---

1.a
ABILITIES workshop Szlovákiában

2007. április 20. (péntek), Kassa

A workshop célja az, hogy megoldásokat találjon a kis- és középvállalkozások (KKV-k) igényeire és szükségleteire az információtechnológia hasznosítása és az elektronikus kereskedelem területén a megrendeléstől-számlázásig folyamat implementálása, szabványosítási folyamata és üzleti dokumentumcseréje áttekintésével. A program főbb pontjai: Abilities küldetése Abilities portál bemutatása Disszeminációs feltételek Ideiglenes hozzáférés az Abilities eszközrendszeréhez Párbeszéd és on-line benyújtás

Workshopra meghívottak: "Tesztágy" szerepét betöltő szervezetek (Folyamat Automatizálás, Elfa, Novitech)  KKV-k képviselői SEAMLES, TOLOL-EAST, FLUDWIN és eKormányzat Kiegészítő projektek résztvevői Újságírók, valamint a Szabvány-, Mérték- és Tesztelésügyi Hatóság képviselői

 A workshop fő előadója a Cassovia BIC képviselője, míg a szakértői vonatkozások felülvizsgálatát a Technikai Egyetem képviselője végzi. High-tech, innováció és más üzlettípusokkal foglalkozó cégek képviselői is jelen lesznek, valamint  a helyi önkormányzatok, a Szlovák Ipari és Kereskedelmi Kamara és az államigazgatás munkatársai. A Kassai Technikai Egyetem specializált műhelyei fogják bemutatni a projekt elképzeléseit, előnyeit és fontosságát a gyakorlati működés szempontjából. A projekt hasznosítása a KKV-kra irányul egyszerűsítve és felgyorsítva a jelenlegi kereskedelmi eljárások szabványrendszerét.


Az ABILITIES projektről röviden

Az ABILITIES (Alkalmazásbusz a Kibõvült Európa KKV-i Közötti Átjárhatósághoz) pályázat alapvetõ célja tanulmányozni, megtervezni és kifejleszteni egy együttmûködõ architektúrát intelligens és adaptív aktív UBL (Univerzális Üzleti Nyelv) üzenetek és alapvetõ átjárhatóságot biztosító szolgáltatások, többek között egy a vállalati alkalmazásintegrációhoz (EAI-hoz) való un. Alkalmazásbusz jelkészletének kivitelezésével. Mindennek célja a KKV-k alkalmazásintegrációjának e-kereskedelmi környezetekben történõ támogatása, különösen a kevésbé fejlett országokban és kevésbé kutatás-fejlesztés-intenzív ipari szektorokban.


Az ABILITIES különösen az alábbi három kutatási áramlatot érinti:

a.	Nyitás a kibõvült európai KKV-k irányában: az OASIS (Szervezet a Strukturált Információs Szabványok Fejlõdéséért) UBL 2.0 specifikációja, amely egy általános XML csereformátumot határoz meg az üzleti dokumentumokhoz egy tipikus megrendeléstõl számlázásig tartó beszerzési ciklust támogatva, az ABILITIES az UBL-t a kibõvült európai ipari KKV-k számára megfelelõvé kívánja alakítani annak megváltoztatása, kibõvítése és – ahol szükséges – e célból történõ adaptálása által;
b.	Együttmûködõ Architektúra és Intelligens Üzleti Dokumentumok: támogatást nyújt ahhoz az architektúrához, amelyet az ISO 14258 (184-es sz. Technikai Bizottság által készített Nemzetközi Szabvány) együttmûködõként határoz meg (valós idejû összehangolás és leképezési egyeztetés, mivel referencia meta-modell nem fejleszthetõ ki), és amely a legfejlettebb és kifinomultabb megoldás az IKT (Infokommunikációs Technológiák) nézõpontjából, amely alkalmazható kevésbé strukturált és fejlett ipari esetekben, szektorokban és területeken. Ezen túlmenõen, megrendeléstõl számlázásig tartó üzleti dokumentumok (UBL) referencia meta-modelljének megléte esetén az ABILITIES kikísérletezik egy innovatív kevert architektúrát, mely ötvözheti az üzenet-alapú Szolgáltatásorientált Architektúrák és Multi-Ágens Rendszerek sajátságos elõnyeit olyan környezetekben, ahol az üzleti dokumentumok intelligensé, interaktívvá és multimédia objektumokká válnak;
c.	Szolgáltatás Feldolgozás és Üzleti Folyamatok támogatása: tanulmányozza és összehangolást biztosít az üzleti dokumentumok kutatása és a szabványai valamint az üzleti folyamatok menedzselésének kutatása és szabványai között;

Továbbmenve, az ABILITIES tesztelni és érvényesíteni fogja az ilyen technológiákat valós életbõl vett, az Új Tagállamokban található KKV-k által vezérelt üzleti forgatókönyvek segítségével és megvalósít:

• Üzleti együttmûködést és (kiskereskedelmi és turisztikai) kisvállalkozások ko-operatív munkaforgatókönyveit Litvániában;

• Üzleti folyamatok fejlesztését és összekapcsolását technológiailag fejlett KKV-k esetében Szlovákiában;

• Mobil és mindenütt jelenlevõ munkatámogatást több vásárló elosztási láncában agro-élelmiszeripari KKV-k hálózatainál Törökországban;

• XML-alapú interaktív és adaptív e-kereskedelmi dokumentumcserét (MODA-ML) a textil-ruházati KKV-k ellátási láncánál Romániában;

• Jelentéstani tartalom-összehangolást a turisztikai KKV-knál Magyarországon.

Az ABILITIES konzorcium résztvevõi: TXT e-solutions SpA (konzorciumvezetõ), iNNOVA,  Cassovia Business and Innovation Center (Cassovia BIC), Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ), Technical University of Kosice (TUKE), Kaunas University of Technology (KTU), MTA SZTAKI,  Middle East Technical University (METU), SC FILBAC SA, Fraunhofer Institute for Manufacturing Engineering and Automation (IPA), Database and Information Systems (DBIS) group at the Institute of Informatics of the Johann Wolfgang Goethe University

Bõvebb információ a projekt honlapján: http://services.txt.it/abilities/
Felvilágosítással szolgálhat még: a MATISZ részérõl Hargitai Ferenc (t:213-5089, fhargitai@matisz.hu)

 
vissza

---

1.b
Európai digitális könyvtár magyar részvétellel

A majdani európai digitális könyvtár első állomásaként a pénteken megnyílt párizsi könyvvásáron bemutatták a www.europeana.eu internetes címen hozzáférhető francia-magyar-portugál digitális könyvtárat.

A digitális könyvtár az amerikai Google világprogramjára adott európai válaszként, Jean-Joel Jeanneney-nek, a Francia Országos Könyvtár (BNF) áprilisban leköszönő igazgatójának kezdeményezésére két évvel ezelőtt elindított kezdeményezés keretében működik. A tervek szerint az 5-6 milliós világhálós gyűjteményből az első prototípuson összesen 12 ezer mű lesz hozzáférhető ingyenesen: ebből hétezer francia, négyezer - az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményébe tartozó - magyar és további ezer portugál szöveg lesz.

A háromszínű oldalon az olvasók valamennyi dokumentum teljes szövegét tudják olvasni. A kék, Európa jelképeként a keresésre, a narancs a dokumentumok konzultációjára, míg a zöld a felhasználó által megkezdett keresések raktározására szolgál. Az oldal több kritérium - nyelv, szerző, cím, megjelenési dátum - szerinti keresést tesz lehetővé, és a kiválasztott dokumentumon a szöveg a "zoom" funkcióval a felhasználó számára legelőnyösebb olvasási méretre felnagyítható, majd virtuális könyvjelzővel is ellátható.

Az Europeana internetes oldal létrehozására a BNF 2006-ban 3,375 millió euró támogatást kapott és idén a francia kulturális minisztérium további 10 millió eurót irányzott elő. Ennek köszönhetően jövő nyártól további 100 ezer európai kötet kerül fel a netre, s az európai államok azt fokozatosan bővítik.nnek köszönhetően jövő nyártól további 100 ezer európai kötet kerül fel a netre, s az európai államok azt fokozatosan bővítik.

Forrás: MTI
           www.sg.hu/cikk.php?cid=51261

vissza

---

1.c
2012-ig megszűnik a földi sugárzású televíziós műsorszórás

A kormány elfogadta a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának stratégiáját; a digitális átállás lényege, hogy 2012-ig megszűnik a hagyományos földi sugárzású televíziós műsorszórás, és helyébe a lényegesen több csatorna átvitelére alkalmas digitális technológia lép.

www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/kormany/tv20070322.html

vissza

---

1.d
A digitális írástudatlanságért a kormányzat is felelős

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége -IVSZ (a Magyar Tartalomipari Szövetség tagszervezete az IVSZ- nek) változtatásokat követel az IT-gazdaságot illető állami politikában is.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) mai sajtóközleménye szerint a tavalyi év az IKT-szektorban többszörösen is az áttörés éve volt. Adataik szerint az információtechnológiai iparág 2006-ra a nemzetgazdaság egyik kulcsfontosságú szereplőjévé vált. Bizonyítja ezt a tavalyi év három legfontosabb eredménye: végre jelentősen csökkent a szélessávú internet-hozzáférés ára, nőtt az internetezők száma – a 14 év felettiek 36%-a használja a világhálót –, illetve az e-közigazgatás fejlődése is jó eredményeket mondhat magáénak hazánkban. Az IVSZ ugyanakkor hangsúlyozza e pozitívumok mellett: a tavalyi év legnagyobb hiányossága az, hogy továbbra sincs egyértelmű jelzés a kormányzat részéről arra, hogy a digitális átalakulás átfogó és nagy ívű célkitűzés lenne, illetve még mindig hiányzik az állami szférából az a vezetői és menedzserszemlélet, amely az informatikai folyamatok hatékony elterjesztéséhez és alkalmazásához szükséges.

Növekvő internet-hozzáférés

Az elmúlt évben jelentősen csökkent az internet-hozzáférés költsége, így hazánk végre kikerült a legdrágább internetcsatlakozást kínáló európai országok köréből és jelenleg a középmezőnyben foglal helyet. 2006-ban mintegy másfél millió magyar háztartás rendelkezett számítógéppel, s 800 ezerre tehető az internetkapcsolattal rendelkező háztartások száma. Az év végére a háztartások internetkapcsolatainak háromnegyede vált szélessávúvá, s 10% alá csökkent a betárcsázós vagy ISDN-kapcsolatok aránya.

Az IVSZ szerint a hazai piacon látszik, hogy az internetpenetráció erősen függ a szabadon elkölthető jövedelem nagyságától, vagyis ha csökkennek a szolgáltatók árai, az kisebb megterhelést jelent a háztartásoknak, és könnyebben döntenek az internethasználat mellett. A kormánynak kulcsszerepe lehet a jövőbeni növekedésben, hiszen újabb adómentes jövedelemkiegészítő rendelkezésekkel tovább növekedhetne a hazai szélessávú internet-hozzáférések száma. A tavalyi év során az is kiderült, hogy a „web 2.0” tartalmak terjedésével a magyar felhasználók az internetet ugyanúgy és ugyanarra a célra használják, mint az átlagos nyugat-európai felhasználók, így a legelterjedtebb internetes tevékenység továbbra is az e-mailezés (84%), az információkeresés (70–80%), valamint a szórakozás és a játék (65%). A kutatások szerint 2006-ban a 14 év feletti korosztály közel fele (47%) használt rendszeresen vagy alkalmanként számítógépet, míg az internethasználók aránya 36% volt.

Dinamikusan fejlődő e-szolgáltatások és online kereskedelem

Az EU hivatalos felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre legnagyobbat az e-közigazgatás terén, s a 23. helyről a 14.-re ugrott. A tavalyi év során lezárult az e-közigazgatás első, megalapozó fázisa, s óriási előrelépésnek tekinthető, hogy a 2004. évi CXL. törvény az online ügyintézést a hagyományos ügyintézéssel egyenrangúvá tette. Az Ügyfélkapu 2005-ös indulása óta több mint ötszázezren regisztráltak a mintegy 400 szolgáltatást nyújtó rendszerbe, és eddig mintegy kétmillió tranzakciót hajtottak végre komolyabb biztonsági problémák nélkül. Az IVSZ véleménye szerint a jövőben nem csupán a technológiai fejlesztésekre kell koncentrálni, hanem az állampolgárok számára is elfogadottá, kedvelt és keresett szolgáltatássá kell tenni az e-közigazgatást.

Egyértelműen javult a hazai online kiskereskedelem eredményessége az elmúlt év során, regionális összehasonlításban Magyarország e területen minden vonatkozásban fejlettebb a környező országoknál.

2007-es kihívások: IT-stratégia, oktatás, a lemaradók bevonása

Az IVSZ szerint az idei évben el kell indítani a kétarcú, polarizált digitális kultúra felzárkóztatását, hiszen az ország lakosságának hatvan-hetven százaléka digitálisan írástudatlan, a fővároson kívül – különösen a keleti országrészben – lényegesen alacsonyabb az internetpenetráció. Az internethasználók arányát tekintve csak Szlovákiát és Görögországot előzzük meg, ezzel szemben az internet-hozzáféréssel rendelkezők négyötöde szélessávon csatlakozik a világhálóhoz, ez viszont Európa legfejlettebb harmadára jellemező arány.

Az IVSZ szerint az IKT fejlődését továbbra is gátolja az adórendszer és az oktatás jelenlegi struktúrája. A magyar adórendszer nem kedvez a tudásalapú gazdaságnak, hiszen éppen azokat az „élő munkaerős”, nagy hozzáadott szellemi értéket termelő vállalatokat sújtja a legjobban, amelyek révén a magyar IKT iparág nem csupán „beszállítóvá”, hanem valódi kutatás-fejlesztési és innovációs központtá válhatna. A szövetség támogatja a kezdő vállalkozásokra vonatkozó adókedvezmények bevezetését, amely számukra lehetővé tenné a megerősödést, illetve egy más alapokra épülő, a munkaerő helyett a vagyont érintő adórendszer kialakítását javasolja.

A hazai felsőoktatási rendszer csupán évi 3000 informatikai szakembert, mérnököt bocsát ki, jóllehet hazánk versenyképességének megőrzéséhez és az esetleges fejlődéséhez ennek a két-háromszorosára lenne szükség. Az IVSZ szerint mindenképpen szükséges az informatikai képzés piaci igények alapján történő újraszervezése, illetve az oktatásban részt vevő hallgatók számának drasztikus emelése.

Szerző: Dajkó Pál ,  IT.gazdaság | Forrás: IT.news

vissza

---

1.e
Javított info­kommunikációs pozícióján Magyarország

A Világgazdasági Fórum (WEF) idén is elkészítette az államok technológiai rangsorát. Érdekesség, hogy az idei listát Dánia vezeti. Hazánk a tavalyi 38. helyről elmozdult és öt helyet lépett előre.

A szervezet immár évek óta kiadja a Networked Readiness Index nevű toplistáját, amely a világ országait az innováció és a technológiák alkalmazása, elterjedtsége szerint rangsorolja. A dokumentum készítői figyelembe veszik az egyes államok versenyképességét, felmérik az infrastruktúrát, az oktatási és a technikai innovációs lehetőségeket is. Ezenkívül a szakemberek vizsgálják azt is, hogy az információs és a kommunikációs technológiák miként hatnak az adott országban a kutatás-fejlesztésre.

Az idei lista, amelyen egyébként összesen 122 ország szerepel, mindenképpen meglepő eredményeket tartalmaz, hiszen ezúttal Dánia lett az első, Svédország a második, Szingapúr a negyedik, míg Finnország éppen csak lemaradt a képzeletbeli dobogóról. A finneket Svájc követi, megelőzve Hollandiát és tavalyi első Egyesült Államokat, valamint Izlandot, Nagy-Britanniát és Norvégiát. Vagyis mindez azt jelenti, hogy a négy skandináv ország benne van az első tízben. Érdekesség, hogy Németország csupán a tizenhatodik helyet szerezte meg. Ez ugyanúgy meglepetés, mint az is, hogy nincs a Top10-ben Tajvan és Kína (megosztva 13.), Japán (csak a 14.), Dél-Korea (csupán a 19.) és Franciaország (csak 23.) sem.

Dániában jelenleg főleg az innovációs lehetőségek adottak, így a skandináv ország ennek köszönheti az idei első helyét. Németország esetében a fő problémát a nagyfokú bürokrácia jelenti. "A skandináv országok elsősorban abból profitálnak most, hogy már korán az oktatási rendszer kiépítésére koncentráltak és nagyon sokat fektettek be ezen a területen. Egy minőségi oktatási rendszer, ami ráadásul ezer szállal kötődik a helyi iparhoz, garancia az informatikai és távközlési területen az innovációra" - jelentette ki a felmérést készítő Irene Mia, a WEF munkatársa.

Ezenkívül a szakember szerint a skandináv államokban évek óta kiemelt figyelmet fordítanak az informatikai és telekommunikációs szektor támogatására és megteremtik a megfelelő feltételeket a gazdaság és az ipar számára. "Dánia esetében mindezt még kiegészíti az a szociokulturális háttér is, hogy a helyi társadalom rendkívül nyitott az új technológiák iránt" - tette hozzá Irene Mia. Ezzel szemben például Németországban az emberek nem annyira nyitottak az új technológiák iránt, pedig a politikai és a gazdasági feltételek adottak. Ráadásul a bürokrácia komoly problémát jelent, nemcsak itt, de például Ausztriában is. S gyakran hiányoznak a megfelelő elképzelések is az informatikai és távközlési piac fejlesztésére.

Magyarország tavalyhoz képest öt helyet tudott javítani és így idén már a lista 33. helyén található, közvetlenül Spanyolország mögött és Csehország előtt. Hazánk megelőzi többek között Katart, Olaszországot, Szlovákiát, Indiát, Horvátországot, Görögországot, Bahreint, Brazíliát, Kuvaitot, Romániát és Lengyelországot is.

Forrás: www.sg.hu/cikkek/51363/

vissza

---

1.f
Újságolvasási szokások - kitartóbbak az olvasók az interneten

Az olvasók türelmetlenebbül olvassák a nyomtatott újságok híreit, mint az online lapokat - derül ki az Egyesült Államokban végzett felmérésből, amelyet a Poynter Institute készített. A szemmozgáskövető berendezés szerint a nyomtatott hírek között hamarabb váltanak az olvasók mint az internetes szövegek esetében - írja az ITNews.

A Poynter Institute az amerikai olvasók újságolvasási szokásait mérte fel: az eredményekből az derült ki, hogy az olvasók az interneten inkább hajlamosak végigolvasni egy anyagot, mint a nyomtatott sajtóban. A felmérésben résztvevő amerikaiak átlagosan egy híranyag 77 százalékát olvasták el online módon, míg a nagy formátumú napilapokban csupán 62, a tabloid - a bulvárlapokra jellemző, kisebb méretű - újságok esetében pedig a szöveg 57 százalékáig tartott az érdeklődésünk.

A felmérésbe 600 újságolvasót és hat különféle - két online, két nagy formátumra nyomtatott és két kompakt - napilapot vontak be. Az olvasási taktikákat egy szemmozgáskövető berendezéssel figyelték. Az alanyok 30 napon át minden nap 15 percig olvastak a kutatók számára - derül ki az Editor & Publisher beszámolójából.

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az online olvasók közel kétharmada olvasott el végig egy adott hírt. A tabloidoknál a közönség 68, a hagyományos formátumú lapoknál pedig 59 százaléka ugrott tovább egy újabb oldalra a sztori folytatásáért.

A kutatás szerint a nyomtatott lapokat olvasók 75 százaléka módszeresen halad az olvasásban, azaz egy adott oldalon az elsőtől kezdve minden anyagot elolvas. A fennmaradó 25 százalék először átfutja az oldalt, és aztán választja ki, hogy melyik hír érdekli. Online fele-fele arányban oszlanak meg a módszeres és a mérlegelő olvasók.

Nem meglepő eredmény, hogy a nyomtatott lapok esetében hajlamosabban vagyunk odafigyelni a nagy betűvel szedett címekre és a nagy méretű fényképekre; az interneten azonban a navigációs menü és a hírajánló köti le jobban a figyelmünket.
(Forrás: IT.news)

www.kreativ.hu

vissza

---

1.g
Az USA lemaradóban az infokommunikáció terén Észak- és Nyugat-Európa mögött

A Világgazdasági Fórum (WEF) által megrendelt legfrissebb Hálózati Felkészültségi Index (NRI) szerint az Egyesült Államok az elsőről a hetedik helyre csúszott vissza az informatikai és kommunikációs környezetet (ICT) értékelő rangsorban.
 
Az Insead párizsi felsőfokú üzleti iskola által készített rangsor kommentárja szerint az amerikaiak pozícióvesztésének okai a kormányzat és a piaci szabályozók által biztosított környezet kedvezőtlen változásában keresendők. Az új első helyezett Dánia, míg a második, negyedik, nyolcadik és tizedik helyen szintén észak-európai országok állnak, név szerint Svédország, Finnország, Izland és Norvégia. A harmadik a tízes listán egyedüli ázsiai országként Szingapúr lett, és az ötödik Svájc, illetve a hatodik Hollandia is az Egyesült Államok elé került. A jelentés szerint a tavalyi harmadik helyezett Dánia elsősorban a teljes körű és mindenhonnan elérhető e-kormányzati szolgáltató infrastruktúra, a telekommunikációs szektor korai liberalizálása, illetve az első osztályú szabályozó környezet miatt került az élre.

Hazánk a 2006-2007-es WEF Hálózati Felkészültségi Index 33. helyén áll, ami azt jelenti, hogy 5 helyezést sikerült előrelépnünk a tavalyihoz képest, és egyben egy hajszállal megelőztük a 34. Csehországot. A volt szocialista országok közül Észtország a 20., Szlovénia a 30., a már említett Csehország a 34., Litvánia a 39., Szlovákia a 41., Lettország a 42., Románia az 55., Lengyelország pedig csak az 58. pozíciót foglalja el.

www.weforum.org/pdf/gitr/rankings2007.pdf

vissza

---

1.h
A hazai lakosság 34 százaléka internetezik

A 15-69 éves hazai lakosság 34 százaléka ineternetezik legalább havi rendszerességgel, többségük (a teljes populáció 29 százaléka) legalább hetente felcsatlakozik a világhálóra – derül ki a TNS-NRC InterBus kutatásának 2006 második féléves jelentéséből.
 
Azok aránya, akik kipróbálták már az internet használatát, valamivel magasabb: 41 százalék. A 15-69 éves lakosság nagyobbik része, csaknem háromötöde ugyanakkor még semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik a világhálón található tartalmakat, szolgáltatásokat illetően, ugyanis még sosem próbálta ki az internet használatát.

Az elmúlt években folyamatosan nőtt az internetezők aránya. 2003 végén még csak 17 százalék internetezett rendszeresen, tehát három év alatt megduplázódott a használók száma. A 34 százalékos penetráció ugyanakkor nemzetközi viszonylatban még mindig alacsony: nem csak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas penetrációs szintjéhez képest, hanem az EU 50 százalék feletti átlagához viszonyítva is. A környező országok közül Csehországban és Szlovéniában is meghaladja az internetezők aránya az 50 százalékot, és Szlovákiában is lényegesen magasabb a penetráció, mint nálunk.

Az internet penetráció az átlagosnál lényegesen magasabb a 15-24 évesek körében: e korcsoport közel kétharmada internetezik. A fővárosban 48, az 50 ezernél több lakossal rendelkező városokban 45 százalék az internet használók aránya. A társadalmi státusz is jelentősen befolyásolja, hogy valaki internetezik-e vagy sem: az A státuszúak 76, a B státuszúak 44 százaléka használja a világhálót, míg a DE státusszal rendelkezők mindössze 6 százaléka internetezik.

A 15-69 éves internetezők 57 százaléka szokott otthonában internetezni – ez azt jelenti, hogy a teljes populáció egyötöde használja otthonról az internetet. Ennél valamivel többen – 22 százaléknyian - rendelkeznek otthoni internet hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel. Az otthoni internet kapcsolattal rendelkezők aránya az utóbbi fél évben 5 százalékpontot nőtt – az otthoni számítógép ellátottság eközben viszont nem változott: 40 százaléknak van otthoni PC-je.

A közelmúltban jelentősen megnőtt a széles sávú otthoni internet hozzáférések aránya – 2006 második félévében az otthoni internettel rendelkezők négyötöde valamilyen szélessávú hozzáférést használ. ADSL-lel az otthon internetezők 48 százaléka rendelkezik, kábeles kapcsolattal 28 százalék internetezik.

A jelenleg nem internetezők 1 százaléka biztos abban, hogy fél éven belül elkezdi használni az internetet, további 4 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt. Ez alapján a következő 6 hónapban 1-2 százalékpontos növekedés várható az internetezők arányában.

Az otthoni internet kapcsolattal nem rendelkezők 8 százaléka tervezi, hogy vásárol valamilyen hozzáférést – nagy többségük valamilyen szélessávú kapcsolat bevezetését tervezi. Mindez azt mutatja, hogy a jövőben tovább folytatódik a tendencia, és 2007 közepére a hazai lakosság több mint egynegyedének lesz majd lehetősége otthonról internetezni.

Az adatok forrása

Az adatok a TNS-NRC InterBus kutatás második féléves, 13 ezer fős adatbázisából származnak. A 15-69 éves lakosságra reprezentatív InterBus a hazai internet penetráció alakulásáról, az internetezők és a nem internetezők jellemzőiről, valamint az internet használat (és nem használat) motivációiról szolgáltat információt.

vissza

---

1.i
Értékelték az e-közigazgatás 2006-os eredményeit

A tavalyi év végére kiépült az e-közigazgatás alapinfrastruktúrája Magyarországon, de a szolgáltatások szélesebb körben való elterjedéséhez a felhasználók aktívabb bevonása és a közigazgatás folyamatainak modernizációja is szükséges - derül ki az Információs Társadalom és Trendkutató központ tanulmányából.

www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/informatika/ekozig20070328.html

vissza

---

1.j
Újjáalakult a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács

Újjáalakult a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács, amely a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) mellett működő, stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület, és egyben a kutatási-fejlesztési és innovációs területen a gazdasági és közlekedési miniszter tanácsadó testülete.

www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/kf/tanacs20070323.html

vissza

---

1.k
A turizmus kiemelt fejlesztési terület
 
A turizmus az Új Magyarország Fejlesztési Terv három fő prioritásának egyike; 2007-2013 között 324 milliárd forint jut közvetlenül idegenforgalmi fejlesztésekre - jelentette ki Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára pénteken Szegeden.

A turizmusfejlesztés jelentősségét jól mutatja, hogy míg 2004-2006-os időszakban az uniós támogatások 2,6 százalékát fordított idegenforgalmi beruházásokra, addig ez arány 2007-2013 között a megnövekedett források 4,7 százalék, mintegy 324 milliárd forint - mondta a szocialista politikus egy turisztikai fórumon.

Az egész országra kiterjedő fejlesztési programmal csak azok a kistérségek, települések tudnak lépést tartani, akik rendelkeznek önálló elképzelésekkel, tervekkel. Nem a kormány feladata szállodát építeni, ahhoz helyi ötlet és vállalkozó szellem kell - fogalmazott az államtitkár.

Az idegenforgalmi fejlesztések közül a termálfürdők felújítását, építését, az ország természeti adottságainak turisztikai hasznosítását, a kulturális értékek megőrzését és a konferenciaturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra javítását emelte ki Ujhelyi István.

A politikus hangsúlyozta, az elkövetkező években minőségi fejlesztéseket kell végrehajtani ahhoz, hogy az ország a nemzetközi idegenforgalmi piacon versenyképes legyen. Elsősorban új turisztikai attrakciókat kell kidolgozni, fejleszteni az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokat és növelni a vendégeknek szóló program kínálatot.

www.uniospenz.hu/cikkek/cikk.php?article=24572&ter=15

vissza

---

1.l
A Cisco felvásárolja a WebExet 

A Cisco nyilvános vételi ajánlatot tesz az on-demand alkalmazások piacvezető amerikai vállalata, a WebEx forgalomban levő részvényeire. A felvásárlás várhatóan a 2007-es pénzügyi év negyedik negyedévében fejeződik be, A tranzakció lezárását követően a WebEx a Cisco fejlesztési osztályának részévé válik úgy, hogy közben megőrzi egyedülálló üzleti modelljét.

Forrás: www.media-kabel-muhold.hu

vissza

---

1.m
Érdemes befektetni a kommunikációs technológiákba

Az információs és kommunikációs technológiákba történő állami és magánbefektetések kezdik meghozni gyümölcsüket - állapította meg az Európai Bizottság a növekedést és munkahelyteremtést célzó digitális stratégia (i2010) előrehaladásáról készített éves jelentésében.

A pénteken Brüsszelben ismertetett jelentésből mindazonáltal az is kiderül, hogy az internethasználat magyarországi növekedése "nem elegendő ahhoz, hogy ... elkerülhető legyen a visszaesés a ranglistán". Internethasználatban Magyarország az uniós államok közül a 17., a szélessávú hozzáférés tekintetében a 18. a listán a jelentés adatai szerint a lakosság 41,7, illetve 8,6 százalékos arányával, a cégek webérdeklődése pedig az ország "gyenge pontja" A Magyarországgal együtt, illetve később csatlakozott tagállamok többsége ugyancsak a lista második felében található.

Viviane Reding, az EU információs társadalomért és médiáért felelős biztosa a jelentést kommentálva elismerően szólt az uniós eredményekről, ugyanakkor azt is megállapította, hogy a szektor európai vállalatai "még mindig nem tudnak hasznot húzni a méretgazdaságosságból a szabályozás töredezettsége miatt, ami akadályozza a páneurópai léptékű szolgáltatások megjelenését és rontja az elektronikus hírközlési üzemeltetők és szoftvervállalatok versenyképességi esélyeit a világpiacon. Az EU-nak és tagállamainak különösen az online szolgáltatások belső piacai között még meglévő akadályok felszámolására kell nagyobb erőfeszítést tenniük."

A jelentés szerint az informatikai ágazat Európa teljes gazdaságához képest továbbra is gyorsabb ütemben növekszik. A szektor 2000 és 2004 között az EU termelékenységi növekedésének közel feléhez járult hozzá, ezen belül pedig jelenleg a szoftver- és IT-szolgáltatások képezik a növekedés legdinamikusabb területét (a 2006-2007-es időszakban 5,9 százalék). A Magyarországgal foglalkozó fejezet szerint a lakosság - jóllehet átlagon aluli a hozzáférési aránya - az uniós átlagnál nagyobb mértékben használja az internetes szolgáltatásokat, ugyanakkor a vállalatok részéről az internet hasznosítása alacsony, és az átlagtól elmaradnak a cégeknek nyújtott szolgáltatások is.

Az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése ugyanakkor a magyar mikrogazdasági törekvések egyik prioritása, és számos program elindult ezen a területen - szögezte le a brüsszeli bizottság. Utóbbiak közül kiemelte az állami szolgáltatások internetes elérhetőségét, a cégeket segítő egyablakos adminisztrációs rendszert, a területre vonatkozó kutatásfejlesztési törekvéseket, a nemzeti digitális könyvtár kiépítését, illetve az informatikai infrastruktúra fejlesztésére általában tett kiemelt erőfeszítéseket.

Forrás: www.sg.hu/cikkek/51396/

vissza

---

1.n
Az idén tavasszal nyílik a KEOP

Május végén jelennek meg a környezet és energia operatív program (KEOP) pályázati kiírásai. Ha Brüsszelben rábólintanak a magyar elképzelésekre, a program keretében 1300 milliárd forint juthat környezetügyi fejlesztésekre a következő hét évben.

Persányi Miklós szerint Brüsszel igent mond a magyar elképzelésekre.

Mintegy 1300 milliárd forint uniós forrást hívhat le Magyarország környezetvédelmi és energetikai fejlesztésekre 2013-ig a környezet és energia operatív program keretében. Bár a program egyeztetése még tart Brüsszelben, Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint az unióban rövidesen rábólintanak a tervezetre. Az első pályázatok várhatóan május végén jelennek meg.
A KEOP pénzeit nyolc prioritás mentén kívánják felhasználni. Ezekből a legnagyobb falatot azok a kötelezettségek teszik ki, amelyeket Magyarország vállalt az uniós csatlakozáskor. E szerint 2015-ig meg kell oldani Magyarország teljes ivóvíz- és szennyvízkezelését, valamint a hulladékgazdálkodását. A kormány ezekre a feladatokra 701 milliárd forint uniós forrást kíván felhasználni.

A KEOP-on belül nincs mód lakossági támogatásra, így elsősorban önkormányzatok, közintézmények, valamint kis- és középvállalkozások nyújthatnak be pályázatokat, főként világítás- és fűtéskorszerűsítésre. A megújuló energiaforrások támogatására 52 milliárdot, hatékony energiafelhasználásra 42 milliárdot szán a program. A tervek szerint az 1300 milliárdból mintegy ötmilliárd forint jut majd a távhőszolgáltatás fejlesztésére. Ebből a pénzből lehetőség nyílik a hőközpontok modernizálására. Környezetügyi fejlesztésekre egyébként nem csak a KEOP keretében juthat uniós támogatás.

A gazdaságfejlesztési operatív program és a regionális operatív program hasonló célra tervezett forrásaival együtt, csaknem 2500 milliárd forintot lehet felhasználni a következő hét évben. A KEOP célkitűzéseinek és a majdani pályázati lehetőségeknek a széles körű megismertetésére a környezetvédelmi tárca tegnap egy roadshow-t is elindított. Ennek keretében május 3-ig Magyarország minden régiójába ellátogatnak a minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselői.
 
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=127130

vissza

---

1.o
Hitelplafon-emelési terv turisztikai célokra

A tervek szerint 2013. december 31-ig meghosszabbítják a Mikrohitel Plusz programot – jelentette be tegnap Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. vezérigazgató-helyettese. A 15 millió forint plafonú hitel a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) támogatásával kombinálható, azt helyettesítheti, illetve kiegészítheti a mikrohitelt. Tervezik, hogy a plafont 25 millióra emelik, ezt turisztikai vállalkozások vehetnék igénybe.
A kedvezményes kamatozású kölcsönre a nem bankképes, de hitelképes mikrovállalkozók is sikerrel pályázhatnak. Eddig 240 kérelmet hagytak jóvá, öszszesen 2,3 milliárd forint értékben. Az idén hat-, a következő négy évben pedig 40 milliárd forint kihelyezését tervezik.
A bank hamarosan komplett vidékfejlesztési hitelprogrammal jelenik meg. Terveik között szerepel önkormányzati sajáterő-pótló hitel indítása az uniós programokhoz, tőkehitelprogram mikrovállalkozók számára, vizsgálják a devizában történő refinanszírozás lehetőségét is. Aladics Sándor elképzelhetőnek tartja, hogy egy éven belül devizahiteles konstrukcióval is megjelennek. MK

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=168342

vissza

---

1.p
Februárban tovább nőtt a szélessávú előfizetések száma

Nemzeti Hírközlési Hatóság Kommunikációs Igazgatóság

2007 februárjában is folytatódott a szélessávú internet-hozzáférések számának növekedése. A januári adathoz képest az xDSL vonalak száma 2,21 százalékkal 646 ezerre, a négy legnagyobb kábelmodemes szolgáltató ügyfeleinek a száma pedig 3,44 százalékkal közel 318 ezerre nőtt, közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) kedden.

Az öt egykori monopolszolgáltató (Emitel, Hungarotel, Invitel, Magyar Telekom és Monortel), valamint a vezető alternatív szolgáltatók (PanTel, Tele2, GTS Datanet, eTel) és a legnagyobb kábeltelevíziós társaságok (UPC, T-Kábel, Fibernet, EMKTV) önkéntes adatközlésére épülő gyorsjelentés szerint a szélessávú hozzáférések száma február végén 964 ezer volt (januárban 939 ezer).

A jelentésben szereplő négy legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltató részesedése a teljes kábelmodemes piacon 75-80 százalék körüli, így a teljes magyarországi szélessávú előfizetői tábor immár meghaladja az 1 milliót.

A szélessávú hozzáférések számának növekedése mellett februárban folytatódott a bekapcsolt vezetékestelefon-vonalak számának csökkenése is. A vonalak száma több mint 4 ezerrel 3,337 millióra csökkent. Így február végén a 100 főre jutó vonalszám a januári 33,20 után 33,16 volt. A háztartások vezetékestelefon-ellátottságának aránya pedig 66,12 százalékról 66,09 százalékra csökkent.

A kezdeményezett hívások időtartama is csökkent, 2007 februárjában a januári értékhez képest 10,32 százalékkal 714 millió percre. Az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama a januári 238,3 percről 214,0 percre, a kezdeményezett hívások átlagos hossza pedig 3,33 percről, 3,29 percre csökkent.

Az előfizetők a januári 11,3 százalék után februárban a hívások 11,7 százalékát kezdeményezték közvetítőválasztáson keresztül és összesen 83,5 millió percet telefonáltak így. A közvetítőválasztást igénybevevők száma az előző hónaphoz képest 0,47 százalékkal 816 ezerre nőtt februárban.

Az év második hónapjában az előfizetők 6 251 földrajzi számot hordoztak, így február végére a 2004. január elseje óta hordozott vezetékes számok száma összesen 187 164-re emelkedett.

Forrás: Nemzeti Hírközlési Hatóság

vissza

---

1.q
Hitel helyett faktoring a megoldás

Ahhoz, hogy a hazai faktoring üzletág gazdasági súlya elérje a fejlett nyugati országokét, még ötszörös- hatszoros növekedés előtt áll. A piacvezető MKB Bank szerint az idén az exportfaktoring és az EU-támogatások faktorálása lesz a sláger.
 
A hazai bankszektor eszköztárában tizenöt éve szerepel a faktoring, de népszerűségre csak az elmúlt években tett szert. Az MKB Bank tavaly 200 milliárd forint fölé emelte faktoringforgalmát, és ezzel egy évvel korábbi kilencszázalékos piaci részesedését harminc százalékra tornázta fel, egyúttal megszerezve a piacvezető szerepet is. Molnár Tamás főosztályvezető szerint az idén további növekedési lehetőségek vannak a belföldi faktoringban, de az idei slágertermék az exportfaktoring és az EU-támogatások faktorálása lesz.Klasszikus faktoringról akkor beszélünk, ha egy vállalkozás eladja a banknak vevőkövetelését. Ebben az esetben a vállalkozás akkor is rögtön a pénzéhez jut, ha a vevője csak hatvan-kilencven napra hajlandó fizetni.

Az exportfaktoring hasonlóképpen működik, de vonzerejét növeli, hogy egy idegen, távoli piacon lévő, ismeretlen gazdálkodó helyett fizet a bank, így nemcsak a halasztott fizetés hidalható át, hanem a kockázat is nullára redukálható. Arról, hogy minkét tudja ezt a biztonságot nyújtani a pénzintézet, Molnár Tamás elmondta: "Az MKB tagja a legnagyobb nemzetközi faktoringszövetségnek, az FCI-nek, így a külföldi vállalkozás fizetőképességét nem az MKB, hanem a szövetség adott országban jelen lévő tagja vizsgálja. Így a nagy távolság ellenére is öt-hét munkanap alatt el tudunk bírálni egy ügyet, és egy kis- vagy középvállalat (kkv) nyugodtan szállíthat a számára ismeretlen külföldi cégnek halasztott fizetéssel, míg ő azonnal hozzájut a pénzéhez." Eddig sok kkv azért nem exportált, mert nem volt képes vállalni ezt a kockázatot, s nem tudta megfinanszírozni a két-három hónapos halasztott fizetést.

Hasonló érdeklődésre számít az idén az MKB szakembere az EU-támogatások miatt. Amint ismert, az EU-programok utófinanszírozásra épülnek. El kell készülnie a támogatott beruházásnak, és még utána is sok idő telik el, mire a támogatás megérkezik. Egy önkormányzati, intézményi beruházás pénzügyi rendezése akár két-három évbe is beletelhet. Az építőipari kisvállalkozások ilyen határidővel nem tudnak vállalkozni, így a faktoring lehet a megoldás. A hitellel azért nem tudják megoldani a problémát, mert a bankok nem szívesen hiteleznek két-három évre az építőipari kis cégeknek a nagy kockázat, a gyakori csődök miatt. Faktoring esetén viszont a bank megvásárolja a követelést, és nem a kisvállalkozással, hanem az önkormányzattal vagy állami intézménnyel áll kapcsolatban.

A tavaly kiugró eredményt produkáló hazai faktoring üzletág további növekedés előtt áll, mert amíg a fejlett nyugati országokban a GDP tíz-tizenegy százaléka átcsorog a faktoráló cégeken, addig ez itthon jelenleg a két százalékot sem éri el.
 
www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=126954

vissza

---

1.r
E-szakképzés - számítógépes nyilvántartás bevezetése

Az elektronikus ügyintézés újabb lendületet kapott a szakmai vizsgákra vonatkozó számítógépes nyilvántartás bevezetésével. A kialakított rendszer olyan országos vizsganyilvántartás, mely az ország egész területére vonatkozóan tartalmazza a szakmai képzéssel kapcsolatos statisztikai adatokat. A Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet honlapján a vizsgaszervezõk, illetve a képzéssel foglalkozó intézmények számára webes felület biztosítja a dokumentumokat kezelését. A nyilvántartás segítségével adatok nyerhetõk a szakképzéssel kapcsolatos kormányszintû döntések elõkészítéshez.

www.it-business.hu

vissza

---

1.s
Szélessáv - Európai Unió távközlési piaca

Az Európai Bizottság jelentése szerint az Európai Unió távközlési piaca tavaly 289 milliárd eurós árbevételt produkált. Ezzel a közösségen belül az egyik legdinamikusabban növekvõ ágazattá fejlõdött. A jelentés Magyarországot érintõ megállapításairól a Nemzeti Hírközlési Hatóság szóvivõje elmondta: az EU-ban ugyan emelkedett a szélessávú internet-hozzáférés aránya, Magyarország azonban hátulról az ötödik helyen áll. Márton György szerint fontos hangsúlyozni, hogy míg Magyarországon 2006. októberében a szélessávú internet-használat aránya csupán 8,6 százalékos volt, év végére elérte a 10 százalékot, miközben az árak folyamatosan csökkennek, és szinte az egész országban elérhetõ a világháló.

www.it-business.hu

vissza

---

1.t
Automatikus beszédfelismerés

Automatikus beszédfelismerésen alapuló, ingyenes, mobiltelefonos tudakozó rendszer fejlesztését jelentette be a Google . A Google Local Voice Search révén a használó ugyanahhoz az információhoz jut, mint a Google Maps-szel, de internet és számítógép nélkül. E szolgáltatás az Amerikában 9,4 milliárd dolláros, hagyományos tudakozóipar konkurrense lesz. Ez az egyik indok, a másik pedig, hogy a Microsoft nemrég vásárolta meg 800 ezer és 1 milliárd dollár közötti összegért a Tellme Networks internetes tudakozó céget.

www.it-business.hu

vissza

---

1.u
Vizitdíj fizetése mobilon bankkártyával, "iziben"

A Hedz Magyarország Kft. a Magyar Kórházszövetség XIX. Kongresszusán jelentette be az Európában egyedülálló, az Inter-Európa Bankkal közösen működtetett mobil fizetési szolgáltatása, az iziShop indulását. A szolgáltatás különlegessége, hogy a felhasználók nem mobil számlájuk, hanem bankkártyájuk terhére fizethetnek, elsőként vizitdíjat.

A mobilon történő fizetés a Hedz Magyarország Kft. technológiai fejlesztéseinek és üzleti tevékenységének központi eleme, melynek célja, hogy kiaknázza a mára mindenki zsebében ott lapuló mobil telefonok üzleti kihasználhatóságát a közlekedés, szórakozás, közigazgatás és természetesen az egészségügy legkülönfélébb területein.

Az iziShop mobil fizetés üzleti koncepciója merőben más alapokra építkezik, mint a mobil szolgáltatók vagy egyéb piaci szereplők korábbi fizetési rendszerei. Az iziShop az első, mobil szolgáltatóktól független megoldás, amellyel előzetes szerződéskötés vagy egyenleg feltöltése nélkül bármely hazai vagy külföldi felhasználó a mobiltelefonjáról fizethet. A fizetés pedig nem a telefonszámla terhére, hanem a vásárló számára legnagyobb keretet biztosító bankkártyája terhére történik!

Az iziShop másik különlegessége, hogy a szolgáltatás nemcsak egy egyszerű bankkártyás fizetést takar, hanem lefedi a vásárlás teljes folyamatát is: a mobiltelefonra egy egyszerű SMS-el telepíthető iziShop Java-alkalmazás egy interaktív „plázába” kalauzolja a vásárlót, ahol kényelmesen, az interneten megszokott interaktív módon lehet már most vizitdíjat, majd rövidesen számtalan egyéb terméket vásárolni, legyen az buszbérlet, vonatjegy vagy éppen koncertbelépő.  „Az iziShop rendkívüli rugalmassága, alacsony tranzakciós költségei és több tíz- vagy akár százezer forintos fizetési összegei egyedülálló üzleti alkalmazásokat kínálnak a közlekedéstől a szórakoztató iparon át az államigazgatásig, amelyekről a kereskedők és szolgáltatók – megfelelő rendszerek híján – eddig még álmodni sem mertek.” – magyarázza Fejes Sándor, a Hedz ügyvezetője.

Az iziShop fizetési tranzakcióinak hátterében egy biztonságos internetes bankkártyás fizetési rendszer van, amit az Inter-Európa Bank eCommerce szolgáltatása biztosít. „Bankunk mindig is kiemelt jelentőséget tulajdonított a bankkártyás fizetések elterjedésének, és meglátásunk szerint az  most forradalmi változások elé állítja a piacot” – kommentálja a hírtäiziShop Deák András, az Inter-Európa Bank eBusiness osztályvezetője. Az iziShop biztonságos adatkommunikációjának kifejlesztésében a Hedz partnere a Budapesti Műszaki Egyetem Híradástechnika Tanszék Crysys Laboratóriuma volt, a Mobil Innovációs Központjának (MIK) támogatásával.

A Hedz-ről:
A Hedz mobil fizetési, mobil banki és egyedi mobil vállalati alkalmazások fejlesztésére fókuszáló szoftvertechnológiai vállalkozás. A cég fő üzleti tevékenysége kereskedelmi folyamatok hatékonyságának növelése mobil technológiák intenzív felhasználásával, köztük saját fejlesztésű, szabadalmazott mobil fizetési megoldásai bevezetésével. A Hedz főbb termékei közt találhatók a bankok számára kifejlesztett nagybiztonságú integrált mobil banki rendszerek, közüzemek és szolgáltatók számára kínált, számlák mobiltelefonon történő fizetését lehetővé tevő moBill megoldása, vagy a webes alkalmazások számára mobiltelefonon erős autentikációt biztosító iziSEC biztonsági rendszere. A szegedi székhelyű cég csapata több évtizedes nemzetközi – köztük a kaliforniai szilícium-völgyi – üzleti és internet technológiai múlttal rendelkező, többszörös Comdex díjjal kitüntetett szakemberekből áll. 

További információ:

Dr. Fejes Sándor
ügyvezető igazgató
6726 Szeged, Középfasor 37A
Tel: +36 30 279 4338
E-mail:  fejes@hedz.hu
Honlap: www.hedz.hu    

Forrás: Hedz sajtóközlemény

vissza

---

1.v
Az UNESCO világörökségi oktatócsomagja

Az UNESCO által 1999-ben összeállított Világörökség Oktatási Csomagja a közelmúltban kezdett "vizsgázni" a világ iskoláiban. (KultúrPont)

Bővebb információ: www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=12372

vissza

---

1.w
Kulturális Tanulmányok Archívuma az interneten

Ingyenesen hozzáférhető irodalmi kritikák, recenziók, tanulmányok találhatók Cultural Studies e-Archive - CSeARCH-ben (Kulturális Tanulmányok Archívuma), a Culture Machine weboldalon. Az adatbázis létrehozói a területen tanulmányokat folytató diákok, oktatók, kutatók és újságírók munkáját kívánják segíteni. (OCPA)

Bővebb információ:
Culture Machine; Dr. Gary Hall 
I: www.culturemachine.net/csearch

vissza

---

1.x
Nyelvek az interneten

Az UNESCO közzétette az interneten használt nyelvekkel kapcsolatos, B@bel Kezdeményezés projektben végzett kutatásának eredményeit. (OCPA)

Bővebb információ: www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=12370

KultúrPont Iroda - Cultural Contact Point Hungary
1075 Budapest, Kazinczy u. 24-26.
tel.: +36-1-413-7565 fax: +36-1-413-7574
E-mail: info@kulturpont.hu
Honlap: www.kulturpont.hu

vissza

---

1.y
Magyarországon a polgárok sokkal aktívabban aknázzák ki az információs technológia nyújtotta előnyöket, mint a vállalkozások

Magyarországon a polgárok sokkal aktívabban aknázzák ki az információs technológia nyújtotta előnyöket, mint a vállalkozások – derül ki a Bizottság legújabb jelentéséből, amely azonban rámutat arra is, hogy a szélessávú lefedettséget illetően igencsak a sor végén kullogunk.

A tagállamok közül Dániában, Hollandiában, Finnországban, Svédországban, Nagy-Britanniában és Belgiumban nagyobb arányban terjedtek el a szélessávú szolgáltatások, mint az Egyesült Államokban vagy akár Japánban – mutat rá Bizottságnak az i2010, azaz a növekedést és munkahelyteremtést célzó digitális stratégia előrehaladásáról készített éves jelentése.

Nem csoda hát, ha az információs technológiák a dániai iskolákban nyertek teret maguknak a leginkább, s a dán cégek azok, melyek előszeretettel, másoknál sokkal nagyobb mértékben aknázzák ki az internet és az elektronikus üzletvitel előnyeit. Míg a britek és a svédek a leginkább jártasak az IT terén, addig a hollandok az online játékok és zene leglelkesebb felhasználói. Európában a nyilvános internethozzáférési pontok felhasználási aránya Finnországban a legmagasabb, s Helsinki fekteti be a legtöbbet az információs technológiát célzó kutatásokba is (mindez K+F kiadásainak 64,3 százalékát teszi ki). Svédország és Finnország egyébként GDP-jének 3,9 százalékát, illetve 3,5 százalékát fordítja kutatásra, ami meghaladja az EU 3 százalékos célkitűzését. A jelentés mindemellett feltárja azt is, hogy a 3G mobiltelefonok Olaszországban terjedtek el a leginkább, és a száloptikai hálózat kiépítettségét tekintve is Itália áll az első helyen. A legtöbb digitális televízióval ugyanakkor a britek rendelkeznek

Itthon még van min javítani

Ami Magyarországot illeti, összességében elmondható, hogy a polgárok sokkal aktívabbak az információs technológia hasznosításában, mint a vállalkozások. Míg 2006-ban az internetes hozzáféréssel rendelkező háztartások 68,2 százaléka rendelkezett szélessávú kapcsolattal (EU-átlag: 62,1%), addig a világhálóhoz kapcsolattal rendelkező vállalkozások 61,3 százaléka mondhatta el ugyanezt magáról. Ez különösen akkor szembeötlő, ha tekintetbe vesszük, hogy az uniós átlag 74,5 százalék körül mozgott.

A jelentésből kiderül az is, hogy a szélessávú lefedettség és az internetkapcsolat összességében jóval az uniós átlag alatt marad. Míg tavaly a Huszonötökben a szélessávú lefedettség aránya 15,7 százalék körül mozgott, addig Magyarország a maga 8,6 százalékával a rangsorban csak a kevésbé dicsőséges 21. helyet foglalhatta el. Nálunk egyébként a népesség 41,7 százaléka vallja magát rendszeres internet-felhasználónak (EU-átlag: 46,7%): ők főként emailküldésre használják a világhálót, valamint arra, hogy információkat gyűjtsenek egyes termékekről és szolgáltatásokról. A magyarok körében ugyanakkor még nem igazán népszerű az internetes telefonálás, a banki ügyek online intézése, emellett a web rádiók vagy televíziók nézése se toborzott még túl sok hívet magának.

A jelentésből az is kiviláglik, hogy honfitársaink közül a legtöbben otthonról (28,8%), illetve munkahelyükről (18,7%) érik el az internetet. Magyarországon egyébként az alapvető közszolgáltatások fele mind a polgárok, mind a vállalkozások számára online is elérhető. Míg az előbbi jóval az uniós átlag felett (EU25: 36,8%), addig utóbbi inkább az európai átlagérték alatt (67,8%) található. Viszonylag jól állunk az iskolák internetkapcsolatát tekintve is: eszerint ugyanis az oktatási intézmények 77 százaléka rendelkezik szélessávú eléréssel (EU-átlag: 67%). A diákokra azonban még mindig kevés számítógép jut: száz tanulóra alig kilenc (8,6). Az uniós átlag 9,9. A magyar tanárok mindemellett az európai átlagnál kevesebbszer (42,8%) használják a számítógépet az órák alatt (EU25: 74,3%). Magyarországon még az e-kereskedelem is gyerekcipőben jár: a vállalkozások forgalmának ugyanis csak 7 százalékát teszi ki az internetes kereskedelem (igaz, ezen a téren az EU-átlag is csak 11,7 százalék körül mozog).

vissza

---

3.a
Meghirdették a Magyar Formatervezési Díj pályázatot

A kiemelkedő színvonalú formatervezői tevékenység elismerésére a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a Magyar Formatervezési Tanács közreműködésével meghirdette a 2007. évi Magyar Formatervezés Díj pályázatot.

www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/palyazatok/forma20070327.html

vissza

---

3.b
Áprilisban újabb ROP-pályázatokat vitatnak meg

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség április elején szakmai egyeztetésre bocsátja a regionális operatív programok (ROP) újabb pályázati kiírásait, amelyek végleges változata májusban jelennek meg.
 
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közölte, hogy az újabb ROP-pályázatok jellemzően akadálymentesítésre, ipari parkok, út- és kerékpárutak fejlesztésére vonatkoznak, minden régióban két pályázati kiírást terveznek.

Az ügynökség tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal arról, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) milyen pályázatokat lehet kiírni még az operatív programok végleges elfogadása előtt.

A tervek szerint, ha sikerül a gazdaságfejlesztési pályázatokról megegyezni az Európai Bizottsággal, a magyar kormány döntését követően, indulhat el a gazdaságfejlesztési pályázatok egyeztetése, majd kiírása, ami májusban várható.

Forrás: MTI
www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&article_id=7632
Hírextra

vissza

---

3.c
Magyar Minőség Társaság pályázati felhívása

A pályázat célja:

Kiemelkedő minőségű hazai termékek és szolgáltatások népszerűsítése.
Ez évi pályázatunkban érvényesítjük az eddigi, sikeres pályázataink tapasztalatait és felhasználjuk a technika által nyújtott újszerű lehetőségeket, elsősorban a pályázatot nyert termékek és szolgáltatások széles körben való megismertetésére, esélyt adva ezzel a nagyobb versenyelőny szerzésére.

Azon termékkel/szolgáltatással lehet pályázni, melynek jellemzői:

• Magyarországon gyártják, illetve nyújtják,
• minőségjellemzői kiemelkedők,
• minőségük egyenletes, mert a termék gyártása/a szolgáltatás tanúsított minőségirányítási rendszerben folyik, vagy – mikro vállalkozásoknál – az egyenletesség egyéb módon bizonyítható,
• a termék gyártása és felhasználása/a szolgáltatás környezetkímélő (ha ez értelmezhető).

Alapelvünk, hogy a pályázat feltételeit a lehető legkevesebb ráfordítás árán lehessen teljesíteni. Ezért nem szükséges újabb, esetenként költséges vizsgálatok végzése; elfogadunk máshol már díjazott pályázatot is, ha feltételeinknek megfelel.
A zsűri által elfogadott pályamunkák elnyerik a Magyar Minőség Háza® 2007. Díjat.
A díjak ünnepélyes átadására a XVI. Magyar Minőség Hét keretében kerül sor (november 05.).

Beadási határidő: 2007. szeptember 14.

További részletek

Nevezési lap

vissza

---

3.d
Az első három pályázati kiírást májusban, a többit ősszel teszik közzé

Rekordtámogatások k+f projektekre

A tervek szerint májusban jelennek meg az első kutatás-fejlesztési pályázatok az Új Magyarország fejlesztési terv keretében. Az idén összesen hat ilyen kiírás várható, ezek révén együttesen 42 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a pályázó egyetemek, kutatóközpontok és vállalkozások 2007-ben.
Bizonyára sláger lesz a vállalati innovációt ösztönző, a legnagyobb keretű kiírásterv. Itt az előirányzott 14,78 milliárd forintból hozzávetőleg 130-140 projekt számíthat – minimum 25, maximum 200 milliós – dotációra. Várhatóan a támogatható tevékenységek közé sorolják a kísérleti fejlesztést, a műszaki megvalósíthatósági tanulmányt, az iparjogvédelemmel kapcsolatos fellépést, innovációs tanácsadó és támogató szolgáltatások igénybevételét stb.
A tervezett keret nagyságát tekintve a második helyre a vállalati kutatás-fejlesztési profil erősítését szolgáló felhívás kerül. Itt 8,4 milliárd forintot készül szétosztani a kiíró hatóság, meglepően kevés, mindössze tíz projekt között. Ezzel rendkívül nagy lehetőséghez juthatnak a nyertesek a közvetlenül hasznosuló k+f tevékenység fejlesztése, új vállalati kutatóhelyek létesítése terén. A kivételes alkalmat tükrözi az elnyerhető támogatás nagysága is, ez minimum 200 millió, maximum 1,5 milliárd forint lehet.
A keret nagysága – 8,207 milliárd forint – alapján a harmadik a sorban az innovációs és technológiai parkok támogatását szolgáló pályázatterv, ez még az előzőnél is több – minimum 1, maximum 4 milliárd forint – fejlesztési forrást biztosíthat összesen két nyertes projektnek. Ennél a kiírásnál a fejlesztési pólusokban lehet pályázni koncentrált, üzleti alapon működő kutatási és innovációs szolgáltató központok kialakítására.
Ugyancsak számottevő – 7,461 milliárd forint – a keret-előirányzat a piacorientált kutatási-fejlesztési tevékenység, valamint a k+f és technológiai együttműködések fejlesztését támogató kiírásnál. Itt ötven projekt nyerhet darabonként minimum 50, maximum 300 millió forint támogatást.

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=168309

vissza

---

3.e
Megújuló energia: pályázatokra 100-110 milliárd forint

Megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos támogatásokra az Új Magyarország fejlesztési terven (ÚMFT) belül mintegy 50 milliárd forint, az Új Magyarország vidékfejlesztési terven (ÚMVT) belül pedig 50-60 milliárd forint áll rendelkezésre az elkövetkező hétéves európai uniós költségvetési időszakban.

Grónay Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakértője egy szakmai háttérbeszélgetésen elmondta, hogy az ÚMFT forrásairól még a kormány egyeztetet az EU-val. Várhatóan június-júliusban jelenhetnek meg az első pályázati felhívások.

Varga Tamás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tanácsosa közölte, hogy az ÚMVT első pályázatait valószínűleg már áprilisban írják ki.

Grónay Andrea beszámolt arról, hogy az ÚMFT-ből a megújuló energiaforrások hasznosítására és az energiahatékonyság javítására igényelhető támogatások várhatóan a teljes beruházási érték legfeljebb 30 százalékát tehetik ki. A támogatási intenzitás az elmúlt évek hasonló pályázatainál akár a 60 százalékot is elérhette.

43 támogatott pályázat

A megújuló energia támogatási kerete 2004-2006 között 6,1 milliárd forintot tett ki. A beérkezett 106 pályázatból 43 részesült támogatásban.

A szakértő jelezte, hogy amíg az elmúlt években mindenféle alternatív energiaforrásra jutott a pénzből, addig az elkövetkező időszakban a hangsúly a biomasszával, azon belül is a biogázzal és a bioüzemanyaggal összefüggő projektek támogatásán lesz.

Varga Tamás kifejtette, hogy az ÚMVT fejlesztési támogatásait fás szárú energiaültetvények telepítésére, termelőeszközök, illetve tüzelőberendezések beszerzésére és saját célú, kisüzemi nyersszesz feldolgozásra lehet majd igényelni támogatást, melynek mértéke a teljes beruházási érték legfeljebb 40 százalékát érheti el.

Több támogatás, nagyobb terület

A tanácsos jelezte: ezenfelül az alapanyag-termelés versenyképessé tételéhez az idén már hektáronként 45 euró kiegészítő területalapú támogatásért folyamodhatnak energia célú növénytermesztésben érdekelt gazdák, akiknek tavaly még csak 29 euró járt erre a célra. Ilyen szubvenciót tavaly 12-14 ezer hektáron vettek igénybe Magyarországon, az idén a kormány 15-25 ezer hektárral számol.

A kiegészítő támogatásokat tavaly még a magyar kormány saját forrásból finanszírozta, ám azokat az idei évtől már teljesen az EU fizeti.

Ezeket a kiegészítő támogatásokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal még áprilisban meghirdeti a többi területalapú támogatással együtt - közölte Varga Tamás. Hozzátette, hogy az igénybevételhez a gazdáknak feldolgozói szerződéssel kell rendelkezniük "minősített piaci szereplőktől".

Forrás: MTI

www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/gazdasag/megujulo20070404.html

vissza

---

3.f
Sikeres a vállalati képzésre kiírt uniós pályázat

Sikeresnek bizonyult a mikro és kisvállalkozások számára vállalati képzés támogatására kiírt uniós pályázat, mivel a beérkezett igénylések összege elérte a rendelkezésre álló keretet. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által január 31-én megjelentetett felhívás kimondottan azokat a legkisebb vállalkozásokat célozta meg, amelyek forráshiány miatt munkatársaik képzésére jellemzően nem költenek.

A pályázat iránti nagy érdeklődés azt mutatja, hogy a támogatási célok egybeestek a piaci igényekkel, a mikro- és kisvállalkozások számára valóban szükséges területen nyújtanak segítséget.

Az érdeklődést fokozhatta, hogy bár a szakmai kritériumok szigorodtak (csak akkreditált intézményben lehet igénybe venni az OKJ-s vagy akkreditált képzést), a pályázóknak mindössze 20-25 százalék önrésszel kell rendelkeznie a vissza nem térítendő támogatás igényléséhez. Ez az önrész 10-15 százalékra csökken abban az esetben, ha hátrányos helyzetű, például fogyatékkal élő, illetve roma munkatársaikat képezik a vállalkozások. További könnyebbség volt a pályázók számára az egyszerűsített pályázati rend, amely a korábbiaknál lényegesen kevesebb adminisztrációs feladatot és igazolási kötelezettséget ír elő, illetve az ügynökség honlapján elérhető pályázat-kitöltő program is. A pályázaton 1-25 millió forint közötti összeget lehet igényelni vállalati képzésre, az 1,057 milliárd forintos keret erejéig.

Mivel a beérkezett pályázatokban összesen igényelt támogatás elérte a rendelkezésre álló keretet, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. április 6-i dátummal felfüggeszti a pályázatot, arra április  6-án éjfélig lehet még igénylést beadni. Az ezt követő napokban értékeljük a beérkezett pályázatokat és megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy van-e mód a többletigények kielégítésére.

www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=hirek_10000508-hir

vissza

---

3.g
Nyílt közbeszerzési eljárást ír ki a Miniszterelnöki Hivatal

Nyílt közbeszerzési eljárást ír ki a Miniszterelnöki Hivatal a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Központ információs rendszerének kialakítására. A közel 800 millió forint értékben meghirdetett közbeszerzés az idei és a jövõ évre vonatkozik. A beruházás tizenöt százalékát a központi költségvetésbõl, nyolcvanöt százalékát pedig európai uniós forrásból fedezik. A kiépülõ egységes adatbázis lehetõvé teszi, hogy egy helyen kezeljék a központi közigazgatásban dolgozók személyi, teljesítményértékelési, javadalmazási és képzési adatait, valamint szabadság-nyilvántartását.

www.it-business.hu

vissza

---

3.h
Az InfoPark Alapítvány idei pályázati felhívása

Az InfoPark Alapítvány az idén is pályázatot hirdet „Infopark ösztöndíj” elnyerésére diplomamunkáért és doktori munkáért

I. A támogatás célja és háttere

Az InfoPark Alapítvány célja – a lágymányosi Informatikai és Technológiai Innovációs Park megvalósulási céljait figyelembe véve – a társadalom és a gazdaság fejlődését elősegítő, a tudomány és a gazdaság közötti kapcsolatrendszer erősítését szolgáló kutatás-fejlesztési tevékenység hasznosításának támogatása.

Infopark ösztöndíj diplomamunkáért és doktori munkáért (a továbbiakban: Infopark ösztöndíj) kiemelkedő infokommunikációs tudományos-technikai eredményekért és ezek alkalmazásáért adományozható  az alábbi szakterületeken:

• Beágyazott rendszerek
• Mechatronika
• Mobil távközlési és informatikai eszközök
• Hálózati és elektronikus média
• Nanotechnológia
• Hálózatba szőtt szoftverek és szolgáltatások
• Robotika
• Fotonika
• Egészségügyi informatika
• Bioinformatika

Az elbírálás során előnyt élveznek az olyan vállalkozói szemléletű pályaművek, amelyek spin-off vállalkozások megalakításának lehetőségét hordozzák magukban.

Az Infopark ösztöndíj olyan főiskolai és egyetemi, illetve doktorandusz hallgatóknak adható, akik az adott évben, illetve az  Infopark ösztöndíj meghirdetése előtti évben eredményesen védték meg a diplomamunkájukat, illetve doktori munkájukat. E felhívás keretében két diplomamunka és egy doktori munka díjazására kerülhet sor.

A diplomamunkáért járó ösztöndíj összege 100 ezer forint, a doktori munkáért járó ösztöndíj összege 200 ezer forint.

II. Pályázati feltételek

A pályázáshoz az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:

• A pályamű tárgyát képező diplomaterv, illetve doktori disszertáció,
• A pályázó rövid szakmai életrajza (max. 1 oldalon),
• Ajánlás az adott  tanszék vezetőjétől

III. A pályamű benyújtásának módja, helye és határideje:

A pályaműveket az életrajzzal és az ajánlással együtt egy példányban az InfoPark Alapítvány postacímére kérjük eljuttatni: 2123 Dunakeszi, Pf.15., valamint elektronikus úton az antoni@infoparkalapitvany.hu e-mailcímre kérjük megküldeni.

A pályamű beadási határideje: 2007. 06. 15.

A pályázattal kapcsolatos információ beszerezhető és konzultáció igényelhető:

Antoni Györgyinél a 30/ 9647-277-es telefonszámon, vagy e-mailben: antoni@infoparkalapitvany.hu

vissza

---

3.i
Támogatás európai audiovizuális alkotások televíziós sugárzására

Az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség pályázatot hirdet európai televíziós programok EU-n belüli és azon kívüli terjesztésének elősegítésére. (KultúrPont)

Bővebb információ: www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=12469

vissza

---

3.j
EACEA-pályázat audiovizuális művek népszerűsítésének támogatására

Az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség pályázatot hirdet audiovizuális művek népszerűsítésének támogatására. (KultúrPont)

Bővebb információ: www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=12520

vissza

---

3.k
Pályázat szakértői tanulmányutakra

Szakértői tanulmányutakra lehet pályázni az Egész életen át tartó tanulás program keretében. (KultúrPont)

Bővebb információ: www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=12540

vissza

---

3.l
Elindult az első körben megjelenő regionális operatív programok (ROP-ok) pályázati kiírásainak társadalmi egyeztetése

A régiók számára májusban nyílik meg először a lehetőség arra, hogy a 2007-2013 között hazánkba érkező uniós források segítségével megvalósítsák fejlesztési elképzeléseiket. Kerékpárút, belterületi utak, ipari parkok, közoktatási intézmények fejlesztése és akadálymentesítés témákban kerülnek pályázatok meghirdetésre. Annak érdekében, hogy a pályázatok a társadalom minél szélesebb körének véleményét tartalmazzák, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a kiírás-tervezeteket társadalmi vitára bocsátja.

Az NFÜ a dokumentumok véleményezésére a pályázati kiírások témáiban érintett társadalmi szervezeteket kért fel. A szervezetek listái a honlapon megtalálhatók. A felkért szervezetek mellett azonban bárki elmondhatja észrevételét a pályázati anyagokkal kapcsolatban.

A társadalmi vitára bocsátott tervezetek a lent megtalálható táblázatból tölthetők le. Kérjük, hogy véleményüket szintén a táblázatban megtalálható Kérdőív sablonba írják be. (Felhívjuk figyelmüket, hogy csak a kérdőív sablonban visszaérkezett véleményeket áll módunkban átvezetni, ezért kérjük minden esetben ebben dolgozzanak és jelöljék meg a  véleményezett oldalszámot.)
Az észrevételeket a táblázatban, az adott pályázati kiírásnál megjelölt e-mail címre juttassák el április 19-én 16 óráig. Ezen időpont után beérkezett véleményeket nem áll módunkban elfogadni.

A beérkezett vélemények feldolgozását követően a felmerült javaslatok megvitatására a legnagyobb hazai szakmai, érdekképviseleti szervezetek részvételével április 27-én fórumok megrendezésére kerül sor.

A összegyűlt és megvitatott vélemények feldolgozását követően a végleges pályázati kiírásokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján tesszük közzé.

A pályázati kiírások társadalmi egyeztetése során beérkező írásos javaslatokat, valamint az egyeztető fórumon elhangzott észrevételeket az átláthatóság elvének megfelelően mindenki számára elérhetővé tesszük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján. A javaslatok a véleményező megnevezésével együtt, valamint a javaslatról született szervezeti döntések egyaránt olvashatóak lesznek a honlapon.


Forrás: www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=hirek_10000514-hir

http://www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=roptars

vissza

---

4.a
NJSZT e-Learning szakosztály alapítással kapcsolatos adatgyűjtés

Aki szeretne csatlakozni egy a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság berkeiben indítandó eLearning szakosztályhoz, az kérjük legyen szíves adja meg a MoodleMoot nyitóoldalán elhelyezett "Tagsági nyilatkozat" nevű kérdőívben a fontosabb adatokat (e-mail címet és munkahely címet is többek közt), vagy küldje meg azokat e-mailben a következő címek valamelyikére: gyula.papp@gmail.com vagy vagvolgyi.csaba@gmail.com. A kérdőívet a regisztrált felhasználók tölthetik ki, de annak adataihoz idegenek nem férhetnek hozzá.

Szeretnénk az NJSZT elnökség április 12.-i ülése elé vinni, ezért arra kérünk mindenkit, hogy mihamarabb adja meg adatait, ezzel megerősítve a csatlakozási szándékát!

Emlékeztetőül idézzük a társaság céljait:

NJSZT eLearning szakosztály céljai

• Az eLearning magyarországi népszerűsítése, kiadványok készítése, konferenciák, rendezvények szervezése.
• A hazai jó gyakorlatok, szakmaspecifikus megoldások nyomon követése, bemutatása, publikálása.
• A magyar eLearning szakmai közösség számára vitafórum biztosítása.
• Hazai eLearninggel foglalkozó intézmények, szervezetek, vállalatok közti kommunikáció elősegítése.
• A témával kapcsolatos szabványok honosítása és elterjesztése.
• Az eLearning pedagógiai és módszertani vonatkozásainak a kutatása, az eredmények, tapasztalatok megosztása.
• A szabad forráskódú keretrendszerek és hozzájuk kapcsolódó egyéb szoftverek és fejlesztőeszközök honosítása, fejlesztése.
• Hasonló profilú nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolatfelvétel, tudástranszfer biztosítása a hazai kutatók-fejlesztők számára. 
• Pályázatokhoz konzorciumok létrehozása. 

Forrás: http://moodlemoot.kfrtkf.hu/


vissza

---

4.b
INFormációs társadalom - INternet – InformációTechnológia 2007. március 30. hírleveléből

Mapping Anthropotechnical Spaces

A virtuális és fizikai tér nem választható el egymástól: a digitális dokumentumok hálózatai és a digitális szolgáltatások napjainkban már nem csupán a személyi számítógépek használatához kapcsolódnak, az ember közvetlen környezetébe egyre nagyobb mértékben épültek be a - felhasználó számára sokszor láthatatlan - csipek és szoftverek (például beléptető-rendszerek, RFID-olvasók, rendelésfelvételt segítő mobil pincérrendszerek, kamerás autópálya-figyelés, kézi számítógépek, mobiltelefonok, intelligens bútorok stb.) által vezérelt tárgyak. Így alakul ki az antropotechnikai tér. Ha meg szeretnénk érteni, alakítani szeretnénk ezt a folyamatot, megfoghatóvá, kezelhetővé, navigálhatóvá kell tennünk ezt a teret. Ez azt jelenti, hogy fel kell térképeznünk a benne rejlő kapcsolatokat, összefüggéseket, mechanizmusokat. Az új eszközök, újfajta térképek kidolgozásához többek között az informatika, társadalomtudomány, építészet és filozófia területéről érkező elméleti és gyakorlati szakemberek bevonására van szükség. Kulcsszavak: Mapping, Locative Media, Visualization, Ubiquitous Computing, CodeSpace, SmartRooms.

A jelentés teljese terjedelmében itt olvasható: http://konferencia-tudasbank.hu/reports/view/33

A Konferencia Tudásbank címe: http://konferencia-tudasbank.hu

Amennyiben bármilyen kérdése, észrevétele van, kérjük a kapcsolat@infinit-intelligence.hu címre írjon.

Kiemelt ajánlatunk:

Nevelő célú videójátékok: barátságosabbá teszik az osztálytermet?
A videójátékokat hagyományosan inkább veszélyforrásként kezelik, mint tanulást segítő eszközként. Pedig a diákok akár órákat is képesek a játékok előtt ülni, hogy eljussanak a következő szintig, vagy hogy magasabb pontszámot érjenek el. Ez lehet a kulcsa annak, hogy a tanulás során is hatékonyan hasznosítható.

www.technewsworld.com/story/56516.html

Új szélessávú statisztikák

Az elmúlt napokban két áttekintés is napvilágot látott a szélessávú kapcsolatok elterjedéséről. Az eMarketer és a Point Topic számai között van ugyan némi eltérés (az előbbi becslése szerint 250 millió, az utóbbi adatai szerint viszont - egy év alatt 31 százalékos növekedéssel - 281 millió a Föld szélessávú kapcsolatainak száma), de a tendenciák terén
egyetértenek: egy év alatt jelentős mértékben növekedett a szélessávú előfizetések száma.

Az eMarketer szerint az Egyesült Államokban és Kínában találjuk a legtöbb szélessávú kapcsolatot, 54,6 illetve 46,6 millióval. A brit Point Topic
(PT) szintén ezt a két országot sorolja az első helyre, ám némileg magasabb értékekkel (57,3 illetve 51,9). A további helyezéseken ugyanazok az államok osztoznak, bár a sorrendben van némi különbség a 4-7. helyen, ahol Dél-Korea és a folyamatosan nagy versenyben lévő brit-francia-német hármas áll.

		eMarketer	Point Topic
1.	Egyesült Államok:	54,6 millió	57,3 millió
2.	Kína	46,6 millió	51,9 millió
3.	Japán	23,7 millió	26,1 millió
4.	Dél-Korea	2,7 millió	14 millió
5.	Egyesült Királyság	12 millió	13,1 millió
6.	Németország	11,8 millió	14,7 millió
7.	Franciaország	11,2 millió	14 millió
8.	Olaszország	7,9 millió	8,8 millió
9.	Kanada	7,4 millió	7,8 millió
10.	Spanyolország	5,5 millió	6,7 millió

A Point Topic adatai szerint a legnagyobb növekedési aránnyal Franciaország büszkélkedhet, ahol egy év alatt 40 százalékkal nőtt a kapcsolatok száma. Az első tíz helyezett országon kívül vannak olyan államok, ahol nagyobb volt a növekedési ütem (pl: India - 152%, Törökország - 88%), ám itt a penetráció bázisa elég alacsony, így nem nehéz impresszív növekedési értékeket felmutatni.

A technológiai oldalt tekintve a PT szerint az xDSL a legnépszerűbb, a 281 millió kapcsolat kétharmadát (65,7%) adja ez a megoldás, miközben figyelemre méltó a száloptikai megoldás előretörése: a FTTx technológia az összes kapcsolat több mint 10 százalékát adja.  Az eMarketer szintén említést tesz az újabb, még gyorsabb szélessávú technikákról: főleg Dél-Korea és Japán már egy újabb evolúciós szakaszba lépett a fényvezetős technológiák terjedésével.

Leginkább a két említett ázsiai országban tapasztalható a DSL-vonalak jelentős visszaesése, a jóval nagyobb sávszélességet biztosító száloptikai megoldások ellenében. Japánban az év végére 7,5 millió FTTH
(Fiber-to-the-Home) kapcsolat volt, ez az összes szélessávú előfizetés mintegy harmada. Az átlagos japán felhasználó tehát mintegy 50-100 mbps-ra képes kapcsolattal rendelkezik, nagyjából akkora összegért, amely máshol 1 mbps-ra elég. Gyakorlatilag újra kialakul az a különbség, amit a betárcsázós technológia és a DSL között már magunk is tapasztalhattunk. A nagyon gyors szélessáv újabb lehetőségeket nyit meg (a tartalomszolgáltatástól az online marketingig) a felhasználók előtt.

Forrás:
http://www.emarketer.com
http://point-topic.com/

Kiemelt ajánlataink:

A hazai lakosság 34 százaléka internetezik A 15-69 éves hazai lakosság 34 százaléka ineternetezik legalább havi rendszerességgel, többségük (a teljes populáció 29 százaléka) legalább hetente felcsatlakozik a világhálóra - derül ki a TNS-NRC InterBus kutatásának 2006 második féléves jelentéséből. Azok aránya, akik kipróbálták már az internet használatát, valamivel magasabb: 41 százalék.
A 15-69 éves lakosság nagyobbik része, csaknem háromötöde ugyanakkor még semmilyen személyes tapasztalattal nem rendelkezik a világhálón található tartalmakat, szolgáltatásokat illetően, ugyanis még sosem próbálta ki az internet használatát.
http://www.nrc.hu/aktualis?page=details&news_id=403

Dokumentumok a közösségi hozzáférésről

Az elmúlt hetekben több elektronikus dokumentum látott napvilágot a közösségi hozzáférésről az angol nyelvterületen. Az egyik egy útmutató, mely malajziai példák kapcsán ad praktikus tanácsokat ahhoz, hogyan kell közösségi elérési pontot létrehozni. Egy másik dokumentum egy módszertant határoz meg arra vonatkozóan, hogyan lehet legjobban kiválasztani a vidéki információs központok elhelyezkedését. A két dokumentumhoz kapcsolódik egy érdekes cikk is az indiai ashwini teleházakról, melyek szolgáltatásai között az internet-hozzáférés mellett videokonferencia, távgyógyászat, számítástechnikai képzés, angol nyelvtanfolyam vagy kézimunka-tanfolyam is található.

Útmutató:

www.unescap.org/icstd/applications/projects/Malaysia_CeC/docs/guidebook.pdf

A vidéki teleházak pozícionálásáról: www.pallitathya.org/en/pallitathya_research/palli_research/location%20selection%20report.pdf
Az ashwini teleházakról: http://community.telecentre.org/en-tc/node/29369

IT-mentorok munkatapasztalatairól: virtuális iroda üzemeltetése Borbarát Éva 30 (rendszergazda és felhasználói supportként) informatikában eltöltött év után vált munkanélkülivé, munkahelye megszűnése miatt. Az IT-mentor képzés meghirdetésekor már látta magát, amint kórházakban, szociális otthonokban idős, elesett embereknek segít a számítástechnika segítségével információhoz, kapcsolatokhoz jutni. Jelenleg egy civil szervezetnél vezetői asszisztens, honlap-karbantartó.

www.ivsz.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=itmentor_borbarat_070314

A hírlevélre fel-, ill. arról leiratkozhat az infinit.regisztracio@ittk.hu címen.

vissza

---

4.c
MATISZ válogatás a K I T -- Könyvtár - Információ - Társadalom (2007/14., ápr. 4.)Heti hírleveléből

Felszámolná a digitális szakadékokat Magyar Bálint

Az oktatási programok testre szabásával segítheti a kormányzat a számítógéphasználat elterjedtségének és a szélessávú internet használatának a növekedését, mondta el az mfor.hu Stafétájában Magyar Bálint. A Miniszterelnöki Hivatal fejlesztéspolitikai államtitkára szerint az elektronikus könyvtárak tartalmának bővítésével és az e-közigazgatás megteremtésével is növelhető a digitális írástudás.

Forrás: www.mfor.hu/cikk.php?article=34708


Élen járnak a magyarok digitáliskönyvtár-alapításban

Három ország -- köztük hazánk -- nemzeti digitális könyvtárával kezdte meg működését az Europeana, az Európai Digitális Könyvtár. Europeana néven a kontinens (de legalábbis az unió) elektronikus könyvtára nyílt meg a közelmúltban. A 'kezdő készlet' három ország nemzeti könyvtárának digitalizált
állománya: a német, angol, spanyol, francia, magyar, olasz, latin és portugál nyelvű kiadványok a Bibliothéque Nationale de France, az Országos Széchényi Könyvtár és a Biblioteca Nacional de Portugal virtuális polcairól kerültek az Európai Digitális Könyvtárba.

Forrás: www.origo.hu/print/techbazis/internet/20070403elen.html


Interaktív kalandjátékot szerveztek informatikus könyvtáros hallgatóknak

Digitális erőddé változott a szombathelyi Regionális Felsőoktatási Forrásközpont épülete szerdán. Az interaktív kalandjátékon informatikus könyvtáros hallgatókból álló csapatok vettek részt. A hallgatóknak meg kellett találniuk egy kódot, így szabadulhattak csak ki az erődből. A hatékony információkeresési képességet és a könyvtári jártasságot igénylő feladatok próbára tették a résztvevők képességeit. Egyebek mellett a titkosírás megfejtése, az olvasóteremben az oda nem illő tárgyak utáni kutatás, illetve a Nemzeti Audiovizuális Archívumban fellelhető televízió-műsorban elhangzott információ megszerzése mind azt a célt szolgálta, hogy a játékosok a következő feladatra 'léphessenek', végül pedig kijussanak a digitális erődből.

Forrás: www.edupress.hu/index.php?at=egycikk&HirID=16161

Berzsenyi Elektronikus Könyvtárat alapítanának

Alapítsuk meg a Berzsenyi Elektronikus Könyvtárat a Berzsenyi Dániel Főiskola könyvtára és oktatói együttműködésével! - hangzott el a Regionális Felsőoktatási Forrásközpontban megtartott Vegyük birtokba a könyvtárat című tájékoztatón.
Szmrekovszkyné Farkas Éva csoportvezető, rendszerkönyvtáros elmondta, oktatóink publikációiból értékes gyűjtemény szervezhető, ezért például az intraneten elérhető és igény szerint másolásvédelemmel ellátott dokumentumok összegyűjtésével az információk egy különleges tárát hozhatnák létre.

Forrás: www.edupress.hu/index.php?at=egycikk&HirID=16138

Feliratkozás az ékezetes vagy ékezetmentes hírlevélre:  http://hirlevel.swgy.hu/user/1/php/maileruser.php?mailer=1&action=regist

vissza

---

4.d
MATISZ válogatás az MGYOSZ Brüsszeli Képviseleti Irodájának legfrissebb márciusi hírleveléből

Mobil TV – új gazdaságfejlesztõ, munkahelyteremtõ szolgáltatás

A mobil tévé kiváló és innovatív módját jelentené Európa szerte az audiovizuális tartalmak terjesztéséhez. Tovább új üzleti lehetõségeket, munkahelyeket és gazdasági növekedést teremtene és hozzáadott értéket képviselõ új szolgáltatást nyújtana a polgároknak. Jelenleg minden tagország maga dolgozza ki a mobil tévé-piaci stratégiáját.
A Bizottság egy májusban megjelenõ közleményen dolgozik, mely közösségi szintû proaktív stratégia felállítását javasolja. 2006. júliusában állították fel az Európai Mobil Mûsorszórók Tanácsát (Mobile Broadcasting Council, EMBC), a elsõ konvergencia fórum, mely magába foglalja a telekommunikációs hardware gyártók, mûsorsugárzók, tartalomipar képviselõit. A szakértõi csoport és a Bizottság együttmûködésével készül el fentebb említett közlemény is. A téma a telekommunikációs miniszterek találkozójának napirendi pontjai között is szerepelt. Világméretben tekintve 2009-re a mobil tévés piac 11,4 milliárd eurót képvisel majd. Ennek minden elõnyét ki kell használni, vagyis a mobiltelefonokéhoz hasonló kampányt kell indítani, melyben az ipar és a tagállamok egy közös cél érdekében összefognak. Elõre láthatólag azonban igen kevés esély van az ipari megállapodásra egy egységes normáról a mobil mûsorszórás terén. Az európai próbaadások sikere Németországban, Olaszországban, Finnországban azt mutatja, hogy a fogyasztók körében van igény a szolgáltatásra. Kínában az olimpiai játékok idejére terveznek próbaadást. (Forrás: RAPID)

A havi összeállítást készíti:
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége –MGYOSZ
Brüsszeli Képviseleti Iroda
289, Avenue d’Auderghem, B-1040 Brussels
Phone/fax: (+32) 2 648.09.38.
info@mgyosz.be

vissza

---

4.e
MATISZ válogatás a K I T -- Könyvtár - Információ - Társadalom (2007/12., márc. 28.)heti hírleveléből

 
Európai digitális könyvtár magyar részvétellel

A majdani európai digitális könyvtár első állomásaként a pénteken megnyílt párizsi könyvvásáron bemutatták a http://www.europeana.eu internetes címen hozzáférhető francia--magyar--portugál digitális könyvtárat. A digitális könyvtár az amerikai Google világprogramjára adott európai válaszként, Jean-Joel Jeanneney-nek, a Francia Országos Könyvtár (BNF) áprilisban leköszönő igazgatójának kezdeményezésére két évvel ezelőtt elindított kezdeményezés keretében működik. A tervek szerint az 5-6 milliós világhálós gyűjteményből az első prototípuson összesen 12 ezer mű lesz hozzáférhető ingyenesen: ebből hétezer francia, négyezer -- az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményébe tartozó - magyar és további ezer portugál szöveg lesz.

Forrás: www.sg.hu/cikkek/51261

ELTE könyvtár: NAVA ip-címmel; az MTI szünetel

NAVA - A Nemzeti Audiovizuális Archívum kötelespéldány-gyűjteménye a IP-alapú azonosításra áll át: ez azt jelenti, hogy az archívumban található leíró adatok mellett a műsorszámok megtekintése az eddig megszokott felhasználónév (azonosító)/jelszó páros beírása nélkül lehetővé válik az Egyetemi Könyvtár minden számítógépén. EISZ - Az MTI adatbázisa határozatlan ideig szünetel: forráshiány miatt az MTI adatbázisa 2007.03.10-től határozatlan ideig szünetel. Reméljük, hogy a későbbiek folyamán lesz mód arra, hogy az adatbázis ismét elérhető legyen az EISZ nemzeti program keretében.

Forrás: http://egyetemi.klog.hu/?p=237

Számít-e az egészségügyi információk minősége a fogyasztók számára?

A cikk az egészségügyi információ használóinak információs jártasságával foglalkozik. Szerzői annak igyekeztek utánajárni, hogy alkalmaznak-e kritikai szempontokat az interneten és nyomtatott formában megjelenő egészségügyi információval szemben, és milyen jellegűek ezek. Mintának 32, Skócia északkeleti részén élő egészségügyi dolgozót választottak ki, és egészségügyi információforrások meghatározott köréről készítettek velük interjút. Az elemzés a források minőségi értékelésének 15 módjára mutatott rá. A két legfontosabb szempontnak az intézmények tekintélye és az egyszerű nyelvezet bizonyult. Az interjúalanyoknak komoly kétségeik vannak, hogy maguk ki tudják választani a minőségi egészségügyi információt; sokkal szívesebben támaszkodnak ebben a szakmai tekintélyekre (könyvtárakra, támogató csoportokra, szakemberekre). Nagyfokú bizalmatlanságot tanúsítanak az internettel szemben. - F: MARSHALL, Lyndsay - WILLIAMS, Dorothy: Health information: does quality count for the consumer? How consumers evaluate the quality of health information materials across a variety of media. In: Librariansh. Inf. Sci. 2006/3. Autoref.: Könyvtári Figyelő, 2006/4.

Demszky: létfontosságú a Budapest Innopolisz Program

A hamarosan induló Budapest Innopolisz Program három pólus programot fog majd össze, amelyek Budapest és a központi régió információtechnológiai fejlődését, a régió 'egészségiparának' fejlesztését, illetve Budapest és környékének szennyvízkezelését és bioenergia-termelését szolgálják. A főpolgármester kiemelte: ezekben a programokban az önkormányzat mellett az egyes felsőfokú oktatási intézmények, kutatóintézetek, illetve a magánvállalkozások összefogására számítanak. (MTI Eco)

Forrás: http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=166507

Az új www.okj2006.hu honlap segít eligazodni az Országos Képzési Jegyzék szakképesítései között

2006-ban tartalmában és struktúrájában megváltozott az Országos Képzési Jegyzék. Hazánkban az egyetlen rendszer, ami az új OKJ szakképesítéseit bemutatja, a www.okj2006.hu honlap.

Forrás: http://hirek.prim.hu/cikk/60213/


Feliratkozás az ékezetes vagy ékezetmentes hírlevélre: http://hirlevel.swgy.hu/user/1/php/maileruser.php?mailer=1&action=regist

vissza

---

4.f
MATISZ válogatás a KULTÚRPONT HÍRLEVÉL 2007-03-28. hírleveléből

Új honlap: Hogyan változtatta meg az EU az európaiak életét?

Új weboldalt és információs füzetet jeletetett meg az EU Bizottsága a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulójára arról, hogyan változtatta meg az EU az európaiak életét. (KultúrPont)

Bővebb információ: www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=12345

UNESCO-tanulmány a kultúra és a környezet kapcsolatáról

A Kultúra és Fejlődés Világbizottsága a kultúra és a környezet kapcsolatát vizsgálja "Kreatív sokszínűségünk" című jelentésének nyolcadik fejezetében. A tanulmány főként a városi élettel együtt járó problémákat elemzi a fogyasztásközpontú életstílustól a tömegkultúra terjedésén át egészen a levegőszennyezésig. (KultúrPont)

Bővebb információ: www.unesco.org/culture/policies/ocd/html_eng/chapter8.shtml

Tudásklaszter a Dél-Alföldön

A Szegedi Ifjúsági Ház  csaknem 42 millió forint támogatásban részesült a HEFOP-3.5.4-es pályázatára beadott, Tudásklaszter elnevezésű projektjére. A másfél éven át tartó projekt célja a tudásszerzés és -megosztás előmozdításával a földrajzi távolság miatt hátrányos helyzetben lévő lakosság képzése és foglalkoztatásuk bővítéséhez való hozzájárulás. (KultúrPont)

Bővebb információ: www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=12328

vissza

---

5.a
Hegedüs Gábor a HP Magyarország új vezetője

Hegedüs Gábort nevezte ki magyarországi leányvállalata vezérigazgatójává és a Technológiai Megoldások Divízió (TSG) vezetõjévé a HP . A menedzser 2007. május 8-tól tölti be új pozícióját; közvetlen felettese Jan Zadak, a HP alelnöke és Közép-Európáért felelõs ügyvezetõ igazgatója lesz. Hegedûs a HP-hoz való csatlakozását megelõzõen tíz évet töltött a Sun Microsystems Kft.-nél, amelynek 2004 óta az ügyvezetõje volt.

Megbízott ügyvezetõ igazgatóként  Hernádi József , a cég regionális, közép-európai megoldásszállító üzletágának vezetõje látja el a cégvezetõi feladatokat 2007. március 31-tõl a Sun Microsystems Kft.-nél , Hegedüs Gábor ügyvezetõ igazgató távozását követõen.

A 40 éves Hegedüs a HP-hoz való csatlakozását megelőzően tíz évet töltött a Sun Microsystems Kft-nél, különböző vezetői pozíciókban pénzügyi és gazdasági területeken. 2004 óta a Sun Microsystems Kft. ügyvezetője volt. A Sunhoz való csatlakozása előtt Hegedüs az Olivetti Magyarországnál, a Herkules Kft-nél, illetve a Sumitomo Bank Beijing Nemzetközi Teniszközpontnál dolgozott. Hegedüs nemzetközi közgazdász szakon végzett a pekingi Renmin Egyetemen. Kiválóan beszél angolul és mandarin kínaiul.

www.it-business.hu

vissza

---

5.b
Maradi István - Magyar Telekom

2007. április 1-jétől Maradi István tölti be a Magyar Telekom informatikáért felelős vezérigazgató-helyettesi pozícióját.

vissza

---

5.c
Pálfi Zsuzsannát nevezték ki a Digit IPTV Kft. értékesítési igazgatójának

Pálfi Zsuzsannát nevezték ki az Euroexpert Holding Zrt -hez tartozó Digit IPTV Kft. értékesítési igazgatójának márciustól. Az UPC Magyarországnál, illetve HBO Magyarországnál dolgozott az elmúlt 7 évben. Részt vett többek között a Cinemax, Cinemax2 prémium csatornák, az AXN Sci-Fi, AXN Crime csatornák magyarországi bevezetésében és új értékesítési csatornák elindításában is. Új feladatkörébe tartozik a szintén az Euroexpert Holdinghoz tartozó TVnet Kft. szolgáltatásainak értékesítése.

www.it-business.hu

vissza

---

5.d
Complex Kiadó - átalakította internetes adózási szolgáltatásait

Átalakította internetes adózási szolgáltatásait a CompLex Kiadó : a korábban több címen megtalálható szolgáltatásokat közös honlapra szervezte, és jelentõsen bõvítette az ingyenesen elérhetõ információk körét. Az ily módon kialakított tartalom már teljes mértékben helyettesíti a papír alapú dokumentumokat. A fejlesztéseknek köszönhetõen létrejött adózási portál a kiadó szerint minden szinten képes kiszolgálni a hazai adózási szakembereket.

www.it-business.hu

vissza

---

6.a
Polgár 50 - Válogatás a Polgár-gyűjteményből
Alexandra Kiadó, 2006

Hatalmas, lebilincselő album egy csodálatos műtárgy gyűjteményről, egy bámulatos tárlat: reprezentatív válogatás Polgár Árpád kincseiből. Amit róla itt megtudhatunk, a szerint Polgár kétségkívül korunk hőse e fogalom legjobb értelmében. 2005-ben töltötte be az ötven évet, életéről és a korról a szintúgy az Alexandránál nemrég megjelent Polgársors c. önéletrajzában ad számot. Húsz évesen a Nemzeti Stúdiót végzett színészként indul, ’83-ban kezd műkereskedelemmel foglalkozni, még ’83-ban megnyitja Budapesten az első galériáját. ’87-ben megalapítja a Polgár Galériát - ma Polgár Galéria és Aukciósház -. ’95-ben az első magánárverezők között rendez aukciót, 1997 őszén megnyitja exkluzív, közel 1000 m2-es Váci utcai kiállító- és árverezőtermét. Éveken át az ő nevéhez fűződnek a legmagasabb leütési árak. Aukcióin - a honlapján lévő információ szerint - az eltelt évek alatt több mint 9 ezer festmény és több tízezer tárgy lelt gazdára, amelyek között számos értékes műalkotás, különleges régiség és ritka gyűjtődarab volt.

Tevékenységének - és, amint olvashatjuk, szenvedélyének - tárgya markánsan kétarcú jószág. Egyrészt, szemet gyönyörködtető, szívet melengető, s nem utolsó sorban ízlést fejlesztő szépség. Erről minden szónál ékesebben szól ez az album. Másrészt, nagy szaktudást igénylő befektetési eszköz. Szép és érdekkel tetszik: a műalkotások korunkban nagyon is kiérdemelten váltak a befektetési eszközök önálló, fontos osztályává. Természetesen a befektetés itt is legalább akkora szaktudást igényel, mint az értékpapírok, vagy éppen a modern pénzügyi termékek esetében, és a nagyobb nyereség elérésének esélyéért itt is törvényszerűen a nagyobb kockázatú befektetést kell választani - ami itt a piac által még fel nem kapott műtárgyakat, alkotókat, irányzatokat jelenti. A műalkotások látható birtoklásának nagyon jelentős a presztizs növelő funkciója is. A legfelfuvalkodottabb újgazdag sem tenné ki vendégfogadó termei falára a bankszámlájának egyenlegét, vagy a letéti igazolásait - a berendezésben látható műkincsei viszont hangsúlyosan hirdetik birtokosuk gazdagságát, tanúsítják a sikerét, és a kifinomult ízlését (ha nincs is neki!). Az pedig már bonusz, hogy jó ízlésű embernek mindettől függetlenül is nagy öröm, ha nemes alkotásokkal veheti körül magát. Méltán mondja ezért Dr Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója az előszavában, hogy Polgár Árpád értékközvetítő, és elvitathatatlan, hogy ez a fogalom annak minden pozitív értelmében illik a tevékenységére - pénzügyileg épp úgy, mint a humán értékek felemelésében és közvetítésében.

Az ezerszínű művészi alkotótehetség 200 válogatott csodája: 50-50 klasszikus, valamint modern festmény, ötvösmunka és óra sorakozik e lapokon, a képekről csak alapadatokkal, az ötvösmunkákról bővebb, szemléltető leírásokkal. Jelentős részük olyan mesterek alkotása, akikről a legtöbbünk még nem is hallott, és most örömteli meglepetésként fedezzük fel őket magunknak. Látványuk a szépséget szerető, s annak sokféle megjelenési formáját befogadni képes embert egytől-egyig örömmel tölti el - s ha nincs kellő bölcsességgel is megáldva, akkor bizony több-kevesebb sárga irigységgel is. „Egészen biztos, hogy a gyűjtés szenvedély és szerelem. Szenvedély egy jó értelemben vett birtoklás igényének kiteljesedéseként, és szerelem a művekkel való együttélés hangulatának minden rezdülésében” -írja Bereczky. Valóban, csodálatos lehet ilyen tárgyak között élni, s méginkább felemelő érzés lehet röpke negyedszázad alatt ilyen életművet alkotni.

- Dr.Osman Péter ismertetője -

vissza

---

6.b
Nagy Péter & Varga Jenő: Angol-Magyar Pénzügyi szótár Magyar-angol mutatóval
Akadémiai Kiadó, 2005

Hősi vállalkozás ma pénzügyi szótárat összeállítani. Ugyanakkor, a leggyakorlottabb pénzügyi profik szűk kis csoportjától eltekintve, rendkívül hasznos segítségül szolgál mindenkinek egy ilyen összeállítás - valószínűleg még a profiknak is azokon a területeken, amelyeken ők is kevésbé otthonosak. A pénzügyi eszközök választékának változásával és bővülésével is szinte lehetetlen lépést tartanunk, nemhogy még az angol nevét is tudnánk az újonnan megjelenőknek. Az a fránya pénzpiaci innováció.... ami végül is nem csak azoknak játszik a kezére, akik a pénzügyi eszköz kínálatuk megújításával, bővítésével igyekeznek javítani a versenyhelyzetükön, növelni az eladásaikat, és végső soron mindezzel a tevékenységük gazdasági eredményét, hanem szintúgy, és gyakorta jelentős mértékben e termékek vásárlóinak is. Utóbbiaknak azzal, hogy a kibővített termékválasztéknak, valamint a részben-egészben reájuk épülő strukturált finanszírozásnak köszönhetően sokkal inkább juthatnak a piacon a szükségleteiknek és a lehetőségeikhez illeszkedő konstrukcióban pénzhez ami igazán jó kárpótlás azért, hogy folyamatosan tanulnunk kell az újdonságokat. És szintúgy komoly szerepe van az innovációnak a felügyelők és a felügyeltek versenyében is....

Tudjuk, a szakirodalomból is - pl. Inventing Money (Wiley), magyar kiadásban A talált pénz (Panem), My life as a Quant (Életem Quant-ként, Wiley, angolul) Brókerpóker - A leleplezett Wall Street, Alinea Kiadó, 2005) -, hogy az új pénzügyi termékek tervezésében a nagy cégek ma már a felsőfokú matematika és az elméleti fizika legfejlettebb eszközeit alkalmazzák. Ennyire mívessé vált e területen a fejlesztés, és természetesen az eredményei. Egy ilyen szótár magyar alkotóinak a munkáját éppen az teszi különösen nehézzé, eredményét viszont számunkra még értékesebbé, hogy az új pénzügyi termékek messze túlnyomó hányada külföldi piacokon kerül forgalomba, nagy részükre nekünk elfogadott magyar szavunk sincs, a termékváltás pedig kegyetlenül gyors. Emellett, az angol elnevezésekből gyakorta nem lehet következtetni a termékek lényegére, tehát azt ki kell kutatni, és egyenként megtanulni.

A szótár könyv-formában kapható, és melléklete egy CD-ROM, amely a teljes anyagát tartalmazza. Tartalmának mennyisége az Akadémiai Kiadó kitűnő középszótárainak felel meg: 80.000 címszó, 100.000 szótári adat. Az angol-magyar rész természetesen nem csak szavak, hanem kifejezések magyar megfelelőjét is adja. Bizonyos mértékig szinonima-szótárként is működik, a címszó után gyakran hoz azonos jelentésű más kifejezéseket is. Jelentős részben értelmező szótárként is szolgál, ha nincs tökéletesen megfelelő magyar kifejezésünk. A szűk értelemben vett pénzügyi kifejezések mellett gazdaságiakat is tartalmaz - pl. a „marginal enterprise” szócikk a „marginális vállalat” kifejezés mellett magyarázatként közli, hogy „gazdaságilag még indokolható a működése”. A „magyar-angol mutató” szerény elnevezés mögött pedig ugyancsak egy jó szótár rejtőzik.

Tény, hogy ezeket az angol kifejezések nincsenek kőbe vésve, azokat általában a piaci gyakorlat hozza felszínre, alakítja és formálja a jelentéstartalmukat. Így könnyen megtörténhet, hogy találunk itt olyanokat is, amelyeknek a jelentését többé-kevésbé másnak tudjuk - ez a dolog elkerülhetetlen velejárója.

Kiemelést érdemel, hogy a CD-ROM szervesen illeszkedik a kiadó kitűnő CD-ROM szótárcsaládjába. Utóbbi működéséről csak jót mondhatunk. Kezelése abszolút felhasználóbarát, és egy szó, kifejezés beírására az összes szótár, amely azt tartalmazza, automatikusa a segítségünkre siet. És ezzel már 13 van! Probléma esetén pedig mindig számíthatunk a kiadó kitűnő ügyfélszolgálatára.

- Dr.Osman Péter ismertetője -

vissza

---

6.c
Max Wade-Matthews: A világ klasszikus vasútvonalai - A legnépszerűbb vonalak és mozdonyok képeskönyve
Athenaeum 2000 Kiadó, 2006

Lehetnek repülőgépeink, kitűnő autóink, az ínyenceknek a nagy vasútvonalak akkor is a tech-nikai világ bámulatra méltó alkotásai, a rajtuk való utazás pedig ma is a Nagy Kaland. Ezek a vasútvonalak valami egészen sajátos, máshoz aligha hasonlítható élményt kínálnak, nem kis részben a vasút egészen különleges műszaki és logisztikai szervezettségével, az ebben megtestesülő alkotó teljesítménnyel, továbbá magának a vonatnak a különleges mikrovilágával, valamint az útvonal látványaival, érdekességeivel. Így ez a szép kiállítású, kitűnő fényképekkel gazdagon illusztrált kötet egyúttal a Kalandok könyve is azoknak, akik az ilyen utazásokat megengedhetik maguknak, és az Érdekességek és Szépségek Lebilincselő Tárlata azoknak, kedvelik ezt a műfajt. Mindhárom minőségében kitűnő olvasmány.

A vasút, mint rendszer, az utóbbi két évszázad fejlődésének egyik legkiemelkedőbb alkotása. A műszaki találmányokból kinövő vasút a vonalaival és azok hálózataival elsőként fejlődött országokon átnyúló, mind műszakilag, mind pedig a működtetés szervezettségét tekintve ma-gas színvonalon egységesített rendszerré. E nélkül nem teljesíthette volna a feladatát, hiszen ez a rengeteg specializált, egymással együttműködő alrendszerből, és szinte megszámlálhatat-lanul sok építőelemből összetevődő gépezet csak akkor működhet jól, ha tökéletesen összehangolt rendszert alkot. Ne tévedjünk: ez nem csak a szó szerinti gépezetre vonatkozik, hanem a vasútvonalak és -járatok rendszerére, a vasúti közlekedés egész szervezetére, az egyes országok vasútakat működtető cégeinek szoros együttműködésére.

A világ nagy vasútvonalain az utazás minőségileg többet ad a puszta helyváltoztatásnál: való-di élményt. Ínyencek és turisták ezért is választják a sokkal gyorsabb, és ezért kényelmesebb légi közlekedés helyett. És ahány vonal, annyiféle az élmény arca, íze. Ezekből ad reprezentatív válogatást hétszáznál több fényképpel, hangulatos leírásokkal, az utazás apró pillanatfelvételeivel, és az egyes vonalak és vasútaik tömör, tartalmas ismertetéseivel e kötet. Közel száz vonal valamennyi lakott földrészről. Köztük olyan legendák, mint az Orient Expressz, az indiai Kerekeken Járó Palota, a híres Transzszibériai Vasút (olvashatjuk, milyen birodalom- és geopolitikai megfontolások vezették a 19. sz. végén az orosz kormányt a létrehozásában), és szintúgy a legmodernebb, repülőjáratokkal vetélkedő szupergyors vasútak. Amiket kevéssé ismerünk: Isztambul-Bagdad Taurus Expressz, Isztambul-Teherán Van Golu Expressz, az észak-koreai Tumen-Phenjan vonal, az Ulánbátor-Datong vonal a Góbi-sivatagon át, a Kvetta-Záhedán vonal a Beludzsisztáni sivatagban, az indiai vonalak - sorolhatnánk. És micsoda élmény lehet végig utazni a Brüsszel-Hongkong vonalon, az észak-amerikai Los Mochis-Chihuahua Copper Canyon vasúton, a Juliaca-Cuzco vonalon - a világ legmagasabban húzódó vasútvonalán, vagy éppen a Fokváros-Viktória-vízesés „Afrika büszkesége” vasúton.

Tájak, állomások-, vonatok-, mozdonyok képei, történelmi-, földrajzi- és technikatörténeti információk és adatok - nem alaptalanul nevezi fülszövege a világ klasszikus vasútvonalai képes enciklopédiájának.

Nosztalgia? Az is, de valószínűleg mellette az újjászületőben lévő főnix jelenik meg e lapo-kon. A légi és országúti közlekedés erősen visszaszorította a vasutat. Az erőforrásokkal való jó gazdálkodásnak, valamint a környezetszennyezés erőteljes csökkentésének mind szorítóbb kényszere valószínűleg új életre kelti majd.

- Dr.Osman Péter ismertetője -

vissza

---

6.d
Száraz Miklós György: Magyarország csodái - Csavargások régmúlt időkben
Helikon Kiadó, 2005

Pihentetően kellemes, nagyon szép és szellemi értékekben gazdag album. Így együtt ezek kü-lönösen megbecsülendő erények. És maradéktalanul igazat szól a fülszöveg, mondván, hogy e kötet legnagyobb erénye, hogy a benne felsorakoztatott kincses csodák révén elénk idézi a hajdani Magyarország világát. Mesteri alkotás: a reánk maradt tárgyi emlékekből, művészeti alkotásokból, történelmi ismeretekből, leírásokból és legendákból összeállított gyöngysor se-gítségével megidézi - Száraz szavait idézve - az elsüllyedt katedrálist, a Szepességtől az erdélyi Királyföldjéig, Máramaros havasaitól az Adria partjáig elterülő középkori Magyarországot. A csavargások ugyanakkor az itt bemutatottak csapongó változatosságát is jelentik, hiszen valójában az egyetlen közös nevezőjük, hogy valamennyiük a történelmi Magyarország szépségét, méltóságát, hírét gazdagította.

Ha a mindennapok hajszájában, hírek, propaganda csatazajában csepp nyugalmat keresünk, ebben a kötetben elmerülve csupa szépet, értékeset látunk e fogalmak legtisztább, hagyományos jelentése szerint: sokrétű, sokszínű válogatást Magyarország kincseiből. Tartalmát a legjobban azzal jellemezhetjük, hogy egy-egy ilyen kincsről szóló hosszabb-rövidebb, önálló esszék fűzére, amelyeket a sok ismerettel szolgáló, ugyanakkor kiváló láttató- és hangulatfestő erejű leírások, valamint a gazdag, szép képanyag együtt tesznek megragadó olvasmánnyá, kisebb-nagyobb hányadukat pedig sokunk számára igazi felfe-dezéssé.

Manapság lépten-nyomon közlik, éreztetik velünk, mennyi rútság van a világban. Itt azt láthatjuk-olvashatjuk, milyen sok csodát találhat az értő érdeklődő a közvetlen közelében, a mai Magyarországon és Erdélyben. E kötet éppen abban segít - igen jól -, hogy megismerjük, megértsük, és ezzel magunknak felfedezzük azokat.

Ebben az összeállításban a csoda rendkívül széles kategória, és ez így is van jól. Bevezetőjében a szerző - Száraz Miklós György - maga is küzd-játszik az értelmezéssel, mi is a csoda, mi a kincs. Könyvét olvasva hamar ráérzünk, hogy a közös jellemző, amelyhez e válogatás minden egyes darabja köthető, s amellyel kiérdemlik, hogy az ország csodáiként becsüljük őket, hogy azok a természet, ill. az ember alkotásainak kiemelkedő értékei, amelyek megismerése jóleső csodálattal tölt el - olyan értékek, amelyek nem a vagyonszámláinkat, hanem a lelkünket, ha tetszik, a nemzeti büszkeségünket gazdagítják. Aki pedig élvezetet talál a velük való találkozásban, e lapokon, vagy méginkább a testi valójukban, annak az élete is gazdagodik az élménnyel.

Talán ha egyetlen olyan darabja van e 39 részes fűzérnek, amelynél először kissé meglepő, vajon miért került ide, a csodák közé, és ez a kocsi, mint eszköz bemutatása. Száraz magyará-zata azonban itt is meggyőzőnek bizonyul. Az összes többinél, legyen bár régi ismerős, vagy számunkra új felfedezés, képből-szóból gyorsan világossá válik, hogy maradéktalanul megér-demlik a csodálatunkat és szeretetünket, és nincs olyan kényes vagy különc ízlés, amely bármelyiküket is elutasítaná. Csupán példálózva és a sokszínűséget kiemelve, e kincsestárban itt sorakozik Csontvári Kosztka Tivadar festménye és a Baradla-cseppkőbarlang, a Szent Korona és mamut-hidak a régi Erdélyben, a nyírbátori szerzetesi hátaspadsor és a Feszty-körkép, Lázár deák Magyarország-térképe és az esztergomi Bakócz-kápolna, Lehel kürtje és a csíksomlyói búcsú, honfoglalás kori tarsolylemezek és Tokaj, templomerődök Erdélyben és egy nagyívű írás a Hortobágyról, és várak, és erdők, és fák, és szeretetteljes esszék mindegyikükről. Talán még segíthet is megmutatni, hogy több jó van a világon, mint amit manapaság az élj a mának, költs, költs, költs jelszavú agymosás oly agresszíven sugall.

- Dr.Osman Péter ismertetője -

vissza

---

6.e
Staar Gyula: Fizikusok az aranykorból - Beszélgetések
Vince Kiadó, 2006

Ostobán pazarló az az ország, amely tűri, hogy polgárainak túlnyomó hányada ne ismerje a tudományos élet és az oktatás köztük élő, vagy előttük járt nagyjait. Rút hiba, vagy még sokkal rosszabb nem felismerni, vagy nem törődni azzal, hogy a szellemi életünk e kiemelkedő munkásainak ismerete tartást és önbecsülést adhat az embereknek, és javíthatja a fogyasztói társadalomban mindinkább eltorzuló értékrendjük alakulását - ma pedig erre mind nagyobb szükség van. És különösen nagy szükség lenne arra, hogy a fiatal generáció számára vonzó szerepmodellek között előtérbe kerüljenek az ilyen emberek is - olyanok, mint akikről a Vince Kiadónak ez a szó mind közvetlen, mind átvitt értelmében példamutató kötete szól. Szerzőjének a Vince 2002-ben adta ki egy hasonlóan fontos és a laikusok számára is nagyon érdekes művét Matematikusok és teremtett világuk címmel.

Ez a kötet 15 beszélgetést tartalmaz. Staar, aki matematika-fizika szakos tanár, e témák világában otthonosan beszélget a megszólaltatott fizikusokkal. Rögtön az első beszélgetésben Paul Dirac, az itt megszólaltatott két külföldi egyike, nagyon is meggondolkodtató véleményt mond: „A tudósnak nem azért kell művelnie a tudományt, hogy pénzt keressen vele. Ez különben nem is túlságosan jövedelmező útja a pénzhez jutásnak. A téma annyira kell érdekelje, hogy mindenképpen foglalkozni akarjon vele - függetlenül attól, hogy ez biztosítja-e a megélhetését is.” Nos, vehetjük akár utolsó (előtti?) figyelmeztetésnek is, hogy ez ma - napjainkra elkeserítően jellemző kifejezéssel - mennyire nem ’trendi’.

Staar írja, hogy e beszélgetések egyaránt szeretnék bemutatni az embert, a tudományát, és a kort, amelyben élt és dolgozott. Mennyire sikerült? Egyikükről személyes tapasztalatból mondhatom, hogy kiválóan: a hatvanas évek elején számunkra, hallgatóknak a Műegyetemen a legfőbb érték a tudás és annak megszerzése volt, és ebben a légkörben Simonyi Károly professzort csodáltuk és kedveltük, s legendák keringtek róla, az emberségéről és a szerteágazó, hatalmas tudásáról. Kivételes emberi és szakmai kvalitásai itt is nagyon jól kiérződnek. Hasonlóképpen megragadó csaknem mindegyik beszélgetés.

Irányfények: Vermes Miklós mondja a fasori evangélikus gimnázium sikereiről, hogy azért volt jó iskola, mert a tanárok akartak tanítani, a tanulók pedig akartak tanulni. Így lehet igaz Gábos Zoltán véleménye is: „Ha a hallgató valamit nem értett meg, abban legtöbbször a tanár a hibás”. Igencsak érdekes Balázs Nándor szava: „A tudományban a nagy áttöréseket a fiatal zsenik teszik meg. Nem törődnek a hihetetlen nehézségekkel vagy fel sem mérik igazán azokat, nem akadályozza őket a tapasztalat.” Olvashatunk fontos összefüggéseket megvilágító, egészen meglepő véleményeket is. Pl. Balázs Nándor szerint a magyar nyelvnek jelentős szerepe van abban, hogy a nemzet ennyi nagy tudóst adott a világnak. Van, amit nehéz lenne elfogadnunk. Bay Zoltán mondja az atomenergia felhasználásával kapcsolatban, hogy meggyőződése szerint a tudósnak nincs felelőssége. Tudjuk, ezzel a kérdéssel küzdöttek hajdan e kutatás legnagyobbjai, köztük a magyar „marslakók” is (L. Vince Kiadó: Öt világformáló marslakó - MISZ Hírlevél 2006/21. sz.). A beszélgetések szakmai tartalmának követéséhez is olykor komoly ismeretek kellenek, de a belőlük kibontakozó kép nagyját e nélkül is megértjük - az emberi vonatkozásokat pedig, amelyek itt talán a legértékesebbek, maradéktalanul.

- Dr.Osman Péter ismertetője -

vissza

---

6.f
Alessandra Capodiferro (szerk.) : A világ építészeti csodái
Alexandra Kiadó, 2006

Az ősi civilizációk színre lépése óta az építészet az emberiség egyik legmarkánsabban megmutatkozó alkotó tevékenysége. Műveinek legjava minden korban annak fejlett technológiája, és a határokat bátran, de okosan feszegető-tágító alkotói fantázia házasságából született. Bárhová megyünk a világon, a hellyel való ismerkedés egyik legfőbb része, hogy megnézzük az építészeti emlékeket, templomokat, jelesebb palotákat, középületeket, az építtetők anyagba formált üzeneteit a környezetüknek, a világnak, vagy éppen az örökkévalóságnak. Ilyen helyszíneken vezet végig, ilyen építményeket mutat be ez a káprázatos képanyagú, kitűnő kötet. Mindaz, amit bemutat, ékes bizonyságául szolgál annak, hogy a világ építészeti emlékeiben ott a történelem, megmutatják, hogyan éltek az emberek az adott korban, milyen volt a társadalmi és a technikai fejlettségük. Az építészeti alkotások születése, gazdagodása épp úgy jellemzi az országok, népek sorsának alakulását, mint a pusztulásuk, a megóvásukra fordított gondosság pedig a társadalom kultúrájáról szól. Az ősi mezopotámiai zikkuratok emléke örökké él a Bibliában, amint talán örökké izgatja majd a kutató emberi elmét az egyiptomi nagy piramisok rejtélye. Méltón fejezi ki ezt, hogy a UNESCO az épített környezet legszebb kincseit a világörökség részeként kezeli és védi. És nagyon is kifejező, hogy napjainkban a leghatalmasabb ország megalázásának eszközéül egy jelkép-értékű épületcsoportjának elpusztítását választották.

Az építészet szinte a kezdet kezdetétől többet jelent az ember számára, mint hogy védelmezze az életterét. A mai napig számos rendeltetést tölt be egyidejűleg: alapvetően gyakorlati célokat szolgál, de egyben nagyhatású eszköze a társadalom-szervezésnek, egyik kiemelkedő területe az alkotóképességek kibontakozásának, a társadalomban élő ember számára pedig a kommunikáció egyik nagyhatású eszköze. A nagy építészeti alkotásoknak mindig is volt több-kevesebb kultikus tartalma és rendeltetése, és ez ma sincs másként. Országok és városok, uralkodók, főurak építészeti alkotások segítségével jelenítették meg a hatalmukat, a polgárosodással pedig már az egyéb tehetősek is így hirdették a maguk erejét, gazdagságát, ambícióit. Korunkban pedig a nagy építtetők elsősorban a gazdag, és jó hírnévre törekvő városok, közösségek, valamint a nagy cégek közül kerülnek ki. Ezek a lenyűgöző épületeiket is felhasználják arra, hogy hirdessék a gazdasági erejüket, s ezzel erősítsék létalapjuk egyik legfontosabb elemét, az irántuk való bizalmat. Mindezek legjavából kapunk itt válogatást remek fényképekkel, és szakértő elemzésekkel. A kivitelezés finom gondosságát jellemzi, hogy mindegyik ismertetés térkép-vázlaton is megmutatja az építmény elhelyezkedését a világban.

A válogatás időskálája a Kr. e. 3. évezredtől (Stonehenge, Gizai piramisok) 2002-ig terjed (a római Parco della Musica, a londoni Swiss-Re Tower, az Alexandriai Könyvtár). Az itt látható építmények csaknem kivétel nélkül kiérdemlik, hogy a kultúra csodáinak tekintsék őket, és csak a legújabb kor alkotásai között találunk olyanokat, amelyek nem feltétlenül nyerik el mindenki tetszését.

Minden ilyen válogatás elkerülhetetlen gyengéje, hogy kimaradnak alkotások, amelyek megérdemelnék, hogy bekerüljenek. Így hiába keressük itt pl. Angkor Vat csodálatos építmény-együttesét. Ettől eltekintve, hiányérzetre legfeljebb annyi okunk lehet, hogy Fekete-Afrikát egyetlen alkotás sem képviseli - gondoljunk pl. a legismertebbre, Nagy-Zimbabwe romjaira. A tárlat azonban így is csodás, és minden darabja, minden képe és szövege megérdemli, hogy megismerjük.

- Dr.Osman Péter ismertetője -

vissza

---

6.g
MEGJELENT VASVÁRI GYÖRGY ÚJ KÖNYVE !!!


A könyv bemutatja, hogy a vagyon-, az üzembiztonsági-, és az informatikai biztonsági rendszerek a vállalat biztonsági rendszerének alrendszerei, amelyek a vállalat számára hatékony, eredményes, egyenszilárdságú védelmet, csak összehangoltan tudnak nyújtani. Ebből vezeti le az informatikai biztonsági menedzsment rendszer  (ISMS) létrehozásának feladatait, módszertanát. A CISM (okleveles informatikai biztonsági vezető) vizsga anyagának ismertetésével mindezt alátámassza.
 
A könyvet ajánljuk a különböző biztonsági vezetőknek, munkatársaknak, a biztonsági auditoroknak, szakértőknek, valamint mindazon tanulóknak, egyetemi, főiskolai hallgatóknak, akik különböző képzésben  biztonsági kérdésekkel foglalkoznak.
 
Könyv címe: VÁLLALATI BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁS, Informatikai Biztonságmenedzsment
Szerzője: Vasvári György CISM
Kiadója: Time-Clock Kft
Kiadó címe: 2340 Kiskunlacháza Dózsa György u.39/2
Kiadó ügyvezetője: Vasvári József
ISBN: ISBN 978-963-06-1902-8
 
Bolti ár: 2490.-Ft

A www.tiphaz.hu/szakkonyv oldalon keresztül történő megrendelés esetén a könyv ára: 2190.-Ft (postaköltséggel)

vissza

---

6.h
Rab Árpád Szörény - A tartalomipar fogalmának megközelítései

Az információs társadalom fejlődésére fókuszáló mérések jelentős része megelégszik az információs és kommunikációs technológiák (IKT) elterjedtségének vizsgálatával. IKT statisztikákat számos nemzetközi szervezet (OECD, ITU), kutatócsoport, tanácsadó cég, illetve az Európai Unió is rendszeresen készít. A mérés módszertana kidolgozott, többé-kevésbé kapcsolódik a politikai-stratégiai programokban megfogalmazott célokhoz1. Ezzel szemben a tartalomiparral (TI) kapcsolatos vizsgálatok ma még gyerekcipőben járnak. Ugyan az információs társadalom kiépítéséhez kapcsolódóan világszerte, így az Európai Unióban is, egyre több tartalommal kapcsolatos program jelenik meg, a terület mérhetővé tételével kapcsolatban mégis egyfajta lemaradás érezhető.

Magyarország számára ezért több szempontból is kiemelt jelentősége lehet a tartalom előállításával, feldolgozásával, közlésével foglalkozó iparág együttes vizsgálatának. Túl a gazdasági szereplők tisztánlátáshoz, információhoz való igényén, az ország az európai mérési standardok kidolgozását megelőzően kezdhet vizsgálatokba, így a majdani közös mérési rendszer alakításában egyenrangú partnerként, tapasztalatait megosztva vehet majd részt. Mivel a terült ma még kevéssé definiált, nincsenek elfogadott mérési megoldások az információs társadalommal foglalkozó kutatók számára, a téma vizsgálata igazi kihívást jelent.

A tartalomipar fogalmának nem létezik nemzetközileg elfogadott, általános, minden szempontot figyelmébe vevő meghatározása. A kifejezés sokszínűségét tükrözi, hogy a különböző szakmai szervezetek fogalomhasználatában a tartalomipar részére vagy egészére utaló legkülönbözőbb elnevezések fordulnak elő, melyek rokoníthatóak, illetve valamilyen mértékben átfedik egymást. A legfontosabbak a következők: Tartalomipar, Digitális tartalom, Elektronikus tartalom, Információ ipar, Kreatív ipar, Copyright ipar, Tudásipar, Média és szórakoztatóipar.

A kanadai statisztikai hivatal a következőképpen definiálja a "tartalomipart": a tartalom alapú termékekkel (információs alakzatokkal) és szolgáltatásokkal összefüggő alkotás, fejlesztés, valamint disztribúció2. Azaz ide tartoznak

• a nyomtatott kiadványok (pl. újság, könyv, üzleti publikációk),
• az audiovizuális ipar (televízió, rádió, audio, és film), valamint
• az elektronikus publikációk (pl. online adatbázisok, fax és CD alapú szolgáltatások, videojátékok).

E meghatározás "ipari" és tevékenységközpontú: érzéketlen a csatornára és magára a termékre. A maga nemében (a mérhetőség szempontjából) helyes. Mégis, ha "tartalomról", kultúráról, szellemi termékekről beszélünk, mindig a másik oldal szempontjai kívánkoznak előre, azaz a termék jellemzői.

Kezdetben csak a szellemes "edutainment" (szórakoztanítás) és az "infotainment" (hírakoztatás) kifejezések jelezték a szabadidő, a kultúra, a média és az oktatás különböző alakzatainak látványos találkozását és összeolvadását az elektronikus térben. Aztán megszületett a tartalomipar (content industry) kifejezés, amely alatt egy idő után minden, a nyers infrastruktúra "felett" elhelyezkedő szöveget, képet, szolgáltatást és megoldást kezdtünk érteni, a "tartalom" szó általános jelentéséből kiindulva. Csakhogy a "content" konkrét jelentésében sajátos tartalom, amely messze túlmegy a "valaminek a szolgáltatása" értelmen, és gyűjtőkifejezésként tartalmaz mindent, ami az új (kulturális-művészeti-média) érték, új forma, új alkotás, új szöveg létrehozásától annak fogyasztásáig terjedő sávba tartozik. James Beniger az információs termékként felfogott "tartalom" létrehozásában megtestesülő emberi tevékenységet "elsődleges piaci értékként" határozza meg, hangsúlyozva, hogy a content-fogalom értelmezését a fejlett ipari országok gazdaságának pillanatnyi dinamikájából kell levezetni. A tartalom azonban minden piaci mivoltával együtt is "öncélú" marad a szónak abban az értelmében, hogy fogyasztását nem a termékként való kiszerelésből fakadó automatizmusok, hanem a birtoklása iránti vágy irányítja elsődlegesként. Egy film például nem azért "tartalom", mert pénzt és presztízst hoz az alkotójának, hanem azért, mert a közönsége törekszik arra, hogy magáévá tegye. A "tartalomnak" nincs olyan értéklánca - mondja ezen felül Beniger -, mint mondjuk az autóiparnak, ahol a vasérctől a kész járműig legalább hat különböző állapota van a majdani készterméknek: az előállított tartalom általában eredeti formájában kerül a végfelhasználóhoz.

A "tartalom" szűkebb tehát a kultúra átfogó kategóriájánál, de sokkal szélesebb, mint a "Webes tartalomszolgáltatások" világa. A tartalomipar kérdése ekképpen nem lett elsősorban "Internetes" kérdéssé, ám mivel az "online", az "offline" és a "performatív" (előadásszerűen létrehozott) tartalom-formák állandóan átjárnak egymásba, közös kezelésük mégis indokolt. A legújabb, hálózati felületek a "hagyományos" tartalomszektorból táplálkoznak, miközben a Net új életet lehel "tradicionális" műfajokba.

Ezt a sokszínűséget tükrözi, hogy a különböző szakmai szervezeteket használatában a tartalomipar részére vagy egészére utaló legkülönbözőbb elnevezések fordulnak elő, melyek rokoníthatóak vagy valamilyen mértékben átfedik egymást. A legfontosabbakat az 1. táblázat foglalja össze. A tartalomipar, és az azon belül is leginkább a fókuszban álló digitális tartalomipar identitási zavarainak tisztázására legfontosabb behatárolni viszonyát az információs és kommunikációs technológiák (IKT) iparágaival. Mint a mérési gyakorlatok vizsgálatánál kiderült, sokkal nagyobb figyelmet kapnak azok a területek, amelyek az IKT alá tartoznak, például a European Information Technology Observatory (EITO) külön-külön foglalkozik az IKT iparágakkal: a számítógépes hardver, a telekommunikációs eszközök, a telekommunikációs adattovábbítás, a szoftvertermékek, és az információtechnológiai szolgáltatások területeivel. Ugyanakkor nem nyújt kimerítő tartalomipari keresztmetszetet, pedig ezen területek egy része (szoftveripar és IT szolgáltatások egyes elemei például) a digitális tartalomipar részét is képezik.

Egyes nemzetközi ipari osztályozási rendszerekben is szorosan összekapcsolódnak a tartalomipar ágai az IKT iparágakkal. Az Észak-Amerikai Ipari Osztályozási Rendszer (NAICS) és a Japán Szabványos Ipari Osztályozás (JSIC) "információs és kommunikációs szektora" együtt kezeli a két terület több iparágát.
Minden meghatározásnál szemléletesebb az a leltárszerű felsorolás3, amellyel a "content szektor" áttekinthetővé válik. A felsorolás szűk értelemben vett '"tartalomipart" definiál - hiányzik belőle pl. a tudásipari szegmens (kutatási jelentések, "reportok", elemzések, oktatási/szemléltető/ismeretterjesztő anyagok, piac-és közvélemény-kutatási eredmények). Ábécésorrendben az alábbiak tartoznak ide:

Animáció	Kiadói tevékenység
Divattervezés	Kritika
Dramatizálás (Színpadra, filmre alkalmazás)	Költészet
Előadóművészetek	Rajzfilmkészítés
Építészeti (és kert)-tervezés	Reklámszöveg-írás
Fényképezés, fotóművészet	Szépművészetek
Filmkészítés	Televízióprodukciók
Grafikai tervezés	Újságírás (és híripar)
Illusztrálás	Videó (Internet és mobil-) játék-tervezés
Ipari formatervezés	Web-design
Írásmesterségek	Zeneszerzés
Zenei előadás

A közel két tucat tevékenységből négy nagyobb "műfaji"csoportot lehet képezni.

• Animációs komplex (Animácó, Rajzfilmkészítés, Videojáték-készítés, Web-design, Grafikai tervezés, Ipari formatervezés, Divattervezés, Építészeti tervezés, Illusztrálás,)
• Sajtó-komplex (Újságírás, Televízióprodukciók, Kritika, Reklámszöveg-írás, Kiadói tevékenység)
• Műalkotás-komplex (Film, Költészet, Szépművészetek, Fényképezés, Zeneszerzés, Írásmesterségek)
• Performatív komplex (Előadóművészet, Dramatizálás, Zenei előadás)

A korábban bemutatott felsorolásból jól láthatóvá válik az is, hogy egy "tartalomipari színkép" egyik szélén a kizárólag az elektronikus térben létező tevékenységek (Web-design, videojáték, televízió), a másikon a "tartalmat" kizárólag hagyományos "kiszerelésben", fizikai valóságában előállító ágazatok állnak (építészet, divattervezés, ipari formatervezés). A digitális és az hagyományos (analóg) tartalomiparágak jellemzőit szemlélteti a 2. táblázat. Ami a digitális-analóg spektrum két vége között van, az hálózati alakváltozatokat is produkál. A kibocsátott tartalom jellege felől viszont a forma érdektelenné válik, a közös kategorizációs elvvé az egyes tartalmak "jellege" válik. Ennek a szempontnak a kezelésére Miles Fidelman az alábbi kategóriák használatát javasolja a "Triumph..."-listán:

• "tények" (hírek, média, statisztikák, kutatási eredmények)
• "gondolatok" (kritika, írásmesterségek)
• kreatív munkák (művészet, irodalom, tervezés - az "art", a "fiction" és a "design" világa)
• a meggyőzés műfaji fegyvertára (a hirdetési termékek és felületek)
• egyéb (pl. az előadások)

Jó ideig a multimedialitás foka (hány fajta információból tevődik össze a közlemény vagy felület) elég lett volna, hogy a "fizikai megjelenés" felől is leírjuk az adott tartalmakat. Amióta megszaporodtak a 3D-s megoldások (elsősorban újságírói tartalmak vizualizációs háttereként), azóta az immerzivitás foka is vizsgált szemponttá vált (milyen mértékben "mélyül" tovább egy induló információ, hogyan merülünk egyre lejjebb a különböző virtuális környezetekbe) 5

A tartalomszolgáltatást végző site-ok 80%-a nem termel jövedelmet6. Meghatározó részük eleve nem piaci alapon készül, nagyon sok hobbyból, témaszeretetből felépített oldal létezik, közülük is kiemelkednek azok, amelyek nagyobb közösséget összefogó kooperatív tudástermelési folyamat eredményeként hoznak létre értékes felületeket (self-organizing Web sites) 7 vagy Gerry McGovern meghatározásával8: syndicated contents. Mindazok, akik a fenntartás céljaira vagy profitszerzésre gondolva forrásokat kívánnak biztosítani a tartalomszolgáltatáshoz, három lehetőség közül választhatnak:

• Előfizetéses rendszerben kínálják a tartalmat
• Ingyenes tartalomszolgáltatás mellett hirdetésből tesznek szert bevételre
• Nemzeti vagy nemzetközi konstrukcióban támogatást kapnak a tartalomszolgáltatás létrehozásához és fenntartásához

A fogyasztók nem szívesen adnak ki pénzt a tartalomért9, és van egy olyan előítéletük, hogy az online tartalom alacsonyabb minőségű. Ám az a fogyasztó, aki meggyőződik az online tartalom minőségéről, háromszor szívesebben fizet érte, mint offline társáért10! A lehetséges fejleményekről megoszlanak a vélemények. A korábban idézett Gerry McGovern szerint az út elkerülhetetlenül vezet a fizetős tartalmak felértékelődéséhez, hiszen ami felismerten fontos, használható, hiánypótló, arra hajlandóak vagyunk termékként tekinteni. Jason Blair viszont úgy látja11, ideje bejelenteni a kereskedelmi tartalom halálát, a fizetős online magazinok kudarcát. Addig is (nagyjából ugyanúgy, ahogyan a víz vagy az utak és a hidak esetében) a fogyasztó tisztában van vele, hogy közvetett módon (pl. adójával) bizonyos formában mégiscsak támogatja a "szabad" tartalmak képződését. Azok az orgánumok, amelyek korábban ingyenesek voltak, előfizetésessé válva egykori látogatóik nagy részét elvesztették. Az egykor kizárólag előfizetéssel hozzáférhető orgánumok nyilvánossá tétele viszont óriási érdeklődést vált ki. Például az Encyclopedia Britannica online változatának előre beharangozott "megnyitása" milliós látogatótömeget vonzott a lexikon oldalára.

A tartalomszolgáltatók oldalain megjelenő hirdetések világa lépésről lépésre válik összetettebbé. Már régen nem a banner-csíkokra kattintók száma, hanem az adott tartalmat rendszeresen fogyasztók "minőségének" megragadása a célpont: az adatbányászattal sokféleképpen használhatóvá tett látogató-adatok és profilok jelentik azt az elsődleges értéket, ami miatt a hirdető megjelenik egy oldalon. A hirdetési konstrukcióval találkozó tartalom - a McKinsey kutatóinak felosztása alapján - három alakváltozatot ölthet12:

• Tapasztalati tartalom (Experiential content): A kipróbálás, a teszt, az átmeneti birtoklás (vagy annak illúziója illetve virtuális helyettesítése)
• Tranzakció-vezérelt tartalom (Transaction-oriented content): Olyan közvetlen tartalom, amelynek a célja a látogató gyors eljuttatása vásárlás-utasításig
• Szponzorált tartalom (Sponsored content): A szerkesztőségi (editorial) és kereskedelmi (commercial) tartalom sajátos "hibridje", az advertorial, amely az egyszerű és a hagyományos médiára emlékeztető formáktól ("ezt a tartalmat X cégnek köszönheti") a tartós, alig észrevehető stratégiai együttműködésig terjed. Esther Dyson egyenesen a hirdetésnek a "hordozó" tartalomból való "kibonthatatlanságát" (inextricability) emeli ki13.

A támogatott tartalomszolgáltatások mögé az államok elsősorban oktatási céllal, illetve a kulturális örökség digitalizálásával és hozzáférhetővé tételével állnak. Hatalmas méretű tartalmak létrehozásával jeleskedik az UNESCO, a Világbank (többek között a Global Knowledge Development és az infoDev programok révén). Az Európai Unió régebbi és mostani kulturális célprogramjai oldalak millióinak megszületését eredményezték.

Szerzői jog, copyright

A szellemi tulajdon kérdése a hálózati világ egyik "legrázósabb" területe. Miközben elvileg lehetővé válik a hagyományos mediátorok kikapcsolása, és az "alkotó/létrehozó/gondozó" közvetlen kapcsolatba léphet a fogyasztóval, még mindig nagy mennyiségű szereplő és speciális helyzet nehezíti a megnyugtató rendezést. Az "offline világban" kialakult szerzői jog egyszerű alkalmazása ugyanis sok esetben nem jelent megoldást, és szép számmal fordulnak elő olyan esetek, amelyek teljesen újszerű szituációkat eredményeznek.

Mert hogyan ítéljük meg például a tematikus portálok linkgyűjteményeit? Mit kezdünk a keskennyé váló határral a "digitális tartalom kereskedelmi célú szétosztása" és a nem kereskedelmi célú alkalmazások között? A szerzői jog sok esetben azokat is védi, akik ezt a védelmet nem kívánják. A peer-to-peer (kölcsönös és ingyenes tartalomcsere) rendszerek jövője bizonytalan. A jogi tótágas megnyugtató megoldását valószínűleg részben a technológia (mikrofizetési rendszerek elterjedése, a tartalom felhasználását "követő" szoftvermegoldások), részben újonnan kialakuló konvenciók, s csak ezekhez csatlakozva ígéri majd a jog, amelynek még le kell küzdenie a nemzeti joghatóságok és a globális tartalomelsajátítás- és termelés közti szakadékot is.

Addig is, jogi szempontból az alábbi főbb tartalom-kategóriákkal számolhatunk:

• Szabadon hozzáférhető, letölthető, használható tartalom (free content). A szerzői jog alól az időhatár, az alkotó erről való lemondása illetve a tartalomszolgáltatás létrehozója által történő "megváltás" okán mentesülő, ingyenesen és korlátlanul elsajátítható tartalmak. Ezeknek jellemzően nagyon sok előfordulási/tárolási helyük lehet, és számtalan alakváltozatban épülhetnek be újfajta tartalmakba.
• Kötelezően hivatkozandó, szabad terjesztésű és felhasználású tartalom (free content with exact reference to the source). Egy, pontosan meghatározható forráshelyről indulva hozzáférhetővé váló alkotás (általában szöveg), amelynek esetében a szabad felhasználásnak az egyetlen feltétele az eredeti szerzőre és felületre vonatkozó bibliográfiai adatok kötelező megjelenítése minden egyes felhasználásnál.
• Jogosultság alapján elsajátítható tartalom (titled content). Egy konferencia résztvevői (fizetősök és nem fizetősök), egy tudományos együttműködés résztvevői, egy adott szakmavilág képviselői gyakorta hoznak létre olyan tartalmakat, amelyek a külvilág felé zártak, ám mindazok számára, akik jogosultságot szereznek, szabad felhasználást eredményeznek, természetesen a hivatkozási-forrásmegjelölési szabályok betartásával.

És végül, még az elektronikus könyvek letöltésénél is, számtalan területen érvényesül a klasszikus szerzői jog, ahol annak és rendje módja szerint a termékké váló alkotás fogyasztója fizet (copyrighted content).

Forrás: www.evilagonline.hu/modules.php?name=archiv&file=olvas&cikk=200607-452179190287a

vissza

---

6.i
Kovács Ilma: Nyitott képzés és távoktatás Franciaországban

Első rész

1. Enseignement à distance en France (1997)
2. Panorama des systèmes d'enseignement à distance en France (1996)

Második rész

1. Előszó a Távoktatás Franciaországban 1993-1994 című könyvhöz (1995)
2. A távoktatással kapcsolatos törvények, határozatok és utasítások (1997)
3. A francia távoktatás (1995)
4. Multimédia, nyelvoktatás (1993)
5. Jelen és jövő Franciaország távoktatásában (1996)
6. EuroStudy Center Párizsban (1997)
7. Távképzési hálózat Afrikában (1997)
8. Távoktatás és országismeret (1999)
9. Hatvanéves a CNED (1999)
10. A Paris X Nanterre (2000)

Harmadik rész

1. Új irányok Franciaország távoktatásában (2001)
2. Salon de l'éducation 2001 PARIS (2002)
3. Internetes kampuszok Franciaországban (2002)
4. Original-methode Toussant-Langenscheidt Francösich (2003)
5. Internet a francia felsőoktatásban 2000-2003 (2003)
6. A stratégiai elemként kezelt vállalati felnőttképzés és az andragógia (2004)
7. Válaszok az új kihívásokra (2005)
8. A távoktatás és a felsőoktatás jelenlegi kapcsolata Franciaországban (2006)

Negyedik rész

• Kovács Ilma: A hazai távoktatás szolgálatában eltöltött éveim rövid krónikája

Forrás: www.mek.oszk.hu/04600/04653

vissza

---

6.j
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 2007/3. számban megjelenő cikkek címe

SENKEI-KIS Zoltán: Szerzői jogi visszaélések az elektronikus dokumentumok világában

PATAKI Máté: Digitális könyvtárak védelme a KOPI plágiumkereső rendszerrel

VRANYECZ Tünde–DRÓTOS László–SOMOGYI Tamás: Adattármustra. Jog, közigazgatás

http://tmt.omikk.bme.hu/

vissza

---

6.k
2007 áprilisában megjelent Kovács Ilma "Az elektronikus tanulásról" című könyve

Megjelent Kovács Ilma "Az elektronikus tanulásról" c. könyve, HOLNAP KIADÓ, Budapest, 274 p. Ára: 2.300,-Ft

www.holnapkiado.hu  (a Holnap Kiadó boltjaiban hétfőnként 30 % kedvezmény, a kiadó saját könyveire!)

Az e-learning technológia szerepe – akár akarjuk, akár nem – olyan fokú lesz a közeljö¬vő¬ben, hogy mind a tanulói, mind az oktatói/tanítói/tanári oldal gyakorlatának részévé válik. Ma már mindenki elismeri, hogy az információs és kommunikációs eszközök fejlődése következtében új tanulási-tanítási kultúra van kialakulóban.

Ebben a könyvben a szerző saját – távoktatással kapcsolatos elméleti és gyakorlati – ismereteit és – a francia gazdasági szaknyelv oktatása során szerzett – tudását kombinálva járja körbe azokat a területeket, amelyek ismerete magyarázatul szolgálhat mindazon érdeklődők számára, akik „mélyebbre akarnak látni”, és akik értően kívánnak részt venni a tanulás és „tanítás” egyik új módja, az elektronikus tanulás megismerésében.

A könyv nyolc részének tartalma:

A Bevezetésben a szerző megfogalmazza a megoldásra váró közös feladatot: az elektronikus eszközökkel történő tanítás és tanulás optimális beépítését az egész életen át tartó tanulás folyamatába.

Az 1. rész az oktatás/képzés világában bekövetkezett változásokat ismerteti.
A 2. rész a technológiák helyével és jelentőségével foglalkozik az oktatásban.
A 3. rész az elektronikus tanulás fogalmát, jellemzőit és tartalmát tárgyalja.
A 4. rész a hagyományos távoktatás és az elektronikus tanulás „kapcsoló¬dását” tekinti át a maga történetiségében.
Az 5. rész a tanulás irányításának kérdését elemzi a különböző hagyományos és modern képzési formákban.
A 6. rész az elektronikus tanulásban kialakítható új szerepkörökről szól, különös tekintettel a többféle új tutori szerepre.
A 7. rész az elektronikus tanulás „kihívás-jellegéről” beszél.
A 8. részben néhány franciaországi tapasztalatról olvashat a Tisztelt Olvasó.
 
A befejezés után több oldalas fogalomtár is található a könyvben. A téma szakirodalma iránt érdeklődő Tisztelt Olvasót a szerző gazdag irodalomjegyzéke várja a könyv végén.

vissza

---

7.a
Hol a határ? - IV. Elektronikus Kereskedelem Konferencia

A hazai cégek nemzetközi – elsősorban uniós – esélyeiről rendezi meg a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért a IV. Elektronikus Kereskedelem Konferenciát 2007. április 17-én.

Az európai fogyasztók elérése a világhálón keresztül elvileg semmilyen akadályba nem ütközik. Kézenfekvő lenne, hogy ebből az internetes kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások profitáljanak. Vajon ki tudják használni a lehetőséget? Milyen jogszabályi, pénzügyi, logisztikai problémákkal kell megküzdenie annak, aki az EU-piacokra szeretne szállítani? Egyáltalán: mik azok a hazai termékek és szolgáltatások, amelyek értékesíthetők külföldön is? Vannak-e olyan vállalkozások, akik ezt már sikerrel művelik? 2007. április 17-én a BLIBER Rendezvényházban (1051 Budapest, Arany János u. 10.) ezekre a kérdésekre próbálnak választ adni a Hol a határ? - IV. Elektronikus Kereskedelem Konferencia előadói és résztvevői.

Köszönetet szeretnénk mondani főtámogatónknak, az Oracle Magyarországnak, és támogatóinknak az Inter-Európa Bank NyRt.-nek, a Vatera.hu Kft.-nek, valamint szakmai támogatónknak a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak.

A konferencia részletes programja megtalálható a szövetség honlapján: www.szek.org/index.php?id=program

A SzEK-ről
A szervező a 2005-ben alakult Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SZEK). A SZEK alapítói - felismerve az új üzletág gazdaságélénkítő szerepét - célul tűzték ki, hogy elősegítik az elektronikus kereskedelem korszerű, gazdaságos és megbízható formáinak elterjedését. Tevékenységük a szakmai ismeretterjesztéstől az e területet érintő, készülő jogszabályok véleményezésén át az etikai normák kialakításáig és elfogadtatásáig tart. A szövetség tagjai között az elektronikus kereskedelmi piac vezető vállalkozásai és a témával foglalkozó szakemberek egyaránt megtalálhatók.

További információ: www.szek.org

Kiss Bernadette
szervező
Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért
Tel:+36-20-9179-539
E-mail:kiss.bernadette@szek.org

vissza

---

7.b
Pénzforrás Pályázati Szeminárium

Pályázati szempontból kapcsolódó témakörük van:

Április 12.

Hogyan készítsük el GOP pályázatunkat?

Gyakorlati konzultáció pályázatíróknak - pályázatról-pályázatra.

Előzetes regisztráció kötelező! Jelentkezzen még most! Letölthető: jelentkezési lap.
 
Április 17.

Energia EU Információs nap

Hogyan hozzunk létre energiaprojektet az EU 7. Keretprogramban? (A Pénzforrás és a Magyar Alternatív Energia Egyesület szervezésében)

Előzetes regisztráció kötelező! Jelentkezzen még most! Letölthető: jelentkezési lap.

Április 19-21.

3 napos intenzív pályázatíró képzés. Képzéseink gyakorlatorientáltak, amelyet esettanulmányok, egyéni és csoportos feladatok, valós és mintapéldák ismertetése biztosít.
A képzés során lehetőséget biztosítunk személyes konzultációra is.

Előzetes regisztráció kötelező! Jelentkezzen még most! Letölthető: jelentkezési lap.


Április 24.

Közbeszerzés pályázatíróknak, Új hazai és EU támogatási szabályok!

• Milyen új hazai és EU támogatási szabályok érvényesek 2007-től? (Pénzügyminisztérium)
• Közbeszerzés  – pályázatíróknak. Amit feltétlenül szükséges tudni már a pályázat elkészítésekor!

Előzetes regisztráció kötelező! Jelentkezzen még most! Letölthető: jelentkezési lap.


Helyszín: Nemzetek Háza, 1062 Bp., Bajza u  54.

Pénzforrás szervezésében kerül rá sor.

Természetesen a 10%-os kedvezményt a MATISZ tagoknak ismételten felajánljuk.

Magyar Brigitta
Gazella Kiadó
Pénzforrás
tel.: 340-3924
E-mail: info@penzforras.hu
           konf@penzforras.hu
Honlap: www.penzforras.hu

vissza

---

7.c
8. Internethajó - 2007. május 10.
 

Idén számos újdonsággal szolgál a nyolcadik Internethajó rendezvény május 10-én az Európa és a Széchenyi hajó fedélzetein. Megújult a Internethajó weboldala!  Friss tartalmai mellett az idei program tervezete is elérhető a megújult honlapon. Online jelentkezés a rendezvényre   Európai uniós résztvevők az Internethajón Európai Uniós integrációval kapcsolatos informatikai kérdésekkel kapcsolatban befolyásos brüsszeli szakmapolitikai delegáltakat fogunk vendégül látni, akik rálátást biztosítanak a magyar informatika ill. információs társadalom jövőjére.    Kék Notesz 2007 Pár héttel a rendezvény előtt ismét kiadjuk az ITTK-val együttműködésben összeállított Kék Notesz 2007-et, melynek célja, hogy átfogó képet mutasson az elmúlt év információs társadalom építésének eredményeiről és a magyar infokommunikációs helyzetről. Internethajó estély a Gróf Széchenyi hajón Idén a korábbiaktól eltérően még exkluzívabb megjelenésre törekedik az Internethajó, amit egy plusz rendezvényként, Internethajó estély néven kívánunk bevezetni. Erre a célra az Európa mellett egy nagy múltú, az országban egyedüliként az első, ma is működő lapátkerekes hajót, az 1939-ben épített Gróf Széchényit vesszük igénybe.   Szélessáv Alapítvány A szélessávú internet hazai terjeszkedésének élharcosa, akit az elmúlt években a rendezvény szakmai támogatói közt tudhattunk, idén először szervezői, programkoordinátori szerepet vállal az Internethajón.   Részletes információk: www.internethajo.hu Tel: 36 (1) 225-8588 Mobil: 36 (20) 569-9890 Email: internethajo@eworld.hu

 
 vissza

---

7.d
RENDEZVÉNYEK BIZTONSÁGA

RENDEZVÉNYEK BIZTONSÁGA címmel egynapos konferenciát szervez a KUPOLA.

KUPOLA: a hazai rendezvényszervező szövetségek kerekasztal társasága.  Az alakulás éve: 2005.

Az egyre szaporodó veszélyhelyzetekre, az egyre gyakoribb hozzá nem értésből, gondatlanságból adódó mulasztások megelőzésére mind több és több figyelmet kell fordítani a rendezvényszervezőknek.  A téma aktualitását és fontosságát bizonyítják az egyre gyakrabban napvilágot látó állami rendeletek is, melyek a rendezvények biztonsági előírásait szigorítják, a rendezvényszervezők felelősségét növelik.

A konferencia célja a rendezvényszervezők figyelmének felhívása a rendezvényeik biztonságával való kiemelt törődésre.

A konferencia nem a szigorodó szabályozás paragrafusainak ismertetéséről és nem a rendezvények vagyon és-vagy személyi biztosításáról szól, bár a biztonsághoz kapcsolódó szakterületek legkiválóbb szakemberei közül felkért előadók ezekre is felhívják majd a hallgatóság figyelmét. A biztonság fontosságának tapasztalatok, tanulságos esetek, gyakorlati megoldások bemutatásával igyekeznek majd hangsúlyt adni.

A konferencia témái nem térnek ki a sport-, az egyházi-, a politikai- és a nem művészeti- és kulturális közterületi rendezvényekre /tüntetés, felvonulás, gyűlés, állami ünnepségek stb./.

A konferencia előadásai egyaránt értelmezhetők kis- és nagyrendezvényekre, illetve zárt- vagy szabadtéri rendezvényekre.

Az előadók által érintett, kellő súllyal részletezett témakörök:

bombariadó    tűzrendészet, lángmentesítés  pirotechnika   egészségügy   meteorológia    terrorveszély  biztosítás   bejelentési kötelezettségek

engedélykérési kötelezettségek őrzés-védelem beléptetés kiemelt személyek védelme kiürítési terv (sötétben is) technika biztonsága kapcsolódó rendeletek veszélyhelyzetek

A meghívottak köre:

• A KUPOLA nyolc tagszervezetének tagjai, kb. 700 cég.
• A rendezvényszervezést oktató tan-intézmények.
• Tudományos szövetségek.
• Magyar Szálloda Szövetség biztonsági tagozat.
• Őrző-védő szervezetek.
• Önkormányzatok.

Időpont, helyszín: 2007.április 12, csütörtök
                            Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft.
                            Budapest, VIII. József krt. 63.

Rendező: KUPOLA, a hazai rendezvényszervező szövetségek kerekasztal társasága

Belépőjegy: (helyszínen fizetendő) 1200.- Ft., mely egy-egy szendvicset, kávét és üdítőt is magában foglal.
Belépéskor kötelező regisztráció.

Előregisztráció:   
E-mail: compexpo@compexpo.hu
Telefon: 317-1933
Fax: 317-0436

A terem 200 fős mérete miatt az előregisztráltak elsőbbséget élveznek 9 óra 30 percig történő érkezésük esetén.

Kérdéseket, témajavaslatokat, hozzászólási igény bejelentését szívesen fogad a rendező a következő e-mail címen: compexpo@compexpo.hu

Program
 
A konferencia elnöke:  dr. Bökönyi István ny. altábornagy, rendőrségi főtanácsos; az Eötvös Lóránd Tudományegyetem szenátora; stratégiai igazgató, In-Kal Security 2000 Kft.

A konferencia moderátora:  Ihrig Péter, a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetségének tiszteletbeli elnöke, a Compexpo Kft. és a Compexpo Stúdió Kft. ügyvezető igazgatója

10:00-10:15	Megnyitó Felkérve dr. Szilvássy György miniszter, Miniszterelnöki Hivatal
10:15-10:35	Általában a rendezvények biztonságáról dr. Bökönyi István
10:40-11:00	Felkészülés és intézkedés katasztrófahelyzetekben Benkovics Zoltán dandártábornok, igazgató, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság
11:05-11:25	Kiállítások, vásárok és kísérő rendezvényeik biztonsága Gerebics Zoltán rendezvényigazgató, SYMA + SD Kft.
11:30-11:50	A rendezvények egészségügyi biztonsága dr. Göndöcs Zsigmond főigazgató, Országos Mentő Szolgálat; Vaszary Béla titkár, Magyar Mentő- és Mentőtiszti Egyesület; ügyvezető igazgató, Oxy-Med Egészségügyi-Szolgáltató Kft.
11:55-12:15	Konferenciák biztonsága Révhegyi Zoltán vezető rendezvényszervező, Blaguss Volán Kft.
12:20-12:35	Rendezvénytechnikai eszközök biztonsága Zentai István alapító tulajdonos, Visual Power
12:35-13:15	SZÜNET
13:15-13:30	A délutáni program megnyitása A turisták biztonságának fontossága a rendezvényeken Felkérve: Somogyi Zoltán turisztikai szakállamtitkár, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
13:30-13:50	A Sziget Fesztivál biztonsága Gerendai Károly, ügyvezető igazgató, Sziget Kft.
13:55-14:15	Vendégek és közreműködők biztonsága a Művészetek Palotájában Csonka András vezérigazgató helyettes, Művészetek Palotája
14:20-14:40	A rendezvények biztonságával összefüggő tűzvédelmi feladatok dr. habil Cziva Oszkár tü. ezredes, Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság
14:45-15:00	Mit ajánl a meteorológus? Buránszkyné Sallai Márta szakmai elnökhelyettes, főosztályvezető, Előrejelzési és Éghajlati Főosztály, Országos Meteorológiai Intézet
15:00-15:10	Elnöki összefoglaló, kiegészítések és kiemelések. Zárszó a moderátortól

Ihrig Péter
COMPEXPO Kft.
T./F.: 00-36-1-317-0436
www.compexpo.hu
compexpo@compexpo.hu

vissza

---

7.e
Jövőképzés - Konferencia és Egyeztető fórum
 
Fenntarthatóság és vállalatok társadalmi felelőssége a felsőoktatásban és a felnőttképzésben
  
Helyszín: Infopark, C épület, Budapest XI. ker., Neumann János u. 1/c.

Időpont: 2007. április (Szelek hava) 18., szerda – a Föld Napja alkalmából

Cél: Számos EU dokumentum, tudományos jelentés és saját idei téli hőérzetünk azt mondja, hogy a fenntartható fejlődés kérdésének komoly felvetése már nem sokáig halogatható. A KÖVET egy létfontosságú területen járul ehhez hozzá: ez a vállalatok felelősségének (CR) terjesztése. Konferenciánk célja kettős: egyfelől vállalati szakemberekhez és vezetőkhöz szólunk, másfelől egyetemi és főiskolai hallgatókhoz, tanárokhoz. Bemutatjuk a lezáruló-félben lévő Jövőképzés c. programunk keretében elkészült „korszakalkotó” tananyagait is, amelyek háromnyelvű távoktatás, egyhetes nyári egyetem, önálló felsőoktatási kurzus, hallgatói és tanári jegyzetek, valamint oktatófilm formájában állnak rendelkezésre.

Részvételi díjak:

Hallgatóknak, oktatóknak, civileknek: 1.000 Ft
KÖVET-tagoknak: 12.000 Ft
Nem KÖVET-tagoknak: 24.000 Ft
Kisvállalatoknak (50 főig): 18.000 Ft
(Az árak az ÁFÁ-t tartalmazzák.)

A résztvevők KÖVET szakkönyv-csomagot kapnak ajándékba.
 

Program
8.30 - 9.00	Sajtótájékoztató
8.30 – 9.30	Regisztráció
	1. fejezet: Itthon és odaát Levezető elnök: Vagdalt László (Audi Hungária), a KÖVET elnöke
9.30 – 10.00	Kis mítoszdöntögetés – Miért van szükség a közgazdászképzés és a vállalati célrendszer újragondolására – Dr. Tóth Gergely, főtitkár, KÖVET (1)
10.00 – 10.20	The Natural Step story and the experince of the Training for the Future program – David Cook, ügyvezető, The Natural Step International (2)
10.20 – 10.40	A hiányzó láncszem a fenntarthatóság oktatásában – Legjobb tapasztalataink – Barbara Sallee, elnök, Geoapp (3)
10.40 – 11.00	Kérdések, vita
11.00 – 11.30	Szünet
	2. fejezet: Felsőfokon és nagytárgyalóban Levezető elnök: Adriány Kincső, a Hungarian Business Leaders Forum ügyvezető igazgatója
11.30 – 12.00	A nem főáramú közgazdaságtan és a tisztább termelés oktatásának tapasztalatai – Prof. Kerekes Sándor, egyetemi tanár, intézetigazgató, Budapesti Corvinus Egyetem (4)
12.00 – 12.20	A környezeti társadalomkutatók és a Jövőképzés külső szemmel – Dr. Pataki György, egyetemi docens, Szent István Egyetem (5)
12.20 – 12.40	A társadalmi felelősség beépítése a felsővezetői tréningekbe és a stratégiai tanácsadásba – Héjj Tibor, ügyvezető tulajdonos, Proactive Management Consulting (6)
12.40 – 13.00	Kérdések, egyetértés
13.00 – 14.00	Büféebéd
	3. fejezet: A fiatalokhoz szólás művészete – filmesen, viccesen, netten Levezető elnök: Kapusy Pál, a KÖVET ügyvezető igazgatója
14.20 – 14.40	A CSR PR-je – oktatás filmekkel – Dr. Szeles Péter, főiskolai docens, Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Főiskolai Kar (7)
14.40 – 15.00	Ezresből kijövök! és a Chuck Norris-kód – Az igenhir.hu kivirágzása, Réti László, egyetemi hallgató és újságíró (8)
15.00 – 15.20	A cigányság-segítéstől az életrendezésig – A Párbeszéd virtuális Háza – Kiss Ulrich SJ, a magyar jezsuiták kommunikációs és forrásfejlesztési ügyvivője (9)
15.20 – 15.40	Firkálat, táblásodás, plakátizmus – A propaganda-packázás (Culture Jamming) jelensége, Kovács Gergely, „pártalapító”, Kétfarkú Kutya Valóságteremtő Központ (10)
	4. fejezet: A Jövőképzés jövője Egyeztető fórum, levezető: Petrik Ida, a KÖVET ügyvezető igazgató-helyettese
16.00 – 17.30	Kerekasztal beszélgetés az elkészült tananyagok, film és multimédiás anyag felsőoktatásban, felnőttképzésben történő terjesztésének, beépítésének lehetőségeiről a felsőoktatási intézmények oktatóival, diákokkal és a téma hazai szakértőivel.

A résztvevők intézményenként egy Másért vállalkozók – Társadalmilag felelős vállalatok c. oktatófilmet kapnak ajándékba (DVD, magyar nyelv angol felirattal, 60 perc, normál ár 2400 Ft, Geofilm Produkció – KÖVET 2006 ©), illetve egy, az elkészült tananyagokat tartalmazó CD-t.
 
Jelentkezés, információ:

Jelentkezéshez, kérjük, töltse ki és küldje vissza a levelünkhöz a jelentkezési lapot faxon vagy postán április 11-ig. (Oktatók, hallgatók, civilek jelentkezését drótpostán is elfogadjuk.)
További információt Hajdú Dánieltől kérhet a 1/473-2290-es telefonon vagy a  hajdu@kovet.hu  drótpostán.

A helyszín megközelítése:
(Infopark, C épület, Budapest XI. ker., Neumann János u. 1/c.)
Az irodaparkba személygépkocsival a pesti oldalról a Lágymányosi, a Petőfi és a Szabadság híd felől lehet eljutni. A vendégek számára korlátozott számban szabad parkolóhely rendelkezésre áll.
A tömegközlekedést választók a 4-es, vagy 6-os villamossal és a 86-os, vagy 103-as buszokkal közelíthetik meg a parkot.
 
vissza

---

7.f
Szoftvervilág 2007 - Kiállítás 

Időpont: 2007. április 25-26-án (szerda, csütörtök).

A kiállítás helyszíne: Budapest, REKK Rendezvényközpont (1047. Budapest ,  József Attila utca 4-6.)

A kiállításra naponta legalább 700-800 szakmai látogatót várunk, főként  üzleti szoftver- és hardver-felhasználót, a magyarországi munkahelyek  felelős beosztású vezetőit. A rendezvény  kiemelt célcsoportjai:  kis-,  közép- és nagyvállalatok döntéshozói , vezető beosztású szakemberei, informatikusai, szoftver- és hardverkereskedelemmel, -forgalmazással foglalkozó cégek vezetői, könyvelőcégek , tanácsadócégek, grafikus tervezéssel, kivitelezéssel, kreatív grafikával foglalkozó cégek vezetői, felelősei, önkormányzatok felelősei. Természetesen várunk "civil" érdeklődőket, diákokat, és mindazokat, akiket az elektronikus világ itt érintett témái izgatnak. 

Rendezvényünkön lehetőséget adunk a legszínvonalasabb hazai szoftver -  és hardver cégek termék- és szolgáltatás-bemutatójára,  hogy megismertethessék az érdeklődőkkel  eszközeiket és  megoldásaikat (előzetes felmérésünk szerint  50-70 kiállító cégre számíthatunk). 

Kiállítás kiajánlója, a részvételi lehetőségeket és feltételeket tartalmazó anyag

Ahogy az anyagban látni fogja, több lehetőség is (kiállítás és/vagy prezentáció) van a rendezvényeken történő megjelenésre. 

Kérem, jelezzen vissza, hogy számíthatunk-e  Cégük részvételére, illetve ha további kérdése lenne, illetve egyéb rendezvényünkkkel kapcsolatban bővebb indormációra lenne szüksége, kérem keressen. 

Üdvözlettel:
Marczis Krisztina
hirdetési igazgató
Piac és Profit Kiadó Kft.
1134 Budapest,
Dózsa György út 144.
239-8382, 239-8381
www.piac-profit.hu

vissza

---

7.g
EUnetArt találkozó Helsinkiben

2007. május 2. és 6. között rendezik meg a 17. EUnetArt éves közgyűlést Helsinkiben. (KultúrPont)

Bővebb információ: www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=12056

vissza

---

7.h
Konferencia kkv-k és önkormányzatok részére

A Piac & Profit Kiadó Konferenciaközpontja tisztelettel meghívja Önt és munkatársait a  "Pénzt, de honnan?  Pénzt, de hogyan?" - GAZDÁLKODJUNK OKOSABBAN ! - című roadshow, Közép-Magyarországi Régióban megrendezésre kerülő  egész napos rendezvényére.

Időpont: 2007. április 12. (csütörtök), 10.00 - 16.10
Helyszín: Bourbon Rendezvényház (Budapest, XIV. kerület, Ajtósi Dürer sor 19-21.)

A rendezvényen való részvétel ingyenes!
A regisztráltak egész napi ellátásáról a Piac&Profit gondoskodik.

Előzetes regisztráció kötelező!

Mit hoz a Második Fejlesztési Terv 2007-2013 között az önkormányzatoknak és a kkv-knak?
Milyen segítő infrastruktúrák, szolgáltatások állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a pénzekhez hozzá lehessen jutni, véghezvinni, s megvalósuljanak a fejlesztések, s a korszerű, 21. századi szervezettel, hatékonyan, versenyképesen lehessen működtetni azokat ?

Előzetes program

9.30-10.00: Regisztráció

I. Gazdaságfejlesztés, régiófejlesztés. Pénz, de honnan?

10.10-10.30	Gazdasági és Közlekedési Minisztérium : Kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója
	Felkért előadó : Egyed Géza szakállamtitkár
10.30-10.50	ROP Irányító Hatóság : A Közép-magyarországi Regionális Operatív Program regionális fejlesztési stratégiáról, lehetőségekről, az operatív program adta pályázati pénzekről
	Előadó : Mosonyi Balázs IH vezető, főigazgató
10.50-11.10	Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. : A MAG Zrt. és a GOP meghirdetett pályázatainak bemutatása
	Előadó : Kovács Tamás, támogatási pénzügyekért felelős igazgató
11.10-11.30	Az MKB Bank Nyrt.: Az MKB Bank Nyrt., a vállalkozások bankja
	Előadó: Szabó Balázs igazgató

Konzultációs és kávészünet

II. Infokommunikációs technológiákkal a versenyképességért. Pénzt, de hogyan?

11.45-12.05	Pannon Gsm Távközlési Zrt. : A mobil kommunikáció határtalan eszköztárával
	Előadó: Sagyibó Viktor értékesítési igazgatóhelyettes
12.05-12.20	Microsoft Magyarország Kft.: EUGA - EU források informatikára
	Előadó: Vicze Gábor EUGA programvezető
12.20-12.35	Invitel Távközlési Zrt.: Miért költöztesse szervereit albérletbe?
	Előadó : Kovács Ákos üzleti szegmens menedzser
12.35-12.50	SAP Hungary Kft.: "Két legyet egy csapásra!" - ERP támogatás a versenyképességhez EU támogatás a megvalósításhoz
	Előadó : Magyari Donát EU szakértő és Hunyady Lajos account manager
12.50-13.05	ITware Kft.: Problémamegoldás felsőfokon. Ideje másként gondolkodni az integrált vállalatirányítási rendszerekről
	Előadó: Bíró Attila értékesítési menedzser

Konzultációs és ebédszünet

III. Operatív programok, pályázatok. Pénz, de honnan?

13.50-14.05	OTP Bank Nyrt. : Az OTP Bank Nyrt. Szolgáltatásai az EU-s pályázati rendszerben - Ötlettől a megvalósításig
	Előadó : Varga Tibor EU referens
14.05-14.20	IC Bank Zrt.: "Szeretem és nem szeretem ügyfelek a banki finanszírozás során"
	Előadó : Sóvágó Gábor akvizíciós vezető
14.20-14.35	FVM. : Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjának (UMVP) 2007-es lehetőségei, a legfrissebb aktualitások
	Felkért előadó: Ficsor Ádám szakállamtitkár
14.35-14.50	Humansoft Kft.: A kistérségi e-közigazgatás korszerű és költséghatékony informatikai támogatása
	Előadó : Pálvölgyi János közigazgatási szakértő

Konzultáció

IV. Gazdálkodjunk okosabban, versenyképesebben!

14.50-15.05	K+F Tanácsadó Központ Kft. : A vállalkozások finanszírozásáról hazai és uniós támogatások felhasználásával
	Előadó: dr. Lőrincz Sándor ügyvezető igazgató
15.05-15.20	KAVOSZ : A Széchenyi Kártyáról
15.20-15.35	Accor Services: A béren kívüli juttatásokról, utalványok és szolgáltatások
	Előadó: Bene Zita értékesítési vezető
15.35-15.50	Egyeztetés alatt

Konzultáció

A változtatás jogát fenntartjuk !
A rendezvény részletes programja napi frissítéssel a www.piac-profit.hu website-on folyamatosan elérhető.

Jelentkezzen és regisztráljon most!

További jelentkezési és regisztrációs lehetőség:

E-mail: konfk@piac-profit.hu          
Telefon : (1) 239 - 9597
Fax : (1) 239 - 9595

Várjuk mielőbbi jelentkezését!

vissza

---

7.i
TeleData -  Feltűnik vagy eltűnik? Direkt marketing - tévutak és távlatok

A TeleData ismét szakmai napot szervez a direktmarketing-ágazat szereplői, elsősorban kis- és középvállalkozások számára. Ezúttal a különböző direktmarketing-eszközökben rejlő lehetőségeket, előnyöket és buktatókat mutatják be a szakma jeles képviselői. Délután az érdeklődők szakmai fórumon kaphatnak választ témába vágó kérdéseikre. A szakmai nap időpontja: 2007. április 26., 10.00-16.00 Helyszíne: Kogart Rendezvényház (1062 Budapest, Andrássy út 112.) A rendezvény programja: Tévutak és távlatok: a klasszikustól a komplexig (Bartók János, ügyvezető, TeleData) Direct mail: A nagy túlélő (Gráber Miklós, direktmarketing-ágazat vezető, TeleData) A szó nem száll el: az eredményes telemarketing (Molnár Róbert, vezérigazgató és Várdai László, értékesítési igazgató, Első Pesti Telefontársaság) Amit mindenki elolvas: SMS és MMS (Barabás Katalin, üzletágvezető, Mobilpress) A nagy lehetőségek tárháza: e-dm (Somogyi Péter Pál, médiaértékesítési igazgató, T-Online) ADAT-BÁZIS-LEGALITÁS - Szakmai fórum Moderátor: Hivatal Péter (elnök, Direkt Marketing Szövetség ) Vendégek: Dr. Freidler Gábor (főosztályvezető, Adatvédelmi Biztos Irodája) Dr. Mayer Erika (vezető, Infomediátor Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda) Tonk Emil (alelnök, Magyar Marketing Szövetség) A rendezők a Magyar Tartalomipari Szövetség tagjai számára 10 % árkedvezményt biztosítanak. A szakmai nap részletes programja és jelentkezés: www.teledata.hu www.teledata.hu/workshop2.html

vissza

---

7.j
Felhívás a következő EDEN-konferenciára

Legközelebb Nápolyban találkoznak az e-learning és a távoktatás európai szakértői és e témák iránt érdeklődők. A konferencia kiemelten foglalkozik majd a web 2.0 fejleményeivel, a nyitott oktatási tartalmak terjedésével, a legjobb gyakorlatok azonosításával. A június 13-16 között megrendezésre kerülő eseményre február 2-ig lehet jelentkezni előadásanyaggal, illetve további workshopoknak, aktivitásoknak a programba illesztésének szándékával.

Forrás:
www.eden-online.org/contents/conferences/annual/Naples/CallforPapers.pdf
www.infinit.hu

vissza

---

7.k
eLearning DevCon 2007

A 2007. július 16-18-i rendezvényre az elearning-megoldások és tananyagok fejlesztőit várják. Azok, aki Salt Lake Cityben szeretnének előadni, április 9-ig küldhetik el prezentációjuk vázlatát. Az érdeklődőknek érdemes hamar ellátogatni a konferencia honlapjára, mert a drága regisztrációs díjon a korai jelentkezők valamelyest megtakaríthatnak.

Forrás:
www.prweb.com/releases/2007/1/prweb495312.htm
www.infinit.hu

vissza

---

7.l
Internet Librarian International

2007. konferencia - új tények, teendők, források, technológiák

Időpont: 2007. október 8-9.
Helyszín: Copthorne Tara Hotel, London

Az Internet Librarian International internetes technológiával kapcsolatos gyakorlati alkalmazási területekre fókuszál, az előadásokban, a vitákban, közös munkaprogramok keretében az Internet Librarian International egyedülálló lehetőséget kínál mindazoknak, akik új források után kutatnak, illetve szeretnék megérteni az új technológiákat.

További információk: www.internet-librarian.com

vissza

---

7.m
Ötödik Kelet-európai eGovernment Nap

Időpont: 2007. április 11-13.
Helyszín: Prága

Az eKormányzat konferencia témái: eGovernment technológiák és döntéshozatal; Menedzsment változtatás az eGovernment érdekében; eGovernment-eBusiness; Tudás Menedzsment Rendszer az eGovernment támogatására; értékteremtés közszolgálati információkból; eGovernment oktatása és képzése.

További információ és regisztráció: http://egov.ocg.at, www.epma.cz

vissza

---

7.n
Magyarországi Oracle Felhasználók 11. éves seregszemléje




Jegyezze meg a dátumot és vegyen részt Ön is a Magyarországi Oracle Felhasználók 11. éves seregszemléjén Siófokon 2007. április 17-20. között! Biztosítsa kedvezményes részvételét, regisztráljon most!

A HOUG konferencia a hazai informatikai piac meghatározó rendezvénye, áttekintő képet nyújt a vállalatok számára az információs technológia szerepéről és hatásáról.

Ismerkedjen meg ügyfeleink és partnereink Oracle-alapú sikeres projektjeivel, az Oracle innovatív megoldásaival, a legújabb iparági trendekkel, technológiákkal és termékekkel!

• Iránymutató plenáris előadások független elemzőktől és az Oracle felsővezetőitől
• Ne mulassza el meghallgatni Andrew Sutherland (VP Technology, Oracle EMEA) plenáris előadását SOA témában!
• szekcióelőadások a technológia és az alkalmazások területéről:
• adatbázis-kezelés
• alkalmazásfejlesztés
• Oracle alkalmazások
• Biztonsági megoldások
• Üzleti intelligencia és DW
• workshopok és demók és az Oracle termékspecialistáitól és oktatóitól
• számos fórum a kapcsolatépítésre és ismerkedésre a kapcsolódó szabaidős és esti programokon

A részletes programot folyamatosan frissítjük weboldalunkon, kérjük látogassa meg és ajánlja kollégáinak, ismerőseinek is! www.houg.hu

Éljen a korai jelentkezés előnyeivel: jelentkezzen most és ezreket spórolhat!

Üdvözlettel:
Vadnai Beáta
HOUG titkár

vissza

---

7.o
Utazási - londoni Broadcast LIVE 2007

A Magyar Kábeltelevíziós és Kommunikációs Szövetség idén  meghirdeti a londoni  Broadcast LIVE szakkiállítás és konferencia megtekintésének szakmai tanulmányútját.

A tanulmányút időpontja: 2007. 06. 16-tól 06. 21-ig.

Az utazás repülőgéppel Londonba június 16.-án (szombat) a reggeli órákban kezdődik és június 21.-én (csütörtök) este  fejeződik be.

Szállás: 5 éjszaka /6 nap/a város központjában lévő 3 csillagos Central Park Hotel-ben (www.CentralParkHotelLondon.co.uk) reggelivel.

Elhelyezés: 2 és 1 ágyas szobákban történik

Utazás költsége:

• 2 ágyas szobában    246.000. – Ft/fő
• 1 ágyas szobában     332.000. – Ft/fő

Az utazási költség magába foglalja a repülőjegy árát, a repülőtéri illetéket, a repülőtér és a szálloda közötti külön autóbusz transzfert oda-vissza,  a szállás és a reggeli költségeit.

A kiállítás idén az EARLS COURT 2 csarnok területén kerül megrendezésre, részletes információ és regisztrálás a www.Broadcastlive.co.uk honlapon található.

A helyfoglalás biztosítása miatt kérjük, hogy jelentkezésüket az utazó személyek számának és az elhelyezés ( 1 ágyas, 2 ágyas) megadásával legkésőbb 2007. március 16-ig fax-on, e-mail-en elküldeni szíveskedjenek.

Fizetési feltételek: jelentkezéskor számla alapján az utazási költség 40%-a előlegként, a hátralék kifizetése indulás előtt 30 nappal esedékes.

A betegség, baleset, és poggyászbiztosításról, valamint az ingyenes regisztrációról ( lásd.: a fenti honlap) és a költőpénzről mindenki egyénileg gondoskodik.

További információ:

S.Tóth Ferenc sk.
Magyar Kábeltelevíziós és Kommunikációs Szövetség
1116 Bp. Hunyadi Mátyás út 32.
Tel./fax.: 228-0917
E-mail: mkksz@chello.hu

vissza

---

7.p
PSI konferencia

Az európai bizottság által az eContentplus program keretén belül támogatott ePSIplus projekt szervezésében.

Helyszín: Helsinki (Finnország)
Időpont: 2007. április 19-20.

Az ePSIplus projekt célja a Közszolgálati Információk További Felhasználásáról szóló 2003/98/EK Irányelv végrehajtásának támogatása.

A konferencia témája: Az Irányelv pénzügyi intézkedései: árképzés és díjszabás.

További részletek és regisztráció: www.epsiplus.net/epsiplus/events/epsiplus_thematic_meetings/financial_impact_thematic_meetings

vissza

---

7.q
9. CIO Fórum - Hazai és regionális IT-menedzsment

A 9. CIO Fórum programjának fókuszában a [költség]hatékonyság, illetve ezzel összefüggésben a közelmúlt gazdasági változásainak az informatikára gyakorolt hatásai állnak. Több oldalról is körbejárjuk, hogy e megváltozott helyzetben mi módon tud az informatika még jobban hozzájárulni a vállalatok, vagy a közszféra intézményeinek eredményesebb működéséhez, illetve különös figyelmet fordítunk az informatikai osztályokon belüli hatékonyságra is, ami nem feltétlenül merül ki a költséghatékonyságban.     

Mottó: Hatékonyság = költséghatékonyság? Fókuszban: Gazdasági változások informatikai hatásai

Időpont: 2007. április 26-27.
Helyszín: Siófok, Hotel Azúr
A részvétel díja:

• Teljes ár: 98.000 Ft
• Kedvezményes ár (2007. ápr. 11-ig): 78.000 Ft
• Tavalyi résztvevőknek, CIO-knak és az államigazgatási szektorban dolgozóknak: 58.000 Ft

Szervezők: Figyelő Konferenciák, Infopen Kft.
Fővédnök: Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ)
Védnökök: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ)
Magyar Outsourcing Szövetség (HOA)

A nagy hagyományokkal rendelkező rendezvény mindenekelőtt megközelítési módjában emelkedik ki a hazai informatikai konferenciák sorából: arra keresi a választ, hogyan tudja egy elsőszámú IT-vezető a lehető leghatékonyabban a vállalat informatikai stratégiáját az üzleti célok szolgálatába állítani. Az első napot záró gálavacsora előtt kerül bemutatásra a 2007-es CIO TOP 100 kiadvány, mely idén is a magyarországi informatikai vezetők élvonaláról nyújt átfogó képet.

A konkrét esettanulmányok, szakmai tapasztalatok átadásán túl célja, hogy a hazai IT-szakemberek megismerjék egymás gondolkodásmódját, szellemét, valamint bizonyos kérdésekhez való hozzáállását. A kiadvánnyal szoros összefüggésben átadjuk az idei Chief Innovation Officer díjat, melyet egy olyan, az informatika általi megújulásban élen járó, üzletközpontú gondolkodású IT-vezető kap, aki az informatika segítségével újradefiniálta az üzlet fogalmát, s ezzel jelentősen hozzájárult cége versenyképességének növekedéséhez. A CIO-kon, IT-vezetőkön, informatikai döntéshozókon kívül szívesen látunk mindenkit, akik jobban meg akarják érteni az IT-vezetők és a gazdasági felsővezetés közti kommunikáció nyelvezetét, és akik számára az informatikai nem elsősorban napi üzemeltetési, hanem stratégiai menedzsment feladatokat jelent.

Részletes program: www.fn.hu/index.php?id=269&cid=154572

vissza

---

7.r
SAJTÓKÖZLEMÉNY - „Érdekli Önt a XXI. század önkormányzata?”

Április 17-én Budaörs Város Polgármesteri Hivatalában sajtóbemutatót rendeznek, ahol a modern elektronikus helyi igazgatás ez idő szerinti „utolsó láncszemét”, a WAP alapú ügyelőkészítést és ügyintézést mutatják be – először Magyarországon.

Budaörs a modern elektronikus önkormányzat hazai fellegvára, s ezt bizonyítandó, a most induló gyakorlati ügyintézési újítás mellett az elmélet, a közigazgatás-tudományi kutatás legújabb eredményei is megismerhetők ezen az egy órás fórumon.

Ismeretes, hogy az elektronikus kormányzat (e-government) egyik sokat ígérő fejlődési pályáját a mobil információs – kommunikációs technológiák képviselik, s az is, hogy ennek a legfőbb hazai támogatója: az egyik nagy mobilszolgáltató, a budaörsi székhelyű Pannon.

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Közigazgatástudományi Karának (a volt Államigazgatási Főiskolának) elektronikus kormányzati kutatócsoportja most egyszerre nem kevesebb, mint nyolc (8!) szakkönyvet, ill. egyetemi tankönyvet jelentet meg – a Pannon, az EKK, az ORTT és a HEFOP támogatásával – elektronikus közigazgatási témában. Ezek:

• a városi, önkormányzati térinformatikától (1) és
• a műhold felvételekről készített területrendezési térképektől (2)
• a helyzettudatos mobiltechnológia igazgatási alkalmazásán (3),
• az önkormányzati információs stratégiákon (4),
• az új felfogású igazgatási közönségszolgálat bemutatásán (5) és
• az önkormányzat legjobb elektronikus igazgatási gyakorlatain (6), valamint
• az államigazgatás központi információs rendszerein (7) át
• a digitális, részvételi televíziózásban rejlő igazgatási lehetőségekig (8)

mutatják be az igazgatási modernizáció tárházát.

Az önkormányzati modernizáció gyakorlati és elméleti fórumát sajtótájékoztató egészíti ki, melyen Simon Géza közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos, az Elektronikuskormányzat-Központjának (EKK) vezetője, Imre Miklós, a BCE Közigazgatástudományi Kar dékánja, valamint Tevanné dr. Südi Annamária és Wittinghoff Tamás, a házigazda Budaörs jegyzője, ill. polgármestere vesz részt.

A sajtó munkatársait és minden kedves érdeklődőt szeretettel vár Budaörs Város Önkormányzata április 17-én kedden, délelőtt 11 órakor a Polgármesteri Hivatal (Szabadság út 134) tanácstermében WAP-os ügyintézési előkészítés gyakorlati bemutatójára, nyolc e-kormányzati szakkönyv bemutatójára és elektronikus közigazgatási sajtótájékoztatóra. Előzetes bejelentkezés e-mailen: zsak.andras@budaors.hu

vissza

---

7.s
Az e-ware Kft üzletifolyamat menedzsment (BPM) témakörben szervezett szakmai napja

Az Ultimus - világszinten vezető megoldás az emberközpontú üzleti folyamatmenedzsment (BPM) szoftverek piacán. Az Ultimus díjnyertes BPM alkalmazását több mint 20 nyelven használják 1600-nál is több, a legkülönbözőbb iparágakban tevékenykedő vállalatnál – beleértve száz, a világ legnagyobb cégei közé tartozó felhasználót. Az amerikai székhelyű Ultimus cég világviszonylatban jelenleg rendelkezésre álló legjelentősebb BPM megoldásokkal kapcsolatos tudást, tapasztalatot, ismeretanyagot halmozta fel.

Rendezvényünkön térítésmentesen ismerkedhetnek meg a folyamatmenedzsment megoldások egyik vezető alkalmazásával, valamint az elméleti felkészülés mellett a gyakorlatban is megtekinthetik a széleskörűen használt, hatékonyan testre szabható BPM alkalmazást.

Részvételi díj: informatika, folyamatszabályozás  illetve ügyvitelszervezés területen dolgozó szakemberek, valamint közép-és felsővezetők számára a rendezvény TÉRÍTÉSMENTES! (Más területekről érkezőknek 50 000 Ft+áfa.)

Regisztráció: Jelentkezését a www.ultimus.hu oldalon található regisztrációs lap kitöltésével jelezheti.

A helyek száma korlátozott! Regisztrációt legkésőbb április 13-ig tudunk elfogadni.

Részletes program:

 

8.30 – 9.00	Regisztráció
9.00 – 10.00	az Ultimus Magyarországon BPM alapismeretek - Ultimus A-Z-ig
10.00 – 11.00	Live Demo: Tervezés, Folyamat-felépítés, „Szimuláció”
11.00 – 11.20	szünet
11.20 – 12.00	Ultimus ügyfél- referencia-prezentáció Általános folyamat bemutatása (számlabefogadás, ügyfélkezelés stb.)
12.00 – 13.30	Microsoft prezentáció - SharePoint, WF, BizTalk

Horváth Szilvia
Ultimus üzletágvezető

További információ: +36-1-204-3641, horvath.szilvia@e-ware.hu

vissza

---

7.t
Marketing 2027 - Jövőre hangolva!

2007. május 8-9. Balatonalmádi, Hotel Ramada

Mi lenne, ha nem lennének közöttünk olyanok, akik képesek és hajlandóak hosszú távra tervezni? Mi lenne, ha mindenki kizárólag csak a mával, legfeljebb a holnappal lenne elfoglalva?

A Konferencia elősegíti a megfelelő válaszok megtalálását. És ha tudjuk a választ erre az egyáltalán nem könnyű kérdésre, egyszerűbbé válik a rövidtávú döntések meghozatala is, mivel a távlati célok igazodási pontként szolgálnak.

Célközönség:

• azok, akik hosszú távra terveznek,
• akiket érdekel a jövő és a fejlődés,
• akik kíváncsiak mások tapasztalatira,
• akik szívesen nélkülözik két napra a "tűzoltó" munkát.

Biztosak vagyunk abban, hogy Önnek is ott van a helye!

Kérjük, kattintson az alábbi linkre, és tekintse meg a konferencia részletes programját:

www.marketing.hu/index.php?p=h2_1_4&id=270

Bohnné Keleti Katalin
főtitkár

vissza

---

7.u
Változások és lehetőségek

Változások és lehetőségek kérdéseivel foglalkozó, konzultációval egybekötött szakmai fórum, amely a foglalkoztatást, képzést és a munkajog területét érinti.

Időpont: 2007. április 23.-án (hétfő) 10 óra

Hely: MGYOSZ székház VII em. 702. tanácsterem

Budapest, V. ker. Kossuth Lajos tér 6-8. 

Előadók:

Fazekas József főosztályvezető helyettes SZMM

Bagó József szakmai tanácsadó SZMM

Dr. Horváth István főosztályvezető SZMM

 

Témakörök:

• A foglalkoztatást ösztönző támogatások ismertetése.
• Munkahelyi képzések és támogatásuk lehetőségei.

Munkaügyi tárgyú törvények módosításai, és az abból adódó munkáltatói feladatok.

Részletek, jelenrkezés

vissza

---

7.v
NETWORKSHOP 2007 konferencia

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI), a HUNGARNET Egyesület és a Magyar Internet Társaság jövőre tizenhatodik alkalommal rendezi meg országos NETWORKSHOP 2007 konferenciáját. A rendezvény házigazdája az Eszterházy Károly Fõiskola. Az évek során ez a rendezvény a hazai számítógép-hálózati, informatikai élet (Internet) legrangosabb eseményévé nõtte ki magát. Itt találkozhatnak e rohamosan fejlődő terület technológiájának, alkalmazásainak kutatói, fejlesztői, a gyártók, a szolgáltatók és a felhasználók. A konferencia szervezői az NIIF Intézet és a Conference Tours Kft.

További részletek:

http://nws.niif.hu

www.niif.hu/rendezvenyek/networkshop

On-line jelentkezés

Jelentkezési lap letöltése (PDF)

vissza

---

7.w
II. Vizuális Művészeti Fesztivál Pécsett

A vizuális művészet megjelenési lehetőségei címmel rendezi meg II. Vizuális Művészeti Fesztiválját 2007. április 16-án Pécsett a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus. A rendezvényen az amatőr, a képző- és iparművészet elméletének és gyakorlatának távlati céljaival foglalkoznak, emellett találkozási alkalom lesz a szakma képviselői, a kiállítóhelyek és az önkormányzatok tisztségviselői között. (KultúrPont)

Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ;  Pécs, József Attila utca 10.

vissza

---

7.x
Továbbképzési konferenciák felnőttképzőknek

Az új, tíz modulból álló képzési-továbbképzési rendszer elvi és tartalmi elemeire építve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, valamint a kidolgozásban részt vevő felsőoktatási intézmények konferencia- és szemináriumsorozatból álló továbbképzést indítanak az érdeklodő szakemberek számára.

Bővebben: www.nive.hu/hefop351/hefop_rendezveny_tajekoztato.htm

2007. május 2-4. Budapest, Hotel Stadion  (elsősorban a Közép-Magyarországról jelentkezőknek)
Jelentkezési határidő április 12.
Jelentkezési lap letöltése

2007. május 16-18. Siófok, Hotel Ezüstpart (elsősorban a Nyugat-Magyarországról jelentkezőknek)
Jelentkezési határidő április 26.
Jelentkezési lap letöltése

2007. május 30-június 1. Hajdúszoboszló, Hotel Béke (elsősorban a Kelet-Magyarországról jelentkezőknek)
Jelentkezési határidő május 10.
Jelentkezési lap letöltése

Kérjük, hogy a jelentkezési lapokat az hefop351@nive.hu e-mail címre csatolt mellékletként küldjék vissza!

vissza

---

7.y
Marketing oktatók konferenciája Gyöngyösön

A Károly Róbert Főiskolán rendezik meg a Marketing Oktatók Klubjának Konferenciáját. A szervezők április 30-ig várják a jelentkezéseket.

A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola Marketing és Menedzsment Tanszéke, az MTA Marketingtudományi Bizottsága és a Magyar Marketing Szövetség szervezésében 2007. augusztus 30-31-én kerül sorra a Marketing Oktatók Klubjának Konferenciája „Globális marketingkihívások” címmel.

A konferencia az alábbi tervezett szekciókban kínál publikálási lehetőséget:

• Globális kihívások az üzlet világában
• A nonbusiness szféra globális kihívásai
• Marketing a hálózati gazdaságban
• Innovációmarketing

A konferenciára történő jelentkezés határideje 2007. április 30.

A rendezvény fővédnöke Garmahegyi Ábel a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára.

A konferenciáról bővebb információ a www.karolyrobert.hu/mok címen szerezhető.

További szöveges- és képanyaggal, interjúszemélyre vonatkozó javaslattal készséggel állok rendelkezésükre.

Ajánlom figyelmébe honlapunkat, ahol napi frissítéssel aktuális programjainkról találhat újabb információkat: a www.karolyrobert.hu honlap sajtószobájában

Tisztelettel köszönti:
Ocela Tibor
pr menedzser
20/44 3 44 44

vissza

---

7.z
A Magyar Innovációs Szövetség Vállalkozásfejlesztési Tagozata, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a NAPI Gazdaság közös Vállalkozásfejlesztési Fórumának rendezvénye

2007. május 15-én (kedden) 14.30 órai kezdettel  tartja következő rendezvényét.

A rendezvény témája:

Milyen lehetőségeket kínálnak Magyarországon a kis- és középvállalatok számára az üzleti angyalok. Mit tehetünk azért, hogy a jelenleginél jobban segítsék a hazai vállalatok tőkéhez jutását, fejlődését, erősödését.

Előadó: Makra Zsolt üzletfejlesztési menedzser, INNOSTART Nemzeti Üzleti és In-novációs Központ.

A Magyarországon tevékenykedő, gyors növekedésre képes, felfutásra készülő vagy születőben lévő vállalkozások gyakran szembesülnek azzal a problémával, hogy nem jutnak elegendő finanszírozási forráshoz, és az üzleti életben is sok területen tapasztalatlanok, nem rendelkeznek megfelelő tudással, kapcsolatokkal. E cégek jelentős részét segíthetik/segíthetnék hozzá a céljaik eléréséhez az üzleti angyalok, ha a tevékenységük nálunk is számottevővé válik. Ők olyan magánszemélyek, akik a saját pénzüket fektetik be ígéretes kisebb vállalkozásokba, és rendszerint személyesen is bekapcsolódnak a vállalkozás stratégiai irányításába, hogy a kapcsolataikkal, tudásukkal is előmozdítsák annak fejlődését, megerősödését. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a jó növekedési képességű kisebb cégek számára ők jelentik a kívülről jövő tőkebefektetések legfontosabb forrását. Éppen ezért, számos fejlett országban közösségi eszközökkel is segítik a tevékenységük kibontakozását.

Az előadás a befektetést kereső cégek és vállalkozók szemszögéből mutatja be az üzleti angyalok jellemzőit, finanszírozó és fejlesztő tevékenységük meghatározó vonásait, valamint az elvárásaikat. Célja, hogy világossá tegye az üzleti angyaloktól kapható finanszírozás ismérveit, továbbá a legfontosabb gyakorlati kérdésekre is választ adjon: Hogyan találhatnak rájuk a befektetést keresők / Milyen feltételeknek kell az utóbbiaknak megfelelniük és mit várhatnak el a befektetőktől / Milyen problémák merülhetnek fel az együttműködés során / Milyen közösségi eszközökkel segíthetjük az üzleti angyalok tevékenységét, hogy minél több hazai vállalat juthasson hozzá a növekedését segítő befektetésükhöz és közreműködésükhöz.

A rendezvényen rövid bemutatkozási lehetőséget kínálunk mindenkinek, aki üzleti angyalként befektetést ad mások vállalkozásainak, és vállalja, hogy min. 5 millió Ft. tőkével rendelkezik e célra. Jelentkezni a helyszínen lehet.

Szakmai vezető: Dr. Osman Péter, a Tagozat elnöke
A rendezvény helyszíne: Bp. V. Kossuth L. tér 6-8, VI. em. 635 sz. terem
A részvétel díjmentes.

vissza

---

Összeállította: Süveges Dóra Lívia  - MATISZ
2007.április 11.
U.i.: Ha a továbbiakban nem tart igényt hírlevelünkre, lemondási szándékát ezen az e-mail címen: hirlevel@matisz.hu jelezheti.