a 9. "Nemzetközi CATV és Satellite
Konferencia és Szakkiállítás
(DAT-SAT) ´99 Nagyrendezvényre
A rendezvény áttekintést ad a kábeltelevíziós szolgáltatások jelenlegi helyzetéről, a fejlesztés irányairól, figyelemmel a konvergencia jelenség megvalósításának informatikai és távközlési feladatainak megoldására.
A rendezvény kiemelten kezeli a piac jogi, etikai, gazdasági szabályozásának aktuális feladatait.
A konferenciát az MKKSz a Magyar Adatbázisforgalmazók Szövetségével - mint társrendezővel - közösen szervezi, a vonatkozó felügyeleti szervek és a piac meghatározó cégeinek támogatásával, a Hotel Heliában.
A konferencián idén is lehetőséget biztosítunk üzleti előadások megtartására, ahol cégbemutatkozáson túl gyártmány-, illetve termékismertetőkre adunk módot 30 perc keretében. Ezeknek az üzleti előadásoknak a költsége 40.000 Ft+25% ÁFA.
A konferenciával egyidőben - a korszerű technológiák bemutatására - háttér szakkiállítást is szervezünk, elsődlegesen az alábbi témakörökben: szélessávú optikai hálózat építő elemek, informatikai átvitel (Internet, adat) CATV hálózatok, digitális televízió adás- és vételtechnika, kábelmodemek, settop boxok, Pay-tv berendezések, PSTN szolgáltatás kábeltv-n keresztül, stúdiótechnikai berendezések, interaktív teletext, multimédia szolgáltatások és berendezések.
Előzetes felméréseink szerint a jelenlegi nagyszámú üzemeltetőt a fenti, időszerű technológiák érdeklik, ezért a kiállításra való jelentkezések - az előadásokon túl - a gyakorlati bemutatások végett nagy jelentőséggel bírnak.
A szakkiállítás pavilonjai kiállítói díja 25.000 Ft/m2+25% ÁFA, amely magába foglalja a laminált felépítményt, a megvilágítást, az energia-szolgáltatást és az egységes grafikával kivitelezett cégnév feliratokat, továbbá a kiállítói terület bútorzatát. Az egyéni reklámfelhordást és dekorációt a kiállítók külön igénybejelentése szerint vagy bérlik, vagy maguk biztosítják. Az igényelhető kiállítói alapterület 4-6-8 m2, vagy ezek többszöröse lehet.
Abban az esetben, ha a konferencián előadással és/vagy kiállítással kívánna megjelenni, úgy az előadás címét, az előadó(k) megjelölésével, valamint a kiállítási alapterület igény-bejelentésével részünkre postai úton (1116 Bp., Hunyadi M. u. 32. IV/4.), vagy telefaxon (228-0917) eljuttatni szíveskedjék.
A konferenciával/kiállítással kapcsolatosan információt az MKKSz tel/fax: 228-0917, 06-20/9434-534 telefonszámokon adunk.
A DAT-tól az információs társadalomig
A DAT ‘99 előkészületeit beszélték meg a szekciószervezők a szeptemberi klubdélutánon, majd ezt követően az informatikai társadalomra való felkészülés stratégiájának téziseit vitatta meg az elnökség. Írásunkban három szekcióvezető háttér-információit bocsátjuk közre és ízelítőt adunk a tézisek vitájából is.
– Minél közelebb kerülünk a távközlés liberalizációjához, annál nyilvánvalóbbak a kábeltelevíziós hálózatok adta lehetőségek a távközlésben és az informatikában – mondta S. Tóth Ferenc a Magyar Kábeltelevíziós és Kommunikációs Szövetség elnöke. – Felértékelődnek a hálózatok, elkerülhetetlenné vált a folyamat műszaki, gazdasági, jogi szabályozása. Gondolom, a hálózatok felvásárlása körül zajló “csaták” a konferencián is erre a kérdéskörre terelik a figyelmet. Látogatóink természetesen megismerhetik emellett az információs társadalom műszaki- tudományos feltételeit elősegítő újdonságokat is.
Avar Gábor, a Bull egészségügyi üzletágának vezetője idén másodszor szervezi meg az egészségbiztosítási szekció ülését. A magyar társadalom egyik jelentős problémája a nagy elosztórendszerek, főként az egészségbiztosítás helyzete. Szekciónkban igyekszünk napirendre tűzni azokat az elképzeléseket, amelyek szerint ugyanennyi pénzért több egészséget is lehetne adni. Tavaly az volt a fő témánk, hogy miként lehetne az egészségügy 50 tehervagonra tehető papírdokumentumát áttekinthetőbb informatikai rendszerekre váltani. Idén a biztosítás pénzügyi nyilvántartó rendszere és az intelligens kártyák alkalmazásának lehetősége kerül előtérbe.
Schumicky András negyedszer szervezi a bankszekciót. Prognózisa szerint ezúttal alapvetően az elektronikus pénz megjelenésének, s a papírpénz kiszorításának nemzetközi és hazai folyamatairól, az elektronikus kereskedelem feltételrendszeréről, a mobilbank lehetőségeiről szólnak majd az előadások. A körülmények gyors változásaira mi sem jellemzőbb, mint hogy a tavalyi DAT-on még csak szimulált rendszerben lehetett bemutatni a mobilbank technológiáját, azóta pedig Franciaországban, Dél-Afrikában, Csehországban és Szlovákiában működik a rendszer, s várható hazai bevezetése is.
A klubdélutánt követően az információs társadalomra való hazai felkészülés stratégiájának kiindulási téziseit tárgyalta meg az elnökség a vitaanyagot összeállító Talyigás Judit kormányfőtanácsossal és G. Tóth Károllyal, a GTK Consulting konzulens igazgatójával. A Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemző Központjának irányításával készült munkaanyagot július közepe óta számos fórumon – többek közt a TÉF választmányán és a MEISZ konferenciáján – megvitatták, s a további széleskörű anyaggyűjtés után zárják majd le a téziseket. A készülő részletesebb tanulmányban tisztázzák a kormányzat, a civil szervezetek, a vállalkozások és a lakosság szerepét a felkészülésben és részvételben. Szándékosan kerülik, hogy technológiai, számítástechnikai kérdésekre összpontosítsanak, hiszen ezeket a feladatokat jelentős részben az üzleti élet oldja meg, bár a kormánynak szabályozási ellenőrzési feladatai vannak. A kormányzat elsősorban a társadalmi feltételekre összpontosít.
Az elnökség tagjai szerint szükséges, hogy a döntéshozók több figyelmet szenteljenek az informatikára, mert egyre jobban elmaradunk az EU országaitól, ha tovább késik többek között a digitális aláírás, az elektronikus kereskedelem, az adatbázisjog és más fontos szabályozás előkészítése. Sok állam megteremtette már adatvagyonának nyilvántartását. Magyarország még nem. Leltárba kell vennünk a múltat, a jelent a jövőt, ha nem akarjuk, hogy tovább növekedjen versenyhátrányunk az adatbázisforgalmazásban és más területeken. A lakosság és a vállalkozás széles körei számára hozzáférhető áron szolgáltató információs közműveket is mielőbb létre kellene hozni.
Napirendre került még a számítástechnikai képzés helyzete, az egész életen át végzett szakmai továbbképzés szükségessége, a határokon túl élő magyarok virtuális egyetemének lehetősége, a sajtófigyelést hatékonyabban megoldó média-host várható előnyei és számos más téma. Az elnökség tagjai reményüket fejezték ki, hogy ezúttal megvalósulnak a tapasztalatcsere eredményei. (VM)
