelezõ-szerverekkel integrálva megismétli a Windows-verzió sikerét" - tette hozzá Nemes.
A SurfControl magyarországi képviselõje a filter:max, amely a SurfControl tartalomszûrõ termékeinek hazai forgalmazása mellett további szolgáltatásokat – bevezetési tanácsadást, üzemeltetõi és felhasználói oktatást, HR-, jogi és IT biztonsági tanácsadást is nyújt.

A filter:max termékeirõl és szolgáltatásairól bõvebb információ a
http://www.filtermax.hu címen érhetõ el.

További információ:
Szekeres Katalin marketing asszisztens
kszekeres@filtermax.hu
Telefon: 398-1098, Mobil: 06-20-331-9547

A filter:maxról:
A 2003-ban alakult cég fõ profilja az erõforrásbiztonság. Megalakulása után – és mind a mai napig is - Magyarországon elsõként kínált teljes körû internetes tartalom-menedzsment megoldásokat. A SurfControl vállalati WebFilter és EmailFilter többfunkciós szoftverek piacvezetõk Nyugat-Európában és Észak-Amerikában az ilyen jellegû alkalmazások piacán. A filter:max az egyéni felhasználók részére a Sunbelt Software iHate Spam szoftvercsomagját kínálja, amely kifejezetten spam szûrésére alkalmas.
A cég a termékeken kívül komplett szolgáltatáscsomagot is kínál, amely szorosan kapcsolódik a forgalmazott szoftverekhez és az erõforrásbiztonság filozófiájához. Így –partnerei segítségével- munkajogi tanácsadást, HR tanácsadást, a szoftverekhez és az internetezéshez kapcsolódóan oktatást és konzultációt, támogatást, internethasználati biztonságpolitika elkészítését vagy kiegészítését is kínálja.

A SurfControl-ról:
A SurfControl PLC (London:SRF, Nasdaq Europe:SRFC) a világ elsõ számú web és e-mail szûrõ vállalata, az egyetlen olyan cég a biztonsági piacon, amely teljes tartalom-biztonsági megoldást kínál. A Web- és E-mail-szûrési technológiáit az iparág legnagyobb, legpontosabb és leginkább releváns tartalom-adatbázisával és az ún. „Intelligens Pontozó Rendszerrel” kombinálja az automatizált tartalom-felismerés érdekében. Vezetõ termékei, a WebFilter, az E-mailFilter és az Instant Message Filter teljeskörû szûrési megoldást kínálnak.

További sajtóinformáció:
Szekeres Katalin marketing asszisztens
kszekeres@filtermax.hu
Telefon: 398-1098, Mobil: 06-20-331-9547
Sajtóközlemény
Budapest, 2003. augusztus 6.
www.filtermax.hu
vissza

A "globális e-gyenlõség" hálózata olyan virtuális tematikus kezdeményezés, amely a tudástermeléssel kapcsolatos és IKT vonatkozású kutatásokat illetve gyakorlatokat támogatja mind lokális, mind globális szinten. Középpontjában az online tudástranszfer optimalizálása áll. Ennek érdekében terjeszt különbözõ kutatási anyagokat, tart fenn elektronikus hírlevelet és közöl friss híreket.

Néhány új anyag a kínálatból:
- Egy integrált információs társadalom politikája felé - politikai programok és retorika Dél-Afrikában
- Az IKT demokratizálási szerepérõl az oktatásban
Ezen kívül találhatunk még konferencia-felhívásokat és online könyvismertetéseket is az oldalon.
http://www.globalequality.info/

Kormányzati IT-használat: Kelet-Európa beelõz
Nyugat-Európa köztisztviselõi megijedhetnek: egy nemrégiben végzett kutatás eredményei szerint keleti kollégáik számos vonatkozásban megelõzhetik, vagy már meg is haladták õket, ami az IT-használatot és -hozzáértést illeti.

Az Európai Bizottság által megrendelt, az e-Forum kutatói által készített felmérés során magas beosztású állami tisztviselõket kérdeztek meg a 15 EU-tagállamból illetve a hat kelet-európai tagjelölt országból. A szeptemberben publikálandó tanulmányból, illetve a szeptember 15-16-án Valenciában megrendezendõ e-Forum Summit rendezvényen prezentálásra kerülõ kutatásból már nyilvánosságra hoztak számos érdekesebb eredményt. A tanulmányból kiderül például, hogy az információtechnológiai eszközök
használata (PC-hozzáférés, internet és e-mail) terén kelet már meg is elõzte nyugatot.

Kelet-Európában az e-kormányzás egyik elsõszámú prioritásának az átláthatóságot tartják, míg a nyugati hivatalnokok a 24 órás ügyintézés biztosítását és a költséghatékonyságot tartják a legfontosabb kérdéseknek.

A kutatás további fontos eredményei:
- Kelet-Európában a közszférában dolgozó hivatalnokok 90 százaléka fér hozzá az internethez, míg nyugaton ez az arány "csak" 81 százalék.
- Nyugat-Európa köztisztviselõi elsõsorban attól tartanak, hogy az e-kormányzat révén a jövõben meg fog növekedni a nyomás a
felhasználók/ügyfelek részérõl, keleti kollégáik félelme viszont ahhoz kapcsolódik, hogy az egyéni teljesítményüket szigorúbban tudják majd ellenõrizni.
- Inkább keleten tartanak attól a hivatalnokok, hogy az e-kormányzás következtében munkahelyek szûnnek majd meg.
- Észak és Nyugat-Európa köztisztviselõi viszont a személyes kontaktus elsorvadása miatt aggódnak jobban, mint a keleti közszolgák.
Forrás: http://www.kablenet.com/

Brit irányelvek a kormányzati szájtok készítõinek
Komoly forráshiány miatt meghiúsulhat az Egyesült Királyság kormányának azon célkitûzése, hogy a közszféra szájtjai a jövõben egyszerûbben használhatóak legyenek és megfeleljenek a fogyatékkal élõk hozzáférésérõl rendelkezõ törvényeknek.

A brit kabinet a héten kiadta a kormányzati szájtok felépítésével kapcsolatos irányelveit. A Quality Framework for UK Government Website Design elnevezésû dokumentum - a privát- és civilszektorral történõ egyeztetések eredményei alapján - útmutatást ad a weboldalakért felelõs szakembereknek a szájtok használhatóságának maximalizálása vonatkozásában.

A célok közé tartozik, hogy a dokumentum útmutatásai alapján egyszerûsítsék az online kormányzati szolgáltatások használatát,
valamint biztosítsák, hogy a több mint 800 közszféra által mûködtetett szájt az idei év végéig olyan módon át legyen alakítva, hogy megfeleljen a fogyatékkal élõkre vonatkozó antidiszkriminációs törvényben, az ún. Disability Discrimination Act-ben (DDA) foglaltaknak.

Catriona Campbell, a the Usability Company elnök asszonya a dokumentum megjelentetését rendkívül pozitív lépésnek tartja, azonban úgy véli, hogy igen tekintélyes mértékû forrás bevonására lenne szükség, hogy be lehessen tartani az abban elõírt irányelveket. Campbell szerint az a kormányzati célkitûzés, hogy a szájtok mindenki számára hozzáférhetõk legyenek, sokkal magasabb prioritást kellene, hogy élvezzen, mint az, hogy a jelenlegi szolgáltatások, ügyintézési lehetõségek online
elérhetõvé tétele megvalósuljon 2005-ig. Elmondása szerint "ha egy szolgáltatás még nem érhetõ el az interneten, az nem ütközik egyetlen törvénybe sem. Amennyiben viszont már online elérhetõvé tették, ám nem mindenki számára hozzáférhetõ módon, akkor az sérti a törvényeket."

A webkikötõk hozzáférhetõségének biztosítását rögzíti a DDA, amely a köz- és a magánszektor számára egyaránt elõírja, hogy a fogyatékkal élõk, így pl. a vakok és a gyengénlátók vagy a siketek részére ugyanolyan mértékben elérhetõvé kell tenni az információkat, mint ép embertársaiknak.

Campbell szerint az egyik leggyakrabban elõforduló probléma, hogy a szájtok jelentõs része eszközfüggõ, így például a kérdõívek kitöltéséhez gyakran elengedhetetlen az egér használata, nem mindig alkalmazható a tabulátor az egyes mezõk közötti léptetéshez.

A fogyatékkal élõk jogainak betartása felett õrködõ felügyelet (Disability Rights Commission) jelenleg 100 szájtot vizsgál, hogy azok
eleget tesznek-e a hozzáférhetõségi elõírásoknak. A szerv meg fogja nevezni a szabályokat figyelmen kívül hagyó webhelyeket, és
elõfordulhat, hogy megteszi a megfelelõ jogi lépéseket is ellenük.
Forrás: http://www.silicon.com/

Az USA közönyösen szemléli az IP címek kimerülését?
A világban egyre égetõbb szükség mutatkozik az IPv6 nevû új internet protokoll bevezetésére, amely nagyságrendekkel növelné meg az internethálózathoz kapcsolt gépek egyedi azonosítására hivatott IP címek számát. A szabvány elõreláthatólag azt a jelenlegi IPv4-et fogja felváltani, amely Ázsiában és Európában nagy valószínûséggel néhány éven belül kifogy a rendelkezésre álló számokból.

Egyes elemzõk ugyanakkor arra számítanak, hogy az észak-amerikai térség számára még jó ideig garantált IPv4 címbõségnek köszönhetõen a probléma hidegen hagyja majd az amerikai hálózatokat. Mivel a protokoll cseréje mellett legfõbb érvként a lehetséges címek elfogyása áll, az Egyesült Államok könnyen közönyös maradhat a világ többi részét érintõ nagyszabású hálózatfejlesztéssel szemben.

Az Egyesült Államokat tudniillik azért nem fenyegeti a hiány, mert az eredeti címkiosztás során óriási számú címet osztottak ki az ország számára. Ázsiát ezzel szemben két-három éven belül érinteni fogja a probléma. Különösen azokra a cégekre nehezedik majd nagy nyomás, amelyek az Egyesült Államokénál nagyobb népességû, ám jóval kevesebb IP címmel rendelkezõ térségekben igyekeznek hálózati szolgáltatásokat biztosítani.

Jelenleg még mintegy 1 milliárd eredeti IP cím kerülhet kiosztásra. Ez ugyan soknak tûnhet, ám több országban igen gyors ütemben fogy az internetcímeket kiosztó hatóság által rendelkezésre bocsátott lehetséges címek száma. A probléma leginkább a szélessávú internettel jól telített, ám már csak 2 millió IP címmel rendelkezû Koreát és Indiát, valamint a rohamosan gyarapodó internetpenetrációjú Kínát és Európát érinti.

Az új IP címrendszerre való áttérés még az Y2K problémánál is lényegesen nagyobb "generálozást" tenne szükségessé az iparág részérõl. A protokollcsere gyakorlatilag minden egyes internethez kapcsolt berendezést, routert és hálózati eszközt érintene.

Az öt évvel ezelõtt kialakított IPv6 révén lehetõvé válna, hogy a Föld minden egyes lakosa akár 1000 hálózatra kötött, egyedi azonosítóval bíró berendezéssel rendelkezzen. Ez az IP cím méretének megnégyszerezésével válik lehetségessé. A 30 éve létrehozott verzió 32 bites volt, és mintegy 4,3 milliárd egyedi számkombinációt tett lehetõvé. Az új verzió már 128 bites IP címeket tartalmazna, jelentõsen kiterjesztve tehát a címtartományt.

Az új címek bevezetésének elsõ támogatói az infrastruktúragyártók (Cisco, Juniper Networks, Foundry Networks, NEC) voltak. A különbözõ berendezések számára operációs rendszereket készítõ cégek, illetõleg a nyílt forráskódú mozgalom tagjai ugyancsak elkezdtek már foglalkozni az IP címek kimerülésének kérdésével.

Mivel Észak-Amerikában nem kell tartani a címek kimerülésétõl, az új protokoll támogatói az új szisztéma egyéb elõnyeit, elsõsorban a nagyobb adatbiztonságot hangoztatják, illetve a nagyságrenddel gyorsabb átvitel lehetõségét, és a multimédiaalkalmazások számára garantált sávszélességet emelik ki. Többek között az USA Védelmi Minisztériuma is
a jobb biztonsági jellemzõk miatt támogatja az IPv6 szabványra való átállást.

Forrás: http://news.com.com/
2003. július 31.
vissza

Peter Rojas, 2003/02/20
http://www.wired.com/news/wireless/0,1382,
57431,00.html?tw=wn_ascii

A webloggolás a tavalyi év legváratlanabb technológiai története, ami idén tovább folytatódik.

Az egyik legújabb trend a “mobloggolás” vagy mobil bloggolás. Az olyan új eszközök, mint a Moblogger                                (http://www.simpleface.org/HomePage.html), a Wapblog (http://www.postneo.com/projects/wapblog/) és a FoneBlog               (http://www.newbay.com/products_general.html) képessé teszik a webes “naplóírókat”, hogy életük legapróbb részletérõl is
bárhonnan tájékoztatást adjanak, nem csak személyi számítógépeikrõl.

Ezek közül is a legújabb a Kablog  (http://www.rawthought.com/projects/kablog/), amivel lehetõvé válik a weblogok frissítése mobiltelefonokról és más mobilkészülékekrõl, mint pl. a PDA. A Kablog minden olyan készüléken mûködik, amin van J2ME (a Java mobilkészülékekre kifejlesztett változata). Ilyenek a Symbian operációs rendszerrel  mûködõ mobiltelefonok, több Sprint PCS telefon, a Blackberry és számos, OS 3.5-ös Palm készülék.

Todd Courtois, a Kablog megalkotója ingyen, shareware-ként kínálja, és azt mondja, hogy mindenféle reklám nélkül is több
ezerszer töltötték le azalatt a rövid idõ alatt, mióta elérhetõ.

A Kablog megkülönböztetõ jegye, hogy más mobloggoló szoftverekkel ellentétben nem egy közbeiktatott szerveren keresztül, e-mail vagy SMS használatával frissíti a site-okat, hanem a szintén ingyenesen elérhetõ Movable Type alkalmazást felhasználva. Ezzel közvetlenül a site-ra lehet bejelentkezni, és itt végezhetõ el a frissítés.

Ez azzal a kétségbevonhatatlan elõnnyel jár, hogy a site-ra feltöltött üzeneteket késõbb is lehet szerkeszteni a kézikészülékekrõl, amit az e-mailes rendszerben nem lehet megtenni. Hátránya viszont, hogy csak szöveges üzeneteket képes kezelni, mivel J2ME-n fut.

A multimédiás üzeneteket is kezelni képes FoneBlog szoftvert jegyzõ NewBay alig várja, hogy kihasználja a képi és hangzó
üzenetekben rejlõ lehetõségeket, tudván, hogy egyre több digitális kamerával felszerelt telefont adnak el. Számuk a következõ év
végére várhatóan meghaladja a sima digitális kamerákét – állítja a Strategic Analytics. Az elsõ FoneBlog-ot használó szolgáltató
február közepétõl hozza kereskedelmi forgalomba szolgáltatását.

A kérdés persze az, hogy vajon lesz-e elég mobloggolásban érdekelt mobiltelefon-felhasználó ahhoz, hogy a szolgáltatók
befektessenek ebbe az eszközbe. Joe Laszlo, a Jupiter Research elemzõje szerint a jelenleg hozzávetõlegesen félmillió weblog-ot
üzemeltetõ felhasználó 25%-a fog mobloggoló eszközöket használni site-ja frissítésére. Jóslata szerint a szolgáltatók egyaránt fogják használni a Kablog típusú rendszert és a FoneBlog által fémjelzett modellt.

Az mindenesetre még nem világos, hogy a mobloggolás vajon újabb embereket von-e be a webes “naplóírás” világába – mondja Laszlo  – vagy csak egy új eszközrõl van szó, amit a bloggolók egy részhalmaza fog igénybe venni. A mobilkészülékek számára
mindenesetre nem ez lesz a keresett “gyilkos” alkalmazás (killer application).
INFINIT Mobil
Mobil információs társadalom, mobilkommunikáció, mobiltechnológia
Az ITTK - INFINIT Mûhely hírlevele

Mobilhirlevel mailing list
Mobilhirlevel@mail.ittk.hu
http://mail.ittk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/mobilhirlevel
vissza

Regionális központok boomja
Egyre több multi létesít külföldön regionális szolgáltató központokat.
Hozzánk jellemzõen észak-amerikai, angolszász és Benelux államokbeli cégek hoznak, fõként Budapestre, több száz kvalifikált diplomásnak munkát teremtõ, 3-20 millió dolláros befektetést ily módon. Az ENSZ kereskedelemfejlesztési intézete, az UNCTAD részletes befogadói listáján régióbeli elsõk vagyunk. A jelek szerint pénzügyi elszámolói, ügyfélszolgálati, valamint humán erõforrás központok települhetnek a közeli jövõben Magyarországra.
- Forrás: Világgazdaság, 2003. jún. 23.
http://www.vilaggazdasag.hu/index2.php?app=cikk&datum=2003-07-23&d=2003-07-23&r=5&c=60

Digitális facilitátor -- alternatív könyvtárosi pálya
Tavalyi számainkban már szóltunk egy-két alternatív könyvtárosi pályáról (ha olvasóink kérik, szívesen írunk tovább e témában); most Jacsó Péter cikkét javasoljuk. A digitális facilitátor kiadók által megjelentetett publikációk webes megjelenését menedzseli. A puszta megjelenítésen túl keresési lehetõségeket is biztosít az adatbázishoz.
- Forrás: Digital Facilitators / Péter Jacsó. In: Information Today,
June, 2003 http://www.infotoday.com

Tudásmenedzsment 10. (A tudástranszfer)
A tudás által irányított gazdaságokban a beszélgetés (nem lafatyolás ;-)  valódi munkát jelent. Az emberek ugyanakkor képtelenek megosztani tudásukat, ha nem beszélnek közös nyelvet. A kérdés tehát adott: hogyan lehet a szervezeti tudást okosan áramoltatni?
1. Vegyünk fel okos embereket és engedjük, hogy egymással beszélgessenek. Gyakorta megesik, hogy az információt küls?
környezetünktõl igyekszünk beszerezni, ahelyett, hogy felkutatnánk a szervezeten belüli legkompetensebb forrást.
2. Cserélgessük (körültekintõen) az embereket a csoportban. A beszélgetések során jönnek rá az emberek, hogy mit is tudnak valójában; megosztják ismereteiket és egyben tanulnak is.
3. Strukturálatlan transzfer: esetleges ugyan, de lehetõség új gondolatok megszületésére.
4. A szervezeti tudással kapcsolatos irányultság legjobb mutatója, hogy mennyi tanulásra és gondolkodásra fordítható "lazább" idõszak áll a dolgozók rendelkezésére.
5. Az a konferencia, amely megpróbálja ismeretekkel teletömni az emberek fejét, téves elõfeltételekkel rendelkezik a tudás mûködésének módjáról.
p. 109
6. Transzferkapcsolat lehet partneri vagy mentori viszony, gyakornoki kapcsolat.
7. Formalizált tudásátadás: vannak vállalatok, amelyben a mentori programokat az idõsebb személyzet munkaköri leírásának explicit részévé teszik.

A tudástranszfer tehát: továbbítás + befogadás (és használat) A befogadást gátolja a forrás (vagy a közvetítõ személye) tiszteletének hiánya, bizalmatlanság. A személyes átadás legtöbbször nagyobb hatékonyságú, mint az elolvasott tudás (nem elég tehát írásos anyagot készíteni; prezentációs tudásra is szükség van). A transzfer hatékonyságának jellemzõi: sebesség, viszkozitás ("felszívásra és felszívódásra" való képesség). A hatékonyságot továbbá alapvetõen befolyásolja a vállalati kultúra; a közvetítõ technológiának arányaiban kisebb a jelentõsége. (összeállította: MG)
- Forrás: Tudásmenedzsment / Thomas H. Davenport, Laurence Prusak. -
Budapest : Kossuth, BKE Vezetõképzõ Intézet, 2001. - 195 p.

Szlovák-magyar üzleti adatbázis az Interneten (szintén "könyvtár")
Húszezer szlovák és magyar vállalkozás szerepel majd abban a kétnyelvû üzleti adatbázisban, amely szeptembertõl lesz látható az Interneten. A projektet kidolgozó és kivitelezõ Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány igazgatója, Brunda Gusztáv elmondta: a 8 millió forintos projekthez 90 százalékos támogatást nyert el az alapítvány a PHARE-CBC pályázatán. Az adatbázis arra ad lehetõséget, hogy a szlovák és a magyar üzletemberek közvetlenül vegyék fel egymással a kapcsolatot. A szlovák vállalkozóknak szlovák, a magyaroknak magyar nyelven mutatják be a lehetséges üzleti partnereket. Az országos
adatbázisba az induláskor három szakmacsoportból - a fa- és bútoriparból, a mezõgazdaságból és az élelmiszeriparból, valamint a
könnyû- és ruhaiparból - kerül be 10-10 ezer szlovák és magyar vállalkozás. Az igazgató reméli, hogy a késõbbiekben sikerül újabb
forrásokat szerezni pályázatok révén, így tovább bõvíthetõvé válik a rendszer. A projekt az üzleti adatbázis mellett tartalmazza a
vállalkozásfejlesztési tapasztalatok átadását a losonci vállalkozásfejlesztési alapítványnak, ugyanis a szlovák térségben még
kezdeti stádiumban van az inkubátorház-program és a Nógrád megyében kiemelkedõen jó eredményeket felmutató mikrohitelezés.
- Forrás: 2003. 07. 26.,
http://www.terminal.hu/newsread.php?id=25204707034411

Az internet lett a vezetõ médium
Legalábbis az Egyesült Államokban a tinédzserek és a 34 év alatti felnõtt lakosság körében, derül ki a Yahoo és a Carat Interactive
tanulmányából; a milleniumi "nemzedéknek" keresztelt felhasználók körében az Internet vált a vezetõ médiummá. A Yahoo "Behálózva születni" nevû marketing konferenciáján ismertetettek szerint a tinédzserek és a fiatal lakosság kritikus rétegeket képvisel a legtöbb márka számára. Az Egyesült Államok 47 milliós 13 és 34 év közötti polgára 149 milliárd dollárt költ el éves szinten, aminek 15 százaléka online történik. A tinédzserek és a fiatal felnõttek jelenleg 16,7 órát interneteznek hetente, ami nem tartalmazza az e-mailekkel kapcsolatos tevékenységeket, 13,6 órát néznek TV-t, 12 órát hallgatnak rádiót és 7,7 órát beszélnek
telefonon. Mindössze 6 órát olvasnak könyveket, vagy magazinokat. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a vizsgált fogyasztói csoport tagjai között "diverzifikálódott" a különféle médiák használata. Míg az idõsebb korosztály lojálisabb volt egy-egy média típushoz, addig a fiatalabbak nyitottabbak a különbözõ médiák iránt. Így összefoglalójában Fay elmondta, bár az Internet szerepe kulcsfontosságú, nem biztos, hogy azonnal nagyságrendileg növelni kell az on-line hirdetések összegét, mivel a vizsgált korosztály továbbra is használ más médiákat is. Ugyanakkor, ha a cégek erre a korosztályra akarnak építeni marketing akcióik során, akkor az internetet a leghangsúlyosabb médiumok között, ha nem a legfontosabb médiumként kell kezelni. A felmérés során
2618, 13 és 34 év közötti amerikait kérdeztek meg, a kutatás a Harris Online internetes adatbázisára épített.
- Forrás: 2003. 07. 25.,
http://www.menedzserforum.hu/Hirek/hiradatok.php?id=5399

EU-Videobank - új MTI-s szolgáltatás
EU-Videobank elnevezéssel új szolgáltatást indított a Magyar Távirati Iroda Rt.. A multimédiás adatbázisban Magyarország európai uniós csatlakozása kapcsán videofilmek között is böngészhetnek az érdeklõdõk - közölte kedden Sas István, az MTI Net projektjének vezetõje.
- Forrás: Prím Online, 2003. júl. 23., http://hirek.prim.hu/cikk/34113/

Source Public Management Journal
A Source http://www.sourceuk.net/ a közszolgáltatások portálja, amelynek célja, hogy híreket és információkat nyújtson a közszolgáltatásban dolgozó brit szakemberek számára. Az oldal 1999 novemberében nyert el erre a célra egy ötéves szerzõdést, így megbízható módon kereshetõek visszamenûleg is a kapcsolódó anyagok. A lentebbi címen ugyanakkor ezeken kívül több kezdeményezés linkjét is megtalálhatjuk. Maga a webkikötõ közbeszerzési híreket, piaci híreket, konferencia kezdeményezéseket, weblinkeket és gondolatébreszt? cikkeket közöl. A Source fenntart ingyenes elektronikus hírlevelet is.
- Forrás: Infinit Hírlevél No.222, 2003. jún. 18. www.infinit.hu

IMPRESSZUM
Kit-gm@mail.ittk.hu
http://mail.ittk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/kit-gm

(2003/28., július 30.)
eti hírlevél
vissza

A TARTALOMBÓL:
- Könyvtár a bevásárlóközpontban?
- Könyvtárigazgatók menedzsment-ismerete
- A láthatatlan tõkét is lehet és kell mérni
- Tudásmenedzsment 10. (A tudástranszfer)
- Északkeleti Napló - az elsõ magyar digitalizált napilapcsalád
- "Rendszerváltás" a hazai könyvtárakban
- 24 fok felett jár a védõital (könyvtárban is)
- Digitális facilitátor -- alternatív könyvtárosi pálya
- Fiatal vezetõ, koros csapat (javasolt technikák)

INFORMÁCIÓFORRÁSOK
- Journal of Digital Information
- EU-Videobank - új MTI-s szolgáltatás
- Elindult a www.antalljozsef.hu

Bevásárlóközpontok: meddig tarthat az expanzió? (Piac és Profit)
Egyes piacelemzõ szakemberek szerint a mûködõ és épülõ bevásárlóközpontok számával Magyarország lassan közelít a
telítettséghez, ezért az újabb beruházások helyett inkább a már meglévõket kellene bõvíteni, átalakítani. Különösen igaz ez a fõvárosra és közvetlen környezetére, amit alátámasztani látszik, hogy bár hasonló fejlesztések jelenleg is folynak e térségben, néhány nagy ingatlanberuházó cég a vidéki nagyvárosokat vette célba.
- Forrás: Marketing hírlevél 2 (2003) 28.
http://www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=2447&page=1

-- Nyugati bevásárlóközpontokban nem idegen látvány a könyvtár. A (fiók)könyvtár elõnye, hogy forgalmas helyen végezheti tevékenységét, a evásárlóközponté, hogy imázsa komolyabbá válik, és hogy olyan szegmenseket csábít be, amelyek egyébként kevésbé fordulnak elõ területén. Amennyiben hazai könyvtárak is kívánnának élni e lehetõséggel, mindenképpen meg kellene vizsgálni a könyvtáriügyfél-értéket kiskereskedelmi szempontból. (MG)

Regionális központok boomja
Egyre több multi létesít külföldön regionális szolgáltató központokat.
Hozzánk jellemzõen észak-amerikai, angolszász és Benelux államokbeli cégek hoznak, fõként Budapestre, több száz kvalifikált diplomásnak munkát teremtõ, 3-20 millió dolláros befektetést ily módon. Az ENSZ kereskedelemfejlesztési intézete, az UNCTAD részletes befogadói listáján régióbeli elsõk vagyunk. A jelek szerint pénzügyi elszámolói, ügyfélszolgálati, valamint humán erõforrás központok települhetnek a közeli jövõben Magyarországra.
- Forrás: Világgazdaság, 2003. jún. 23.
http://www.vilaggazdasag.hu/index2.php?app=cikk&datum=2003-07-23&d=2003-07-23&r=5&c=60

-- A könyvtárak, könyvtárosok potenciálján múlik, hogy e központok a számukra egyre fontosabb információt és tudást importálják-e, vagy hazai forrásokat vesznek erre igénybe. A helyzet egyelõre nem biztató. (MG)

Menedzsmentfórum
Az ügyfelek megszerzése és megõrzése - kiváltképp a jól jövedelmezõké - minden iparágban fontos kérdés, így különös jelentõsége van az éles versenykörnyezetben mûködõ, széles körben liberalizált távközlésben is.
- Forrás: IT és E-business hírlevél, 2 (2003) 29
http://www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=2464&page=1

-- A könyvtári teljesítménymutatók között egyik legfontosabb a célcsoport és a könyvtári ügyfelek számának hányadosa. Az e számot javítani kívánó ügyfélkapcsolati menedzsment témaköre egyelõre kevés figyelmet kap a hazai és külföldi szaksajtóban. (MG)

Az áfa-kulccsal együtt csökkenhet a könyvek ára
A magyar lakosság a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM)  adatai szerint 2002-ben 53 milliárd forintot költött könyvekre, 2001-ben 46 milliárd forintot, azt megelõzõ évben pedig még ennél is 18,4 százalékkal kevesebbet. Az egy fõre jutó kultúrára fordított kiadás 2001-ben a háztartások nettó kiadásának átlagosan mindössze 2,83 százaléka volt, könyvvásárlásra pedig csupán 0,33 százalékot költöttek.
(...) A könyvek ára szakértõk szerint a jövedelmekhez képest magas, a könyvek elõállításának költségeit tekintve pedig alacsony.
- Forrás: Figyel?Net, MTI-Eco  2003. július 22.
http://fn.netrix.hu/cikk.php?cid=63427&id=4

Kultúrnövények géntartalékainak nyilvántartási rendszere (ez is "könyvtár")
Az Európai Unió támogatásával hamarosan elkészül a kontinensen honos kultúrnövények géntartalékainak egységes nyilvántartási rendszere, amely hozzávetõleg másfél millió - ezen belül 100 ezer, hazai tájon termõ - növény adatait tartalmazza - közölte a programban résztvevõ tápiószelei agrobotanikai intézet igazgatója az MTI-vel.
- Forrás: FigyelõNet, MTI, 2003. július 24.
http://fn.netrix.hu/cikk.php?cid=63585&id=8

Digitális facilitátor -- alternatív könyvtárosi pálya
Tavalyi számainkban már szóltunk egy-két alternatív könyvtárosi pályáról (ha olvasóink kérik, szívesen írunk tovább e témában); most Jacsó Péter cikkét javasoljuk. A digitális facilitátor kiadók által megjelentetett publikációk webes megjelenését menedzseli. A puszta megjelenítésen túl keresési lehetõségeket is biztosít az adatbázishoz.
- Forrás: Digital Facilitators / Péter Jacsó. In: Information Today,
June, 2003 http://www.infotoday.com
-- A könyvtárosi tudás "hagyományos" kereteken kívüli alkalmazása segít a szakmai presztízs javításában és a szakma köré önként felvont falak döntögetésében egyaránt.

Felvételi: mobil, mobil mondd meg nékem!
Július 22-én éjszaka körülbelül 137 ezer fiatal bûvöli majd mobiltelefonját, hogy az kedvezõ hírt hozzon számukra. A közel 160 ezer
jelentkezõbõl ennyien tüntették fel telefonszámukat a felvételi lapok benyújtásakor, amivel automatikusan regisztrálták magukat a felvételi eredmények SMS-ben történõ kiértesítésére.
- Forrás: FigyelõNet, 2003. július 22.
http://fn.netrix.hu/cikk.php?cid=63404&id=7
-- Amennyiben van olyan hazai könyvtár, amely az SMS-t felhasználja fiatal használótáborával való kommunikációjában, kérjük jelezzen vissza, hogy beszámolhassunk tapasztalatairól. (szerk.)

A láthatatlan tõkét is lehet és kell mérni (Boda György)
A teljesítménymérés - leginkább megszorítások idején - visszatérõ kérdések sorát veti fel a szervezetekben. A menedzserek felelõssége a hatékony forrásfelhasználásban egyaránt kiterjed a pénzeszközökre, a materiális javakra, a munkatársak szellemi kapacitására, a vállalat belsõ szervezettségére, a munkatársak külsõ kapcsolataira, a munkaidõ felhasználására. Ezek közül többnyire csak ez elsõ kettõt mérik, noha mindegyik mérhetõ. Az utóbbiak számbavétele iránt a figyelem többnyire csak a szûkülõ keretek esetén nõ meg.
- Forrás: Menedzsmentfórum, Kontrolling Hírlevél
http://www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=2448&page=1 ; folytatás:
http://www.vilaggazdasag.hu/index2.php?app=cikk&datum=2003-07-18&d=2003-07-18&r=24&c=8
-- A könyvtári BSC-vel kapcsolatban meglehet?sen kevés a szakirodalom, ám feltehet?en n?ni fog a közeljöv?ben.

Könyvtárigazgatók menedzsment-ismerete
Ismerik-e a könyvtárvezetõk az alábbi kifejezések tartalmát? -- Célok általi menedzsment, használói igény felmérése, kompetenciafejlesztés, stratégiai tervezés, szerzõdéses viszonyon alapuló menedzsment, értékorientált menedzsment, teljesítménybérezés, benchmarking, tudásmenedzsment, menedzsment információs rendszer, balanced scorecard, imázs és márkaépítés. Nos, egyre kevésbé, a legutolsót már a nagykönyvtárak vezetõinek is már csak 16%-a. Erre jutott a BOBCATSSS-konferenciák gyakori elõadója, Niels Ole Pors. A könyvtárak sikeressége és a menedzser ismeretei közötti összefüggést senki sem kérdõjelezi meg, ezért felmérte a vezetõk képzési igényeit is. Elsõként az értékalapú menedzsmentet, változásmenedzsmentet, minõségmenedzsmentet, tudásmenedzsmentet és a személyes kompetenciák
menedzsmentjét említették. (ref.: MG)
- Forrás: The knowledge and continuing education needs of library
directors / Niels Ole Pors In: Library Management & Information
Services, January 2002 (elérhetõ pl. az Emerald Library Linkjében)

Vakon kampányol a cégek kétharmada (Menedzsmentfórum)
A vállalatok 66 százaléka ismerte el, hogy pontatlan és hiányos adatokat használnak mûködésük során, és úgy vélik, hogy a jobb adatminõség és pontosság javítaná az ügyfelek kiszolgálását, elégedettségét és hõségét. A válaszadók 81 százaléka azt is bevallja, hogy a hiányos ügyféladatok hatással vannak kampányaik eredményességére.
- Forrás: Menedzsmentfórum, Marketing hírlevél 2 (2003) 27
http://www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=2421&page=1

"Rendszerváltás" a hazai könyvtárakban (Lengyel Monika -- Simon András)
Az augusztus 11. körül megjelenõ 2003/8-as TMT-ben a szerzõk a könyvtári integrált rendszerek lecserélésének kérdését vizsgálják. A könyvtárosok és a használóik igényeire válaszul Nyugaton gyorsabban, idehaza komótosabban cserélik le "lassan ellehetetlenülõ" szoftvereiket. Az új rendszerrel kapcsolatos elvárások: alkalmazhatók rá a könyvtárosok tapasztalatából eredõ elvárások, integrálhatóság az internettel, ár, platformfüggetlenség, meglévõ hálózatra skálázhatóság.

24 fok felett jár a védõital
A munkahelyi környezet döntõen befolyásolja az ott végzett munka eredményességét. A hatékonyság érdekében tehát a munkaadónak érdemes áttekinteni, hogy az irodai környezetben milyen feltételek azok, amelyek segítik, sõt motiválják a beosztottakat.
A (...) vonatkozó elõírásokat egy 1996-os népjóléti minisztériumi rendelet fogalmazza meg. E szerint a szellemi dolgozóknak hideg
évszakban az irodában 20 és 22 fok közötti hõmérsékletet kell biztosítani, míg nyáron az elfogadható hõmérséklet 21 és 24 fok közé esik. A hatályos elõírás szerint "a klímakörnyezet kedvezõtlen hatásainak megelõzése" a munkáltató feladata, így ha a munkahelyi hõmérséklet zárt térben meghaladja a 24 fokot, a munkáltatónak óránként 5-10 perces pihenõidõt kell elrendelnie. Ezen túlmenõen a munkáltatónak a 24 foknál melegebb munkahelyeken igény szerint, de legalább félóránként védõitalt kell biztosítania. A jogszabály a folyadékveszteség pótlására 14-16 fokos hõmérsékletû ivóvizet javasol, de megemlíti, hogy e célra alkalmas azonos hõmérsékletû ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy mesterséges édesítõszerrel van ízesítve. Az elõírás arról is rendelkezik, hogy a védõitalt legalább a dolgozók létszámát elérõ mennyiségben, személyenként egyéni használatra kiadott ivópoharakból kell biztosítani. A szabályozás szerint 31 foknál melegebb irodákban nem kötelezhetõek az alkalmazottak munkavégzésre.
- Forrás: Világgazdaság, 2003. júl. 18.
http://www.vilaggazdasag.hu/index2.php?app=cikk&datum=2003-07-18&d=2003-07-18&r=24&c=3

Tudásmenedzsment 10. (A tudástranszfer)
A tudás által irányított gazdaságokban a beszélgetés (nem lafatyolás ;-) valódi munkát jelent. Az emberek ugyanakkor képtelenek megosztani tudásukat, ha nem beszélnek közös nyelvet. A kérdés tehát adott: hogyan lehet a szervezeti tudást okosan áramoltatni?
1. Vegyünk fel okos embereket és engedjük, hogy egymással beszélgessenek. Gyakorta megesik, hogy az információt külsõ
környezetünktõl igyekszünk beszerezni, ahelyett, hogy felkutatnánk a szervezeten belüli legkompetensebb forrást.
2. Cserélgessük (körültekintõen) az embereket a csoportban. A beszélgetések során jönnek rá az emberek, hogy mit is tudnak valójában; megosztják ismereteiket és egyben tanulnak is.
3. Strukturálatlan transzfer: esetleges ugyan, de lehetõség új gondolatok megszületésére.
4. A szervezeti tudással kapcsolatos irányultság legjobb mutatója, hogy mennyi tanulásra és gondolkodásra fordítható "lazább" idõszak áll a dolgozók rendelkezésére.
5. Az a konferencia, amely megpróbálja ismeretekkel teletömni az emberek fejét, téves elõfeltételekkel rendelkezik a tudás mûködésének módjáról.
p. 109
6. Transzferkapcsolat lehet partneri vagy mentori viszony, gyakornoki kapcsolat.
7. Formalizált tudásátadás: vannak vállalatok, amelyben a mentori  programokat az idõsebb személyzet munkaköri leírásának explicit részévé teszik.
A tudástranszfer tehát: továbbítás + befogadás (és használat) A befogadást gátolja a forrás (vagy a közvetítõ személye) tiszteletének hiánya, bizalmatlanság. A személyes átadás legtöbbször nagyobb hatékonyságú, mint az elolvasott tudás (nem elég tehát írásos anyagot készíteni; prezentációs tudásra is szükség van). A transzfer hatékonyságának jellemzõi: sebesség, viszkozitás ("felszívásra és felszívódásra" való képesség). A hatékonyságot továbbá alapvetõen befolyásolja a vállalati kultúra; a közvetítõ technológiának arányaiban kisebb a jelentõsége. (összeállította: MG)
- Forrás: Tudásmenedzsment / Thomas H. Davenport, Laurence Prusak. -
Budapest : Kossuth, BKE Vezetõképzõ Intézet, 2001. - 195 p.

Jelentõs fellendülés elõtt a menedzserkölcsönzés (Menedzsmentfórum)
Immár itthon is lehetõség van interim menedzserek igénybe vételére, ám a hazai perspektíváknál sokkal ígéretesebbnek tûnnek a németországi viszonyok.
- Forrás: Vezetés Hírlevél, 2003/29.
http://www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=2473&page=1
-- Az interim menedzserek (adott feladatra felfogadott menedzser szakember) a tudásmenedzsmentben a tudás akvizíciójának elõnyét biztosítják. A szerzõdéses idõ alatt a szervezetnek módjában áll szaktudását úgy igénybe venni, hogy mentesül a létszámbõvítéssel járó terhek alól. A teljesítés szerzõdésben rögzített. Könyvtári alkalmazására -- noha különösebb akadálya nincs -- egyelõre nem találtam példát. (MG)

Canon: világszerte az innováció és a tudásmenedzsment élvonalában
A Canont a világelsõk közé sorolták a legkiválóbb tudásalapú vállalatok globális ranglistáján. A kutatás azokat a vállalatokat rangsorolja, melyek azáltal tettek jelentõs versenyelõnyre szert, hogy a lehetõ legjobban kiaknázták a vállalati tudásbázisban rejlõ innovatív potenciált élvonalbeli termékek és megoldások fejlesztésére.
- Forrás: Prím Online, 2003. jún. 23., http://hirek.prim.hu/cikk/34106/

Szlovák-magyar üzleti adatbázis az Interneten (szintén "könyvtár")
Húszezer szlovák és magyar vállalkozás szerepel majd abban a kétnyelvû üzleti adatbázisban, amely szeptembertõl lesz látható az Interneten. A projektet kidolgozó és kivitelezõ Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány igazgatója, Brunda Gusztáv elmondta: a 8 millió forintos projekthez 90 százalékos támogatást nyert el az alapítvány a PHARE-CBC pályázatán. Az adatbázis arra ad lehetõséget, hogy a szlovák és a magyar üzletemberek közvetlenül vegyék fel egymással a kapcsolatot. A szlovák vállalkozóknak szlovák, a magyaroknak magyar nyelven mutatják be a lehetséges üzleti partnereket. Az országos
adatbázisba az induláskor három szakmacsoportból - a fa- és bútoriparból, a mezõgazdaságból és az élelmiszeriparból, valamint a
könnyû- és ruhaiparból - kerül be 10-10 ezer szlovák és magyar vállalkozás. Az igazgató reméli, hogy a késõbbiekben sikerül újabb
forrásokat szerezni pályázatok révén, így tovább bõvíthetõvé válik a rendszer. A projekt az üzleti adatbázis mellett tartalmazza a
vállalkozásfejlesztési tapasztalatok átadását a losonci vállalkozásfejlesztési alapítványnak, ugyanis a szlovák térségben még
kezdeti stádiumban van az inkubátorház-program és a Nógrád megyében kiemelkedõen jó eredményeket felmutató mikrohitelezés.
- Forrás: 2003. 07. 26.,
http://www.terminal.hu/newsread.php?id=25204707034411

Az internet lett a vezetõ médium
Legalábbis az Egyesült Államokban a tinédzserek és a 34 év alatti felnõtt lakosság körében, derül ki a Yahoo és a Carat Interactive
tanulmányából; a milleniumi "nemzedéknek" keresztelt felhasználók körében az Internet vált a vezetõ médiummá. A Yahoo "Behálózva születni" nevû marketing konferenciáján ismertetettek szerint a tinédzserek és a fiatal lakosság kritikus rétegeket képvisel a legtöbb márka számára. Az Egyesült Államok 47 milliós 13 és 34 év közötti polgára 149 milliárd dollárt költ el éves szinten, aminek 15 százaléka online történik. A tinédzserek és a fiatal felnõttek jelenleg 16,7 órát interneteznek hetente, ami nem tartalmazza az e-mailekkel kapcsolatos tevékenységeket, 13,6 órát néznek TV-t, 12 órát hallgatnak rádiót és 7,7 órát beszélnek
telefonon. Mindössze 6 órát olvasnak könyveket, vagy magazinokat. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a vizsgált fogyasztói csoport tagjai között "diverzifikálódott" a különféle médiák használata. Míg az idõsebb korosztály lojálisabb volt egy-egy média típushoz, addig a fiatalabbak nyitottabbak a különbözõ médiák iránt. Így összefoglalójában Fay elmondta, bár az Internet szerepe kulcsfontosságú, nem biztos, hogy azonnal nagyságrendileg növelni kell az on-line hirdetések összegét, mivel a vizsgált korosztály továbbra is használ más médiákat is. Ugyanakkor, ha a cégek erre a korosztályra akarnak építeni marketing akcióik során, akkor az internetet a leghangsúlyosabb médiumok között, ha nem a legfontosabb médiumként kell kezelni. A felmérés során
2618, 13 és 34 év közötti amerikait kérdeztek meg, a kutatás a Harris Online internetes adatbázisára épített.
- Forrás: 2003. 07. 25.,
http://www.menedzserforum.hu/Hirek/hiradatok.php?id=5399

Könyvpusztulás Irakban
A XXI. század elsõ nagy könyvpusztulásának nevezte az Irak elfoglalását követõ könyvtárfosztogatásokat Fernando Baez, az UNESCO szakértõje. Csaknem teljesen elpusztult a bagdadi nemzeti könyvtár és a többi nagyobb iraki gyûjtemény. Több mint egymillió könyvet raboltak el vagy semmisítettek meg - mondja Fernando Baez, aki könyvtártudománnyal foglalkozik és jövõre publikálja A könyvpusztítás története címû munkáját. Baez az UNESCO megbízásából járt Irakban, hogy a helyszínen
tájékozódjon.
- Forrás: MTI, Index 2003. július 13.
http://index.hu/kultur/klassz/irak0713/

Interneten a Blikk cikkei
Internetes tartalomszolgáltatást indít a Blikk - erõsítette meg a tulajdonos Ringier Kiadói Kft. online üzletágának vezetõje az MTI
értesülését.
- Forrás: Prím Online, 2003. júl. 28., http://hirek.prim.hu/cikk/34199/

Fiatal vezetõ, koros csapat (javasolt technikák)
Amennyiben a fenti képlet áll fenn, megjósolható a nemzedéki ellentét a felek között. Hasznos, ha a fiatal vezetõ elébe megy a korával kapcsolatos kritikáknak, és fiatalabbként a közös munkához kéri az idõsebbek tapasztalatát -- írja Robbins. Ezután következik a közös stratégiaalkotás és az, hogy a vezetõ sikerélményhez juttatja beosztottait. Így nyeri el lojalitásukat. (Az utóbbi mondat nyilván nem csak a fiatal vezetõknek szóló jótanács, és könyvtárban is érvényes ;-) Majd következik az egyéni erõsségek felmérése, illetve annak feltárása, hogy ki, mivel járulhat hozzá a közös célokhoz.
- Forrás: Young Leader, Veteran Team / Stever Robbins. In: Harvared
Business School Working Knowledge, July 21, 2003
http://hbswk.hbs.edu/pubitem.jhtml?id=3599&t=srobbins

Óvoda és számítógép - kisegér a mûanyag házban
A "próbaüzem" bevált, a számítógépek sokat javítottak az apróságok kognitív készségén, így az informatikai tárcától rövidesen több száz óvoda kaphat speciális gépet - játékos kiegészítõkkel.
- Forrás: Figyel?Net, 2003. július 18.
http://fn.netrix.hu/cikk.php?cid=63306&id=27

Rohamosan bõvül az elektronikus könyvek parányi piaca Japánban
Az elektronikus könyvek értékesítése egymilliárd jen (mintegy tíz millió dollár) bevételt hozott a kiadóknak 2002-ben Japánban. A piac bõvülésének mértéke évi 40-60 százalékosra tehetõ - írja az Impress Corp kiadó vállalat "eBook business survey report for 2003" jelentése.
- Forrás: FigyelõNet, MTI-ECO 2003. júl. 24.
http://fn.netrix.hu/cikk.php?cid=63614&id=8

::::: INFORMÁCIÓFORRÁSOK :::::
Journal of Digital Information
Nemrégiben jelent meg a Journal of Digital Information legfrissebb száma, amely a digitális könyvtárak gazdasági tényezõit veszi górcsõ  alá. Az elsõsorban a digitális környezetben található információk használatával, megjelenítésével és menedzselésével foglalkozó webes lapot a brit számítástechnikai társaság és a nagy hírû Oxford University Press kiadó támogatja. Néhány érdekesebb írás az említett számból:
- A digitális tartalom kezelésének gazdasági faktorai
- A nyílt hozzáférésû publikálás megvalósíthatóságának gazdasági kérdései
- A digitalizáció gazdasági kihatásai a tudományos könyvtárak pozicionálásának tükrében
- Forrás: Infinit Hírlevél No. 212 www.infinit.hu ;
http://jodi.ecs.soton.ac.uk/

EU-Videobank - új MTI-s szolgáltatás
EU-Videobank elnevezéssel új szolgáltatást indított a Magyar Távirati Iroda Rt.. A multimédiás adatbázisban Magyarország európai uniós csatlakozása kapcsán videofilmek között is böngészhetnek az érdeklõdõk - közölte kedden Sas István, az MTI Net projektjének vezetõje.
- Forrás: Prím Online, 2003. júl. 23., http://hirek.prim.hu/cikk/34113/

Megjelent az Encarta új verziója
A Microsoft nyilvánosságra hozta az Encarta Reference Library 2004-es verzióját. A DVD-n és CD-lemezen egyaránt elérhetõ Encarta Reference Library 2004 a következõ új és továbbfejlesztett szolgáltatásokat tartalmazza: a Discovery Channel televíziós csatorna mûsorai (109 percnyi oktatási témájú videofilm a legkülönbözõbb területekrõl), Visual Browser, az áttekinthetõség szolgálatában, továbbfejlesztett Homework Center, segítség a házi feladatok elkészítéséhez. (...) Az Encarta
Reference Library 2004 ezenkívül a következõ összetevõket is tartalmazza: Encarta Encyclopedia Deluxe 2004, Encarta World English Dictionary, Thesaurus, Translation Dictionaries, valamint a díjnyertes Encarta Africana, több mint 68 000 ellen?rzött cikk, multimédiás tartalom, beleértve különbözõ rádiómûsorok, hírek és idõjárás-elõrejelzések lekérését, virtuális térképek, útvonalak és
idõtervek, diagramok és ábrák, aktuális statisztikai adatok, játékok és még sok minden más. A világot interaktív tanulással felfedezhetõvé tevõ Encarta Reference Library napjaink legnagyobb példányszámban eladott* referenciaszoftver-csomagja.Az Encarta termékcsalád kiegészítéseként a Microsoft a fogyasztók figyelmébe ajánlja az Encarta Encyclopedia Deluxe
programot, amely hatalmas mennyiségû naprakész adatot tartalmaz az otthoni és az iskolai tevékenységekhez, valamint az Encarta Encyclopedia Standard programot is, amely az egész család számára kínál aktuális információt tartalmazó útmutatókat. Az Encarta-portfolió a Microsoft HRD-részlegéhez (Home Retail Division) tartozik.
- Forrás: Prim Online, 2003. július 29. http://hirek.prim.hu/cikk/34232/

Source Public Management Journal
A Source http://www.sourceuk.net/ a közszolgáltatások portálja, amelynek célja, hogy híreket és információkat nyújtson a közszolgáltatásban dolgozó brit szakemberek számára. Az oldal 1999 novemberében nyert el erre a célra egy ötéves szerzõdést, így megbízható módon kereshetõek visszamenõleg is a kapcsolódó anyagok. A lentebbi címen ugyanakkor ezeken kívül több kezdeményezés linkjét is megtalálhatjuk. Maga a webkikötõ közbeszerzési híreket, piaci híreket, konferencia kezdeményezéseket, weblinkeket és gondolatébresztõ cikkeket közöl. A Source fenntart ingyenes elektronikus hírlevelet is.
- Forrás: Infinit Hírlevél No.222, 2003. jún. 18. www.infinit.hu

Elindult a www.antalljozsef.hu
Az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) Antall József családjával közösen elkészítette a néhai miniszterelnök honlapját - közölte Lévai Zoltán, az IDF alelnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
- Forrás: FigyelõNet, MTI2003. július 23.

Világhálón Hollywood történelme
Õsrégi, ám korszakalkotó filmfelvételek, a hétköznapok történetét dokumentáló események felvételei hamarosan az interneten is
megtekinthetõk, hála az IBM és a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem Film és Televíziós Archívuma közös tervének. (Inforrás)
Bõvebb információ:
http://www-1.ibm.com/press/PressServletForm.wss,
http://www.szt.hu/hirek_hir.php?id=31937

Adatbázis támogatja majd az európai munkavállalásunkat
A magyar munkavállalókat közösségi adatbázis segíti az elhelyezkedésben az európai uniós csatlakozása után - tette közzé a
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium.
- Forrás: Menedzsmentfórum, 2003. júl. 29.,
http://www.mfor.hu/Hirek/hiradatok.php?id=5378

Afrika...
- Az oldal oktatási segédanyagokat, Afrika-témájú könyvek és cikkek adatbázisát kínálja. (OCPA News) http://www.africaresource.com/index.htm - Könyvek Afrikáról: ezen az oldalon az afrikai történelemmel és kultúrával foglalkozó könyvek recenziói olvashatók. (OCPA News)
http://dannyreviews.com/s/Africa.html
- Szub-Szahara: a Szaharától délre esõ afrikai területek társadalmával és kultúrájával foglalkozik ez az oldal. (OCPA News)
http://www-sul.stanford.edu/depts/ssrg/africa/culture.html
- Online afrikai kézmûvesek: hagyományos afrikai kézmûipari tárgyak
(OCPA News)
http://www.developmentgateway.org//culture/dg-contribute/item-detail?item_id=308736&version_id=182299&from=alert

:::::: KultúrPont Hírek ::::::
Astrid Lindgren Emlékdíj - jelölések
A 2004. év Astrid Lindgren Emlékdíjára már érkeznek a nemzeti szervezetek jelölései a Svéd Nemzeti Kulturális Tanácshoz, a díj
kiírójához. A jelöltek teljes listája szeptemberben lesz elérhetõ. Az emlékdíjat elõször idén osztották ki a gyermek-és ifjúsági irodalom terén kiemelkedõt alkotó íróknak illetve könyvillusztrátoroknak.
(KultúrPont) Bõvebb információ: Astrid Lindgren Memorial Award - Ms Anna
Cokorilo anna.cokorilo@kulturradet.se tel.: +46-8-519 264 00/08,
+46-70-602 51 15

Román megyei könyvtár
A romániai Arges Megyei Könyvtár Kultúra 2000-es pályázathoz csatlakozna kulturális örökség, könyvek, olvasás, mûfordítás (többéves program), kiállítások, könyvtárak, multimédia, kulturális események témakörökben.
(KultúrPont) Bõvebb információ:
Arges County Library; 18 Victoriei, 0300 Pitesti, Rumania - Mihaela
Voinicu bjdgarges@hotmail.com tel.: +40 248 230030 fax: +40 248 230030

Maninvest - spanyol szervezet
A spanyol Maninvest szervezet építészet, könyvtárak, kulturális események, levéltárak kategóriákban csatlakozna Kultúra 2000-es
pályázathoz. (KultúrPont) Bõvebb információ: Maninvest; 38 Espronceda Street, 28003 Madrid, Spain - Nuria Nunez nuria.nunez@maninvest.com
http://www.maninvest.com tel.: +34 91 395 65 50, fax: +34 91 399 08 13

IMPRESSZUM
A szerkesztõk -- akik örömmel olvassák és megfontolják az Ön véleményét:
Káldi Emese (kommunikációs tréner) mailto:emi22@freemail.hu
Mészáros Anikó (ügyvezetõ igazgató, ITTK) mailto:meszaros.aniko@ittk.hu
Sonnevend Péter (fõiskolai docens, Kaposvári Egyetem)
mailto:peter@sonnevend.com
Mikulás Gábor (információs és pr-tanácsadó) mailto:mikulasg@gmconsulting.hu
A térítésmentes hírlevelet megrendelheti a infinit.regisztracio@ittk.hu címre küldött üres levéllel, melynek tárgya (subject): KIT-megrendeles.
Kiadja: GM Consulting http://www.gmconsulting.hu/inf
Kit-gm mailing list
Kit-gm@mail.ittk.hu
http://mail.ittk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/kit-gm
vissza

http://www.kulturalisszaknevsor.hu/frame4oktatas.htm

Congress Team 2000 Kkt. - Európai Uniós szaktanfolyamok, pályáztató tréning, "Ami a web után következik"- tanfolyam
Célzott közönség: cégek, magányszemélyek, azok, akik Uniós támogatási forrásokért kívánnak pályázni, pénzügyi döntéshozók, pályázatírók, informatikusok

Megrendelhetõ: Congress Team 2000 Kkt.
1107 Budapest, Üllõi út 134. IV. lph. I. 1.
36-1-433-3091, fax: 1433-3092
ct2000@vnet.hu
vissza

A Zöld Óceán Kft. 1999-ben alakult, utazási irodaként mûködik.
2000 második félévében készült el a www.hurra-nyaralunk.hu online utazási központ, mely hamarosan az egyik vezetõ online irodává vált. Az oldalon több mint 30 utazási iroda ajánlatai találhatók meg a saját utak kínálata mellett.

Az internetes értékesítés 2001 második felétõl nõtt jelentõsen. 2002-ben a teljes forgalom közel 50%-át adta az online foglalás, míg 2003 elején ez az arány megközelíti a 60%-ot.

Ezért úgy döntöttek a tulajdonosok, hogy az internetes üzletág elõretörését megjelenítik a cég elnevezésében is. 2003. július 10-tõl a cég neve HurráNyaralunk.hu Kft.

Az ügyvezetés elõrejelzése szerint az online foglalások száma és aránya az elkövetkezendõ években tovább növekszik, köszönhetõen az internetet használók számának növekedésének, valamint az online szolgáltatások iránti bizalom további erõsödésének.

További információ:
Habóczki Zsolt
Tel: (1) 483 2965
Email: zsolt.haboczki@hurra-nyaralunk.hu

HurráNyaralunk.hu
2003. július 24.
vissza

Németek. Országuk a 20. század fõnixe: magára gyújtotta a világot, rommá és hamuvá vált a tûzben, majd feltámadt, és ma Európa legnagyobb nemzetgazdasága. Néhány évtized elég volt számára, hogy a gazdasági fejlõdésben lehagyja a háborúban felette diadalmaskodó gyõztes országokat, és a történelemben elõször békés úton Európa egyik fõ erejévé váljék. Igen tanulságos végiggondolni, mi van a németekben, mit tud ez a nép, ami képessé tette õket erre.
Egyáltalán, ki a német? Számtalan közhely él róluk a világban, bennünk is - de valójában mi is a közös a kedélyes bajorban, a sótlan szászban, a szikáran fegyelmezett poroszban, a Hanza városok kereskedõnépében? Németek: gondoljuk meg, hányféle berögzült nézet él és munkál róluk bennünk. Az áruvilágban ösztönösen garanciának érezzük a ’német minõséget’ arra, hogy a termék tartós, jó minõségû, megbízható, hogy megfelelõ értéket kapunk a pénzünkért. Emögött nyilvánvalóan a ’német precizitásról’ bennünk élõ kép áll: az ipari tevékenységekben a német precizitás fogalom, a magas színvonal biztos ígérete. Igen jellemzõ, hogy a Skodát az tette néhány év alatt megbecsült európai autóvá, hogy a Volkswagen csoport kívül-belül a maga képére formálta. A precizitás gyökerét keresve eljutunk a következõ berögzült nézethez, a ’német fegyelemhez’, hiszen a hagyományos termelésben a precizitást a fegyelem biztosítja. A logikai boncolás következõ eredménye pedig meghökkentõ: a ’porosz fegyelem’ sztereotípiája áll elénk.
Valójában tehát kikrõl is beszélünk?
A 20. század két világháborújáért közhely a németeket okolni. Tény, hogy a barna téboly eluralkodott a németeken, de hogyan válhatott a 20. század hajnalának egyik legfelvilágosultabb országa néhány év alatt a terror, gyilkolás, a népirtások poklává? Vajon e sötét erõk mind a német népbõl törtek elõ? Mennyiben vétkesek õk maguk a német militarizmus akkori feltámadásában, és mennyiben azok az országok, amelyek a saját megfontolásaik alapján tûrték/engedték azt - az oroszok, akik kiképzési lehetõségeket biztosítottak a német hadseregnek, amikor az a reá rótt tilalmak miatt otthon nem építkezhetett, a nyugatiak, akik oly sok minden felett szemet hunytak, amíg azt remélték, hogy Hitler csak Kelet felé terjeszkedik? Nem lehet eléggé elítélni a német fasizmust, de tény az is, hogy minden idõk legmocskosabb nézetrendszeréhez az ifjú Hitler gyakorlatilag minden elemet készen megkapott a kedélyes Ausztriában. És mi változott bennük napjainkra, midõn vitathatatlan tény, hogy a mai Németország a világ egyik legdemokratikusabb állama, és méginkább azzá teszi a mindenek felett álló igyekezete, hogy jóvátegye a múltját, és fõként semmivel se idézze fel annak gyászos árnyékait.
Kik tehát ezek az európai szomszédok, társbérlõk, akikkel a sorsunk ismét szorosan összefonódott - ezúttal a gazdaság terén, azzal, hogy az exportra utalt, exportra éhes országunknak õk a legnagyobb külkereskedelmi partnerei?
Norbert Elias könyve igen alapos, a maga nemében nagyon érdekes szociológia elemzést ad e nép társadalmi fejlõdésérõl a 19. és 20. században. Amint a magyar kiadás címlapján, mintegy ajánlásként olvasható, a német történelemnek a második világháború és a holokauszt katasztrófájába torkolló folyamata csak a hosszú távú államalkotó folyamatok s a rájuk reflektáló viselkedési és civilizációs változások együttes figyelembe vételével érthetõ meg. Itt rejlik tehát a magyarázat, ezt igyekszik a szerzõ itt feltárni, bemutatni nekünk. Mûvének különös érdekessége a laikus olvasó számára, hogy hosszú fejezetet szentel annak bemutatására, milyen szerepet játszott a párbaj a császári Németország társadalmi kapcsolataiban - egy, a férfias bátorság kultuszaként szolgáló, szélsõségesen idejétmúlt intézmény a modern korban.
A szerzõ a 20. századi kultúrszociológia egyik legjelentékenyebb alakja, iskolát teremtõ képviselõje. Igényes, az indítékok és az összefüggések lényegének feltárására törõ elemzése nem éppen könnyed olvasmány, viszont nagyon sokat ad ahhoz, hogy átlássuk, hogyan for-málódott, és torzult is Európa történelmének e csodálatos fejlõdést és tébolyult mélységeket hozó két évszázadában a németeknek a világgal és a saját társadalmukkal szembeni magatar-tása, jelleme. És segít megérteni, hogyan válhattak azzá, aminek ma látjuk õket.
Dr Osman Péter ismertetõje
vissza

Az Iparmûvészet Könyve I-III A Magyar Iparmûvészeti Társulat megbízásából szerkeszti Ráth György Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt, 1902, 1905, 1912 Hasonmás kiadás: Babits Kiadó 2002

A gazdasági és technikai fejlettség színvonalának fontos fokmérõje, ha az áruter-melés eljut odáig, hogy komoly jelentõséget tulajdonít a termékek esztétikus megjele-nésének is. Ha a gazdasági és a technológiai viszonyok fejlettsége már eljutott odáig, hogy a piacon a vevõk igényeinek kielégítése válik a kínálat alakításának meghatáro-zójává - tehát nem a vevõk versenyeznek az áruért, hanem az árutermelõk az értéke-sítési lehetõségekért, a vevõk pedig válogatnak a kínálatban - akkor a termékek „szé-pítése” komoly gazdasági jelentõséget kap. A szép termékek iránti igény eléggé könnyen felkelthetõ kereslet, és versenyelõnyhöz jut az a termelõ, akinek az áruja ezt másokénál jobban elégíti ki. Így válhatott az iparmûvészet az árutermelés és fõként a piaci pozícióharc fontos eszközévé a tömegtermelés korában.
Az iparmûvészetrõl szól ez az impozáns, gazdagon illusztrált háromkötetes mû, amelyet most a Babits Kiadó jelentetett meg hasonmás kiadásban. Tanulmánygyûjtemény, amelyet érdemes figyelemmel tanulmányozni, és amely sok tudással és a megismerés örömével ajándékozza meg az olvasót. Benne kiváló tudó-sok és mûvészek magvas írásai sorakoznak, és mutatják be az iparmûvészet lelkét, a különbözõ területeit, azok kialakulását, fejlõdését, kiemelkedõ vagy jellemzõ alkotá-sokat. Rögtön ráérzünk, hogy mindegyikük elõadónak is kiváló: a tanulmányok úgy adnak a választott témára vonatkozó sok-sok ismeretet, az átfogó elemzésektõl az al-kalmazott alkotó technikák/technológiák szakmai részleteinek bemutatásáig, hogy azt sohasem érezzük fárasztónak, soknak, netán érdektelennek - ellenkezõleg. És a volta-képpeni tárgyuk mellett széles látókörrel jelenítik meg - ahogy azt a nagyok tudják - a szóbanforgó korok technika- és kultúrtörténetét is.
Ráth Györgyrõl, a mû szerkesztõjérõl a Révai Nagy Lexikona elmondja, hogy jo-gászként pályája a pesti kir. ítélõtábla tanácselnöki tisztéig emelkedett. Nagy tevé-kenységet fejtett ki a magyar mûvészet és iparmûvészet pártolásában. 1881-ben meg-szervezte az Iparmûvészeti Múzeumot, amelynek 1896-ig fõigazgatója, az Iparmûvészeti Társulatnak pedig elnöke volt. Itt nagyívû összegezése szerepel az érmekrõl, érmelésrõl.
A tanulmányok többi alkotói között is nagy neveket találunk Csak egy-két példa: Marczali Henrik történész, akadémikus, a budapesti tudományegyetemen a magyar történelem professzora: „Az iparososztály fejlõdése Magyarországon”. Lyka Károly mûvészettörténész, 22 éven át a Képzõmûvészeti Fõiskola tanára, néhány évig annak igazgatója: „A mozaik”, „Az üvegfestés”. Éber László, a budapesti tudományegyete-men a középkori mûvészettörténet tanára: „A sokszorosító mûvészet”, „A bútormûvesség emlékei Magyarországon”. Divald Kornél, akit az Új Idõk Lexikona a Kárpát-vidéki megyék mûemlékeinek legnagyobb érdemû kutatójaként tart számon: „A fafaragás”, „A lakkmûvesség”, „Az üveg”. Wartha Vincze, kémikus, egyetemi ta-nár, a budapesti József nádor Mûegyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Természettudományi Társulat elnöke: „Az agyagmûvesség”.
Dr. Osman Péter ismertetése
vissza

A játékoké lesz a fõszerep Magyarország legnagyobb, nagyközönségnek szóló informatikai rendezvényén. A BNV-vel tavaly elsõ ízben megrendezett INFOmarket – Információtechnológiai és telekommunikációs vásár együttesen 110 ezer látogatót vonzott Budapesti Vásárközpontba.
Ebben az évben meghosszabbított, kilenc napos (két hétvégés!) nyitva tartással, szeptember 6-14. között fogadja a játékos kedvû látogatókat az INFOmarket, amelyre, valamint a kiállítással egyidõben megrendezésre kerülõ Budapesti Nemzetközi Vásár, Magyar Világ, Intersound és a Budapesti Divat Napok rendezvényekre összesen 130 ezer érdeklõdõt várnak a szervezõk.

Külön „Játékszigeten” mérhetik össze tudásukat a PlayStation játék rajongói, a robotharcok kedvelõi, illetve a tavaly nagy sikert arató Counter-Strike játék idei bajnokságának résztvevõi. A számítógépes versenyekre eddig több százan jelezték részvételi szándékukat. A szigeten önálló blokkot alkotnak a játékokhoz kapcsolódó szoftverek, a szoftvereket kiszolgáló technikai háttér valamint a mobil kommunikáció „élõ” tesztelése.

A látványos közönségcsalogató programok és virtuális bajnokságok az információtechnológiai, továbbá az adat és telekommunikációs cégek bemutatkozását kísérik. A hardver és szoftver piac újdonságai mellet irodatechnikai cikkek, adatátviteli- berendezések, szolgáltatások, vonalas-, mobil készülékek és szolgáltatások, e-mail-, GSP rendszerek és szolgáltatások, M-Commerce, valamint mûholdas és mikrohullámú rendszerek alkotják a termékskálát. Figyelemmel kísérik a kiállítást a jelentõs számítástechnikai lapok, amelyek szintén jelen lesznek a standokon.
Az INFOmarket sikerét jelzi, hogy a visszatérõ kiállítók mellett 65% az új jelentkezõk aránya.

A kiállítás szakmai partnere az Informatikai Vállalkozások Szövetsége.

Az INFOmarket egyedülálló bemutatkozási és értékesítési lehetõséget teremt a kiállítóknak és kellemes kikapcsolódást a látogatóknak szeptember 6-14. között a Budapesti Vásárközpont „D” pavilonjában.

Állami támogatással szervezett I. kategóriás rendezvény, „Magyarország 2003” Minõségi Termékek és Szolgáltatások Kiállítás szeptember 23-27. között Kijevben.
Bõvebb információt a szervezõ „Interpress Kiállítások Kft.”-nél Bótáné Csuka Ilonától (1/302-75-25/140-es mellék, fax: 1/302-75-30, e-mail: office@interpress.hu, www.interpress.hu ),  illetve az ITDH-ben, Reppa Gábortól (tel: 1/473-82-26, fax: 1/473-82-25, e-mail: reppa@itd.hu) kaphatnak.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
UKRAJNAI NAGYKÖVETSÉGE
Kereskedelmi Iroda
01034 Kijev , Sztreleckaja u. 16
Telefon: (044) 229 7200
Fax :      (044) 229 8906
E-mail: itdkiev@itdh.com.ua
Kijev, 2003. július 28.
Tisztelettel
Palásti István
igazgató
vissza

Indulásáig hetente friss hírlevélben tájékoztatjuk Önt.

A Médiahajó Statútuma

Szeretettel meghívjuk a Médiahajó és az Internethajó szeptember 25-én elinduló ezerfõs kultúrális, közéleti, szakmapolitikai kirándulásra. Kiemelt vendégeink:

             az EU-tagországok és a szomszédos államok nagykövetei

             a kormány, a minisztériumok vezetõi

             a gazdaság, a médiaszakma és a közélet cégeinek, szervezeteinek vezetõi

             a határon túli magyarokat képviselõ személyiségek

              az élõ magyar kultúrát és médiát képviselõ Száz Sztár és a Magyar Sajtópáholy tagjai

Bõvebb tájékoztatást kérek!

Utasként Ön is részt vehet az eseményen a gazdaság, a médiaszakma, és a közélet szervezeteinek, cégeinek vezetõjeként vagy érdeklõdõként. Igényelhet:

Szponzorációs és reklám lehetõségeket
 

• Céges megjelenés, lobby, promóció, önálló vendégkör hívás és toborzás a három hajón, az indulás, a kikötés, a Visegrádi palota nyitott és zárt helyszínein, a szakmai rendezvényeken, óriásplakátokon, médiapartneri és kiadványi hirdetési felületeken.

• Eseményszponzor Internethajó (technológia, telekommunikáció, rendszerintegráció),

Szakmai bemutatókat

• Technológia (telekommunikáció, VoIP, rendszerintegráció, mobil internet, alternatívák, újdonságok, MMS, fizet?s SMS, virtuális gazdaság, eBusiness...)

• Gazdaság jog (globális makrotrendek, EU, hírközlési törvény, K+F, digitális aláírás...)

• Társadalom (eEurope, eMagyarország, eGovernment, eContent, eLearning...)

Cégasztalt vagy beszállókártyát

Jelentkezési határidõ: szeptember 01

A jelentkezés visszaigazolása az idõrendre és szakmai arányosságra figyelemmel történik.
A jelentkezés lefoglalása a részvételi díj kifizetése.
vissza

A fellendülés utáni multimédia
2003. június 26-án az ACTeN projekt üzleti kerekasztalt tartott Amszterdamban a multimédia fejlesztést végzõ cégek dotkom fellendülés utáni helyzetérõl. A tanácskozás színhelye az 1927-ben épített történelmi Olimpiai Stadion volt. Hat hozzászólót kértek fel: közülük négyen a fejlesztõcégeket képviselték (Evident, Framfab, Talmon Communicate, Zappwerk), ketten pedig az ügyfeleket (AKZO Nobel és Digital Universities). Mintegy harminc fõs közönség gyûlt össze a multimédia iparág képviseletében: a hat szakértõ elõttük válaszolt a jelenlegi helyzettel, a kormányzati támogatással, az EU-s programokkal és a multimédia versenyekkel kapcsolatos kérdésekre.

A kérdésekre adott válaszokból egyértelmûen kiderült, hogy a jelenlévõ holland multimédia vállalkozások kemény idõket éltek meg és bíznak a jobb jövõben. Szinte valamennyi cég munkatársak elbocsátására kényszerült, ugyanakkor a megbízások elnyerése sokkal idõ- és munkaigényesebb lett. Ezek elsõsorban meglévõ üzleti kapcsolataik révén jöttek össze. A költségek visszafogása mindenhol központi kérdés volt. Nem tartottak túlzott jelentõséget a kormányzati támogatásnak a multimédia tartalomfejlesztõ cégek talpon maradása szempontjából, ugyanakkor szükségesnek tartanák, hogy ezeket a cégek nagyobb szerephez jussanak az eGovernment projektekben. A Framfab képviselõje rámutatott arra, hogy az EU pályázati támogatásával megvalósuló programokban való részvételt nagy körültekintéssel kell mérlegelni. Egyértelmû célokat kell kitûzni, mint amilyen például a nemzetköziség és a kutatás. A multimédia versenyeken való részvétel a hozzászólók szerint a marketing egyik eszköze. A ZappWerk, a EUROPRIX 2000-es nyertese és a Talmon Communicatie, a 2002-es EUROPRIX egyik döntõse megjegyezte, hogy egy verseny-helyezés nagymértékben segítheti az alkotómûhelyeket a megmaradásban.
www.acten.net
vissza

Üzleti modellek hírportáloknak
Nemrégiben megjelent Frederick Schiff Üzleti modellek hírportáloknak: trendek és szakértõi vélemények áttekintése címû könyve. Az elemzés bemutat nyolc üzleti modellt, amelyek többé-kevésbé kimerítik az online hírszolgáltatások kereskedelmi megközelítésének lehetõségeit. A modellek felhasználásával Schiff áttekinti a szakirodalmat, hogy lássuk: mi mûködött, milyen trendek körvonalazódtak, mit valószínûsítenek a szakértõk. Mintegy 300 olyan cikket tekint át könyvében, amelyek a nyomtatott vagy az online üzleti szaksajtóban jelentek meg az utóbbi öt évben. Meglepõ a konszenzus a szakértõk között abban, hogy az interaktív modell a legalkalmasabb az online hírfogyasztók megnyerésére. Schiff célja olyan modellek felállítása, amelyek további empirikus elemzéseket tesznek szükségessé, segítik a hírportálokat a fennmaradásban és a 2000 tavaszán bekövetkezett dotkom válság legyõzésében.

Az elemzés a következõ címrõl tölthetõ le:
http://www.firstmoday.org/issues/issue8_6/schiff/s1
www.acten.net
vissza

A Vodafone elsõként jelentkezik mobil video tartalommal Hollandiában
www.vodafone.nl/1_1_3_2release.asp?cnid=381
Minimozi a zsebedben! A Vodafone elõfizetõi Hollandiában rövid videóklipeket nézhetnek a Vodafone Live! szolgáltatás keretében live! típusú készülékükön. De megnézhetik a NOS vagy az RTL  legfrissebb híreit, a legújabb mozielõzeteseket, vagy  nézhetnek zenei klipeket. A Vodafone live! Video & Audio menüpontjában gazdag videóanyag hozzáférhetõ online módon, ami könnyen kezelhetõ és szép színes. A Vodafone az elsõ mobil szolgáltató Hollandiában, amely ilyen újszerû videószolgáltatással jelentkezik.

Az elõfizetõk könnyen rátalálhatnak a keresett videóklipekre, ha a Vodafone live! menüpontjában a „letöltés” menüpontra kattintanak. Öt kategória közül választhatnak: Hírek, Filmek, Zene, Humor és Erotika. Olyan tartalomszolgáltatók, mint a NOS közszolgálati televízió – a legfrissebb hírekkel – vagy a Sony Music – a legújabb zenei klipekkel – garantálják, hogy a Video & Audio szolgáltatás a Vodafone elõfizetõinek a legújabb híreket és magas színvonalú szórakoztatást nyújt. A Vodafone tervezi, hogy bõvíti a Video & Audio kínálatát a Vodafone live! szolgáltatás keretében.

Az elõfizetõk mind Hollandiában, mind külföldön letölthetnek videótartalmakat. A klipek lejátszásához egyedül video lejátszó szoftverre van szükség a GPRS telefonba. A legújabb Nokia 3650 típusú készüléknek például tartozéka a video lejátszó szoftver. Ezt a típust nemrégiben felvették a Vodafone live! szolgáltatás vételére ajánlott készülékek közé, és a Vodafone Live! portál úgy ismerteti a Nokia 3650 típust, hogy az elõfizetõk ezzel a készülékkel egyszerûen csak rákattintanak a Video & Audio linkrea  „letöltés” alatt.

A Vodafone még ebben az évben tovább bõvíti a Vodafone live! szolgáltatás vételére alkalmas videólejátszó készülékek körét. Mind a Vodafone live! elõfizetõi, mind a iZi kártyás vásárlói használhatják a Video & Audio szolgáltatást. Egy 30 másodperces videóbejátszás, mint például a Mátrix - Újratöltve elõzetese, átlagosan 0,55 EURO-ba kerül.

Ezzel az újszerû szolgáltatással a Vodafone megtette az elsõ lépést ahhoz, hogy mozgóképeket és streaming video-t szolgáltasson moblikészülékeken, megerõsítve ezzel vezetõ szerepét a mobil telefónia piacán GPRS hálózata révén. A Vodafone tervezi, hogy a jövõben „streaming” szolgáltatásokat UMTS hálózatán is kinál elõfizetõinek.
www.acten.net
vissza

Az eEurope+ program
http://europa.eu.int/rapid/start/cgi/guesten.ksh?
p_action.gettxt=gt&doc=SPEECH/03/309|0|RAPID&lg=EN&display=
Erkki Liikanen, az EU vállalkozásért és az információs társadalomért felelõs vezetõje, beszédet tartott az EEMA 16. éves konferenciáján, amelyben ismertette az eEurope Program 2005. évi akciótervét.

„A 2005. évi akciótervet az Európai Csúcsértekezlet fogadta el 2002 júniusában. A Tanács 2003 januári határozatában megerõsítette az Akcióterv megvalósítása iránti elkötelezettségét. Az új Akcióterv szûkebb: azokra a területekre összpontosít, amelyeken a kormányzati fellépés hatékonyan érvényesülhet. A kormányzati fellépés szempontjából hatékony területeket tekintem át röviden.

Elõször: alkalmazások és tartalom. Most, hogy az internet-hozzáférés széleskörûen elterjedt, ki kell fejlesztenünk azokat a szolgáltatásokat, alkalmazásokat és tartalmakat, amelyek a gazdasági és humán erõforrás ebbõl fakadó fejlõdési lehetõségeit valóra váltják. Az eEurope 2005 középpontjában az eKormányzat, az eLearning, az elektronikus egészségügy és az eBusiness áll. Célunk a közszolgáltatásokat modernizálása, hogy azok eredményesebbek, hatékonyabbak, méltányosabbak és felhasználóbarátabbak legyenek. Ebben a vonatkozásban a közszolgáltatások internetre helyezése, a szakigazgatás belsõ struktúráinak átszervezése és a humán erõforrásban történõ befektetés kulcsfontosságú tényezõk. Ezzel egyidõben áttekintjük az eBusiness jogi környezetét. Az a cél, hogy meghatározzuk és eltávolítsuk azokat a jogi elemeket, amelyek gátolják az elektronikus kereskedelem felfutását és az újszerû üzleti modellek alkalmazását – különös tekintettel a kis és közepes méretû vállalkozásokra. További fontos szempont e téren a fogyasztói bizalom és fogyasztói öntudat erõsítése.
Ami az elektronikus egészségügyet illeti, Brüsszelben épp’ hogy három hete tartottunk egy nagyszabású konferenciát. A Bizottság elismerésben részesítette a legjobb európai mûködõ elektronikus egészségügyi alkalmazást

Másodszor: a biztonságos szélessávú infrastruktúra fejlesztése.  Az elektronikus kommunikáció exponenciálisan fejlõdött az elmúlt években. Ez a fejlõdés az emberi tevékenység valamennyi szegmensét áthatja: az üzleti életet éppúgy, mint a közszolgáltatásokat vagy a magánszférát. Következésképpen a globális hálózatok társadalmunk és gazdaságunk éltetõ elemévé váltak.
A ma internete csak ízelítõ a multimédia teljes eszköztárával felvértezett jövõ internetébõl, amikor a szolgáltatások és alkalmazások következõ generációja eluralja a piacot. Ez attól függ, hogy a szélessávú infrastruktúrákat milyen gyorsan tudják elterjeszteni, legyenek ezek akár vezetékesek, akár vezeték nélküliek. A lényeg: legyenek mindenki számára hozzáférhetõek.
A Bizottság nemrégiben „Szélessávú Nap”-ot tartott a tagállamok és az ipar részvételével, amelyen egyértelmûen bebizonyosodott, hogy a verseny nagymértékben hozzájárul a szélessávú technológia elterjedéséhez.
A piac szempontjából elsõrendû fontosságú a jogi infrastruktúra felzárkóztatása és új hálózatok kialakítása. A kormányzat úgy ösztönözheti a magánbefektetéseket, hogy egyrészt feltérképezi a keresletet, másrészt eltávolítja a jogi és az adminisztratív korlátokat.
Ennek a szélessávú infrastruktúrának teljes mértékben biztonságosnak kell lennie, azaz Európának cyber-fenyegetés-mentes kontinenssé kell válnia. A Bizottság múlt hónapban határozat-tervezetet fogadott el az Európai Hálózati és Információs Biztonsági Ügynökség felállításáról. Ez egy kompetenciaközpont lesz és azokra a nemzeti erõfeszítésekre épít, amelyek a hálózati és információs biztonságot erõsítik, illetve segítik a régi és az új tagállamokat, az EU intézményeket a hálózati és információs biztonsági problémák megelõzésében, kezelésében.
A nagyobb biztonság hozzájárul ahhoz is, hogy felépítsük a fogyasztó bizalmát az internetben. Az eBizalom fontos cél a Bizottság eEurope stratégiájában.

A következõ lépés, hogy mindenki számára biztosítsuk a hozzáférést (eInclusion). Az elõbbi prioritások további metszete a mindenki számára megvalósuló információs társadalom. Azaz az információs társadalom legyen nyitva a társadalmilag marginalizálódott, földrajzilag elszigetelõdött emberek számára, de az olyan különleges igényeket támasztó állampolgárok számára is, mint amilyenek a fogyatékosok, a betegek és az idõs emberek.
Ez a célkitûzés igen nagy figyelmet kap az eEurope 2005 megvalósításában. Mint korábban említettem, kulcsfontosságú a helyi kezdeményezések szerepe. És ezek különösen fontosak a gyéren lakott, távoli területeken. Nagyon sok múlik a felhasználóhoz legközelebb lévõ szinten felvállalt intézkedéseken és tapasztalatokon – legyen az akár regionális, akár önkormányzati szint, vagy legyen az iskola, könyvtár, kórház.”
L.J. (Szerk.)
Forrás: ACTeN Content Market Monitor
vissza