matisz
2005. 9. szám

Magyar Tartalomipari Szövetség

 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13-15.
tel: 213-5089, fax: 375-9722, e-mail: info@matisz.hu
    Dr. Mlinarics József 
  ügyvezető elnök
Hargitai Ferenc 
  ügyvezető titkár 
Ruffné Sárközi Erika
 titkárságvezető

 
Kedves Olvasóink!
 Hírlevelünk terjedelme a korábbiakhoz viszonyítva lényegesen megnőtt, ezért a teljes hírlevél kinyomtatása nem ajánlott.


Tartalomjegyzék
(a témák megtekintéséhez kattintson a címekre)
1/9/05

Hírek - Közlemények 


1.a. Előadókat keresünk - DAT Konferencia 2005. november 9-10.


1.b. Tartalomipari benchmarking tanulmány - A tartalomipar nemzetközi összehasolításban


1.c. i2010: Az új stratégia


1.d. Társadalmi vita a második Nemzeti Fejlesztési Tervről


1.e. EU felső szintű domainnév regisztrálása


1.f. Az EU javítaná az IT-ágazat versenyképességét


1.g. A digitális jövővel a könyvtáraknak is szembe kell nézniük


1.h. Megszületett az elektronikus információszabadságról szóló törvény


1.i. Elfogadta az Országgyűlés a közérdekű önkéntes tevékenységéről szóló törvényt


1.j. A Szépművészeti Múzeum Dürer és kortársai fametszeteit mutatja be egy kiállításon, melynek interaktív anyagain és weboldalán a Mirai Interactive dolgozott


1.k. Internetes hirdetéselemző szolgáltatást vezet be a magyar piacra az NRC Piackutató a TNS Hungary és az iAudit International együttműködésével


1.l. Az Ön hangja Európában - Interactive Policy Making


1.m. A hirdetők csökkentik klasszikus médiabüdzséiket és alternatív, olcsóbb kommunikációs csatornákon próbálják elérni célcsoportjaikat
2/9/05

Hírek és kézikönyv kis- és középvállalkozóknak - Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról
3/9/05

Új pályázatok


3.a. Kedvezményes internethasználat


3.b. Kultúra 2000: megjelent a felhívás


3.c. NKA: pályázat a Kultúra 2000-hez


3.d. Az ORTT határon túli pályázata


3.e. Magyarország külföldi megismertetése


3.f. "Minősített Szoftver Exportőr" díj


3.g. Magyar Minőség Háza Díj
4/9/05

Tagszervezetek hírei


4.a. A lemezipar elégedett az új kanadai szerzői jogi törvénnyel - MATISZ válogatás a Kultúrpont Hírlevélből


4.b. A digitális jövővel a British Library is szembenéz - MATISZ válogatás a K I T - Könyvtár - Információ - Társadalom hírleveléből
5/9/05

Személyi hírek 


5.a. Nyírő újra a fedélzeten
6/9/05

Szolgáltatások, kiadványok, tanulmányok, kurzusok, ismertetések


6.a. Winkler Róbert: Kutyaszorító - A világ legvidámabb kutyahatározója


6.b. Magyar Föld, Magyar Faj I-II - Királyi Magyar Egyetemi Nyomda


6.c. Városjárók zsebkalauza sorozat: Amszterdam, Bécs, London, Párizs


6.d. A világ száz csodája
7/9/05

Konferenciák, rendezvények


7.a. DAT Konferencia 2005. november 9-10.


7.b. XV. Országos Térinformatikai Konferencia


7.c. Informatikai Biztonság Napja


7.d. Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület VIII. Éves Konferenciája (2005)


7.e. IST információs nap


7.f. SMAU 2005. Kiállítás - Milánó



1.a.
Előadókat keresünk - DAT Konferencia 2005. november 9-10.

Előadókat, szponzorokat várunk a DAT 2005. november 9. -10. "A tartalomipar  a növekedésért és foglakoztatásért!" konferenciára
 
A lisszaboni stratégia új kezdeteként a gazdasági növekedésre és a munkahelyekre összpontosító „i2010” partnerség beindításakor az Európai Tanács 2005. tavaszi ülésszaka a tudást és az innovációt a fenntartható fejlődés motorjaként jelölte meg.

Az információs és a szélessávú  kommunikációs technológiáknak (IKT) a közszolgáltatásokban, a kis- és középvállalkozásokban (KKV) valamint a háztartásokban való használatával ki kell építeni a teljes mértékben befogadó információs társadalmat.

Az  „i2010”  kezdeményezés a következő öt évben az IKT kutatásokra és fejlesztésekre, a tartalomipari fejlesztésekre, a hálózatok és információk biztonságára, a konvergenciára és interoperabilitásra, valamint az egységes európai információs térre kell, hogy fókuszáljon.

A magyar tartalomipar fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a többnyelvű elektronikus tartalmak és szolgáltatások fejlesztése, a jó megoldások kidolgozása. A hazai tartalomfejlesztő és terjesztő cégek versenyképességét, a foglalkoztatást magát, s az export piacokon való megjelenését is erősíti, ha a fogyasztók számára, a tartalomipar  minőségi változásokat hoz a gazdaság számos területén.
 
A DAT 2005 konferencia a tartalomiparnak a gazdasági növekedésben és a foglakoztatásban betöltött jelenlegi és jövőbeni szerepét szeretné bemutatni.
 
A tervezett programot az alábbiakban ismertetjük.
 
Amennyiben a jelzett szekciókban előadást kíván tartani, vagy a mintegy 300 fő részvevő számára az Ön szervezetének szolgáltatásait szeretné bemutatni, úgy kérjük, hogy szándékát 2005. augusztus 29-ig szíveskedjen az info@matisz.hu címre megküldeni.
 
Az előadások elfogadásáról a DAT 2005 Program Bizottság 2005. szeptember 29-éig dönt.
A tartalomipar a növekedésért és a foglalkoztatásért!


eContent
 		DAT konferencia 2005. november 9-10.
A magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ)
XV. konferenciája

Magyar Telekom - Tölösi Péter Konferencia Központ
Budapest I., Krisztina krt. 55.
 DAT

A konferencia fővédnöke és támogatója

 IHM logó
 
Programváltozás még lehetséges! 

Plenáris ülés

2005. november 9. (szerda, délelőtt)
8.30- 9.30
 Regisztráció
9.30- 9.35 Megnyitó
Szlankó János elnök, KFKI, a MATISZ elnöke
9.35- 9.40 A házigazda köszöntője
Straub Elek elnök vezérigazgató, Magyar Telekom
9.40-10.10 Az i2010 stratégia és az EU tartalom - médiaipari programjai
EU előadó
10.10-10.40 Tartalomipar a Nemzeti Fejlesztési Tervben
Veres József helyettes államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal
10.40-11.20
 A tudásalapú gazdaság és a foglalkoztatottság
Csizmár Gábor miniszter, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
11.20-11.35 Kávészünet
11.35-11.55
 A tudásalapú gazdaság kereskedelemfejlesztése
Eszes Gábor miniszteri biztos, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
11.55-13.00 Az állam, a vállalkozói és a civil szféra tartalom- és médiaipari együttműködése
 
Moderátor: Dr. Mlinarics József ügyvezetõ elnök, MATISZ
Résztvevők:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

Informatikai és Hírközlési Minisztérium

Informatikai Vállalkozások Szövetsége

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

Oktatási Minisztérium
13.00-14.00 Ebédszünet


Szekcióülések
2005. november 9. (szerda, délután)
14.00-16.30
 		A barátságos internet

Tartalomipari benchmarking

Digitális TV - mobiltelefon tartalmak
16.30-17.30
Tartalomalkotói és -ipari kerekasztal
 Moderátor: Dombi Gábor
17.30-19.00
eFestival 2005 Gála - díjátadás  eFestival logó
Kovács Kálmán miniszter, IHM

2005. november 10. (csütörtök)
9.00-13.00
 		Digitális jogkezelés, DRM

eKultúra - digitális könyvtár

Informatikai - tartalomipari képzés és a foglalkoztatás
Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság
13.00-14.00
 		Ebédszünet
14.00-17.00
 		Közszféra tartalomszolgáltatásai

eKultúra - Kulturális örökség digitális
                             megőrzése

A tartalom és az EU K+F program
PATENT Mentoring Workshop


RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK
Befizetési időpont
 Napijegy
 Konferenciajegy
október 1. előtt
 20.000 Ft
 36.000 Ft
október - november
 24.000 Ft
 40.000 Ft
  • A napi- és a konferenciajegyek a 25% ÁFA-t nem tartalmazzák.
  • MATISZ, IVSZ, NJSZT, MEISZ, MKKSZ, OFE, MISZ, MTE, INFORUM, MATAL, KÖZTE, Hírközlési ÁPB tagok részére 10% kedvezményt biztosítunk
  • tanárok, fõállású oktatók, könyvtárosok, múzeumi alkalmazottak, orvosok részére 50% kedvezményt biztosítunk
(A kedvezmények nem vonhatók össze!)

KIÁLLÍTÁSI, HIRDETÉSI DÍJAK
  • A4-es reklámanyag a regisztrációs csomagokban (max. 4 oldal): 50.000 Ft
  • kiállítói asztal (elektromos csatlakozással, négy szék, konferencia kiadványban cégnév feltüntetése, 1 fõ konferenciajegy): 150.000 Ft
  • konferencia kiadványban (B5 méretű, 1000 db) egy oldalas hirdetés elhelyezése: 50.000 Ft
  • A kiállítási és a hirdetési díjak a 25% ÁFA-t nem tartalmazzák.


REGISZTRÁCIÓ, JELENTKEZÉS
A www.matisz.hu honlapunkon feltüntetett elektronikus jelentkezési lap alapján, a MATISZ titkárság által megküldött számla szerint. A regisztrációt a bemutatott banki átutalás másolata alapján a konferencia helyszínén biztosítjuk. A konferenciára való belépésre a regisztráció feljogosítja, az átutalásos számlát a konferenciát követõen küldjük meg. További regisztráció kizárólag a helyszínen lehetséges készpénzfizetés ellenében.

Bővebb információhoz keresse honlapunkat, illetőleg a MATISZ titkárságot.
Elérhetőségeink:
telefon: 213-5089
telefax: 375-9722
e-mail: info@matisz.hu
web:
 www.matisz.hu
cím:
 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13.


NE HAGYJA KI, REGISZTRÁLJON!


vissza
1.b.
Tartalomipari benchmarking tanulmány - A tartalomipar nemzetközi összehasolításban
  
Az információs társadalom fejlesztésében az iparág szerepe az elmúlt években egyre inkább megerősödött. A stratégia alkotók egyre inkább osztják azt a nézetet, hogy a fogyasztók számára az IKT eszközök nyújtotta előnyök csak megfelelő tartalommal párosulva válnak kézzelfoghatóvá. Ezt a szemléletbeli változást érzékelteti az Európai Unió megújuló információs társadalom programja. Az Európai Bizottság június 1-jén hozta nyilvánosságra az "i2010: Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért" elnevezésű stratégiai dokumentumot. Az ötéves stratégia középponti eleme az IKT kutatatás és innováció, a tartalomipar fejlesztése, a hálózati biztonság növelése, a konvergencia és interoperabilítás megvalósítása az egységes európai információs térben. A cél a digitális gazdaság fejlődésének elősegítése, az ehhez szükséges szabályozási háttér kialakítása, a stratégiai kutatások támogatása, az iparral történő együttműködés ösztönzése.

Magyarország számára ezért több szempontból is kiemelt jelentősége lehet a tartalom előállításával, feldolgozásával, közlésével foglalkozó iparág együttes vizsgálatának. Túl a gazdasági szereplők tisztánlátáshoz, információhoz való igényén, az ország az európai mérési standardok kidolgozását megelőzően kezdhet vizsgálatokba, így a majdani közös mérési rendszer alakításában egyenrangú partnerként, tapasztalatait megosztva vehet majd részt. Mivel a terült ma még kevéssé definiált, nincsenek elfogadott mérési megoldások az információs társadalommal foglalkozó kutatók számára, a téma vizsgálata igazi kihívást jelent.

Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) felkérésére jelen tanulmánnyal két szempontból kíván hozzájárulni a hazai mérés megalapozásához. A tartalomipar mérésével kapcsolatos tapasztalatok áttekintése után a hazai vizsgálatok lehetséges irányaira teszünk javaslatot, majd, ehhez szorosan kapcsolódóan, az iparág nemzetközi trendjeinek számbavételét követően a magyarországi fejlődési lehetőségeket elemezzük, kitörési pontokat határozunk meg.

A tanulmány szerves része a Nemzeti Fejlesztési Terv következő szakaszának (2007-2013) hazai tartalomipari fejlesztését megalapozó MATISZ által kezdeményezett un. gördülő Tartalomipari Stratégia alkotási folyamatnak.

A tanulmány elérhető: www.matisz.hu/tartalomfejlesztes/csatolmany/ITTK_tartalomipari_tanulmany_ver2.pdf

A tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeiket a info@matisz.hu cimre várjuk 2005. augusztus 12-ig.

vissza

1.c.
i2010: Az új stratégia

Az Európai Bizottság június 1-jén nyilvánosságra hozta az "i2010: Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért" elnevezésű stratégiai dokumentumot. Az ötéves stratégia középponti eleme az információs társadalom és a médiaipar fellendítése. A cél a digitális gazdaság fejlődésének elősegítése, az ehhez szükséges szabályozási háttér kialakítása, a stratégiai kutatások támogatása, az iparral történő együttműködés ösztönzése. iA Bizottság a feladatok között tartja számon a szélessávú internet népszerűsítését; és gazdag és változatos tartalmak megjelenését ígéri a felhasználóknak.

Az információs társadalom és a média eszközeinek, szolgáltatásainak, hálózatainak terén megfigyelhető digitális konvergencia ma már a mindennapos valóság része; az IKT eszközök gyorsabbak, kisebbek, könnyebben használhatóak, biztonságosabbak lettek. A technológia alapvető változásaira proaktív politikákkal (stratégiákkal, szabályozási háttérrel, eljárásokkal) kell reagálni. A digitális konvergencia tehát egyfajta szakpolitikai-stratégiai konvergenciát kell, hogy maga után vonjon. Ez a meggyőződés vezette az Európai Bizottságot arra, hogy megalkossa új stratégiai dokumentumát, amelyben a 2010-ig meghozandó legfontosabb intézkedéseket ismerteti.

A Bizottság az információs társadalommal és médiával kapcsolatos politikák terén három fő prioritást jelöl ki:
  1. Az információs társadalom és a média nyílt és versenyképes belső piacának működését elősegítő Egységes Európai Információs Tér létrehozása.
  2. Az információ- és kommunikációtechnológiai kutatás-fejlesztésre irányuló beruházás növelése.
  3. Befogadó európai információs társadalom létrehozása.
1. Az információs társadalom és a média nyílt és versenyképes belső piacának működését elősegítő Egységes Európai Információs Tér létrehozása.

A célkitűzések szerint a következő négy kihívásnak kell megfelelni:
  • sebesség (szélessávú internet);
  • gazdag tartalom;
  • interoperabilitás (a rendszerek, alkalmazások együttműködése, átjárhatósága);
  • biztonság (a bizalom növelése; az internetes csalások és a káros, illegális tartalom elleni küzdelem).
Az intézkedések között szerepel, hogy 2006-ban át kell tekinteni az elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályozási hátteret, különös tekintettel arra, hogy melyek azok a hatályos rendelkezések, amelyek hátráltatják a gyorsabb, innovatívabb, versenyképesebb szélessávú szolgáltatások nyújtását. Ennek keretében még 2005-ben sor kerül a hatékony frekvenciagazdálkodásról szóló stratégia megalkotására is.

A digitális konvergencia folyamata szükségessé teszi, hogy felülvizsgáljanak bizonyos, az információs társadalomra és a médiaiparra vonatkozó szabályozási kereteket, jogszabályokat:
  • 2005 végéig módosításokat kell benyújtani a Televízió Határok Nélkül irányelvre vonatkozóan;
  • 2007-ig át kell tekinteni valamennyi, az információs társadalomra és a médiaiparra vonatkozó közösségi rendelkezést és - amennyiben szükséges - változtatásokat kell javasolni.
A további szükséges intézkedések:
  • támogatni kell az európai tartalmak létrehozását és terjesztését;
  • meg kell alkotni a Biztonságos Európai Információs Társadalom stratégiáját (2006);
  • támogatni kell az interoperabilitással, digitális jogkezeléssel kapcsolatos kezdeményezéseket.
2. Az információ- és kommunikációtechnológiai kutatás-fejlesztésbe irányuló beruházás növelése

A kutatásba és az innovációba történő beruházás kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy az IKT szektor a jövőben is képes legyen hozzájárulni a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez. Európa hagyományosan jó eredményeket ér el a kutatás terén; azonban nem mindig jellemző rá a sikeres innováció és a kutatások gazdasági megtérülése. 

A K+F beruházások növelése, a versenyképesség növelése érdekében a Bizottság többek között:
  • 80 százalékkal növelné az IKT kutatások támogatását;
  • a kutatások fókuszát a fejlesztés szempontjából szűk keresztmetszetnek számító területekre (interoperabilitás, biztonság, azonosítás, stb.) irányítaná;
  • a 7. Keretprogramon belül prioritást biztosítana a stratégiai IKT kutatásoknak; valamint
  • e-business szakpolitikák megfogalmazását sürgeti az IKT elterjedésének útjában álló akadályok legyőzése érdekében.
3. Befogadó európai információs társadalom létrehozása

Az Unió lakosságának több mint fele részben vagy egészben kimarad az információs társadalom vívmányaiból származó előnyökből. Az i2010 révén a Bizottság biztosítani kívánja, hogy az IKT nyújtotta előnyök mindenki számára egyformán elérhetővé váljanak. A közszolgáltatásokat hatékonyabbá, olcsóbbá és akadálymentessé kívánja tenni; hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az IKT valóban sokak életminőségén tudjon javítani.

Mindezek érdekében a Bizottság többek között a következő intézkedéseket tervezi:
  • E-kormányzati Akcióterv elfogadása (2006);
  • Európai Kezdeményezés az e-Bevonásról (e-Inclusion) (2008);
  • Az életminőség javítását célzó kezdeményezések indítása (prioritások: idősödő társadalom, biztonságos közlekedés, kulturális sokszínűség és digitális örökség).
Az i2010 finanszírozása a 802 millió eurós költségvetésű ICT Policy Support Programme, valamint a stratégiai kutatásokra 1,8 milliárd eurót fordító 7. Keretprogram IST programja terhére történik majd.

Dombi Gábor főtitkár www.inforum.org.hu

Az új stratégia a http://europa.eu.int/i2010/ címen olvasható el

vissza

1.d.
Társadalmi vita a Második Nemzeti Fejlesztési Tervről
EUvonal, 2005. június 9.

Megkezdődött az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció háttéranyagának társadalmi egyeztetése, amely majd a 2007 és 2013 közötti időszak európai uniós forrásainak felhasználását körvonalazó II. Nemzeti Fejlesztési Terv megalkotásának alapjául szolgál - jelentette be sajtótájékoztatóján Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter.

Magyarország az Európai Unió tagjaként 2007 és 2013 között előreláthatólag több mint hatezer milliárd forintnyi közösségi fejlesztési támogatásra lesz jogosult. A hazai saját erővel együtt ez a hétéves időszak minden napján több mint hárommilliárd forint fejlesztési forrás hatékony felhasználását teszi lehetővé.

A kormány az uniós források igénybevételéhez 2006 elejére összeállítja a legfontosabb terveket: a fejlődés fő irányait kijelölő országstratégiát (ez lesz a II. Nemzeti Fejlesztési Terv), valamint a pénz felhasználásának részletes szabályait meghatározó központi és regionális operatív programokat. A kormány általános vitairatot dolgozott ki a fejlesztés fő irányairól, melyet társadalmi vitára bocsát.

A vitairat létrejöttéhez polgármesterekkel, önkormányzati szakemberekkel, vállalatvezetőkkel, kutatókkal, a regionális médiában dolgozó újságírókkal és a civil szféra képviselőivel is konzultált a Nemzeti Fejlesztési Hivatal.

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján (www.nfh.hu) a most társadalmi vitára bocsátott dokumentummal együtt letölthetők mindazok a háttéranyagok, amelyek megalapozták és megalapozzák a tervezést. Ugyanitt interaktív fórum is indult a fejlesztéspolitika célrendszerének mind szélesebb körű társadalmi egyeztetésére.
   
vissza

1.e.
eu felső szintű domainnév regisztrálása

Az eu felső szintű domainnév regisztrálására 2005. június 16-ától van lehetőség:

www.itktb.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=becoming_a_dot_eu_registrar
vissza

1.f.
Az EU javítaná az IT-ágazat versenyképességét

Stratégiai dokumentumot vitattak meg az Európai Unió tagországainak távközlési miniszterei az információs technológiai ágazat uniós versenyképességének javítására, illetve közös állásfoglalást dolgoztak ki az e témában ősszel rendezendő világszintű csúcstalálkozóra - jelentette be Jambrik Mihály, az informatikai és hírközlési minisztérium közigazgatási államtitkára a miniszterek hétfői luxembourgi találkozója után.

Az úgynevezett i2010 európai információs társadalmi stratégia egyebek között leszögezi, hogy az unióban a gazdasági növekedés egynegyede és a termelékenység 40 százaléka az információs technológiának és a távközlési szektornak köszönhető, így az ágazatnak fontos szerepe van a felülvizsgált uniós versenyképességi célok megvalósításában. Kimondja a dokumentum egy egységes európai információs tér létrehozását, úgy, hogy az információs társadalommal összefüggő ágazatoknak és a médiának versenyképes belső piaca alakuljon ki.

Az Európai Bizottság 2007-ig áttekinti, hogy mely tényezők akadályozzák az elektronikus hírközlés és médiaipar fejlesztését, és a szabályozásban változtatásokat is javasolni fog. Várhatóan már idén javaslatot tesz egy frekvenciagazdálkodási stratégiára is. A stratégia 2012-ben határozza meg a digitális televíziósra átállás határidejét - mint Jambrik Mihály elmondta, ez megegyezik a magyar célkitűzéssel.

Az információ- és kommunikációs technológia fejlesztésére irányuló beruházásokat a stratégia szerint növelni kell az unióban. Az ilyen jellegű kutatások támogatását a bizottság jelentős mértékben - korábbi közlés szerint 80 százalékkal - javasolja növelni. Azt is sürgeti a brüsszeli testület, hogy az unió kutatási keretprogramjában kapjon kiemelt szerepet ez az ágazat. A nemrégiben bejelentett versenyképességi és innovációs program keretében ugyancsak jelentős összeget - 800 millió eurót - szándékozik ilyen célra fordítani az EU, továbbá a strukturális és regionális fejlesztési alapokban is ösztönözni kívánja az ilyen célokra való felhasználást.

Célul tűzi ki az EU a befogadó jellegű uniós információs társadalom létrehozását is. Az unió lakosságának több mint a fele még mindig kimarad az információs társadalom vívmányai jelentette előnyökből. Az unió most olyan programok készítését javasolja - idősödő társadalom, biztonságos közlekedés, kulturális sokszínűség, digitális örökség címszavakkal -, amely lehetővé teszi azon rétegek bevonását, akik eddig hátrányos helyzetük miatt nehezen jutottak e vívmányokhoz.

Jambrik Mihály üdvözölte a megvitatott átfogó kezdeményezést, mert a tárca megítélése szerint az segít abban, hogy a területnek nagyobb szava legyen Magyarországon. Sok múlik azonban a megvalósításon, európai és magyar szinten egyaránt - tette hozzá az államtitkár az MTI-nek nyilatkozva.

A november közepén Tunéziában tartandó nemzetközi csúcstalálkozót illetően Jambrik Mihály fontosnak mondta, hogy Európa egy hangon jelenik meg. A fő téma hétfőn az internet irányítása volt, elsősorban az, hogy mennyire kell az internethasználatot szabályozni. Jelenleg csak minimális irányításról lehet beszélni e téren, ráadásul azt sem kormányzati szervek végzik, hanem egy amerikai konzorcium, amely az alapvető nevek és számozás kiosztásával foglalkozik. Most kidolgozott közös álláspontjuk szerint az uniós tagállamok egyetértenek abban, hogy ezen a bázison kell továbbhaladni, nem célszerű növelni az irányítást az interneten belül.
 
www.sg.hu/cikk.php?cid=37795

Forrás: MTI - 2005. június 27. 17:43, Hétfő

vissza

1.g.
A digitális jövővel a könyvtáraknak is szembe kell nézniük

2005. június 30. 19:32, Csütörtök - Specker Balázs

A British Library felmérése szerint 2020-ra az újonnan publikált kiadványok 90%-a elérhető lesz digitális formátumban. Mintegy felük megjelenik nyomtatásban is és mindössze 10%-uk lesz kizárólag a hagyományos módon hozzáférhető.

Lynne Brindley, a British Library igazgatója eget rengető változásként értékelte a folyamatot a könyvkiadás világában - olvasható a könyvtár sajtóközleményében. A könyvtár a jövőben digitális formátumú anyagok beszerzésére, meglévő gyűjteményének bedigitalizálására, weboldalak archiválására fog koncentrálni, hogy a jövőben ugyanolyan hatékonysággal tudja működtetni digitális archívumát, mint a már meglévő 160 millió tételt számláló - könyvekből, kéziratokból, hangfelvételekből, okiratokból, bélyegekből és térképekből álló - nemzeti gyűjteményét adta hírül a BBC Online.

A könyvtár az elkövetkező három évben a digitális anyagok tárolására, kezelésére, szolgáltatására és az anyagokhoz való hozz való könnyebb hozzáférés érdekében fejleszti majd infrastruktúráját. A intézménnyel szoros együttműködésben dolgozó Joint Information Systems Committee (JISC, Információs Rendszerek Egyesült Bizottsága) úgy véli, hogy a digitális archívumok és egyéb anyagok még gondot okoznak a brit egyetemeknek. Amellett, hogy a felsőoktatási intézmények egyre több digitális a tartalmat állítnak elő, és egyre jobban támaszkodnak rájuk, a könyvtárak küzdenek a technológiával és képzett archiválókból is nagy a hiány.

"Az egyetemek digitális forrásokat, virtuális ismeretszerző környezeteket hoznak létre, és hatalmas adathalmazokat tartanak fönt, amik problémákat vetnek föl az információ kezelésében" - mondta Dr. Malcolm Read, a JISC főtitkára az IWR-nek adott interjújában. Alan Foster, a Keele Egyetem egyik vezetője szerint az intézmények csak most kezdik felismerni, hogy a digitális információ kezeléséhez aktív irányításra és előretervezésre van szükség. "Azonban az még mindig nem tisztázódott, hogy mindez mennyibe kerül majd"- tette hozzá Foster.

vissza

1.h.
Megszületett az elektronikus információszabadságról szóló törvény
Az elektronikus információszabadságról szóló törvény elsődleges célja az átlátható állam megteremtéséhez szükséges jogi feltételek kialakítása volt. A törvény ennek érdekében előírja a közérdekű adatok interneten történő közzétételét, a jogszabálytervezetek, jogszabályok és részben a bírósági ítéletek anonimizált változatának nyilvánosságra hozását, továbbá az adatok kereshetőségét, fellelhetőségét szolgáló egységes közadatkereső rendszer kialakítását. A törvény arra is kötelezi a minisztériumokat és önkormányzatokat, hogy az internetre feltett jogszabálytervezeteiket a felhasználók véleményezhessék, és így közvetlenül beleszóljanak a törvényalkotási folyamatba.

Forrás: július 5., http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2005-07-05&d=2005-07-05&r=&c=93&fr=gy

vissza

1.i.
Elfogadta az Országgyűlés a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényt

2005. június 27. Budapest - A mai napon elfogadásra került az Önkéntes Központ Alapítvány és számos további civil szervezet által kezdeményezett, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium gondozásában végleges formát öltött, A Közérdekű Önkéntes Tevékenységről szóló törvényjavaslat.

Bővebb információ: www.nonprofit.hu/hirek/egyhir/506555.html
 
vissza

1.j.
A Szépművészeti Múzeum Dürer és kortársai fametszeteit mutatja be egy kiállításon,
melynek interaktív anyagain és weboldalán a Mirai Interactive dolgozott.

A Szépművészeti Múzeum nem írt ki tendert az online feladatokra. A megbízást az ügynökség felkéréssel kapta, amely támogatásának részeként ingyen vállalta a munkát. Az ügynökség feladata az volt, hogy elkészítse a Művészóriások óriásmetszetei alcímű tárlat kiállítótérben elhelyezett információs terminálok anyagait, illetve az ezzel megegyezően felépülő weboldalt. Mindkét felület magyarul és angolul készült el. Az alkotások bemutatóanyagain túl az ügynökség a fametszetek részleteinek felhasználásával elkészített egy online ügyességi játékot is.

Forrás: Kreatív Online

Kapcsolódó linkek:
>> Mirai Interactive
>> Művészóriások óriásmetszetei

vissza

1.k.
Internetes hirdetéselemző szolgáltatást vezet be a magyar piacra az NRC Piackutató
a TNS Hungary és az iAudit International együttműködésével
   
A szeptembertől elérhető megoldások segítségével a hirdetők naponta friss adatokat kaphatnak a website-ok látogatóinak összetételéről, és részletes információhoz juthatnak arról, hogy az egyes online hirdetési kampányaik milyen összetételű látogatócsoportokat értek el és milyen átkattintási arányokat eredményeztek. Klenovszki János, az NRC Piackutató ügyvezetője szerint az új szolgáltatások növelik az online hirdetések mérhetőségét, ezzel újabb hirdetőket kapcsolhatnak be az internet piacra.

A szolgáltatás elindításához az iAudit Pofile szoftvert használják, amely az internetezők és az egyes honlapok látogatóinak szociodemográfiai struktúráját méri. A televíziós nézettségmérésekhez hasonló szolgáltatás alapja egy önkéntesekből toborzott panel, melynek tagjai számítógépükre telepítik a szoftvert, és a program folyamatosan naplózza, hogy az internetező milyen honlapokat látogat meg, illetve azt is, hogy milyen hirdetésekre kattint rá. Az iAudit Advert alkalmazás a médiaügynökségek és online értékesítők számára nyújt információkat a netes hirdetések nyomon követésére. Itt hetente készül az úgynevezett Activity Report, a jelentés az aktuális és az azt megelőző három hét adatait tartalmazza a 30 leglátogatottabb honlapról, illetve arról, hogy az egyes hirdetők mely portálokon reklámoznak.

Forrás: Kreatív Online

Kapcsolódó linkek:
>> NRC
>> TNS
>> iAudit International

www.kreativ.hu

vissza

1.l.
Az Ön hangja Európában - Interactive Policy Making

Az Európai Unió országaiban, így hazánkban is a vállalkozások, az üzleti élet szereplői gyakran kerülnek szembe különböző problémákkal az EU-s programok igénybevétele során, a belső piac szabályozása, működése, a vállalkozás konkrét tevékenysége, gyártás, kereskedelem vagy akár csak egy-egy szolgáltatás igénybevétele kapcsán.

Annak érdekében, hogy a vállalkozók, fogyasztók, polgárok hangot adhassanak az általuk tapasztalt nehézségeknek az Európai Bizottság egy új kezdeményezést indított az "Ön hangja Európában" címmel. Ez az akció a Bizottság által támogatott Interactive Policy Making (IPM) kezdeményezés része.

Ezen kezdeményezéshez kapcsolódva - az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Föigazgatóságának irányításával müködö - Euro Info Centre (EIC) irodánk közvetíti az Önök által jelzett problémákat a Bizottság felé.

Néhány példa a Bizottság felé továbbított esetekből:
 Mi történik miután Ön jelezte felénk problémáját?
  1. A beérkezett észrevételeket egy on-line adatbázisban (a Bizottság IMP adatbázisa)- névtelenül - rögzítjük. Az adatbázisban való rögzítéssel egyidejűleg javaslatot is teszünk a probléma megoldására.
  2. A problémát az adatbázison keresztül továbbítjuk a Bizottság felé, ahol minden egyes eset teljes egészében feldolgozásra kerül. Mivel egy-egy problémát többféle szempontból lehet megközelíteni (földrajzi, melyik bizottsági irányelvhez tartozik, mennyire összetett stb.) ezért először egy beszámoló készül, mely rávilágít az új irányelvekre, fejlesztési szintekre egy-egy speciális területen.
  3. A beszámolók alapján már beazonosítható, hogy milyen lépéseket célszerű tenni az adott probléma  megoldása érdekében (pl. milyen információs hézagokat kell megszüntetni). Másrészt pedig kiemelik azokat a sajátos területeket, amelyek feltárása részletesebb vizsgálatot igényel. Ezeken a területeken a Bizottság szakértők bevonásával mindenre kiterjedő, alaposabb vizsgálatot végez.
  4. A Bizottság ezen elemzések alapján készíti elő javaslatait, határozza meg az új irányelveket. A Bizottságon belül több mint 20 főigazgatóság rögzíti a saját szakterületére vonatkozó problémákat. Minden beérkező információnak súlya van!
Jelezze felénk problémáját és az adatbázison keresztül - az Ön nevének megjelölése nélkül - továbbítjuk azt a Bizottság felé!

Várjuk vállalkozói érdekképviseleti szervezetek jelentkezését is!

További információ:
PRIMOM Tanácsadó és Információs Hálózat - Euro Info Centre
4400 Nyíregyháza, Víz u. 21/B.
T: 42/414-188
eichu733@chello.hu

vissza

1.m.
A hirdetők csökkentik klasszikus médiabüdzséiket és alternatív, olcsóbb kommunikációs csatornákon próbálják elérni célcsoportjaikat
   
A Bellwether Report legfrissebb, idei második negyedévi adatai szerint a hirdetők csökkentik klasszikus médiabüdzséiket, és alternatív, olcsóbb kommunikációs csatornákon próbálják elérni célcsoportjaikat. A Media & Marketing Europe arról ír, hogy egyre kedveltebb a DM és a web a hirdetők körében, ugyanis a csökkentett büdzsék miatt sok cég szívesen használja ezeket a viszonylag költséghatékony csatornákat üzenetei eljuttatásához. A költségcsökkentések legerősebben a klasszikus médiaköltéseket vetették vissza. Az Institute of Practitioners in Advertising (IPA) Bellwether Reportjából kiderült, hogy a hirdetők 17 százaléka emelte médiakeretét, 58 százalékuk hasonló összeget szánt média megjelenésre, mint az előző negyedévben, 25 százalékuk pedig úgy nyilatkozott hogy csökkentették a költségeket. A legerősebben az autó, a média és a kereskedelmi szegmensek médiaköltései estek vissza.
(forrás: Media & Marketing Europe)

www.kreativ.hu

vissza

3.a.
Kedvezményes internethasználat

A New York-i Hungarian Human Rights Foundation (HHRF, Magyar Emberi Jogok Alapítvány) pályázatot hirdet magyarországi és határmenti helyi önkormányzatok, egyházi, oktatási, és kulturális szervezetek részére ingyenes, illetve kedvezményes árú internetes szolgáltatások igénybevételére. A pályázat célja a magyar nemzeti kisebbségek közötti internetes információáramlás elősegítése. Pályázni folyamatosan lehet. (Nonprofit.hu)

Bővebb információ:
Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi Jogok Alapítvány);
E: papp@hhrf.org
I: www.hhrf.org
T: (06-1) 441-3297, 441-3298
F: (06-1) 441-3299

A Tempus Közalapítvány pályázataival kapcsolatban bővebb felvilágosítás kérhető:
Tempus Közalapítvány
1134 Budapest, Váci út 37.
I: www.tka.hu
T: (06 1) 237-1320
E: info@tpf.hu

vissza

3.b.
Kultúra 2000: megjelent a felhívás

Megjelent a Kultúra 2000 keretprogram 2006-ra szóló pályázati felhívása. A felhívás szövege a Hivatalos Lapok 2005/C 172 számának 31. oldalán található. A rövid távú és a műfordítási pályázatok beadásának határideje 2005. október 17, a hosszú távúaké 2005. október 28. Irodánk honlapjáról hamarosan letölthető lesz a felhívás és a részletes ismertető szövege, a pályázati űrlap, illetve a hozzá kapcsolódó dokumentumok.

Bővebb információ:
KultúrPont Iroda; 1075 Budapest, Kazinczy u. 24-26. - Tóth Nikoletta
E: info@kulturpont.hu
I: www.kulturpont.hu/eu_akt.php , http://europa.eu.int/eur-lex/lex/JOHtml.do?uri=OJ:C:2005:172:SOM:EN:HTML
T: (06 1) 413-7572
F: (06 1) 413-7574

vissza

3.c.
NKA: pályázat a Kultúra 2000-hez

A Nemzeti Kulturális Alapprogram Kultúra 2000 Ideiglenes Szakmai Kollégiuma meghívásos pályázatot hirdet a Kultúra 2000 keretprogram 2005-re szóló (tehát már lezárult) pályázati felhívásában támogatást nyert magyar szervezeteknek. A részletes feltételek az NKA honlapján lesznek olvashatóak 2005. augusztus 31-től. Beadási határidő: 2005. szeptember 30. (NKA)

Bővebb információ:
Nemzeti Kulturális Alapprogram
I: www.nka.hu
T: (06 1) 351-5461
F: (06 1) 342-8703

vissza

3.d.
Az ORTT határon túli pályázata

Az Országos Rádió és Televízió Testület pályázatot hirdet határon túli filmelőállító műhelyekben készült, az egyetemes és a magyar kultúra megőrzését és továbbfejlesztését célzó dokumentumfilmek készítésének támogatására. Pályázati határidő: 2005. szeptember 1. (Nonprofit.hu)

Bővebb információ:
Országos Rádió és Televízió Testület; Fontana Irodaház 1052 Budapest, Váci u. 16/b. IV. em.
I: http://alap.ortt.hu
T: (06 1) 327-2020; (06 1) 200-3210
F: (06 1) 200-3233

vissza

3.e.
Magyarország külföldi megismertetése

A Külügyminisztérium pályázatot hirdet Magyarország külföldi megismertetésének támogatására. Támogatható területek: könyv- és lapkiadás, film, CD-ROM, nemzetközi tanácskozás szervezése. Pályázati határidő: 2005. szeptember 30. (Pályázatfigyelő)

Bővebb információ:
Külügyminisztérium Sajtó, Kulturális és Tudományos Főosztály; 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4.
E: titkarsag@kum.hu
I: www.kulugyminiszerium.hu
F: (06 1) 458-1901

vissza

3.f.
"Minősített Szoftver Exportőr" díj

Az IVSZ az elmúlt évben alapította a "Minősített Szoftver Exportőr" díjat, amely elismerést a tavalyi Menedzser Találkozón Kóka János adta át azon tagvállalkozásainknak, amelyeknek szoftver export tevékenysége kimagasló eredményekben volt mérhető. Az elismerést és az ezt igazoló oklevelet ez évben is átadjuk, így a szoftver exportot bonyolító vállalkozások jelentkezését várjuk a kérdőív kitöltésével. Hisszük és reméljük, hogy a "Minősített Szoftver Exportőr 2005" cím a szoftver exportot bonyolító vállalkozások ismertségét hivatott növelni, és mindazok, akik ezt a díjat kiérdemlik, azok referenciaként tudják felmutatni az üzleti életben.

A díj pályázási feltételei hasonlóak a tavalyihoz. A kérdőív kitöltésével mindenkinek lehetősége van pályázni. A kérdőív kitöltése nem kötelező, ám minősítést csak az szerezhet, aki ezt megteszi! Tehát, minden kitöltő cég, amennyiben valamennyi feltételnek megfelel, minősítő oklevélben részesül!

A minősítés alapja, ha az Ön cége:
 Minősített cégeink speciális - "Minősített Szoftver Exportőr 2005" - logó használatára lesznek jogosultak, erről oklevelet kapnak, céges levélpapírjaikon, saját honlapjukon feltüntethetik a díj logóját, marketing anyagaikban felhasználhatják azt saját vállalkozásuk támogatására. A díjakat ünnepélyes keretek között, a szakma és a sajtó nyilvánossága előtt, szeptember 10-én, a MENTA-n adjuk át Siófokon.

Amennyiben Ön úgy érzi, vállalkozását segítené a "Minősített Szofver Exportőr 2005" díj elnyerése, juttassa el pályázatát 2005. augusztus 22-ig Darázsdi Bea részére (bea.darazsdi@ivsz.hu).

A kérdőív letölthető: IVSZ-KÉRDŐÍV

vissza

3.g.
Magyar Minőség Háza Díj®

A Magyar Minőség Társaság és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet közösen meghirdeti a Magyar Minőség Háza Díj® pályázatot, valamint az ehhez kapcsolódó, a XIV. Magyar Minőség Héttel egyidejűleg rendezett Magyar Minőség Háza® Kiállítást. Az oktatással kapcsolatos tevékenységet folytatók számára - külön jelentkezés alapján – az idei évben először lesz lehetőség a negyedik, az oktatási napon való bemutatkozásra is. A Magyar Minőség Háza Kiállítás® megtekintése NYILVÁNOS és INGYENES (regisztrációhoz kötött), meghirdetése SZÉLES KÖRBEN történik.

A fenti linkeken megtekinthetők, illetve letölthetők a Pályázathoz és a Kiállítási részvételhez szükséges tájékoztatók és elektronikus űrlapok.

Bővebb információ: www.quality-mmt.hu

vissza
4.a.
MATISZ válogatás a Kultúrpont Hírlevélből
A lemezipar elégedett az új kanadai szerzői jogi törvénnyel

A szerzői jogok birtoklói és az internetszolgáltatók lesznek a kanadai szerzői jogi törvény módosításának haszonélvezői. A szerzői jogok tulajdonosai többek között olyan új jogkör biztosítására számíthatnak, mint a technológiai védelmi intézkedésekkel kapcsolatos döntések joga, illetve a hangfelvételek védelmével kapcsolatos jogi lehetőség. A Kanadai Lemezipari Szövetség is sikerként értékeli az új szabályozást. (Jogi Fórum Hírlevél)

Bővebb információ:
I: www.jogiforum.hu


Creative Clusters konferencia

A brit Creative Clusters 2005. október 24. és 26. között tartja harmadik nemzetközi konferenciáját Belfastban (Észak-Írország, Egyesült Királyság). A rendezvény témája: kulturális és gazdasági vonatkozású szabadidős és fejlesztési projektek, kreatív ipar, kapcsolat a művészet, oktatás, tudomány és gazdaság között.

Bővebb információ:
Creative Clusters Ltd, The Creative Clusters Team
I: www.creativeclusters.com
T: +44 (0)114 249 4334

KultúrPont Iroda - Cultural Contact Point Hungary
1075 Budapest, Kazinczy u. 24-26.
tel.: +36-1-413-7565 fax: +36-1-413-7574
info@kulturpont.hu - www.kulturpont.hu

vissza

4.b.
MATISZ válogatás a K I T - Könyvtár - Információ - Társadalom hírleveléből

A digitális jövővel a British Library is szembenéz

A British Library www.bl.uk felmérése szerint 2020-ra az újonnan publikált kiadványok 90%-a elérhető lesz digitális formátumban. Mintegy felük megjelenik nyomtatásban is és mindössze 10%-uk lesz kizárólag a hagyományos módon hozzáférhető. Lynne Brindley, a British Library igazgatója eget rengető változásként értékelte a folyamatot a könyvkiadás világában - olvasható a könyvtár sajtóközleményében www.bl.uk/news/2005/pressrelease20050629.html . A könyvtár a jövőben digitális formátumú anyagok beszerzésére, meglévő gyűjteményének bedigitalizálására, weboldalak archiválására fog koncentrálni, hogy a jövőben ugyanolyan hatékonysággal tudja működtetni digitális archívumát, mint a már meglévő 160 millió tételt számláló - könyvekből, kéziratokból, hangfelvételekből, okiratokból, bélyegekből és térképekből álló - nemzeti gyűjteményét adta hírül a BBC Online http://news.bbc.co.uk/1/hi/technology/4633423.stm .

Forrás: jún. 1., www.szt.hu/hirek_hir.php?id=38742


Az Internetre szavaznak az újságolvasók
 
A hírek iránt érdeklődő internethasználók 21 százaléka elsődlegesen már a lapok online tartalmaiból tájékozódik - derül ki a Nielsen/NetRatings most közzétett felméréséből. A kutatócég azokat az amerikai internethasználókat kérdezte, akik olvasnak újságot. Az anyag szerint azonban 72 százalékuk még mindig a nyomtatott sajtóból tájékozódik. Gerry Davidson, a társaság médiaelemzője jelezte: sok kiadó fejleszti és növeli online portáljának kínálatát, miközben elkezdték kidolgozni internetes stratégiájukat is. A Nielsen tanulmányából kiderül az is, hogy a férfiak közül többen érdeklődnek az online újságokból; a megkérdezettek 53 százaléka tájékozódik a különböző portálokról, míg a nők 57 százaléka továbbra is a nyomtatott termékek mellett teszi le voksát. Peter Chernin, a világ egyik legnagyobb kiadóvállalata, a News Corporation elnöke nemrég jelezte: az elektronikus sajtó szerepe a következő évtizedben tovább növekszik - írta a Mediaguardian.

Forrás: jún. 23., www.szt.hu/hirek_hir?id=38647


Családi emlékeket rendszerezhetünk a világhálón

Bárki elkészítheti az interneten saját családfáját, rendszerezheti képes és írásos emlékeit annak a szoftvernek a segítségével, melyet az oktatási tárca és a Magyar Országos Levéltár közösen fejlesztett ki.

Forrás: jún. 30., www.magyarorszag.hu/hirek/kultura/csaladi20050629.html?h=1


Eltűntek a kreatív finnek

Lusta macska, akinek szájába kell helyezni az egeret - így jellemzi a mai finn embert az MDC RISC International tanulmánya, amely szerint az utóbbi években 150 ezerrel csökkent a kreatív finnek száma - írja az eurohirek.hu. A kreatív réteg fogalmát néhány évvel ezelőtt Richard Florida amerikai kutató vezette be A kreatív réteg virágzása című sikerkönyvében. Florida szerint a kreatív réteghez tartoznak a művészek, IT-szakértők, kutatók, akik a gazdasági növekedés motorjai. A kreatív személyiség jegyei: a változtatásra való hajlam, a rugalmasság, a függetlenség. A kreatív ember nyitott más kultúrák felé, empatikus, pozitívan viszonyul az új technológiákhoz. A RISC tanulmányától eltérően Richard Florida toplistáján Finnország a második helyet foglalja el, közvetlenül Svédország után. A tanulmány szerint a kreatívok számának csökkenése részben annak tulajdonítható, hogy a menedzserek nem nézik jó szemmel a kezdeményezőkészséget és a kreativitást, ehelyett a hatékonyságra és alárendeltjeik tevékenységének közvetlen ellenőrzésére összpontosítanak.

Forrás: jún. 30., http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2005-06-30&d=2005-06-30&r=&c=121


Szépirodalmi tématérkép

Az alkalmazás, a klasszikus magyar irodalom panteonjából kiválasztott harminc szerző irodalmi munkásságát feldolgozó kísérleti rendszer. Oktatási segédanyagként is kiválóan használható. A tématérképben tárolt tudást az Országos Széchényi Könyvtár Tájékoztató és Dokumentumszolgáltató Főosztályának dolgozói plántálták a rendszerbe: http://mek.oszk.hu/itm

Forrás: MEK

vissza

5.a.
Nyírő újra a fedélzeten

Regionális e-media szolgáltatási központot hozott létre a Ringier Kiadó európai központja, amelynek élére magyar vezetőt neveztek ki. Az új üzletágat, a Ringier Publishing Europe E-Mediát júliustól alakította meg a kiadó a közép-európai országokban. A budapesti székhelyű céget Nyírő András, az Internetto létrehozója, az Index későbbi alapító-főszerkesztője vezeti. Nyírő András 2000-től a Westel (T-Mobile) tartalmi fejlesztési igazgatója volt. A divízió a mobiltelefonra történő tartalmi letöltések szolgáltatásait foglalja össze. Az emelt díjas, SMS, WAP és mobil interneten keresztül elérhető szolgáltatásokat saját ASP rendszerén keresztül működteti a kiadó. Az újításokat elsőként Magyarországon és Csehországban, majd a régió többi országában - Szlovákiában, Romániában, Szerbiában - is bevezetik.

"A Ringier lapok olvasói egy olyan interaktív, kreatív játékot kapnak tőlünk, ahol az írott sajtó tartalma kiegészül cikkekkel, pluszinformációkkal, exkluzív képanyagokkal, videókkal" - mondta Nyírő András.

Forrás: Kreatív Online

Kapcsolódó linkek:
>> Ringier

vissza

6.a.
Winkler Róbert: Kutyaszorító
A világ legvidámabb kutyahatározója

Tericum, 2004, 3. kiadás

Mondják, az ember leghűségesebb társa a kutya. Mindinkább kétségesnek tűnik viszont, legalább is bizonyos vidékeket és köröket illetően, vajon a kutyák is elmondhatnák-e, hogy az ember a megfelelő megbecsüléssel, törődéssel, egyáltalán, legalább valamelyes tisztességgel viszonozza-e a hűségüket. Pedig számukra ez szó szerint létkérdés. Kegyetlen tény ugyanis, hogy a kutyát az ember olyannyira a saját, neki kiszolgáltatott csatlósává - jó esetben társává, rosszabban a szolgájává, az ennél is rosszabbat inkább ne említsük - formálta, hogy az a tőle kapott gondoskodás nélkül többnyire már életben maradni sem képes. 'Civilizált' vidékeken ehhez már élettere sincs, hiszen az ember azt is kisajátította magának, ahol pedig a kutyák megpróbálnak valamennyit visszahódítani, ott pillanatok alatt üldözött ellenséggé válnak. Szerencsére a képhez hozzá tartoznak a jó gazdik is, akik valóban megbecsült társukként tartják, gondozzák e négylábú barátaikat. Ők nem csak tudják, de becsülettel teljesítik is, hogy ha befogadtak egy kutyát, akkor felelősséggel is tartoznak érte, akkor a hangulataikon, a saját kényelmi szempontjaikon is felülemelkedve meg kell adni a neki járó gondoskodást. És vallják, hogy a kutya világosan érezhető szeretettel hálálja ezt meg nekik. Egészen meghökkentő, hogy a kénye-kedve, az igényei szerint a kutyáknak milyen sok változatát - fajtáját - tenyésztette ki az ember. Valójában a szerencsétlen ebek nagy részénél ez is azok kiszolgáltatottságát növeli, hiszen a "formatervezett" fajták közül sok alkatilag is képtelen lenne arra, hogy gondoskodjék magáról - még ha ezt hagynánk is.

A Tericumtól örömmel szoktuk meg, hogy egészen különleges könyv-csemegékkel lep meg bennünket. Winkler e műve is csemege a javából. Olvasgatnia annak is feltétlenül érdemes, akinek érdeklődése vagy lehetőségei híján eszébe sem jutna ebre szert tenni. Közterületen, látogatottabb nyílt terepen azonban jobb tartózkodnunk tőle: kínos lenne, midőn méregetni kezdenek: vajon szegény gügye csak hangosan vihog magában, vagy ennél veszedelmesebb is lehet. Ha egyetlen sora sem lenne, a könyv a zseniális eb-portrék sorával úgy is kitűnő szórakozást kínálna. Hát még így, hogy sok-sok sora van, és azok úgy tudnak a humor műfajának legjobb teljesítményeit idézően vidámak és szellemesek lenni, hogy nyoma sincs bennük az iparszerű vidámkodás oly gyakori állott mellékízének, vagy a sajnos nem kevésbé gyakori primitív blődlinek. Winkler érezhető szeretettel karikírozza a különféle kutyafajtákat, és ezzel nagyon is szerethető és szórakoztató portrékat rajzol. Műszaki adatokkal - fogyasztás, a tartás technikai követelményei, törődés-igény - ugyan nem nagyon szolgál, a vidító olvasmányokon túl kapunk viszont érdekes jellemrajzokat, több-kevesebb fajta-történelmet, alkalmazástechnikai vázlatokat, apróbb történeteket.
Kedves Olvasó, amikor Rád tör a szörnyű vágy egy kis pihentető vidámság után, ebben a könyvecskében igazán bízhatsz.
Dr. Osman Péter ismertetése

vissza

6.b.
Magyar Föld, Magyar Faj I-II
I. Prinz Gyula &Cholnoky Jenő: Magyarország tájrajza
II. Prinz Gyula & Gr. Teleki Pál: A magyar munka földrajza

Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, hasonmás kiadás: Babits Kiadó

Nagynevű tudós szerzők híres tanulmány-sorozata. Prinz Gyulát (1882-1973) már A Révai Nagy Lexikona is terjedelmes szócikkben méltatja. Geográfus, 1908-ban már a leíró földtan magántanárává nevezték ki a Budapesti Tudományegyetemen, ezt követően egyetemi tanár a pozsonyi, majd a budapesti, a pécsi, a kolozsvári tudományegyetemeken. A világháború után egészen 1957-ig a földrajzi tanszék vezetője a szegedi tudományegyetemen. A földrajztudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, alelnöke, utóbb elnöke a Magyar Földrajzi Társaságnak. Földrajzi felfedező is, igen tekintélyes teljesítményekkel.

Cholnoky Jenő (1870-1950) szintén egyike a honi természettudományok klasszikusainak, így szerepel már a "Révaiban" is. A Budapesti Műegyetemen szerezte diplomáját, tanársegédként dolgozott a vízépítési tanszéken, megszerezte a filozófiai doktorátust, Kínában és Mandzsúriában pedig hidrográfiai és geográfiai kutatásokat folytatott. 1903-ban már a Budapesti Tudományegyetem magántanára, majd egyetemi tanár a kolozsvári, utóbb a Budapesti Tudományegyetemen. Az MTA levelező tagja, elnöke volt a Magyar Földrajzi Társaságnak, valamint a Természetvédelmi Tanácsnak. Sokoldalú tudományos munkássága a hegységek szerkezetének és a folyók természetének kutatásától az emberföldrajzig ívelt.

Gróf Teleki Pál (1879-1941) szintúgy kiemelkedő földrajztudós volt, ám elsősorban a kétszeres miniszterelnökségig ívelő, sokban elfogadhatatlan, tragikus tartalmú és gyászos végkifejletű politikai pályafutásával írta be magát a történelembe. Egyetemi tanár, az MTA tagja, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára, majd alelnöke.

A négykötetes sorozatról a szerzők elmondják: abból indultak ki, hogy a nemzeti önismeret teljességéhez elengedhetetlenül hozzátartozik a haza földjének, szerves életének és társadalmának tüzetes és korszerű ismerete, mégpedig mindezeknek együttes, egymásra gyakorolt hatásaival. Kétség sem férhet hozzá, hogy ez örök igazság - tény ugyanakkor az is, hogy mindezek tudományos leírása csak akkor fogadható el korrektnek, ha higgadt, tényszerű, és főként minden harag és részrehajlás nélkül való. Elöljáróban ki is emelik, hogy igyekeztek "hideg tárgyiassággal" egy földrajzi országot vizsgálni, a magyarság földjének országát. Művük, ugyanakkor, amint mondják, nem arra való, hogy benne a földrajz ezernyi aprólékos kérdésére adjanak feleletet, "mint valami lexikonban" - itt a magyar föld arcát és jellemét egységes, egész ábrázolatban igyekeznek bemutatni. Hosszú, viharos idő telt el, amióta mindezt megfogalmazták, és bizonyos fogalmak más jelentést kaptak, más árnyékokat vetnek, mint az ő idejükben. Egyértelműen kiérződik az is, hogy e kötetek rendeltetése, a tudományos összegzésen és tájékoztatáson túl, hogy Trianon után hozzájáruljanak a magyar identitás-tudat erősítéséhez. Aligha vitatható viszont, hogy amit itt elénk tárnak, az a legtöbb részletében nem lépi túl a hűvös, tényszerű elemzés határait, és ezért kiváló olvasmányul szolgál ma is a téma iránt érdeklődőknek. Említést érdemel az előadásmód, amely az igazán jó egyetemi előadások stílusát idézi a szakszerűség és a gördülékenység kitűnő ötvözésével.

Az első kötet címe önmagáért beszél. Kiemelést vele kapcsolatban az kíván, hogy - nem meglepő módon - a történelmi Magyarország egész területéről szól. A második kötetből, amely lényegében az ország gazdaságföldrajzi áttekintését adja, idézzünk ide egy ma is korszerű gondolatot: "Európa minden népe adott valami sajátosat az eszmék, gondolatok jellegében Európa művelődéséhez. Így formálódik ki az európai társadalom, az európai művelődés, gazdasági és politikai élet a maga módján, sokszerű, harcias, dinamikus és sokszor oly kalandvágyó formájában."


Dr. Osman Péter ismertetése

vissza

6.c.
Városjárók zsebkalauza sorozat: Amszterdam, Bécs, London, Párizs

National Geographic Society/Geographia Kiadó, 2005

Nagyon okos és praktikus könyvecskék. Bárcsak sokkal hamarabb jöttek volna, és lenne belőlük jóval több városról is. A térkép szinte nélkülözhetetlen segítőnk, ha olyan városban vagyunk, amelyben nem mozgunk teljesen otthonosan. Viszonylag sok helyen jártam, és tapasztalatból tudom: ha nincs velem térkép, bárhol el tudok tévedni, ezzel szemben térképpel a kezemben bárhová tévelygés nélkül odatalálok, és még azt is meg tudom tenni, hogy az érdeklődésem szerint változtatgatom az útvonalaimat: ugyanoda kétszer ugyanúgy csak nem megy az ember. A baj csupán az, hogy a legtöbb térkép jóval esetlenebb annál, mintsem út közben könnyedén lehetne kezelni, nézni, keresni, tájékozódni benne. A lepedővé nyíló jószág igazán kitűnő áttekintő képet ad, és némi gyakorlattal arra is gyorsan visszaemlékszünk, hogy hol keressük rajta az éppen nekünk kellő részletet. Kevéssé kellemetes vonása viszont, hogy az utcán eleve nehézkes egy lepedőnyi lappal birkózni, ráadásul a szél elkapja, komikus birkózásra késztetve bennünket, esőázottan pedig már összecsukni sem tanácsos. És járunk olykor olyan tájékokon is, ahol az ember nem szívesen reklámozza egy feltűnő méretű térképpel, hogy ő itt külföldi. Emellett a mívesen hajtogatott nagy térkép kinyílni még csak hajlandó, ha éppen be nem gyűrődik, az összecsukása viszont komoly figyelmet és kézügyességet követel. Ha pedig a hajtásoknál szakadni kezd - márpedig kezd! -, akkor annyi neki. Tehát legyen inkább könyv. Azt viszont kézben vinni nehézkes, zsebbe általában nem fér, nagyobb táskát pedig lehetőleg nem viszünk. Legyen tehát olyan kicsi, hogy jól elférjen, de azért elég okos, tartalmas is ahhoz, hogy jó útmutatónk, tájékoztatónk, úti kalauzunk legyen. És lőn: éppen ilyenek, ezt tudják ennek az új sorozatnak a kényelem és a tartalom igen okos kompromisszumát megvalósító darabjai. Mit is? Részletes térképeket a város egyes részeiről - Amszterdamról 6, Bécsről 6, Londonról 8, Párizsról 8. Jegyezzük azért meg, hogy a lefedés nem egészen teljes, de egészen jó, a városok nagy részét átfogja.

A térképek kihajthatóak, négy könyvoldalnyi terjedelemre nyílnak. Csaknem valamennyi utca nevét is feltüntetik, ami igen fontos a navigációhoz. Az áttekintő részben alapinformációk turistáknak - ennek tartalma városonként is eltérő. Minden bemutatott városrészről egy-egy rövid leírás néhány kiemelkedő jellemvonással, továbbá ajánló válogatás: éttermek, kávézók, teázók; bárok, klubok, diszkók, mozik, művészeti központok, vásárlás, ami az oda látogatónak a kellemes időtöltéshez kell. Teljes körű, vagy akárcsak nagy merítésű felsorolást azért ne várjunk, mindegyikből csak néhány szerepel, róluk viszont jellemzést is kapunk. Meglepő pl. hogy a bécsi "A nagymami főz" nevű étteremben Fekete-Afrika ételeit élvezhetjük, "A koporsógyár" pedig "a művészi kibontakozás színtere" mediterrán konyhával. Hívogató a párizsi "A cseresznyék ideje" kínálata: "családi konyha egzotikus ötletekkel", a londoni Carluccio's caffe-ban pedig "felséges bivalymozzarella-salátát" ehetünk. Ízlés kérdése, kit vonz, de kétség kívül egzotikusnak ígérkezik az amszterdami De Drie Fleschjes, amely "egy öreg proeflokaal, amelyben 1650 óta megállt az idő. Állva lehet fogyasztani, sűrű dohányfüst-felhőben, a pult és öreg boróka-pálinkás, likőrös és sörös hordók sora között".

Természetesen kapunk rövid ajánló válogatást szállodákról is, árkategóriák szerint, egy térkép pedig tájékoztat a közlekedés fő vonalairól. London és Párizs kötetében utcanév mutatót és műemlékek, látnivalók mutatóját is találunk, Amszterdam és Bécs ismertetőjében pedig tematikus névmutatót a kötetben szereplő helyekről. Kellemes, hasznos kis útitársak.

Dr. Osman Péter ismertetése

vissza

6.d.
A világ száz csodája

Magyar Könyvklub, 2004

Nagyon jók és hasznosak az ilyen albumok. Válogatást adnak a természet és az épített világ kiemelkedő szépségeiből, érdekességeiből. Ma különösen fontos, hogy azoknak, akik hajlamosak megfeledkezni erről, vagy talán még nem is láttak, hallottak annyit, hogy feléledjen bennük az érdeklődés, megmutatja, hogy a nagyvilág tele van csodákkal, és azok számtalan nagy értéke a virtuális világon túl, a szellemi zsibbasztókon innen, a valóságban található. Megmutatja, hogy érdemes azokat megismerni, és segít, legalább egy kicsit, közelebbről is felfedezni őket. Aligha kétséges, hogy ezzel késztetést ad arra, hogy felébredjen, jobb esetben erősödjék az ember érdeklődése az ilyesfajta természeti és kulturális értékek iránt, hogy átérezze, mit jelentenek Babits Mihály itt is idézett sorai: "Ó mennyi város, mennyi nép. / Ó mennyi messze szép vidék! / Rabsorsom milyen mostoha, / hogy mind nem láthatom soha!"

Azt mondtuk-e mindezzel, hogy ez egy kiváló ifjúsági ismeretterjesztő mű? Óh igen, de fűzzük rögtön hozzá, ifjúsági ismeretterjesztő műnek csak az jó, amely mind a tartalmában, a mondanivalójában és a benne kínált ismeretek gazdagságában, mind pedig az előadásmódjában elegendően magas színvonalú ahhoz, hogy a felnőttek is komoly szellemi örömmel és haszonnal forgassák. Ez tökéletesen ilyen. Elvégre a Magyar Értelmező szótár szerint a csoda "rendkívüliségével, ritkaságával ámulatba ejtő dolog", és az itt sorakozó természeti képződmények, valamint emberi alkotások kivétel nélkül maradéktalanul megérdemlik ezt a minősítést. A felnőttek között is viszonylag kevesen lehetnek, akik már valamennyit ismerik, viszont több mint valószínű, hogy az ismerősökkel is szívesen találkoznak ismét ezeken az oldalakon, nem csekély részben a kiváló fényképek miatt.

A világ száz csodája 230 oldalon, amelyek jelentős részét a hozzájuk méltó, kiváló képanyag foglalja el - egészen nyilvánvaló, hogy aprólékos leírásokat, részletes elemzéseket itt nem várhatunk. Jól talál, ha azt mondjuk, hogy az egyes ismertetések az érdeklődés felkeltésére valóban alkalmas kellemes, rövid ízelítőktől a tartalmasabb tájékoztatásokig váltakoznak. Csupán egy-két helyen érezzük, hogy bennük a zsugorítást a csacskaságig túlzásba vitték, s ami így idekerült, inkább kimaradhatott volna. És kiemelést érdemel, hogy - ami ritkán szokott sikerülni - itt még a képek apraja is igen jól adja át a látványt.
29 helyszín Európában, a nagy fjordoktól Neuschwansteinig, Stonehengetől a Sagrada Familia székesegyházig, a Meteóra-kolostoroktól a Matterhornig. Ázsiában a Mesés Kelet 21 csodája, a rózsaszín Petrától a Potala palotáig, Jeruzsálemtől Angkor Vatig. Afrikából 14, főleg természeti szépségekkel, köztük a Rift Valley, a Viktória-vízesés, a Kilimandzsáró. Észak-Amerikából 17: a Canadian Pacific Railwaytől a Hawaii-szigetekig, és persze Hoover-gát, Golden Gate Bridge, Yosemite Nemzeti Park, Grand Canyon, Sequoia Nemzeti Park. Közép- és Dél-Amerika 11: köztük a legendás emlékek: Teotihuacán, Chicén Itza, Machu Picchu, a Nazca-rajzok, a Galápagos-szigetek. Ausztrália és Óceánia 6: köztük a rejtelmes Húsvét-sziget, a Great Barrier Reef, és a sydney-i Operaház. Antarktiszról a Mount Erebus és a Deception-sziget.

Dr. Osman Péter ismertetése

vissza

7.a.
DAT Konferencia 2005. november 9-10.
A tartalomipar a növekedésért és a foglalkoztatásért!


eContent
 		DAT konferencia 2005. november 9-10.
A magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ)
XV. konferenciája

Magyar Telekom - Tölösi Péter Konferencia Központ
Budapest I., Krisztina krt. 55.
 DAT

A konferencia fővédnöke és támogatója

 IHM logó
NE HAGYJA KI, REGISZTRÁLJON!

vissza

7.b.
XV. Országos Térinformatikai Konferencia

A térinformatikai alkalmazások egyik legnagyobb szabású hazai rendezvényére kerül sor 2005. október 4-5-én, tizenötödik alkalommal Szolnokon. A térinformatikai termékek és alkalmazások piaca dinamikusan fejlődik. A konferencia célja az, hogy néhány kiemelt témakör vonatkozásában, elsősorban a közigazgatásra fókuszálva, esettanulmányokon keresztül a térinformatikai alkalmazások, és azok gyakorlati tapasztalatai kerüljenek bemutatásra, nem megfeledkezve a legújabb ismeretek átadásáról sem. Ebben a konferencia rendezői két önkormányzati szövetség – MJVSZ és TÖOSZ – támogatására is számíthatnak. Az előadások mellett munkaműhely próbálja meg a résztvevők aktív bevonásával összegezni a tapasztalatokat, közérdeklődésre számot tartó témakörökben.

A plenáris ülésen, illetve a már bevált öt szekcióban elhangzó előadások az alábbi kiemelt témakörökre fókuszálnak ebben az évben:
 A konferencián elhangzó előadások témakörei:

I. Területfejlesztés, környezetvédelem -

    szekcióban az épített és természeti környezet alakítása érdekében tett térinformatikai megoldásokkal foglalkozunk, beleértve a vízügyi és természetvédelmi kérdéseket is. Az EU csatlakozás megtörténtével a terület- és vidékfejlesztés, környezetvédelem uniós vonzatai – pályázati lehetőségei – is napirendre kerülnek a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai révén. Foglalkozni kívánunk a területfejlesztés és az intelligens települések és régiók kérdéskörével is. A területfejlesztés keretében helyt kívánunk adni a közlekedési infrastruktúrával, vízügyi területen az induló Vásárhelyi-tervvel, ill. a Nemzeti Földalappal kapcsolatos előadásoknak is.

II. Adatérték, ár, minőség, tulajdon és marketing a térinformatikában -

    a szekció a következő témakörökkel kíván foglalkozni; A marketing szerepe a térinformatikai termékek, ill. adatok ár-érték viszonyának alakításában és széles körű használatában. Az adat- és árpolitika alkalmazásának alternatívái, különös tekintettel az állami alapadatokra és az EU ez irányú elképzeléseire. Az állami alapinformációk, ezen belül a térinformatikai adatok hasznosításával kapcsolatos Európai Bizottsági és hazai elképzelések. Mik befolyásolják, miként alakítható a minőség - ár viszony a térinformatikai rendszerekben felhasznált adatok vonatkozásában. Mit lehet, kellene tenni az illetéktelen adathasználat ellen, továbbá hogyan befolyásolja az adathasználatot, illetve tulajdonlást az Internet és a WEB technológiák rohamos terjedése.

III. Térinformatikai adatinfrastruktúra, adatgazdálkodás –

    közismert tény, hogy a térinformatika alkalmazásának nélkülözhetetlen „kellékei” a digitális térképi és térbeli referencia adatok. Ezért a különféle célok megvalósításához térinformatikát használó települések, régiók, országok, földrészek fontos érdeke, hogy területükre vonatkozóan egységes, az elvárásoknak megfelelő térinformatikai adatinfrastruktúra álljon rendelkezésre. Az adatinfrastruktúra azonban nemcsak a digitális térképi adatokat jelenti, hanem az azokhoz kapcsolódó leíró adatokat, technológiákat, szabványokat, szolgáltatásokat és meta-adatokat is. A szekció az ilyen adatinfrastruktúrák tervezését és létrehozását célzó hazai és EU kezdeményezésekkel és eredményekkel, valamint ésszerű, az adatok lehető legszélesebb körben való hasznosulását támogató adatgazdálkodás módszereivel kíván foglalkozni. Ide várjuk az EU INSPIRE programja, a Nemzeti Kataszteri Program, ill. a Magyar Topográfiai Program legújabb eredményeirol beszámoló előadásokat is.

IV. Önkormányzati informatikai alkalmazások –

    az informatika eszközrendszere az önkormányzati tevékenységek ésszerű és hatékony megvalósításában nem nélkülözhető. Ezen belül a térinformatika olyan lehetőséget nyújt, amely képes a földrajzi helyhez köthető tevékenységek integrálására, döntések előkészítésére. A szekció a feladatköröket és a működési feltételrendszert alapul véve foglalkozik a térinformatika alkalmazási helyzetével és lehetőségeivel az önkormányzatoknál. Az informatika és térinformatika együttes alkalmazásának tapasztalatait ismertető előadások érintik a korszeru informatika és a vezetés kölcsönhatásait, valamint a településrendezés és -irányítás különféle vonatkozásait is. A szekció lehetőséget nyújt továbbá a szolgáltató önkormányzat, az önkormányzatok információ-szolgáltató tevékenysége fejlesztésének területén elért eredmények, valamint az IHM e-Önkormányzat pályázata keretében végrehajtott informatikai fejlesztések eredményeinek bemutatására is.

V. Korszerű térinformatikai technológiák és módszerek -

    egy év alatt számos új szoftver és hardver eszköz, feldolgozási eljárás, módszer jelenik meg a térinformatikában. Ezek közül példaként említve: a vezeték nélküli hálózatok, GPRS, PDA számítógépek, DGPS, 3G telekom-, helyhez köthető szolgáltatások, jármű navigációs rendszerek, területalapú támogatások ellenőrzése, amelyek rohamos terjedése hatással van a térinformatika alkalmazására is. Ezekkel a ma még újdonságnak tekinthető témákkal foglalkozik a szekció.

A konferenciát térinformatikai cégek szakkiállítása kíséri.
 
Konferenciával kapcsolatos információk:
Kemény Andrea
Magyar Államkincstár
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Igazgatósága
Tel.:(56) 512 900 / 316; Fax: (56) 422 305
Email: andrea.kemeny@jas.ahh.gov.hu

Dr. Berencei Rezső
HUNGIS Alapítvány
Tel./Fax: (1) 356 6794; Mobil: (30) 5250 167
Email: berencei@hungis.hu
 
Bővebben: www.otk.hu
Helyszín: Szolnok, Megyeháza és Technikaháza

vissza

7.c.
Informatikai Biztonság Napja
 
Hagyományteremtő szándékkal, szeptemberben először kerül megrendezésre az Informatikai Biztonság Napja. A rendezvény időzítésében (szeptember 26.) az EEMA ISSE 2005 (Information Security Solutions Europe) konferenciához csatlakozik, melyet az idén Budapesten tartanak. Az ITBN mindemellett független magyar kezdeményezés, és előreláthatóan minden év szeptemberében kerül majd megrendezésre. Az Informatikai Biztonság Napjának fővédnöke az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, kiemelt együttműködő partnere a Microsoft Magyarország Kft. és az ICON mellett társszervezője a Puskás Tivadar Alapítvány.
 
www.uzletihirszerzes.hu

vissza

7.d.
Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület VIII. Éves Konferenciája (2005)

A régióban vezető szerepet játszó Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) 2005. november 16-17-én, nyolcadik alkalommal rendezi meg Éves Konferenciáját. A rendezvény a kockázati és magántőke iparág területén, a közép-kelet európai régió egyik legjelentősebb eseményévé nőtte ki magát.

A konferencia elsődleges célja, hogy a magyar cégek vezetőit megismertesse a kockázati és magántőke iparággal, és hogy tájékoztassa az érdeklődőket, az azt foglalkoztató témákkal és trendekkel, színvonalas szakmai előadások és kerekasztal beszélgetések keretében. A rendezvény kiváló lehetőséget biztosít személyes párbeszéd kialakítására, különösen azok számára, akik tőkét kívánnak bevonni. Az elmúlt évben mintegy 300 résztvevőt vonzott a konferencia az üzleti világ számos területéről. Befektetőket kereső vállalatok senior vezetői-, kockázati tőke alapok, intézményi befektetők, bankok - és vezető multinacionális cégek, vezető ügyvédi-, könyvelő-, és tanácsadó irodák képviseltették magukat.

MKME – Év Vállalata Díj:
Az MKME ismét elismeréssel jutalmazza azt a vállalkozást / üzletet, amelyik az elmúlt évben leginkább megtestesítette a gazdaság mozgatórugóját képező vállalkozói szellemet, az újításra, alkotásra és fejlesztésre való törekvést. Az MKME Év Vállalata Díj nyolcadik alkalommal kerül odaítélésre. A díjat odaítélő bizottság prominens magyar személyekből áll, amelynek összetétele tudósoktól politikusokig terjed. A díj átadására – amelyen tradicionálisan szerepel az adott év szponzorának logója – a konferencia keretében kerül sor, és magyar gazdasági élet egyik prominens alakja adja át a nyertesnek.

További információk az Egyesület honlapján találhatóak: www.hvca.hu

vissza

7.e.
IST információs nap

Az ISTOK iroda IST információs napot tart az MTA SZTAKI Kende utcai nagytermében (1111 Budapest, Kende u. 13-17, alagsori nagyterem) 2005. szeptember 7-én 14-16 óráig.

Az információs nap tervezett témái:
 Előadók:
Feuer Éva, ISTOK iroda vezetője
Bognár Vilmos, IST NCP
Haidegger Géza, MTA SZTAKI

Részletes program később elérhető a honlapunkon: www.sztaki.hu/istok

vissza

7.f.
SMAU 2005. Kiállítás - Milánó

Felhívom az érdeklődők figyelmét az október 19-23. között Milánóban megrendezésre kerülő SMAU 2005. kiállításra, melynek idei rendezvénysorozatán három fő téma áll majd a középpontban: e-Business, e-Government, e-Life. A szervezők gazdag konferencia programot állítottak össze: különböző workshopok szólnak majd konkrét üzleti problémák megoldásáról, fókuszálva a kis- és középvállalkozásokat leginkább érintő gondokra. A kiállításon Kóka János miniszter úr is részt vesz, és előadást tart a magyar ICT ágazatról.

Bővebb információ: www.itd.hu/itdh/nid/kerfejlpalya

vissza
Összeállította: Ruffné Sárközi Erika  - MATISZ
2005. augusztus 1.
U.i.: Ha a továbbiakban nem tart igényt hírlevelünkre, lemondási szándékát ezen az e-mail címen: info@matisz.hu jelezheti.