Magyar Tartalomipari Szövetség

1/21/03		Hírek - Közlemények
	1.a.	Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium kutatás-fejlesztési pályázatának (ITEM – 2003) új bead. határideje 2003. október 10.
	1.b.	e-CONTENT Program (2001-2004)
	1.c.	Stratégiák az információs társadalomért
	1.d.	Adótörvény módosítási törvénytervezetek
	1.e.	Indul a szélessávú informatikai közmû, a KÖZHÁLÓ
	1.f.	Személyre szabott távközlés, tartalom?
	1.g.	Az EU megbízik az elektronikus ügyletekben
	1.h.	Az europai Fogyasztóvédelmi Szövetség felhívása (angol nyelven)
	1.i.	Ír partnerkeresési lehetõség
	1.j.	Kezdõdhet az új médiatörvény szakmai vitája
	1.k.	Netért kontra Vodafone
	1.l.	Letölthetõ próbatesztek EU-tisztviselõi versenyvizsgára
	1.m.	Megújult projektorbérlés a MATISZ-ban
2/21/03		Hírek és kézikönyv kis- és középvállalkozóknak - Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról
3/21/03		Új pályázatok
	3.a.	Kistérségi pályázat indult civil szervezeteknek Bead. hat.: 2003. október 15.
	3.b.	Új pályázatok vállalkozás- és turizmusfejlesztésre Bead. hat.: 2003. okt. 31, nov. 15.
	3.c.	Az EU6 Kutatásfejlesztési Keretprogram õszi pályázati határidõi!!!
	3.d.	Pályázatok a  Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány kéthetenként megjelenõ hírlevelébõl
4/21/03		Nyitott pályázatok www.matisz.hu/aktualis
5/21/03		Tagszervezetek hírei, hírlevelei
	5.a.	Elektronikus folyóiratok hazai könyvtáraknak - KIT
	5.b.	Komputer elemekbõl - nem csak a fejlesztõk játéka? - Infinit
	5.c.	Az iHateSpam Server Edition az év legjobb SPAM-szûrõje - filtermax
6/21/03		Szolgáltatások, kiadványok, tanulmányok, kurzusok, ismertetések
	6.a.	Klaszterek
	6.b.	A tervgazdaságtól a piacgazdaságig Magyarországon, az IMF irányítása alatt - Dr. Osman Péter ismertetése
	6.c.	Kockázati és Magántõke - A gyakorló befektetõ kézikönyve - Dr. Osman Péter ismertetése
	6.d.	Portré és riport - Dr. Osman Péter ismertetése
	6.e.	MONDIAL UTAZÁSI IRODA bemutatkozik
7/21/03		Konferenciák, rendezvények
	7.a.	Infobróker-jövõ; piaci kihívások és EU - 2003. október 8.
	7.b.	Vállalkozásfejlesztési Fórum - 2003. október 14.
	7.c.	Online Kereskedelem - 2003. október 14.
	7.d.	Nemzetközi szakképzési és elektronikus távoktatási konferenciát - 2003. november 12-13.
	7.e.	Ideal-ist nemzetközi konferenciát  - 2003. november 13-14.

1.a. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium kutatás-fejlesztési pályázatának (ITEM – 2003) beadási határideje módosul

A lehetséges pályázók számának növelése érdekében az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az információs társadalom megvalósulását elõsegítõ innovatív technológiai megoldások kialakítására kiírt (ITEM – 2003 számú) pályázatának beadási határideje módosul. A pályázatok új beadási határideje: 2003. október 10. 12 óra.

A pályázat kiírásának teljes szövege a segédletekkel és a mellékletekkel együtt elérhetõ az Informatikai és Hírközlési Minisztérium honlapján: a www.ihm.hu címen ("Pályázatok" menüpont), illetve nyomtatott formában átvehetõ a minisztérium portáján munkanapokon 8.00 óra és 17.00 óra között (1077 Budapest, Dob u. 75-81.).

Pályázati felhívás

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) kutatás-fejlesztési pályázatot ír ki az információs társadalom megvalósulását elõsegítõ innovatív technológiai megoldások kialakítására. A pályázat kódszáma: ITEM – 2003.

A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) elõkészítõ tanulmányában megfogalmazódott az a szándék, hogy a hazai kutatás-fejlesztés kerüljön a világ élvonalába, és ne csak felhasználója, hanem alakítója is legyen a fejlõdési trendeknek. A szándék megvalósításának, az innováció felgyorsításának egyik hathatós eszköze és módszere a kutatás-fejlesztési pályázatok szervezése, a megvalósítás követése, az eredmények ismertté tevése és hasznosulásuk elõsegítése. A pályázatot szerkezeti, de fõleg tartalmi feltételeiben közelíteni kívánjuk az Európai Unió 6. Keretprogramjának Információs Társadalom Technológiái (IST) programjához.

A pályázat célja az információs társadalom megvalósításának felgyorsítását, az ehhez szükséges digitális infrastruktúra alapjainak lerakását elõsegítõ innovatív technológiai megoldások kialakítása.

A pályázati célok teljesítését szolgáló témakörök:

1. Biztonság, bizalom, hitelesség.

1.a Bizalom az információs társadalomban
1.b Biztonságpolitika építése és betartatása
1.c A szellemi tulajdon védelme
1.d Biztonságos azonosítás, hiteles üzenet

2. Tudáshídon a soknyelvû Európába.

2.a Többnyelvû keresés
2.b Dokumentum alapú tudástárak
2.c Többnyelvû tudáskörnyezet
2.d Fordítástámogatás
2.e Többnyelvû tudásközösségek

3. Szolgáltató önkormányzat.

3.a Az önkormányzatok tájékoztató tevékenysége
3.b Ajánlások kidolgozása típus feladatokra
3.c Rendszeregységesítés
3.d Elektronikus demokrácia

A pályázat rendelkezésre álló keretösszege: 400 millió forint.

Az igényelhetõ támogatás összege projektenként minimálisan 5 millió forint, maximálisan 25 millió forint.

A pályázat beadási határideje: 2003. október 10.

A pályázat kiírásának teljes szövege a segédletekkel és a mellékletekkel együtt 2003. augusztus 28-án 9.00 órától elérhetõ az Informatikai és Hírközlési Minisztérium honlapján: a www.ihm.hu címen („Pályázatok” menüpont), illetve nyomtatott formában átvehetõ a minisztérium portáján munkanapokon 8.00 óra és 17.00 óra között (1077 Budapest, Dob u. 75-81.).

A pályázati kiírás letölthetõ:
Word formátumban (655 kB)
RichText formátumban (299 kB)

vissza

---

1.b. e-CONTENT Program (2001-2004)

Téma: Az európai digitális tartalom fejlesztését kívánja serkenteni a világhálón és a soknyelvûség elterjesztését az információs társadalomban.

Az e-Content Program fõ tevékenységi területei:

1. Az állami szektorban található adatok elérhetõségének növelése és ezen adatok felhasználásának bõvítése.
2. A többnyelvû és multikulturális európai digitális tartalomfejlesztés elõsegítése.
3. Digitális tartalomfejlesztés - digitális tartalomszolgáltatók erõsítése és piacai szereplõk növekedésének támogatása.
4. Felkészítõ projektek - Új ötletek és kísérletek tesztelését végzõ projektek, amelyekkel szemben elvárás, hogy megvalósításra kész projektté nõjék ki magukat. Olyan program, amely elsõsorban a tagjelölt országok szervezeteit juttatja pályázati támogatáshoz. (Jelenleg csak ebben a kategóriában fogad el pályázatokat a Bizottság; a demonstrációs, illetve a kísérõ programok pályázatainak leadási határideje 2003. március 21-e volt.)

A 2004. májusáig nyitott felkészítõ projekteket támogató pályázati kiírás alapvetõen megvalósíthatósági tanulmányokat támogat a következõ területeken:

1. A közszférához tartozó információs adatbázisok elérhetõségének javítása
   a. Határon átnyúló információs hálózatok fejlesztése
   b. Az európai digitális adatbázisok fejlesztése
2. Többnyelvû, multikulturális digitális tartalmak fejlesztéséhez tartozó projektek elõkészítése
   a. Partnerségi hálózatok kialakításának támogatása.
   b. A nyelvi infrastruktúra erõsítését célzó projektek elõkészítése.

A pályázók köre: Jogi személyiség, ipari és kereskedelmi cégek, kis- és középvállalkozók, egyetemek és felsõoktatási intézmények, kereskedelmi szervezetek, közigazgatási egységek.

A pályázaton elnyerhetõ összeg: A pályázat a projektek elõkészítését támogatja. A támogatás felsõ határa az elõkészítõ tevékenység költségvetésének max. 50%-a.

A pályázat benyújtásának módja: A pályázatokat a következõ címre kell beadni:
European Commission
Directorate-General Information Society
The eContent programme
Jean Monnet Building, Office EUFO 1181
L-2920 Luxembourg,

A pályázat benyújtásának határideje: 2004. május 28.

A pályázat kiírója: Európai Bizottság

További információ:
www.cordis.lu/econtent
www.eudelegation.hu

 Forrás: Uniós Értesítõ, I. évfolyam 8. szám, Regisztrációs szám: UÉ. INFO-KOMM. 003.
vissza

---

1.c. Stratégiák az információs társadalomért

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a 25 tagú Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság októberben a kormány elé terjeszti a Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS). A MITS nem kisebb feladatra hivatott, minthogy Magyarországból néhány év leforgása alatt tudásalapú információs társadalmat faragjon.

Az informatikai tárca kérésére a MITS-ben érintett minisztériumok elkészítették saját részstratégiáikat, a következõkben ezeket mutatjuk be minisztériumok, illetve intézmények szerinti bontásban. Az intézményi stratégiákon kívül a MITS további ágazati stratégiákat is tartalmaz, mint az e-aláírás, az e-esély, az e-kártya és az e-önkormányzat stratégiák. A teljes, részletes tervezetek letölthetõk a bizottság honlapjáról .

Informatikai és Hírközlési Minisztérium

A Magyar Információs Társadalom Stratégia koordinációs és szerezési feladatait az IHM és az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság (ITKTB) látja el, egy most készülõ jogszabály szerint a technikai végrehajtás az IHM, a döntéselõkészítés az ITKTB, a döntés pedig az informatikai miniszter feladata lesz. A MITS pénzügyi forrásai a központi költségvetés és EU-támogatások lesznek, a tárca saját költségvetésének jelentõs hányadát fordítja a MITS megvalósítására, ezenkívül a társminisztériumok költségvetésében is szerepelnek a stratégia egyes elemeire fordítandó összegek.

Az IHM az életminõség javítása mellett hat fõ feladatot jelölt meg, ezek a társadalmi és területi esélyegyenlõség biztosítása, a humán erõforrás felkészítése az információs társadalom kihívásaira, az e-gazdaság fejlesztése, a közszféra további demokratizálása és hatékonyságának növelése, az információs társadalom infrastrukturális alapjainak megteremtése és a társadalmi innovációs tevékenység ösztönzése.

Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium

A program sokkal többet jelent annál, mint hogy számítógépet tegyünk minden orvos asztalára - hangzott el az ESZCSM stratégiának ismertetésén. Az ágazati stratégiát a minisztérium munkacsoportja dolgozta ki. A kiemelt feladatok közé tartozik az egységes elektronikus szabványok és adattárolási módszerek kidolgozása, az egészségügyi és szociális célokkal kapcsolatos közérdekû információk és szakmai ismeretek elõállítása, elektronikus információszolgáltatás a szakmai és a nagyközönség számára. Fejleszteni kell az ágazaton belül az informatikai oktatást és a szakképzést, valamint az egészségügyi szolgáltatásokat vizsgáló monitoringrendszert kell kialakítani.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A közlekedési ágazati stratégia kidolgozására kiírt pályázatot a MÁV Informatika Kft. nyerte el, a cég képviseletében Szûcs Lajos, a szolgáltatási üzletág igazgatója számolt be. Az ágazaton belül különösen a személyszállításra jellemzõ, hogy elektronikus felületen csak alapinformációk állnak az utasok rendelkezésére, a szolgáltatások nem interaktívak, pilot projektek szép számmal mûködnek az országban, a mûködõ e-szolgáltatások azonban hiányoznak.

A GKM huszonegy pontban foglalta össze a feladatokat, ezek közül a legfontosabbak az egységes és elektronikus fizetési rendszer megteremtése a személyi közlekedésben, ebusiness-megoldások kialakítása a közlekedési szolgáltatóknál, integrált hatósági közlekedési felügyelet rendszer és egy közúti forgalmi információgyûjtõ-rendszer kiépítése. Ez utóbbi a forgalmi adatok folyamatos elemzésével segíti a közlekedési hatóságokat a dugók kiküszöbölésében. Szûcs Lajos szerint a MITS legfontosabb erénye, hogy összefogja, rendszerezi és ösztönzi az egyes ágazati elképzeléseket.

Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium

Az agráriumban meglepõen sok informatikai alkalmazás mûködik, mint például a térinformatikára épülõ parcella-nyilvántartó rendszer. Az ágazat legfontosabb feladata, hogy az érintetteknek eljutassa a támogatások megszerzéséhez és a versenyképesség fejlesztéséhez szükséges információkat, köztük az árakkal, a hazai és európai nagybani piacokkal, cégekkel kapcsolatos adatokat, agrárgazdasági elemzéseket és sajtómegjelenéseket.

Kiemelt feladat az adatbázisok tartalomfejlesztése, ezen belül a papíron tárolt dokumentumok digitalizálása és tartalomvásárlás adatszolgáltatóktól, de a tartalomfejlesztést szolgálják a munkafolyamatok elektronizálása révén keletkezõ tartalmak és a már létezõ adatbázisok integrálása is. A fejlesztés kiterjed a legkülönfélébb agrár-adatbázisokra, név- és címjegyzékekre is.

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

A tárca ágazati stratégiája az esélyteremtés, az érték- és hagyományõrzés, illetve az új értékek teremtése köré szervezõdik. Esélyteremtõ lépés minden olyan kulturális fejlesztés, amely csökkenti a társadalom egyes rétegei között tátongó kulturális szakadékot, de ide tartozik a kultúrát közvetítõ intézményrendszer eróziójának megállítása, illetve fejlesztése is. Az NKÖM szerint a populáris kultúra nem szorul segítségre, az új generációk szubkultúrából táplálkozó kezdeményezései viszont megérdemlik a támogatást.

A tárcának meg kell találnia a kultúra közvetítésének új csatornáit, ez lényegében az országban fellelhetõ kulturális értékek összegyûjtését, katalogizálását és digitális bemutatását jelenti, beleértve a magángyûjteményeket is - mondta Koncz Erika, az NKÖM helyettes államtitkára. Ezt a feladatot a Nemzeti Digitális Adattár fogja ellátni.

Oktatási Minisztérium

A minisztérium tervei szerint a hagyományos informatikai oktatást a digitális írástudást elõsegítõ képzés váltaná fel, amely mindenkinek megfelelõ készségeket biztosít, hogy otthonosan mozogjon a digitális adattárakban. Az internetnek mint információforrásnak köszönhetõ, hogy az oktatás az információk átadása helyett egyfajta mentori tevékenységgé alakuljon át.

A folyamat egyik elsõ eleme, hogy Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumban az oktatási és informatikai tárca támogatásával megalakult az ország elsõ digitális tagozata. Itt fõleg hátrányos helyzetû tanulók ismerkedhetnek a számítógép és az internet használatával, és a hagyományos tantárgyak oktatását is számítógép és digitális tananyagok segítik. Ma Magyarországon az oktatási anyagok 90 százaléka tankönyvekre, 7 százaléka CD-n vagy DVD-n megjelent tananyagokra, 3 százaléka pedig internetes információkra épül.

A tárca szerint a fejlõdés kulcsa a hardver- és szoftverellátottság javítása, az internetelérések kiépítése, az infokommunikációs képességek fejlesztése és a vonzó tartalomszolgáltatások mûködtetése.

Igazságügyi Minisztérium

A minisztérium fõ feladata a MITS végrehajtását segítõ jogi keretek kialakítása mellett az elektronikus aláírás, ügyintézés és fizetési rendszer kialakítása, a mérleg-feldolgozási folyamat elektronizálása és az e-biztonság fejlesztése, valamint a tárca saját weboldalának fejlesztése. A parlament már tárgyalja az elektronikus cégeljárásról szóló törvényt, amely lehetõvé teszi, hogy a jövõben a korlátolt felelõsségû társaságok és részvénytársaságok elektronikus úton intézhessék meghatározott cégügyeiket. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács az Igazságügyi Minisztériummal karöltve készítette el a projektjavaslatát a cégbíróság informatikai fejlesztésérõl, amely az információs társadalom kialakításának meghatározó eleme lehet - áll a tervezetben.

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

A minisztériumnak biztosítania kell, hogy a társadalom lehetõ legszélesebb rétege könnyen és gyorsan hozzáférjen a rendelkezésre álló környezeti információkhoz a vízügy, a környezet- és természetvédelem, valamint a meteorológia területérõl. Monitoringrendszert kell kialakítani az ár- és belvízvédelem, a vízminõségi kárelhárítás és a vízi környezet ellenõrzésére, és ki kell alakítani a szomszédos államok vízügyi és környezetvédelmi szerveivel való hatékony együttmûködés feltételeit. A tárca részstratégiája a szakterületi feladatok közül példaként említi a Magyarországi Vizek Állapotértékelési Információs Rendszere és Honlapja kialakítását, amelynek köszönhetõen a nagyközönség rendszeres tájékoztatást kap a hazai vizek állapotáról.

Adatbázisokat alakítanak ki a levegõszennyezettség és zajterhelési adatok, a hulladékgazdálkodás, a települési szennyvizek kezelése és a szennyezõanyag-kibocsátás területén. Az Országos Légszennyezettség Mérõhálózat például saját közönségtájékoztató rendszerrel fog üzemelni. Létrehozzák az FVM-ben alkalmazott parcella-azonosító rendszerhez hasonló elven mûködõ természetvédelmi térinformatikai nyilvántartást is. A tárca tervei szerint felhasználóbarát meteorológiai információs szolgáltatások indulnak; és megvizsgálnák, majd a nagyközönségnek is bemutatnák, milyen regionális változásokat hozhat a globális éghajlatváltozás.

Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium

A GYISM részstratégiájának kiemelt céljai, hogy a fiatalok egyenlõ eséllyel férjenek hozzá a versenyképes tudást biztosító eszköz- és intézményrendszerhez, hogy a fogyatékkal élõk és a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetben levõk kiemelt támogatást kapjanak, és hogy a határon túli magyar fiatalok aktív szerepvállalását segítõ programok induljanak el.

A GYISM stratégiája hat pont köré szervezõdik. A Parainesis fantázianevû program a skandináv országokra jellemzõ, pozitív, értékközpontú ifjúságpolitikát takar, míg az "Ezer virág" lényege:" a színvonalas szabadidõs gyermek- és ifjúsági program, a szakkör-, rendezvény-, játszó-, foglalkoztató- és tábor-világ, mozgalmak kiterjesztése, hatókörének célzott, több éves projektekkel történõ megnövelése." A "Netizen" a digitális írástudásról, a "Polis" pedig a közéleti és üzleti szerepvállalásra ösztönzi a fiatalokat, hogy "2015-re az innováció, a kockázatvállalás, a kezdeményezés kultúrája váltsa fel a jelenlegi depressziós közhangulatot, öntudatos fiatal állampolgárokkal, akik támogató mintákat látnak és kapnak, akik jogi segítségre számíthatnak, ha ezirányú kiteljesedésük akadályba ütközik". A Scientia a globális tudástõkéhez való hozzáférést teszi lehetõvé, egyben segíti a fiatalokat abban, hogy ezt a tudást képességé alakítsák. A "Hétszínvirág" a digitális esélyegyenlõséget szolgálja, tekintettel arra, hogy hazánkban 577 ezer értelmi- és érzékszervi, látás-, hallás-, beszéd- vagy mozgásszervi fogyatékos él.

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

A munkaügyi tárca pontos, a várható költségeket és hatásokat is taglaló ágazati részstratégiája kilenc pontba foglalta össze a legfontosabb feladatokat. A stratégia kiemelt feladata egy Egységes Munkaügyi Nyilvántartás létrehozása és mûködtetése, a regionális képzõközpontok informatikai fejlesztése, illetve az intézményrendszer átalakítása oly módon, hogy az segítse és ösztönözze az egész életen át tartó tanulást. Az FMM szerint a munkanélküliség csökkentésének nélkülözhetetlen eszköze az informatikai ismeretek és készségek fejlesztésére, különös tekintettel arra, hogy a távmunka a jövõben egyre nagyobb szerepet kap a foglalkoztatásban. Fejleszteni kell a munka- és pályainformációs rendszereket, valamint a munkaközvetítés hatékonyságát, de hasonló elõrelépésekre van szükség a nõk, a hátrányos helyzetûek, a fogyatékkal élõk munkaerõ-piaci helyzetének terén is. Fejlesztésre szorul a felnõttképzési rendszer, a 2002 októberében indult kísérleti távmunkaprojekt azonban a tervek szerint már 2003-ben lezárulhat. Az FMM kibõvítené az idén létrehozott munkaügyi portált is.

Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztési Helyettes Államtitkárság

A kormány területfejlesztési munkáját segítõ kutatási eredményeket egységes rendszerbe kell foglalni, mert felhasználásuk esetleges - derül ki az államtitkárság tervezetébõl. A helyi lakosságot jobban bevonnák a területfejlesztési kezdeményezésekbe, erõsítenék a vállalkozói és az önkormányzati szféra kapcsolatát. Apró, ám annál sürgetõbb feladat, hogy a kistérségi megbízottakat informatikai eszközökkel - például hordozható számítógépekkel - lássák el.

Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság

Az ONYF az ország egyik legnagyobb informatikai rendszerét üzemelteti, stratégiai célja, hogy növelje a rendkívül hosszú idõintervallumra kiterjedõ szolgáltatások stabilitását, biztonságát és pontosságát, hogy megõrizze mûködõképességét, hiszen egyes szolgáltatások idõtartama elérheti a 120 évet is. Az igazgatóság legnagyobb feladata, hogy folyamatosan korszerûsítse a már mûködõ szolgáltatásokat, és megfelelõen elõkészítse a régieket leváltó új informatikai szolgáltatások bevezetését.

Magyar Tudományos Akadémia

Az Akadémia az ágazati stratégiában kiemelt szerepet szán az úgynevezett GRID rendszerek fejlesztésének. A GRID lényege, hogy az egymással hálózati kapcsolatban álló számítógépek egy-egy nagy számítási teljesítményt igénylõ feladatot egymás közt elosztva oldanak meg. Léteznek olyan GRID rendszerek is, amelyekhez akár egy otthoni PC-vel is lehet csatlakozni, a gép pedig a holtidõt kihasználva végzi el a GRID által kiutalt feladatokat. Szintén prioritást élvez az internet-biztonság fejlesztése, a számítógépes hálózatok és rendszerek biztonsági kockázatainak felmérése. Az MTA a stratégia részeként nyilvános, multimédiával támogatott adatbázisokban tenné közzé kutatóintézetének eredményeit.
2003. szeptember 25. csütörtök

vissza

---

1.d. FELHÍVÁS

Felhívjuk figyelmét, hogy az Országgyûléshez benyújtott adótörvény módosítási törvénytervezetek megtalálhatók a Pénzügyminisztérium honlapján: www.p-m.hu

vissza

---

1.e. K Ö Z L E M É N Y
Indul a szélessávú informatikai közmû, a KÖZHÁLÓ
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter bejelentette, hogy a minisztérium a mai napon öt, a jövõ héten pedig további két közbeszerzési eljárást indít a Közháló elsõ fázisának megvalósítására.

A Közháló a közcélú intézmények, közösségi hozzáférési helyek (a kormányzati informatikába nem tartozó helyi közigazgatási szervek, közintézmények, iskolák, közfeladatot ellátó egyéb szervek, civil szervezetek) elektronikus kommunikációs infrastruktúráját hivatott biztosítani. Ennek megfelelõen a Közháló egy olyan informatikai hálózat, amely egymással összekapcsolt, de önálló egységekbõl, úgynevezett alhálókból áll össze. Az egyes alhálók egymástól függetlenül valósíthatók meg, illetve fejleszthetõk tovább.

A Közháló nem egy új hálózat kiépítése állami beruházás formájában, hanem a piaci szereplõk szolgáltatásainak igénybevétele. Az IHM tervei szerint a Közháló program folyamatosan, több egymásra épülõ fázisban valósul meg. A most meghirdetett öt, valamint a jövõ héten meghirdetendõ további két közbeszerzés az elsõ fázishoz tartozó feladatok megvalósítására szolgál.

A Közháló elsõ fázisában 7300 végpontot érünk el, és ugyancsak ebben a szakaszban valósulnak meg az alap infrastruktúra meghatározó részei, valamint az ehhez kapcsolódó hálózatfelügyeleti, ügyfélszolgálati, és internet szolgáltatások.

Valamennyi közbeszerzési eljárás nyilvános meghirdetésre kerül. A részterületek belsõ összefüggései és a beszerezni kívánt szolgáltatások körének nagyfokú bonyolultsága miatt öt esetben fenn kellett tartanunk a tárgyalás lehetõségét, de ezekben az eljárásokban is teljes körûen biztosított a közbeszerzési szabályok maradéktalan betartása. A beszerzések legfontosabb szempontjai a megbízható, biztonságos szolgáltatás és a közpénzek hatékony felhasználása.

Az egyes eljárások az alábbi termékek és szolgáltatások beszerzésére irányulnak:

-Gerinchálózati szolgáltatás biztosítása, (tárgyalásos eljárás)
-Elérési szolgáltatás biztosítása a gerinchálózati csomópontoktól a kijelölt szolgáltatás hozzáférési pontig földfelszíni technológiával, (Nem VSAT) (tárgyalásos eljárás)
-Elérési szolgáltatás biztosítása VSAT technológiával a gerinchálózat kommunikációs központjából a kijelölt szolgáltatás hozzáférési pontokra, (nyílt eljárás)
-Adatkommunikációs berendezések szállítása, telepítése és karbantartása a szolgáltatás hozzáférési pontokra, (nyílt eljárás)
-Internet szolgáltatás biztosítása a Sulinet szolgáltatás hozzáférési pont számára valamint ügyfélszolgálati és Internet laboratórium távfelügyeleti szolgáltatás biztosítása a Sulinet szolgáltatás hozzáférési pontok felhasználói számára, (tárgyalásos eljárás)
-Internet szolgáltatás biztosítása a nem Sulinet alhálóhoz tartozó szolgáltatás hozzáférési pontok számára valamint ügyfélszolgálati szolgáltatás biztosítása a nem Sulinet alhálóhoz tartozó szolgáltatás hozzáférési pontok felhasználói számára, (tárgyalásos eljárás)
-Hálózat felügyeleti szolgáltatás biztosítása a hálózat távközlési és adatátviteli infrastruktúrájára vonatkozóan valamint projekt menedzsment és üzemeltetés felügyeleti szolgáltatás biztosítása (tárgyalásos eljárás).

Az IHM létrehozta az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság (ITKTB) Közháló Albizottságát, melyben egyeztet a társtárcákkal. Az IHM az Oktatási Minisztérium (OM) között már létrejött az elsõ fázis megvalósítására vonatkozó megállapodás. Ennek eredményeként a Sulinetes végpontok beszerzési és mûködtetési költségét az IHM és az OM közösen viseli. Az elsõ fázis részeként megvalósuló többi végpont esetében a költségeket az IHM állja.

A most indított közbeszerzésekre az IHM és az OM három év alatt várhatóan több milliárd forintot fordít. A Közháló elsõ fázisában (lépcsõzetes kiépítéssel) mintegy 5,000 Sulinetes végpont, illetve 2,300 további végpont kerül bekötésre. Ez utóbbiak kiválasztásának egyik fõ szempontja volt, hogy a végpontok lehetõleg a hátrányos helyzetû területeken valósuljanak meg. A megvalósuló végpontok magas száma lehetõvé teszi, hogy a vállalkozási alapon létrejövõ szolgáltatási rendszer lényegesen kedvezõbb árakon üzemeljen, valamint azt, hogy a szolgáltatás olyan végpontokhoz is eljusson, amelyekhez a szolgáltatást a kisebb végpontszám esetén nem lehetne gazdaságosan biztosítani.

Budapest, 2003. augusztus 27.
Sashegyi Zsuzsanna, sajtófõnök
E-mail: sajto@ihm.gov.hu
www.ihm.hu      
vissza

Személyre szabott távközlés, tartalom?

1.g. Az EU megbízik az elektronikus ügyletekben
- Az EU-tagországok többségében a lakosság "viszonylag nagy" bizalmat táplál az elektronikus pénzügyi tranzakciók iránt, bár az ezekkel kapcsolatos jogi-technikai problémákban nem mindig igazodik el - derült ki egy csütörtökön Brüsszelben ismertetett tanulmányból.
Az Európai Bizottság megbízásából végzett vizsgálatok eredményei szerint az unióban a finnek, a hollandok és a svédek bíznak a legjobban az ilyen ügyletekben. A leginkább bizalmatlanoknak a görögök és a portugálok mutatkoztak.

A tanulmány fontosabb következtetései közé tartozik, hogy az e-kereskedelmet alkalmazó vállalkozásoknak javítaniuk kell a biztonsággal kapcsolatos információszolgáltatást. Az is kiderült, hogy a felhasználókat viszonylag ritkán éri anyagi kár csalások miatt, s ez utóbbiak elõfordulásakor általában az érintett vállalkozás állja a számlát.

Frits Bolkestein, a bizottság belsõ piaci ügyekért felelõs tagja szerint az e-kereskedelemnek óriási növekedési lehetõségei vannak az európai gazdaságban. Noha az elektronikus fizetések egyre biztonságosabbak lesznek, errõl a felhasználókat is meg kell gyõzni, s valamennyi érintettnek éberséget kell tanúsítania a biztonság maximalizálása érdekében - mondta a biztos.

Hozzáfûzte azonban, hogy eltúlozni sem érdemes az ezzel kapcsolatos problémákat, mert a jelentésbõl az derül ki, hogy az elektronikus fizetési formák egyre elfogadottabbá és biztonságosabbá válnak.

Az uniós tagországokban minden egyes munkanapon több mint 207 millió nem készpénzes fizetési ügyletet bonyolítanak le, vagyis minden lakosra évente átlag 138 tranzakció jut. A jelentés szerint ennek az aránynak a további növelése javítaná a gazdaság hatékonyságát.

Noha az elektronikus fizetéseknek számos formája létezik, az interneten bonyolított ügyletek egyelõre még jelentõs részben a klasszikus hitelkártyás fizetésekre korlátozódnak, különösen határokon átnyúló tranzakciók esetében - állapítja meg a jelentés.

A mintegy 600 internetes oldalra kiterjedõ vizsgálatok viszont azt állapították meg, hogy sok vállalat még mindig nem nyújt kellõen világos és könnyen hozzáférhetõ biztonsági információkat az ügyfeleinek.

Az e-kereskedelemmel foglalkozó cégek internetes oldalainak csak a 26 százalékán lehetett könnyen megtalálni az ilyen információkat. A legjobb arányt (47 százalék) a francia, a legrosszabbat (6 százalék) az osztrák oldalak esetében találta a vizsgálat.

Ugyanakkor egyes országokban (Görögországban, Írországban és Hollandiában) az e-bank szolgáltatásokat nyújtó vizsgált webhelyek kivétel nélkül tartalmaztak könnyen hozzáférhetõ biztonsági információkat.
2003. szeptember 18.
FigyelõNet, MTI-Eco 
vissza

BEUC                                                                          
The European Consumers' Organisation         
Bureau Européen des Unions de Consommateurs
Avenue de Tervueren, 36/4
B - 1040 Bruxelles
Tel: (32 2) 743.15.90
Fax: (32 2) 740.28.02
Legal@beuc.org

Commission's consultation on legal problems for enterprises doing e-business

Dear Member,

This is to inform you that the Commission (DG Enterprise) has launched today an eight-week Internet consultation on legal barriers that enterprises still encounter when using electronic commerce and other electronic business applications. Such problems could arise, for example, from divergent national legal provisions for electronic invoicing or from a different legal treatment of online and offline business.

Here enclosed the link to the questionnaire put forward by the Commission:

http://www.europa.eu.int/yourvoice/consultations/index_en.htm

The Commission would be interested to learn more about remaining practical reasons for not doing business electronically. This consultation is open to all enterprises until 7 November 2003. The results of this consultation will be presented and further discussed at a conference in March/April 2004 in Brussels.

Please do not hesitate to contact us for any further information that you might require.

With my kindest regards,

Victoria Villamar
Legal Officer

Elkészült az új médiatörvény koncepciójának vitaanyaga - közölte szerdán a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) sajtóirodája. A kancellária javaslatára a szerzõk - Gálik Mihály egyetemi tanár, Horvát János médiaszakértõ és Szente Péter, a BBC magyar osztályának volt vezetõje - nyilvános szakmai vitára bocsátják a tanulmányt.

Az interneten is közzéteszik az anyagot

A munkaanyagot megkapják az Országgyûlés kulturális- és sajtóbizottságának tagjai, a közmédiumok vezetõi és a kuratóriumi elnökség tagjai, az Országos Rádió- és Televízió Testület, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, az egyetemek médiatanszékei és más szakértõk. Hétfõtõl a Kormányzati Portálon is elérhetõ lesz a tervezet. A parlamenti pártok között legkorábban a jövõ év elején kezdõdhetnek meg az elsõ egyeztetések.

A vitaanyag egyebek mellett a közszolgálatiság és a felügyeleti rendszer, a kereskedelmi média, a reklámozás, a vezetékes mûsorelosztás, a kereszttulajdonlás, valamint a digitális televíziózás kérdéseivel foglalkozik.

Maradna a jelenlegi intézményrendszer

1.l. Letölthetõ próbatesztek EU-tisztviselõi versenyvizsgára

Az európai uniós köztisztviselõi állásokra jelentkezettek számára õsszel rendezik angol, német vagy francia nyelven a versenyviszgákat, amelyek alapján a legjobb eredményt elértek betölthetik a meghirdetett állásokat. Az EUvonal honlapról a felkészülést segítõ tesztek tölthetõk le.

A Külügyminisztérium uniós tájékoztató honlapján, az EUvonalon letölthetõ versenyvizsgatesztek várják mindazokat, akik szeretnének felkészülni az õszi megmérettetésre, amelyet Brüsszelben, Budapesten és várhatóan Debrecenben rendeznek meg angol, német vagy francia nyelven.

A magyar állampolgárok május 26-tól több mint hatszáz állandó státusú európai uniós köztisztviselõi állásra pályázhattak. A kezdõ tisztviselõi, nyelvész (asszisztens fordító) és titkársági asszisztens kategóriában meghirdetett állásokra június 24-ig lehetett jelentkezni. A június 6-án meghirdetett jogász-nyelvész (LA7/LA6 kategória) pozíciókra július 11-ig lehetett pályázni.

Országigény szerinti felvétel

A meghirdetett állásokat a 2004-tõl 2010-ig terjedõ idõszakban kell betölteni. A 625 álláshely azonban csak indikatív keretszám. Ennek lényege, hogy az álláshelyekre nincs ország-kvóta, azok száma az igényeknek megfelelõen változhat. A közép- és felsõvezetõi állások pályázatait várhatóan õsszel teszik közzé az EU honlapján. Magyarország várhatóan egy csúcshivatalnokot, hat igazgatót és 27 középvezetõt küldhet majd az Európai Bizottságba.

Elsõ lépésben a felvételi követelményeknek kell megfelelni. Ha ez teljesül, a pályázónak versenyvizsgát (concours) kell tennie. A versenyvizsgán való megfelelés és az idegen nyelv ismerete azonban még mindig nem jelent automatikus felvételt. A jelöltek tartalékállományba (reserve list) kerülnek, ahonnan a különbözõ uniós intézmények igényeiknek megfelelõen választják ki a szerencsés pályázókat. Az elsõ vizsgákat 2003 második felében, illetve 2004 elején tartják majd meg.

A felvételi versenyvizsga menete

Minden versenyvizsga három részbõl áll: elõválogatás, ez egy feleletválasztós teszt, esszé és interjú. A vizsgaközpontok egyébként minden tagállamban megtalálhatóak - egyes országokban akár több is - de az interjúkat általában Brüsszelben és Luxembourgban tartják.

Az elõválogatáson a feleletválasztós teszt és az esszé megírása alatt tilos a mobiltelefon, a számítógép, a szótár és a hibajavító, valamint általában a számológép használata. A fordítás egyes részeihez szótár használható.

A vizsgákon a továbblépéshez (az esszé megírásához) minimum ötvenszázalékos eredményt kell elérni, de a minimum szint lehet ennél jóval magasabb is, attól függõen, hogy a pályázók milyen színvonalon teljesítenek.

Azok a jelentkezõk, akik a szóbeli vizsgán is megfeleltek, felkerülnek a várólistára, amelyet az Európai Unió hivatalos közlönyében (Official Journal ) tesznek közzé. A várólistára való felkerülés még nem jelent automatikus felvételt.

Az állás megszerzése

A Minszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala pályázatot hirdet egy kistérségben, de különbözõ településeken mûködõ civil szervezetek számára. A KITKH 44 millió forintot oszt szét a sikeres pályázók között, egy pályázat legfeljebb félmillió forint támogatást kaphat. A pénzt a nyertesek a szervezetek közötti kistérségi együttmûködést segítõ rendezvények, összejövetelek, együttmûködési programok szervezésére fordíthatják.

Hárman egyszerre
A támogatásra egy kistérségbõl együttesen minimum három szervezet pályázhat, feltéve, hogy mindhárom egy adott kistérségben, de különbözõ településen mûködik. Fontos, hogy nem nyújthatnak be pályázatot a közalapítványok, közhasznú társaságok, azok a szervezetek, amelyek címzett költségvetési támogatást kapnak, illetve azok, amelyek nem számoltak el valamely korábban kapott állami támogatással vagy 60 napon túli adótartozásuk van. A pályázatok leadási határideje október 15-e, a pályamûveket november közepéig elbírálják. A kiírás szövege , a pályázati útmutató és a pályázati ûrlap Word formátumban letölthetõ, illetve telefonon vagy írásban igényelhetõ a következõ címen:

Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala, 1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 11/b. tel: 441-2539; fax: 441 2552, e-mail: zsuzsa.korozsi @meh.hu

A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program idei pályázatainak értékelése során meggyõzõdtünk arról, hogy vannak olyan vállalkozói fejlesztési igények, amelyekre eddig nem létezett támogatás - mondta Gaál Gyula, a GKM politikai államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján. Ezért most új pályázatokat írtak ki, és ezzel egyidejûleg valamennyi vállalkozásfejlesztési pályázat benyújtási határidejét szeptember 30-ról november 15-re (a turizmusfejlesztésiekét október 31-re) módosították.

A GKM a két új pályázat kiírása mellett megváltoztatta a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások modernizációját és technológiafejlesztését szolgáló beruházások támogatására , valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások hálózatépítésére kiírt pályázatok (SZVP-2003-1 és SZVP-2003-6) feltételeit is. Mindkét változtatás egyszerûsítést jelent a pályázók számára, emellett elõbbi pályázat módosításával bõvül a lehetséges pályázók köre, míg utóbbival nõtt a támogatás mértéke és csökkent a hálózatban kötelezõen résztvevõk száma.

Támogatás fuvarozóknak és kereskedõknek
A vállalkozási fejlesztési program keretében kiírt pályázatok egyike a belföldi közúti fuvarozást végzõ vállalkozások számára nyújt támogatást a jármûpark frissítésére a környezeti terhek enyhítése érdekében. A másik pályázatot a kiskereskedelmi és szolgáltató üzlethelyiségek korszerûsítésének, bõvítésének támogatására írták ki.

A jármûpark frissítését szolgáló pályázatra - SZVP-2003-10, amelyrõl itt olvasható részletes információ - magyarországi székhelyû, devizabelföldi, legalább egy teljes lezárt gazdálkodási évvel rendelkezõ, belföldi fuvarozást végzõ vállalkozók és vállalkozások jelentkezhetnek. Támogatás maximum hároméves jármû vásárlására nyújt a minisztérium. A megvenni kívánt jármûvekhez pótkocsi is tartozhat, de önmagában pótkocsit nem lehet vásárolni - hívta fel a figyelmet Apatini Kornélné helyettes államtitkár. A lecserélni tervezett gépjármûnek legalább egy éve a pályázó tulajdonában kell lennie.

A kiskereskedelmi és szolgáltató üzlethelyiségek korszerûsítésének, bõvítésének támogatását szolgáló pályázaton - SZVP-2003-11, amely itt érhetõ el - szintén magyarországi székhelyû, devizabelföldi vállalkozók és vállalkozások vehetnek részt. Ez a versenyképesség megõrzése érdekében a mikro-, a kis- és a középvállalkozások üzlethelyiségeinek bõvítését és korszerûsítését segíti.

A falusi turizmust támogatják

A GKM három turizmusfejlesztési pályázatot is kiírt, amelyekre összesen 920 millió forintos támogatási keretet biztosít - jelentette be Pál Béla, a tárca turizmusért felelõs politikai államtitkára. Azok a vendéglátóhely-tulajdonosok, akik a HACCP rendszer bevezetéséhez kapcsolódó eszközbeszerzésre, valamint a vendéglátóhelyek felújítására és korszerûsítésére pályáznak, egy 600 millió forintos keretbõl remélhetnek vissza nem térítendõ támogatást (ez az SZTP-2003-TU-8 kódjelû pályázat).

Fele ennyi pénzt, tehát 300 millió forintot szán a gazdasági tárca - a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatalával közösen - a falusi turizmus támogatására (SZTP-2003-TU-27); egyebek mellett a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére vagy a tematikus kínálat (például borutak) bõvítésére. A turizmusban dolgozók EU-felkészülését a GKM 20 millió forintos támogatással segíti (SZTP-2003-TU-28); ezt a pályázatot államilag elismert vagy akkreditált idegenforgalmi képzést szervezõ és folytató közép- és felsõoktatási intézmények számára írták ki.
2003. szeptember 17. szerda
vissza

Súlyos kritikák az EU e-kormányzati politikája kapcsán
Éles kritikákat fogalmaz meg egy hamarosan megjelenõ tanulmány az Európai Unió e-kormányzati politikájával kapcsolatban.
A Valenciában szeptember 15-16-án megrendezendõ e-Forum elnevezésû rendezvényen mutatják majd be azt a jelentést, amely szerkezeti és szervezési hiányosságokat ró fel az Európai Uniónak a szervezet e-kormányzati tevékenységével kapcsolatosan. A tanulmány Antonio Alabao, a valenciai mûszaki egyetem Jean Monnet professzorának nevéhez fûzõdik.

Alabao tanulmányában összehasonlította az EU e-kormányzati politikáját más nemzetközi szervezetek, így az ENSZ és az OECD vonatkozó tevékenységével. A jelentés megállapítja, hogy túlságosan széles spektrumot fednek le a különbözõ programok, kezdeményezések, ezáltal az Európai Bizottság nem tudja megfelelõen kezelni, szervezni e-kormányzati munkáját.

A tanulmány szerint az vezetett a jelenlegi helyzethez, hogy az EB legalább négy különbözõ egységre bízott e-kormányzati projekteket. Az "irányítás hiányának" tudja be a jelentés az Unió ez irányú tevékenységét pillanatnyilag jellemzõ zavaros és tisztázatlan szituációt.
Forrás: http://www.kablenet.com/

Az ingyenes internetes oktatás egyre népszerûbb A Massachusetts Institute of Technology (MIT) ingyenes netes
oktatóprogramja rövid idõ alatt óriási sikert aratott. Online kurzusokat kínáló szájtjára egy évvel ezelõtti megnyitása óta több mint 100 millió alkalommal kattintottak.

Az induláskor még csak 50 egyetemi szintû kurzust lehetett "hallgatni". E hónap végéig azonban a MIT már 500 online kurzust szeretne indítani, és ez a szám még tovább nõhet a következõ években.

Az OpenCourseWare (OCW) elnevezésû projekt kurzusainak "látogatása" nyomán a diákok nem szerezhetnek végzettséget. Ehelyett az itt fellelhetõ anyagok a tanulmányokat egészítik ki, több ezer oldalnyi információt nyújtanak olyan témákban is, mint a vegyészet és a földtan.

"Óriási a forgalmunk" - állítja Jon Paul Potts, az OCW kommunikációs igazgatója. - Már több mint 100 millióan keresték fel a szájtot tavaly szeptemberi indulása óta. A látogatóink más intézményekben tanuló  diákok, akik az OCW-t azért keresik fel, hogy szélesítsék a tanórákon szerzett tudásukat [...] Kaptunk e-mailt például egy vietnami diáktól, aki saját szoftverprogramozási ismereteit fejleszti, és az OCW segítségével nemrégiben egy programot készített a Ho Shi Minh városi buszjáratok
menetrendjének újraütemezésére."

A MIT projektjének célja az, hogy megossza a világgal a nagyhírû intézmény által felhalmozott tudást, és arra biztasson másokat is, hogy kövessék a példáját.

Több más, az interneten jelen levõ oktatási intézmény programjaival ellentétben a webhely látogatása valóban ingyenes, és a felhasználóknak regisztrálniuk sem kell magukat. "A szájt ingyenes és nyitott" - jelentette ki Potts. - "Bármi letölthetõ róla, és nekünk valójában ez is a célunk. Arra bátorítjuk látogatóit, hogy letöltsék az ott elhelyezett anyagokat és a felhasználásukkal bõvítsék a tudásukat." A MIT csupán azt tiltja, hogy az anyagokat kereskedelmi célokra használják fel és továbbadják.

A szájton minden kurzusnak található leírása, tanrendje, elõadásjegyzete, olvasmánylistája és kijelölt feladata. Egyes kurzusok
még többet kínálnak, például videó-elõadásokat, szemináriumokat és gyakorlati órákat.

Az anyagokat nem úgy állították össze, hogy helyettesítsék a hagyományos oktatási módszereket, mivel a szolgáltatás nem nyújt értékelést, minõsítést, tanári visszajelzést vagy tanórai tevékenységet. A MIT azt reméli, hogy a szolgáltatás e helyett azt modellezi, hogyan használható fel a technológia a korábban csak néhány kiváltságos számára elérhetõ ismeret terjesztésére.
Forrás: http://news.bbc.co.uk/

Filmpremier az interneten
Az Oscar-díjra jelölt Alul semmi címû film alkotója új filmjét a világon elõször az interneten keresztül mutatja be.

Simon Beaufoy új mûve, a "This Is Not a Love Song" (Nem fenékig tejfel) online, s ezzel egyidejûleg több moziban kerül bemutatásra. Az új, alacsony költségvetésû - kevesebb, mint 500.000 fontba (800.000 dollárba) került - alkotás rekordgyorsasággal, két hét alatt készült el.
A kísérlet követõkre találhat azon filmkészítõk körében, akik nehezen találnak terjesztõket a mûveikhez, a brit filmmágusok pedig
meggyõzõdhetnek arról, hogy mekkora az érdeklõdés a neten keresztüli filmnézésre.

"Hamarosan a filmek teljes új módon, a digitális világ lehetõségeinek kihasználásával jutnak majd el a közönséghez. Mi teljesen új
szórakoztatási formát kínálunk az új nemzedék számára" - nyilatkozta Paul Trijbits, az úttörõ esemény lefolytatásáért felelõs New Cinema Fund vezetõje.

A "This Is Not a Love Song"-ot egyébként "kemény független filmként jellemezték, amelyben szinte kizárólag az Egyesült Királyságban ismert színészek játszanak. A film két szökevényrõl szól, akik egy csapat polgárõr farmertõl menekülnek, miután véletlen gyilkosság történt egy távoli farmon. Bille Eltringham, a rendezõ a filmet inkább digitálisan, semmint hagyományos technikával készítette.
A mû a http://www.thisisnotalovesong.com/ weboldalon tekinthetõ meg és tölthetõ le.
Forrás: http://www.cnn.com/

Az EU szélessáv-fejlesztési stratégiát fogad el
Az olaszországi Viterbóban szeptember 3-5. között tartott nem hivatalos találkozón az EU távközlési miniszterei elfogadták azokat az irányelveket, amelyek révén kívánják lehetõvé tenni a széles sáv olyan könnyen elérhetõ használatát, mint amilyen jelenleg a normál telefonvonalaké. A teljes szélessáv-fejlesztési stratégia elfogadását november 20-ára tervezett hivatalos találkozójukra ütemezték be.

Az információs társadalmi ügyekért felelõs fõbiztos, Erkki Liikanen felszólította a tagállamokat, hogy egyeztessék össze saját nemzeti fejlesztési stratégiájukat az új telekommunikációs keretszabályzattal, amely 2003. július 25-én lépett érvénybe. Eddig ugyanis csak öt tagállam végezte el ezt a feladatot.

Liikanen elmondta, hogy az Európai Bizottság kész arra, hogy a Strukturális Alap egy részét a kevésbé fejlett európai régiók szélessávú infrastruktúrájának fejlesztésére fordítsa. (A 2006-ig terjedõ idõszakra 10 milliárd eurót különítettek el a közösen finanszírozott befektetésekre.) Európában a szélessávú kapcsolatok száma a 2002 közepén meglévõ 9 millióról 2003 júliusáig 17,5 millióra emelkedett.

Az Európai Telekommunikációs Hálózati Operátorok Szövetsége (ETNO) felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-s alapok szétosztását az igények szerint kell végrehajtani, vagyis kizárólag azoknak a régióknak, ahol a széles sávra vonatkozó igények kielégítését a piaci viszonyok nem teszik lehetõvé. Az ETNO kijelentette, hogy a finanszírozást mindig "egyértelmû, tisztességes és igazságos feltételek" mellett kell biztosítani.
Forrás: http://www.euractiv.com/

Kapcsolódó linkek:
EU broadband policy (az EU szélessáv-politikája):
http://www.euractiv.com/cgi-bin/cgint.exe/825534-20?714&1015=9&1014=ld_broad
band

"Strategies to boost the Broadband in Europe" - speech by Commissioner Liikanen, Viterbo, Italy ("Stratégiák, melyek segítségével ugrásszerûen megnõ a szélessávú kapcsolat Európában" - az olaszországi Viterbóban Liikanen által tartott beszéd. 2003. szeptember 4.)
http://www.euractiv.com/cgi-bin/cgint.exe/825534-20?714&1015=8&1014=
EUROPAEUINTPACTIONGETFILEGFDOCSPEECH033850RAPIDLGENTYPEPDF

Consultation: Guidelines on criteria and modalities of implementation of Structural Funds in support of electronic communications (Konzultáció: A Strukturális Alap elektronikus kommunikáció fejlesztésére történõ felhasználásának kritériumai és feltételei)
http://www.euractiv.com/cgi-bin/cgint.exe/825534-20?714&1015=8&1014=
EUROPAEUINTCOMMREGIONALPOLICYCONSULTATIONTELECOMENHTM

Európai Telekommunikációs Hálózati Operátorok Szövetsége (ETNO): More Vigorous Broadband-Support Policies Needed; But Apply Public Funding Correctly for Infrastructure Development (Erõteljesebb szélessáv-támogatásra van szükség, de a közalapokat megfelelõen kell felhasználni az infrastruktúra fejlesztésére. 2003. szeptember 5.)
http://www.euractiv.com/cgi-bin/cgint.exe/825534-20?714&1015=8&1014=WWWONIRO
SCOMTESTETNOARTICLEASPID552

INFINIT MOBIL:
Mobil információs társadalom, mobilkommunikáció, mobiltechnológia A Westel Mobil Távközlési Rt. és az MTA Filozófiai Kutatóintézetének közös kutatási programja ("A XXI. század kommunikációja") felkérésére havi rendszerességgel készülõ INFINIT Mobil Hírlevél az alábbi internetcímen olvasható:
http://www.ittk.hu/infinit/mobil
INFINIT PRIVACY:
Az INFINIT Privacy Hírlevél a következõ címen érhetõ el:
http://www.ittk.hu/infinit/privacy/
Infinithirlevel mailing list
Infinithirlevel@ittk.hu
http://www.ittk.hu/mailman/listinfo/infinithirlevel
vissza

6.b. Nagy Pongrác
From Command to Market Economy in Hungary under the Guidance of the IMF
(A tervgazdaságtól a piacgazdaságig Magyarországon, az IMF irányítása alatt)

Akadémiai Kiadó, 2003, angol nyelven

A folyamat, amelyet Nagy Pongrác itt elemez és értékel, minden bizonnyal Magyarország legújabbkori történelmének egyik legnagyobb jelentõségû idõszaka. Ennek során lett a magyar népgazdaságból ismét magyar nemzetgazdaság, a tervutasításos gazdaságból piacgazdaság, és olyan mélyreható változások mentek végbe a magyar gazdaság mûködési és irányítási rendjében, tulajdonosi szerkezetében, orientációjában, amelyek igen nagymértékben meghatározták nem csak az induló pozíciónkat, de évtizedekre, talán még ennél is hosszabb idõre a sorsunkat, a lehetõségeinket és korlátainkat is az új világrendben. Ekkor ment végbe az állam termelõeszköz vagyonának, és ingatlan vagyona egy részének magánkézbe adása is, szintúgy mélyreható és hosszú távra meghatározó változásokat elõidézve a honi társadalomban.

Azzal, hogy - legalább is elvben - szabadon alakíthattuk át a gazdaságunkat, s formálhattuk a legjobb tudásunk szerint annak struktúráját, belsõ és külsõ viszonyait, olyan lehetõséget kaptunk, amely egy kicsiny és viszonylag szegény országnak csak nagyon ritkán adatik meg a történelem során. Éppen ezért szó szerint sorsdöntõ jelentõsége van annak, vajon a lehetõ legjobban sáfárkodtunk-e vele. Az errõl szóló viták valószínûleg még hosszú ideig kísérnek bennünket, és bizonyos, hogy végleges, megfellebbezhetetlen választ senki sem lesz képes adni. Az értékelésnél azt is számításba kell venni, hogy a gazdaságunk átalakításában élvezett szabadságunkat erõsen korlátozták olyan tényezõk, amelyek felett nem volt hatalmunk - egyebek közt annak a KGST-rendszernek az összeomlása, amely gazdaságunk és ezáltal a foglalkoztatottak igen jelentõs hányadának a megélhetését adta, továbbá a magunkkal cipelt adósságteher, és talán méginkább az óriási deficit, amelyet a termelõeszközeink és -eljárásaink, valamint a termékeink fejlesztésében a KGST évtizedek során felhalmoztunk, s amely versenyképtelenné tett a piacgazdaságban. Mindezek terhe alatt kellett megvalósítani a Nagy Átalakítást, méghozzá úgy, hogy közben folyamatosan fenntartsuk a gazdaság mûködését, és lehetõleg megfékezzük az életszínvonal romlását. Ez olyan kényszereket rótt ránk, amelyek igen nagymértékben beszûkítették a mozgásterünket, és kiszolgáltatottá tettek külsõ tényezõknek. A nagy kérdés azonban így is az, vajon mindezek közepette optimálisan jártunk-e el.

Nagy Pongrác errõl a folyamatról, az irányító elveirõl és az eredményeirõl ad itt nagyon részletes elemzést, és mond igen mélyreható, kiemelkedõen kemény kritikát. Szavai szerint ez az elkövetett hibák, a hozzá nem értés, a szolgalelkûség, a visszaélések és az emberi szenvedés szomorú története, katasztrofális következményekkel.

A gazdaságpolitikában amúgy az a végzetesen rossz, hogy nem lehet ellenbizonyítást lefolytatni: nem lehet utóbb kipróbálni, mire vezetett volna, ha más utat választunk, tehát az elméletek és ellen-elméletek, érvek és ellenérvek csatájáról nem lehet áttérni a bizonyítékok ütköztetésére. Nem kevésbé rossz, hogy ami az egyik országban gyógyír lehet, az egy másikban, amelynek jelentõsen eltérõek az adottságai, sajátosságai, mûködésének feltételei, méregként árthat. Éppen ez teszi nagyon nehézzé és kockázatossá a gazdaságpolitikai elméletek és a nemzetgazdaság irányításában alkalmazott stratégiák és eszközök átvételét.

Nem éppen egyszerû kérdés a Nemzetközi Valuta Alap szerepének, és az általa támogatott gazdaságstratégiának a megítélése sem. Ellenzõi szerint a válságkezelést, a feljavítást szolgáló eszköztára meglehetõsen egysíkú, kevéssé érzékeny a helyi sajátosságokra, a leginkább kritikus kérdés pedig az, hogy mire jó és mire nem jó az alapvetõ, mindenütt erõltetett eszköze, a restrikciós gazdaságpolitika. Mindenesetre roppant tanulságos, amit a 20. század egyik kiemelkedõ geostratégája, Zbigniev Brzezinski mond róla igen tanulságos könyvében (A nagy sakktábla - Európa Könyvkiadó, 1999) Az viszont nehezen vitatható tény, hogy amelyik ország rászorult a pénzére, az aligha utasíthatta el az IMF gazdaságpolitikai irányelveinek a végrehajtását, az általa követelt, többnyire igen fájdalmas intézkedések megtételét. Mi sem..

Miben van és miben nincs igaza itt Nagy Pongrácnak? Biztos, hogy a mondanivalóját nem elhinni kell, hanem igen alaposan és fõként nagy hozzáértéssel mérlegelni ahhoz, hogy kellõ higgadtsággal jussunk el a helytállónak ígérkezõ - vagy legalább is annak remélt - következtetésekre. Tény, hogy a benne kifejtett nézetek élesen szembe helyezkednek olyan elvekkel, amelyek már a rendszerváltás elõtt is mindinkább meghatározóvá váltak a mi gazdaságpolitikánkban is, a továbbiakban pedig még nagyobb szerepet kaptak a magyar gazdaság fejlõdési útjának kijelölésében. A legnagyobb kérdés pedig mindenképpen az, hogy mindabból, amit elmond, mit és hogyan lehet felhasználni ahhoz, hogy a továbbiakban az optimális stratégiával fejlesszük a gazdaságunkat.

Graham Spooner (szerk.):
Venture Capital and Private Equity - A Practitioner’s Manual
6.c. (Kockázati és Magántõke - A gyakorló befektetõ kézikönyve)
City & Financial Publishing, 2001 (Angol nyelven)

A kockázati tõke szerepét már jól ismerjük, az különösebb bemutatásra már nem szorul. Vállalkozás finanszírozó és -fejlesztõ befektetõ tevékenységével már csaknem másfél évtizede találkozhatunk a magyar gazdaságban is. A magántõke (eredeti angol kifejezéssel private equity) fogalma viszont a legutóbbi néhány évben vált használatossá a tõkepiac világában, és azt ma jelentõs mértékben annak a szerepkörnek a jelölésére használják, amelyet korábban kockázati tõkeként említettek. Olyan pénzügyi közvetítõk és pénztulajdonosok - személyek, cégek, szervezetek - tõkebefektetéseit jelölik vele, akik jelentõs, és viszonylag gyors tõ-kenyereség elérése érdekében elsõsorban olyan vállalatokba fektetnek be, amelyektõl azt várják, hogy a cég dinamikus növekedést ér el, és ennek eredményeként jelentõsen megnövekszik annak értéke. Amint a kockázati tõke is teszi, ezeket a befektetéseket általában olyan üzleti konstrukcióban adják, amelynek révén a befektetõk a továbbiakban társtulajdonosként aktív szerepet játszanak a cég stratégiai irányításában, értéke növekedésének elérésében.

A jó növekedési képességû - induló, felfutás elõtt álló, vagy új növekedési pályára lépõ - vállalkozásoknak túlnyomó részben tõke típusú finanszírozásra van szükségük a fejlesztések finanszírozásához. Elõbb-utóbb csaknem mindegyikük eljut odáig, hogy a saját forrásaiból már nem tudja finanszírozni a továbblépést, vagy túlságosan is kedvezõtlen megoldásokra kényszerülne, ezért külsõ tõke bevonásához kell folyamodnia. Az ilyen cégek növekedésének, fejlesztéseinek finanszírozásához világszerte a kockázati és a magántõke jelenti a külsõ tõke legnagyobb forrását. Ebbõl egyenesen következik, hogy mindenkinek, aki bármely szerepkörben foglalkozik jó növekedési képességû vállalkozások fejlesztésével, ilyen cégek finanszírozásával, feltétlenül ismernie kell a kockázati- és a magántõke befektetõ tevékenységét, hogy képes legyen a lehetõségek egyikeként számolni vele, mérlegelni a bevonásának célszerûségét. Magától értetõdik, hogy ehhez tisztában kell lennie ennek az iparágnak és a szereplõinek meghatározó sajátosságaival is. A megismerésnek az egyik leghatékonyabb módja pedig az, ha megértjük, hogyan mûködnek, milyen megfontolásokkal, módszerekkel dolgoznak a gyakorlatban ezek a befektetõk. Ehhez ad igen jól használható segítséget a londoni City and Financial kiadónak ez a kézikönyve, amely alaprendeltetése szerint a kockázati és magántõke befektetõknek szóló útmutató, ám szintúgy nagyon hasznos kitanítással szolgál akkor is, ha a befektetést keresõ vállalkozás nézõpontjából tanulmányozzuk és értékeljük. A könyv a City and Financial igen figyelemre méltó, a pénzügyi szabályozás és a vállalat finanszírozás fontos témaköreihez kapcsolódó gyakorlati útmutató sorozatában jelent meg.

Olvasásakor a magyar olvasónak természetesen mindig figyelembe kell vennie, hogy az itt elmondottak a brit piaci viszonyokhoz, a brit szabályozáshoz illeszkednek. Így például a könyv ismerteti a Venture Capital Trust mûködését. A VCT intézményét Nagy-Britanniában azért hozták létre, hogy kedvezõ adóztatással ösztönözzék a magánszemélyek kockázati tõke típusú befektetéseit. A VCT mûködése tehát nálunk azok számára lehet érdekes, akik a hazai ösztönzõrendszer továbbfejlesztésén dolgoznak. Hasonlóképpen, a jogi folyamatokkal foglalkozó fejezet, s úgyszintén a befektetésre vonatkozó szerzõdésminta, valamint a titoktartási megállapodás minta a brit jogra épülnek, tehát vizsgálni kell, hogy az ott elmondottak mennyire illeszkednek a magyar jogrendbe.

Nagyon érdekes és tanulságos mindaz, amit a könyv a befektetõnek és a befektetésével mûködõ cégnek a kapcsolatáról elmond, nevezetesen, hogy a befektetõ hogyan biztosíthatja a cégnél az érdekei érvényesülését, miután már odaadta a pénzét. Ugyancsak nagyon is méltó a figyelemre az üzleti angyalokról szóló fejezet. Reméljük, hogy ezeknek a sajátos befektetõknek a tevékenysége hamarosan nálunk is mind számottevõbb szerepet játszik a jó növekedési képességû kisebb vállalkozások finanszírozásában.

Aki alaposan tanulmányozza e könyvet, sok olyat is tanul belõle, amit az üzleti életben jóval szélesebb körben hasznosíthat, mint a tõkebefektetés, ill. a befektetõ megnyerése. Ilyen fejezetek az üzleti terv készítése, a cég pénzügyi átvilágítása, annak környezetvédelmi átvilágítása, az ügyletben fontos szerepet játszó külsõ és belsõ szakemberek felmérése.
Dr. Osman Péter ismertetése

Robert Caputo
6.d. Fotóiskola: Portré és riport
Fotóiskola: Tájak és képek
Geographia Kiadó- National Geographic, 2003

A halott ember a járdán feküdt a nyári nap derûs fényében. Már letakarták, a fénytelen fekete mûanyag fólia alól csak viseltes cipõi és a nadrágszára látszott ki. A járókelõk elmentek mellette, legtöbbjük észre sem vette. A középkorú asszony, öltözéke szerint talán turisták lehettek, nyugodtan, mozdulatlanul ült a földön, a fal mellett. Nyilvánvalóan a halott társa lehetett, s most õrizte annak váratlan álmát. Nem mutatott érzelmeket, belesimult a halott csendjébe, és türelmesen várt, várta, hogy elvigyék a holttestet. Kettejük körül dermedten állt az idõ... Átütõ erejû téma - mesterfotósnak.

Ál-naív kérdés, vajon a mind többre képes videó kamerák korában van-e még létjogosultsága a fényképezésnek. Nagyon is van, mûvészfotóként is, és úgyszintén benyomások, jövendõ emlékek megörökítésére. A fényképezõgép, avatott kézben, valami egészen különlegeset tud: kimerevíteni, és ezzel megragadni a pillanatot, megmutatni egy arc, egy táj vagy éppen egy jelenet belsõ sugárzását, megörökíteni az illékony hangulatot, a perc varázsát éppúgy, mint a lidércnyomás dermesztõ hidegét. És szintúgy különleges képessége, hogy a felkészült fényképész kezében az alkotás eszköze. A fénykép sokkal, sokkal több lehet, mint a kép puszta rögzítése - formálható, mint festõ ecsete alatt a kép, szobrász vésõje alatt a márvány. Mondanivalónk hordozójává, kifejezõjévé válik, és szinte korlátlan lehetõségeket kínál az üzenet árnyalatainak megformálására. Az igazán jó fénykép megragad és a hatása alatt tart. Vele olykor többet el lehet mondani, és méginkább többet megéreztetni, mint egy hosszú szónoklattal, és a meggyõzõ ereje is magasan felülmúlhatja az utóbbiét.

A dolog teljességéhez azonban hozzátartozik az is, hogy a fénykép csak annak válik engedelmes eszközévé, aki megtanulja a készítésének technikáit, mesterfogásait, trükkjeit. És kegyetlen: irgalmatlanul leleplezi készítõjének hozzá nem értését, minden hibát, amelyet az elkészítésénél elkövetett. Engedményt ebben a pusztán a játék örömét keresõ amatõrnek sem tesz: ha azt akarod, hogy szolgáljalak, tanulj meg uralni. Igaza is van: az igazán jó amatõrt sohasem az különbözteti meg a profitól, hogy kevésbé értené a szakmát és annak mesterfogásait, hanem csak az, hogy nem ebbõl él.

Aki tehát azt akarja, hogy öröme teljék a fényképezésben, ki kell tanulnia annak technikáját, fogásait. Ehhez ad sok hasznos útmutatást, tanácsot a világhírû National Geographic Fotóiskola sorozata, amelynek a fentiekkel immár három kötetét adta közre magyar partnere, a Geographia Kiadó. (Ezeket megelõzõen a Fotóiskola c. kötetet jelentette meg 2002-ben). A fényképezésnek persze könyvtárnyi szakirodalma van, így jogos a kérdés, vajon miért éppen ezeket válasszuk. A válasz magától értetõdõen adódik mindenkinek, aki ismeri a National Geographic kiadványait, a könyveit, és a nálunk is kultusz övezte folyóiratát. Ezek az ismeretterjesztésben is a csúcsot jelentik, legfõbb vonzerejüket azonban a csodálatos fényképek adják. Szó szerint is ékes bizonysággal szolgálnak arra, hogy a National Geographic emberei valóban mindent tudnak a fényképezésrõl, márpedig tanulni mindig a legjobbaktól érdemes.

A sorozat elsõ darabja egyszerre volt technikai kézikönyv, valamint - a terjedelem korlátai között - mesteriskola. A fényképezés technikai sportág, nélkülözhetetlen hozzá az eszköz és szintúgy a biztos tudás annak kezeléséhez. (Az automata gépet felejtsük el!) Az elsõ könyv részletes és igen érdekes kitanítást adott az eszközökrõl, azok megválasztásáról és kezelésérõl. Megmutatta azt is, hogy a fényképész legfõbb kelléke a képalkotó tudása: ahhoz, hogy a fénykép a mondanivalónknak megfelelõ gondolatot, érzést ébressze, a legfontosabb, hogy elkészítésekor tudjunk képben gondolkodni, felismerjük a témát és fõként a kifejezés benne rejlõ lehetõségeit, és tudjuk, hogyan nyúljunk hozzá. A mostani két kötet segítségével tovább fejleszthetjük a tudásunkat. Sok-sok magyarázattal, példával, elemzéssel és hasznos gyakorlati tanáccsal a fényképezés egy-egy sajátos ágába vezetnek be: az ember, ill. a tájfotózásba. Aki végigolvassa õket, nem csekély ámulattal, és a tudás birtokba vételének örömével fedezi majd fel, mennyi eleme, szempontja, fogása van annak, hogy a választott témáról a törekvéseink ill. mondanivalónk szerint a legjobb képet készítsük. A kötetekben látható gyönyörû képek sora ehhez egyszerre tanpélda és gyönyörködtetõ ráadás. És amint az elsõ kötetben a National Geographic számos mesterfotósa beszélt a fényképezésrõl, Caputo itt szintén megidézi kollégáit, hogy tõlük is tanulhassunk szemléletet, hozzáállást, technikát, azaz mesterséget és mûvészetet.
Dr Osman Péter ismertetése

vissza

7.c. Online kereskedelem
2003. október 14.

Budapest, Thermal Hotel Hélia

Gyakorlati megközelítésû konferencia mindazoknak, akik már foglalkoznak e kereskedelemmel vagy még csak tervezik a kilépést az internetre.

Pénzügyi, jogi és kereskedelmi kérdések, „best practice” tanulmányok kezdõknek és haladóknak. Kerekasztal beszélgetések fogyasztóvédelemrõl és az online kereskedelem hazai helyzetérõl.

Program és jelentkezési lap igényelhetõ: Marketing Kommunikációs Intézet Kft, Ábrahám Katalin (340-3704, vagy kabraham@mkimarketing.hu, vagy letölthetõ az alábbi címek valamelyikérõl: www.mkimarketing.hu, www.konyvkereso.hu.

Az  Oktopusz Alapítvány és a Mimóza Communications nemzetközi szakképzési és elektronikus távoktatási konferenciát szervez a  Leonardo da Vinci Community Vocational Training Programme támogatásával.

Áttekintés

A szakképzés és az elektronikus távoktatás kulcsfontosságú elemei az EU élethosszig tartó tanulási stratégiájának, hiszen ezek alapvetõ eszközei azon közösségi tudáson alapuló társadalom formálásának, amelyet Európának hívunk. Ez a két terület még relevánsabb a Közép-kelet-európai országok esetében, amelyek az Európai Unióba történõ belépés elõtt állnak. Ezek az országok ugyanannyi lehetõség, mint amennyi kihívás elõtt állnak: szakképzési és elektronikus távoktatási rendszereik, irányelveik és gyakorlatuk integrációja, illetve az új utak megtalálása a már létezõ európai gyakorlatban, mind-mind komoly kihívást jelentenek. Ez a nemzetközi konferencia  ezen kérdések megvitatására vállalkozik.

Az esemény legfontosabb célja, hogy a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódó, releváns kérdések fogalmazódjanak meg és ezekre realista és praktikus válaszokat kapjunk. A konferencia neves elõadókat és felkészült szakembereket szólaltat meg az Európai Unió tagállamaiból és a Közép-kelet-európai államokból. Az elõadások és prezentációk mellet sor kerül egy olyan termékbemutatóra is, ahol az elektronikus távoktatási megoldásokat gyártók mérhetik össze felkészültségüket és mutathatják be terméküket. A rendezvényt kerekasztal-beszélgetések teszik teljessé.

Kinek érdemes részt venni?

Ez a konferencia hasznos lehet:

Idõpont és helyszín

A konferencia 2003. november 12-én és 13-án kerül megrendezésre a Matáv Székház Tölösi Konferencia Központban.

Cím:Matáv Székház, 1013-Budapest, Krisztina körút 55.

Jelentkezés

A konferenciára 2003. október 20-ig lehet regisztrálni.
A jelentkezéshez kérjük, látogasson el a www.conference.mimoza.hu oldalra.

Támogató

A konferencia a Leonardo da Vinci Community Vocational Training Programme támogatásával valósul meg.

A szervezõkrõl 

Az Oktopusz Alapítvány az elsõ olyan non-profit szervezet, amelyet alapítói azért hoztak létre, hogy az elektronikus távoktatást népszerûsítse és kövesse a magyarországi és Közép-kelet-európai folyamatokat ezen a területen. Az Oktopusz Alapítvány mûködteti az elsõ és egyetlen magyar elektronikus távoktatási információs portált. Sikerként könyvelheti el továbbá, hogy a Mimózával együttmûködve elindított egy elektronikus-tananyag készítõ versenyt diákok számára - a Coedu Tudásháló versenyt - amelynek elsõ fordulója nagy résztvevõ szám mellett ígéretes tehetségeket fedezett fel.

A Mimóza Communications szoftverfejlesztõ és tanácsadó cég, melynek tevékenységi körébe tartozik többek között: alkalmazásfejlesztés, rendszer-alkalmazás integráció, felhasználói felületek fejlesztése, valamint termékeik és szolgáltatásaik támogatása. A Mimóza a Deloitte&Touche által összeállított European Technology Fast50 és Fast500 listán is elõkelõ helyet foglal el.

A Mimóza két egyedülálló termékkel rendelkezik: egy sokoldalú elektronikus távoktatási rendszerrel, „COEDU” néven és egy Flash-alapú prezentációkészítõ alkalmazással, a Flashforward 2003 Verseny gyõztesével, a „SHAKER”-rel. A cég elektronikus távoktatási tevékenységi körébe tartozik a tananyagkészítés, rendszertervezés és fejlesztés valamint az üzemeltetés.

A konferenciával kapcsolatos további információkért kérjük, látogasson el a rendezvény honlapjára: www.conference.mimoza.hu