EURÓPAI
BIZOTTSÁG
Információs Társadalom Fõigazgatóság
Többéves
közösségi
program a globális hálózatokon megjelenõ
európai digitális tartalom
fejlesztésének és
felhasználásának serkentésére
és a nyelvi sokszínûség
ösztönzésére az információs
társadalomban Információs Társadalom Fõigazgatóság
 |
- EU Oldal: E-CONTENT
Közösségi Program
- IST 4. felhívás
(projektjavaslatok beadási határideje: 2005. március 22.)
- 3-ik felhívás
- InfoDay
2003. január 31.
MUNKAPROGRAM
2003-2004
2003-2004
0. Bevezetés
0.1 A program általános célja és kapcsolódási pontjai
Az eContent program (1) elõsegíti az európai digitális tartalmak jobb elérhetõségét, használatát és elosztását. Célja az, hogy sok nyelven mindenki számára hozzáférhetõvé tegye a magas színvonalú digitális tartalmakat a globális hálózatokon. Az eContent program az „eEurope 2002" (2) cselekvési terv részeként készült, amelynek célja az volt, hogy felgyorsítsa az információs társadalom fejlõdését Európában. Az eContent program ugyanakkor számottevõen hozzájárul az eEurope 2005 (2) frissített cselekvési tervének célkitûzéseihez is: elõsegíti a magánbefektetések kedvezõ feltételeinek biztosítását, új álláslehetõségek teremtését, a termelékenység fokozását, a közszolgáltatások modernizálását, valamint azt, hogy mindenkinek lehetõsége nyíljon az információs társadalomban való részvételre, beleértve a különleges igényû, illetve fogyatékkal élõ állampolgárokat is.
0.2 A munkaprogram tevékenységének hangsúlya
Jelen munkaprogram a program 2002. december – 2005. január 17. közötti idõszakra esõ intézkedéseit tartalmazza. Az eContent második két évében (3) a tevékenység középpontjában a program két fõ akcióprogramja áll:
– a közszférába tartozó információk elérhetõségének javítása és felhasználásának bõvítése,
– a (digitális) tartalmak megjelenésének elõsegítése a többnyelvû és többkultúrájú környezetben.
Az elsõ akcióprogram célja az információ szolgáltatás növelése a közszférába tartozó információk határokon átnyúló használatának ösztönzése révén (4). A második akcióprogram az európai tartalomalkotás- és felhasználás többnyelvû vonatkozására helyezi a hangsúlyt. Egy harmadik akcióprogram – a digitális-tartalom piac dinamizmusának fokozása – a két fõ akcióprogram prioritásainak megvalósítását támogatja. Ahol ez lehetséges, erõsíteni kell a közösen finanszírozott tevékenységek közvetlen, vagy közvetett piaci hatását. Továbbá elsõrendû fontosságú az eContent célkitûzéseinek megvalósítása során a tagjelölt országok intézményeinek integrációja.(5)
0.3 Projektjellemzõk
A program célja az, hogy társ-finanszírozással olyan projektek jöjjenek létre, amelyek:
– magas kockázatúak – magas hozamúak,
– ágazat-köziek és nemzetek-felettiek,
– méretezhetõek és képesek serkentõ hatást kifejteni újabb projektekre,
– felhasználó orientáltak,
– és képesek megbirkózni azokkal a korlátokkal, amelyek európai szinten akadályozzák az általuk megcélzott területeken az egységes piac megteremtését és mûködését.
A projektek használják a legkorszerûbb technikai megoldásokat és kapcsolódjanak az üzleti és társadalmi-gazdasági – nem pusztán technológiai – innovációhoz. A projektek innovativitását annak alapján kell megítélni, hogy mennyire képesek összekapcsolni, újraértelmezni és használni a digitális tartalmakat. Kutatási projektek, offline multimédiás alkalmazások csak úgy, mint nagy anyagok digitalizálása nem tartoznak az eContent támogatási körébe. A különbözõ akcióprogramok elemeinek kombinációja (pl. közszféra információkkal foglalkozó projekt jelentõs többnyelvû komponenssel) egy projekten belül elõnyt jelent.
A projekteknek több résztvevõt és több különbözõ nemzetiségû partnert kell bevonniuk. Ahhoz, hogy egy konzorcium elfogadható legyen, azt legalább két független partnernek kell létrehoznia két résztvevõ országból (6). Egy országot, illetve egy szerzõdõ felet alkalmazó tevékenység csak az ún. kiegészítõ intézkedések (ld. lentebb a projekt típusoknál) esetén elfogadható.
Értékelési szempontok
A pályázatokat a következõ szempontok alapján fogják értékelni:
– Színvonal, relevancia, innováció és hatás;
– Európai hozzáadott érték és hozzájárulás az idõszerû törekvésekhez,
– Hozzájárulás a gazdasági fejlõdéshez és a társadalmi célokhoz,
– Társulás, erõforrások, menedzsment.
Az értékelési folyamat szempontjainak súlyozását, illetve további részleteit a pályázati felhívásban és / vagy a pályázati útmutatóban közöljük.
Projekt típusok
Az „eContent” második fázisában különbözõ projekt típusok támogathatóak:
– demonstrációs projektek;
– megvalósíthatósági projektek;
– kiegészítõ intézkedések.
A program által támogatott projekteknek elég jelentõs méretûnek kell lenniük ahhoz, hogy látványos és mérhetõ hatást gyakoroljanak a piacra a közösségi támogatás idõszakán túlmenõen is. A tényleges méreteket az akcióprogram és a kitûzött célok fogják meghatározni. A projekt résztvevõinek bizonyítaniuk kell, hogy képesek a munkából rájuk esõ részhez megfelelõ anyagi eszközöket biztosítani.
A demonstrációs projektek olyan újszerû kezdeményezések lehetnek, amelyek európai partnerek együttes munkája eredményeként felhívják a figyelmet és szemléltetik az adott akcióprogram célkitûzéseit. A célkitûzéstõl függõen ez lehet egy konkrét információs termék, vagy szolgáltatás, de lehet az információs infrastruktúra olyan tökéletesítése, ami elõsegíti az európai, határokon átívelõ tartalom-piac fejlõdését. A Bizottság hozzájárulása általában a projekt költségeinek 50%-áig terjed és nem haladja meg a 2,5 millió €-t. A projekt átlagos teljes költségének meg kell haladnia a 2 millió €-t.
A megvalósíthatósági projektek kis méretûek, hat - kilenc hónapig tartanak, és arra szolgálnak, hogy kereteket biztosítsanak új elképzelések kipróbálásához és értékeléséhez. A végeredménynek egy megvalósításra kész konkrét projektnek kell lennie, meghatározott partnerekkel és bevételi modellel. Természetüknél fogva meg kell könnyíteniük a kisvállalkozások részvételét, különösen azon tagjelölt országokból, melyek korábban még nem vettek részt a programban. A megvalósíthatósági projekteknek nem célja az, hogy a késõbbiekben demonstrációs projektek alapjául szolgáljanak. A Bizottság hozzájárulása általában a projekt költségeinek 50 %-ág terjed, és nem haladhatja meg a 200 000 €-t.
A kiegészítõ intézkedések vonatkozhatnak a program egészére, vagy valamelyik akcióprogramjára. Jellemzõjük, hogy horizontális kérdésekre irányulnak, mint a legjobb gyakorlat cseréje, hálózatépítés, a tevékenységek figyelése és terjesztése, ágazat-vezetõ webportálok létrehozása, projektek megadott szempontok szerinti csoportosítása (klaszterezés) és tapasztalatátadást ösztönzõ rendezvények. A bizottsági támogatás a tevékenység természetétõl függõen a teljes költség 50 – 100 % lehet, és nem haladja meg az 1 millió €-t. A költségarányos érték a kiegészítõ intézkedések esetében kiválasztási szempontnak számít. Általános szabály az, hogy a kiegészítõ intézkedéseknek is több résztvevõs, több nemzetet érintõ együttmûködésen kell alapulniuk, bár kivételesen egy országot, vagy egy szerzõdõ felet érintõ tevékenység is elfogadható.
Sor kerülhet célzott, a program megvalósításával kapcsolatos tenderek kiírására, például a Bizottság számára készülõ tanulmányok, vagy szolgáltatások létrehozása céljából.
A pályázók figyelmébe ajánljuk az alábbi táblázatot, amely a korábbi sikeres pályázatok jellemzõit foglalja össze.
Projekt típusok és általános projektjellemzõk
| Akció jellege | Pályázat jellege | Jellemzõ idõtartam | Partnerek száma | EU
támogatás Jellemzõ mértéke |
|
| Megosztott költségû projekt | Demonstrációs projekt | Rögzített határidõ | Maximum 30
hónap (átlag 18-24 hónap) |
3-8 | Maximum 2,5
MEURO 50% támogatás |
| Megvalósíthatósági projekt | Folyamatos benyújtás | Maximum 12
hónap (átlag 6-9 hónap) |
2-4 | Maximum 200
KEURO 50% támogatás |
|
| Kísérõ intézkedések | Példaértékû megoldások és szabványok, Kis-és középvállalkozások, konszenzus és közösségépítés stb. | Rögzített határidõ | Maximum 24
hónap (átlag 18-24 hónap) |
1-4 | Maximum 1
MEURO Maximum 100% támogatás |
| Program népszerûsítése, eredmények elterjesztése | Maximum 24 hónap | 1-2 | Maximum 1
MEURO Maximum 100% támogatás |
||
| Tanulmányok, szolgáltatói szerzõdések | Tanulmányok, felmérések, klaszterezés és egyeztetés | Tender kiírások | Maximum 18 hónap | 1-2 | 100% támogatás |
Rögzített határidejû pályázatok és folyamatos benyújtási rendszer
A demonstrációs projekteket és a kiegészítõ intézkedéseket két, rögzített határidejû pályázati felhívásban teszik közzé, elõreláthatóan a Hivatalos Közlöny 2002. decemberi és 2003. decemberi számában. A pályázati felhívások általában a megjelenést követõen 3-4 hónapig érvényesek. A pályázatok kiértékelése a beadási határidõ lejártát követõ hetekben történik.
A megvalósíthatósági projekteket folyamatos benyújtási rendszerben lehet beadni, ahogy az a 4. fejezetben szereplõ táblázatban látható. A pályázatokat adagonként értékelik, általában négyhavonta.
Tervezett költségvetés
Az alábbi táblázat jelzi a költségvetés megoszlását az egyes akciósorozatok között a 2003-2004-es évekre vonatkozóan
Tervezett költségvetés - összefoglaló táblázat: 2003 – 2004
Akcióprogram költségvetés% EURO
Javítani a közszférában keletkezõ információ elérését és felhasználását 47 23 700 000
A tartalomalkotás bõvítése többnyelvû és többkultúrájú környezetben 47 23 700 000
A digitális tartalomipar dinamizmusának fokozása 6 3 100 000
Értékeléssel kapcsolatos intézkedések, kiadványok, találkozók, stb. . 1000 000
Összköltségvetés 100% 51 500 000
1. AKCIÓPROGRAM: A KÖZSZFÉRÁBA TARTOZÓ INFORMÁCIÓK ELÉRÉSÉNEK JAVÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK BÕVÍTÉSE
Háttér
A közszféra a legnagyobb információtermelõ Európában. Közfeladatainak ellátása közben jelentõs mennyiségû információt gyûjt össze, dolgoz fel és oszt szét. A közszféra szervezetei információkat gyûjtenek a pénzügyi és üzleti világból. A jogi és adminisztratív információk a szó legszorosabb értelmében vett közszféra információk. A kormányzat különbözõ szintjein mûködõ intézmények (9) földrajzi, a kulturális örökségre vonatkozó, közlekedési és turisztikai információkat is gyûjtenek. Ez az információs forrás jelentõs, -jelenleg még alapvetõen kiaknázatlan- gazdasági potenciállal bír. A jelenleg létezõ piaci korlátok különösképpen akadályozzák azt, hogy kialakuljanak a közszférában keletkezõ információt a határokon átívelõ módon felhasználó szolgáltatások. Az állampolgárok és az üzleti vállalkozások számára egyaránt elõnyös az ilyesfajta információk színvonalas közzététele az interneten. A közszférában keletkezõ információk jelentõs erõforrást biztosítanak a gazdasági tevékenységhez és a belsõ piac megfelelõ mûködéséhez.
A tevékenységek az alábbi két alprogramba sorolhatók:
– A közszférában keletkezõ információkon alapuló, határokon átívelõ információszolgáltatások.
– Európai adatgyûjtemények létesítése.
Célkitûzés
A közszféra-információk határokon átívelõ felhasználásának ösztönzése érték-növelt információs termékek és szolgáltatások létrehozása céljából. A tevékenységeknek európai szinten támogatniuk kell a politikai folyamatokat, hogy javuljanak a közszférába tartozó információk újrahasznosításának feltételei.(10)
1.1 Alprogram: A közszférába tartozó információkon alapuló, határokon átívelõ információ-szolgáltatások
Háttér
Az információs társadalom technológiái példa nélküli lehetõségeket teremtettek a különbözõ forrásokból származó információk összekapcsolásához, és érték-növelt termékek és szolgáltatások létrehozásához. A közszférában keletkezõ információk fontos forrásai lehetnek ezeknek a szolgáltatásoknak. A hozzáadott érték létrejöhet a közszférában és a magánszférában keletkezõ tartalmaknak az összekapcsolásából, vagy a helyi, regionális és nemzeti szinteken található adatok összesítésével egy határokon átívelõ információs szolgáltatásban. Azok az alkalmazások, amelyek egyebek mellett közszféra-információkon alapulnak, katalizátorai lehetnek új mobil szolgáltatások kialakulásának (11). A politikai cél az, hogy a közszférában keletkezõ információkon alapuló európai információs szolgáltatások jöjjenek létre, a magánvállalkozások érték-növelt információs termékeket és szolgáltatásokat hozhassanak létre a közszférában keletkezõ információk határokon átívelõ hatékony felhasználásával, csökkenjenek az európai piaci versenyt eltorzító hatások, és sikerüljön megakadályozni azt, hogy a közszférában keletkezõ információk újrahasznosítása terén az egyes tagországokban tapasztalható eltérõ ütem további szétforgácsolódáshoz vezessen.
Célkitûzés
Bemutatni azt, hogy a közszférában keletkezõ információk mekkora lehetõséget kínálnak a határokon átívelõ információs szolgáltatások számára azáltal, hogy együttmûködés jön létre a közszféra intézményei és a magán szektor részvevõi között.
Hangsúly
Az eContent program második felében ezen alprogram középpontjában a közszférában keletkezõ információkon alapuló, határokon átívelõ, érték-növelt információs szolgáltatások állnak, amelyekben a magán szektor szereplõi is részt vesznek. Ahhoz, hogy kielégítsék a társfinanszírozás feltételeit, a projekteknek egyértelmûen tanúsítaniuk kell:
– a szolgáltatás határokon átívelõ jellegét
(egy társulás multinacionális jellege nem automatikusan jelent határokon átívelõ szolgáltatást); mind a szolgáltatásnak, mind a célpiacnak határokon átívelõnek kell lennie;
– az információs szolgáltatás érték-növelt természetét (mind az eredeti anyag vonatkozásában, mind pedig a már piacon lévõ, hasonló szolgáltatások vonatkozásában);
– az üzleti jelleget, különösen demonstrációs projektek esetében.
Olyan keresõ eszközök, amelyek egyszerûen csak strukturálják és feltárják a közszférába tartozó információs forrásokat, nem tartoznak ennek az alprogramnak az illetékességi körébe. Az ilyen típusú pályázatokat automatikusan érvénytelennek kell nyilvánítani. Hasonlóképpen nem számíthatnak támogatásra az állampolgárok számára nyújtott ingyenes elektronikus kormányzati szolgáltatások.(pl. online adóbevallás, önazonosítás stb.) Az ezen alprogramba tartozó projektek közös jellemzõje a köz- és a magánszféra együttmûködése valamilyen közszférába tartozó intézmény által birtokolt információs forrás hasznosítása céljából.
Szereplõk
A projektek fõszereplõi olyan magánvállalatok (kiadók, online kiadók, mobil szolgáltatók, internet szolgáltatók, stb.), amelyek növelni kívánják a közszférában keletkezõ információk értékét, illetve hasznosítani akarják azokat, valamint azok a közszférához tartozó intézmények, amelyek információforrásokat birtokolnak. Olyan konzorciumok, melyek csak közszférába tartozó intézményekbõl és / vagy konzultánsokból állnak, nem számíthatnak támogatásra. A konzorciumoknak a pályázatukban világosan ki kell térniük arra, hogyan kívánják kezelni a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kérdéseket, amennyiben szerzõi jogvédelem hatálya alá esõ adatokat kívánnak felhasználni.
Projekt típusok
Demonstrációs projektek
A projekteknek bizonyítaniuk kell, hogy jelentõs méretûek, és várhatóan kellõképpen tartós hatást fognak gyakorolni a piacra. E célból a pályázat szerves részeként ki kell dolgozni egy részletes üzleti tervet, amely pontosan azonosítja a felhasználói kört és a bevételi mechanizmusokat. Az üzleti terv elõterjesztésének tartalmaznia kell azokat a kulcselemeket, amelyek alapján megítélhetõ az elgondolás megalapozottsága.
– A vállalkozás leírása. A termék, illetve szolgáltatás megjelölése, a mûködési folyamatok leírása, az ügyfélkör elemzése, versenytársak és létezõ hasonló termékek, SWOT analízis, szabályozási kérdések, stb.
– Finanszírozás. Források és a finanszírozás költségei, megtérülési ütemterv.
– Marketing. Árképzés, termékpromóció, piaci bevezetés, célcsoportok, piacelemzés.
– Menedzsment. Kivitelezési terv, személyi kérdések, szervezeti infrastruktúra, döntéshozatali rendszer, kockázat-analízis, minõség biztosítás.
Pályázat azonosító: AL 1.1 – DM
Megvalósíthatósági projektek
Azok az érdeklõdõ konzorciumok, melyeknek van elképzelésük egy ígéretes piaci hatású közszférában keletkezett információkon alapuló, határokon átívelõ (digitális) tartalomalkalmazásról, de még nincs véglegesített üzleti tervük, vagy maga a konzorcium nincs teljesen véglegesítve, egy megvalósíthatósági projekt keretében. Támogatásért folyamodhatnak A megvalósíthatósági projekteknek olyan eredményekre kell vezetniük, melyek lehetõvé teszik, hogy a projekt befejezése után beindulhasson a konkrét piaci kipróbálás.
Pályázat azonosító: AL 1.1 – FP
Az akcióprogramra vonatkozó különleges értékelési szempontok
A beadványokat a bevezetõben (0.3 szakasz a projektjellemzõkrõl) kifejtett általános szempontok alapján fogják elbírálni. A „színvonal, relevancia, innováció és hatás” szempontrendszer itt azt vizsgálja, hogy a pályázat milyen mértékben aknáz ki korábban fel nem használt közszférába tartozó információforrásokat, milyen szinten egyesíti azokat, illetve milyen más módon növeli a közszférában található nyers információ értékét.
Idõzítés
Az ezen alprogaramba tartozó demonstrációs projektekkel kapcsolatos pályázati felhívás 2003. Decemberében jelenik meg. A megvalósíthatósági projektek a folyamatos beadási rendszerben nyújthatók be.
1.2 Alprogram: Európai digitális adatgyûjtemények létesítése
Háttér
Az EU gazdaságainak további integrációja és a mobil alkalmazások fejlõdése fokozott igényt támaszt a pán-európai információs szolgáltatások és termékek iránt. Ugyanakkor jelentõs kihívást jelent a közszférában keletkezõ információk felhasználása az ilyen jellegû termékek kifejlesztése során. A közszférában keletkezõ információk újrahasznosításának szabályai és gyakorlata jelentõsen eltérnek az egyes országokban. Fölmerülnek továbbá bizonyos természetes akadályok is – mint a nyelvek különbözõsége – és az eltérõ szabványok.
Célkitûzés
Ösztönözni a közszférában keletkezõ információkon alapuló, pán-európai digitális adatgyûjtemények létesítését.
Hangsúly
Az alprogram törekvéseinek középpontjában olyan próbálkozások állnak, amelyek infrastrukturális szerepet betöltõ, közszférában keletkezett információkon alapuló európai digitális adatgyûjtemények kialakítására irányulnak, és ezzel közvetlen, vagy közvetett hatást gyakorolnak a digitális tartalompiacra. A projekteknek egyértelmûen tanúsítaniuk kell,
– hogy Európa jelentõs részére kiterjednek, és továbbfejleszthetõk olymódon, hogy egész Európát lefedjék;
– közvetlen, vagy közvetett hatást gyakorolnak a digitális tartalompiac mûködésére;
– bevonják a tagjelölt országokat, ahol ez lehetséges.
Olyan keresõ eszközök, amelyek egyszerûen csak strukturálják és feltárják a közszférába tartozó információs forrásokat, nem tartoznak ennek az alcsoportnak az illetõségi körébe. Az ilyen típusú pályázatokat automatikusan érvénytelennek kell nyilvánítani. Hasonlóképpen nem számíthatnak támogatásra az állampolgárok számára nyújtott ingyenes elektronikus kormányzati szolgáltatások (pl. online adóbevallás, önazonosítás stb.)
Szereplõk
Közszférában keletkezõ információkkal rendelkezõ adat-birtokosok és / vagy olyan magánvállalatok, amelyek a közszférában keletkezõ adatokat gyûjtenek, vagy magánszektorba tartozó adatokat állítanak elõ európai szinten. Mérlegelendõ szempont, hogy a pályázat milyen módon teszi lehetõvé a magánszereplõk számára az adatok újrahasznosítását, és tevékenységük milyen hatással lesz a piacra (kik lesznek az újrafelhasználók és milyen jellegû alkalmazásokat segítenek elõ). Ebben az alcsoportban elvben támogatáshoz juthatnak olyan konzorciumok is, amelyek kizárólag közszférába tartozó intézményekbõl állnak. A konzorciumoknak meg kell jelölniük, hogyan biztosítható az általuk gyûjteni szándékozott adatokhoz való hozzáférés. Ebben ki kell térniük arra, hogyan kívánják kezelni a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kérdéseket, amennyiben szerzõi jogvédelem hatálya alá esõ adatokat kívánnak felhasználni.
Projekt típusok
Demonstrációs projektek
A demonstrációs projekteknek jelentõs mérettel kell rendelkezniük, és megfelelõ hatást kell gyakorolniuk a piacra. A cél az, hogy különbözõ európai országokban mûködõ partnerek együttmûködése révén létrejöjjön egy konkrét példa egy közszférában keletkezõ információk felhasználásán alapuló európai szintû digitális adatgyûjteményre. Amennyiben a projekt nem konkrét szolgáltatás beindítását, illetve termékeknek a végsõ felhasználókhoz való eljuttatását tûzi ki végsõ célként, ebben az alprogramban nincs szükség részletes üzleti terv benyújtására. Ennek ellenére a projekt tervezetében világosan meg kell jelölni, mi lesz a piaci hatás, és kik lesznek az újbóli felhasználók. A pályázóknak ki kell dolgozni irányelveiket a begyûjtött információ újrafelhasználásával kapcsolatban. Kívánatos, hogy a meglévõ szabványok felhasználása, vagy az adott területen követendõ „legjobb gyakorlat” kialakításához való hozzájárulás a pályázat fontos eleme legyen.
Pályázat azonosító: AL 1.2 – DM
Megvalósíthatósági projektek
Azok az érdeklõdõ konzorciumok, melyeknek van elképzelésük egy ígéretes piaci hatású közszférában keletkezett információkon alapuló, pán-európai adat-gyûjteménnyel kapcsolatban, de még nincs véglegesített üzleti tervük, vagy maga a konzorcium nincs még teljesen kidolgozva, támogatásért folyamodhatnak egy megvalósíthatósági projekt keretében. A megvalósíthatósági projekteknek olyan eredményekre kell vezetniük, melyek lehetõvé teszik egy valódi pán-európai digitális adatgyûjtemény kifejlesztését. Különösen kívánatosak a tagjelölt országokból érkezõ pályázatok, amelyek a felmerülõ igényeket megvalósíthatósági projekt keretében dolgozzák ki.
Pályázat azonosító: AL 1.2 – FP
Az akcióprogramra vonatkozó különleges értékelési szempontok
A beadványokat a bevezetõben (0.3 szakasz a projektjellemzõkrõl) kifejtett általános szempontok alapján fogják elbírálni. A (tagjelölt országokat is magába foglaló) európai kiterjedést az európai értéktöbblet mérlegelésénél fontos szempontnak tekintik. A „színvonal, relevancia, innováció és hatás” szempontnál mérlegelni fogják azt, hogy a pályázat milyen mértékben aknáz ki korábban fel nem használt közszférába tartozó információforrásokat. A pályázat fontos ismérve az, hogy az adott területen hogyan használja a meglévõ szabványokat, illetve hozzájárul-e új európai szabványok kialakításához.
Idõzítés
Az ezen alprogrammal kapcsolatos demonstrációs projekteket is magában foglaló pályázati felhívás 2002. decemberében jelenik meg. A megvalósíthatósági projektek a folyamatos beadási rendszerben nyújthatók be
2. AKCIÓPROGRAM: A (DIGITÁLIS) TARTALMAK MEGTEREMTÉSÉNEK ELÕSEGÍTÉSE EGY TÖBBNYELVÛ ÉS TÖBBKULTÚRÁJÚ KÖRNYEZETBEN
Háttér
Egyetlen európai vállalkozás sem képes közvetlenül hozzáférni a (potenciálisan) 370 milliós, közös nyelvet beszélõ és azonos fogyasztói szokásokkal rendelkezõ európai piachoz, bár az internet arra ösztönzi a vállalatokat, hogy lépjenek túl nemzeti piacaikon és kezdjenek exportálni. Sok termékfajtánál egy hatékony többnyelvû, többkultúrájú stratégia eldöntheti a vállalkozás globális sikerének vagy kudarcának kérdését. Ezen kívül a kulturálisan és nyelvileg sokoldalúbb internet jobb hozzáférést jelent az információs társadalomhoz sok olyan állampolgár számára, aki máskülönben kívül rekedne. Az Európai Unió bõvítési folyamata ugyancsak újabb követelményeket támaszt a megjelenõ igények célzottan testre szabott kielégítése elé.
Ebben az akcióprogramban a tevékenységek az alábbi két alprogramba sorolhatók:
- Többnyelvû és többkultúrájú tartalmak létrehozására irányuló társulások
- Erõsíteni a nyelvi infrastruktúrát
Célkitûzés
Elõsegíteni a magas színvonalú, hálózaton megjelenõ tartalmak elérhetõségét és nagyobb kínálatát a piac és a közösségek számára az európai tartalmakkal és nyelvekkel foglalkozó iparágak közötti együttmûködés ösztönzése révén.
2.1 Alprogram: Társulások a többnyelvû és többkultúrájú tartalomért
Háttér
A többnyelvû minõségi tartalom létrehozása, felfrissítése és átalakítása sok erõforrást igényel és idõigényes tevékenység. Jelenleg jelentõs hiányosságok tapasztalhatók a piacon, mivel hiányzik a (határokon átívelõ) együttmûködés a tartalom létrehozói, terjesztõi és helyi körülményekhez alkalmazói között, és nincs többnyelvû és többkultúrájú stratégia.
A honosítás (localisation) az a folyamat, amely során a termékeket és/vagy szolgáltatásokat egy adott közösség szükségleteihez hozzáigazítják. A tartalom esetében ez a nyelvi hozzá-igazítással kezdõdik (fordítás) és a kulturális adaptálásig terjed azokon a piacokon, amelyeken a kiadók mûködnek. Ez magában foglalja a keresés, az adatlehívás és a személyre szabott interface-ek és software-eszközök honosítását.
Európában hiányzik a köztudatból a honosítás szükségessége és mibenléte. Miközben kialakult a fordítás hagyománya, kevés tapasztalat van a digitális tartalom honosítás követelményeivel és folyamataival, a többnyelvû szolgáltatások karbantartási nehézségeivel, az engedélyezési kérdésekkel kapcsolatban stb. A honosítás kihívásokat támaszt a honlapok, tervezése, igazgatása és mûködtetése elé. Sok esetben külön problémát jelent a nem-többnyelvû tartalom kezelésére kialakított technológiák öröksége.
A tartalom különleges szükségletek illetve közösségek számára történõ alkalmazása magában foglalja a fogyatékkal élõk szükségleteihez történõ hozzáigazítást is (pl. ikonok használata, jelbeszéd stb.)
Célkitûzés
Ösztönözni új társulások létrejöttét a hálózatokon megjelenõ tartalmak létrehozásával, közvetítésével és újrahasznosításával foglalkozó tartalom- és nyelviparágak szereplõi között.
Hangsúly
A program középpontjában a különbözõ platformokon és eszközökön (pl. személyi számítógépek, mobiltelefon és más távközlési eszközök, interaktív TV) elérhetõ multimédia tartalmakat felhasználó alkalmazások és szolgáltatások honosítása. A projektek alapjául szolgálhatnak pl. hálózatra épülõ kulturális alkotások, tudás, oktatás vagy marketing. A pályázatokban világosan körül kell írni a honosítás folyamatában részt vevõ szereplõk közötti társulást.
Ebben az akcióprogramban a pályázatoknak a részt vevõ országok nyelvei közül többet is fel kell ölelniük. Már meglévõ anyagok egyszerû lefordítása (ha nem érinti a honosítási folyamat többi összetevõjét) nem tartozik ezen alprogram illetékességi körébe, és nem számíthat támogatásra.
Szereplõk
A pályázat részvevõi a digitális tartalomipar szereplõi – úgy az állami, mint a magánszférában – akik javítani szeretnék kínálatukat ( ezek lehetnek pl., web portálok, mobil szolgáltatások, helyhez kötött szolgáltatások, szélessávú információs és szórakoztató szolgáltatások). Vállalkozók, akik szeretnék megalapozni, vagy megerõsíteni jelenlétüket az elektronikus kereskedelemben, például web marketing, kiskereskedelem, vagy ügyfélszolgálat formájában. Honosítási technológiák szolgáltatói, internet-operátorok, IT-kereskedõk. A szereplõknek ki kell térniük arra, hogyan kívánják kezelni a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kérdéseket, amennyiben szerzõi jogvédelem hatálya alá esõ adatokat kívánnak felhasználni.
Projekt típusok
Demonstrációs projektek
A demonstrációs projekteknek a honosítási folyamatban aktívan részt vevõ különbözõ típusú szereplõket kell összehozniuk. Az elvárás az, hogy a társulások bemutassák, hogyan képesek együttmûködni a tartalomszolgáltatók, a nyelvi szereplõk, és a legkorszerûbb technológiai megoldások biztosítói. Céljuk az, hogy hatékony módszereket kísérletezzenek ki a megcélzott piac nyelvi és kulturális igényeit kielégítõ szolgáltatások megtervezésére, elõállítására, csomagolására, szállítására és karbantartására. Elõnynek számít a tagjelölt országok nyelveinek bevonása.
A pályázat szerves részeként ki kell dolgozni egy világos üzleti tervet, amely tartalmazza a felhasználók körét és a bevételi forrásokat. Az üzleti terv kifejtésének tartalmaznia kell azokat az alapelemeket, amelyek alapján elbírálható az elképzelés megalapozottsága.
– A vállalkozás leírása. A termék, illetve szolgáltatás megjelölése, a mûködési folyamatok leírása, az ügyfélkör elemzése, versenytársak és létezõ hasonló termékek, SWOT analízis, szabályozási kérdések, stb.
– Finanszírozás. Források és a finanszírozás költségei, megtérülési ütemterv.
– Marketing. Árképzés, termékpromóció, piaci bevezetés, célcsoportok, piacelemzés.
– Menedzsment. Kibontakozási terv, személyi kérdések, szervezeti infrastruktúra, döntéshozatali rendszer, kockázatelemzés, minõségbiztosítás.
Pályázat azonosító: AL 2.1 – DM
Megvalósíthatósági projektek
A megvalósíthatósági projektek arra irányulnak, hogy az együttmûködõ partnerek szûkebb csoportjától és egy eredeti ötlettõl el lehessen jutni egy szélesebb körû együttmûködésig és pontosabban meghatározott üzleti és felhasználási tervek kidolgozásáig. Céljuk az, hogy megkönnyítsék az utat az újonnan érkezõknek, különösen az innovatív kis- és középvállalkozásoknak és kezdõ vállalkozóknak, akik szeretnék megtalálni felhasználói körüket, kidolgozni egy életképes üzleti és bevételi tervet és megfelelõ partnereket és befektetõket keresnek. Az ilyen típusú projektek várhatóan megkönnyítik a tagjelölt országok részvételét a programban.
Pályázat azonosító: AL 2.1 – FP
Az akcióprogramra vonatkozó különleges értékelési szempontok
A beadványokat a bevezetõben (0.3 szakasz a projektjellemzõkrõl) kifejtett általános szempontok alapján fogják elbírálni. A (tagjelölt országokat is magában foglaló) nyelvi kiterjedés mértéke, valamint a honosításnál javasolt módszerek minõsége az európai értéktöbblet mérlegelésénél fontos szempontnak minõsül. A „színvonal, relevancia, innováció és hatás” szempontnál mérlegelni fogják azt, hogy a pályázat milyen mértékben járul hozzá a digitális tartalom honosítása során keletkezõ értéktöbblet megteremtéséhez.
Idõzítés
Az ezen alprogrammal kapcsolatos demonstrációs projekteket is magában foglaló pályázati felhívás 2002. decemberében jelenik meg. A megvalósíthatósági projektek a folyamatos beadási rendszerben nyújthatók be .
2.2 Alprogram: A nyelvi infrastruktúra megerõsítése
Háttér
A nyelvi adatokat és eszközöket magában foglaló megbízható infrastruktúra elõfeltétele a többnyelvû és kultúrák közötti e-tartalom gyors és olcsó elõállításának és továbbításának. Ez képezi az alapját bármilyen tartós erõfeszítésnek, amely a digitális tartalmak nemzetköziesítésére illetve honosítására irányul, különösen a kevésbé elterjedt nyelvek esetében, amelyeknél a piaci erõk gyakran nem jelentenek kellõ ösztönzést.
Már léteznek a különbözõ szektorok szükségleteire épülõ soknyelvû terminológiák, szójegyzékek, értelmezõ szótárak és más nyelvi segédletek, de még messze nem fedik le az EU-ban használt összes nyelvet és nehéz hozzájutni ezekhez. A nemzeti vagy európai programok által összeállított szakszótárak általában még nem elérhetõk azon környezeten kívül, amelyre kifejlesztették azokat.
Célkitûzés
Összpontosítani a nyelvi infrastrukturális erõforrásokat (pl. szótárakat, nyelvtankönyveket, szakszó-képzési szabályokat, intelligens tárgy-és névmutató-készítési eljárásokat stb.) és kényelmes hozzáférést, valamint piacot biztosítani a tartalom-szolgáltatók és elosztók, valamint a nyelvi szolgáltatások és honosítást nyújtó szolgáltatók számára.
Hangsúly
Ez az alprogram arra helyezi a hangsúlyt, hogy hálózatba kapcsolja a meglévõ regionális és nemzeti erõforrásokat, és elõsegítse elérésüket és használatukat a tartalomipar szereplõi számára.
Az alprogram kitér a kevesebbek által használt nyelvek, valamint a tagjelölt országok nyelvei számára kifejlesztendõ új, többnyelvû erõforrások feltárására.
A pályázatoknak ebben az alprogramban megfelelõ számú nyelvet kell bevonniuk.
Szereplõk
Közszférába tartozó intézmények, kiadók, ipari és kereskedelmi csoportok, amelyek rendelkeznek hivatkozási alapként használható, vagy fejlesztésre alkalmas magas színvonalú nyelvi adatokkal, tervezõk, honosítók, multimédiás projekteken dolgozó fordítók és szakszótárkészítõk. A szereplõknek ki kell térniük arra, hogyan kívánják kezelni a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kérdéseket, amennyiben szerzõi jogvédelem hatálya alá esõ adatokat kívánnak felhasználni.
Projekt típusok
Demonstrációs projektek
A demonstrációs projekteknek kiterjedt mérettel és jelentõs várható piaci hatással kell rendelkezniük. Az elvárás az, hogy összehozzák a partnereket Európa különbözõ országaiból (a köz és/vagy magánszférából), hogy egyesítsék többnyelvû erõforrásaikat (illetve annak egy részét), vagy új többnyelvû erõforrásokat fejlesszenek ki. Elõnynek számít, ha a projektbe bevonnak legalább egy nyelvet a tagjelölt országokból. A pályázatnak lényeges szempontja, hogy felhasználja a meglévõ szabványokat, vagy hozzájáruljon új európai szabványok kialakításhoz az adott területen.
Pályázat azonosító: AL 2.2 - DM
Megvalósíthatósági projektek
Azok a konzorciumok, amelyeknek van elképzelésük többnyelvû erõforrásaik összpontosítására vagy fejlesztésére, de még nem véglegesítették a pici hatás felmérését, vagy nem határozták meg teljesen a konzorcium összetételét, megvalósíthatósági projekttel pályázhatnak. A megvalósíthatósági projekteknek célja az is, hogy megkönnyítsék a tagjelölt országok rézvevõinek bekapcsolódását a programba.
Pályázat azonosító: AL 2.2 – FP
Az akcióprogramra vonatkozó különleges értékelési szempontok
A beadványokat a bevezetõben (0.3 szakasz a projektjellemzõkrõl) kifejtett általános szempontok alapján fogják elbírálni. A (tagjelölt országokat is magába foglaló) nyelvi kiterjedés mértéke az európai értéktöbblet mérlegelésénél fontos szempontnak minõsül. A „színvonal, relevancia, innováció és hatás” szempontnál mérlegelni fogják azt, hogy a pályázat milyen mértékben járul hozzá a nyelvi erõforrások megnyitásához és hozzáférhetõvé tételéhez. Ezért fontos, hogy azonosítsák a megcélzott felhasználó népességet, valamint kidolgozzák a felhasználás modelljét. A meglévõ szabványok felhasználása, vagy az adott területen alkalmazható példaértékû megoldások kialakítása a pályázat lényeges vonatkozása. Ahol felmerül, foglalkozni kell a szellemi tulajdonjogok védelmének kérdésével.
Idõzítés
Az ezen alprogrammal kapcsolatos demonstrációs projekteket is magában foglaló pályázatokra a felhívás 2003. decemberében jelenik meg. A megvalósíthatósági projektek a folyamatos beadási rendszerben nyújthatók be .
3. AKCIÓPROGRAM: A DIGITÁLIS TARTALOMPIAC DINAMIZMUSÁNAK NÖVELÉSE
Célkitûzés
Horizontális intézkedésekkel hozzájárulni a kedvezõ feltételek megteremtéséhez az európai digitális tartalompiacon, csökkentve a piac széttagoltságát, ösztönözve az exportlehetõségeket, és a közszférában keletkezõ információk felhasználásának hatékonyabbá tételét.
Hangsúly
A hangsúly a példaértékû megoldások cseréjén, a digitális tartalompiac adatgyûjtésen és tesztelésen alapuló stratégiai felmérésén, valamint az egész program elterjesztésére irányuló tevékenységen lesz.
3.1 Alprogram: Példaértékû megoldások cseréje
Háttér
Ahhoz, hogy beinduljon az új kezdeményezéseket és a befektetéseket összekapcsoló körforgás, szükség van a várható fejleményekre vonatkozó közös jövõkép kialakítására az állami intézmények és a magánvállalkozások között. A köz- és magánszféra együtt-mûködésén alapuló társulások kulcsfontosságúnak tûnnek ahhoz, hogy megnyissák a hálózatokhoz vezetõ utat a nyelvek elõtt, és feltárhatóvá tegyék a kihasználatlan adatok hatalmas készleteit. Miután néhány éve megkezdõdött a kísérletezés, most eljött az idõ, hogy bátorítsuk a megszerzett tapasztalatokkal kapcsolatos információcserét európai szinten. E folyamat lényeges eleme a példaértékû megoldások beazonosítása, cseréje és ösztönzése.
Célkitûzés
Ösztönözni a közszférában keletkezõ információk újrahasznosításával és a (digitális) tartalom nyelvi adaptálásával kapcsolatos példaértékû megoldások cseréjét egész Európában.
Ez az alprogram két olyan tevékenységre helyezi a hangsúlyt, amely a fõ akcióprogramokhoz kapcsolódik.
- Olyan tevékenységek, amelyek segítenek beazonosítani, összegyûjteni és bemutatni a példaértékû megoldásokat az eContent program középpontjában álló digitális tartalom-vonatkozásokkal kapcsolatban, mint például a közszférában keletkezõ információk újrafelhasználása, a webtartalmak és szolgáltatások nemzetközivé tétele, a digitális tartalmak honosítása, kultúrák-közötti információ, mobil és tranzakciós szolgáltatások …stb. A példaértékû megoldások cseréje történhet – például – célzott esettanulmányok, nyomtatott és elektronikus kiadványok, nagyobb nyilvános rendezvényeken tartott elõadások formájában. Ahol lehetséges, célszerû összhangot teremteni a 3.4 (eredmények megosztása) alprogramban tervezett projektekkel vagy tevékenységekkel.
- Tematikus hálózatok, amelyek elõsegítik a tanulási folyamatot és a példaértékû megoldások cseréjét a közszférában keletkezõ információk újrahasznosítása, vagy a digitális tartalmak és szolgáltatások (tagjelölt országokra is kiterjedõ) európai szintû hatékony honosítása elõtt álló akadályok lebontása terén egy-egy adott érdeklõdési körben. E hálózatok ilyen jellegû felhasználása lehet a sikeres piaci példák bemutatása (pl. tartalombirtokosok és helyi alkalmazók közötti társulások, a kulturális örökség kiaknázására irányuló sikeres piaci modellek, a mobil multimédia által kínált lehetõségek innovatív alkalmazása, üzleti egyetemekrõl induló tudás-transzfer).
A tevékenységek típusa és idõzítése
A programra vonatkozó pályázatokat az adott témakörökkel foglalkozó rögzített határidejû Kísérõ intézkedések keretében lehet benyújtani. A tematikus hálózatok esetében az elszámolható költségek a hálózat mûködésével közvetlenül összefüggõ költségekre korlátozódnak (pl. utazási költségek, egyeztetési költségek).
Pályázat azonosító: AL 3.1 - AM
3.2 Alprogram: A tartalompiac távlati kilátásai
Háttér
A tartalom- és nyelvi piac megfigyelése jelenleg szétforgácsolt, és az európai országok között kevés, illetve rendszertelen és elégtelen az adatgyûjtés, illetve értékelés. A meglévõ pán-európai közszférába tartozó adatgyûjteményekkel és a meglévõ nyelvi erõforrásokra vonatkozó tudás elégtelensége megakadályozza azt, hogy magán- és a közszférába tartozó felek közös elképzelést alakíthassanak ki a jövõrõl. Egy ilyen közös jövõkép csökkenthetné a bizonytalanságot, és ösztönözhetné a magánszektor befektetéseit, valamint felgyorsíthatná a konkrét kezdeményezéseket.
Célkitûzés
A fõ cél a digitális tartalomiparban kirajzolódó lehetõségek, változások és trendek megértéséhez való hozzájárulás piaci adatok gyûjtése, a meglévõ statisztikai adatok elemzése, benchmarking és stratégiai tanulmányok révén. Ezek meghatározzák a jelenlegi helyzetet, és megmutatják az elõrevezetõ utat olyan piaci és politikai lépések felé, amelyek révén teljesíthetõk a program azon célkitûzése, hogy mindenki számára elérhetõvé tegye az internetet azáltal, hogy növeli a többnyelvû európai tartalom mennyiségét.
Hangsúly
A piacfigyelés középpontjában az adatgyûjtés és helyzetelemzés áll, annak érdekében, hogy stratégiai képet alkothassunk a közszférában keletkezõ információk hasznosításával és a tartalom honosításával kapcsolatos fejleményekrõl.
Tevékenységek
Egy vagy több célirányos intézkedést kell hozni a közszférába tartozó információk határokon átívelõ felhasználásának elõsegítésére, valamint a digitális tartalmat hordozó termékeknek a sajátos nyelvi és kulturális körülményekhez történõ hozzáigazítására. Benchmarking és statisztikai módszerek használhatók az alábbi listán szereplõ
tevékenységek kivitelezésében:
- A közszférába tartozó információk használatának Európára kiterjedõ alapszint-felmérése (zero-measurement) annak érdekében, hogy késõbb mérni lehessen a közszférában keletkezõ dokumentumok újrahasznosításának és kereskedelmi felhasználásának bõvítésére javasolt intézkedések hatását. Esettanulmányok, a felhasználás terén az egyes országokban tapasztalható különbségek elemzése, alkalmazott üzleti modellek leírása szerepelhet a témák között. Ez az alapszint-felmérés néhány év múlva egy második mérés alapjául szolgálhat.
- Összeállítás készítése a közszférában keletkezõ információkat tartalmazó legfontosabb gyûjteményekrõl valamennyi tagállamban és a tagjelölt országokban.
- Összeállítás készítése a nyelvi erõforrásokról valamennyi tagállamban és a tagjelölt országokban.
- Tanulmány a közszférában keletkezõ információk felhasználásáról és az alkalmazott üzleti modellekrõl az Európai Unió tagállamaiban, összehasonlításban az Egyesült Államok gyakorlatával.
- Tanulmány a tartalom helyi nyelvi és kulturális alkalmazási piacának alakulásáról, jelenlegi helyzetérõl és kilátásairól. A tanulmánynak tartalmaznia kell az új üzleti modellek és szerkezetek leírását és elemzését, valamint az új gazdasági környezet szigorúbb feltételeinek hatáselemzését.
Tevékenység típusok
Ezekre a tevékenységekre tendert fognak kiírni (szolgáltatási szerzõdés, 100%-ban a Bizottság finanszírozza). Ezen alprogram részeként ugyancsak benyújthatók pályázatok Kísérõ intézkedések formájában.
Pályázat azonosító: AL 3.2 – AM
3.3 Alprogram: A digitális tartalom felhasználásával kapcsolatos jogok kezelése
Háttér
A szövegek, képek és hangok keverésével készülõ termékeknek, csakúgy, mint a különbözõ forrásokból összeszedett tartalmak licensz megállapodások alapján jönnek létre. A multimédiás termékek jogtisztaságának hatékony biztosítása erõs és közvetlen hatást gyakorol a digitális tartalomipar mûködésére. Folyamatos figyelem szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a jogtisztaság biztosításával kapcsolatos egységes álláspont, amely összhangban áll a jelenlegi európai jogi szabályozással és annak jövendõ alakulásával. A jogtisztaság biztosítása a jövõben is fontos elem lesz abban a gyorsan módosuló környezetben, amelyet a változó üzleti, jogi, törvényalkalmazási, pénzügyi és informatikai modellek alakítanak.
Kevés figyelmet fordítottak eddig a jogvédelem felhasználói oldalára. Vannak még nyitott kérdések a tekintetben, hogy a fogyasztók számára mennyire elfogadhatóak a jogvédelmi megoldások. További vizsgálatokat igényelnek olyan témák, mint a rendszerek egymáshoz kapcsolódása és mûködõképessége, csakúgy, mint a magánélet védelme és az információhoz való hozzáférés kérdése. A fogyasztói szempontok között megvizsgálandó a hozzáférés egyszerûsége, a tartalom és az üzleti modellek használatának jogszerûsége, valamint a fogyatékkal élõk könnyû hozzáférésének biztosítása.
Célkitûzés
Ösztönözni a digitális tartalmak jogtisztaságának biztosítását elõsegítõ környezet megteremtését, különös tekintettel a közszférából származó anyagokra.
Tevékenység
Az intézkedések célja a párbeszéd megteremtése a tartalomkészítõk, az adatgyûjtemények, a tartalomipari szereplõk és a fogyasztói szervezetek között. Ígéretes üzleti modellek és árképzési módszerek bemutatása.
Tevékenység típusa és idõzítése
A jogi kérdések kezelésével foglalkozó pályázatokat a Kísérõ intézkedések keretében lehet benyújtani a 2002 decemberében megjelenõ rögzített határidejû kiírás alapján.
Pályázat azonosító: AL 3.3 – AM
3.4 Alprogram: Az eredmények elterjesztése
Háttér
Az eContent program társfinanszírozásával megvalósult projektek és más tevékenységek eredményeit széles körben el kell terjeszteni, hogy a projektekben részvevõ partnerekre gyakorolt közvetlen hatáson túlmutassanak. A program vége felé ezért szükséges az eredmények aktív megosztása másokkal.
Célkitûzés
A eContent program eredményeit a digitális tartalom- és nyelvi ipar, és a közszféra minden érdekeltje számára ismertté és felhasználhatóvá tenni.
Tevékenység
A Bizottság maga is aktívan részt vesz a program eredményeinek elterjesztésében célzott kiadványok és többnyelvû honlapjai közvetítésével. Támogatni fogja projektek részvételét nagy konferenciákon és kiállításokon (pl. Milia, Frankfurti Könyvvásár, London Online stb.)
Az eredmények elterjesztésében fontos szerepet játszhatnak az iparágak égisze alatt álló, különbözõ szereplõknek, ügyeknek, fejleményeknek és trendeknek szentelt, az eContent célcsoportjaival kapcsolatos honlapok. Az ilyen honlapok tovább fejleszthetõk az eContent - közigazgatási szervektõl kezdõ internet-vállakozásokig terjedõ - célközönségének igényei szerint.
Tevékenység típusa és idõzítése
Az eContent eredményeinek valamely iparág égisze alatt álló honlap közvetítésével történõ elterjesztésével foglalkozó pályázatokat a Kísérõ intézkedések keretében lehet benyújtani a 2002 decemberében megjelenõ rögzített határidejû kiírás alapján.
Pályázat azonosító: AL 3.4 - AM
4. 2003-2004 VÉGREHAJTÁSI ÚTMUTATÓ
Az alábbi táblázat bemutatja a jelen munkaprogram idõtartamára esõ pályázati felhívások idõrendjét
| Kihirdetés
tervezett Idõpontja (12) |
Zárás tervezett idõpontja | Meghirdetett programok |
Pályázat típusa |
Értékelés Idõpontja Pályázóknak |
Terv. EU Költségvetés (M EURO) |
| 2002.12.16 | 2003.03.21 | AL 1.2 – DM AL 2.1 – DM AL 3.1 – AM AL 3.3 – AM AL 3.4 – AM |
Rögzített
határidejû Demonstrációs projektek, Kísérõ intézkedések |
2003. június | 26,0 |
| 2002.12.16 | 2004.05.28. | AL 1.1 – FP AL 1.2 – FP AL 2.1 – FP AL 2.2 – FP |
Folyamatos
beadás Megvalósíthatósági Projektek |
2003. május, majd négyhavonta | 4,0 |
| 2003.12.15 | 2004.03.26 | AL 1.1 – DM AL 2.2 -DM |
Rögzített
határidejû Demonstrációs Projektek Kísérõ intézkedések |
2004. június | 21,5 |
További projekt típusok szerepelhetnek a 2003. decemberre tervezett pályázati felhívásban.
5. KAPCSOLÓDÁS MÁS KÖZÖSSÉGI PROGRAMOKHOZ
- eEurope 2005
- 6th FP for research and development
- IDA
- MEDIA PLUS
- INNOVATION AND SMEs
- ENTERPRISE POLICY
- eTEN
- CULTURE 2000
- LEONARDO DA VINCI
- SOCRATES
- eLearning
eEUROPE 2005
Az eContent program része az eEurope programtervezetnek, amelyet az Európa Tanács Feirában hagyott jóvá. A lisszaboni Európa Tanács megerõsítette a digitális tartalom fontosságát, és megállapította, hogy „a tartalomipar az európai kultúrális sokszínûség kiaknázásával és a hálózatépítéssel új értékeket hoz létre,” továbbá „a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítania kell a tartalom hozzáférhetõségét a nagy sebessségû adatátvitelt biztosító hálózatok számára.”. Az ezt követõ eEurope 2005 program (13 kiterjed az európai minõségi tartalom elõállítására, az online közszolgálatok és a dinamikus gazdasági környezet támogatására, amelyet a kiterjedt és megbízható szélessávú hozzáféréssel kíván elérhetõvé tenni. Az eContent kiváltképp támogatja a különbözõ szolgáltatásokhoz való szélessávú és hordozható eszközökrõl történõ hozzáférést.
http://europa.eu.int/information_society/eeurope
6th FP for research and development
A 6. kutatási és technológiai fejlesztési keretprogram részprogramja, az Információs Társadalom Technológiák (IST) program, amelynek célja Európa versenyképességének és technológiai alapjának erõsítése, valamint a mindenki számára elérhetõ információs és tudás-alapú társadalom létrehozása. A kutatási tevékenységekkel ellentétben az eContent piacorientált. Elõtérbe helyezi a már létezõ és a kialakuló félben lévõ, kereskedelmileg elérhetõ technológiákat, a kutatás és a piac közti szakadék szûkítésének érdekében. Amíg az IST program a jövõ információs rendszereihez szükséges kutatást serkenti, addig az eContent a közszféra által termelt digitális tartalmak elõállításával és felhasználásával foglalkozik, valamint támogatja a nyelvi sokszínûséget az információs társadalomban. Az eContent az IST és az azt követõ programok eredményeire épít.
http://www.cordis.lu/ist/fp6/fp6.htm
IDA
Az igazgatási szervek közötti adatáramlást (Interchange of data between Administrations-IDA) elõsegítõ program támogatja a Közösség irányelveinek megvalósítását a Trans-European Telematics Networks felhasználásán keresztül. A program alapját a különbözõ ágazatokat (például az egészségügyet, szociálpolitikát, mezõgazdaságot, halászatot, kereskedelmet és a fogyasztóvédelmet) érintõ, közös érdeklõdésre számot tartó projektek képezik. Az eContent tartalom és nyelvközpontú, és elsõsorban a magánszektor vállalatait célozza meg, illetve a köz- és magánszféra közötti társulásokat kívánja serkenteni, annak érdekében, hogy ki lehessen aknázni a közszférában keletkezõ információkat.
http://europa.eu.int/ISPO/ida
http://europa.eu.int/public-services
MEDIA PLUS
A MEDIA PLUS a tartalomipar audiovizuális szeletének (televizió , video rádió, hangtechnika és mozi) sajátos igényeit célozza meg.
A eContent elõsegíti az európai digitális tartalomra vonatkozó átfogó politikai irányelvek kialakítását az audiovizuális szektor számára elõirányzott intézkedések kiegészítéseként. A két program a tartalompiac eltérõ szegmenseit célozza meg, és az adott területek sajátos szükségleteihez alakított intézkedésekre tesz javaslatot.
http://europa.eu.int/comm/avpolicy/media/index_en.html
INNOVATION AND SMEs
Az innováció kulcsfontosságú tényezõ az ipar versenyképessége, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlõdés és a munkahelyteremtés biztosításában. Az SME 2001-2005 program (14) a kis- és középvállakozásokat (SME) célozza meg, mivel ezek az innováció fontos közvetítõi és alakítói. Az eContent a digitális tartalom- és nyelvágazatokat célozza meg, amelyek egy kis számú nemzetközi és globális részvevõt leszámítva javarészt kis- és középvállalkozásokból és kezdõ internet-vállalkozásokból állnak. Az eContent program ezeket a vállalkozásokat és fogyasztóikat kívánja támogatni. Röviden, az innováció, a kis-és középvállakozókat támogató program és az eContent teljes mértékben kiegészítik egymást a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása terén.
http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/mult_entr_programme/programme_2001_2005.htm
ENTERPRISE POLICY
A vállalkozás-ösztönzõ politikának az egész gazdasági környezetet figyelembe kell vennie ahhoz, hogy hozzásegítse a vállalkozásokat (mérettõl, jogi helyzettõl, ágazattól, és helyszíntõl függetlenül) ahhoz, hogy olyan növekedést és fejlõdést érjenek el, amely összeegyeztethetõ az EU általános célkitûzéséval, a fenntartható fejlõdéssel. A vállakozások Európájában bárkinek, aki egy üzletileg megvalósítható ötlettel rendelkezik, meg kell tudnia valósítani azt, a legkedvezõbb üzleti, a legjobb kutatási és technológiai feltételek mellett, és képesnek kell lennie arra, hogy az eredményt a lehetõ legkedvezõbb eszközökkel eljuttassa a piacra. Az eContent által megcélzott digitális tartalom- és nyelvipar elõmozdítja az egyik legígéretesebb „bajnokot”, az e-Commerce-t.
http://europa.eu.int/comm/enterprise/policy_en.htm
eTEN
Az eTEN elõfutárai az Európát átszelõ és globális telekommunikációs eszközök és szolgáltatások beindítását ösztönözték. Az eTEN-t 1997 júniusában indította el az Európai Parlament és a Tanács határozata, majd 2002 júliusában felülvizsgálták a 2002-2006-os periódusra. A program mûködõ szolgáltatások engedélyeztetését, beindítását és kezdeti mûködtetését finanszírozza, különös tekintettel, az e-kormányzat, e-közigazgatás, egészségügy, fogyatékkal élõk és idõsek, valamint az oktatás és kultúra szükségleteire. Az eContentet világosan megkülönbözteti az eTentõl az, hogy témája a közszférában keletkezõ információk felhasználását korlátozó piaci akadályokra, a helyi szükségleteket kielégítõ nyelvi szolgáltatások megteremtésére és két piacösztönzõ tényezõre, a tõkéhez jutásra és multimédiás termékek jogtisztaságának biztosítására irányul. A felhasznált módszerek is eltérõek: az eContent a hagyományos projekttámogatástól elmozdul a közvetlen piacfejlesztés irányába (a piac és a társadalom egésze szempontjából fontos strukturális kérdéseket céloz meg.)
www.ten-telecom.org
CULTURE 2000
A Culture 2000 a kulturális párbeszédet, kreativitást és a kultúra nemzeteken átívelõ terjesztését ösztönzi. Ez a program nem a kereskedelmi vonatkozásokra helyezi a hangsúlyt, az eContent ezzel szemben az üzleti közösségre, a közszférában keletkezõ információkhoz való hozzáférésre, és azok felhasználására összpontosít, és bátorítja a nyelvi sokszinûséget az információs társadalomban.
http://europa.eu.int/comm/dgs/education_culture/index_en.htm
LEONARDO DA VINCI
Ez a program aktívan támogatja a tagállamokban meglévõ egész életen át tartó tanulási programokat. Támogatja az innovatív, nemzeteken átívelõ kezdeményezéseket, amelyek a dolgozó életbe való sikeres beilleszkedéshez és az állampolgárság teljes körû gyakorlásához szükséges tudást, fogékonyságot és készségeket biztosítják. Teret nyújt a közössség más kezdeményezéseihez való kapcsolódáshoz, fõként a Socrates és a Youth programokhoz.
A programnak háros sajátos célkitûzése van:
- javítani az emberek, fõként a fiatalok készségeit és hozzáértését a szakképzés kezdetén;
- biztosítani a folyamatos szakképzés minõségének és elérhetõségének javítását, valamint a készségek és képességek egész életen át való elsajátítását;
- megerõsíteni a szakképzés hozzájárulását az üzleti innováció folyamatához.
A program öt fõ nemzeteken átívelõ intézkedést tartalmaz, és teret biztosít a közös cselekvéshez és kiegészítõ intézkedésekhez; ezek a Mobilitás, Kísérleti vállakozás, Nyelvi készségek, Nemzeteken átívelõ hálózatok, Referencia anyagok, Közös cselekvés, Kiegészítõ intézkedések.
http://europa.eu.int/scadplus/leg/en/cha/c11025.htm
SOCRATES
A Socrates program Európa oktatási programja. Fõ célkitûzése egy tudás alapú Európa felépítése, az új század kihívásaira való jobb válaszadás biztosításával. Célja elõsegíteni az egész életen át tartó tanulást, mindenki számára elérhetõvé tenni az oktatást, és segíteni az embereket az elismert végzettségek és készségek megszerzésében. A Socrates ösztönzi a nyelvtanulást , a mobilitást és az innovációt.
A program nyolc területet ölel fel: Comenius (iskolai oktatás), Erasmus (felsõoktatás), Grundtvig (felnõttoktatás/egyéb oktatási lehetõségek), Lingua (nyelvoktatás és tanulás), Minerva (Nyílt- és távoktatás, információs és kommunikációs technológiák az oktatásban), Arion, Eurydice, NARIC (Megfigyelés és innováció) Közös cselekvés, és Kiegészítõ intézkedések.
http://europa.eu.int/scadplus/leg/en/cha/c11043.htm
eLearning
Az Európai Bizottság eLearning kezdeményezése az oktatási és kulturális közösségeket valamint a gazdaság és társadalom szereplõit kívánja mozgósítani Európában annak érdekében, hogy felgyorsítsa a változásokat az oktatási és képzési rendszerekben ahhoz, hogy Európa átléphessen a tudásalapú társadalomba. A kezdeményezett eLearning programnak három prioritása san:
1) Lekûzdeni a digitális szakadékot; 2) A virtuális dimenzió beépítésével elõsegíteni a mobilitást az egyetemek és felsõoktatási intézmények között; 3) Iskolák közötti testvérkapcsolatok kialakítása az internet segítségével.
- eLearning – A holnap oktatásának megtervezése:
- Életen át tartó tanulás :
5.1 További linkek hasznos háttér dokumentumokhoz az oktatással, képzéssel, nyelvi sokszínûséggel, nyelvtanulással és tanítással kapcsolatban
A) Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövendõ célkitûzései
- Összefoglaló beszámoló : http://europa.eu.int/scadplus/leg/en/cha/c11049.htm
- Bizottsági jelentés 2001.01.31. Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövendõ célkitûzéseirõl: http://europa.eu.int/comm/education/keydoc.html (COM 59, 2001.01.31)
- Tanácsi határozatok 2001.07.13-án az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövendõ célkitûzéseit követõ intézkedésekrõl (2001/C 204/03): http://europa.eu.int/comm/education/legis_en.html
- Részletes munkaprogram a az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövendõ célkitûzéseit követõ intézkedésekrõl (2002.02.20 angolul): http://db.consilium.eu.int/pressData/en/misc/69810.pdf
B) Cselekvési terv a nyelvi sokszínûség és nyelvtanulás elõmozdítására
A Tanács 2002 02.14 –i határozata a nyelvi sokszinûség és a nyelvtanulás elõmozdításáról, amely az Európai Nyelv Éve 2001 (Hivatalos Közlöny, OJ C 50, 2002.02.23) célkitûzéseinek megvalósítására kidolgozott keretprogram része, megtalálható a http://europa.eu.int/comm/education/legis_en.html
A honlapon megtalálható több közelmúltban jóváhagyott nyelvekkel kapcsolatos hivatalos dokumentum.
C) Az Oktatási és Kulturális Fõigazgatóság honlapja az Europa portálon
Az Oktatási és Kulturális Fõigazgatóság (Directorate General-DG) „Európán” lévõ honlapjának nyelvekkel kapcsolatos fejezetei :
http://europa.eu.int/comm/education/languages_en.html
D) Továbbá
- A barcelonai Európa Tanács (2002.03.15-16.) Elnökség Határozatai:
http://europa.eu.int/council/off/conclu/ (fõleg a 43-as, 44-es és 45-ös pontok)
- Eurobarometer 54 Különleges Felmérés a nyelvoktatásról:
http://europa.eu.int/comm/public_opinion/archives/eb/ebs_147_fr.pdf
angol nyelvû összefoglaló:
http://europa.eu.int/comm/public_opinion/archives/eb/ebs_147_summ_en.pdf
Lábjegyzetek
1. EU Bizottság 2000. December 22-I határozata, Hivatalos Közlöny 2001.1.18. 32.oldal( OJ L14 ).
2 http://europa.eu.int/information_society/eeurope/index_en.htm
3. Az elsõ kétéves tevékenységgel kapcsolatban ld. az eTartalom 2001-2002. Munkaprogramját, valamint a finanszírozott projektek listáját a www.cordis.lu/econtent honlapon .
4. Összhangban a Bizottság 2001. október 23-.i Közleményével a közszférában keletkezõ információ felhasználásáról COM(2001) 607, valamint a Bizottság 2002. június 5.-i javaslatával a közszféra dokumentumainak kereskedelmi felhasználásával és újrahasznosításával kapcsolatos irányelvre, COM (2002) 207.
5. Az Európai Unióba belépni szándékozó tagjelölt országok: Bulgária, Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország. A programban már résztvevõ országokról naprakész tájékoztatás található az Európai Közösség Hivatalos Közlönyében. Naprakész lista található a program honlapján is: www.cordis.lu/econtent.
6. Résztvevõ ország az EU 15 tagállama, Norvégia, Izland, Liechtenstein, Lettország, Észtország, Lengyelország és Magyarország. A programban már résztvevõ tagjelölt országokról naprakész tájékoztatás található az Európai Közösség Hivatalos Közlönyében. Naprakész lista található a program honlapján is: www.cordis.lu/econtent.
7. Ez az összeg a költségvetés adminisztratív tételeinél van betervezve.
8. Ez a költségvetés tervezet az EU Költségvetési Hatósága által az eContent program rendelkezésére bocsátott várható összeg a 2003-2004-es évekre. Az eContent 2004-es évi mûködésére vonatkozó összeget a Költségvetési Hatóság a pénzügyi kilátások tükrében, az Európai Tanács eContentre vonatkozó döntésével összhangban határozza meg. Az összeg várható nagysága 24 millió Euró.
9. A közszférába tartozó intézményeknek a közpénzbõl fenntartott vagy állami ellenõrzés alatt álló intézmények tekinthetõk, az állami vállalatok kivételével.
10. Irányelv-tervezet a közszférában keletkezõ dokumentumok újrahasznosításáról és kereskedelmi felhasználásáról. COM (2002) 207
11. Lásd például Andersen (2002) tanulmányát “Digitális tartalom a globális mobil szolgáltatásokban”. A tanulmány becslése szerint az európai mobil tartalompiac értéke 2006-ban eléri a 19 milliárd Eurót. A szerzõ rámutat, hogy a közszférában keletkezõ információkon alapuló vonzó alkalmazások és a közszféra információkon alapuló érték-növelt alkalmazások jelentõs elemei lehetnek e fejlõdõ szolgáltatás piacnak.
12 Fontos: a pályázatok tényleges záró idõpontját a Hivatalos Közlönyben megjelenõ közlemény tartalmazza. Az ebben a munkaprogramban szereplõ dátumok csak tervezett idõpontok.