|
program:
plenáris l szekciók
Az e-kormányzat és az e-közigazgatás jövőképe
A konferenciát szervezte: ![]() PROGRAM (ÁTTEKINTÉS) Plenáris ülés
Szekcióülések
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
RÉSZLETES PROGRAM
8.00 - 9.00 Regisztráció
9.00 Köszöntő
Mi is a célja a konferenciának? Szeretnénk a konferencia résztvevőit, az információs társadalom stratégiai tervezőit, a közigazgatási és az informatikai szakma képviselőit megismertetni a hazai e-kormányzati feladatok ellátáshoz szükséges legújabb technológiai irányzatokkal, elvekkel, lehetőségekkel. Szeretnénk felkelteni az igényt az új megoldásokra, technológiákra, hogy a közigazgatás felkészülhessen ezek fogadására, utat mutatni a szakmának, hogy nekik milyen igények kiszolgálására kell felkészülniük. Ismertetjük a legújabb technológiai irányokat, hogyan lehet megtervezni, modellezni és részenként úgy megvalósítani az e-kormányzati, közigazgatási feladatokat kiszolgáló információs közművet, hogy a végén egységes integrált szolgáltatási rendszerré álljon össze, illetve hogyan kell a közműhöz csatlakozó szolgáltatásokat tervezni és megvalósítani az új technológiákkal. Végül foglakozik a konferencia az új technológiák, új szolgáltatások oktatási kérdéseivel, a hatékony e-Learning technikákkal és a felhasználókat segítő oktatási segédanyagokkal.
9.10 Jelenlegi helyzet, jövőkép, célok
Baja Ferenc politikai államtitkár, kormánymegbízott, Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ (előadásanyag)
Az előadás rövid összefoglalót ad a jelen helyzetig vezető útról, a stratégiáról, az elektronikus kormányzati gerinchálózatról, annak szolgáltatásairól, az ügyfél tájékoztató központról és az ügyfélkapuról. A már megvalósult fejlesztések a központi elektronikus szolgáltató rendszerben, az üzenet alapú ügyintézés lehetőségei. A Kormányzati Portál továbbfejlesztése, az összkormányzati feladatok az elektronikus ügyintézésben és a kormányzati kommunikációban.
9.40 A közigazgatás jövője az NFT II-ben
Az előadás áttekintést ad az e-közigazgatás helyzetére, kihívásaira, lehetséges válaszokra:
- Az európai és a magyar közigazgatás jellemzőinek bemutatása
- Az e-közigazgatás felépítése az Európai Unióban
- Magyar e-közigazgatás sajátosságok és tapasztalatok az NFT I alapján
- Szabályozási modell
- Javaslatok az e-közigazgatás és közszolgáltatások fejlesztésére az NFT II-ben, prioritások, komplex program javaslatok
10.10 Kávészünet
10.25 Az információs közmű
Fekete János informatikus,
MATISZ (előadásanyag)
Az információs közmű modell ismertetése, alapelvek, a központi elektronikus szolgáltató rendszer – mint közmű modell - globális ismertetése. Az információs közmű kialakításának kritériumai, tervezett architektúrája, és technológiai alapelvei.
11.00 Webes szolgáltatásorientált rendszerek tervezése, integrációja
Levendovszky Tihamér adjunktus, BME Automatizálási és Alkalmazott Informatika Tanszék (előadásanyag)
Az előadás áttekintő bevezetést nyújt a webes rendszerek tervezési, modellezési és integrációs kérdéseibe. A főbb témakörök az alábbiak:
- Szolgáltatásorientált architektúrák alapkoncepciója
- Nagy- és kisfelbontású alrendszerek
- Rétegelt architektúrák
- Rendszerintegráció webszolgáltatásokon keresztül
- Bevezetés az UML-2 modellezési nyelvbe
- Szakterület-specifikus modellezőnyelvek és az UML-2
12.00
Ebéd
S1 - Az elektronikus identitás és azonosítási problémái
13.00 – 15.00
Szekcióvezető: Szittner Károly kabinetfőnök, MEH Elektronikuskormányzat-központ
a) Azonosítás, letagadhatatlanság és bizalmasság az elektronikus ügyintézésben
Az előadás azt részletezi, hogy a címben felsorolt fogalmak milyen szerepet kapnak az elektronikus ügyintézésben, illetve a hozzájuk kapcsolódó technikai megoldásoknak milyen korlátai vannak.
b) Digitális azonosságkezelés – Identity Management SOA környezetben
Fábián Péter szoftvermérnök, Sun Microsystems Kft. (előadásanyag)
c) A hatékony személyazonosság-kezelés az informatikai rendszerek biztonságának alapja
Az előadás áttekinti a személyazonosság-kezelés területének legfontosabb technológiáit, fejlődési trendjeit. Kitérünk a címtárak és metacímtárak szerepére, az erős hitelesítés és az egypontos bejelentkezés megvalósításának lehetőségeire. Az előadás során bemutatjuk, hogy ezek a technológiák hogyan valósíthatók meg a webes szolgáltatások esetén és kitérünk a terület legfontosabb kezdeményezéseire, pl. a Liberty projektre és a SAML-ra.
d) Korszerű identitás felügyelet elosztott SOA környezetekben
Kocsis Zsolt termékmenedzser, IBM Magyarországi Kft. (előadásanyag)
Identitás menedzsment megoldások: szerepkör alapú vagy igény alapú megközelítés. Access Management: egyszeres bejelentkezés Kliens/Szerver és Web alkalmazás környezetekben. Federated Identity Management szerepe SOA esetén.
15.00
– 15.15 Kávészünet
vissza
S2 - Tervezés és modellezés EA alapokon
15.15 – 17.15
Szekcióvezető: Dedinszky Ferenc főigazgató-helyettes, MEH Elektronikuskormányzat-központ
a) Szervezeti architektúra modellezés, egy, az államigazgatásban is felhasználható módszer
Sándor Gábor ügyvezető igazgató, Inventix Kft. (előadásanyag)
Mit takar a vállalati architektúra (Enterprise Architecture, EA) kifejezés? Mi a célja?
Miért fontos?
Hogyan készítsük el?
Kormányzati felhasználás az USA-ban
b) BPMN - üzleti folyamat modellezés
Bezák Gergely konzultáns, Inventix Kft. (előadásanyag)
c) A BPEL nyelv, mint az üzleti folyamat modellezés egyik eszköze
Molnár Balázs vezető tanácsadó, Oracle Magyarország Kft. (előadásanyag)
A SOA egyik meghatározó feladata a szolgáltatások és az emberi teendők folyamatok mentén történő összekapcsolása. Ha az összekapcsolást egy folyamatmenedzsment eszközzel végezzük el, akkor a folyamatok jól dokumentált, átlátható és az üzleti igényekhez könnyen és gyorsan alkalmazkodó módon működhetnek. A folyamatok leírására használt nyelvek közül egyre inkább kiemelkedik a BPEL (Business Process Engineering Language), mely ipari, gyártófüggetlen szabvány erre a feladatra, jól illeszkedik a többi korszerű modellező, illetve szolgáltatás szabványhoz, implementációs módszertanhoz. Annak ellenére, hogy egy nagyon új és korszerű szabványról van szó, a meglévő rendszerek folyamatokba integrálása is megoldott. Számos szállító implementált már BPEL alapú modellező és futtató eszközöket. Az előadás az eszközök mentén mutatja be a BPEL nyelv elveit, tulajdonságait, a modellező és futtató eszközök működését.
d) Tervezés és modellezés EA alapokon
Várkonyi László SWIT architect, IBM Magyarországi Kft.
A SOA folyamatainak megvalósítása: a tervezéstől a megvalósításon át a felügyeletig
S3 - EAI – Alkalmazás-integráció
13.00 – 15.00
Szekcióvezető: Fábos Zsolt főosztályvezető, MEH Elektronikuskormányzat-központ
a) Webes szolgáltatások kialakítása nyílt forráskódú technológiák felhasználásával
Hargitai Zsolt technikai igazgató, Novell Magyarország Kft. (előadásanyag)
Napjainkban a nyílt forráskódú szoftverek dinamikus fejlődése és gyors terjedése figyelhető meg az informatika számos területén és ezek a technológiák fejlesztő, valamint futtató környezetként is egyre jelentősebb szerepet játszanak. Az előadás bemutatja, hogy milyen szempontok alapján célszerű választani nyílt forráskódú megoldásokat üzletileg kritikus rendszerek futtatásához. Webes fejlesztéseink hatékonyabbá tételéhez is számos nyílt forráskódú projekt közül választhatunk. Az előadás során áttekintjük a leggyakrabban használt megoldásokat.
b) SOA alkalmazása
Ertner Péter stratégiai igazgató, Alerant Zrt.
c) Alkalmazás-integráció szolgáltatás-orientált alapokon
Török Tamás szoftver kompetencia csoportvezető, Sun Microsystems Kft. (előadásanyag)
d) Nagy rendelkezésre állású rendszerek - SLA mérés, valós idejű monitorozás
Nyikes Tamás szoftver üzletágvezető, Haisystems Kft. (előadásanyag)
15.00
– 15.15 Kávészünet
S4 - EAI – Alkalmazás-integráció a gyakorlatban
15.15 – 17.15
Szekcióvezető: Fábos Zsolt főosztályvezető, MEH Elektronikuskormányzat-központ
a) A Web Services és a SOA technológia biztonságtechnikai kérdései
Marcel Straka Technical architect, Oracle Slovakia (előadásanyag)
A webszolgáltatások biztonságos üzemeltetése sok mindenben hasonlít, ám néhány dologban eltér a “hagyományos” IT biztonsági megoldásoktól. Éppúgy, mint minden IT rendszerben, itt is szükség van a felhasználók és jogosultságaik nyilvántartására, azonosságuk ellenőrzésére és ezeknek megfelelően a hozzáférések szabályozására, méghozzá szabványos módon, lehetőleg kihasználva a meglévő adottságokat, pl.: címtárak, belépési pontok stb. A webszolgáltatások komponens jellegéből adódóan azonban olyan feladatokkal is szembesülnünk kell, melyeket a korábbi hálózati, szoftver infrastrukturális, illetve alkalmazásszintű biztonsági rendszerek nem képesek megoldani. Ilyen például az egymást hívó webszolgáltatások láncának végponttól végpontig történő felhasználói azonosítása, az üzenetek bizonyos részeinek titkosítása úgy, hogy a többi rész transzparens maradjon, vagy a szolgáltatások között forgalmazott üzenetek integritását védő digitális aláírás megvalósítása. Ezekre a problémákra a webszolgáltatás szabvány, illetve a szabványt implementáló szoftver-infrastruktúra ad megfelelő választ.
b) Egy valódi több éves alkalmazás-integrációs projekt sikertörténete és lehetséges buktatói
Kis György informatikai vezérigazgató helyettes, Fornax Rt. (előadásanyag)
c) Alkalmazás-integráció a gyakorlatban
Bartha Tamás termékmenedzser, IBM Magyarországi Kft. (előadásanyag)
Az információ-integráció gyakorlati problémái és megoldásai
d) Üzleti stratégiák és intézmények modellezése ágens alapú technológiával
Pedone Gianfranco informatikai mérnök, MTA SZTAKI (előadásanyag)
Az információs rendszerekben a hatalmas mennyiségű információ áramlása ahhoz vezetett, hogy a szervezeteknek egyre nagyobb szükségük lett olyan intelligens informatikai eszközök támogatására, melyek az üzleti modellen belül döntési képességgel rendelkeznek. Az ágens alapú technológiában kiemelkedők azok a jellegzetességek, melyek megfelelnek ezeknek az igényeknek. Ez alapján lehetőségünk van arra, hogy bevezessük egy rendszer modellezésébe azokat a viselkedési elemeket, melyek jellemzőek egy komplex és multi-actor közösségre. Az üzleti és az intézményi tartományok a multi-ágens rendszerek használatával nagy előnyökhöz juthatnak: bevezethetünk új, a nyitott elektronikus piacoknak megfelelő üzleti stratégiákat és létrehozhatunk olyan előfeltételeket, melyekkel modellezhetjük az elektronikus intézményeket. Az előadás során bemutatjuk a következő témákat:
S5 - Kommunikáció a közműben és a partnerekkel
13.00 – 15.00
Szekcióvezető: Dedinszky Ferenc főigazgató-helyettes, MEH Elektronikuskormányzat-központ
a) Kommunikáció a közműben
Géczy Viktor termékmenedzser, IBM Magyarországi Kft. (előadásanyag)
A kommunikációs infrastruktúrák evolúciója
b) Az alkalmazás-integráció szintjei és alkalmazott technológiák
Csönge Balázs vezető szoftver fejlesztő, Fornax Rt. (előadásanyag)
c) Az e-kormányzat oktatási vonatkozásai
Pataki György ügyvezető, Krea Kft. (előadásanyag, demo (16MB))
Az előadás eszközöket, technikákat mutat be, amellyel a nagyszámú érintett (ügyfél, ügyintéző, döntéshozó, fejlesztő, menedzser, stb.) különböző szinteken gyorsan és hatékonyan kiképezhető az informatika adta elektronikus szolgáltatások használatára.
d) e-Learning a közigazgatási szektor megújulásának szolgálatában
Kaszai Pál e-Learning szakértő, SAP Hungary Kft.
A közigazgatási szektorban az elmúlt években jelentős összegeket fordítottak a szolgáltatások minőségének javítására, hatékonyság növelésére, alapvetően IKT megoldások alkalmazásával. Az IKT alkalmazások közül is kiemelkedik az e-Learning megoldások innovatív felhasználása, ennek demonstrálására két konkrét projekt (Innovatív Oktatástámogató Rendszer; OM tudásmenedzsment rendszer) is példaként szolgálhat.
15.00 – 15.15 Kávészünet
vissza15.15 – 16.45
Szekcióvezető: Bódi Gábor főosztályvezető, MEH Elektronikuskormányzat-központ
a) Hiteles kézi aláírás az elektronikus ügyintézésben
Lengyel Csaba fejlesztési igazgató,
ProfiTrade 90 Kft. (előadásanyag)
Napjainkban folyamatosan nő az igény az elektronikus ügyintézésre. Nagyon sokszor azonban szükség van az ügyfél hiteles kézi aláírásának használatára, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette eddig az ilyen ügyek elektronikus kezelését. Előadásunkban egy olyan szabadalmaztatott módszert és folyamatot mutatunk be, amely maximális biztonság mellett, mind informatikai, jogi, mind pedig írásszakértői szempontból is elfogadott módon biztosítja a kézi aláírások elektronikus úton történő rögzítését, alkalmazását és ellenőrzését mobil eszközök segítségével. A módszer a korábbi hasonló megoldásokkal szemben egyértelműen garantálja, hogy az egyes aláírások hitelesen kötődjenek a dokumentumokhoz, azokat sem hamisítani, sem más dokumentumra áthelyezni nem lehet.
b) Kormányzati közmű szolgáltatásai a minisztériumok szemszögéből
Győrffy László projektvezető, WIT-SYS Consulting Zrt. (előadásanyag)
c) Intézményi rendszerek kapcsolódása a közműhöz
Füzessy Tamás üzletág igazgató, Freesoft Nyrt. (előadásanyag)
Közigazgatási működés alapvető tartalomkezelési technológiái, melyeknek kapcsolódnia kell a közműhöz
E-ügyintézési front-end, és irat/ügykezelési back-end alkalmazásokhoz kapcsolódó közmű funkciók
Egy lehetséges "Hivatalkapu" szolgáltatás leírása (a közmű alkalmazás-csatlakozó szolgáltatása)
Partner-, irat- és ügyinformációk cseréje a hivatalok között a közműn keresztül
17.15 Konferencia zárszó