2009. 2. szám

Magyar Tartalomipari Szövetség

 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13-15.
tel: 213-5089, fax: 375-9722, e-mail: info@matisz.hu
dr. Mlinarics József ügyvezető elnök
Hargitai Ferenc ügyvezető titkár
Ruffné Sárközi Erika titkárságvezető

 
Kedves Olvasóink!
 Hírlevelünk terjedelme a korábbiakhoz viszonyítva lényegesen megnőtt, ezért a teljes hírlevél kinyomtatása nem ajánlott.

Tartalomjegyzék
(a témák megtekintéséhez kattintson a címekre)
1/02/09

Hírek - Közlemények 


1.a. "Európai e-Kiválóság Díj 2009" győztesei a CeBIT kiállításon


1.b. Safer Internet Day 2009 magyarországi rendezvénye


1.c. Illegális internetes letöltés elleni intézkedések


1.d. eInclusion.hu - Tudásbázis 'Közös(ségi) játékélmények online'


1.e. Kreativitás és innovációs Európai Év 2009


1.f. Lexelerator.eu - Jogi Tudástranszfer Elősegítése KKV klaszterek és Digitális Üzletek Gazdasági Környezete számára


1.g. Új Adobe Reader Mobile SDK szoftverfejlesztő csomag


1.h. 1.400 milliárd forintnyi forrás a vállalkozásoknak


1.i. Kampány az informatikai szakma népszerűsítéséért


1.j. Ki szúrta el a digitális átállást?


1.k. Aparhant - A NETfalu


1.l. Tévénk rengeteg van, Nintendónk alig


1.m. Szélessávon mindenkihez


1.n. Laudicina: a gyors technológiai fejlődés húzhat ki a válságból
2/02/09

Kézikönyv kis- és középvállalkozóknak - Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról:
www.nfgm.gov.hu/masolt/archivum/kiseskozepvallalkozasok/_euintegracio/kezikonyv_kkv.html webcímen található
3/02/09

Új pályázatok



3.a. Könnyített feltételekkel és magasabb előleggel írt ki öt gazdaságfejlesztési pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség


3.b. Letölthetők az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009-2010-es elfogadott akciótervei
4/02/09

Tagszervezetek hírei


4.a. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 2009/2. számban megjelenő cikkek


4.b. A Budapesti Művelődési Központ együttműködők partnereket és klubvezetőket keres


4.c. Várakozáson felüli sikereket ért el az online beiskolázási játék


4.d. MATISZ válogatás a K I T -- Könyvtár - Információ - Társadalom 2009/4. és 2009/6. hírleveléből
5/02/09

Személyi hírek


5.a. A Béres Gyógyszergyár Zrt. ERP rendszerüzemeltető munkatársat keres

6/02/09

Szolgáltatások, kiadványok, tanulmányok, kurzusok, ismertetések


6.a. MATISZ tagoknak 20% kedvezmény a 20 éves CID-től!


6.b. Révai Gábor: Beszélgetések nem csak tudományról Csányi Vilmos etológussal és Lukács Béla fizikussal - dr. Osman Péter ismertetője


6.c. Révai Új Lexikona 19. kötet - dr. Osman Péter ismertetője


6.d. Akadémiai Lexikonok - Kártyalexikon - dr. Osman Péter ismertetője


6.e. Leo Gough: How the Stock Market Really Works (Hogyan működik valójában az értékpapír piac) - dr. Osman Péter ismertetője


6.f. Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár - dr. Osman Péter ismertetője


6.g. Matthew Rabin: Pszichológia és közgazdaságtan - dr. Osman Péter ismertetője 


6.h. India 100 csodája - dr. Osman Péter ismertetője


6.i. Frances Mayes & Edward Mayes: Szép Toszkána - dr. Osman Péter ismertetője


6.j. Kovács Gábor & Vétek György: Sörtéka - dr. Osman Péter ismertetője
7/02/09

Konferenciák, rendezvények


7.a. Pályázati lehetőségek 2009-ben - 2009. március 18.


1.a
"Európai e-Kiválóság Díj 2009" győztesei a CeBIT kiállításon
Idén 28 informatikai vállalkozásnak adtak át díjat kiváló teljesítményükért a CeBIT kiállításon Hannoverben az európai multimédia élmezőnyének seregszemléjén.

Az Európai Multimédia Szövetségek Konvenciója (European Multimedia Associations' Convention, EMMAC) idén hetedik alkalommal bírálta el és osztotta ki az Európai e-Kiválóság Díjat (European Seal of e-Excellence), amelyet 2009. március 3-án, a hannoveri CeBIT kiállításon vehettek át a nyertesek.

Az európai e-Kiválóság Díjjal azokat az eTartalom és eBusiness területén tevékenykedő cégeket tűntették ki, amelyek kiváló minőségű termék,- szolgáltatásfejlesztések, kutatások mellett kiemelt teljesítményt nyújtanak a nemzetközi piacon történő terjeszkedésben, az innovációs marketing területén is.

A 2009. évi nyertesek listája:
Platinum Seal of e-Excellence

Gold Seal of e-Excellence

Gold Seal of e-Excellence - special mention "e-government"

Silver Seal of e-Excellence

vissza

1.b
Safer Internet Day 2009 magyarországi rendezvénye
A hosszútávú együttműködés és együttgondolkodás igényével és ígéretével zárult a ötödik alkalommal megrendezett Safer Internet Day magyarországi rendezvénye. A résztvevők a megelőzés, az oktatás és a felvilágosítás fontosságát hangsúlyozták a rendezvényen.

Véget ért a Safer Internet Day 2009, amelyet az Európai Unió Safer Internet programjának magyarországi megvalósítására létrejött konzorcium (www.saferinternet.hu) - vagyis a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ), a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület (NGYSZ) és a Puskás Tivadar Közalapítvány CERT-Hungary Központja (PTA-CERT) - szervezett a Közép-európai Egyetem és a Microsoft Magyarország támogatásával.

Az Európai Unió 27 tagországában rendezték meg azonos névvel a gyermekek biztonságos internethasználatát, a megelőzés fontosságát és a média szerepét vizsgáló Biztonságosabb Internet Napot. Ez alkalomból került föl a világhálóra az Európai Unió ezévre készített, internetes zaklatás, erőszakoskodás problémájára figyelmet felhívó videója, amely a www.keepcontrol.eu/?lang=hu weboldalon tekinthető meg.


Bővebben

vissza

1.c
Illegális internetes letöltés elleni intézkedések

Szigorítja az illegális internetes letöltés elleni intézkedéseket az a jogszabály, amelyet a svéd parlament szerdán fogadott el. Az új rendelkezés értelmében a szolgáltató köteles az igazságszolgáltatásnak továbbítani annak a számítógépnek a címét, amelyen jogellenesen letöltöttek valamilyen fájlt. A szerzői jogok tulajdonosainak ugyanakkor bizonyítaniuk kell, hogy valóban a megadott című számítógépet használták a törvénytelen letöltésére. Az elfogadott jogszabály április 1-jén lép hatályba.

www.itbusiness.hu

vissza

1.d
eInclusion.hu - Tudásbázis 'Közös(ségi) játékélmények online'

Hazánkban közel 2 millió ember, az internetezők 53 százaléka  játszik legalább alkalmanként online játékokat másokkal. Bár alapvetően a fiatalokra jellemző tevékenységről van szó, az idősebb korosztály is kiveszi a  részét a szórakozásból - derül ki az NRC Piackutató és a TNS közös VMR  kutatásának adataiból.

Bővebb információ: http://einclusion.hu/2009-02-26/kozossegi-jatekelmenyek-online/

vissza

1.e
Kreativitás és innováció Európai Év 2009
A Magyar Tartalomipari Szövetségnek a Kreativitás és Innováció Európai Évéhez kapcsolódó ötletpályázatra benyújtott kezdeményezése - a hazai kreatív iparágak szerepe a kultúra és a gazdaság fejlesztésében konferencia sorozat rendezvényei - a Tempus Közalapítvány kuratóriumának döntése értelmében bekerült az Év hivatalos hazai programjába, mely alapján jogosult az Év logójának használatára, és szerepelni fog az Év hivatalos hazai (www.kreativitas2009.tka.hu) és európai uniós honlapján, valamint a havonta kiküldött programajánlókban és a promóciós anyagokban. A Tempus Közalapítvány az Év hazai koordinátoraként közreműködik a rendezvénnyel kapcsolatos kommunikációs tevékenységekben.

vissza

1.f
Lexelerator platform - ingyenes jogi tudástranszfer szolgáltatás KKV-k számára
A LEKTOR projekt keretében a Lexelerator platform 2007. októberében kezdte meg működését. A www.lexelerator.eu webcímen elérhető eszköz elősegíti a jogi tudásanyag megosztását a KKV-k, KKV klaszterek és Digitális Üzletek Gazdasági Környezete között.

Látogassa meg a platformot és próbálja ki a különféle eszközöket, melyek révén hozzáférhet a jogi információkhoz, kommentálhatja azokat, sőt, saját jogi fórumát is létrehozhatja!



Kapcsolódó rendezvény: LEKTOR/Lexelerator workshop
A MATISZ Közgyűléséhez kapcsolódóan, 2008. március 4-én került megrendezésre a Kis- és középvállalkozások piacbővítésének támogatása c. workshop. A rendezvény célja annak bemutatása volt, milyen eszközökkel és szolgáltatásokkal támogathatja a Lexelerator platform a kis- és középvállalkozásokat, hogy azok piaci potenciáljukat növelhessék az esetleg felmerülő jogi akadályok megismerésével és elhárításával. A workshop ezen túlmenően röviden bemutatta a KKV-k számára jelenleg rendelkezésre álló hazai és EU-s támogatási lehetőségeket, kapcsolódó hazai eKereskedelmi törekvéseket és ismertette a Lexelerator támogató platform alapját képező LEKTOR projekt célját és eddigi eredményeit. Az elhangzott előadásanyagokat az érdeklődők letölthetik a LEKTOR projekt weboldalunkról.

Bővebb információ:
A projektről magyar nyelven a MATISZ projektpartner honlapján: www.matisz.hu/LEKTOR.261.0.html
A projekt angol nyelvű honlapja: www.ubique.org/lektor
Lexelerator platform: www.lexelerator.eu

vissza

1.g
Új Adobe Reader Mobile SDK szoftverfejlesztő csomag

Az új Adobe Reader Mobile SDK szoftverfejlesztő csomag lehetővé teszi olyan mobiltelefonok és kézi számítógépek piacra dobását, amelyekkel letölthetők, kezelhetők és megjeleníthetők a pdf formátumú könyvek, dokumentumok. A csomag támogatja az Adobe tartalomvédelmi eljárásait, az áttördelhetőséget és a kiadók által széles körben elfogadott, xml-alapú elektronikus szabványt, az epub állományformátumot.

Forrás: www.it-business.hu

vissza

1.h
1.400 milliárd forintnyi forrás a vállalkozásoknak

A Kormány tavaly novemberben meghirdette válságkezelő és gazdaságélénkítő csomagját, amely a következő két évben több mint 1.400 milliárd forintnyi forrást juttat közvetlenül a vállalkozásoknak.

"Az idei év meghatározó fontosságú lesz a magyar gazdaság és az egész ország további fejlődésének szempontjából. A nemzetközi gazdasági válság Magyarországot, a magyar vállalkozásokat fokozottan sújtja. Az ön vállalkozása egyike annak a sok tízezer hazai cégnek, amelyek együttesen a munkavállalók több mint hetven százalékát foglalkoztatják az országban. A nemzetközi válság most ezeket a munkahelyeket és ezeket a vállalkozásokat sodorja veszélybe. Látni kell: ezt a válságot megállítani nem lehet, azonban hatásait képesek lehetünk mérsékelni. A Kormány ezért tavaly novemberben meghirdette válságkezelő és gazdaságélénkítő csomagját, amely a következő két évben több mint 1.400 milliárd forintnyi forrást juttat közvetlenül a vállalkozásoknak. Az akkor bejelentett intézkedések közül számosat azóta megvalósítottunk: kedvezményes hitelek, hitelgaranciák, kamattámogatás, munkahelymegőrző támogatások, uniós pályázati könnyítések formájában már most rengeteg eszköz áll az ön rendelkezésére, hogy a lehető leghatékonyabban védekezhessen a válság hatásai ellen, vagy éppen kihasználja annak lehetőségeit. Az ön vállalkozásának talpon maradása, fejlődése és növekedése az egész ország érdeke." - Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

vissza

1.i
Kampány az informatikai szakma népszerűsítéséért

Kampányt indított az informatikai szakma népszerűsítéséért az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, mivel Magyarországon mintegy ezer informatikai szakember hiányzik a munkaerőpiacról. Keresztesi János, az IVSZ elnöke úgy fogalmazott: akkor lesz elégedett a kampánnyal, ha az idén már mintegy öt százalékkal nő az informatikai szakokra jelentkezők száma, később pedig már az egyre jobb eredménnyel érettségizők is ezt a pályát választják. Az utóbbi hat-hét évben ugyanis több mint tíz cég azért keresett más országot fejlesztőközpontjának, mert úgy vélte, Magyarországon nem tud belátható időn belül elegendő képzett informatikust felvenni.

Forrás: www.it-business.hu, www.ivsz.hu

vissza

1.j
Ki szúrta el a digitális átállást?

Korrupció és mutyizás sem kellett ahhoz, hogy a digitális átállás egy csődtömeg legyen Magyarországon. A helyzetet a jelek szerint sem a piacot, sem a digitális technológiát nem ismerő médiapolitikusok hülyesége idézte elő – írja a Kreatív magazin külsős újságírója.

A digitális átállás sikertörténetnek indult, legalábbis így gondoltak rá a politikusok, akik éveken át használták a kifejezést a „kolbászból lesz a kerítés” meg az „alanyi jogon jár majd mindenkinek egy menet Cameron Diazzal” ígéretek szinonimájaként. Mintha nemcsak a földfelszíni tévé- és rádiójel lenne digitális, hanem az átállás után egész Magyarország is nagy felbontású, HD-boldogságra váltana. Aztán kiderült, hogy a digitális átállás nem más, mint egy gipszkartonoroszlánokkal körbevett, lilára lekent, rozsdás adótorony a vásárosnaményi ipari park szélén.

Hogy jutottunk idáig? A legszebb az egészben, hogy még korrupció, mutyi és közpénzek lenyúlása sem kellett hozzá. A modell legalábbis ilyen változók nélkül is működik, az egyenletet fel lehet írni, a végeredmény pedig levezethető egy gyűrött kockás lapon. X egyenlő hülyeség.

Mert mégis mi mással lehetne magyarázni, hogy a parlamenti pártok médiával foglalkozó szakpolitikusainak a törvény előkészítésének évei alatt egyszer sem esett le, hogy ez így mégsem lesz jó? Hogy a digitális földfelszíni sugárzás csak úgy magától nem hoz majd nagy változást egy olyan országban, ahol már csak a legszegényebb húsz és a tévé iránt legkevésbé lelkesedő öt százalék fogja antennával a szellemképes jeleket, a többiek pedig akár havi egy ezresért is tíz-tizenöt magyar nyelvű csatornát kapnak. Hogy a magyar reklámpiac képtelen eltartani öt-hat ingyenesen fogható tévécsatornát. Vagyis nem lesz itt digitális kánaán, legfeljebb picivel jobb kép- és hangminőség. (Amiért meg ugyebár nem érdemes negyvenezret áldozni egy set-top boxra, arról már nem is beszélve, hogy akinek van ennyi pénze, az már rég előfizetett egy kábelszolgáltatásra vagy mondjuk műholdas programcsomagra.)

Ja, hogy HD-ben adják majd az M2-t? Vajon tényleg azt hitte valaki, hogy ez majd lázba hozza azokat, akik eddig egy darab dróttal fogták a köztévét, de azt is csak az Önök kérték miatt?

Amíg az Egyesült Államokban vagy éppen Németországban a költségvetésből támogatták a digitális vevőberendezések vásárlását, addig nálunk már az elején leszögezték, hogy erről szó sem lehet. Vagy megveszed magadnak, vagy nézed tovább az analóg adást. Meglepő, hogy erre a legtöbben azt válaszolták: „Kösz, eddig is jól elvoltam; mondjuk, ha a szomszédban fúrnak, kicsit zizeg a kép, de hát a húsz éves Orionon amúgy sem számít”?

Persze mondhatnánk, hogy a politikusok csak az adófizetők pénzét féltették, a mindennapi Barátok közt végül is nem jár alanyi jogon. Csak hát látszik, hogy a Fidesz és az MSZP is évekig hitt abban, hogy a digitális földfelszíni sugárzás sikeres lehet, egyébként miért csempészték volna be a pártközeli Hír Tv-t és ATV-t a rendszerbe. Elégedetten vigyorogtak, hogy ezentúl majd mindenkihez eljut az igazság jobb és bal fele is, mindkét párt megkapja a maga digitális Szabad Nép-félóráját, amíg valaki meg nem súgta nekik, hogy nem úgy van az: ha ingyenesen is elérhetők lesznek ezek az adók, akkor a kábelszolgáltatók sem fizetnek majd, vagyis a Hír Tv és az ATV elveszti bevételei nagy részét.

Nincs ezen mit szépíteni: a digitális átállásról szóló törvényt előkészítő médiapolitikusok nemcsak a digitális technológiát nem ismerik, de a magyar médiapiac viszonyairól sincs fogalmuk. Igaz, a szolgáltatók és az országos kereskedelmi tévék is betettek nekik, ahol csak tudtak, de hát ezek a cégek csak az csinálták, ami a dolguk: az érdekeiket érvényesítették. A politika dolga lett volna kialakítani egy olyan rendszert, amelyben a digitális földfelszíni sugárzás vetélytársat jelent a kábel- és műholdas szolgáltatóknak, és nekik kellett volna az új rendszerbe bekényszeríteni a két nagy csatornát, amelyek persze táviratilag is üdvözlik az átállást, de köszönik szépen, inkább most még nem vennének részt benne. Mert hát ki akar még pár konkurenst, ha nem muszáj?

És persze a politikának kellett volna rávennie az Antenna Hungáriát, hogy az adótornyok felújításán kívül egy életképes üzleti modellt is hozzon már össze. Mert jelenleg úgy néz ki, hogy a digitális sugárzást végző cég csak a sávszélességet adja, a közmédiumokon keresztül adóforintokat vesz el, és az már nem érdekli, hogy fogja-e valaki a jelet. Az Antenna Hungária hosszú távon nem érdekelt a digitális átállás sikerében, hiszen a közszolgálati adókkal kötött 12 éves szerződések és a kereskedelmi adókra rákényszeríteni próbált hasonló megállapodások miatt évről évre biztos bevételt remélhet. A kockázatot most a rendszerbe beszálló csatornák vállalják, a sugárzás technikai hátterét nyújtó cég pedig nézők nélkül is megvan.

A hibás koncepció újragondolása nélkül a digitális átállás 2009- ben csak pár üresen kongó multiplexet meg a köztévék HDsugárzásra kidobott százmillióit jelenti majd. De legalább annak örülhetünk, hogy az ingyenes párttévék álmából sem lesz semmi.

Forrás: www.kreativ.hu

vissza

1.k
Aparhant - A NETfalu

A magyar átlagot jelentősen meghaladó arányban, négyből három háztartásban van internet-hozzáférés egy Tolna megyei faluban, Aparhanton. A településen a másodpercenként két megabit sávszélességű korlátlan internethasználatért havonta ezer forintot kell fizetni - mondta Szűcs György polgármester, aki civilben informatikát tanít a helyi általános iskolában. Aparhanton az önkormányzat vállalta a közösségi internet működtetését: vásárolt egy 20 megabites vonalat, amelyet mikrohullámú hálózaton oszt el a felhasználók között. Az 1200 lelkes településről dokumentumfilm készült, amelyet a 40. Magyar Filmszemle keretében mutattak be.

Forrás: www.it-business.hu

vissza

1.l
Tévénk rengeteg van, Nintendónk alig

A magyar internetezők a hagyományosnak mondható elektronikus médiaeszközök számának és használatának tekintetében az európai átlag felett vannak, viszont az újgenerációs eszközökben ver minket Európa – derül ki a Nielsen piackutató globális felméréséből.

A Nielsen piackutató cég internet-használók körében végzett globális, 52 országra kiterjedő felmérése a telekommunikációs eszközök és a digitális média használatáról kérdezte az alanyokat. A kutatási beszámoló szerint mi magyarok több tévékészülékkel, cd- és dvd- lejátszóval, valamint személyi számítógéppel rendelkezünk, mint az európai átlag. Ezzel szemben kevesebb mp3-lejátszó, internetképes mobiltelefon található az országban, míg a videojáték-konzolok területén hatalmas szakadék tátong köztünk és az európai átlag között..

Van tévéje a netezőknek

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a megkérdezett magyarok 98 százaléka rendelkezik működőképes tévé készülékkel (zárójelben az európai átlag: 95), 96 százaléka személyi számítógéppel (e.á.: 93), 87 százaléka dvd-lejátszóval (e.á.: 81) és 86 százalék pedig cd-lejátszóval (e.á.: 82).

A nem internetképes mobilok számában az európai átlaggal egy szinten vagyunk (57% rendelkezik), ugyanakkor az internetezési funkcióval ellátott mobilok tekintetében valamennyire elmaradunk az európai átlagtól (44 százalék a 47-tel szemben.)

Ahogy elérünk az újgenerációs eszközökhöz, úgy növekszik a távolságunk az európai átlaggal összevetve. Így a hordozható audióeszközzel (pl.: Ipod, Creative) a magyar megkérdezettek csupán 45 százaléka rendelkezett, míg az európai átlag 53 volt. Ennél is kirívóbb a videojáték konzolok (Playstation, Wii, X-Box) elterjedtsége közötti különbség. Míg nálunk a válaszadók mindössze 8 százaléka otthonában van konzol, addig az európai átlag 34 százalékot mutatott.

A kutatásból az is kiderült, hogy népszerűség tekintetében a személyi számítógép és a laptop leszorította a dobogóról felső fokáról a televíziót. A harmadik a listán a cd-lejátszó, a negyedik pedig a dvd. Ezeket az eszközöket többször is használjuk az európai átlagnál.Ezzel szemben kevesebb mp3-lejátszóval vagyunk ellátva, illetve kevesebbet használjuk a mobilunkat.

Nincs sok, de van nagy különbség

Az öt földrészre kiterjedt kutatás eredményeiből következő fontos megállapítás, hogy a digitális média elterjedtségénél és használatánál nincs nagy különbség a fejlett országok és a fejlődők között. Például amíg a nyugati országok nagy részében sokan, gyakran használnak olyan média hardvert, mint a DVD lejátszó vagy a videojáték konzol, addig a következő generációhoz tartozó készülékek, többek között a videózásra is használható mobiltelefonok igen kedveltek néhány fejlődő országban, különösen Ázsiában.

A magyarok vásárlási kedve általában alacsonyabb az európai átlagnál. Ebből a szempontból legnépszerűbb a dvd: a megkérdezettek 38 százaléka vásárolt a felmérést megelőző hat hónap során műsoros dvd-t. Európában 43 százalék vásárolt, nagyjából ugyanannyian, ugyanannyi dvd-t, mint a magyarok.

A cd-nél már nagyobb a különbség. Az európai 41 százalékos átlag mellett honfitársaink 25 százaléka vett zenei cd-t.  Új számítógépes játékot mindössze a megkérdezett magyarok 13 százaléka vett hat hónap alatt. Ezzel szemben az európai válaszadók 29 százaléka vett számítógépes játékot.

Háttér: A Nielsen online felméréssel készült felmérése a vásárlással kapcsolatos attitűdökről a világon a legnagyobb ilyen jellegű kutatás: 2008 szeptemberében, öt világrész 52 országában összesen 26 200 rendszeres internetezőt kérdeztek meg, Magyarországon 530-at. A kutatás reprezentatív a 15 éven felüli internet-használókra.

Forrás: www.kreativ.hu

vissza

1.m
Szélessávon mindenkihez

2009. januárjában a Miniszterelnöki Hivatal és a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület sikerrel rendezte meg a "Szélessávon mindenkihez" című szakmai rendezvényét a HTE alapításának 60. évfordulóján. A szélessávú infrastruktúra intenzív fejlesztésének kérdéseiről 3 előadást hallgathattak meg a hazai, az írországi és a brüsszeli nézőpontból.

Az előadások anyagai megtalálhatóak a rendezvény honlpján.

A rendezvényhez háttérként szolgált a HTE munkacsoportjának tanulmánya,  illetve Dr. Sallai Gyula HTE elnökeként 2009. január 26-án, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett "Mi a nemzeti digitális közmű?" című konferencián tartott előadása.

A rendezvényen készült fotók a következő címen találhatók meg: www.hte.hu/pics/szelessavon_mindenkinek

vissza

1.n
Laudicina: a gyors technológiai fejlődés húzhat ki a válságból

A várható élettartam előrejelzéseknél gyorsabb növekedése és a gyors technológiai fejlődés hozzájárul majd a válságból való kilábaláshoz - fejtette ki előadásában Paul A. Laudicina, az A.T.Kearney nemzetközi tanácsadó cég vezetője az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) csütörtöki budapesti rendezvényén. Paul A. Laudicina szerint a hosszú távú fejlődés szempontjából Magyarország gazdasága relatíve kedvező helyzetben van, mivel az elmúlt években javult a termelékenység, erős a K+F tevékenység, és az OECD-államok viszonylatában is gyorsan bővül a felsőoktatás. A globális tanácsadó cég vezetője szerint az első ipari forradalomnak és az információs korszaknak az 1940-es évek második felében beköszöntő hajnala után a jelenkori válság egy harmadik fordulópontot jelent a világgazdaság fejlődésében.

„Paradigma váltásban vagyunk, az üzleti logika gyökeres változását éljük meg” – fogalmazott az üzletember, aki szerint ez egyebek között a kockázatokhoz való sokkal körültekintőbb hozzáállásban nyilvánul meg. Paul A. Laudicina előadásában rámutatott: míg az 1990-es évek a felelőtlenül túlpörgetett kockázat korszaka volt, addig az új évezred első évtizedét már alapvetően a kockázatelutasító magatartás jellemzi.

Egy további jelentős változás a fogyasztói viselkedés megváltozása: az Egyesült Államokban csökkent a válság előtti éveket jellemző ésszerűtlenül magas fogyasztási hajlam, és nőtt a háztartások megtakarítása. Nagy kérdés, visszatér-e még valaha a költekezési hullám – tette hozzá. Az üzletember szerint a mai világgazdaságot a komplexitás, paradoxon, sebesség szóhármas írja le a legjobban. A paradoxon abban áll, hogy ugyanazok a globalizációs erők, amelyek egészséges gazdasági környezetben üzleti lehetőségeket teremtenek, recessziós időkben fokozott sérülékenységhez vezetnek - vélekedett.

Forrás: MTI

vissza

3.a
Könnyített feltételekkel és magasabb előleggel írt ki öt gazdaságfejlesztési pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

A mikro-, kis- és középvállalkozások komplex vállalati technológia-fejlesztésre pályázhatnak február 23-tól.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) újabb öt gazdaságfejlesztési pályázatot jelentetett meg 36,5 milliárd forint kerettel - mondta Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára pénteken. A pályázatoknál könnyítették a feltételeket, megemelték a kifizetendő előleg mértékét, miközben a pályázók választhatnak aközött, hogy megtartják vagy emelik az alkalmazottak létszámát, vagy inkább az árbevételüket növelik.

A kormány a válság hatásainak mérséklésére az uniós forrásátcsoportosítás révén 111 milliárd forinttal, 847 milliárdra növelte a Gazdasági Operatív Program hétéves keretét, ami lehetővé teszi, hogy a már ismert konstrukciók mellett újakat indítsanak, például a magas foglalkoztatási hatású beruházások komplex támogatására. Az államtitkár kitért arra is, hogy a támogatás mértéke nő, például a 33 leghátrányosabb kistérségben 70 százalék is lehet. Az átlagos támogatási mérték 50 százalék.

Bővítették az elszámolható költségek körét, egyes pályázatok esetében - például a magas foglalkoztatási hatású projekteknél - felgyorsítják a döntéshozatalt és 37 munkanapon belül megszületik a döntés.

A pénteken megjelent gazdaságfejlesztési pályázat részben a komplex vállalati technológiai fejlesztést támogatja a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében. A 16,5 milliárd forintos keretből 13 milliárd forint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, míg 3,5 milliárd forint a Közép-Magyarországi Operatív Program keretét terheli. A pályázatokat február 23. és március 30. között lehet beadni. A nagyvállalatok számára is elérhető komplex vállalati technológia fejlesztésre 9 milliárd forint keret áll rendelkezésre a mostani pályázati körben, amelyre március 30. és május 5. között lehet jelentkezni.

A leghátrányosabb helyzetű térségekben a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szóló kiírásban a komplex beruházás támogatására 4 milliárd forintot szánnak. A pénzre február 23. és március 30. között lehet pályázni. A komplex beruházások támogatására a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 7 milliárd forint keretet különítettek el, amelyre május 5-étől lehet pályázni.

Február 13-án újabb három gazdaságfejlesztési pályázatot írtak ki: a magas foglalkoztatási hatású projektek komplex fejlesztésére, a beszállítóvá válás támogatására, illetve a vállalati innováció ösztönzésére.

Forrás: MTI
 Forrás: www.nfu.hu

vissza

3.b
Letölthetők az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009-2010-es elfogadott akciótervei

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megtekinthetők az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak 2009-2010-es, kormány által már elfogadott akciótervei. A kormány széles körű partnerségi egyeztetést követően fogadta el jelenlegi formájukban a dokumentumokat, amelyekben már szerepelnek a gazdasági válság hatásai miatt szükségessé vált forrásátcsoportosítások, könnyítések.

Bővebb információ: www.nfu.hu/content/2675

vissza

4.a
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 2009/2. számban megjelenő cikkek

KOTSIS Tibor - TURINÉ GÁSPÁR Anikó: Digitális szakdolgozatok a Kodolányi János Főiskolán
MARTON József - PROKNÉ PALIK Mária: Adatbázis transzformációalapú kereshetőségjavítása: ETO-kereshetőség a BME OMIKK Aleph rendszerében
DRÓTOS László - KŐRÖS Kata - TERNAI Zita: Adattármustra. Szervezetek

A TMT honlapja

vissza

4.b
A Budapesti Művelődési Központ együttműködők partnereket és klubvezetőket keres

A Budapesti Művelődési Központ „Netre, te gyerek!®” ingyenes országos gyermek internetklub-hálózat kialakításához együttműködő partnereket  és klubvezetőket keres. A „Netre, te gyerek!®” az első olyan, hálózatban működő gyermek internetklub, ahol a biztonságos szörfölés mellett a tartalmas webes szórakozásra is tanítják a lurkókat. A 3x3 órás foglalkozássorozaton a UPC támogatásával és a CERT-Hungary Központ szakmai közreműködésével ismerkedhetnek a 8-14 éves gyerekek az internetcsapdák kikerülésének művészetével.

A helyszínek részletes pályázati feltételei: www.bmknet.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=76109&Itemid=50
A klubvezetők jelentkezésének feltételei: www.bmknet.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=75049&Itemid=110

Információ, jelentkezés – helyszínek: Kiss Gábor, 1 - 371-2764, nagyi@bmknet.hu
klubvezető: Kovács Márta, 1-371-2777, allas@bmknet.hu
www.bmknet.hu

vissza

4.c
Várakozáson felüli sikereket ért el az online beiskolázási játék

A PTE virtuális egyetemébe 717 hallgató felvételizett a www.tudastadunk.hu oldalon keresztül, melyet több mint 11 000-en látogattak meg két hónap alatt. 132 középiskola diákjai versengtek a nyereményekért, közel 60 város képviseletében. A Pécsi Tudományegyetem jelentős médiavisszhangot keltő beiskolázási kampánya mind arculatában, mind eszköztárában egyedülálló színfoltot hozott a felsőoktatási intézmények idei kommunikációjába. Az innovatív megoldásokat felvonultató PTE az Educatio 2009 szakkiállításon az Origo oktatás rovatának stábjától elnyerte a leglátványosabb megjelenés díját. Az ország minden pontjáról összesereglett játékosok közel két hónapon át jártak a PTE virtuális egyetemére, ahol belekóstoltak az egyetemi életbe, hasznos információkat szereztek az általuk érdekesnek vélt karokról, Pécsről, a dél-dunántúli régió kulturális és természeti értékeiről.

A szorgalmi időszak során a szakmai, műveltségi, egyetemmel és várossal kapcsolatos kérdések mellett egy pszichológiai tesztet is kitölthettek a játékosok, mely segítségével önismeretük gazdagodott. A tél beköszöntével, ahogyan a Pécsi Tudományegyetemen, úgy a virtuális egyetemen is elérkezett a vizsgaidőszak, amikor közel százan szálltak ringbe, hogy a 24 órás vizsganap alkalmával megmérkőzzenek az értékes nyereményekért.

Természetesen a diákok kitartó munkájának jutalmául a rengeteg hasznos információ, és a virtuális egyetemi élmények mellett értékes nyeremények is gazdára találtak a februári 16-i díjátadón. Az EHÖK által felajánlott fődíjat, az ASUS f6 laptopot és a győztesnek járó nyelvtanfolyamot, fitness jegyeket, színházi belépőket, és ajándékutalványokat Dani Péter pécsi középiskolás nyerte, aki mind a szorgalmi, mind a vizsgaidőszakban kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A második helyezett Csuhai Márk többek között egy Apple iPhone-nal lett gazdagabb, míg a dobogó harmadik fokán végzett Beke Tibor már Fujifilm FinePix S8000fd digitális fényképezőgépével örökítheti meg a február 16-án megrendezésre került díjátadó felejthetetlen pillanatait. A szerencsés dobogósokon kívül az első 50 helyezett, illetve valamennyi kar legeredményesebb virtuális hallgatója is nyereményben részesült. A középiskolák versenyében élen végzett Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola egy új honlappal és annak 2 éves üzemeltetésével lesz gazdagabb, melyet a játék koncepciójának kidolgozója, kivitelezője és üzemeltetője, a MarkCon Csoport ajánlott fel.
            
vissza

4.d
MATISZ válogatás a K I T -- Könyvtár - Információ - Társadalom 2009/4. és 2009/6. hírleveléből

  
A nyitottság új korszaka kezdődik! Talán egyszer idehaza is

Barack Obama arról is rendelkezett, hogy az információ szabadságára vonatkozó törvény előírásait következetesen be fogja tartatni kormányában, nem fogja engedélyezni, hogy információkat visszatartsanak különböző kifogásokat keresve. 'Régóta túl nagy titkolózás folyt ebben a városban' - jegyezte meg. Obama leszögezte, rendelkezései sajnos nem mennek olyan messzire, amennyire szerette volna, de elegendőek ahhoz, hogy a nyitottság új korszakának kezdetét jelezzék, 'egyértelmű szakítást jelentve a szokásos gyakorlattal'.

Forrás: Index
- Hazai visszhang: 'Vezetőink a kemény igazságokat csak a színpad mögött merik kimondani, a közönség pedig megkövezné őket, ha mégis a színpadra merészkednének velük.
Forrás: HVG
- Obama a könyvtárak szerepéről: Stephens Greenhouse
 

Letölthető szakkönyveket árul a Typotex

Elindult a Typotex Kiadó internetkönyv-projektje: a cég szakkönyveket és tankönyveket árul letölthető formában, amelyekből fejezetenként is lehet vásárolni. A Typotex a www.interkonyv.hu webcímen indította el e-könyv-áruházát, amelyben a könyvek tartalomjegyzéke és tárgymutatója ingyenesen elérhető, de a könyvek teljes tartalma is ingyenesen kereshető a weben keresztül. A kiadványokat oldalanként 3,5-4 forintos áron lehet megvásárolni, vagyis - a kiadó szerint - nagyjából a bolti ár ötödéért lehet hozzájuk jutni. A letöltött fájlokat PDF-formátumban kapja meg az olvasó, amelyeket a File Open DRM másolásvédelemmel láttak el. Így csak azon a gépen lehet megnyitni őket, amelyről a vásárlás történt, nem másolhatók, és nyomtatni is csak egyszer lehet őket. A webszájtról dombornyomott bankkártyával vagy előre megvásárolt feltöltőkártyával lehet megvásárolni a könyveket.

Forrás: Origo
 

Digitális tartalomszolgáltatás: otthonról elérhető könyvtáré a jövő

Mindenhol a világon csökken a könyvtárlátogatók, a klasszikus olvasók száma. Ennek az egyik oka az úgynevezett google-generáció megjelenése. A fiatalok olvasási és információszerzései szokásai már nem kizárólag a könyvhöz kötődnek, mondta Liebhauser János, az Illyés Gyula könyvtár igazgatója. Abban teljesen biztos, hogy soha nem szűnik meg a könyvnyomtatás. A kultúra bizonyos szegmensei ugyanis csak könyv, folyóirat formában működhetnek jól. Az is látszik azonban, hogy a szakismeretek elsajátításához, cikkek kereséséhez a szakfolyóiratokban egyre kevésbé van szükség papírra. A könyvtárak felelőssége abban áll, hogy kiszolgálják ezt az igényt. Szerencse, hogy a könyvtári szakmának már évtizedes stratégiája van arra, miként felelhet meg a kihívásoknak. Kész a szakma arra, hogy olyan könyvtárat alakítsanak ki, amelyek képesek a digitális tartalomszolgáltatásra. Szerencsére ez a stratégia visszaköszön a pályázati kiírásokban is. A megyei könyvtár a hardver-igényre vonatkozó pályázatot már beadta, az első szelekción túl is jutottak. A nyolc fős konzorcium tagjai a városi könyvtárak, Dombóvár is Tamási kivételével. A százmilliós beruházás célja olyan honlaprendszer kialakítása, amelyet sokan igénybe vehetnek. A beiratkozott olvasók saját kódjukkal juthatnak az információkhoz, otthonról, 24 órán keresztül. Megtalálhatják majd a csak könyvtárban elérhető dokumentumokat is. A másik, szintén százmilliós pályázat a honlaprendszer kialakítását, és a tartalmak digitalizálását szolgálja.

Forrás: teol.hu


Könyvtári védelem nélkül elveszhet a digitális örökség

Örökre elvész a digitális kor öröksége, ha nem kapnak a honlapok és más digitális anyagok a könyvekhez és a kéziratokhoz hasonló védelmet - figyelmeztet a brit nemzeti könyvtár igazgatója. Lynne Brindley szerint a gyors technológiai fejlődés következtében veszélybe került a kulturális örökség. Mindörökre eltűnhetnek még a családi fényképek is, ha készítőjük meghal és számítógépéről vagy digitális kamerájáról nem mentik ki a felvételeket. 'A jövő történészei így források helyett fehér foltot találnak majd a XXI. század elejéről' - mondta a British Library vezetője. Az információvesztés egyik legjobb példája az elnökváltás az Egyesült Államokban, amelynek során nyomtalanul eltűntek a Fehér Ház honlapjáról George W. Bush munkásságának dokumentumai. A 2000-es sydneyi olimpiához kapcsolódó több mint 150 honlap anyagai is a digitális süllyesztőbe kerültek volna, ha az ausztrál nemzeti könyvtár nem archiválja valamennyi oldalt. 'Egész nemzetek kollektív emlékezete veszhet oda, ha ilyen ütemben folytatódik a digitális adatok pusztulása' - mondta Brindley.

Forrás: Prim Online
 

Felmérés online tevékenységekről - általánossá válik az online információkeresés

A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint az interneten már a középkorúak és az idősebb korosztály is elérhető. A hetente netezők és az online vásárlók egyharmada 40 év feletti, az online biztosítást kötőknél arányuk még ennél is magasabb, 44 százalék. A legnépszerűbb online tevékenységek az e-mailezés, híroldalak olvasása, és a közösségi oldalak látogatása. Ezeket a netezők több mint kétharmada használja heti rendszerességgel. Nagy népszerűségnek örvendenek a kép és videó-megosztó oldalak, a fórumok és az online csevegés. Bár blogokat csak az intenzív internet felhasználók egynegyede olvas heti rendszerességgel, az elmúlt másfél évben mért markáns növekedés a blogok online kommunikációban betöltött szerepének előretörését jelzi. Az online tájékoztatás megkerülhetetlenségét bizonyítja az is, hogy a vizsgált másfél évben megnövekedett a vásárlást megelőző online tájékozódás szerepe.

Forrás: BTL


Google kontra európai kiadók - az új információs modellben kiadók és könyvtárak kikerülve?

Német és svájci kiadók, illetve szerzők közös állásfoglalást intéztek a legnépszerűbb internetes keresőoldal üzemeltetőjéhez, mondván: a vállalat könyvkeresője, a Google Book Search szerintük jogellenesen működik. A Google-t korábban amerikai könyvkiadók és szerzői egyesületek is beperelték, ám ott a jogi eljárás megegyezéssel zárult. A hasonló próbálkozások egyelőre szélmalomharcnak tűnnek: a hasonló internetes szolgáltatásokból napról napra több van. A történet valamikor 2004-ben kezdődött, amikor az amerikai cég elindította a Google Library Projectet, és elkezdte az USA jelentősebb könyvtári állományainak digitalizálását. - A vita valójában arról szól, hogy a digitalizálás és az internetes olvashatóvá tétel engedély nélküli másolásnak, illetve közzétételnek minősül-e. A kiadók szerint igen, a Google viszont vitatja ezt, mondván: ő csupán olyasmit csinál, mint a könyvtárak (ráadásul a Google Book Searchről nem is lehet elvinni a könyveket). A PDF-formátumban rögzített könyvek valóban csak korlátozott felhasználást tesznek lehetővé, hiszen egy oldalanként kinyomtatott kötet minden bizonnyal drágább, mintha ugyanazt a kiadványt egyszerűen megvásároljuk. Így a szolgáltatás akár egyfajta reklámként is felfogható. Ráadásul a tiltakozás kevés eredménnyel kecsegtet már csak azért is, mert hasonló szolgáltatást nemcsak a Google, hanem például a Yudu és a Scribd is működtet.

Forrás: NOL


Többé nem omlik össze a Europeana - magyar állománya főként a MEK-ből

A Europeana, az unió ambiciózus digitális könyvtára és múzeuma itthon eddig kétszer lépte át az ingerküszöböt: először amikor tavaly november végén megnyílt, majd amikor két nappal később a látogatók rohamától összeomlott. Ilyesmi többet nem fordul elő, mondja Bram van der Werf. A projekt új technikai igazgatója január elseje óta dolgozik a Europeanánál, és most csütörtökön Budapesten tárgyalt a digitális adatvagyont menedzselő Neumann Kht.-val. Bár a Europeana felállítását kezdeményező 2005-ös levelet hatodmagával Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is aláírta, egyelőre csak egy magyar intézmény, az Országos Széchényi Könyvtár vesz részt benne. Az OSZK a Europeanán elérhető összes tartalom nagyjából 0,5 százalékát adja, jórészt a Magyar Elektronikus Könyvtár dokumentumai révén.

Forrás: Index


1989 dokumentumai a TTE honlapján

A Történelemtanárok Egylete és az OSA Archívum új sorozatot indít, amelynek célja a politikai rendszerváltás évének, 1989-nek a felidézése eddig kevéssé vagy egyáltalán nem ismert eredeti történeti források segítségével.

Forrás: TTE
Helye: www.osaarchivum.org/index.php?option=com_content&view=article&id=82&Itemid=174&lang=hu


Feliratkozás az ékezetes vagy ékezetmentes hírlevélre: www.kithirlevel.hu

vissza

5.a
 A Béres Gyógyszergyár Zrt. ERP rendszerüzemeltető munkatársat keres

Bővebb információ: http://beres.hu/hu/allasajanlatok/aktualis_ajanlatok/4/erp_rendszeruzemelteto/

vissza

6.a
MATISZ tagoknak 20% kedvezmény a 20 éves CID-től!

20. születésnapját ünnepli idén ősszel a CID Cég-Info Kft., Magyarország egyik vezető címlista értékesítője és direktmarketing ügynöksége.

A CID az elmúlt két évtizedben bebizonyította, hogy képes alkalmazkodni a piaci igényekhez és ehhez mérten tudja bővíteni szolgáltatásai palettáját. Így születtek meg több, mint 5 évvel ezelőtt a CID Marketing Adatbázis CD termékek is, amelyek az elmúlt időszakban megbízhatóságuk, könnyen kezelhetőségük és nem utolsó sorban rendkívül kedvező áruk miatt hatalmas sikert arattak a hazai adatbázis piacon.

A CID most a fenti kedvezményes árból további 20% kedvezményt tud felajánlani, kizárólag a MATISZ tagjai számára! Top Cégek CD? Kis- és Középvállalatok CD? Mikro Cégek CD? Esetleg Új Cégek CD? Valamelyik termékünkön ott van az Ön célcsoportja is, jöjjön el honlapunkra és rendeljen a MATISZ-en keresztül 20% kedvezménnyel!

További részletek: www.marketingadatbazisok.hu

vissza
KÖNYVAJÁNLÓ

6.b
Révai Gábor: Beszélgetések nem csak tudományról Csányi Vilmos etológussal és Lukács Béla fizikussal
Corvina Kiadó, 2008

Ha lenne telepátia, meg ehhez hasonló dolgok, ez olyan hihetetlenül előnyös lenne egy élőlénynek, hogy arra az evolúció azonnal rátalált volna. (Csányi Vilmos)
Az embernek vannak problémái, ezekre mindig talál egy technológiai megoldást, amely öt-hat új problémát vet fel, amikre szintén vannak technológiai megoldások, amelyek újabb problémákat vetnek fel, és így tovább. Ebben a csőben haladunk. (Csányi Vilmos)
Mint természettudós tudom, hogy a világ nem arra van, hogy nekünk jó legyen. Tehát a világ nem szokott minket segíteni. A világ csak lehetőségeket nyújt, de hogy jótékony kezet is nyújtana, azt nem szoktuk látni. A társadalmak viszont inkább negatív jeleket mutatnak. (Lukács Béla)
(kiragadott idézetek a könyvből)

Mindig különleges intellektuális csemege, ha kiemelkedően okos embereket hallgathatunk, amint a világunkról és az arról alkotott nézeteikről beszélnek. Különösen, hogy mindketten olyan tudományterületet művelnek, amelyről - valljuk be - a köznapi ember viszonylag kevés alaposabb ismerettel bír, s amelyeket éppen ezért körül is leng valamelyes izgalmas titokzatosság.

Etológia: a Britannica Hungarica Világenciklopédia szócikkéből idézve a biológiának ez a viszonylag fiatal, a XX. században kialakult tudományága az állatok természetes magatartásával, viselkedésével foglalkozik. Vizsgálja és leírja az állatok különféle viselkedési formáit, a köztük érvényesülő összefüggéseket. Csányi professzor az írásaival is sokat tett azért, hogy az érdeklődő laikus betekintést kapjon ebbe a különleges világba, amelynek tükrében nem egyszer megláthatja a saját fajának, az embernek a viselkedését is. Őt idézve, humánetológián azt értjük, hogy az ember viselkedését úgy tanulmányozzuk, mintha valamelyik állatfajjal lenne dolgunk.

Lukács Béla nagyrészt a fizikának két különösen nagyigényű és vakmerő területén dolgozik: kozmológiával és általános relativitáselmélettel foglalkozik. Ismét a Világ-enciklopédiát idézve, a kozmológia az a tudományág, amely a természettudományokat - de főként a csillagászatot és a fizikát - átfogva, a világegyetemnek mint egésznek a megértésére törekszik. Gondoljunk bele, micsoda vállalkozás és merészség, hogy az ember jobb híján pusztán abból, amit az idő és a tér végtelenjéből a maga eszközeivel észlelni képes, tudományának elemzéseivel és következtetéseivel megpróbálja felfedni a világegyetem kialakulásának, szerkezetének, sajátosságának titkait. S az is sokatmondó, hogy a hivatkozott Világenciklopédiában nem találunk zárt definíciót az általános relativitáselméletre.

Ezeket a beszélgetéseket az teszi különösen izgalmassá és tanulságossá, hogy Csányi is, Lukács is nagyon nyitott a világra, ugyanakkor bármiről is szólnak, az iránta való érdeklődésüket a tudományos kutató elemző készsége támasztja alá. És nagyon sok mindenről szó esik itt, olyasmikről is, amik a legtöbbünk számára meglepő újdonságok. Pár apró példa erre: Csányi elmondja, hogy az ember nyelvi készsége vele születik, de a társadalomban nyeri el azt a formáját, hogy milyen nyelven szólal meg. Másutt arról beszél, hogy a valódi emberi közösség viszonylag kicsi, s ha a felnőtt tagjainak létszáma meghaladja a 30-40 főt, megindul a részekre bomlás. És rendkívül érdekes, hosszabb gondolatmenetben fejtegeti, példákkal, vajon tekinthetők-e "valakinek" az állatok, s egyáltalán mi ennek a kritériuma. Lukács a ma olyannyira igényelt exponenciális fejlődést, azaz az évről-évre megvalósuló gazdasági növekedést az emberiség botlásának nevezi, igen meggyőző érveléssel. Amint mondja, ebben a tudomány megbotlott és nem tud megállni, mert nem hagyják. Az objektív korlátok miatt hosszú távon csak a zérus növekedésnek van értelme. Az azonban aligha megvalósítható, mert mindig vannak országok, amelyek fejletlenebbek, és fel akarnak zárkózni. Másutt rövid, de nagyon is velős összehasonlítást tesz az európai és a keleti gondolkodásmódnak a tudományos eszmékre gyakorolt hatásáról. Az pedig, hogy mindeddig nem sikerült megalkotni az elméleti fizikának a három alapvető jelenséget, a relativitást, a kvantumosságot és a gravitációt egyesítő egységes elméletét, valószínűleg azt jelzi, hogy az ezekre vonatkozó jelenlegi elméleteink közül valamelyik még nem a végső.

- Dr.Osman Péter ismertetője -

vissza

6.c
Révai Új Lexikona 19. kötet
Babits Kiadó, 2008

Megjelent a Babits Kiadó minden elismerést megérdemlő nagy vállalkozása, a Révai Új Lexikona 19., kiegészítő kötete. Kiegészítő, mert az alapsorozat 18 kötetből állt. Közülük az elsőt 1996-ban, a 18.-at pedig 2006 végén adták ki. A nyomtatott lexikonok elkerülhetetlen sorsa, hogy a tartalmukon túllép az idő, s ha nem is szükségszerűen elavulttá, de hiányossá teszi azt, hiszen a lezárást követő fejlemények már hiányoznak belőlük. Erre találták ki a kiegészítő vagy pótkötet intézményét. Amint itt a sorozat főszerkesztője írja a 2008 októberi előszavában, a bekövetkezett változások, valamint az olvasóközönség ez irányú óhaja arra indította a Kiadót, hogy a közélet, a tudomány, a kultúra, a művészetek, a politika, a gazdasági élet, valamint a sport területén bekövetkezett változásokról számot adjanak e kiegészítő kötetben. Belelapozva látjuk, hogy újabb, igen nagy és hasznos munkát végeztek.

Ez a sorozat - amelynek elnevezése is, elegáns külleme is a honi lexikonkiadás máig legnagyobb alkotását, a méltán nagyhírű Révai Nagy Lexikonát idézi - Magyarország 20. századi történelmének kiemelkedően gazdag ismeret- és adattára. Nemcsak a nemzetközi mérce szerint jelentős hazai értékeket mutatja föl, hanem a magyarság országos, vagy helyi jelentőségű, emlékezetre méltó tényeit, szereplőit, jelenségeit is. Ezzel egyedülálló és hiánypótló a 20. századi magyarság mindennapi életének, és az ennek során keletkezett értékeknek a lexikonban történő megörökítésében. Éppen ezért nem az Encyclopaedia Britannica, és nem is annak magyarítása, a Britannica Hungarica helyére célszerű tennünk, hanem azok mellé, nekünk fontos részletekig is elmenő magyar kiegészítésként. Tökéletesen rászolgál arra is, hogy forrásértékű honi tudomány- és ipartörténeti lexikonként szóljunk róla. Megbocsáthatatlan méltánytalanság mind az elődeinkkel, mind önmagunkkal, s még inkább a következő generációkkal szemben, ahogyan a modernizálódás (?) lázában a feledésbe engedtük/engedjük hanyatlani csaknem mindazt a megbecsülést érdemlő gazdasági, és főként ipari teljesítményt, amelyet Magyarország a 20. században, s különösen annak első felében létrehozott, valamint azokat a cégeket, embereket, intézményeket, amelyeknek ill. akiknek ebben meghatározó szerepük volt. Ezt a csorbát is segít kiköszörülni a sorozat, amely igazán kiérdemli a "magyarságismereti nagylexikon" meghatározást.

A főszerkesztőnek az előszóban adott számvetését idézve, e testes, 944 oldalas kötet több mint tízezer szócikket tartalmaz. A legterjedelmesebb részét a személyi szócikkek teszik ki. Az alapsorozatban több mint 15 ezer lezáratlan életrajz szerepel, közülük mintegy hatezret folytattak, ill. zártak le. A módszeres frissítést is mutatja, hogy számos új szereplő került be, köztük az új országgyűlési képviselők, a kormányok változásai, a művészetek és a sport terén is új teljesítmények vonták kiemelkedő emberekre a figyelmet, s az egyházi élet felső tisztviselői sorában is több változás következett be. A főszerkesztő itt - talán nyilvánvalóként - nem említi, hogy az új személyi szócikkek felölelik a köz- és a tudományos élet jeles új szereplőit is.
 
Tudjuk, milyen mélyreható változás és átrendeződés ment végbe a honi intézmények, társadalmi szervezetek, cégek vonatkozásaiban is. E kötetben több mint 1500 ilyen szócikket frissítettek naprakésszé, és több száz újonnan létrejött ilyen szereplőről is számot adnak.

- Dr.Osman Péter ismertetője -

vissza

6.d
Akadémiai Lexikonok - Kártyalexikon
Akadémiai Kiadó, 2008
Második, bővített kiadás

A kártyák világa szinte önálló kulturális univerzum. Tanú erre ez a közel 500 oldalas lexikon, amelynek komolyságát, magas intellektuális értékét az Akadémiai Kiadó szakmai rangja fémjelzi.

A kártya, a kártyázás része az emberiség kultúrkincsének. Az évszázadok során játékok alakultak ki, majd hosszabb-rövidebb ideig tartó népszerűség után feledésbe merültek, vagy továbbfejlődve, gazdagodva, más játékokba is elemeket adva és más játékokból elemeket átvéve a mai napig fennmaradtak. Egyesek közülük világkarriert futottak be, másokat csak egy-egy országban, vagy vidéken játszanak. Mára a kártyajátékok rendkívüli változatossága jött létre. Eredetileg világszerte csak az arisztokrácia szórakozása volt, hiszen egy-egy kézzel, különleges anyagokra festett kártyacsomag rendkívüli értéket képviselt. A 18-19. században a kártyajátékok a városi polgárság körében is elterjedtek, a 19. sz. második és a 20. sz. első felében pedig minden társa-dalmi osztályban és rétegben nagy népszerűségre tettek szert. Jó okkal, hiszen - a kártya-türelemjátékok kivételével - a kártyázás társasági szórakozás, izgalmas kikapcsolódás, esetenként magas szintű szellemi sport. Századunk ötvenes éveitől a televízió némiképpen visszaszorította a kártyázást is. De éppen jelenleg figyelhető meg világszerte, hogy a kártyajátékok - részben a tévéműsorok kommercializálódása, részben a szabadidő növekedése miatt - újra divatba jönnek.
Így szól erről az európai kultúrkör minden bizonnyal legelterjedtebb felnőtt játékáról e lexikon bevezetése. Megjegyzendő, hogy ez 1993-ban íródott, s azóta a kártyajátékok platformja egy rendkívüli erejű eszköztárral bővült: terjed az internetes kártyázás. Említést kíván továbbá, hogy bizonyos kártyajátékok, azok 'szelíd' gyakorlása mellett kifejezetten a nagykockázatú, szervezett szerencsejátékok eszközeivé is váltak - mindannyian tudunk, legalább hallomásból vagy éppen filmekből, ilyen játékkaszinókról.
A kártyajátékok vonzerejét és társadalmi szerepének fontos vonatkozásait is jól érzékelteti, amit itt a kártyatilalom szócikkben olvashatunk: A történetírás által hitelesnek ítélt első ilyen tilalmi rendeletet Firenzében adták ki 1376-ban. A kártyatilalmak a 14. században magáról a kártyáról, később konkrétan megnevezett játéktípusokról rendelkeztek. Ekkor már nem általában a kártyajátékokat, hanem a szerencsén alapuló 'hajtásaikat' vették célba. Feltételezhető ez azért is, mert már a 16. századtól jelentős bevételhez jutottak az állami kincstárak (Angliában, Franciaországban, később más országokban is) a kártyaadó révén. Különösen érdekes, hogy - amint olvashatjuk - céhszervezetek is voltak e tiltó rendeletek kibocsátói közt.
E gazdag, dokumentáció értékű képanyagot is felvonultató lexikon által kínált ismeretanyag a következő tématerületekről szól összesen 2015 címszóban: * kártyajátékok * kártyaelmélet * kártyatörténet * ikonográfia (ez bemutatja e játékeszköz történetének jellegzetes képtípusait) * kártyakultúra * kártyamúzeumok és -gyűjtemények * kártyafestők * kártyagyártók és kártyagyárak * kártyateoretikusok és nagy játékosok * pasziánszok (azaz kártya-türelemjátékok) * kártyanyelv * a kártya és a művészetek kapcsolata * (kártya az irodalomban, a képzőművészetben, a zenében) * egyéb területek (pl. kártyabűvészet, kártyajóslás, kártyababonák, kártyaközmondások és szólások, hamis kártyások, kaszinók). Benne összesen 338 játék ismertetését találjuk, közülük 238-ét részletesen.

- Dr.Osman Péter ismertetője -

vissza

6.e
Leo Gough: How the Stock Market Really Works (Hogyan működik valójában az értékpapír piac)
Financial Times / Prentice Hall, 2008, 4. kiadás

Rengeteget lehet tanulni ebből a könyvből az értékpapírról, és arról, hogy hogyan működhetünk ott sikeres befektetőként. Három megkérdőjelezhetetlen alapszabályt azonban mindig szem előtt kell tartani. Számos ehhez hasonló mű hirdeti, és e kötet hátlapján is megjelenik, hogy senkinek sem fontos annyira a pénzünk, mint nekünk magunknak - így hát miért is támaszkodnánk másokra a befektetéseink menedzselésében, ha ezt kellő tudással magunk is megtehetjük. A legtöbbek számára ez nagyjából olyan bölcs, mint hogy ostobaság a betegségükkel orvoshoz fordulni. Ez semmilyen ellentmondásban sincs azzal, hogy vannak valóban sikeres egyéni befektetők. Az értékpapír piaci spekulációkban a veszteség kockázatát megfelelő tudás felhasználásával bizonyos mértékig csökkenteni lehet, ám ennél jobban kizárni nem. Nincs és nem is lehet olyan tudás, módszer, rendszer, amely biztosíthatná, hogy a befektető a spekulációs ügyleteiben nyereséges lesz (a csalás eseteit persze zárjuk ki). Ha az értékpapír piaci ügyleteinkhez befektetési szolgáltatót, vagy bármilyen más tanácsadót veszünk igénybe, akkor is igencsak szükségünk van arra, hogy magunk is értsük az ilyen befektetések működését, annak sajátosságait, azaz minél alaposabb tudással rendelkezzünk ezen a területen. Nem is feltétlenül azért, hogy ellenőrizzük azt, aki a mi pénzünkkel játszik, hanem hogy együtt tudjunk működni vele a számunkra optimális ügyletek kialakításában, a nekünk legjobb ügylet típusok, konstrukciók, kockázatvállalási mértékek megtalálásában. Ez szintúgy érvényes akkor is, ha nem a magunk pénzét fektetjük be, hanem egy cég vagy bármely más intézmény befektetéseit kell intéznünk. Szó szerint alapvető fontosságú tudást kínál tehát ez a kötet, és nagyon érdekes azoknak is, akik a tudás, a gazdasági ügyekben való tájékozottság kedvéért érdeklődnek a téma iránt. A szakmai megbízhatóságát pedig egyértelműen fémjelzi, hogy a világ egyik vezető pénzügyi lapjának (Financial Times) és az egyik legjobb gazdasági szakkönyvkiadónak a közös sorozatában jelent meg. Ki kell azonban emelnünk azt is, hogy az itt bemutatott lehetőségek és befektetési eszközök csak külföldi értékpapír piacokon érhetők el, ami jelenthet többé-kevésbé számottevő hozzáférési költséget és/vagy nehézséget a magyar magánbefektetők számára. Természetesen a szabályozási kereteket illetően is mindig a szóban forgó piacra érvényeseket kell számításba venni. A bemutatott befektetési eszközök ismertetését is olyan tájékoztatásnak kell tekinteni, amely nagyjában-egészében bemutatja azok alapvető jellemzőit, de a különféle piacokon forgó konkrét eszközök jellemzői többé-kevésbé eltérhetnek az itt leírtaktól.

Gough igen érdekes szemlélettel írta e művét. A magánbefektetők kitanítására szánja, ugyanakkor gerilla befektetőknek nevezi őket. Teszi ezt azért, mert, amint mondja, a magánbefektető a piacon a többi szereplővel szemben olyan helyzetben van, mint a valódi gerillák a maguk közegében. Csak azzal a harcmodorral nyerhetnek, ha kiak-názzák az abból eredő előnyöket, hogy ők kicsik, kötetlenek, mozgékonyak, és olyan tétekre is játszhatnak, amelyekért a nagyoknak nem érdemes harcba szállniuk. Gough további fontos tényezőket is felsorakoztat, beleértve a gerilla stratégiát és taktikát is.

A témakörökből: * Részvények * Kötvények * Cégek felmérése - kérdések és feltár-ható lehetőségek * Befektetési elméletek és stratégiák * Valuta és deviza ügyletek * Derivatívák * Csalások és szédelgések * Nem pénzügyi eszközbe történő befekteté-sek *

Kiemelést érdemel a tömör fogalommagyarázatok 12 oldalt kitevő jegyzéke.

- Dr.Osman Péter ismertetője -

vissza

6.f
Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár
M-érték Kiadó, 2008

Szó szerint rendkívül hasznos és hiánypótló ez a robusztus kötet. Kétszeresen is többet ad, mint amit a címe ígér. Szótárnál sokkal több: mind az információtartalmának gazdagsága, mind a szócikkeinek alapossága okán kiérdemli a jóval alaposabb tudásanyag felvonultatását kifejező enciklopédia minősítést. Igazi enciklopédia a javából: szócikkei gyakorta betekintést engednek a mögöttes összefüggésekbe is, abba, hogy hogyan illeszkedik a jog szövetébe a kérdéses fogalom, vagy éppen az az ügy, cselekedet, dolog, amelyhez e fogalom kapcsolódik. Egy-egy bővebb szócikk elolvasása révén nemcsak a fogalmat értjük meg, hanem szintúgy közelebb kerülünk a jog - vagy éppen a társadalmi berendezkedés - szóbanforgó területéhez. A kötetben található anyag gazdagságát, a benne elénk tárt tudás nagyságát pedig jól jellemzi, hogy közel háromezer fogalommagyarázatot tartalmaz mintegy 5,2 millió karakter terjedelemben, 1343 oldalon.

Kiknek lehet szüksége rá? Természetesen mindenkinek, aki a munkája részeként ilyen fogalmakkal dolgozik, vagy találkozik. És csaknem mindenki másnak is, hiszen a jog ismerete egyáltalán nem csupán a jogászok dolga, azt egyikünk sem nélkülözheti. Az sem, aki arra alkalmaz jogtanácsost, ügyvédet, hogy intézze neki az ilyen ügyeket, mert értenie kell, hogy mi-ről tárgyal velük.

Bármit teszünk, bárhogyan viselkedünk akár magánemberként, akár a gazdaság szereplőjeként, jogszabályok határozzák meg lehetőségeinket, kötelezettségeinket, jogi keretek rendezik egymáshoz és a világhoz fűződő viszonyainkat. Dolgainkban nem menekülhetünk attól, hogy minden lépésünket a jogrend erőterében kelljen megtennünk, ahol olykor többé-kevésbé sorsdöntő kérdéssé válhat, hogy megértsünk bizonyos jogi anyagokat, fogalmakat, összefüggéseket, ahol a törvény nem-ismerete nem mentesít, viszont a tudatlanság elzár attól, hogy érvényesíthessük, de legalább is óvhassuk az érdekeinket. Nem botorkálhatunk tudatlanul ebben nagyon is finoman, és gyakorta cselesen kimódolt világban, mert annak csak kárát látjuk. Ezért olyan fontos, hogy legyen szótárunk, magyarázó enciklopédiánk a jogalkotók, a jogalkalmazók és általában a jogrend embereinek a nyelvéhez, fogalomkészletéhez. Ez a kötet ép-pen ezt kínálja, szakszerűen és kitűnő szerkesztésben. Nagyon is jó arra, hogy használatával jelentősen javítsuk a felkészültségünket ezen a létfontosságú, bonyolult, ugyanakkor nagyon izgalmas területen. Nekünk, laikusoknak pedig a jogi nyelvezet még azzal is veszélyes csapdákat rejt, hogy gyakran úgy használ a mindennapi nyelvben megszokott szavakat, kifejezéseket, hogy a köznapitól, a számunkra nyilvánvalótól eltérő jelentéssel ruházza fel azokat, s olykor bizony jaj annak, aki erre nem jön rá. Ez a tudástár jól segít ezt is elkerülni.

A kötet igen sokat ad az általános műveltségünk bővítéséhez is (minden megbecsülés azoknak, akiknek az érték!). Magyarázataival természetesen a történelmi fogalmaink enciklopédiája is, így segít érteni a korábbi korokat és a róluk szóló irodalmat is. Nagyon érdekes - és pél-damutató! - pl. a mívlátó mesterek intézménye: így nevezték azokat, akik, különösen vásárok idején, a céhtagok munkáinak minőségét ellenőrizték, hogy a rossz termékek a céh hírnevét ne rontsák (erről rögtön eszünkbe jut, hogy "régi dicsőségünk", s hogy milyen jól jönne ez nekünk ma is, különösen, ha hozzárendelhetnénk innen a kiseprűzést is). S hogy mennyire aktuális tartalma is van, arra íme egy példa: Az Uzsora szócikkben olvashatjuk, hogy az mások szorult helyzetét kihasználó, jogellenes (pénz)hitelezés, ahol a törvényes vagy szokásos kamatnál aránytalanul nagyobb kamatot kötnek ki. Az uzsora ellen annak megjelenésétől kezdve fellépett az államhatalom, majd a 13. századtól az egyház is. IX, Gergely erkölcsi megfontolások alapján 1230-ban még a kamatszedést is megtiltotta, az uzsorát megszüntetni azonban nem lehetett.

- Dr.Osman Péter ismertetője -

vissza

6.g
Matthew Rabin: Pszichológia és közgazdaságtan
Alinea Kiadó & Rajk László Szakkollégium, 2008

Vannak szakkönyvek, amelyekkel az adott témában laikusnak akkor is érdemes megismerkednie, ha nem képes minden részletében megérteni a mondanivalójukat. Ilyen, ha a könyv segít bővíteni a látókörünket, jobban érteni egy szakterületet, még ha nem is értjük meg minden részletét (mert nagyon meghaladja a felkészültségünket, vagy mert nem tudjuk ráfordítani az ehhez szükséges időt és energiát). Ilyen ez a kötet is.

Ez bizony felsőfokú szakkönyv. A szakterület meghatározó jelentőségű tudósának tanulmányaiból összeállított válogatás, amelynek minden darabja úgy fejti ki a mondanivalóját, hogy feltételezi az olvasó témabeli jártasságát, és számos részénél a felsőfokú matematika ismeretét is igényli. Nem hibája, csupán jellemzője, hogy nem ad olyan magyarázatokat, amelyek a laikust is hozzásegítenék a benne megjelenő szakmai fogalmak megértéséhez. Nyilvánvalóan nem ilyen céllal készült, és ma, az internet korában magunk is meg tudunk találni minden magyarázatot, ha az nagyon érdekel. Apró panasz legfeljebb a nyelvezetét illetheti, amely lehetne letisztultabb, kevés-bé elbonyolított, s idegen szavakkal tűzdelt. Ám még ennek megítélése is attól függ, milyen olvasókör számára készítették. Az érdeklődő laikusnak így nehezebb, ez azonban csak kissé több igyekezetet kíván meg tőle. A téma szakemberét pedig feltehetően nem zavarja.

Pszichológia és közgazdaságtan. Talán eretnek állítás, ám megkockáztatjuk, hogy az előbbi nélkül az utóbbi nem is lehet igazán lényeglátó és hatékony, nem töltheti be a szerepét. Rabin írja itt a bevezetőül szolgáló, A pszichológia és közgazdaságtan távlatairól c. tanulmányában: "Minél valóságosabbak a gazdasági szereplőkről alkotott feltételezéseink, annál jobb a közgazdaságtan, amelyet használunk. Így a közgazdászoknak törekedniük kell arra, hogy az emberekkel kapcsolatos feltevéseik pszichológiai szempontból minél valósághűbbek legyenek. Az, hogy a közgazdászok (...) a pszichológiából és egyéb területekről származó viselkedéstudományi bizonyítékokat beépítsenek az elméleteikbe, oly alapvetően és nyilvánvalóan jó közgazdaságtanhoz vezethet, hogy e folyamatnak hosszú távú hatása lesz a közgazdaságtanra." Ha ebbe belegondolunk, s még inkább ha ezt a kötetet áttanulmányoztuk, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy ez nyilvánvaló. Hiszen a közgazdaságtan vizsgálatai és megállapításai olyan gazdasági tényekre, mechanizmusokra és folyamatokra irányulnak, amelyekben közvetlenül vagy közvetve mindig meghatározó szerepe van az emberek gazdasághoz kapcsolódó magatartásának és döntéseinek, ez utóbbiak feltárásához és rendszerbe illesztéséhez pedig a pszichológia ad alapokat és eszközöket. Sőt, több mint valószínű, hogy az egyre inkább mindent átfogó, mindenhová beférkőző telekommunikációval még nagyobb szerephez jutnak az emberi tényezők a gazdasági mechanizmusokban és folyamatokban. Olvasva ezt a könyvet, leginkább egy nagy kérdés merül fel bennünk: hogyan állítható, hogy a közgazdaságtan működőképes lehetne a pszichológia integrálása nélkül. Az itt felsorakoztatott rengeteg ismeretből, konkrétumból csupán kettőt kiragadva, mire is jut a közgazdaságtan, valamint minden reá támaszkodó elmélet és gyakorlat, ha nem tudják, hogy a fogyasztás bővülése hosszú távon nem feltétlenül vonja maga után az érintettek elégedettségének tartós javulását, vagy hogy hogyan kezelik az emberek a döntéseikben az időtényezőt.

- Dr.Osman Péter ismertetője -

vissza

6.h
India 100 csodája
A 100 legjobb film
Alexandra Kiadó, 2008

Széles kulturális látókört és nagyon sok ismeretet nyújtó tájékozódást kínáló, ezzel az ismeretterjesztés legjobb színvonalát képviselő új sorozatot indított az Alexandra Kiadó. A megjelent kötetek választéka már a címeik alapján is önmagáért beszél: a fenti kettőn túl, 100 természeti katasztrófa; A 100 legszebb nő a festészetben; A világ legszebb helyei; Európa legszebb helyei.

Nagyon ügyes választás, hogy egy-egy kötet a témakörének száz kiemelkedő reprezentánsát mutatja be. Ez optimális megoldását adja annak, hogy a viszonylag karcsú, gazdag képanyagot felvonultató kötet nagyívű körképet kínáljon, ugyanakkor mindegyikükről viszonylag alapos ismertetéssel szolgáljon. Ezek összességéből pedig igen plasztikusan mutatkozik meg a szóban forgó témakör javának jelentős része. Aki azt még kevéssé ismeri, innen ráérezhet, hogy mennyi értéket ölel fel, mivel járul hozzá az emberiség kultúrkincséhez. Igaz, a 100 természeti katasztrófa ebben kilóg a sorból. Szintén a tájékozódást segíti, de másként. Bármennyire is fejlettnek gondoljuk mai technikai civilizációnkat, tudatában kell lennünk, milyen hatalmasak és sokszor legyűrhetetlenek a természeti erők, s mire képesek azok ellenünkben is. Tudnunk kell, nem a borzongás, hanem világunk jobb ismerete kedvéért.

Az India 100 csodája tartalmát jól fejezi ki az alcíme "A kultúra és a természet legszebb kincsei". Indiáról már legalább is sejtjük, hogy a rohamos fejlődésével a közeljövő egyik gazdasági nagyhatalmává válhat. Már ma is jelentősebb szereplője a világgazdaságnak, mint a legtöbben gondolják. A legtöbbeknek csak felületes ismereteik vannak arról, hogy ez a kontinensnyi ország, amelynek civilizációja öt évezredre tekint vissza, kulturális és természeti kincsekben rendkívül gazdag, különös, csodálatos világ. Hogy mennyire gazdag, sokszínű és csodás, arról itt 100 megragadó közelképet kapunk, fényképekkel - nagy többségük az igényes utazási prospektusok színvonalán -, egy-egy oldalnyi jó ismertető szöveggel, és pár rövid alapinformációval. Olvasható válogatásként India turisztikai csemegéknek számító, legvonzóbb helyszíneiről, másrészt kiváló ismeretterjesztő műként, és segíthet álmodozni csodás utazásról. Aki pedig nem igazán ismeri Indiát, annak nagyon sok megkapó meglepetést és új ismeretet tartogat.

A 100 legjobb film c. kötet is beteljesíti alcíme ígéretét: "Lenyűgöző utazás a mozgófilm történetében". A 'mozi' minden bizonnyal a 20. század legemblematikusabb művészete, amelyet e század teremtett, és amelynek a továbbiakban szinte felmérhetetlen mértékben a hatása alá került. Hogy milyen nagyhatású eszköze a tömegkommunikációnak, a tudatformálásnak, és a széles rétegek befolyásolásának, azt jól mutatja, hogy a reklámipar már a mozi kezdeteitől elkezdte kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket, s ez ma is fontos része az eszköztárának (l. Dr. Papp-Váry Árpád: Product Placement - Reklám a filmekben, számítógépes játékokon és a szórakoztatóipar más területein). Mindezzel, a kötet előszavából idézve, a film a modern tömegkultúra legfigyelemreméltóbb jelensége, amely maradandó hatással bír, s nemcsak a művészeti életre, de a modern társadalom erkölcsi értékeire és magatartására is.

A bámulatos képanyaggal, benne sok feledhetetlen filmjelenet képeivel illusztrált kötet a filmtörténet legnagyobb rendezőinek száz kiemelkedő alkotását mutatja be ismertetéssel, értékeléssel, filmtörténeti értékű háttérinformációkkal. Vannak közöttük minden filmbarát számára örökéletű, legendás alkotások, és a legtöbbünk talál olyanokat is, amelyekről nem is hallott, vagy amelyeket nem igazán kedvel. Vannak viszont nagy kedvenceink, amelyeket nem találunk benne. Tanulságos e kötet segítségével elgondolkodnunk azon, mi tesz egy filmet naggyá, s miért tér el a "szakemberek" értékítélete a "közönséges nézők"-étől. És azon is, hogy valójában aligha lehet találni vagy alkotni olyan kritériumokat, amelyek mentén elvitathatatlan módon ki lehetne mondani, mely filmek tartoznak az N-számú legjobb közé, egyáltalán melyik mennyivel jobb a másiknál.

- Dr.Osman Péter ismertetője -

vissza

6.i
Frances Mayes & Edward Mayes: Szép Toszkána
Tericum Kiadó, 2008

Frances Mayes nevét nagyon jó okkal tanultuk meg: a szellemes, hangulatos, sok érdekességgel szolgáló könyveiért, amelyekben olyan megnyerő közvetlenséggel szól, ahogy egy meghitt, közeli barát, és olyan mesterien megformált elbeszélésfüzérekben, ahogyan azt egy igazán jó író teszi.

Nagyon jó ez az album: a szépségével megragad, a kedvességével és az érdekes, kellemes elbeszéléseivel fogva tart, és már régóta mást kellene tennem, még mindig ezt nézegetem, olvasgatom. Alcíme szerint képes napló 210 hangulatos fotóval. Én úgy mondanám, a szerzők körbevezetnek Itália egyik legvarázslatosabb táján, megosztják velünk évtizedes ottlétük élményeit, benyomásait, és igyekeznek megmutatni a legfontosabbat, a táj és az ottani élet lelkét. Valahogy úgy, ahogyan kedves, intelligens, művelt barátok teszik, ha olyan vidékre megyünk hozzájuk vendégségbe, amelyet nem igazán ismerünk. Kedves otthonossággal mutogatják a vidék és városai jellemző sajátosságait, sok-sok apró részlettel a napi életükből, beszélnek népének kultúrájáról, szokásairól, életmódjáról. Helyénvalóan hasonló odaadással beszélnek művészettörténeti kincsekről és helyi szokásokról, ételekről, italokról. Elbeszéléseikből ráérzünk a vidék lelkére. Amint mondják, Toszkána alapvetően emberformálta vidék. A hegyi tájak megőrizték természetes szépségüket, de Toszkána többi része olyanná változott, amilyenre az ember szerette volna. Olvassunk a tájból, és megtudjuk a toszkán emberek történetét.

Valóban, Toszkána, a titokzatos etruszkok, a korai Róma tanítómestereinek hajdani földje, 23 ezer négyzetkilométeres ékszerdoboz. Szerb Antal szavával (Utas és holdvilág) már a szó, Toszkána is csodát és eksztázist jelent, "Mert ennek a földnek nincs egy darabja sem, amit történelmi hadseregek, császárok és francia királyok nagyszerű kosztümös csapatai ne tapostak volna, itt minden ösvény valami nagyon fontos helyre vezet, és Firenze egy utcájára több történelem esik, mint odahaza hét vármegyére". Frances Mayes, az amerikai író- és költőnő, aki a férjével itt otthont teremtett magának (olaszországi 'honfoglalásukat' és ottani életüket a Napsütötte Toszkána és az Édes élet Itáliában c. könyveiben írja le, kalandozásaikat Nyugat-Európa és a Mediterráneum kultúráiban az Egy év a világban, ezeket is a Tericum adta ki.), ekként indítja ezt a könyvét: "Toszkána egy egész világmindenség. Azt gondoltam, hogy a vidék nyújtotta káprázat szép lassan elmúlik, csakhogy Toszkána újabb és újabb arcát mutatja nekünk. Mindig találok valamit, amit szeretni lehet." A Szépség c. fejezet nyitó mondatai pedig hívó szavak lehetnének az egész könyvhöz: "Gyere és nézd a fényeket. Ezerféle színben verik vissza a hegyek domborulatai. Maga a béke lakik ezen a tájon. A vidék szépsége nagy szerepet játszik abban, hogy az emberekben itt ennyi életöröm van."

Toszkána szépségei töltik ki ezt a művét, apróbb-nagyobb csodái tükröződnek benne. Mesteriek, gyakran csodálatosak a nagy részét kitöltő fényképek. Mindenekelőtt a megragadó hangulatot keltő meleg színeik és fényeik, amelyek még olyan egyszerű témákat is elbűvölővé tesznek, mint néhány borospohár csillogása az étterem fényében, egy toszkán vaságy, sajtpult egy piacon, citromot hámozó kezek, vagy éppen egy étterem üvegajtaja. Nehéz leírni, látni kell: egy ócska összeeszkábált létra egy öreg kőfalnál, s a képben valahogy ott a vidéki élet. Egy utcai felvétel karácsonyi örömfényekkel az ünnep bűvös hangulatát, és Brueghel színeit, kompozícióját idézi. Tájképek, portrék, életképek, csendéletek - szinte mindegyikük külön méltatást érdemelne.

A könyv jelentős részét jellegzetes helyi étkek hangulatos ismertetése, elkészítési módjuk bemutatása, alkotóelemeik leírása teszi ki. Ezek is kitűnő táj- és hangulatfestő részletek, sokat elmondanak az ottani életről, ünnep- és hétköznapok szokásairól, emellett pedig, aki szeret kalandozni a konyhában, sok érdekességet és örömet lelhet így is benne.

- Dr.Osman Péter ismertetője -

vissza

6.j
Kovács Gábor & Vétek György: Sörtéka
Habos kalandozások a világ körül
Aréna 2000 Kiadó, 2008

A földi örömök dolgaiban jártas ember tudja, hogy a sörnek saját világa van, ennek a világnak pedig igen míves, hosszú hagyományokra is visszatekintő kultúrája. Az Encyclopaedia Britannica szócikke elmondja, hogy Kr. e. 6000 előtt már készítettek sört árpából Sumerben és Babilonban. Ó-egyiptomi sírdomborműveken is megjelenik a sörkészítés, a római történetírók pedig beszámolnak arról, hogy a szászok, kelták, valamint az északi és a germán törzsek sört ittak. Magától értetődik ugyanakkor, hogy a sör készítésének technológiája, s vele e népszerű ital állaga és minősége azóta hosszú és nagymérvű fejlődésen ment keresztül.

Igen érdekes és tanulságos összegzést adnak minderről a szerzők is könyvüknek a sörfőzés történetét bemutató részében. Ennek elején meglepő közlésekkel szolgálnak: Az ókorban a sörfőző és a pék mestersége összefonódott, mert azzal az árpakenyérrel főzték a sört, amelyet kenyérként is fogyasztottak. A sörkészítők megbecsült tagjai voltak a kezdeti társadalmaknak, és a szakácsokhoz hasonlóan (!) felmentették őket a katonáskodás alól. Már ezekben az időkben is szigorúan szabályozták a sörkészítést és ellenőrizték a sörök minőségét. A világ valószínűleg legelső minőségvédelmi törvénye Hammurabi rendelkezése, amely szerint akit sörpancsoláson kaptak, azt a hordójába fojtották, vagy halálra itatták a saját sörével. A középkori Európában a sörfőzés egyre inkább az egyház előjogává vált (ami nem csekély gyakorlati érzékre vall!), és az 5-6. században kialakultak a kolostori sörfőzdék. A szerzők áttekintéséből még egy igen fontos tényt emelünk ki: a 19. században megkezdődött a nagyüzemi sörgyártás, s a sörgyárak nemcsak alkalmazták koruk technikai vívmányait, hanem maguk is ösztönözték a tudósokat ilyen kutatásokra. Ennek köszönhető egyebek közt Pasteur felfedezése a sör erjedését okozó baktériumokról, és Linde első hűtőgépe, amelyet két sörgyáros ösztönzésére épített. Ez a rész mutatja be a sörgyártás alapanyagait és technológiáit is.

A kötet túlnyomó részét az országonkénti bemutatás teszi ki. A legterjedelmesebb ebben a Magyarországra vonatkozó fejezet. Ez azzal indul, hogy a mai napig tartja magát az a vélekedés, miszerint a magyarság itala a bor, a sör pedig a betolakodó labancoké - pedig a honi sörfőzés története még valahol Ázsiából ered. Megjegyezzük, hogy e fejezet második fele bemutatja a mai magyarországi sörgyárakat és azok termékválasztékát, s amit itt látunk, az már a színtiszta globalizáció - a széles választékot tekintve minden bizonnyal a sör kedvelőinek nagy örömére. Ezt megelőzően e fejezet sok érdekességgel vázolja a magyar sörfőzés történetét a kezdetektől 1914-ig, majd 1914-től napjainkig. Nem túlzás azt mondanunk, hogy ebben az ország gazdaságtörténetének karakteres vetülete is megjelenik.

A következő fejezet Ausztriáról szól, s ez is - akárcsak a továbbiak - az ország sörgyártása történetének összefoglalásával kezdődik. Nincs új a nap alatt: a harmincéves háborút követően megtiltották, hogy a parasztok a saját szükségletükre sört főzzenek, ezzel teret teremtettek az egyre nagyobb kapacitású sörgyáraknak. A fejezet, s szintúgy a továbbiak, bemutatja az ország jelentős sörtípusait is.

Csehország: olvashatjuk, hogy évi 165 literes fejenkénti sörfogyasztásukkal toronymagasan vezetik a világlistát, s a prágai ipariskolában 1818-tól önálló szakmaként tanították a sörfőzést. Ezt követően egy-egy fejezet szól Németországról - egyedül Bajorországban hétszáznál több sörfőzdével és a világhírű sörünneppel, az Oktoberfesttel -, Belgiumról, Nagy Britanniáról, egy további, átfogó csaknem húsz európai országról, egy másik az Egyesült Államokról, Ausztráliáról, Japánról, Mexikóról és Kínáról. Külön fejezetet kapott a sörrel való főzés tudománya, és találunk csaknem 40 oldalas sörlexikont is. Külön dicséretet érdemel a kötet kitűnő illusztrációs anyaga, sok dokumentáció értékű, korabeli képpel, sörplakátokkal, sörösüveg címkékkel, söralátétekkel. Az egész könyv méltó bemutatása egy nemes témakörnek.

- Dr.Osman Péter ismertetője -

vissza

7.a
Pályázati lehetőségek 2009-ben

A TÜV Rheinland, az M27 ABSOLVO Consulting és az UniCredit Bank közösen szakmai rendezvényt szervez, melynek témája: pályázati lehetőségek 2009 év során.

Időpont: 2009. március 18., 14.00 óra
Helyszín: TÜV Rheinland irodaháza - Budapest, XIII. Váci út 48/A-B. (Kék metró Lehel téri megállója)

Meghívó és részletes program
Jelentkezési lap

A rendezvényen való részvétel díjmentes!

 vissza
Összeállította: Sárközi Erika - MATISZ
2009. március 6.
U.i.: Ha a továbbiakban nem tart igényt hírlevelünkre, lemondási szándékát ezen az e-mail címen: hirlevel@matisz.hu jelezheti.