1.a
Felkészülés az eContentplus programra

2006. április 7-én délelőtt 8.30 és 16.30 között Budapesten a Millenáris Park Fogadó termében kerül megrendezésre  az eContentplus program magyarországi orientációs napja, a téma a tudományos és felsőoktatási tartalmakkal kapcsolatos pályázatok. A rendezvényt az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a Magyar Tartalomipari Szövetség, és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete közösen szervezik, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének szakmai támogatásával.

A Magyarország, Csehország, Szlovákia és Ausztria közreműködésében zajló "Preparing for eContentplus" nevű program egyik fő tevékenysége az orientációs napok szervezése, a találkozóknak Bécs, Prága, Budapest és Pozsony adnak otthont. A rendezvények célja, hogy találkozási és tárgyalási lehetőséget biztosítsanak a digitális tartalom területén tevékenykedő  potenciális partnereknek, egyben friss információkkal szolgáljanak a négy ország nemzeti elektronikus tartalom-piacáról. 

A négy ország közös kezdeményezésének a felkészülés az eContentplus II - nek elsődleges célja, hogy olyan rendezvényeket hozzon létre, ahol a résztvevők elemezik, hogy milyen feltételek között és milyen minőségben lehet láthatóvá és elérhetővé tenni az európai digitális tudományos tartalmakat az állampolgárok, valamint az intézetek, szervezetek, szolgáltatók és üzleti körök részére. Az eseményeken  a szakemberek emellett betekintést  nyerhetnek a négy közép-európai ország piacain jelenleg elérhető fejlesztésekbe, valamint erősíthetik a személyes kapcsolatokat a kulcsszereplőkkel - nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.

eContentplus program

A közép-európai eContent ígéretes területet képvisel a fejlesztés és  előállítás szempontjából. Ausztria, Csehország, Magyarország és Szlovákia közös kezdeményezése szorosabb együttműködésre összpontosít a digitális tartalom területén a négy országban. A multinacionális kezdeményezés azért jött létre, hogy egy olyan élő platformot alakítson, amely lehetővé teszi a különböző szinteken lévő közvetítők, vállalatok és szervezetek közötti együttműködést. A kezdeményezés céljai közé tartozik  szakértők folyamatos bevonása a termelési és a tudományos szférából. Szívesen vennénk, ha a digitális tartalom területén működő  vállalatok, szervezetek, közvetítők és szakértők kihasználnák a kezdeményezés nyújtotta előnyöket, valamint aktívan részt vennének annak megvalósításában. 

A platform a következőket nyújtja a cégek és a szervezetek számára

• orientáció az Európai Bizottság eContentplus programjával kapcsolatban;
• kapcsolat a meghatározó nemzeti információs csomópontokkal és forrásokkal;
• kapcsolatteremtési lehetőségek az eContent területén működő egyéb szereplőkkel;
• információ a négy ország eContent piacáról;
• információ- és tapasztalatcsere más európai régiókkal.
  

A rendezvények az Európai Unió eContentplus programjának egy-egy tematikus területe köré szerveződnek, ezek az orientációs és kapcsolatteremtő napok azonos szemléletmóddal a következő négy témát ölelik fel:

1. A központi téma: Melyek a jelenlegi fejlesztések az adott tartalom-szektorban? Mely bevált modelleket alkalmazzák? Melyek a lehetőségek és feladatok?
2. Az európai eContentplus program: Hová esnek a fő hangsúlyok? Mit fognak finanszírozni? Melyek a következő lépések?
3. A közép-európai piacok: Melyek a négy piac jellemzői? Kik a szereplői?
4. Támogatás a kapcsolatteremtésben: Meg akarja ismerni a piacokat vagy projekteket kíván megvalósítani?  A kezdeményezés támogatni fogja Önt abban, hogy közép-európai partnereket találjon.
   

Az eContantplus II Orientációs nap tervezett programja és felkért előadói:

8:30    Regisztráció
9:00    Megnyitó és köszöntő

9:30    Elképzelések és trendek a tudományos tartalomban -Horváth Ádám, Oktatási Minisztérium; Kárpáti Andrea, ELTE;Maria Kollarova, LibNet, Szlovákia;Maximilian Harnoncourt, Factline, Ausztria

11:00  Kávészünet

11:30  EU PROGRAM ECONTENTPLUS

12:30  Projekt-ötletek bemutatása

13:00  Büféebéd

14:00  Piaci áttekintés

16:00  Következtetések és további lépések -Bereczki Ágnes, Magyar Tartalomipari Szövetség;Rudolf Takac, Project Management Egyesület , Szlovákia

16:30  Kávészünet és rendezvény zárása

A találkozó díjmentes, nyelve angol. Részvételére feltétlenül számítunk, kérjük, hogy részvételi szándékát 2006. április 5-én 16 óráig jelezze, az alábbi online jelentkezési lap kitöltésével.

Amennyiben további információkra lenne szüksége az eContentplus programról, illetve az első Prágában megrendezett Orientációs napról, úgy azokat megtekintheti az alábbi hivatkozásokra kattintva. 

További információk: www.econtentplus.net/

Nézze meg a prágai rendezvény képeit, és a prezentációkat: www.econtentplus.net/index.phtml?viewId=60&relId=3

Regisztráció

Részletes program angolul

vissza

---

1.b
Hat magyar informatikai cég az "Európai Kiválóság a Multimédiában Díj" idei győztesei között



Hat magyar informatikai vállalkozást díjaztak kiváló alkotásaikért idén Hannoverben az európai multimédia élmezőnyének seregszemléjén. A hazai informatikai szakma színvonalának elismerését mutatja, hogy e magyar cégek az összes kiadott díj közel egyötödét - 33-ból hatot - kaptak a nemzetközi szakmai zsűritől. (A tavalyi 41 díjazott között 7 magyar vállalkozás szerepelt.)  
 
Az Európai Multimédia Szövetségek Konvenciója European Multimedia Associations' Convention - EMMAC  idén negyedik alkalommal bírálta el és osztotta ki a Európai Kiválóság a Multimédiában Díjat (European Seal of Excellence in Multimedia) 2006. március 10-én, pénteken a hannoveri CeBIT kiállításon.

Arany díjat kapott:

Ezüst díjat kapott:

A 2006. évi nyertesek teljes listája: www.emf.be/seal/winners2006.htm

Philippe Wacker, az EMMAC főtitkára az elismerések átadásakor kiemelte, hogy valamennyi szakmai díjazott egyben olyan sikeres, innovatív vállalkozás is, amely megértette a piacok, az ott végzett marketingmunka fontosságát. Mint hangozatta: az európai multimédia szövetségek közös feladata, hogy a globális versenyben hatékonyan támogassák tagjaikat a  nemzetközi téren történő terjeszkedés elősegítésében. Ennek egyik fontos megnyilvánulása a European Multimedia Accelerator (www.multimedia-accelerator.com) és a hozzá kapcsolódó Európai Kiválóság a Multimédiában Díj.

Az EMMAC tagjaként az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) ösztönözte a magyar résztvevőket a nemzetközi szakmai megmérettetést jelentő díjra való jelentkezésre, illetve részt vett a magyar versenyzők elbírálásában.

További információ:
EMMAC - www.emmac.org
European Multimedia Accelerator - www.multimedia-accelerator.com
A SEAL of EXCELLENCE díj honlapja - www.seal-of-excellence.org
IVSZ - www.ivsz.hu
MATISZ - www.matisz.hu

vissza

---

1.c
Barátságos Spam Nap
2006. február 9. 16:16, Csütörtök - Dojcsák Dániel

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete szervezte meg a nemzetközi Safer Internet Day hazai klónját, a Barátságos Internet Napot. Több mint 40 országban tartottak különböző, internet-biztonsággal kapcsolatos rendezvényeket. Idén témaként a spam került terítékre, mint jogi és gyakorlati probléma.

Az MTE, a Magyar Tartalomipari Szövetség (Matisz) és az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) által életre hívott Barátságos Internet Fórum BIF) az idén harmadik alkalommal rendezte meg a Safer Internet Day magyarországi eseményét az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával. Az esemény napján indult az Európai Unió által szervezett, több mint 30 ország részvételével zajló Blogathlon online kommunikációs kampány is, melynek keretében a világ különböző országainak internet-biztonsági kérdésekkel foglalkozó szervezetei egy külön erre a célra létrehozott blogoldalon beszélgetnek az internetbiztonság aktuális kérdéseiről. A program a szervező MTE előadásával kezdődött, majd Sylvester Nóra a Nemzeti Hírközlési Hatóság szempontjából mutatta be a spamproblémát. Elmondása szerint a hazai spammerek általában nem rosszindulatú gonosztevők, csupán nincsenek tisztában a törvényi szabályozással. Sokszor úgy próbálják legitimálni a spamelést, hogy kiküldenek egy olyan levelet melyben engedélyt kérnek további reklámok küldésére, esetleg feltűntetik az úgynevezett hírlevél lemondás lehetőségének módját. Ezek természetesen ugyanolyan törvénytelen módszerek, mint bármelyik más spam. Az NHH fontosnak tartja a cégek, a hirdetők tájékoztatását ezekkel a jogszabályi megkötésekkel kapcsolatban, illetve Sylvester Nóra kiemelte, hogy a fogyasztók érdekeit kell minél szigorúbban védeni.

Az ezt követő kerekasztal beszélgetésen az NHH mellett a Magyar Reklámszövetség (MTSZ) és az IHM szakemberei fejtették ki véleményüket a témáról. Elhangzott, hogy a szabályozó hatóságok is rendkívül fontosnak tartják az iparági önszabályozást, és ez szerintük - a megfelelő szabályozási gyakorlattal együtt - már ma is komoly fékezőerőt jelent a Magyarországon feladott spamek esetében. Mivel azonban a magyar felhasználókhoz érkező kéretlen üzenetek jelentős részét külföldön indítják útjára, a probléma kezelésében - megfelelő nemzetközi jogi megoldások híján - ma még jelentős szerep hárul a technikai védelemre is. Ezzel kapcsolatban az elsődleges szakmai feladat a minél szélesebb körű információnyújtás, felvilágosítás. Kolozsi Sándor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség munkatársa beszámolt arról, hogy hivataluk 2005-ben mintegy 100 esetben indított eljárást kéretlen reklámüzenetek küldőivel szemben. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy ez a szám a spamek okozta kellemetlenségekhez képest meglehetősen alacsony, és fontos cél lenne a fogyasztói és felhasználói tudatosság növelése a témában.

Persze a nap legfontosabb bejelentése nem ez a beszélgetés volt, hanem az MTE által készített Barátságos Internet Fórum honlap kiegészítésének részletes ismertetése. Az oldalon három olyan célcsoport számára készítettek érthető és élvezhető e-tananyagot, akik potenciális internethasználók, de viszonylag alacsony biztonságtudatossággal rendelkeznek. Ez a három csoport a gyermekek, a pedagógusok és az általánosságban vett szülők.

Természetesen a fő újdonság a Barátságos Internet honlapon a SPAM menüpont, amely közérthető formában vezeti végig a laikusokat - és akár a hozzáértőket - azon, hogy mi is az a kéretlen reklámlevél, mit lehet vele kezdeni, hogyan lehet kezelni, illetve mi a teendő ha hazai (illetve akár külföldi) hirdetőtől kapunk ilyeneket. Ezen újdonságokat Simon Éva, az MTE munkatársa mutatta be. Az oldalon természetesen főként nem technológiai megoldásokra hívják fel a figyelmet, hiszen az nem ezeknek a szervezeteknek a feladata, hanem a felhasználók, fogyasztók jogait és lehetőségeit ecsetelik.

Lehetőségünk van eljárást kezdeményezni minden olyan küldő cég ellen, aki elektronikus úton juttatott el hozzánk kéretlen üzenetet. Az ehhez szükséges teendők leírásán túl egy formalevelet is találunk, melyet csak perszonalizálnunk kell és már mehet is a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek. Meglepő módon nem csak a fogyasztók számára töltöttek fel formalevelet, hanem a küldőknek is, ahol arra a verzióra is van változat, ha a felhasználó mégis regisztrált hírlevélre, illetve ha tényleg nem. Ez az oldal mindenképpen komoly lépés a működő demokrácia irányába, mindenkinek közös feladata, hogy az efféle tartalmakat megismerje és éljen is vele.

"A spam elleni küzdelem elsődleges oka gazdasági: az informatikai piaci szereplőknek elemi érdekük az internet-penetráció növekedése, ehhez azonban növelni kell a médium iránti bizalmat. A magyar gazdaság versenyképességének erősítése ugyancsak megköveteli, hogy a lakosság és a vállalkozások körében növekedjen a szélessávú internettel való ellátottság - az internettel szembeni bizalom növelése ebből a szempontból is kulcsfontosságú. Ezt a bizalomerősítő folyamatot segítheti, ha a felhasználók minél csekélyebb számban kapnak kéretlen üzeneteket. Ezért van szükség az összefogásra" - összegezte a rendezvényen elhangzottakat zárszavában Both Vilmos, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke.

Forrás: SG Hírmagazin www.sg.hu/cikk.php?cid=42571

vissza

---

1.d
Társadalmi vitán a II. Nemzeti Fejlesztési Terv

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) társadalmi vitára bocsátotta a 2007. és 2013. közötti időszakra vonatkozó II. Nemzeti Fejlesztési Tervet és annak munkaanyagait, melyeket a kormány is jóváhagyott. 5500 szervezetet kértek fel véleményezésre, de a hivatal honlapján bárki elolvashatja a dokumentumokat és hozzászólhat a vitához. A társadalmi egyeztetés első szakasza 2006. március 27-ig, a második szakasz június 20-ig tart. A kormány 2006. június 23-án nyújtja be a dokumentumokat az Európai Bizottságnak. (Magyarország.hu)

Bővebb információ: www.magyarorszag.hu/hirek/eu/nft20060301.html

vissza

---

1.e
CompTrain - Multimédia Szakmák Kialakításának és Képzésének Kompetencia Szükségletei

Manapság harmonizált munkakör-leírások és ezzel világos képességek és kompetenciaigények definícióinak hiányában csökkennek a piaci esélyei annak is, hogy  a szakemberek megfelelő munkahelyet találjanak és annak is, hogy a cégek megfelelő képzettségű csapatot építhessenek.

A CompTrain elnevezésű európai uniós projekt törekvése az, hogy elemezze az adott helyzetet, meghatározza a piaci igényeket és felvázolja ennek katalógusát az IKT / multimédia szakmák területén. A projekt elsődleges célcsoportjai: képző intézmények, cégek és szakemberek/tanulók.

A Magyar Tartalomipari Szövetség pályázó partnerként együttműködik a projektben az IKT / multimédia szakmák klasszifikálásában és a projekteredmények terjesztésében. A CompTrain projekt eredményeit kívánatos figyelembe venni az OKJ jelenleg futó felülvizsgálatánál is, mely szóba került a 2006. február 21-én az MGYOSZ Székházban az OKJ Informatikai Szakmacsoport Bizottság által "Modell értékű együttműködés a szakképzés fejlesztésében" elnevezéssel megrendezett szakmai értekezletén is.

Ha érdeklődik a CompTrain projekt alakulásáról, eddigi eredményeiről, kérjük regisztráljon annak weboldalán (www.ubique.org/comptrain/) vagy vegye fel a főpályázóval, illetve a MATISZ-szal közvetlenül a kapcsolatot (fadoue@multimedia-jobs.org, fhargitai@matisz.hu).

vissza

---

1.f
"Hutter Ottó Díj"


Kedves Barátok, Munkatársak, Partnerek és Ismerősök!
 
Spiró Györgyöt idézve: "Akit szeretünk az vagy elhagy bennünket, vagy meghal."
 
  
Mlinarics József
ügyvezető elnök
MATISZ

vissza

---

1.g
"Modell értékű együttműködés a szakképzés fejlesztésében" - OKJ Informatikai Szakmacsoport Bizottság ülése
Összefoglaló a 2006. február 21-én "Modell értékű együttműködés a szakképzés fejlesztésében" tárgyban tartott szakmai értekezletről

A szakmai értekezlet megtartását az OKJ Informatikai Szakmacsoport Bizottság kezdeményezte és szervezte meg 2006. február 21.-re a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége székházába a 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. alatt a 635. sz. terembe. Az értekezleten 31 szervezet (9 vállalkozás, 5 képző, 6 szakmai, munkaadói, 5 szakigazgatási, 1 munkaerőpiaci, 3 nonprofit, 2 szakszervezet) 45 képviselője vett részt a jelenléti ív alapján.

Először a Nemzeti Szakképzési Intézet képviselője (Laczkovich Jánosné NSZI NFT Programiroda vezető) általános tájékoztatást adott az új szakképzési szerkezet kialakításáról, az alkalmazott módszerekről, az eddig végzett tevékenységükről, a jelenlegi helyzetről és a további feladatokról. A jegyzékben szereplő szakképesítések adatai megváltoztathatók.

Az 1/2006. (ll.17.) OM rendelettel kiadott Országos képzési jegyzék az NSZI javaslata alapján az államigazgatási egyeztetés során alakult ki. Alapszakképesítéseket a jegyzék nem tartalmaz, ezek ugyanis csak a szakmai és vizsgakövetelmények elkészítését követően kerülnek meghatározásra. A kompetenciaprofilok korábban a 480 elemzett foglalkozásra készültek el, a szakmai és vizsgakövetelmények jelenleg folyó kidolgozása során azonban valamennyi, a jegyzékben szereplő szakképesítésre elkészülnek a feladat- és tulajdonságprofilok.

A tájékoztató végén a résztvevők elmondták, hogy többen nem vehettek részt (pl. NJSZT) a munkában, a résztvevők esetében pedig a munka során észrevételeiket nem vették figyelembe (pl. IVSZ, Taninfo, MATISZ), egyes alapvető szakmák - a NSZI által az októberi konferenciára beterjesztett anyagból - kimaradtak (pl. informatikus, programozó). A szakmák közül, a kompetenciaelemzések jelenleg csak az ebben az anyagban szereplő szakmákra készültek el és így nem teljeskörűek. A jegyzékben 416 szakképesítés szerepel. Ezen felül vannak a rész, az elágazás és ráépülés szakképesítések. Várhatóan káoszhoz vezet (Taninfo) a régiből az új OKJ-be való áttérés. Még sok elvégzendő feladat van hátra június végéig, például a jegyzékben szereplő valamennyi szakképesítés moduláris felépítésű szakmai és vizsgakövetelményét, továbbá az iskolai rendszerben oktatható moduláris felépítésű szakmai és vizsgakövetelményét, továbbá az iskolai rendszerben oktatható szakképesítések moduláris felépítésű központi programjait kell elkészíteni. További feladatok vannak még a tanár továbbképzéseknél is.

A HEFOP 3.2.1. központi program keretében az új szakmastruktúra és az IHM-ben régi OKJ szerinti SZVK és központi programok kialakítása során végzett fejlesztéseket a szakmai szervezetek közül több (MATISZ, IVSZ, NJSZT) károsnak, párhuzamosnak és koordinálatlannak tartotta.

A Nemzeti Szakképzési Intézet képviselője megnyugtatta a jelenlevőket és tájékoztatást adott arról, hogy az új OKJ bevezetésére kiadott rendelet alapján a teljes informatikai szakma csoportra június végéig elkészülnek a bevezetéshez szükséges dokumentumok.

Az IHM képviselője (Váradi Antal szakmai főtanácsadó) a jelenlevőket arról tájékoztatta, hogy a jelenlegi helyzet átmenet a régi és az új között. Az IHM rendeletet kíván korábbi (1995 - től változatlan formában tanított) informatikai szakmai vizsgakövetelmények és központi programok fejlesztett változatainak bevezetése tárgyában kiadni. Az új rendszerű OKJ fejlesztése utolérte a régi struktúra alapján kialakított informatikai szakmai vizsgakövetelmények és központi programok kiadását. Kérdés, hogy mikor lehet bevezetni.

Egyes szakmai szervezetektől olyan javaslatokat kaptak, hogy már nem érdemes bevezetni az új OKJ megjelentetése miatt a korszerűsített dokumentumokat.

A jelenlegi rendszert kifutó rendszerben lehetne alkalmazni. Indokolt a tartalmi módosítás. Átmeneti rendelkezésnek szánják az intézkedést. A rendelet közigazgatási egyeztetésén a kiadás mellett döntöttek.

A távközlés nyelvezet megváltozott, a képzés az 1992-es törvényen alapul és az akkori csúcstechnológia ma már másod illetve harmadlagos. Ma a távközlési technológia egyre inkább informatikaivá válik. Például a távközlési szakma 6. sorszám alatt van, az informatikai a 7. sorszám alatt van. Meg kell határozni, hogy mi az a kis különbség, ami megkülönbözteti őket egymástól. Ugyanakkor szakmailag ugyanaz a távközlési informatikus és a telekommunikációs informatikus. Az elektrotechnikai szakmánál is ugyanez a helyzet. Kérdés, hogy mi az az áthághatatlan akadály, ami az átsorolást nem teszi lehetővé. Az utólagos átsorolás nehézkes, értelmetlen, ezért van ez a mai szakmai értekezlet. (MEISZ, vállalkozó)

Az IHM képviselője lehetségesnek látja a felvetett kérdés megoldását.

Az EU támogatással létrehozott szakképzés fejlesztési programok fokozottabb hasznosítása is fontos lenne az OKJ fejlesztése terén. Több szervezet jelezte (Tempus, NJSZT, Számalk, MATISZ), hogy együttműködne ezeken a területeken a fejlesztés irányítóival (IHM, NSZI).

A tájékoztató végén a résztvevők (MATISZ, OFE, NJSZT) elmondták, hogy most is helyre lehetne tenni a problémákat (a két fejlesztés HEFOP, IHM erőteljesebb koordinálásával).

A tanárképzés szükségességét és átképzés érdekeltségének javítását fontosnak tartják a részvevők.

Célszerű figyelembe venni az EU - ban folyó szakképzési fejlesztéseket (Leonardo, Európai Képesítési Keretrendszer), az azoktól való eltérés az exportot, a munkaerő mobilizációját akadályozza. (MATISZ)

Élénk vita alakult ki az állásfoglalás kialakítása során. A résztvevők többsége az alábbi állásfoglalást fogadta el.

Állásfoglalás:
Az eddigi kialakított OKJ informatikai szakmaszerkezet, a szakmai szervezetek által kezdeményezett utólagos módosításokkal alapot teremt a további fejlesztésre. Az IHM által eddig készített szakmai vizsgakövetelményeket és központi programokat, a rendelkezésre álló EU tapasztalatokat, be kell dolgozni az új OKJ informatikai szakmaszerkezet dokumentumaiba.
 
Az informatikai szakma többségét képviselő jelenlevő szakmai szervezetek szükségesnek tartják - korábbi hiányosságok elkerülése érdekében - a HEFOP 3.2.1 további munkáiban (a fejlesztési feladatok koordinálását, költség hatékony megvalósítását, validálását, az eredmények terjesztését és a tanár továbbképzést támogató) modell értékű partnerség működtetését.

vissza

---

1.h
Végre kimondták: a letöltés nem bűncselekmény
Szerző: Szentesi Kálmán - 2006-02-03 14:10 - IT.társadalom

''Függetlenül a forrás legalitásától a lefele irányú, magáncélú másolás keretében végzett letöltés az legális''

A fenti mondat dr. Ormós Zoltán szerzői jogi ügyvédtől hangzott el a Magyar Televízió keddi Kultúrház Extra műsorában. Annak ellenére, hogy a szerzői jogi törvény rendelkezése egyértelmű e tekintetben, a kérdést a köztudatban mégis sok bizonytalanság övezi - annak is köszönhetően, hogy a jogvédő szervezetek nyilatkozataikban következetesen "illegális letöltésekről", illetve az azok által okozott anyagi károkról beszélnek.

Az ügyvéd - aki korábban a BSA jogi képviselője volt - azt is vállalta, hogy az állítást a gyakorlatban is igazolja; egy Madonna számot töltött le a világhálóról a kamerák előtt. "Rendőrökkel is beszéltem, ők is tisztában
vannak vele, azt mondták, hogy a magáncélú másolás törvényi engedélyét már ismerik, ilyen ügyekben a rendőrség nem lép fel" - tette hozzá az ügyvéd, majd arról beszélt, hogy az állam ezt a lehetőséget nem ingyen engedte át, hanem, ahogy régen a magnószalagok, most az írható cd-k és dvd-k árába beépített jogdíjjal kompenzálja. Mindez azonban a szoftverekre nem vonatkozik, csupán a filmekre és zenékre.

A bejátszást a Kultúrház Extra egyik vendégeként a stúdióban nézte végig Kálmán András, az ASVA igazgatója is, és nem értett egyet Ormós Zoltánnal. Arra utalva, hogy Európa nem minden országában van ez így, a jogvédő szervezet vezetője kifejtette az ASVA álláspontját, amely szerint ezt a lehetőséget szűkíteni kellene. Kálmán András szerint az volna helyes, hogy azon jogvédett tartalmak letöltését, amelyek engedély nélkül kerültek fel az internetre, ne lehessen magáncélúnak nevezni.

Forrás: Híradó.hu

vissza

---

1.h
A minisztériumok hivatalos lapjaikat a honlapjukon teszik közzé
 
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 13.§ (1) bekezdése alapján a minisztériumok hivatalos lapjaikat a honlapjukon teszik közzé. Ennek megfelelően az Oktatási Közlöny száma is elérhetőek az OM honlapjáról 2006. január 1-ét követően: www.om.hu/main.php?folderID=1222&articleID=6599&ctag=articlelist&iid=1

vissza

---

1.i
1:50 000-es méretarányú Magyarország-térkép

Elkészült az első olyan 1:50 000-es méretarányú Magyarország-térkép, amely digitális adatbázis alapján készült. Az Állami Topográfiai Térképet a közigazgatási és védelmi célokon túl a civil szféra is használhatja - jelentette be Buga László, a Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Kht. ügyvezető igazgatója. A ilyen méretarányú topográfiai térképek tartalma már elavult, némelyik 8-17 évvel ezelőtt készült. A magyar topográfiai program keretében a NATO előírásait is figyelembe véve, torzításmentes légifotók digitális feldolgozásával készítették el az 1:50 000-es méretarányú térképet.
 
Forrás: www.it-business.hu

vissza

---

1.j
Megduplázódott felhasználószám a Vaterán

A www.vatera.hu online aukciós piactér 1 év alatt megduplázta regisztrált felhasználóinak számát. A piaci előrejelzéseket túlszárnyalva az oldalon átmenő forgalom 2005-ben is duplájára nőtt és meghaladta a 2,6 milliárd forintot. A piactérre feltöltött termékek száma 3 és félszeresére növekedett a tavalyi év során, vagyis meghaladta a 3 600 000 darabot.

Forrás: jan. 26., Prím Online, http://hirek.prim.hu/cikk/50736/

vissza

---

1.k
EB - elindította a konzultációt a Fehér Könyvről

Sok kritika éri az Európai Bizottság (EB) által kidolgozott, uniós kommunikációval foglalkozó Fehér Könyvet.

Az Európai Bizottság február 1-én fogadta el az európai kommunikációs politikáról összeállított Fehér Könyvet. Az EurActiv honlapján található beszámoló szerint Margot Wallström, az EB intézményi kapcsolatokért és kommunikációs stratégiáért felelős bizottsági alelnök a dokumentum szükségességét azzal indokolta, hogy az embereknek joguk van tudni arról, hogy az EU milyen tevékenységet végez, és mit képvisel. Szerinte az országok lakosságának joga van teljes mértékben részt venni az úgynevezett európai projektben, mint mondta: az Európáról folytatott kommunikáció nem csupán „brüsszeli ügy”.

A Fehér Könyv javaslatokat tesz az Európai Unió kommunikációs politikájának megalapozására. A könyv az unió kommunikációs tevékenységének közös alapelveit fogalmazza meg, a lakosság bevonására irányoz elő aktivitásokat, és közös összefogásra buzdítja az országokat. Szerepel a dokumentumban az uniós sajtóügynökség gondolata, amely - mint a Világgazdaság is beszámolt róla - nem váltott ki pozitív visszhangot a sajtószervezetek körében.

Többek között ezt is újratárgyalják majd, mivel a Fehér Könyv tartalmáról hat hónapig tartó konzultáció kezdődik. Az időszak végén a bizottság az érintettek közreműködésével kidolgozza a szükséges lépéseket tartalmazó cselekvési terveket.

A Fehér Könyv hivatalos bemutatását megelőzően Christophe Leclercq, az EurActiv internetes hírportál-lánc megalapítója dokumentumot nyújtott át Margot Wallströmnek. A Sárga Könyv nevet viselő tervezet az EU kommunikációs stratégiájának javítását szolgáló elképzeléseket tartalmazza.

A Sárga Könyv előzménye, hogy 2004 októberében, az új bizottság hivatalba iktatását megelőzően az Európa Barátai, a Gallup és az EurActiv „Meghall engem az EU?” címmel dokumentumot állított össze, amely 30 gyakorlatias ötletet tartalmaz.

Forrás: Euractiv.hu, Világgazdaság, Kreatív Online

Kapcsolódó linkek: Európai Bizottság

vissza

---

1.l
Magyar súgóval és továbbfejlesztett magyar helyesírás-ellenőrzővel jelent meg az OpenOffice 2.0.1-es verziója
 
Az ingyenes, nem csak windowsos irodai alkalmazáscsomag legújabb kiadásának jelentősen javították a Word- és PowerPoint-kompatibilitását. A Sun Microsystem által támogatott népes fejlesztő közössége révén a csomag szinte egyenértékű, költséghatékony alternatívát nyújt a Microsoft-megoldásokra.
 
Forrás: www.it-business.hu

vissza

---

1.m
A T-Online 2005. évi forgalmának több, mint 66%-a származott a szélessávú internetkapcsolat értékesítéséből

Az ebből származó árbevétel a folyamatosan csökkenő árú akciók ellenére kétszerese volt a 2004-es évben elértnek. A T-Online IFRS szerinti adózás előtti eredménye 1,98 milliárd forint volt 2005-ben. 2005-ben az internet-felhasználók száma dinamikusan növekedett, az internet-penetráció a 14 év feletti lakosság körében 7%-ot emelkedve elérte a 33%-ot, és a háztartások 19%-a rendelkezik már valamilyen internet-eléréssel, 13%-uk szélessávú hozzáféréssel. Ebből a T-Online ADSL csomagok száma 60 %-kal - 118 ezerről 190 ezerre nőtt. Ez önmagában 71 %-os növekedés mellett 18 milliárd forintos bevételt eredményezett.

Forrás: www.it-business.hu

vissza

---

1.n
Együtt az e-alaírásért
 
2006. május 1-jétől a közjegyzők minősített elektronikus aláírással is hitelesíthetik a digitális iratokat.  Az elektronikus aláírással ellátott dokumentumok ugyanolyan közokiratnak minősülnek majd, mint a "hagyományos" pecséttel ellátottak.

Magyarországon 6-8 ha­zai fejlesztésű, foko­zott biztonságú vagy minősített elektronikus alá­írás létrehozását és ellenőrzé­sét szolgáló alkalmazást tar­tanak számon, s bár kemény verseny folyik a kialakuló pia-cért, tavaly – a Magyar Elekt-ronikus Aláírási Szövetség (Melasz) keretei között – szab­ványosítási munkacsoportot alakítottak, amely elkészítet­te az elektronikus aláírási for­mátumra vonatkozó megálla­podást.  Almási János elnök szerint a szabvány összhangban van a nemzetközi elvárásokkal, ugyanakkor az azokban meg­fogalmazott opciók és alter­natívák közül többet pontosít, illetve azokat a magyar viszo­nyok közé illeszti. A szabvány szerint tovább-fejlesztett alkalmazásokat a BME Informatikai Központ-jában vizsgálják be, és a meg­felelőek tanúsítványt kapnak. Almási János hozzátette: vég­legesítés előtt áll a szövetség­nek az elektronikus számla formátumára vonatkozó aján­lása is.  
 
Forrás: www.it-business.hu

vissza

---

3.a
EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus pályázat

Megjelentek az EGT, illetve a Norvég Finanszírozási Mechanizmus pályázati kiírásai a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján. A pályázaton rendelkezésre álló keretösszeg 2008 tavaszáig mintegy 102 millió euró. Pályázni egyebek mellett az európai örökség megőrzése témakörben lehet. A pályázatokat évente március 31-ig, majd szeptember 30-ig folyamatosan várják. (KultúrPont)

Bővebb információ:
PROMEI Kht.; 1364 Budapest, Pf.: 500/11
promei@promei.hu
www.eeagrants.hu, www.nfh.hu/xindex2.htm?t=3&i=25&ci=98, www.promei.hu
T: (06 1) 327-0830
F: (06 1) 327-0833

Forrás: www.kulturpont.hu

vissza

---

3.b
ThinkQuest nemzetközi weboldalkészítő verseny

Az Oktatási Minisztérium felhívja a figyelmet a ThinkQuest nemzetközi weboldalkészítő versenyre, amely magyarországi diákok, iskolák számára is nyitott. A kiírók oktatási tartalmú pályaműveket várnak.
Jelentkezési határidő: 2006. március 31. (OM)

Bővebb információ:
Oktatási Minisztérium; Budapest, V. ker. Szalay u. 10-14. - Szabó Zsófia
szabozs@sulinet.hu
www.om.hu/main.php?folderID=409&articleID=6795&ctag=articlelist&iid=1
T: (06 1) 477-3201

Forrás: www.kulturpont.hu

vissza

---

3.c
2006. március 2-án megjelentek az NCA 2006. évi pályázati kiírásai!

A Nemzeti Civil Alapprogram nyolc kollégiuma 2006. március 2-án jelenteti meg új pályázati felhívásait. A pályázati anyagok elektronikusan a www.nca.hu, a www.allamkincstar.gov.hu, valamint a www.civil.info.hu internetes oldalakon jelennek meg.

Forrás: Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány Hírlevele

www.nonprofit.hu/hirek/egyhir/530903.html

vissza

---

3.d
Ismét meghirdetésre került két pályázat a beruházás-ösztönzés prioritáson belül

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság 2006. február 1-től ismét meghirdeti a „Klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésének támogatása” (GVOP-2006-1.1.3/B.) és a „Regionális vállalati központok létesítése” (GVOP-2006-1.1.2.) pályázatokat.


Klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésének támogatása

A pályázat célja: üzleti vállalkozások és nem üzleti szervezetek (helyi gazdaságfejlesztési intézmények, önkormányzatok, felsőoktatási intézmények, alapítványok, kutató-fejlesztő szervezetek és szervezeti egységek, egyéb közhasznú társaságok) által alkotott klaszterek klasztermenedzsmentjei által nyújtott szolgáltatások körének bővítése, a klasztertagoknak nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése.

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 300 millió Ft.

A támogatás formája visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, ami olyan közvetlen pénzbeli támogatást jelent, melyet - a nem szerződésszerű teljesítés esetétől eltekintve - nem terhel semmiféle visszafizetési kötelezettség. Az elnyerhető támogatás maximális mértéke: a támogatható tevékenységektől függően a projekt összes elszámolható költségének maximum 50, illetve 80%-a, amely minimum 1 millió Ft és maximum 25 millió Ft lehet.

További részletekért és a pályázati felhívás letöltéséhez kattintson ide!


Regionális vállalati központok létesítése

A pályázat célja: Magyarországnak a kelet-közép-európai térség regionális szolgáltató központjává fejlesztése, középponti helyének és súlyának erősítése, fokozottabb bekapcsolása a világ hálózataiba.

Ennek érdekében a pályázat támogatja:

• az európai, különösképpen a kelet-közép-európai regionális hatáskörrel rendelkező vállalati szolgáltató központok magyarországi kialakítását és bővítését;
• a több régióban működő vállalatok szolgáltatási (például informatikai, disztribúciós, logisztikai, kereskedelmi, pénzügyi, szerviz- és vevőszolgálati, számviteli, irányítási, piac- és közvélemény kutatási, kutatás-fejlesztési, oktatási) alrendszereinek Magyarországról történő irányítását ellátó központ létrehozását szolgáló beruházások megvalósítását.

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 1, 430 millió Ft.

A támogatás formája visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, ami olyan közvetlen pénzbeli támogatást jelent, melyet - a nem szerződésszerű teljesítés esetétől eltekintve - nem terhel semmiféle visszafizetési kötelezettség.

További részletekért és a pályázati felhívás letöltéséhez kattintson ide!

vissza

---

3.e
A "Tudomány az oktatásban" Szakalapítvány pályázati felhívása

A felhívás célja a tudományos kutatások során született eredmények alkalmazásának elősegítése a felsőoktatásban. Magánszemélyek és alkotó közösségek pályázhatnak új kutatási eredmények, illetve új tudományterületek, új tantárgyak oktatását szolgáló jegyzet formájában vagy elektronikus hordozón megjelenő tananyag készítésére. Ebben az évben kizárólag a  társadalom-tudományok területéről várnak pályázatokat.

Pályázati határidő: 2006. április 28.

További információ

vissza

---

3.f
Európai Vállakozási Díj 2006

Az Európai Bizottság alelnöke meghirdeti az Európai Vállalkozás Díjat (European Enterprise Awards) olyan kiemelkedő kezdeményezések méltányolására és jutalmazására, amelyek a vállalkozásokat regionális, helyi szinten támogatják. A díj fő céljai: a vállalkozások támogatására indított sikeres kezdeményezések felismerése, a legjobb vállalkozási politikák és gyakorlat bemutatása,a vállalkozók szerepének közismertebbé tétele,  potenciális vállalkozók inspirálása.

Pályázati határidő: 2006. május 31.

További információ

vissza

---

3.g
Gondot okoz a GVOP informatikai pályázatoknál a fenntartás kérdése

Az elmúlt időszakban többször is hallani lehetett, hogy gondot okoz a GVOP informatikai pályázatoknál a fenntartás kérdése.

A C.Enter Információ-Technológiai Kft. (www.c-enter.hu) kezdeményezésére a GVOP IH az itt megtalálható tájékoztatót adta ki: www.gvop.gov.hu/aktualitas.php?oid=Tc1048157c3324372c8db2b5a34f10b3 vagy www.ivsz.net/engine.aspx?page=showcontent&content=kkv_hir_20060307_gvop2

vissza

---

3.h
Pályázói tájékoztató felület - GVOP K+F pályázók részére

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) Pályázói tájékoztató felületet hozott létre, melyen a GVOP K+F pályázatok résztvevői nyomon követhetik a pályázati folyamathoz kapcsolódó adataik alakulását.  A tájékoztató felület célja, hogy a pályázók ellenőrizhessék a nyilvántartott adatokat, valamint nyomon követhessék a benyújtott pályázat elbírálásának lépéseit.  A  tájékoztató felület az NFH honlapján érhető el.  

vissza

---

3.i
eTen pályázati felhívás

Az eTEN az Európai Bizottság átfogó léptékű programja, amely az információs társadalom szolgáltatásainak kibontakozását gyorsítja. Február 17-én megjelent a 2006. évi eTEN Pályázati Felhívás. A felhívás angol és magyar nyelven egyaránt elérhető.

Az eTen projekt hivatalos oldalai: http://www.itktb.hu/engine.aspx?page=dokumentumtar&docstorefolder=259, http://www.itktb.hu/engine.aspx

vissza

---

4.
Kéretlen  levélszemét visszaszorítása -  NHH támogatott cikkek


A Barátságos Internet Fórum (BIF) és tárgybeli tevékenysége

A globális e-mail forgalom több mint 70 százaléka kéretlen reklámüzenet - Az MTE sajtóközleménye

SPAM-információs weboldalt indított az MTE

Budapest, 2006. február 8.

A tartalom- és tárhely-szolgáltatók, a szakmai szervezetek, a szoftvergyártók, a szabályozásért felelős hazai és nemzetközi hatóságok, továbbá a felhasználók összefogása lehet a kéretlen reklámlevelek elleni hatékony küzdelem kulcsa - állapították meg a nemzetközi Safer Internet Day magyarországi rendezvényén. A Barátságos Internet Fórumot (BIF) alkotó három hazai civil szervezet (MTE, MATISZ, Inforum) által szervezett rendezvényen bemutatták a www.spam.baratsagosinternet.hu címen elérhető új információs honlapot, amely az internet-felhasználók és a reklámozók számára egyaránt hasznos információkat kínál a spam tárgykörében.

A nemzetközi Safer Internet Day idei magyarországi rendezvényének fő témája a hazai spam-helyzet, illetve a kéretlen reklámlevelek elleni fellépés lehetősége volt. "A spam elleni küzdelem elsődleges oka gazdasági: az informatikai piaci szereplőknek elemi érdekük az internet-penetráció növekedése, ehhez azonban növelni kell a médium iránti bizalmat. A magyar gazdaság versenyképességének erősítése ugyancsak megköveteli, hogy a lakosság és a vállalkozások körében növekedjen a szélessávú internettel való ellátottság - az internettel szembeni bizalom növelése ebből a szempontból is kulcsfontosságú. Ezt a bizalomerősítő folyamatot segítheti, ha a felhasználók minél csekélyebb számban kapnak kéretlen üzeneteket. Ezért van szükség az összefogásra" - összegezte a rendezvényen elhangzottakat zárszavában Both Vilmos, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke.

Az esemény napján indult útjára a BIF megbízásából az MTE által működtetett www.baratsagosinternet.hu website önálló spam-információs aloldala a www.spam.baratsagosinternet.hu címen. A weblapon a felhasználók csokorba gyűjtve megtalálhatják a spamekkel kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket és válaszokat, információkat kapnak a kéretlen leveleket küldőkkel szemben alkalmazható jogi lépésekről és a piacon elérhető spamszűrő-szoftverektől. Emellett az oldalon helyet kaptak különböző, a spamekkel kapcsolatos eljárásokat megkönnyítő levélminták: így megtalálhatók a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség számára küldhető panaszlevél, a hirdetők által a panaszosnak küldhető válaszlevél és a spamküldőknek címezhető üzenetek sablonjai.

A BIF tagok képviselői mellett a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH), a Magyar Reklámszövetség (MTSZ) és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) szakembereinek részvételével zajlott kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a szabályozó hatóságok is rendkívül fontosnak tartják az iparági önszabályozást. Ez, a megfelelő szabályozási gyakorlattal együtt, már ma is komoly fékezőerőt jelent a Magyarországon feladott spamek esetében. Mivel azonban a magyar felhasználókhoz érkező kéretlen üzenetek jelentős részét külföldön indítják útjára, a probléma kezelésében - megfelelő nemzetközi jogi megoldások híján - ma még jelentős szerep hárul a technikai védelemre is. Ezzel kapcsolatban az elsődleges szakmai feladat a minél szélesebb körű információnyújtás, felvilágosítás.

Kolozsi Sándor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség munkatársa beszámolt arról, hogy hivataluk 2005-ben mintegy 100 esetben indított eljárást kéretlen reklámüzenetek küldőivel szemben. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy ez a szám a spamek okozta kellemetlenségekhez képest meglehetősen alacsony, és fontos cél lenne a fogyasztói és felhasználói tudatosság növelése a témában. Sylvester Nóra, az NHH szabályozási igazgatója kifejtette, hogy a törvényi szabályozás 2006. január 1-jén hatályba lépett szigorítása megfelelő jogi hátteret teremt a spammelőkkel szembeni hatékonyabb fellépéshez.

Az MTE, a Magyar Tartalomipari Szövetség (Matisz) és az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) által életre hívott Barátságos Internet Fórum (BIF) az idén harmadik alkalommal rendezte meg a Safer Internet Day magyarországi eseményét, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával.

A nemzetközi Safer Internet Day keretében február 7-én több mint 40 országban tartottak különböző, internet-biztonsággal kapcsolatos rendezvényeket. Az esemény napján indult az Európai Unió által szervezett, több mint 30 ország részvételével zajló Blogathlon online kommunikációs kampány is, melynek keretében a világ különböző országainak internet-biztonsági kérdésekkel foglalkozó szervezetei egy külön erre a célra létrehozott blogoldalon beszélgetnek az internetbiztonság aktuális kérdéseiről. A fórumon való részvétel bárki számára nyitva áll. A Blogathlon oldal 2006. február 7. és február 15. között fogad látogatókat a http://blog.eun.org/insafe/ címen.

További információ: Szigeti Péter főtitkár (06/20-980-7655, szigetip@mte.hu)

Forrás: MTE Sajtószoba szekció (www.mte.hu/mss01/alpha?do=4&pg=43&st=4&m85_doc=309&m92_curr=1)


A BIF és NHH együttműködése

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) kiemelt feladatának tartja a kéretlen elektronikus levelek (levélszemét, spam) elleni hatékony fellépést. Ennek jegyében, a probléma kezelésére, mérséklésére 2005. év közepén együttműködési megállapodást kötött a Barátságos Internet Fórum (BIF) alapítói szervezeteivel.

A témabeli online információs források a Hatóság és a BIF szervezetek alábbi elérhetőségein olvashatók:

szervezet	spammel kapcsolatos információs források
NHH	Hasznos tudnivalók a kéretlen levelekről
MTE	SPAM tájékoztatás felhasználóknak
Inforum	INFOMEDIÁTOR - Az internet Ombudsman honlap Eljárási lehetőségek spam esetén
MATISZ	DAT'2005 konferencia ’barátságos internet’ szekciója MATISZ hírlevélbeli cikksorozat 1. része MATISZ hírlevélbeli cikksorozat 2. része MATISZ hírlevélbeli cikksorozat 3. része

Kapcsolódó cikkek, avagy mi történt a közelmúltban?

Spammercsapdák felállítását fontolgatja Dél-Korea
2006. március 8.

[The Korea Times] A világ egyik, ha nem a legfejlettebb kommunikációs piacával rendelkező Dél-Korea lépéseket fontolgat az internetet elszennyező spammerekkel szemben. A törvényi szabályozás áprilistól a korábbinál sokkal szigorúbban, akár börtönnel is büntetheti azokat, akik felnőtt tartalmakkal vagy gyógyszerek értékesítésével bombázzák az emberek fiókjait.

E-mail csapdák

A távol-keleti állam Információs és Kommunikációs Minisztériuma múlt héten közölte, hogy amennyiben a büntetőjogi szabályozás változása nem hoz megfelelő eredményt, azaz nem rettenti el a spammereket tevékenységüktől, úgy a tárca egy csapdahálózat kialakításának lehetőségét fogja vizsgálni. Ez e-mail címek kiterjedt hálózatából állna, melyeket a minisztérium felügyelne, és a jogsértőket felkutatná.

A tapasztalat szerint a legtöbb ember nem törődik a spammerek feljelentésével, ezért a hatóságok látóterébe sem kerül bele sok jogsértő. "Az illegális hirdetők nehezebben megfogatóvá váltak, de a legtöbb címzett nem jelenti nekünk a tömeges leveleket. Ennek eredményeként néhány agyafúrt reklámozó a radarunkon kívülre esik" -- mondta el a minisztérium egyik vezetője.

A szűrőeszközök fejlődésének köszönhetően Dél-Koreában két éve drasztikusan csökken az egy felhasználóra jutó átlagos levélszemét mennyisége. Míg 2003-ban naponta átlagosan 28,8 spamet kapott egy koreai internetező, addig mára ez a mutató 6,9-re csökkent. Ugyanakkor ennek megfelelően a spammerek technikái is alkalmazkodtak. A minisztérium szerint a jelenlegi szintnél lejjebb nem lehet szorítani a spamet, legalábbis hagyományos eljárásokkal nem. Ezen segíteni a csapdarendszer.

Mobilon már bizonyított

A minisztérium egyik alhivatala, a Koreai Információbiztonsági Ügynökség (KISA) már üzemeltet ilyen rendszert, amellyel a mobiltelefonos spammereket és betörőket igyekeznek lépre csalni. A "mézesháló" néven futó rendszer 1000 csalimobil révén monitorozza az illegális tevékenységeket, és szolgáltat adatokat a hatóságok számára a rajtaütéshez.

A csaliháló csak február során 1700 mobilos spammert azonosított. A KISA szerint ezzel a rendszer bizonyította hatásosságát az illegális reklámozók és számítógépes bűnözők észlelésében. Az e-mailekre való kiterjesztést megvalósíthatósági tanulmány fogja megelőzni.

Forrás: Bizó Dániel, HWSW hírmagazin (www.hwsw.hu)


Vészjelző böngészőhöz
2006. március 3.

A több MIT-s (Massachusetts Institute of Technology) alapító tagot is soraiban tudó SiteAdvisor olyan ingyenes Internet Explorer és FireFox pluginnal rukkolt elő, amelyek segítenek felfedni a közkedvelt keresők találati listáiban szereplő veszélyes weboldalakat.

A bővítmény feltelepítése után a felhasználók zöld, sárga vagy vörös színű jelzéseket láthatnak a Google, az MSN és a Yahoo keresések eredményeiben megjelenő linkek mellett. A vörös jelzés a kémszoftvereket, illetve egyéb nemkívánatos elemeket magukban rejtő oldalakra hívja fel a felhasználó figyelmét, még mielőtt rákattintana linkre.

"Úgy véljük, vásárlóink tudni akarják, hogy ha letöltenek egy programot, akkor ez együtt jár-e azzal, hogy adware kerül a gépükre, vagy ha feljelentkezek egy adott oldalra, akkor mennyi és milyen e-mailt kapnak majd" - foglalta össze Chris Dixon, a cég vezérigazgatója az InformationWeek oldalán. Az oldalak értékeléseit úgynevezett web-pókokkal végezték, amelyek automatikusan végig szaladtak az internetes forgalom mintegy 95% jelentő több millió weboldalon - derül ki a cég sajtóközleményéből. Több, mint félmillió letöltést vizsgáltak meg kémszoftverek és más ártó programok után kutatva, valamint 1,3 millió helyen regisztráltak egyedi e-mail címekkel, hogy egyenként követhessék nyomon a spamküldő forrásokat.

Dixon úgy véli, a felhasználóknak aktív biztonsági megoldásokra van szükségük, mivel a támadók a hagyományos vírusok és férgekről, olyan profitorientált támadási módokra nyergeltek át, mint az adware, a spyware, a spam vagy az adathalászat. A hagyományos biztonsági szoftverek szerintük tátongó réseket hagynak a felhasználók internetes védőpajzsán, mivel nem tudják, melyek azok az oldalak, amelyekre nem biztonságos rákattintani.

"Olyan támadásokra koncentrálunk, amelyekről más cégek megfeledkeznek, ezért a mi felhasználóink teljes nyugalommal böngészhetnek, miközben biztonságban, oltalom alatt tudhatják magukat" Habár a plug-inek ingyenesen letölthetőek, a SiteAdvisor jövőben megjelenő, még hatékonyabb verziójáért már fizetni kell.

Forrás: Specker Balázs, SG.hu Hírmagazin (www.sg.hu)


A spammel kapcsolatos jogszabály változásáról
2006. február 22.

2006. január 1-jével módosult a spamet érintő magyar jogi szabályozás. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény a módosítás kapcsán új fogalmakat és hatásköri szabályokat tartalmaz a kéretlen elektronikus üzeneteket illetően.

A spamet a jogszabály elektronikus reklámüzenet helyett „elektronikus hirdetés”-ként határozza meg és kimondja, hogy ilyen hirdetést e-mail vagy más hasonló kommunikációs eszköz (pl.: MMS, SMS) útján csak akkor lehet küldeni, ha ehhez a címzett egyértelműen és előzetesen hozzájárult (ún. opt-in rendszer).

Az elektronikus hirdetés fogalmán túl a jogszabály módosítása bevezeti az „elektronikus hirdető”, az „elektronikus hirdetési szolgáltató”, valamint az „elektronikus hirdetés közzétevője” fogalmát is, valamint meghatározza ezek felelősségét is a kéretlen elektronikus hirdetések kapcsán.

Változtak továbbá a spam-küldéssel kapcsolatos hatósági eljárás szabályai. A módosítás szerint a kéretlen elektronikus hirdetés miatt a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalához lehet bejelentést tenni, amely az ún. elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás keretében vizsgálja meg a panaszt. A hatásköri változás következtében a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez már „csak” a kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó szabályok megsértése miatt lehet fordulni.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, valamint – ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű – elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki a jogsértőre.

A spamet érintő fenti változásokon túlmenően a 2005. évi CLXXI. törvény még számos helyen módosította az eredeti jogszabályt, így például a magánjellegű közlés fogalma, az elektronikus szolgáltatások korlátozásának lehetősége, az értesítés-eltávolítási eljárás néhány szabálya, valamint a szabályozott szakmákra vonatkozó rendelkezések kapcsán.

További hasznos információk az NHH honlapján.
 
Forrás: Jogi Fórum (www.jogiforum.hu) / NHH (www.nhh.hu)


Postini 2006 Üzenetkezelő és Fenyegetettségi Riport
Forrás: Postini (www.postini.com)


Kapcsolódó netes források

Hogyan védekezzünk? spam-szűrő termékek és megoldások

üzenetkezelő és szűrő szolgáltatások

• Postini (angol honlap)
  
• MessageLabs (angol honlap)

szoftvermegoldások

• Clearswift MAILsweeper  (magyar nyelvű ismertető)
• SurfControl EmailFilter - e-mail tartalom-menedzselő szoftver (magyar nyelvű ismertető)
• Symantec Brightmail AntiSpam (angol honlap)
• Kaspersky Anti-Spam (magyar nyelvű ismertető)
• Trend Micro termékcsaládja (magyar nyelvű ismertető), Trend-Micro Network Reputation Services (angol honlap)
• McAfee SpamKiller (angol honlap)
• Sophos PureMessage (angol honlap)
• Kerio MailServer (magyar nyelvű ismertető)
• VisNetic Mail Server (angol honlap)
  
• Commtouch Anti-Spam Enterprise Solution (angol honlap)
  
• VirusBuster for Sendmail  / MailShield for SMTP - Extended Spam Protection (magyar honlap)
• Apache SpamAssassin - nyílt forráskódú szűrőszoftver (angol honlap)
• Bogofilter - nyílt forráskódú szűrőszoftver (angol honlap)

integrált hardver/szoftver megoldások

• STYX Mail Filter (magyar nyelvű ismertető)
• Barracuda Spam Firewall (angol honlap)

A kéretlen levélszemét visszaszorítása rovatunkat a Nemzeti Hírközlési Hatóság támogatja.

vissza

---

5.a
MATISZ válogatás a K I T -- Könyvtár - Információ - Társadalom februári és márciusi Hírleveleiből

  
NKA-kiírások könyvtáraknak -- perspektivikus-e a minőségbiztosítás támogatása?

A meghirdetett prioritások: könyvtári szolgáltatások korszerűsítése, a minőségbiztosítás bevezetése a könyvtárakban, az emberek önálló tájékozódási képességének fejlesztése, egészségkárosodottak könyvtári ellátásának javítása.

Több felmérés tanúsága szerint (pl.: The loyality connection : secrets to customer retention and increased profits / Bob Thompson, March 2005; vagy ld.: www.fn.hu/index.php?id=67&cid=3471) a használókkal való kommunikáció, az ügyfélszolgálat minősége több mint kétszer jobban meghatározza az ügyfélmegtartást; csökkenti a lemorzsolódást. Ez pedig nagy gond a hazai könyvtáraknál, főként a fiatal felnőttek korosztályánál. A használókkal való kommunikáció támogatása tehát sokkal nagyobb eredménnyel kecsegtethet, mint maga a minőségbiztosítás évtizedes szorgalmazása. Vagy legalább az ügyfélkommunikáció minősége kerülhetne előtérbe ;-) (MG)


Weblap-módszertani felmérés: nemzeti könyvtárak

A nemzeti könyvtárak hagyományos szerepkörük mellett egyre inkább nyitnak a nagyközönség felé. Ebben fontos szerepet kaptak a nemzeti könyvtárak weblapjai. A szerzők egy felmérés keretében kilenc európai ország (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Dánia, az Egyesült Királyság, Horvátország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia) nemzeti könyvtárának weblapját elemezték. Az elemzés szempontjai különböző általános és speciálisan a nemzeti könyvtári weblapokra vonatkozó irányelvek alapján (...) történtek. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a fejlettebb országok weblapjai jobban követik a tartalmi irányelveket. A nem a tartalomra vonatkozó irányelvekre lényegében ugyanez áll, de ezeknél még sok a teendő. A vizsgálat a következő hibákra hívja fel a figyelmet: elírások, szükségtelen és zavaró előugró ablakok, agresszív hirdetések, a figyelmet elvonó animáció, az opciók feltüntetésének hiánya, a kontextusfüggő információk (utolsó frissítés, felelős szerkesztő) közlésének elmulasztása, következetlen terminológia, 'halott' csatolások, a fontos csatolások nem megfelelő elhelyezése, elavult információk közlése, a legkorszerűbb információtechnológia azonnali alkalmazása (vannak, akik még fejletlenebb eszközöket használnak), a csatolásokhoz nincs magyarázat, olvashatatlanok a betűtípusok, zavaróak a színek, nem élnek a hipertextes lehetőségekkel. A tartalmat illetően az elemzők kiemelték az alapvető információk fontosságát. Amire a használónak feltétlenül szüksége van: a nyitvatartási idő, az elérhetőségi adatok, rövid történet, szerepkör, küldetés, szabályozó dokumentumok. A könyvtár gyűjteményét tekintve tájékoztatni kell arról, hogy mi áll rendelkezésre, és -- ez talán még fontosabb is lehet -- arról is, hogy mi nem. A hagyományos szolgáltatások (és termékek) mellett az online szolgáltatások bemutatására is sort kell keríteni. Az online katalógusokat kiemelten kell feltüntetni, megfelelő és célratörő információk kíséretében. A nemzeti bibliográfiák megjelenítésére nagyon sokféle megoldást alkalmaznak a könyvtárak; ajánlatos a honlapról közvetlen csatolást létesíteni.

Forrás: Pisanski--Zumer: National libraries and their websites. In:Alexandria 2005/1.
Referálva: Könyvtári Figyelő, 2005/4., ref.: Hegyközi I., Manci: http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?05/319*51743


Franciaország újabb lépést tett a fájlcserélés legalizálása felé
 
A francia kormány tovább lépett annak tervének a megvalósítása felé, amely a zenék és filmek internetes cseréjét legálissá tenné -- ezzel a lépéssel keresztezve a szórakoztatóipar hosszú évek óta tartó kalózkodás ellenes erőfeszítéseit.

Forrás: febr. 7., http://hirek.prim.hu/cikk/50904/


Ingyenes adatbázis-kezelő az IBM-től 
 
Kis és közepes vállalatok, magánszemélyek, egyesületek, alapítványok a legfőbb célközönsége az IBM Magyarország által február 7-től kínált, ingyenes DB2 adatbázis-kezelőnek, a DB2 UDB Express-C Edition-nek.

Forrás: febr. 7., www.fn.hu/index.php?id=8&cid=117148&hirlevelkatt=2006-02-07


Interaktív térképek és népszerűségi grafikongyár az FN-en
 
Magyarország összes választókerületének adatait elérheti navigálható térképünk segítségével! A grafikongyárkban több évre visszamenőleg megtekintheti a pártok népszerűségi mutatóit.

Forrás: febr. 7., www.fn.hu/index.php?id=193


A könyvtárosok, mint a méhek; -- Kutatói vélemény a könyvtárosokról

A frissen eurominősített könyvtáros (ld. KIT 2006/5.) kutató kollégája fejti ki nézeteit a könyvtáros és a kutató kapcsolatáról a L'oil de l'Adbs n°4 januári számában: A kutató a könyvtáros munkáját a méhekéhez hasonlítja, a munka eredményét pedig a méhpempőhöz. A könyvtáros segítsége, szerinte nemcsak abból áll, hogy a rendelkezésre álló technikai eszközökkel információt ad, hanem vállalkozó kedvével, szervezőkészségével, szigorával, ügyességével megosztja a kutatóval az elméleti világot. A jó könyvtáros összefoglaló képességével értékes segítővé válik a kutatói munkában. Meg tudja hallgatni a kutatót, kapcsolatot teremt az 'ismereteket birtokló' és az 'ismereteket befogadó' között, kapcsolatba lép más kutatókkal, beássa magát a tartalomba, és új szempontokat javasol. Kivonatol, szűr, leporol. A két fél kapcsolatát a közös intellektuális alkotás jellemzi, ami valahol félúton van a kommunikáció és az alkotás között. A kutató szerint a dokumentációs szakemberekről azonban gyakran 'lebutított' kép alakul ki, ahhoz képest, hogy mit is lehet a könyvtárostól kérni. A dokumentációs szakemberek, könyvtárosok igénybevételét ezért újra kell értelmezni, lehetőséget adva számukra, hogy levegőt kapjanak, több önállóságra tegyenek szert. Mint mondja, sajnálatos lenne, ha a könyvtárosokkal csak távolságot tartva dolgoznánk, elszigetelten, vagy mechanikusan. A jövő ugyanis a közösen kiérlelt kompetenciáké. A tudományos kutatásban egyre inkább megkövetelik, hogy a kutató saját maga könyvtárosa legyen. Mintha egy logisztikai eszköz elég lenne a kutatáshoz, figyelmen kívül hagyva, hogy csökkenhet a kutatás minősége, ha a kutatónak kiegészítő munkákkal kell foglalkoznia. A kutatóknak mindig szükségük lesz a könyvtárossal való intellektuális és emberi kapcsolatra, hiszen egyetlen logisztikai eszköz sem helyettesítheti az említett minőségű hozzáállást. (ref.: Grebot Á.)


A hazai outsourcing-boom még várat magára

A hazai cégek mindössze 5-10 százaléka használja a klasszikus tevékenység-kihelyezési modellt. A megoldás hiányának egyik oka, hogy a cégek nincsenek tisztában a kulcsfolyamataikkal, amelyeket kiszervezhetnének. Az outsourcinggal szembeni leggyakoribb elvárás a költségcsökkentés és az erőforrás-átcsoportosítás lehetőségének megteremtése - írja a Világgazdaság. Klasszikus kiszervezést a magyar társaságok csak a legkézenfekvőbb esetekben (nyomtatás, postázás) alkalmaznak, ezt azonban általában nem is tekintik outsourcingnak. Ilyen típusú kihelyezést a honi cégek mintegy 70 százaléka alkalmaz. A hazai cégek sok esetben a külföldi, esetleg multinacionális anyavállalat nyomására kerülnek szembe az outsourcing problémájával, általában felsőbb utasításra, s iránymutatás és fogalmi tisztázás nélkül kellene egy kiszervezési folyamatot levezényelniük. Más társaságok a módszert univerzális csodaszerként feltüntető szakirodalom áldozataként, divat hatására kezdenek bele a folyamatba. Mindent egybevetve nagyon kevés az olyan eset, amikor valóban tudatosan, egy jól meghatározott változási folyamat részeként jön létre kiszervezés. Ebből egyenesen következik, hogy általában nem is hozza meg a kívánt eredményt - számol be a Világgazdaság.

Forrás: febr. 8., http://mfor.hu/cikk.php?article=25129


Nem esélytelen Nyugat-Európa - K+F központtá válhat Magyarország

A nyugat-európai gyártóknak többet kell költeniük kutatás-fejlesztésre (k+f), és javítaniuk kell innovációs képességüket, ha biztosítani akarják túlélésüket. Az Economist Intelligence Unit (EIU) a KPMG megbízásából készített jelentése szerint a nyugat-európai országok, Svédország, Dánia és Németország kivételével - a GDP százalékában mérve - túl keveset fordítanak k+f-re ahhoz, hogy felvehessék az innováció- és technológiaalapú versenyt, és megvédhessék magukat a nagyfokú árnyomással szemben. A tanulmány ugyanakkor megállapítja, hogy a fejlett piacokat a nyereséges működés szempontjából nem szabad leírni, és Kína színre lépése sem jelenti a véget a fejlett világ gyártói számára. Az EIU 232 felsővezetőt kérdezett meg világszerte a termelő (manufacturing) iparágban. A jelentés szerint 1995 és 2003 között az EU-tizenötök k+f -kiadásainak GDP százalékában mért aránya 1.72 százalékról folyamatosan 1.9 százalékra nőtt, ami jelentősen elmarad az USA-ban regisztrált 2.6, a Japánban mért 3.2 és az OECD-országokban átlagosan kimutatott 2.3 százalékos növekedéstől. (OECD-adatok, 2005) Magyarország, csakúgy mint Csehország, Lengyelország és Szlovákia, egyre gyorsabban zárkózik fel európai uniós társaihoz, míg a térség többi országának többsége még távol áll ettől, különösen a kutatás-fejlesztési kiadásokat tekintve. Magyarország mindazonáltal egyre inkább a régió egyik népszerű kutatás-fejlesztési központjává fejlődik. "A viszonylag olcsóbb, jól képzett munkaerőnek köszönhetően számos multinacionális cég helyezte Magyarországra kutatási központját, főként az autógyártás, a gyógyszeripar, az elektronikai és az informatikai szektorokban" - mondta Mark Walton. A társaságok előtt álló kihívásokat rangsorolva a válaszadók a költségek controllingját (48%) jelölték meg elsőként, ezt a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók toborzása követi (45 %).

Forrás: febr. 8., www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=17&k=3&i=64688
 

K+F Magyarországon -- a külföldiek segítenek

Magyarország a 'tudásteremtésben' lényegében az EU-átlagon áll, azzal a különbséggel, hogy sokkal magasabb -- más újonnan csatlakozottakhoz hasonlóan -- az üzleti szféra által finanszírozott egyetemi kutatások aránya. Ugyanakkor nagyon alacsony az üzleti szférán belüli K+F aránya. A kutatási-fejlesztési eredmények hasznosításának mutatói közül Magyarország jobb az átlagnál a high-tech iparágakban foglalkoztatottak arányát és a high-tech termékeknek az exportban elfoglalt arányát tekintve -- mindkét tényező a külföldi cégbefektetésekhez kapcsolódik. Gyengébb viszont az olyan alkalmazási mutatóban, mint az új termékek összes eladáson belüli részaránya. A bizottság felmérésének következtetése, hogy Magyarország sokkal sikeresebb az innováció terjesztése, semmint létrehozása terén, és ez a helyzet feltehetően a korszerű technológiát bevezető külföldi cégek jelenlétének tudható be. Az innovációs akadályok elhárítása lenne a feladat, egyebek között az EU átlag 46 százalékán álló, élethossziglan történő tanulás arányának növelésével és az uniós átlag 20 százalékán álló K+F kiadások növelésével.

Forrás: jan. 12., http://hvg.hu/Tudomany/20060112kutatas.aspx


Francia kiadók a Google E-könyvtára ellen

Az eddig sokat vitatott Google könyvtárprogramja ismét támadások kereszttűzébe került. Jelenleg a franciaországi könyvkiadók neheztelnek a kereső-óriásra, amiért az beszkenneli a Michigan egyetem könyvtárában fellelhető francia műveket.

Forrás: febr. 10., Prím Online, http://hirek.prim.hu/cikk/51025/


Az új EU-tagok nemzeti könyvtárai veszélyeztetik a közös könyvtárprojektet

A TEL-ME-MOR az Európai Könyvtár projekt megvalósításának akadályait sorolja fel. Ezek közül egyik, hogy a közelmúltban csatlakozott EU-tagok 10 nemzeti könyvtárából csak négy bír kellő digitalizált tartalommal.

Forrás: febr. 7., www.iwr.co.uk/information-world-review/news/2149675/neweu-members-put-eur


Internetet adna mindenkinek az unió 

Az EU minden polgára számára elérhetővé kell tenni az internetet, jelentette ki a soros osztrák elnökség képviseletében Franz Morak. A hatóságokkal való elektronikus kapcsolattartásnak gyorsnak és bürokráciamentesnek kell lennie.

Forrás: febr. 13., www.fn.hu/index.php?id=8&cid=117519&hirlevkatt=2006-02-13


Ingyenesen letölthető a magyar irodalom háromszáz klasszikusa

A szentendrei Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárával együttműködve 300 kötetet adott ki a magyar irodalom klasszikus műveiből, melyek ingyenesen letölthetők a kiadó www.akonyv.hu címen elérhető honlapjáról PDF, illetve LIT formátumban. A családi kisvállalkozásként működő kiadó öt éve ad ki informatikai szakkönyveket, a jövőben a magyar nyelvű számítástechnikai szakirodalom terjesztése mellett kortárs magyar írók műveit is tervezi megjelentetni, valamint további klasszikus műveket is kiad. Eddig 250 számítástechnikai tematikájú e-könyvet adtak ki. Klasszikus írók közül eddig napvilágot látott Ady Endre, Arany János, Bródy Sándor, Csáth Géza, Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc csaknem összes műve.

Forrás: febr. 13., http://index.hu/kultur/khirek/?main:2006.02.13&254273


Növekedett a könyveladás

Nem váltak be a pesszimista jóslatok, nagyobb lett a könyvforgalom 2005-ben a vártnál -- derül ki a friss összegzésből, amelyet a Népszabadság ismertet. Meglepetés a szépirodalmi, a gyermek- és ifjúsági könyvek kiugró eladása, amelyet csak a drámaian csökkenő szakkönyvpiac árnyékol be. A hazai könyvforgalom növekedése a korábbi, 2003-as 15-20 százalékról -- a 12-ről 5 százalékosra csökkentett könyves áfa bevezetésének következményeként - egy számjegyűvé vált, az árak is megtorpantak. 2004-ben már épphogy stagnált a piac, 2 százalékra zsugorodott az eladások növekedése, 2005-re a mérsékelten derűlátók legfeljebb 4 százalékos emelkedést jósoltak. Voltak persze, akik ennél többre számítottak, és nekik lett igazuk. A másfél száz könyves céget tömörítő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) most elkészült összegzése szerint a forgalom növekedése 7,8 százalékos volt, az összbevétel 62,7 milliárd forintot tett ki. (nol.hu)

Forrás: márc. 1., http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=116561


Hatmillió kötet -- Európai Digitális Könyvtár (European Digital Library) születik

Emlékszünk a francia nemzeti könyvtár igazgatójának tavalyi felzúdulására a Google-projekt ellen (angol nyelvű dominancia, amerikanizálódás stb.): ekkor hangzott el a követelés, hogy az Európai Unió szálljon versenybe, őrizze meg a digitális könyvtár műfajában is identitását. Azóta a francia elnök támogatását élvező gondolat fokozatosan bontakozott ki, például az EU kultuszminiszterei november közepén adták áldásukat, mígnem március 2-án az Európai Bizottság hivatalosan is döntött a projekt támogatásáról. Érdemes most összefoglalni, mit is tudunk e tervről, mire számíthatunk. A fő cél: egy kattintással kapcsolódni az európai kulturális emlékezethez, -- mondta V. Reding, illetékes EU-biztos. Az EU részt vállal a finanszírozásból, emelte ki Dr. E. Niggemann, az Európai Nemzeti Könyvtárak Konferenciájának (CENL) elnöke (a Die Deutsche Bibliothek főigazgatója). A projekt megalapozása egy online felméréssel kezdődött, melynek keretében 225 választ gyűjtöttek be (46% könyvtártól, levéltártól és múzeumtól érkezett, 19% kiadóktól és más jogtulajdonos szervezettől, 14% felsőoktatási intézményektől). 2006 végéig a kivitelezés megkezdésébe bekapcsolódnak az európai nemzeti könyvtárak (az Európa Tanács keretében 43 ország nemzeti könyvtára vesz részt a CENL-összefogásban), majd a következő években a múzeumok és levéltárak is. 2008 végéig minimum két millió dokumentumot (könyv, fénykép, kézirat, film stb.) terveznek digitalizálni, hogy e számot 2010-re hat millióra sikerüljön föltornászni. Műfajilag a három közgyűjtemény összes állománytípusát érinti a digitalizálás. Az első négy év pénzügyi igénye eléri a 200-250 millió eurót (40-50 milliárd forint). Ebből az EU eContentplus kereteiből 60 millió euró fog rendelkezésre állni. Kell-e ez a vállalkozás az embereknek, tehető fel a kérdés. Ma 138 millió ember használja az európai könyvtárakat. A digitalizálási projekt messzemenően elősegíti a gyűjtemények hasznosítását. Például a francia nemzeti könyvtár digitális gyűjteményét, a Gallica-t havonta 1,5 millióan keresik fel, s naponta négyezer letöltést végeznek. Az új európai digitális könyvtár mellett olyan közös projekt is indul, mint az európai filmes örökség digitalizálását szolgáló PRESTO-SPACE. (ref.: SP)

Forrás: márc. 4., http://europa.eu.int/


Laikus osztályozás a weben: folksonomy

A blogolás után újabb interaktív technológia terjed a Hálón, a címkézés. Ez olyan tartalomfeltárási mód, amely túlmutat a keresőkön. Lényegében a címke kulcsszó ahhoz a tartalomhoz, amit a közzétevő rendel az általa közzétett tartalomhoz. A legnépszerűbb címkéző helyek egyike a Hálón a 2003 végén induló del.icio.us szolgáltatás. Magyar kezdeményezés is van már: a 2005 novemberében indult www.blogter.hu.  Ezek a címkéző helyek olyanok, mint a tárgyszókatalógus a könyvtárban. Némely címkéző helyen vizuálisan, a betűméret növelésével is jelölik a címkék gyakoriságát. A del.icio.us szerkesztői ezt címkefelhőnek hívják. Thomas Vander Wal webprodukciós menedzser már megalkotta a nevét is eme laikus osztályozási módszernek: ez a folksonomy (folk + taxonomy). A módszer lehetővé teszi, hogy a keresőknek azon hibáját kiküszöbölje, hogy a találati lista elején nem feltétlenül áll a legrelevánsabb tartalom. (Ref.: Budai László)

Forrás: Herceg József Tamás: Címkék a Hálón. Webes osztályozás. In: PC World 15 (2006. február) 2 p. 110-111.


Új utakon az internetes keresők 

A jövőben végrehajtandó fejlesztések, új technológiák közül a Microsoft a kezelőfelület radikális változását, a Google pedig a keresőmotorban esedékes finomításokat tartja fontosabbnak. A nagyobb keresőket üzemeltető cégek a Wharton Technology Conference 2006 nevű rendezvényen gyűltek össze február utolsó hetében, ahol egyéb témák mellett a technológia jövője is szóba került. A ZDNet beszámolója szerint a Google és a Microsoft alapvető gondolkodásbeli különbségére derült fény, mivel a szoftvercég a látható változásokra, riválisa pedig a keresőmotorban, vagyis a háttérben végrehajtott fejlesztésekre helyezné a hangsúlyt. Abban mindkét cég egyetért, hogy bőven van még tér az újításokra. 'A különböző keresők saját maguknak ártottak azzal, hogy egy egyszerű mezőt jelöltek ki, ahová a felhasználók meglehetősen kevés információt pötyöghetnek be. Az elkövetkező öt évben a kezelőfelületek terén radikális változásokra számíthatunk' -- jelentette ki Saleel Sathé az MSN Search divízió képviseletében. Elmondása szerint napjainkban átlagosan 2,3 szó felhasználásával bonyolítjuk le az internetes kereséseket, ami roppant kevés. Egy könyvtár példájával illusztrálta, hogy az ilyen műveleteknél általában jóval több információt használunk fel, és jóval részletesebb adatokat kapunk kézhez. Matthew Glotzbach a Google részéről nem értett egyet ezzel a filozófiával, és hangsúlyozta, ...

Forrás: márc. 2., www.fn.hu/index.php?id=8&cid=127100&hirlevelkatt=2006-03-02


Interaktív multimédiás vetélkedő Gödöllőn

A Gödöllői Könyvtárban interaktív-multimédiás vetélkedő zajlik, mely a Minerva- AITMES (www.aitmes.org) ötletén alapul, melyben részt vesz a Gödöllői Könyvtár. A játékba 10-18 éves gyerekek neveztek, 10 gödöllői iskolából. Feladatuk, hogy

1. az előre meghatározott GPS koordináták segítségével megtalálják a könyvtárosok által kijelölt, a város életében fontos szerepet játszó helyszíneket,
2. azokat videokamerával, digitális fényképezőgéppel dokumentálják, majd onnan
3. laptopjukon keresztül az internetre csatlakozva feltöltik a vetélkedő honlapjára.

A játék során létrejött digitális tartalom a jövőben segíti a helytörténet oktatását, valamint hosszútávú fejlesztéssel megteremti annak a lehetőségét, hogy városunk kultúráját az Interneten keresztül bárki megismerhesse. A játék honlapja, mely folyamatosan bővül, megtekinthető a www.dg40.gvkik.hu címen.

Forrás: márc. 3., Katalist, Ocsovszky Zsófia


Első eMagyar Pontok Találkozója Erdélyben

Első eMagyar Pontok Találkozójára került sor Kolozsváron szombaton, március 4-én, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének székházában.

Forrás: márc. 6., Prím Online, http://hirek.prim.hu/cikk/51451/


Kiadja: GM Consulting www.gmconsulting.hu/inf

vissza

---

5.b
"Szépen, emberül" Alapítvány

Ha még nem adta senkinek 1 %-át, kérem, juttassa nekünk. Adószám: 18013980-1-42

Az 1983-ban indult "Szépen magyarul - Szépen emberül" mozgalom vár minden jó szándékkal tenni akaró embert, aki a REND-ÜNNEP-ÖRÖM igényével szeretné leélni földi életét. A természettel összhangban, a többi emberrel barátságban, gyermeket nevelve, szülőt ápolva, unokákkal sétálgatva. Tegyük a csodát, ne csak várjuk!

szepenemberul@t-online.hu

vissza

---

6.a
Személyi változások a Kreatívnál

A Kreatív marketing- és kommunikációs szaklap főszerkesztői posztját április 1-től Szigeti Péter veszi át, miután Katona Éva - aki a lapot 2002 óta vezette - az Origo internetes portálhoz igazol át. Szigeti Péter 2000 óta dolgozik a Kreatív lapcsaládot gondozó Geomédia Kiadónál, az utóbbi három évben a magazin média és műhely rovatának a vezetője volt. Ezenkívül, 2003 óta a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) a főtitkári pozícióját is betöltötte. Az MTE új főtitkárának kiválasztása folyamatban van.

Hermann Irén, a Kreatív pr, portré és vélemények rovatának vezetője több mint hat év után szintén munkahelyet vált: márciustól a Sanoma Budapest Figyelő című lapjánál folytatja pályafutását rovatszerkesztőként.

A Kreatívnál ezentúl a főszerkesztő alatt három rovatvezető tevékenykedik, Vámos Éva a trend, Román Balázs a média és a reklám, míg Galambos Márton a pr rovatért felel majd. A lap arculata, stílusa és tartalmi irányvonala változatlan marad.

Forrás: Kreatív Online

vissza

---

6.b
2005. évi Informatikai és Távközlési Újságírói Díj nyertese

Kovács Attila, a Prím Online alapító főmunkatársa nyerte el a 2005. évi Informatikai és Távközlési Újságírói Díjat a Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesületétől (MTÜSZE).
 
www.it-business.hu

vissza

---

6.c
A Habostorta portálcsoport új fejlesztési vezetőt nevezett ki, aki első feladatként a Gyalogló oldalak teljes megújításáért felel

A Habostorta tavaly decemberében vásárolta meg a Gyalogló száz százalékos tulajdonrészét a Digit Investtől. Az akvizíció révén a Habostorta stábja egy fejlesztésekért felelős vezetővel bővült, Vitéz Norbert személyében. Vitéz Norbert első feladata a Gyalogló oldalak teljes megújításának menedzselése. Az új vezető az elmúlt nyolc évben a Digit Invest ügyvezetője volt, azt megelőzően pedig a szakmai pályáját a Guards informatikai üzletág igazgatójaként kezdte. Vitéz Norbert új munkakörében a Gyaloglón kívül más fiataloknak szóló online szolgáltatásokat is menedzsel, az ő feladata lesz, hogy a site fejlesztési programját és stratégiájának meghatározza.

A Habostorta a Gyalogló új arculatának tervezésével a Carnation-t bízta meg, a cég már az 2005-ös Habostorta/Randivonal teljes designváltásán is dolgozott. A programozási munkát ezúttal a Habostorta házon belül oldja majd meg.

Forrás: Kreatív Online

Kapcsolódó linkek:
Habostorta.hu
Gyalogló

vissza

---

6.d
Új menedzserek a T-Online-nál

Varga Gizella lett a T-Online médiamenedzsere. Korábban a Danubius Rádió stratégiai vezetője volt, ezt megelőzően pedig a Viva Televízó kereskedelmi igazgatójaként dolgozott.

Szilágyi Árpád tölti be a T-Online a PR-menedzseri posztját. Ezt megelőzően az AITIA informatikai cég pr-vezetői posztját töltötte be. Legutóbb a Duna Televízió új portáljának és digitális tartalomszolgáltatásának kialakításában vállalt szerepet.

www.it-business.hu

vissza

---

6.e
Két új vezérigazgató a Synergonnál

Radnóty Zoltánt nevezték ki a Synergon csoport vezérigazgatójává. Ez egy új poszt, amelyet az Rt. a csoport szintű működés irányítására hozott létre. Az új vezető ezt megelőzően több kelet-közép európai vállalat igazgatótanács-tagjaként dolgozott.

dr. Tóth Zsolt lett a Synergon Rt. vezérigazgatója. Jelentős multinacionális társaságok hazai leányvállalatainak IT igazgatójaként, illetve ügyvezetőjeként dolgozott korábban, 2004-ben a GE European Operations Services CIO-jaként elnyerte a Vezető Informatikusok Szövetsége által adományozott "az Év Főinformatikusa" címet.

www.it-business.hu

vissza

---

7.a
Kajtár István: Egyetemes állam- és jogtörténet
Dialóg Campus Kiadó, 2005

A védőoltások cudarul kellemetlenek tudnak lenni, de sokkal rútabb bajoktól óvnak meg. Valahogy így vagyunk a jól működő állammal is. Kellemetlen kötelezettségeket ró reánk, pl. ezerféle jogcímen adókat szed, kényelmetlen önkorlátozásokra kényszerít, eltarttatja velünk sokféle kép- és tisztviselőjét, egyéb nyűgökkel is terhel, ám ha igazán jól működik - ami ritka! -, akkor mindezt annak érdekében teszi, hogy optimális élet és működési viszonyokat teremtsen a társadalom számára. Jó példa, hogy az állami beavatkozások legelszántabb ellenzői is rendőrért kiáltanak, ha egy marcona úr értékeik átadására szólítja fel őket, és közigazgatásért, ha mások a jogaikba gázolnak, vagy éppen az egészségüket, életvitelüket veszélyeztetik. Baj akkor van, ha az állam még csak nem is jól működik, és ellenünkben a rajta eluralkodottak érdekét szolgálja.

Ez a helyzet a joggal is: kényszerek, terhek, önkorlátozások rendszere, de még így is az optimális eszköze a kapcsolatok megbízható működtetésének, elvégre "ha békét akarsz, készülj háborúra". Aki pl. gazdasági ügyekkel foglalkozik, jól tudja, hogy az ügyletek nélkülözhetetlen része a jogi munka, a szerződések, bizonylatok jól felépített rendszere. Szerepük egyik meghatározó jelentőségű része, hogy ha vitába keveredünk a másik féllel, bizonyítékul szolgáljanak arra, miben is állapodtunk meg, és ki mit végzett ebben. És végső védelmi eszközként az a rendeltetésük, hogy ha a vitánkkal bíró elé kell állnunk, ő a mi igazunkat olvassa ki belőlük, és azt juttassa érvényre. Más kérdés, és visszavezet a nem jól működő állam problematikájára, ha pl. bizonyos ügyletekben azért kényszerít az állam jogi közreműködés igénybe vételére, mert így kívánja azok érdeke, akiknek ezért fizetnünk kell.

Az állam- és jogtörténet a civilizációnk fejlődésének egyik kiemelkedően fontos és izgalmas vetülete. Bár ezt a kitűnő kötetet a neves jogászprofesszor szerzője tankönyvnek mondja, sokkal több is annál: érdekes, tanulságos olvasmány mindenkinek, aki intellektuálisan nyitott, és igényes arra, hogy jól tájékozott legyen a világ dolgaiban, működésének mikéntjében. Számára éppoly izgalmas, mint a történelem és a művelődéstörténet bármely területe. És aki a jogról úgy tartja, hogy száraz tudomány, az kellemes meglepetéssel tapasztalja majd, milyen gördülékeny, magával ragadó a stílusa.
Térben és időben hatalmas ívű ez az áttekintés. Amint Kajtár professzor írja, az állam- és jogtörténeti vizsgálódás itt több kontinens birodalmaira, tartományaira terjed ki, középpontjában ugyanakkor Európa áll, történelmi értelemben tekintve annak kereteit. Azzal pedig, hogy műve az ókori Kelet államainak és jogának bemutatásával indul - kiemelve, hogy "Ex Oriente lux", azaz Keletről jön a fény - az időtávja nagyjából négy és félezer év.

A mű a történelem kereteibe ágyazva bemutatja, és egymással összehasonlítja az államok és a jogrendszerek történeti kialakulását és fejlődését a fenti keretek között. Megismertet az állam- és jogrendszerek modelljeivel, feltárja azok alapstruktúráit és működésük meghatározó elveit, bemutatja az alapintézményeiket, és elemzi, értékeli mindezeket. Megtaláljuk benne az egyetemes jogi kultúra számos nagy jogtörténeti és politikai dokumentumát. Olvashatunk olyan fejezeteket, mint pl. Az egyház szervezete és joga / A modern alkotmánytörténet alapvonalai / A "Német Nemzet Szent Római Birodalma" / Ázsia jelentősebb térségeinek államtörténete alapvonalakban / A fekete kontinens államainak történeti fejlődése / A nemzetközi együttélés fejlődésének alapvonalai / A hatalom és a jog kultúrtörténete.
A laikusok számára is kitűnő, tanulságokkal teli és gondolatébresztő olvasmány. És említsük meg mindehhez Kajtár professzor egy másik kitűnő művét: Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe - Dialóg Campus Kiadó, 2004

Dr. Osman Péter ismertetése

vissza

---

7.b
Mérő László: Maga itt a tánctanár?
Tericum Kiadó, 2005

Mérő László könyveit olvasni mindig nagy élmény. Mérővel találkozni is - ami a legtöbbünknek a képernyőn át adatik meg - mindig nagyon érdekes és tanulságos. Ez a könyve is az, bár nagyon más, mint az eddigiek.

Az első könyve a MINDENKI MÁSKÉPP EGYFORMA VOLT, alcíme szerint A játékelmélet és a racionalitás pszichológiája, amelyet a TERICUM tíz éve adott közre. Mérő így ajánlotta: "Ez a könyv a racionális gondolkodásról szól, jóllehet ilyesmi talán nem is létezik. A könyv műfaja: esszé. Elsősorban olvasnivalónak szántam, bár tartalmaz olyasmit is, ami egyetemi kurzus keretében tanulnivaló lehet.    A könyv megértéséhez a négy alapműveleten kívül nincs szükség több matematikai ismeretre. Ezzel együtt nem ígérhetem, hogy könnyű olvasmány lesz. Karinthy Frigyes mondásával védekezhetek: Nem én vagyok bonyolult, hanem a dolog, amiről beszélek". Valóban, elolvasása, olyan volt, mint egy vadvízi kajaktúra: érdekes, izgalmas tájakon vitt keresztül, és helyenként ugyancsak kapaszkodnunk kellett, hogy ki ne essünk - a gondolatmenetből. Innen az ember már várta Mérő újabb műveit, és jött is az ÉSZJÁRÁSOK, alcímével A racionális gondolkodás korlátai és a mesterséges intelligencia (TERICUM 1997), majd az ÚJ ÉSZJÁRÁSOK, A racionális gondolkodás ereje és korlátai (TERICUM 2001), amelyek az elsőéhez hasonlóan magas intellektuális színvonalon segítettek megérteni, valójában hogyan is működik a gondolkodásunk, és mi magunk egyrészt intellektuális lényként, másrészt a közösségi kapcsolatokban.

A közelmúltban Mérő egy különösen izgalmas új művel állt elő: AZ ÉLŐ PÉNZ, A gazdasági vállalkozások eredete és az evolúció logikája (TERICUM, 2004), amely nem kevesebbet fejtegetett, mint hogy a gazdaság is az evolúció terméke, nem pedig afféle emberi alkotás, amelyet csak úgy lecserélhetünk valami másra, amit jobbnak gondolunk. Ebben felvázolta, hogy az élet alapvető kritériumait az az eleve beprogramozott és felülírhatatlan törekvés jelenti, hogy az élőlény újabb élőlények létrehozásával igyekszik megsokszorozni, és főként megörökíteni magát, valamint az ezt lehetővé tevő képesség - így valósul meg az élet a 'hagyományos', azaz a biológiai élőlények körében. Innen indulva, gondolatmenete elvezetett, a legtöbbünk számára új területeken át, annak felismeréséig, hogy ilyen értelemben élőlényként működik a vállalkozások létrejöttét generáló pénz is. Mérő, aki üzletemberként is tevékenykedik - közel húsz éve vezet játékszoftver-fejlesztéssel foglalkozó céget, amelynek egyik alapítója, írja itt magáról - e művében kristálytiszta és meggyőző elemzést adott a vállalkozások indítása és fejlesztése finanszírozásának, valamint az ebbe történő befektetésnek alapkérdéseiről, pontosabban azok logikájáról.

Tudósnak tehát Mérő irigylésre méltóan sokoldalú, és a műveit is az teszi különösen izgalmassá, hogy sokszempontú elemzését tárják elénk a világnak. Persze könnyű neki: amint e legújabb kötete fülén is olvashatjuk, eredeti szakmája matematikus, majd a műszaki tudományokból doktorált, később pszichológiából lett habilitált doktor, nemrég pedig a gazdaságpszichológia professzorává nevezték ki. És írta magáról, hogy tíz évig mesterséges-intelligencia kutatással foglalkozott, és húsz éve tanít gondolkodás- és döntéspszichológiát, valamint játékelméletet.

Ez a kötet egészen más, mint a korábbiak. Azok mindegyike egy-egy vezértémára felfűzött, sokféle területen áthaladó, de egymással logikailag összefüggő szakaszokból felépülő, nagy intellektuális utazás volt. Ebben Mérő apró cikkeiből ad válogatást, amelyek a hírlapi tárca hajdani intellektuális műfajának legjobb színvonalát képviselik. A korábbi könyveiből megismerhettük a világot és azt a fura, többé-kevésbé logikus, és gyakran döbbenetesen logikátlan lényt, ami - emberként - mi is vagyunk. Ebben - amelynek alcíme Pszichológia, moralitás, játék és tudomány - szintén nagyon érdekes gondolatokat kapunk a világról, de emellett Mérő itt sokban magát mutatja meg, a személyes világát. Sokat megtudunk az elveiről, nézeteiről, számos dologban a magánvéleményéről. Nem minden tetszik, amit itt mond, de az írásokban olyan embert látunk, akivel bármikor, mindig boldogan beszélgetnénk.

Dr. Osman Péter ismertetése

vissza

---

7.c
Neumann János válogatott írásai: Typotex

Neumann életéről és munkásságáról jó összegzést ad e kötet - amely a Typotex a tudomány legkiválóbbjait felsorakoztató Principia Philosophiae Naturalis sorozatában jelent meg - előszava. Róla itt a Britannica Hungarica szócikkéből: Magyar származású amerikai matematikus; fontos ismeretekkel gyarapította a kvantumfizikát, a matematikai logikát, a meteorológiát és a számítógép-tudományt, játékelmélete nagy befolyást gyakorolt a közgazdaságtanra. A Budapesti Tudományegyetemen és a Berlini Egyetemen, valamint a Zürichi Műszaki Főiskolán vegyészetet tanult, 1926-ban vegyészmérnöki diplomát szerzett, halmazelméleti disszertációjával pedig matematikai doktori fokozatot kapott. Az általa bevezetett axiomatikus felépítés alapvető hatással volt erre a tudományágra. A kvantummechanika matematikai alapjai c. könyve (1932) mindmáig e tárgykör egyik alapműve. A számítógép-elméletben úttörő munkát végzett a gépek logikai felépítésének megtervezése terén. Ő dolgozta ki, hogy miként kapható megbízható válasz egy megbízhatatlan elemekből felépülő géptől, leírta a "memória" funkcióit, a "véletlenszerűség" gépi szimulálását, és foglalkozott az önmagukat reprodukálni képes automaták kérdésével is. Sikereinek titka az ő felfogása szerint elsősorban abban állt, hogy a dolgok gyökeréig hatolva a minden egyebet megszabó, alapvető tulajdonságokra koncentrált. Felismerései mindig tanulságosak, kijelentései pedig pontosak voltak.

Bámulatosan széles volt a tudományok köre, amelyben Neumann termékenyen alkalmazta tudását. Ismét a Britannica Hungarica-ból: 150 dolgozata közül kb. 20 értekezés foglalkozik fizikai kérdésekkel; a maradék többé-kevésbé azonos arányban oszlik meg a tisztán elméleti matematikai témák (halmazelmélet, logika, topologikus csoportok, mértékelmélet, ergodelmélet, operátorelmélet és folytonos geometria), ill. a matematika alkalmazásai (statisztika, numerikus analízis, lökéshullámok, áramlási problémák, hidro- és aerodinamika, ballisztika, a robbanások kérdései, meteorológia), valamint az alkalmazott matematika két, nem hagyományos területe (a játékok és a számítógépek elmélete) között. Publikációiban 1940 körül figyelhető meg a hirtelen fordulat az elméleti kérdésektől az alkalmazott kutatások felé. És emeljük ki különösen fontos, messze ható innovációként: Neumann a második világháborúban a játékelméleti megfontolásain alapuló stratégiai tanácsokkal segítette az USA katonai és politikai vezetőit.

E méreteiben kicsiny, intellektuális jelentőségében nagyívű és súlyos kötet tanulmányai ebből a szerteágazó munkásságból adnak nagyon érdekes és tanulságos, ám nemegyszer cseppet sem könnyű részleteket. Az így elénk táruló képnek van egy különösen izgalmas olvasata: betekintést ad abba, hogy milyen széleskörű, lényegében az élet minden területére behatoló alkalmazási lehetőségei vannak a matematika eszköztárának - sőt, szűkebben az eszköztár ama részének, amely egyetlen zseniális ember tudásába, és Neumann esetében fájdalmasan rövid életébe (1903 - 1957) belefér - a dolgok működésének feltárásában és megértésében.

A kötetben találunk egy sokunkhoz különösen közel álló gyöngyszemet: Neumann legendás, A számológép és az agy c. művét, amelyet a hatvanas évek közepén bibliánk egyik fő fejezeteként olvastunk. És néhány további sokatmondó cím innen: A kvantummechanika matematikai alapjai / A matematika szerepe a tudományokban és a társadalomban / Megoldatlan problémák a matematikában / Az automaták általános és logikai elmélete / Az újabb matematikai gépek fejlődése és kihasználása / A legújabb tudományos fejlődés hatása a gazdaságra és a közgazdaságtanra / Túlélhetjük-e a technikát?

Dr. Osman Péter ismertetése

vissza

---

7.d
Bernáth István: Skandináv mitológia
Corvina Kiadó, 2005

"Csak a mulya hiszi, / hogy aki rámosolyog, / az biztos barátja, / figyelje meg, / ha pörbe fogják, / támaszt alig talál."
"Lángnál hevesebben / lobog a barátság / rossz társsal öt napig, / de hatodnapon / hamvába lohad, / megromlik menten."
"Az oktalan hiába / jut hozzá / aranyhoz, asszonyhoz, / csak önteltség fűti, / nem fárasztja eszét, / balgatag botorkál."
"A szelíd és jókedvű / ember él legjobban, / gond nem gyötri. / Aki meg mamlasz, / mindentől fél, / s folyton fukarkodik." (Edda-versek)

Amint a műfordító és irodalomtörténész Bernáth mondja e kötet Bevezetési kísérlet a skandináv mitológiába c. írásában, a skandináv mítoszok magyar tájon kevéssé ismertek, bár már Csokonai óta ott lappanganak az írói-fordítói-olvasói tudat határán. A skandinávoknál viszont e mitológia máig élményszerű ismeretanyag. "Aki egyszer belebizalmasodott Skandináviába, netán épp izlandiakkal is közösködött, egynéhány évet élt is köztük, ért nyelveiken, és nyitva tartotta szemét-fülét, annak gondolkodásmódja előbb-utóbb átgyúródik, főképp az együttélés és az emberi együttműködés szerkezeteit tekintve. Egyre gyakrabban lepi meg, hogy besüpped-átszakad lépte alatt a "korszerűség" padlózata, és érintkezésbe lép különféle ősiségekkel." Fűzzük is gyorsan ide: Bernáth 1958 óta foglalkozik skandináv irodalmakkal, kultúrákkal, több évet élt is skandináv országokban, főképp Norvégiában és Izlandon, terjedelmes fordítói életművet alkotott, továbbá több tucat tanulmányt, esszét, 1300 lexikon szócikket - tehát nyugodtan hihetünk neki. Több évtizedes kutatómunkájának eredményéből merít e műve, amelyben a tudós hozzáértése nyit horizontot egy nekünk nagyrészt ismeretlen kultúrára, és amelynek túlnyomó része magukat e mítoszokat tárja elénk Bernáth élvezetes műfordításában.

Amint ő mondja itt, a skandináv mitológia nem kezdődik. Lételméletileg aszimmetrikus: az örökkévalóságból és a világnélküliségből mozog az Idő és a Tér felé. Eredetileg sem idő-, sem térszerkezete nincs. Döbbenetes: mintha csak egy modern kozmológiai elmélet kezdő tételeit hallanánk. A világ pedig, amely azután a mítosz szerint következik, nagyívű, izgalmas, szilaj, kemény. "Valamennyi hős / Odin vívóterén / vív meg napról napra, / elesnek sorra, / majd sebtelen hazatérnek / serényen sörözni békén." (Edda-versek)

A kötet négy tételben tárja elénk a skandináv mitológia világát, bemutatva annak rendszerét, és a reánk maradt forrásanyagokat is. Az első a már említett Bevezetési kísérlet, amelyhez egy érdekes magyarázó rész csatlakozik Gyakorlati mítosz-olvasás címmel. A következő a Próza-Edda. Ezt is Bernáth esszéje vezeti be. Magáról az Eddáról a Britannica Hungarica elmondja, hogy a germán mitológiára vonatkozó tudásunk legfontosabb, legrészletesebb forrása. A Próza Edda poétikai szöveggyűjtemény, és rendeltetése az volt, hogy megismertesse a fiatal költőket a régi izlandi udvari költők ©bonyolult versformáival, a keresztény kort pedig a régi költeményekben feldolgozott vagy hivatkozott mitológiával. Számunkra meghökkentő a Próza-Edda Prológusa: ó-szövetségi elemekkel éppen úgy találkozunk benne, mint a görög-római mitológiáéval. Szerzője, Snorri Sturluson izlandi nemzetségfő, költő és történetíró láthatóan széles európai műveltséggel bírt!

A kötet csaknem felét a - legalább a létezését tekintve közismert - Edda-versek ciklusa teszi ki. Bernáth ezt a részt is esszével vezeti be, és a ciklus egyes darabjai előtt is találunk tőle a megértést segítő bevezetőt. Az ő összegzését idézve: témájuk szerint e költemények három részre csoportosíthatók: az ősibb tárgyú mitológiai, és a valamivel későbbi tárgyú hősepikai, továbbá az óészaki-társadalmi tárgyú költeményekre. Ezt követve, a kötet 13 mitológiai és 22 hősepikai költeményt tartalmaz. Emeljük ki, hogy ez utóbbiak sorában többükben megjelennek a nálunk is jól ismert Niebelung-ének és az arra épülő Wagner opera tetralógia elemei, így maga Sigurd is (azaz ez utóbbiak Siegfried-je). A Hlöd-ének pedig a gótok és a hunok csatáját örökíti meg.
A kötetet tartalmas mitológiai kislexikon zárja.

Dr. Osman Péter ismertetése

vissza

---

7.e
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás c. folyóirat 2006. 2. száma a következő cikkeket tartalmazza

TANYINÉ KOCSIS Anikó: Vállalkozók könyvtári információellátásának lehetőségei: hazai elektronikus források
TÓSZEGI Zsuzsanna: Amikor a tudás versenyképesség-növelő értékké válik - szabadalmi információs és innovációs konferenciák Budapesten
EL-SHERBINI, Magda-KLIM, George: Metaadatok és katalogizálási gyakorlatok

Elérhetőség: http://tmt.omikk.bme.hu

vissza

---

7.f
Technikai civilizáció az eVilágban

Az eVilág legújabb, 2006. márciusi száma, nagyrészt a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) legutóbbi konferenciája alapján kihívásokat elemzi, és a felmerülő kérdésekre keresi a válaszokat.

A tartalomból:

Mojzes Imre: Technikai civilizáció - kihívások, kérdések, válaszok
A technikai fejlődés eredményeképpen az információáramlás robbanásszerű felgyorsulásában élünk. Technikai civilizációnknak ez az információbősége korunk egyik leghatalmasabb szellemi kihívása. Az eredmény a mai emberek világképének, értékrendjének rendkívül sokszínűsége, felületessége és összezavarodottsága. E rendszerek a szellemi környezetszennyezés legveszélyesebb forrásai lehetnek.

Vámos Tibor: Hova vissza, hova előre?
Régen számon tartjuk a fetisizmus jelenségét, kezdve a bűnbakkal és az áldozati báránnyal. Jelenleg ilyen bűnbak a technikai civilizáció is, elsősorban az ijesztgető médiumok és a technikai civilizációt élvező, ugyanakkor szidalmazó értelmiségiek körében. Olyan társadalmat kell létrehoznunk már a technikus szinten is, amelyik azt a karbantartó, előállító kultúrát tudja biztosítani, amelyik nemcsak a nagy alkotásokra törekszik, hanem éppen a munkaerőnek azt az intelligens és fegyelmezett részét adja, amelyik az apró dolgokat, például a nanotechnológiát megértő réteggé válik.

Herczku Zoltán: Technológia és felelősség
A tudomány és a technológia nem lehet öncélú, a puszta megismerési vágyon, illetve a fogyasztási igények kielégítésén kívül a tágabb értelemben vett társadalmi és környezeti érdekeket is figyelembe kell venni. Az üzleti életben, különösen multinacionális vállalatok esetében a felelősség kérdése rendkívül fontos. Ebben az esetben ugyanis a tevékenység nemcsak egy lokális területre terjed ki, hanem hatása globálisan befolyásolja a társadalmat és a környezetet.

Drozdy Győző, Bánhidi Zoltán: Mobiltávközlés rendkívüli eseményeknél
A mobil távközlés előnye ilyenkor is jelentősnek mondható a vezetékes távközléssel szemben, mely előny elsősorban a GSM kommunikáció strukturális felépítéséből adódik. Magyarországon ez a különbség még erőteljesebben mutatkozik meg, hisz három, közel egyenértékű, országos lefedettséget biztosító GSM infrastruktúra működik.

Bánhidi Ferenc: Piaci trendek, szabályozó kihívások a távközlésben
A kilencvenes évek végétől kezdődően hosszú ideig úgy tűnt, mintha e területen megállt volna a fejlődés. Az utóbbi egy-két évben viszont a piaci előrejelzések újra optimistává váltak. A szerző azt vizsgálja, hogy a szabályozó hatóság milyen módon próbál reagálni azokra a keresleti, illetve technológiai változásokra, amik ma a piac fejlődését meghatározzák.

Bakondi György: A távközlés jól szerepel a rendkívüli helyzetekben
Két összefüggés lehetséges, az egyik, mikor a katasztrófát maga a távközlés okozza, amikor mint kritikus infrastruktúra megsemmisül avagy diszfunkcionálisan működik, a másik, amikor katasztrófahelyzet van, és ekkor szükséges a megfelelő távközlés, mindenekelőtt a rádióhírközlés. A magyarországi távközlési szolgáltatók nagyon rugalmasan képesek eszközökben és szakértőkben is a katasztrófavédelmi rendszerek támogatására.

Katona Tamás János: A külső környezeti hatások és a paksi atomerőmű biztonsága
Cikkünkben áttekintjük az atomerőmű külső eseményekkel, környezeti hatásokkal szembeni biztonságát, valamint a paksi atomerőmű biztonsága szempontjából fontos eseményeket és hatásokat. Bemutatjuk az erőmű földrengés-biztonságának értékelését és a földrengésállóság növelését szolgáló programot.

Dessewffy Tibor: Elgépiesedő világ vagy humanizált technológia
A cikkben említett Stratégiai Audit áttekinti az elmúlt 15 év legfontosabb gazdasági, politikai, technológiai, értékbeli és társadalmi változásait, és mindez lehetőséget ad arra, hogy megfogalmazzunk néhány állítást a jelenkori magyar társadalom állapotáról. A második projekt eredményei a jövőről beszélnek: a kreatív osztályról és a kreatív osztályelmélet európai kontexusban való alkalmazásáról, valamint annak vizsgálatáról, hogy a magyar társadalomnak milyen esélyei vannak az ezen átmenet jellemezte világban.

Szántó Borisz: A globális intellektualizálódás gnoszeológiai gyökerei (II. rész)
A tudomány növekvő társadalmi szerepével az eddiginél is nagyobb jelentősége van annak az elvi dilemmának, amelyet a tudományos koncepciók összemérhetetlenségének tézise hozott a felszínre. Az első részben elindított gondolatmenetet ezúttal a kvantumelmélettel és az eszmék fogalmi átjárhatóságával folytatja a szerző.

Kiss Endre: Egy új közellenség: a felsőoktatás
Mítoszok, előítéletek, legendák és elfogultságok sűrű szálakkal szövik át a magyar társadalom és politika folyamatait. Típusos magyar sajátosság, hogy akkorra vezetnek be intézményes reformokat, amikorra azokról a kiindulás helyén már kiderül, hogy az eredeti formában nem vezetnek eredményre. Visszatérő cselekvési minta az egyéni és csoportos önállóság vallási kultusz szintjére való emelése, miközben a valóban önállóan kidolgozott változtatás vagy reform meglehetősen ritka jelenség.

A mobiltelefon terjedésének határa - Penetráció vagy elterjedtség?
Valamikor 2004-ben kezdtek el szállingózni a 100%-ot meghaladó "mobiltelefon-penetrációs" bíró országokról az újsághírek. De hol lehet ennek a folyamatnak a vége? Bármilyen meglepő, ez a bűvös áthághatatlan határ a 100%. Ha penetráció helyett elterjedtséget mondanánk, rögtön nyilvánvaló lenne, hogy nincs az a technológia, ami jobban el tudna terjedni, mint ahány potenciális felhasználó van.

Az eVilág, az információs társadalom folyóirata megrendelhető következő címeken:
arany.kiado@axelero.hu
eVilágok-OK Kiadó, 1098 Budapest, Aranyvirág sétány 1/1.
Fax: (06 1) 395 3574
www.evilagonline.hu

vissza

---

7.g
Megjelent a "Kézikönyv az Európai Unió strukturális alapjainak felhasználásáról" című kötet

A kézikönyv letölthető a Magyar Szegénységellenes Hálózat www.hapn.hu honlapjának "Munkacsoportok" menü "Strukturális Alapok Munkacsoport" rovatából (http://www.nonprofit.hu/hirek/egyhir/528875.html). A Regionális Operatív Program véleményezése Informátoraink szerint március 3-án megjelenik a Közép-Magyarországi Regionális Operatív Program új változata (http://www.nonprofit.hu/hirek/egyhir/529949.html).

Forrás: Forrás: Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány Hírlevele www.nonprofit.hu

vissza

---

7.h
Projektor-kölcsönzés: MATISZ-tagoknak féláron!

Szövetségünknél a 2006. évben a projektorbérlés szolgáltatás árai jelentős mértékben változtak. Ez nem csak az ÁFA-csökkenésnek köszönhető, hanem tagjaink számára igyekeztünk még költséghatékonyabbá tenni szolgáltatásunkat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a MATISZ-tagok mindkét projektorunkat a teljes kölcsönzési ár feléért bérelhetik. A projektorbérlés szolgáltatásunkról bővebb információ a következő webcímen érhető el: www.matisz.hu/projektorberles/index.html

vissza

---

8.a
A kultúra szabadsága, a szellemi javak gazdaságtana - workshop szellemi javakról, hozzáférésről, piacról, technológiáról

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Média Oktató és Kutató Központja (http://mokk.bme.hu) és a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének Infokommunikációs Jogi Centruma (www.ijc.hu) 2006. március 29-én, az MTA Jogtudományi Intézetében (1014 Budapest, Országház utca 30.)  „A kultúra szabadsága, a szellemi javak gazdaságtana” címmel szakmai napot tart.

A szakmai nap programja a tervek szerint a következőképpen alakul:

9.30 – 10.00 Köszöntő

10.00 - 12.00 Pirx kapitány kalandjai a Gutenberg galaxisban - könyvipar

10.00 - 10.20 Kolosi Tamás (Líra és Lant): Könyvkiadás, könyvterjesztés, digitális környezet

10.20 - 10.40 Kitzinger Dávid (Neumann ház): Digitális hozzáférhetővé tétel

10.40 - 12.00 Kerekasztal: Kolosi Tamás, Kitzinger Dávid, Moldován István (OSZK MEK), Silent Library Project, Dudás Ágnes (Creative Commons Magyarország), Kelényi Attila (Kiskapu Kiadó), Tóth Péter (Artisjus) moderátor: Bodó Balázs (BME MOKK)

12.00 - 12.20 Kávészünet

12.20 - 14.20 "internet killed the video-star" zeneipar

12.20 - 12.40 Szinger András (Artisjus): digitális technológia és közös jogkezelés

12.40 - 13.00 Vályi Gábor (BME MOKK): self publishing / self archiving / self distribution 13.00 - 14.20 Kerekasztal: Szinger András, Kewin (CHI Recordings), Vályi Gábor, Musinger Ágnes (MAHASZ), Gyenge Anikó (MTA IJC), moderátor:  Gáncs Andrea

14.20 - 15.00 Ebéd

15.00 - 17.00 100M USD / 1.5 Gbyte - filmipar

15.00 - 15.20 Simó György (T-Online): DSL eladások a fájlcsere tükrében

15.20 - 15.40 Kálmán András (ASVA): filmpiac a fájlcsere tükrében

15.40 - 17.00 Kerekasztal: Simó György, Kálmán András, Munkácsi Péter (MSZH),  Szakadát István (BME MOKK), moderátor: Simon Éva (CEU CMCS)

Jelentkezni a popovics@jog.mta.hu; bodo@mokk.bme.hu; gyengeaniko@yahoo.com e-mail címeken lehet.

vissza

---

8.b
OECD Conference on the Future Digital Economy - OECD Konferencia a Jövő Digitális Gazdaságáról

Az OECD két napos konferenciát tartott 2006. Január 30-31-én  Romában a Jövő Digitális Gazdasága és a Digitális tartalomfejlesztők és terjesztők, illetve a digitális tartalomhoz való hozzáférés témákban. A konferencián több, mint 350-en vettek részt különböző cégektől, lobbicsoportoktól, nem kormányzati szervektől (NGOs) és a kormány részéről. Az érintettek a kormány szerepéről és annak reakciójáról vitatkoztak a tartalomfejlesztés, terjesztés és használat változása kapcsán.

A vita inkább a digitális tartalomfejlesztésre, a szélessávú hozzáférésre, a felmerülő üzleti lehetőségekre és kormány támogató szerepére fókuszált, mintsem az infrastrukturális megoldásokra.

A Digitális Jogkezelés - DRM és a szellemi tulajdon védelme gyakran emlegetett témák voltak, csakúgy mint a megfelelő egyensúly kérdése az eltérő érdekek között. Számos pontatlan tájékoztatás is felmerült a került a DRM használhatóságáról. Ugyancsak elismerték a felmerülő problémákat, beleértve a, különös tekintettel az interoperabilitásra (átjárhatóság), amely alapjában véve a DRM - től vár megoldást, amely engedélyezi az adatátvitelt/tartalomátvitelt egyik berendezésről a másikra. A növekvő fogyasztói ellenérzések a DRM -el kapcsolatban szintén szóba kerültek, beleértve a kormány általi szabályozást, amely az interoperabilitást és a standardokat érinti. Sajnos nem született tényleges egyetértés arról, hogy mit kellene tenni.

A másik téma azon felhasználók növekvő száma volt, akik elkezdték on-line fejleszteni és terjeszteni a digitális tartalmakat, és azon területek, ahol a Digitális Jogok Menedzsmentjére nincs szükség. A felhasználók új szokásairól és szociális attitűdjeikről is szó esett. Szintén tartottak előadást (John B. Horrigan, Associate Director of Pew Internet and American Life Project) a szélessávú internetezők magatartásáról, valamint a blogok növekvő szerepéről és a fogyasztói gazdaság átalakulásáról (David Sifry, President and CEO of Technorati), az általa "résztvevőinek" nevezett gazdaságba. Paul Gerhardt (a BBC Creative Archive projekt vezetője) a tartalom biztosításával az új közös érték kiépítésének fontosságára mutatott rá, amelyet a közösség újra felhasználhat.

A hálózati semlegesség - "Network neutrality" -avagy az ún. semleges üzleti modell volt a másik forró téma, különös tekintettel a szabályozás terén a kormányrészvételre. Michael J. Copps, az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Biztosa másokkal együtt állította, hogy nem a kormány feladata a nyertesek és a vesztesek kiválasztása. Másrészről, ahogy az látható is, a kormány tartja magát állításaihoz, különös tekintettel a különböző kezdeményezésekre, úgy mint például a "műsorszolgáltatási zászló".

Néhány művészeti szervezet, civil társaság és a fogyasztók, szintén elmondhatták véleményüket, de egyértelműen összefogottabban, és szélesebb nézőpontból, sem mint kizárólag a digitális tartalom, vagy a gazdaság szempontjából.

A konferencia nem hozott konszenzust, de kiemelte a vitás területeket. Donald Johnston, az OECD főtitkára azt nyilatkozta, hogy sok munka van még hátra, amíg javaslatot tudnak hozni a témában. Website of the OECD Conference on the Future Digital Economy: Digital Content Creation, Distribution and Access www.oecd.org/sti/digitalcontent/conference

(Contribution by Daniel Boos -  EDRI member - Swiss Internet User Group)
 
Viták a Televíziózás határok nélkül c. direktíva vázlatáról

Az Oxfordi Média Gyűlésen 2006. Január 19-én, az Egyesült Királyság Kulturális, - Média -és Sport minisztere Hon. Tessa Jowell által elmondottak szerint az Európai Unió nem fogadta szívesen az internetszabályozás tervét, mondván, hogy az új média úgy működik a legjobban, ha önmagát irányítja.

Az állítás abból az időből származik, amikor az Európai Unió megpróbálja teljesen átdolgozni az 1989-es direktívát, és felállítja a műsorszolgáltatás alap kereteit Európában. 2005. december 13-án a Bizottság bemutatja az Irányelv kiegészítő vázlatát. A javasolt változtatások magukba foglalják azon kiegészítéseket, amelyek az audiovizuális tartalom mobil-, illetve internetszolgáltatáson keresztüli átvitelére vonatkoznak.

Ms. Tessa Jowel állítja, hogy a jelenlegi javaslat egészében még mindig burokratikus, elfogadhatalan és a deregulációt illetően a Liszaboni tervvel/agendával ellentétes. Ms Jowell az önszabályozás intézményében hisz a leginkább. Szintén állítja, hogy az E-Commerce irányelv, már lefedi az internetet és a legjobb megoldások önszabályozóak.

Ugyanazon napon, 2006. január 19-én az Európai Bizottság Információs Társadalom és Média Főigazgatósága által kiadott tanulmány a "Kettős szabályozás mértéke a média szektorban" címmel szintén megvitatásra került. A vita szeminárium keretében zajlott, amelyen több, mint 80 brüsszeli szakértő vett részt.

A tanulmány célja az volt, hogy rálátást adjon a 25 tagállam kettős szabályozásának mértékéről a média szektorban, és a három nem EUs országban, jelölve azon területeket, ahol e mértékek leginkább megmutatják hatásukat, és állandóságukat.

A tanulmány különböző kettős szabályozásokat mutat be, beleértve a kiskorúak védelmét az internetszolgáltatások esetében.

A résztvevők kihangsúlyozták a kettős szabályozás, mint fogalom, pontos meghatározásának fontosságát, különösen az új Direktíva fényében. Az érdekelt felek meghívást kaptak, hogy tegyék meg észrevételeiket a vázlatról 2006. február 5-éig.

Minister opposes EU plan to regulate Internet (20.01.2006)
http://business.timesonline.co.uk/article/0,,13130-2001048,00.html

Oxford Media Convention - another view (20.01.2006)
www.ofcomwatch.co.uk/2006/01/oxford-media-convention-another-view

Legislative proposal for the revision of the "Television without Frontiers" Directive (13.12.2005)
http://europa.eu.int/comm/avpolicy/regul/regul_en.htm#4

TV without Frontiers: Commission proposes modernised rules for digital era TV and TV-like services (13.12.2005)
http://europa.eu.int/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/05/1573&format=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en

Presentation of the draft final report "Co-Regulation Measures in the Media
Sector" (20.01.2006)
http://europa.eu.int/information_society/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=2405

Report Co-Regulation Measures in the Media Sector ( 20.01.2006)
www.hans-bredow-institut.de/forschung/recht/co-reg/

Forrás: www.edri.org

vissza

---

8.c
Információs Társadalom – nincs más választás
IX. Országos Neumann Kongresszus

Nemzeti fejlesztés – együtt Európával

Helyszín: Győr, Széchenyi Egyetem
Időpont: 2006. június 27–29.

A Kongresszus fővédnöke Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke.

A kongresszussal kapcsolatos kérdéseit a kongresszus@njszt.hu e-mail címre várják.

A kongresszus programja

A jelentkezési lap letölthető DOC illetve PDF formátumban.
(A PDF fájlok megtekintéséhez szükséges program innen tölthető le.)

vissza

---

8.d
Hogyan segíti majd a cégeinket a Magyar Vállalkozások Bankja

A Magyar Innovációs Szövetség Vállalkozásfejlesztési Tagozata, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a NAPI Gazdaság Vállalkozásfejlesztési Fóruma 2006. április 3-án, hétfőn 14.30 órai kezdéssel tartja idei első rendezvényét.

A rendezvény témája: Hogyan segíti majd a cégeinket a Magyar Vállalkozások Bankja

Előadó: Dr. Aladics Sándor vezérigazgató-helyettes, Magyar Fejlesztési Bank

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapjáról idézve:

"Az összes állami mikro-, kis- és középvállalkozási feladat és tevékenység összehangolva je-lenik meg a vállalkozók bankjában, a Magyar Fejlesztési Bankban, miközben ezt a feladatot ellátó teljes intézményrendszert összevonjuk" - mondta Kóka János miniszter 2006. január 31-én, a kormányszóvivői értekezleten.

A Magyar Fejlesztési Bank 64% tulajdonosa lesz a Hitelgarancia Rt.-nek, amelybe két lépcsőben beolvad a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt., a Regionális Fejlesztési Finanszírozási Rt., a Regionális Fejlesztési Holding Rt. Az MFB-hez csatolják a Regionális Fejlesztési Társaságokat. Közvetlenül az MFB alá tartozik majd a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., a VÁTI Kht., a PROMEI Kht., amelyeket össze is vonnak, s az MFB lesz a gazdája az Informatikai Kockázati-Tőkealapkezelő Rt.-nek is. (Az Eximbank, a Mehib és a Corvinus eddig is az MFB bankcsoport tagjaként működött, és működik tovább, megtartva önállóságát.) Az átszervezés révén több száz millió forintot lehet azonnal megtakarítani, s ha a hatékony-ságjavulással is számolunk, akkor ez az összeg több milliárd forint - fogalmazott a minisz-ter. Az így megspórolt pénzeket ezután a vállalkozások segítésére lehet fordítani a szétapró-zott intézmények, annak vezetői, felügyelőbizottsági tagjai helyett.

A hiteleket, a tőkejuttatást, valamint a garanciavállalásokat a kereskedelmi bankokon keresztül érhetik el a vállalkozások, azaz a kereskedelmi bankok lesznek az MFB "ügynökei". Az a cél, hogy több vállalkozás egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban jusson pénzhez, az eddigi szétap-rózott, bürokratikus ügyintézés helyett a saját kereskedelmi bankjánál megkaphassa a hitelt, a tő-kejuttatást vagy a garanciát - hangsúlyozta a miniszter.

A Magyar Fejlesztési Bank neve - a nemzetközi ismertség miatt is - megmarad. A szervezeti át-alakítás 2006. december végéig befejeződik annak érdekében, hogy a 2007-től érkező európai uniós támogatásokat már az új intézményrendszer szolgálja ki. Tehát nem alakul új bank a ma-gyar vállalkozások bankja létrehozásával, a Magyar Fejlesztési Bankon belül alakul ki az intézményrendszer. Nem új intézmény, hanem a Magyar Fejlesztési Bank lesz a "vállalkozók bankja".

Szakmai vezető: Dr. Osman Péter, a Tagozat elnöke

A rendezvény helyszíne: Bp. V. Kossuth L. tér 6-8, VI. em. 635 sz. terem

A részvétel díjmentes!

vissza

---

8.e
Konferencia a kulturális értékek digitalizálásáról

Az ausztriai Salzburgban tartják 2006. június 21-én és 22-én a kulturális értékek és a tudományos források digitális úton való összegyűjtésének, közvetítésének és megóvásának gyakorlati kérdéseivel foglalkozó konferenciát. (DigiCult)

Bővebb információ:
Salzburg Research Forschungsgesellschaft m.b.H.; Jakob Haringer-Strasse 5/III | A-5020 Salzburg, Austria - Gabriele Krisch
gabriele.krisch@salzburgresearch.at
www.kulturleben.at/dhc2006.
T: +43.(0)662.2288-252, +43.(0)699.107 16 582
F: +43.(0)662.2288-222

vissza

---

8.f
"Intelligens kártyák közlekedési alkalmazása"

"Intelligens kártyák közlekedési alkalmazása" címen szakmai találkozót szervez a Közlekedéstudományi Egyesület.

Időpont: 2006. március 27.  (hétfő)  9.30-14.00
Cim: Budapest, V. Kossuth Lajos tér 6-8., IV. 427.

A rendezvény célja az Elektra 2.1 alapú Közlekedési Kártyarendszerek létrehozásában és alkalmazásában érdekelt és érintett szervezetek szakmai véleménycseréjének támogatása.

Program
Meghivó
Jelentkezési lap

Részvételi szándék esetén a jelentkezési lapot faxon kell megküldeni!

vissza

---

8.g
eContentplus 2006 évi felhívása -  Információs Nap Luxemburgban

Az Európai Bizottság 2006. június 28-án tervezi megtartani az eContentplus 2006 évi pályázati felhívásával kapcsolatos központi Információs Napot Luxemburgban, ahol ismerteti a felhívást. A tervezet szerint a felhívást 2006 június közepén teszik közzé, a zárás október elejére várható, és a pályázatok értékelése pedig az év végére elkészül.

További információt az eContentplus pályázat honlapján lehet majd találni: http://europa.eu.int/information_society/activities/econtentplus/index_en.htm

vissza

---

8.h
A társadalmi kurátorok szerepe a közszolgálati médiában - Társadalmi Kurátor Közmédia Műhely

A Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete (KÖZTE) 2006. március 22-én (szerdán) 17 órakor tartja következő stúdióbeszélgetését a Társadalmi Kurátor Közmédia Műhelybe (1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 17-19., Magyar Telekom I. emeleti Magyar Nemzeti Host Stúdió).

Az est vendége: Révész Máriusz az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottság alelnöke (Fidesz)
A Közmédia Műhely programja: A társadalmi kurátorok szerepe a közszolgálati médiában

A Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete (KÖZTE) céljai:

• Az információ szabad terjesztésének megvalósítása Magyarországon, a közszolgálati műsor- szolgáltatás színvonalának emelésével a magyar állampolgárok informáltságának javítása.
• A közmédia kuratóriumaiba delegált civilszervezetek képviselőinek a végzendő feladataik ellátására való felkészítése és képzése, valamint az Egyesület tagjai tapasztalatainak átadása.
• A civil szférának minél szélesebb bevonása a közmédiumok társadalmi kurátori feladatainak ellátásában.
  

A beszélgetések teljes digitális stúdió felvételei vágás nélkül az Interneten, az alábbi címen érhetők el: www.host.hu/projects/kozte/

A következő linken az élő adás érhető el: http://video2.host.hu/Kozte_elo

Bővebb információ: Lambert Győzőné info@matisz.hu

vissza

---

8.i
A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény tervezete - Társadalmi Kurátor Közmédia Műhely

A Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete (KÖZTE) 2006. március 29-én (szerdán) 17 órakor tartja következő stúdióbeszélgetését a Társadalmi Kurátor Közmédia Műhelybe (1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 17-19., Magyar Telekom I. emeleti Magyar Nemzeti Host Stúdió).

Az est vendégei: Révész T. Mihály az ORTT és Pekár István a Duna Televízió egykori elnökei, valamint Hajdú István a Műsorszolgáltatási Alap Szakértői Tanácsának elnöke és a Törvényelőkészítő Szakértői Bizottság tagja.

A Közmédia Műhely programja: A társadalmi kurátorok szerepe a közszolgálati médiában
A program témaköre: A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény tervezete

A Közszolgálati Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete (KÖZTE) ezen a stúdióbeszélgetésen indítja el a vitát a Törvényelőkészítő Szakértői Bizottság által készített, és jelenleg formálódó új Médiatörvény tervezetről.

Az egyesület, az 1996. évi Médiatörvény hatályba lépésének kezdetétől az Országos Rádió és Televízió Testület, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Rt.-nél, valamint a Közalapítványnál volt és a jelenlegi elnökeivel folytatott klubesti beszélgetésein és a Közmédia Műhely stúdióbeszélgetésein is kikristályosodott, a civil szervezetek által fontosnak tartott módosításokat szeretné megvitatni, és további vitára indítani, valamint az új Médiatörvényben érvényesíteni.

A beszélgetések teljes digitális stúdió felvételei vágás nélkül az Interneten, az alábbi címen érhetők el: www.host.hu/projects/kozte/

A következő linken az élő adás érhető el: http://video2.host.hu/Kozte_elo

Bővebb információ: Lambert Győzőné info@matisz.hu

vissza

---

Összeállította: Ruffné Sárközi Erika  - MATISZ
2006. március 21.
U.i.: Ha a továbbiakban nem tart igényt hírlevelünkre, lemondási szándékát ezen az e-mail címen: info@matisz.hu jelezheti.